TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 ÖSSZEFOGLALÁS AZ EURÓPAIAK ÉS AZ ENERGIATAKARÉ- KOSSÁG Személyes viselkedés...7

Átírás

1 Eurobaromètre Spécial TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 ÖSSZEFOGLALÁS AZ EURÓPAIAK ÉS AZ ENERGIATAKARÉ- KOSSÁG Személyes viselkedés Az energiaszámlák csökkentésére tett intézkedések AZ ENERGIA-DÍJSZABÁS HATÁSA A SZEGÉNYSÉG ÉS A KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEMRE AZ EURÓPAI POLGÁROK VÉLEMÉNYE A KÖZÖS ENERGIAPOLITIKÁRÓL Az EU célja Az integrált európai energiahálózat fı elınyei Az Európai Energiaközösség létrehozása..31 KÖVETKEZTETÉS

2 BEVEZETÉS Az energia meghatározó szerepet játszik az Európai Unió életében, hiszen nemcsak az európai polgárok mindennapi életére és jólétére van hatással, hanem az Európai Unió egészének gazdaságára is. Az európai intézmények ennek megfelelıen úgy határoztak, hogy az elkövetkezı évtizedre szóló uniós növekedési stratégiában, az úgynevezett Európa 2020 stratégiában külön figyelmet szentelnek az energiaügyeknek. Ebben a stratégiában több, energiával kapcsolatos cél is szerepel 1 : az üvegházhatású gázok belföldi kibocsátásának csökkentésére, az erıforrás-hatékonyság javítására és az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó célok. Az Európai Unió és 500 millió polgárának jövıje szempontjából annál is inkább nagy szükség van az energetikai kérdések kezelésére, mivel kilátásban vannak az EU jövıbeni bıvítései, ezek pedig tovább súlyosbítják majd mindazon problémákat, amelyekkel az EU az energetikai kihívás kezelése során szembesül: az új tagok némelyike nemcsak elavult energetikai infrastruktúrával, hanem kevésbé versenyképes energiaágazattal rendelkezik majd. Ráadásul a Közel-Keleten és a Magreb-országokban kialakult helyzet az Európai Unió energiaellátásával kapcsolatban is aggályokat vet fel: Líbia például az Európai Unió olajszükségletének körülbelül 10%-át és gázszükségletének 3%-át fedezi, míg Olaszország olajszükségletének 20%-át. Mindezek fényében az Európai Parlament azzal a céllal adott megbízást a szóban forgó Eurobarométer-felmérésre, hogy mélyreható elemzést kapjon az energetikai vonatkozású kérdésekrıl kialakult európai közvéleményrıl. Az Eurobarométer-felméréshez szükséges terepmunka február végén és március elején zajlott, még a fukusimai katasztrófa elıtt. A felmérés az Európai Parlament Kommunikációs Fıigazgatóságának felkérésére készült. A terepmunkát a TNS Opinion & Social végezte: a TNS Opinion & Social hálózat munkatársai személyesen kérdeztek meg , tizenöt éves vagy annál idısebb európai polgárt (a kérdéseket az interjúk készítıi a válaszadók otthonában tették fel). Az alkalmazott módszertan az Európai Parlament Kommunikációs Fıigazgatósága (Közvélemény-figyelı Egység) standard Eurobarométer-felméréseinek módszertana. A TNS Opinion & Social hálózat intézményeinek munkatársai által végzett interjúkkal kapcsolatos technikai feljegyzés e jelentés mellékletében található. A jelentés tartalmazza az interjúkhoz alkalmazott módszertant és a konfidencia-intervallumokat

3 A kutatás mind a 27 tagállamra kiterjed, és az EB hullám része. Új kérdésekbıl áll, de szerepelt benne egy olyan kérdés is, amelyet korábban a április-májusban végzett Eurobarométer-felmérésben 2 már feltettek, ami lehetıvé teszi számunkra a változások mérését. Az általános elemzés és a szociodemográfiai elemzések az EU-27 eredményein, azaz a huszonhét tagállam eredményeinek átlagán alapulnak. Az átlagot súlyozták, hogy tükrözze az egyes tagállamok tényleges népességét. Ezenkívül röviden megtettük észrevételeinket azzal kapcsolatban, hogy a válaszok hogyan változnak a válaszadók szociodemográfiai jellemzıi (nem, életkor stb.) és néhány egyéb mutató függvényében, amilyen például a számlák befizetésének nehézsége. Az Európai Parlament Eurobarométer-felméréseinek honlapja az alábbi címen tekinthetı meg: Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazon interjúalanyoknak Európaszerte, akik idıt szántak erre a felmérésre. Ez a felmérés nem jöhetett volna létre az aktív közremőködésük nélkül

4 Megjegyzés A jelentésben az országokat hivatalos rövidítésükkel szerepeltetjük. RÖVIDÍTÉSEK EU-27 NT Európai Unió 27 tagállam Nem tudja BE CZ BG DK DE EE EL ES FR IE IT CY LT LV LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Belgium Csehország Bulgária Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprusi Köztársaság Litvánia Lettország Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság ***** 4

5 ÖSSZEFOGLALÁS Az Eurobarométer energiáról szóló felmérésének fı tanulságai a következık: - Az elmúlt év folyamán tíz európai közül több mint nyolc változtatott a magatartásán annak érdekében, hogy csökkentse energiafogyasztását. Csak 17% nem vezetett be semmilyen energiatakarékossági intézkedést, ami a áprilisi arányhoz képest 4 százalékpontos csökkenést jelent. - Az energiatakarékosságon belül az európai polgárok kifejezetten azokat a lépéseket részesítik elınyben, amelyek nem járnak semmilyen anyagi költséggel: több mint felük a világítással és az elektromos háztartási berendezések használatával spórolt (55%), tízbıl négynél többen pedig a főtés és/vagy a légkondicionálás mértékét csökkentették (43%). - Az energiaszámla csökkentésére a legjobb módszernek az intelligens fogyasztásmérık széles körő bevezetését tartják, amit az európai polgárok 47%-a említett meg. Az energiaszámlát valószínőleg csökkentı további intézkedések közé tartoznak még a háztartásuk energiahatékonyságát javító személyeknek nyújtott adókedvezmények (40%), illetve szorosan e mögött az energiaszolgáltatók közötti verseny (36%). Ritkábban említették az energiaszámlák egyszerősítését és érthetıbbé tételét (23%). - Tíz európai közül több mint hat gondolja úgy, hogy a nehéz helyzetben lévık részére bevezetett energia-díjszabási politika segíthet abban, hogy ezen személyek elkerüljék a szegénységet és a kirekesztést (62%). A 27 tagállam közül 23-ban többségben vannak azok, akik szerint az alacsonyabb energiaárak kedvezıen hatnának a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemre. - Tíz európai közül nyolc szerint az Európai Unió 27 tagállamában kötelezıvé kellene tenni azt a célkitőzést, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentsék az energiafelhasználást. Ez a vélemény minden tagállamban nagy többséget kapott a válaszadóktól. - Az európai polgárok úgy gondolják, hogy az Európai Parlament által javasolt jövıbeli integrált európai energiahálózatnak az lenne a fı elınye, 5

6 hogy csökkennének az energiaköltségek (59%) és jobban kihasználnák az energia különbözı típusait, például a megújuló energiát (47%). - Az európaiak több mint háromnegyede egyetért azzal, hogy egy Európai Energiaközösség létrehozása növelné az Európai Unió nemzetközi befolyását az energiaügyekben. 6

7 1. AZ EURÓPAIAK ÉS AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG Az Európa 2020 stratégia egyes céljainak megvalósításához, és különösen ahhoz, hogy 2020-ra az 1990-es szint 20%-ával lehessen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, takarékoskodni kell az energiával, ebben pedig a lakosságnak is szerepe van a fogyasztói magatartás megváltoztatása révén Személyes viselkedés [QA16] 3 Az európai polgárok igen nagy többsége lépéseket tett az energiatakarékosság érdekében A polgároktól elıször azt kérdeztük, hogy ık személy szerint mit tettek az energiafogyasztásuk csökkentésére. Az elmúlt év folyamán tíz európai közül több mint nyolc változtatott a magatartásán annak érdekében, hogy csökkentse energiafogyasztását. Csak 17%-uk nem vezetett be semmilyen energiatakarékossági intézkedést. - Az energiatakarékosság érdekében az európai polgárok kifejezetten azokat a lépéseket részesítik elınyben, amelyek nem járnak semmilyen anyagi költséggel: több mint felük a világítással és az elektromos háztartási berendezések használatával spórolt (55%), tízbıl négynél többen pedig a főtés és/vagy a légkondicionálás mértékét csökkentették (43%). 7

8 - Ritkábban említették a többi javasolt intézkedést, amelyek drágábbak vagy több megszorítást jelentenek: a válaszadók 19%-a szigetelte az otthonát, ami költséggel jár. Az európaiak egy kis hányada változtatott mobilitási szokásain: 19%-uk kevesebbet használta az autóját, 14% többet vette igénybe a tömegközlekedést, 12% pedig csökkentette a vezetési sebességet. Ellenben csak az európaiak 6%-a cserélte le az autóját kisebb fogyasztásúra. Végezetül, a munkahelyi energiatakarékosság érdekében az európaiak 7%-a tett intézkedéseket. Történt némi változás azóta, hogy ezt a kérdést elıször feltették áprilismájusban, de az adatok összességében viszonylag stabilak. A leggyakrabban megnevezett intézkedés, azaz a főtéssel és az elektromos berendezések használatával való takarékoskodás említésének gyakorisága 7 százalékponttal emelkedett, ugyanakkor jelentısen visszaesett azoknak az aránya, akik a vezetési sebességüket csökkentették (12%, -4 pont). A másik figyelemre méltó változás, hogy csökkent azon válaszadók aránya, akik semmit nem tettek az energiatakarékosság érdekében (21%-ról 17%-ra): úgy tőnik tehát, hogy egyre többen ismerik fel az energiatakarékosság szükségességét. A tagállamok közötti különbségek A kiinduló, országcsoportok szerinti elemzés alapján érzékelhetık viselkedésbeli különbségek az EU-hoz 2004 elıtt 4, illetve 2004 után 5 csatlakozott tagállamok között. Miközben a 2004 elıtti országokban az elmúlt év során a válaszadók 46%-a csökkentette a főtés és/vagy a légkondicionálás mértékét, hogy spóroljon az energiával, a 2004/2007 utáni országokban csak a megkérdezettek egyharmada (33%) tett így. Ráadásul a 2004 elıtti országokban a válaszadók több mint egyötöde az autóhasználatból is visszavett (21%), ezzel szemben a 2004/2007 utáni országokban csak 11%. Ugyanakkor a 2004-ben vagy 2007-ben csatlakozott országokban a válaszadók egynegyede szigeteltette az otthonát, míg a 2004 elıtti országokban ez az arány 17%. 3 QA16. Az elmúlt év folyamán az alább felsoroltak közül tett valamit annak érdekében, hogy energiát takarítson meg? elıtt a következı országok voltak tagjai az EU-nak: Belgium, Dánia, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság. Ebben a felmérésben a 2004 elıtti országokként hivatkozunk rájuk. 5 Az EU-hoz májusban vagy januárban csatlakozott országok a következık: Bulgária, Csehország, Észtország, Ciprusi Köztársaság, Litvánia, Lettország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia. Ebben a felmérésben a 2004/2007 utáni országokként hivatkozunk rájuk. 8

9 A tagállamok közötti különbségek ellenére minden országra igaz, hogy a válaszadók legalább háromnegyede lépéseket tett az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Máltán szinte minden lakos tett valamit az energiatakarékosságért (97%). Luxemburgban (92%), Svédországban és Szlovéniában (mindkét helyen 90%) szintén különösen magas volt azon válaszadók aránya, akik energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be. Ezzel szemben a súlyos gazdasági nehézségekkel szembesülı országokban, Spanyolországban (21%), Lettországban (22%), Romániában (23%) és Görögországban (24%) élı válaszadók körében volt a legkisebb az energiatakarékossági törekvések valószínősége. Részletesen: - Máltán (87%), Portugáliában (76%), Szlovéniában (70%) és Cipruson (67%) a válaszadók több mint kétharmada csökkentette a világítást és az elektromos háztartási készülékek használatát, ellenben Írországban, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, Szlovákiában, Csehországban és Belgiumban kevesebb mint a felük. Összességében 20 tagállamban voltak abszolút többségben azok a válaszadók, akik az energiatakarékosság érdekében csökkentették a világítást és az elektromos háztartási berendezések használatát. - A válaszadók több mint fele csökkentette a főtést és/vagy a légkondicionálást Máltán (68%), Németországban (59%), Luxemburgban (57%) és Szlovéniában (53%). A balti államokban viszont sokkal kevesebb válaszadó folyamodott ilyen megszorításokhoz (Lettországban 8%, Litvániában 10%, Észtországban 18%). - Luxemburgban, Németországban, Svédországban, Ausztriában és Franciaországban a válaszadók legalább egynegyede kevesebbet használta az autóját, hogy energiát takarítson meg. Az ilyenfajta takarékosság elıfordulási valószínősége a bulgáriai, lengyelországi és romániai válaszadók körében volt a legalacsonyabb. - A tömegközlekedés fokozott igénybevételére vonatkozó eredmények tükrözik az autóhasználat alakulását, ami logikus is, hiszen az elıbbi az utóbbiból következhet: a luxemburgi és svédországi válaszadók tehát nagyobb valószínőséggel használták gyakrabban a tömegközlekedést. Ellenben az Írországban, Portugáliában és Cipruson élı válaszadók esetében mutatkozott a legkisebb valószínősége annak, hogy e téren változtattak viselkedésükön. 9

10 QA16 During the past year, have you done any of the following to save energy? - MULTIPLE ANSWERS POSSIBLE - Cut down on lighting and the use of domestic electrical appliances Cut down on heating or/ and air conditioning Used your car less Insulated your house (walls, windows, etc.) Used public transport more Reduced your driving speed Took initiatives to save energy at work Changed your car to another one which uses less fuel None EU27 55% 43% 19% 19% 14% 12% 7% 6% 17% PRE % 46% 21% 17% 15% 14% 8% 7% 17% POST-2004/07 59% 33% 11% 25% 10% 5% 6% 4% 18% BE 48% 50% 22% 29% 16% 18% 10% 11% 14% BG 53% 46% 10% 19% 11% 2% 5% 2% 19% CZ 45% 30% 14% 30% 14% 5% 5% 5% 20% DK 64% 38% 19% 23% 12% 13% 13% 14% 17% DE 64% 59% 26% 16% 15% 18% 8% 11% 15% EE 55% 18% 17% 40% 17% 5% 10% 6% 12% IE 51% 52% 24% 24% 10% 13% 9% 7% 18% EL 56% 50% 22% 7% 10% 8% 4% 2% 24% ES 58% 38% 16% 5% 15% 11% 6% 2% 21% FR 46% 46% 25% 21% 13% 23% 7% 6% 16% IT 49% 33% 14% 16% 10% 5% 6% 5% 20% CY 67% 55% 20% 13% 3% 8% 6% 6% 19% LV 61% 8% 11% 23% 12% 4% 6% 4% 22% LT 62% 10% 12% 30% 14% 4% 8% 6% 18% LU 62% 57% 30% 26% 30% 25% 13% 13% 8% HU 65% 42% 13% 25% 12% 5% 4% 1% 11% MT 87% 68% 15% 6% 15% 11% 19% 7% 3% NL 46% 46% 20% 18% 16% 13% 9% 7% 16% AT 50% 40% 25% 18% 18% 13% 10% 6% 18% PL 65% 30% 9% 20% 9% 5% 6% 5% 15% PT 76% 33% 11% 16% 4% 4% 5% 2% 12% RO 54% 33% 9% 28% 10% 3% 6% 2% 23% SI 70% 53% 22% 35% 15% 17% 10% 10% 10% SK 45% 42% 11% 37% 7% 4% 8% 6% 18% FI 53% 31% 24% 16% 16% 10% 4% 7% 19% SE 63% 32% 26% 15% 29% 16% 13% 14% 10% UK 50% 50% 24% 25% 21% 14% 10% 9% 16% Highest percentage per country Highest percentage by item Lowest percentage per country Lowest percentage by item 10

11 Szociodemográfiai elemzés A felmérés eredményeinek elemzése számos szociodemográfiai különbségre hívja fel a figyelmet: - A nemek közötti különbségek elhanyagolhatók, bár a nık esetében valamivel nagyobb a valószínősége annak, hogy az energiatakarékosság érdekében nemcsak a világítást és az elektromos háztartási berendezések használatát csökkentették, hanem a főtést és/vagy a légkondicionálást is. A férfiak viszont nagyobb valószínőséggel változtattak az utazási szokásaikon, különösen a gépkocsihasználaton. - A válaszadók életkora érzékenyebb kritériumnak bizonyult: bár a legfiatalabb válaszadók gyakran élen járnak a környezettudatosságban, a legkisebb valószínőséggel ık változtattak a viselkedésükön, ellenben a év közötti korcsoport válaszadóinál volt a legnagyobb valószínősége annak, hogy lépéseket tettek az energiafogyasztás csökkentésére. - Az oktatásbeli különbségeknek viszonylag csekély a hatása: mindössze annyit állapíthatunk meg, hogy a legkisebb valószínőséggel azok változtattak az utazási szokásaikon, akik a legkorábban hagyták abba az iskolai tanulmányokat. - Végezetül, azok a válaszadók voltak a legtakarékosabbak, akik a legtöbb pénzügyi nehézséggel szembesülnek, mind a világítás és az elektromos háztartási eszközök használatának csökkentése, mind pedig a főtés és/vagy légkondicionálás használatának mérséklése terén. Ez meglehetısen logikus, hiszen az ilyen jellegő energiatakarékosság azonnali pénzbeli megtakarítást eredményez. Az utazási szokásaikon azonban valamivel kisebb valószínőséggel változtattak, talán azért, mert jellemzıen munka céljára használják az autójukat. 11

12 QA16 During the past year, have you done any of the following to save energy? - MULTIPLE ANSWERS POSSIBLE - Cut down on lighting and the use of domestic electrical appliances Cut down on heating or/ and air conditioning Used your car less Insulated your house (walls, windows, etc.) Used public transport more Reduced your driving speed Took initiatives to save energy at work Changed your car to another one which uses less fuel None EU27 55% 43% 19% 19% 14% 12% 7% 6% 17% Gender Male 53% 41% 21% 20% 13% 14% 7% 7% 18% Female 57% 44% 17% 18% 14% 10% 7% 6% 16% Age % 33% 12% 11% 21% 5% 5% 4% 27% % 43% 19% 18% 13% 13% 9% 8% 16% % 46% 21% 21% 12% 15% 11% 7% 15% % 44% 20% 21% 13% 11% 4% 6% 16% Education (End of) 15-57% 43% 16% 16% 10% 9% 4% 4% 19% % 44% 20% 19% 11% 12% 7% 6% 17% % 46% 24% 24% 17% 16% 11% 9% 13% Still studying 46% 32% 10% 11% 26% 5% 5% 3% 26% Difficulties paying bills Most of the time 58% 47% 15% 15% 12% 10% 4% 4% 19% From time to time 55% 43% 17% 16% 13% 10% 6% 5% 18% Almost never 55% 43% 21% 21% 14% 13% 8% 8% 16% 12

13 1.2. Az energiaszámlák csökkentésére tett intézkedések [QA18] 6 Az energiaszámlák csökkentésére az intelligens fogyasztásmérık széles körő bevezetését tartják a leghatékonyabb módszernek Az európaiaktól az egyéni lépéseik mellett azt is megkérdezték, hogy szerintük mely intézkedések a leghatékonyabbak az energiaszámlák csökkentésére. Arra kérték ıket, hogy válasszák ki, az Európai Parlament által ajánlott négy intézkedés közül melyik kettı tenné lehetıvé az energiaszámláik csökkentését. Az európaiak közel fele (47%) úgy gondolja, hogy az intelligens fogyasztásmérık széles körő bevezetése hatékony módszer lenne az energiaszámlák csökkentésére. Tíz válaszadóból négy szavazott a háztartásuk energiahatékonyságát javító fogyasztóknak járó adókedvezményekre (40%), és több mint egyharmaduk szerint az energiaszolgáltatók közötti verseny is segítené az energiaszámláik csökkentését (36%). Végezetül, az európaiak nem egész egynegyede úgy gondolja, hogy az egyszerőbb és könnyebben értelmezhetı energiaszámlák is hozzásegítenének azok csökkentésékhez (23%). 6 QA18. Ön mint energiafogyasztó a következı intézkedések közül melyiket tartja alkalmasnak arra, hogy csökkentse az energiaszámláit? 13

14 A tagállamok közötti különbségek Az eredmények elemzése az Európai Unióhoz való csatlakozás idıpontja szerint mutat némi különbséget. A 2004 elıtti országokban élı válaszadók az újabb uniós tagállamokban élıkhöz képest nagyobb valószínőséggel említették meg az intelligens fogyasztásmérık széles körő bevezetését és az adókedvezményeket (49% és 41%, szemben a 42%-kal és 35%-kal). A 2004/2007 utáni országok válaszadói ezzel szemben nagyobb valószínőséggel említették az energiaszolgáltatók közötti versenyt (40% kontra 34%), amelyet az energiaszámlát csökkentı intézkedések közül a második helyre soroltak. A kérdésre kapott eredmények máskülönben meglehetısen vegyesek, és államonként eltérıek. Mindenesetre a válaszadók jelentıs arányban támogatják a javasolt négy intézkedést. Részletesen: - Tizennégy országban az intelligens fogyasztásmérık széles körő bevezetését részesítik elınyben, amelyek lehetıvé teszik, hogy a háztartások az olcsóbb idıszakokban fogyasszák az energiát, és szabályozni tudják az energiafogyasztást: ezt az intézkedést említették a legtöbben Olaszországban, Svédországban, Dániában, Ausztriában, Portugáliában, Csehországban, Írországban, Görögországban, Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Észtországban (az energiaszolgáltatók közötti versennyel megegyezı arányban), Lengyelországban és Spanyolországban. Bár nem ez volt a leggyakrabban említett javaslat, az intelligens fogyasztásmérık alkalmazását a Cipruson, Szlovéniában és Hollandiában élı válaszadók közül is 50%-nál többen említették. - Hét másik országban a háztartásuk energiahatékonyságát javító (és ezáltal a felesleges energiafogyasztást korlátozó) fogyasztóknak adott adókedvezmények szerepeltek az elsı helyen: Cipruson, Hollandiában, Máltán, Szlovéniában, Finnországban, Luxemburgban és Franciaországban. - Hét másik tagállam válaszadói szerint az energiaszámlák csökkentésének legjobb módja az energiaszolgáltatók közötti verseny lenne: Szlovákia, Litvánia, Lettország, Németország, Románia, Belgium és Észtország (egyenlı arányban az intelligens fogyasztásmérık széles körő alkalmazásával) válaszadói voltak ezen a véleményen. 14

15 - Végezetül úgy tőnik, hogy Bulgáriában problémát jelent az energiaszámlák összetettsége, mivel itt ez volt az elsı helyen említett válasz: a válaszadók 45%-a mondta azt, hogy az energiaszámlák egyszerőbbé és érthetıbbé tétele segítene az energiaszámláik csökkentésében. A 27 tagállam közül 24-ben viszont az utolsó helyre került ez az intézkedés. Bulgárián kívül még Ausztria és az Egyesült Királyság volt az a két ország, ahol ez az intézkedés nem az utolsó helyen végzett. 15

16 QA18 According to you as an energy consumer, which two of the following measures would allow you to decrease your energy bills? - MAX. 2 ANSWERS - Widespread installation of smart energy meters in each household Tax breaks for consumers who improve the energy efficiency of their household Creating the conditions for different energy providers to compete Making energy bills simpler and easier to understand EU27 47% 40% 36% 23% PRE % 41% 34% 23% POST-2004/07 42% 35% 40% 24% BE 46% 40% 42% 32% BG 41% 29% 42% 45% CZ 51% 36% 41% 21% DK 58% 55% 29% 27% DE 47% 39% 49% 28% EE 42% 27% 42% 21% IE 49% 42% 36% 21% EL 48% 41% 46% 27% ES 40% 36% 36% 26% FR 49% 53% 33% 14% IT 59% 34% 29% 17% CY 57% 64% 37% 19% LV 33% 43% 52% 11% LT 36% 37% 54% 16% LU 47% 54% 32% 11% HU 48% 43% 33% 23% MT 37% 59% 36% 23% NL 52% 59% 20% 18% AT 54% 46% 29% 33% PL 41% 34% 36% 22% PT 52% 22% 42% 15% RO 37% 32% 44% 24% SI 54% 57% 35% 20% SK 46% 30% 55% 19% FI 45% 56% 39% 19% SE 59% 51% 37% 20% UK 44% 39% 20% 27% Highest percentage per country Highest percentage by item Lowest percentage per country Lowest percentage by item 16

17 Szociodemográfiai elemzés Az eredmények szociodemográfiai elemzése jobban fényt derít a népesség egyes csoportjai közötti különbségekre. - A férfiak a nıkhöz képest valamivel nagyobb valószínőséggel gondolják úgy, hogy az adókedvezmények és az energiaszolgáltatók közötti verseny segítene az energiaszámláik csökkentésében. A válaszok között általában véve kevés nemek szerinti különbség mutatkozott. - Bár az életkor hatása szintén viszonylag korlátozott, azért fel lehet fedezni néhány különbséget: az idısebbek az átlagnál kisebb valószínőséggel gondolják úgy, hogy az intelligens fogyasztásmérık széles körő bevezetése, az adókedvezmények és az energiaszolgáltatók közötti verseny csökkentené az energiaszámláikat. Ugyanakkor nagyobb valószínőséggel hajlanak arra a véleményre, hogy a számlák egyszerősítése segítene azok csökkentésében: úgy tőnik, hogy a többi korcsoporttal összehasonlítva nehezebbnek találják energiaszámláik értelmezését. - Az iskolai végzettség szintje érzékenyebb kritériumnak bizonyult: az idısebbekhez hasonlóan a legkevésbé iskolázott válaszadók körében is kisebb volt a valószínősége annak, hogy megemlítik a különbözı pontokat, kivéve a számlák egyszerősítését, amit viszont nagyobb valószínőséggel említettek. - A pénzügyi nehézségek szintén különbségekhez vezettek, különösen a háztartásuk energiahatékonyságát javító fogyasztóknak nyújtott adókedvezmények elképzelésével összefüggésben: azok közül, akiknek legtöbbször nehézséget okoz a számlák befizetése, 43% említette meg ezt az ötletet, ellenben csak 32% azok közül, akik szinte soha nem szembesülnek ilyen nehézségekkel. 17

18 QA18 According to you as an energy consumer, which two of the following measures would allow you to decrease your energy bills? - MAX. 2 ANSWERS - Widespread installation of smart energy meters in each household Tax breaks for consumers who improve the energy efficiency of their household Creating the conditions for different energy providers to compete Making energy bills simpler and easier to understand EU27 47% 40% 36% 23% Gender Male 47% 42% 37% 22% Female 48% 38% 34% 24% Age % 38% 35% 20% % 43% 38% 20% % 42% 37% 22% % 36% 33% 27% Education (End of) 15-42% 33% 32% 28% % 39% 37% 24% % 47% 37% 18% Still studying 48% 39% 36% 19% 18

19 2. AZ ENERGIA-DÍJSZABÁS HATÁSA A SZEGÉNYSÉG ÉS A KIREKESZTÉS ELLENI KÜZDELEMRE Az Európai Parlament megbízásából elvégzett több Eurobarométer-felmérés is rávilágított arra, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem messze a legfontosabb kérdés azok közül, amelyekkel az európai polgárok szerint az Európai Parlamentnek foglalkoznia kellene 7. Ennek fényében érdekes megvizsgálni, hogy véleményük szerint az energia-díjszabásra irányuló intézkedések kedvezı hatással járhatnak-e. Ezért errıl a kérdésrıl is kikérték az európai polgárok véleményét. Elıtte pedig emlékeztették ıket arra, hogy jelenleg 116 millió európai polgárt fenyeget a szegénység és a kirekesztés veszélye 8. Az európai polgárok között egyértelmően többségben voltak azok, akik szerint az egyedi energia-díjszabási intézkedések segíthetik a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelmet Tíz európaiból több mint hatan gondolják úgy, hogy egy külön energia-díjszabási politika segítségével meg lehetne elızni a kiszolgáltatott egyének elszegényedését és kirekesztıdését (62%, ezen belül 24%-nak ez a határozott meggyızıdése, és az igen, biztosan választ adta). Ugyanakkor az európaiak között egy nem elhanyagolható kisebbség szkeptikusabban viszonyul a kérdéshez: közel egyharmaduk szerint az energiadíjszabás átalakítása nem akadályozná meg a kiszolgáltatott egyének elszegényedését és kirekesztıdését (32%). 7 Lásd különösen: Az európai polgárok és a válság: pagerank=4&id=40 8 QA millió európai polgárt (azaz a teljes európai népesség közel egynegyedét) fenyeget a szegénység és a kirekesztés veszélye. Ön szerint a külön energia-díjszabási intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezek az emberek elkerüljék a szegénységet és a kirekesztıdést? 19

20 A tagállamok közötti különbségek Ebben a kérdésben sokkal határozottabb különbségek mutatkoztak az egyes tagállamok között. Az eredmények országcsoportok szerinti elemzése meglehetısen erıs különbségeket mutat: így az euróövezetbe tartozó országokban többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint a külön energiadíjszabási intézkedések segítségével meg lehetne akadályozni a leginkább kiszolgáltatott egyének elszegényedését és kirekesztıdését (58%), ugyanakkor egy erıs kisebbség kételkedett abban, hogy ezzel a politikával hatást lehetne elérni (38%). Az euróövezeten kívüli országokban sokkal jobban elkülönültek a vélemények (a külön energia-díjszabási intézkedések 67% szerint segítenék a kiszolgáltatottak megóvását, 25% szerint azonban nem). Tagállamonként is különböznek a vélemények ebben a kérdésben: - Azon válaszadók aránya, akik szerint külön díjszabási politika segítségével meg lehetne akadályozni egyesek elszegényedését és kirekesztıdését, Máltán volt a legmagasabb 83%-kal, Dániában pedig a legalacsonyabb 36%-kal. A válaszok tehát meglehetısen tág tartományban mozognak, még ha a válaszadók többsége egyet is ért a javaslattal. 20

21 - A 27 tagállam közül 23-ban a többség úgy véli, hogy az alacsonyabb energiaárak kedvezıen hatnának a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemre. Ebbe az általános tendenciába csak négy ország nem illeszkedik: Dánia (a válaszadók 50%-a nemmel válaszolt), Finnország (52%), Németország (54%) és Hollandia (56%). Ha eltekintünk a skandináv országoktól (mivel a külön energia-díjszabási intézkedések által a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemre gyakorolt kedvezı hatást tekintve mindhárom ország a legszkeptikusabbak közé tartozik), a többi uniós ország között nem figyelhetünk meg tényleges földrajzi folytonosságot: a Benelux államokban rögzített válaszok például viszonylag eltérıek, ami a balti országokra is igaz. 21

22 Érdemes megjegyezni, hogy a jelek szerint az eredményeket nem befolyásolja az egyes országok GDP-ben mért jóléti szintje: az egy fıre jutó GDP szinte semmilyen hatással nincs az eredményekre. Legnagyobb valószínőséggel a Máltán élı válaszadók gondolták úgy, hogy a külön energia-díjszabási intézkedések befolyásolhatják a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (83%), pedig itt az egy fıre jutó GDP elmarad az európai átlagtól. Málta után viszont az Egyesült Királyság következett a sorban (78%), az európai átlagot meghaladó egy fıre jutó GDP-vel. A skála másik végén, azon országok között, amelyek a legkevésbé vannak meggyızıdve a külön energia-díjszabás hatékonyságáról, ott szerepel Hollandia (41%), ahol magas az egy fıre jutó GDP (az Európai Unión belül a negyedik legmagasabb) és Észtország (51%), amely az egy fıre jutó GDP szerint a 22. helyen áll az EU-ban. Ezért lehetséges, hogy a kérdésre kapott eredményeket inkább a különbözı országokban érvényben lévı tényleges energia-díjszabások befolyásolják. GDP per capita (in thousands of euros/head) LU NL. DK AT... IE. BE. 30. FI SE.. UK DE IT... FR ES EU27. CY. SI EL.. HU.. PT 10 CZ... MT EE SK. BG. LV PL LT RO 0 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% % Yes *egy fıre jutó GDP eredmények: Eurostat

23 Szociodemográfiai elemzés A szociodemográfiai különbségek ebben a kérdésben viszonylag elhanyagolhatók: minden kategóriában stabilan többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint a külön energia-díjszabás segítségével megelızhetı lenne a kiszolgáltatott egyének elszegényedése és társadalmi kirekesztése. - Úgy tőnik azonban, hogy a válaszadók életszínvonala befolyásoló tényezı. Azt, hogy ez a fajta intézkedés segíthetne a leginkább kiszolgáltatottak elszegényedésének és társadalmi kirekesztésének megelızésében, a legnagyobb valószínőséggel azok gondolták így, akiknek legtöbbször nehézséget okoz a számlák befizetése, és akik egy ilyen energia-díjszabás legközvetlenebb kedvezményezettjei lehetnének. Azok a válaszadók, akiknek a hó végén szinte soha nem jelent nehézséget a számlák kifizetése, az átlagosnál valamivel kisebb arányban vélték úgy, hogy a speciális díjszabás megvédené a kiszolgáltatott egyéneket a szegénységtıl és a társadalmi kirekesztéstıl. QA20 Do you think that specific energy tariff measures could contribute to avoiding these people falling into poverty and exclusion? Total 'Yes' Total 'No' Don't know EU27 62% 32% 6% Difficulties paying bills Most of the time 67% 26% 7% From time to time 65% 30% 5% Almost never 59% 36% 5% 23

24 3. AZ EURÓPAI POLGÁROK VÉLEMÉNYE A KÖZÖS ENERGIAPOLITIKÁRÓL 3.1. Az EU célja Az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy az energiafogyasztás 20%-os csökkentésének célját 2020-ig kötelezıvé kellene tenni az EU összes tagállama számára - Tíz európai közül több mint nyolc azt szeretné, ha az Európai Unió és tagállamai által rögzített célkitőzést miszerint 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az energiafelhasználást 9 mind a 27 uniós tagállam számára kötelezıvé tennék. A válaszok részletes elemzése azt mutatja, hogy az európaiak közel fele határozottan támogatja e cél kötelezıvé tételét: 48% válaszolta azt, hogy igen, biztosan, 33% pedig hogy igen, valószínőleg. A válaszadók közül csak 14% nem szeretné, ha ezt a célkitőzést az EU minden országa számára kötelezıvé tennék (10% szerint nem, valószínőleg nem, 4% szerint pedig nem, biztosan nem ). 9 QA17. Az EU és tagállamai azt tőzték ki célul, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az energiafelhasználást. Ön szerint ehhez minden tagállamban kötelezıvé kellene tenni ezt a célt? 24

25 A tagállamok közötti különbségek A tagállamok között ezen a téren viszonylag kevés a különbség: minden országra igaz, hogy tízbıl legalább hét válaszadó szerint az energiafelhasználás csökkentésének célkitőzését minden tagállam számára kötelezıvé kellene tenni. A javaslat támogatottságának mértéke azonban változó. Az Európai Unióhoz való csatlakozás dátuma az egyik befolyásoló tényezı: a 2004 elıtti országok válaszadóinak több mint fele szilárdan hiszi, hogy minden tagállam számára kötelezıvé kellene tenni az EU és a tagállamok által kitőzött 20%-os energiatakarékossági cél elérését (51% szerint igen, biztosan, 30% szerint igen, valószínőleg ). A 2004/2007 utáni országok válaszadói kevésbé biztosak ebben: 37% választotta az igen biztosan, 42% az igen, valószínőleg választ. A tagállamok között még nagyobb különbségek mutatkoznak: - Az igen, biztosan válaszok aránya országonként igen változatosan alakult. Svédországban (60% igen, biztosan válasz), Szlovéniában (63%), Belgiumban (64%), Franciaországban (65%), Cipruson (66%) és leghangsúlyosabban Luxemburgban (74%) tíz válaszadóból legalább hat meg van gyızıdve arról, hogy az energiafelhasználás 20%-os csökkentésének célját 2020-ig az EU minden országa számára kötelezıvé kellene tenni. - Ezzel szemben Ausztriában (32%), Írországban (29%), Portugáliában (28%) és Csehországban (26%) csak a válaszadók egyharmada vagy annál is kisebb hányada válaszolt ilyen határozottan. Bár a támogatottság mértékében ilyen különbségek mutatkoznak, attól még tény, hogy a válaszadók nagy többsége úgy gondolja, hogy minden országot kötelezni kell a cél elérésére, azaz hogy 2020-ig csökkentse az energiafelhasználását. 25

26 Szociodemográfiai elemzés A szociodemográfiai elemzés kevés különbséget mutat: minden kategóriára igaz, hogy a válaszadók nagy többsége szerint az energiafogyasztás 2020-ig történı 20%-os csökkentésének célját kötelezıvé kellene tenni az EU összes tagállama számára. 26

27 3.2. Az integrált európai energiahálózat fı elınyei [QA19] 10 Az integrált energiahálózat fı elınye az energiaköltségek csökkenése lenne Amikor az európaiakat egy integrált európai energiahálózat kialakításával járó lehetséges elınyökrıl kérdezték, elıször azt kellett megjelölniük, hogy mi lenne a fı elınye egy ilyen hálózatnak ( elıször, csak egy válasz lehetséges), majd pedig a további elınyöket ( és még, több válasz lehetséges). Az elemzésünk ezért egyrészrıl az elsı válaszon, másrészrıl pedig a többi válasz összesítésén alapul. Az egyik válasz viszonylag élesen kiemelkedik az integrált energiahálózat fı elınyeként (válasz az elıször kérdésre): az energiaköltségek csökkenését a válaszadók több mint egyharmada említette az elsı helyen (36%), jócskán megelızve a többi válaszlehetıséget. A második helyre került az energia különféle típusainak különösen a megújuló energia jobb felhasználása, amit a megkérdezettek egyötöde említett (20%), utána következett a biztonságosabb energiaellátás (16%), a jobb tárgyalóképesség más országokkal vagy országcsoportokkal (10%) és végül az erısebb szolidaritás az EU tagállamai között (8%). Ez a sorrend akkor sem változik, ha együttesen nézzük meg az összes választ (válaszok az elıször és az és még kérdésre). Tíz válaszadóból 10 QA19. A 27 országos hálózat megléte miatt az EU-nak nincs integrált energiahálózata. Ön szerint melyek lennének a fı elınyei egy ilyen hálózat kialakításának? Elıször? (CSAK EGY VÁLASZ) És még? (TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES) 27

28 majdnem hat említette meg az energiaköltségek csökkenését (59%) mint az integrált európai energiahálózat fı elınyét, megelızve ezzel az energia különbözı típusainak köztük a megújuló energiaforrások jobb felhasználását (47%). A biztonságosabb energiaellátást csak a válaszadók valamivel több, mint egyharmada említette (35%), azt pedig 28% sorolta az elınyök közé, hogy az EU jobban tudna tárgyalni harmadik félként eljáró államokkal a nagyszabású szerzıdésekrıl. Végezetül az európaiak egynegyede gondolta úgy, hogy egy integrált energiahálózat erısítené a tagállamok közötti szolidaritást. A nem tudja válaszok aránya ennél a kérdésnél viszonylag alacsony volt (9%), ami talán azt jelzi, hogy a válaszadók meg vannak gyızıdve arról, hogy milyen elınyei lennének egy európai energiahálózatnak. A tagállamok közötti különbségek A válaszok erıssége tagállamonként változó, noha a legtöbb országban az energiaköltségek csökkenése szerepel az elsı helyen. - Az energiaköltségek csökkenését 21 tagállamban tartják az integrált európai energiahálózat létrehozásából eredı fı elınynek. Szlovéniában ez a válasz holtversenyben állt a megújuló energiaforrások jobb felhasználásával (mindkét esetben 58%). - Hat országban viszont az energia különbözı típusainak, különösen a megújuló energiának a jobb felhasználását tették az elsı helyre: Dániában (66%), Svédországban (63%), Ausztriában (59%), Németországban (54%), Hollandiában (51%) és Finnországban (45%). Hagyományosan ezek az országok a legtudatosabbak a megújuló energiaforrások kérdésében Ausztriában (54%) és Görögországban (50%) a válaszadók legalább fele úgy gondolja, hogy egy integrált európai energiahálózat hozzájárulna a biztonságosabb energiaellátáshoz. Ezt a választ ugyancsak nagyon gyakran említették még Németországban (49%), Bulgáriában (48%) és Máltán (47%). 11 Lásd különösen a 74. EB standard felmérést, 2.4. pont: prioritások az energia terén: 28

29 - A ciprusi (41%) és franciaországi (40%) válaszadók körében fordult elı legnagyobb valószínőséggel az a vélekedés, hogy az integrált energiahálózat erısítené a tagállamok közötti szolidaritást. Legnagyobb valószínőséggel a Szlovéniában (40%) és Németországban (39%) élı válaszadók vélték úgy, hogy egy európai energiahálózat fokozná az EU tárgyalási képességét a nagyszabású szerzıdések esetében. QA19T Main advantages of putting in place a EU integrated energy network Decrease in energy costs Better use of varying types of energy, particularly use of renewables Safer delivery of energy Greater capacity for the EU to negotiate major contracts with countries outside its borders or with regional networks as the Mediterranean or Baltic networks Increased solidarity among the EU Member States EU27 59% 47% 35% 28% 25% BE 69% 43% 24% 31% 38% BG 51% 44% 48% 24% 26% CZ 65% 57% 28% 29% 26% DK 43% 66% 29% 34% 23% DE 51% 54% 49% 39% 31% EE 48% 38% 34% 23% 18% IE 72% 55% 33% 32% 24% EL 71% 54% 50% 32% 27% ES 66% 46% 42% 21% 20% FR 50% 45% 18% 29% 40% IT 70% 51% 37% 26% 20% CY 75% 62% 45% 22% 41% LV 58% 33% 39% 19% 24% LT 52% 37% 42% 19% 23% LU 49% 45% 24% 31% 28% HU 73% 51% 35% 28% 18% MT 55% 35% 47% 31% 19% NL 50% 51% 26% 32% 24% AT 56% 59% 54% 37% 38% PL 62% 40% 41% 19% 22% PT 72% 47% 34% 15% 26% RO 70% 44% 37% 25% 28% SI 58% 58% 31% 40% 33% SK 67% 52% 41% 25% 23% FI 39% 45% 38% 28% 16% SE 34% 63% 31% 32% 24% UK 55% 36% 27% 23% 12% Highest percentage per country Highest percentage by item Lowest percentage per country Lowest percentage by item 29

30 Szociodemográfiai elemzés Az eredmények szociodemográfiai elemzése több különbségre is rávilágít, bár ezek kismértékőek. - A legmagasabb iskolai végzettségő válaszadók körében valamivel nagyobb a valószínősége annak a véleménynek, hogy egy integrált európai energiahálózat létrehozása a megújuló energiaforrások jobb felhasználását eredményezné; ezzel szemben a legnagyobb valószínőséggel azok említették az energiaköltségek csökkenését és a biztonságosabb energiaellátást, akik a legkorábban hagyták abba tanulmányaikat. - Akiknek gyakran nehézséget okoz a számlák kifizetése, azok a pénzügyi problémákkal szinte soha nem szembesülı válaszadókhoz képest nagyobb valószínőséggel említették az energiaköltségek csökkenését, talán mert remélik, hogy egy integrált európai energiahálózat ilyen hatással járna. QA19T Main advantages of putting in place a EU integrated energy network Decrease in energy costs Better use of varying types of energy, particularly use of renewables Safer delivery of energy Greater capacity for the EU to negotiate major contracts with countries outside its borders or with regional networks as the Mediterranean or Baltic networks Increased solidarity among the EU Member States EU27 59% 47% 35% 28% 25% Education (End of) 15-64% 40% 38% 21% 22% % 47% 37% 28% 25% % 52% 32% 34% 27% Still studying 55% 52% 33% 26% 25% Difficulties paying bills Most of the time 65% 45% 37% 23% 23% From time to time 66% 48% 37% 26% 24% Almost never 55% 47% 35% 30% 26% 30

31 3.3. Az Európai Energiaközösség létrehozása [QA21] 12 Egy Európai Energiaközösség létrehozása lehetıvé tenné, hogy az Európai Unió határozottabban lépjen fel a nemzetközi színtéren Ahogy az európai válaszadók meg vannak gyızıdve egy integrált európai energiahálózat kialakításának elınyeirıl, ugyanígy abban is biztosak, hogy egy Európai Energiaközösség létrehozása révén az EU energiakérdésekben határozottabban léphetne fel a nemzetközi színtéren. Az európaiak több mint háromnegyede felismerte, hogy egy Európai Energiaközösség létrehozása elınyökkel járna az Európai Unió számára az energiakérdésekben szerzett nemzetközi befolyás szempontjából (78%, és ezen belül 27% teljesen egyetért a javaslattal). A válaszadók kis hányada nem értett egyet ezzel a kijelentéssel (13%), 9%-uk pedig nem nyilvánított véleményt. 12 QA21. Az Európai Parlament szeretne létrehozni egy Európai Energiaközösséget. Ebben az esetben meg tudná mondani, hogy Ön milyen mértékben ért egyet a következı kijelentéssel: Egy Európai Energiaközösség létrehozása többek között lehetıvé tenné, hogy az EU energiakérdésekben határozottabban lépjen fel a nemzetközi színtéren. 31

32 A tagállamok közötti különbségek Ebben a kérdésben viszonylag kevés a különbség: minden tagállamban egyértelmő többségben voltak azok, akik egyetértettek azzal, hogy egy Európai Energiaközösség létrehozása lehetıvé tenné, hogy az EU energiakérdésekben határozottabban lépjen fel a nemzetközi színtéren. A támogatás Belgiumban és Görögországban (mindkét országban 89%), Máltán (88%) és Cipruson (84%) volt a legerısebb. Az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Lettországban és Észtországban (mind a négy országban 73%), valamint a Romániában és Csehországban (mindkét helyen 72%) élı válaszadók valamivel kisebb valószínőséggel támogatták ezt az állítást. Ha külön megnézzük a teljesen egyetért válaszokat, megfigyelhetı, hogy a ciprusi válaszadók körében a többi európaihoz képest kiemelkedıen magas a támogatottság: a válaszadók közel kétharmada határozottan támogatja ezt az állítást (64%). A második helyen következnek valamelyest lemaradva a máltai (46%), mögöttük pedig a belgiumi válaszadók (41%). Ezzel szemben az állítás határozott ellenzése nagyon ritkán fordult elı: az egyáltalán nem ért egyet válaszok aránya még az Egyesült Királyságban sem érte el a 10%-ot (9%). 32

33 33

34 Szociodemográfiai elemzés Ebben a kérdésben szociodemográfiai szempontból csekély különbségeket lehetett megfigyelni: a válaszadók minden csoportja egyetértett azzal, hogy egy Európai Energiaközösség létrehozása révén az EU nemzetközi szinten határozottabban léphetne fel az energiakérdésekben. A legiskolázottabb válaszadók (82%) és a vezetık (84%) az átlagosnál (78%) valamivel nagyobb valószínőséggel értettek egyet az állítással. QA21 The European Parliament would like to put in place a European Community for energy. In this case, please tell me to what extent you agree or disagree with the following statement: Establishing a European Community for energy would, among other things, allow the EU to have a stronger voice on the international scene concerning energy issues. Total 'Agree' Total 'Disagree' Don't know EU27 78% 13% 9% Age % 9% 10% % 10% 8% % 14% 7% % 14% 11% Education (End of) 15-72% 13% 15% % 13% 8% % 13% 5% Still studying 83% 8% 9% Respondent occupation scale Self- employed 78% 15% 7% Managers 84% 12% 4% Other white collars 81% 12% 7% Manual workers 80% 12% 8% House persons 73% 12% 15% Unemployed 79% 10% 11% Retired 73% 15% 12% Students 83% 8% 9% 34

35 KÖVETKEZTETÉS A szóban forgó Eurobarométer-felmérésre egy olyan idıszakban került sor, amikor az energiakérdések egyre inkább elıtérbe kerültek az európai vitában. Ráadásul az Európa 2020 stratégia több, energiára vonatkozó célt is tartalmaz, nem utolsósorban azért, mert az Európai Uniónak az a középtávú célkitőzése, hogy biztosítsa az energiatermékek és -szolgáltatások kézzelfogható és zavartalan rendelkezésre állását a piacon, az európai fogyasztók számára megfizethetı áron, legyen szó akár üzleti, akár lakossági fogyasztókról. Az Eurobarométer-felmérés legfontosabb eredményeit az alábbiakban összegezzük. Mindenekelıtt megállapítható, hogy 2006 óta valamelyest nıtt azon európaiak aránya, akik intézkedéseket tettek az energiatakarékosság érdekében ban a válaszadók 21%-a adta azt a spontán választ, hogy az elızı évben semmit nem tett azért, hogy spóroljon az energiával, de ez az arány mára 17%-ra csökkent. Az európai polgárok az energiatakarékosság érdekében elıször is olyan intézkedéseket tettek, amelyek nem járnak pluszköltségekkel: több mint felük a világítással és az elektromos háztartási berendezések használatával spórolt, tízbıl négynél többen pedig a főtés és/vagy a légkondicionálás mértékét csökkentették. Az energiaszámlák csökkentésére több módszert is hatékonynak találtak: az intelligens fogyasztásmérık széles körő alkalmazását az európaiak csaknem fele említette meg. Tíz válaszadóból négy szerint a háztartásuk energiahatékonyságán javító fogyasztóknak nyújtott adókedvezmények segítenének az energiaszámlák csökkentésében, míg az energiaszolgáltatók közötti versenyt a válaszadók több mint egyharmada, az energiaszámlák egyszerősítését pedig valamivel kevesebb, mint egynegyedük támogatja. A gazdasági és pénzügyi válság hatásait még mindig magán viselı Európai Unióban a külön energia-díjszabási intézkedéseket hatékony eszköznek tartják a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésére. Tíz európai közül több mint hatan egyetértenek ezzel, és ez a vélemény 23 tagállamban kapott többséget. Csak a skandináv országokban és Hollandiában voltak többségben azok a válaszadók, akik ebben kételkednek. Az európaiak vonzódnak a közös energiaügyi megoldásokhoz: igen nagy többségben vannak azok, akik szerint a 27 uniós tagállamban kötelezıvé kellene tenni azt a célt, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentsék az energiafelhasználást. Ezt a véleményt minden tagállamban a nagy többség támogatta. 35

36 Másrészrıl a válaszadók elınyöket látnak az integrált európai energiahálózat létrehozásában: elıször is az energiaköltségek csökkenését, amit tízbıl közel hat válaszadó említett meg, másodsorban pedig az energia különbözı fajtáinak köztük a megújuló energia jobb felhasználását, amit az európaiak csaknem fele említett. Végezetül az Európai Energiaközösség létrehozásáról úgy vélik, hogy az egy más típusú elınyt kínálna az Európai Unió globális befolyását illetıen: az európai polgárok több mint háromnegyede szerint ez lehetıvé tenné, hogy az EU a nemzetközi színtéren határozottabban lépjen fel az energiakérdésekben. 36