Az Európai Unió és az energia

Átírás

1 PARLEMENT EUROPÉEN Az Európai Unió és az energia Jelentés Terepmunka: november december A megjelenés ideje: június Eurobarométer speciális felmérés/74.3. hullám TNS Opinion & Social A felmérés az Európai Parlament megbízásából készült, a Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Egységének koordinálásával. Ez a dokumentum nem az Európai Parlament véleményét képviseli. Az itt közölt értelmezések és vélemények kizárólag a szerzők nézeteit tükrözik. 1

2 Eurobarométer AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ENERGIA Készítette a TNS Opinion & Social, az Európai Parlament megbízásából A tanulmány a Kommunikációs Főigazgatóság koordinálásával készült TNS Opinion & Social 40 Hermann Debroux Avenue 1160 Brüsszel Belgium

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Hogyan kezeljük az energiaellátási problémákat? Kölcsönös segítségnyújtás válság esetén? Mi a legfontosabb szempont az energiaügyi együttműködés megerősítésében? KÖVETKEZTETÉS

4 BEVEZETÉS Az Európai Parlament hosszú évek óta kitüntetett figyelemmel kíséri az EU energiahelyzetének alakulását. Csakugyan engedhetetlenül fontosnak tűnik, hogy az EU és tagállamai gyors előrehaladást érjenek el egy közös energiapolitika végrehajtásában, amely hatékonyan tud reagálni az e téren felmerülő kihívásokra. Sokan emlékeznek a telén kialakult válságra, amelyet Oroszország idézett elő azáltal, hogy felfüggesztette az Ukrajnába irányuló gázszállítást. A következmények még mindig erősen jelen vannak a közemlékezetben. Az EU energiafüggősége azért is volt akkor megdöbbentő, mert hasonló eseményekre telén is sor került. A gázhoz hasonlóan az EU más erőforrások, köztük a kőolaj esetében is külső szállítmányokra támaszkodik. Ezért szorult helyzetbe került. Hogyan lehetne garantálni az energiaellátást? Milyen kapcsolatot kell fenntartani a beszállító országokkal? Milyen kapcsolatokat kell kialakítani a regionális együttműködési szervezetekkel? Hogyan tudnánk hatékonyan összekapcsolni 27 országos hálózatot? Hogyan fejleszthetjük az alternatív energiaforrásokat, és melyeket? Hogyan stabilizálhatjuk az energiaárakat? Az Európai Tanács február 4-i első olyan ülése előtt, amelyet kizárólag az energiaügynek kívántak szentelni, helyénvalónak tűnt felmérni, hogy az európaiak hogyan viszonyulnak az energia kérdéséhez, valamint milyen szerepet várnak el az Európai Uniótól és annak tagállamaitól ebben a kérdésben. Ennek fényében az Európai Parlament úgy határozott, hogy Eurobarométerfelmérést végez. Az európaiakat arról kérdezték, hogy mit gondolnak az Unión belüli fokozott energiaügyi együttműködésről, kitérve a tagállamok közötti szolidaritásról és az uniós intézkedések összehangolásáról alkotott elképzelésekre is. Az EU polgárait végezetül arról is megkérdezték, hogy véleményük szerint mely energiapolitikákat kellene előnyben részesíteni. 3

5 Ez az Eurobarométer-felmérés az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának megbízásából készült. A felmérést a TNS Opinion & Social készítette, a november végétől december közepéig terjedő időszakban. A TNS Opinion & Social hálózat munkatársai személyesen kérdeztek meg , 15 éves és annál idősebb európai polgárt (a kérdezőbiztos a válaszadók otthonában töltette ki a kérdőívet). Az alkalmazott módszertan az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatósága (Közvélemény-figyelő Egység) standard Eurobarométer-felméréseinek módszertana. A TNS Opinion & Social hálózat munkatársai által készített interjúkról szóló technikai feljegyzés e jelentés mellékletében található. A feljegyzés tartalmazza az interjúkhoz alkalmazott módszertant és a konfidencia-intervallumokat. A kutatás a 27 tagállamra terjed ki, és az EB hullám része. A jelentésben szereplő kérdések mindegyikét most először tették fel. 4

6 Megjegyzés A jelentésben az országokat hivatalos rövidítésükkel szerepeltetjük. Az alkalmazott rövidítések és a hozzájuk tartozó országok a következők: RÖVIDÍTÉSEK EU-27 NT Európai Unió 27 tagállam Nem tudja BE CZ BG DK DE EE EL ES FR IE IT CY LT LV LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Belgium Csehország Bulgária Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Litvánia Lettország Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság 5

7 1. Hogyan kezeljük az energiaellátási problémákat? Tíz európai közül hat örülne az energiaellátási problémákkal szembeni összehangolt fellépésnek Széles körben egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy jó lenne, ha a különböző tagállamok együttesen lépnének fel (60%) az ellátási problémák leküzdése érdekében. A válaszadók kevesebb mint egyharmada (32%) inkább azt részesítené előnyben, ha hazája egyedül intézkedne az említett kérdésekben, 8% pedig nem tudott dönteni. 6

8 Az erősebb európai szintű koordináció iránti igény már a augusztus szeptemberben végzett Eurobarométer-felmérésben is megmutatkozott, amely a gazdasági válságra összpontosított. Ebben a felmérésben az európai polgárok 52%-a állította, hogy jobban védve érezné magát a jelenlegi válsággal szemben, ha az országa az EU többi országával összehangolt intézkedéseket fogadna el és hajtana végre (szemben azzal a 33%-kal, aki inkább azt szeretné, ha országa önálló intézkedéseket fogadna el és hajtana végre) 1. Az energiaellátás kérdésében még határozottabban megnyilvánult a polgárok azon elvárása, hogy országuk az EU többi országával összehangolt lépéseket tegyen. A tagállamok közötti különbségek Érdemes megjegyezni, hogy az euróövezetbe tartozó országokból 2 származó válaszadók (62%) az euróövezeten kívüli országok válaszadóihoz (55%) képest nagyobb valószínűséggel pártolták az együttes intézkedéseket. Az EU szintjén összehangolt fellépést leginkább, illetve legkevésbé támogató országok között igen jelentős különbségek vannak. Az eltérés mértéke akár a 40 százalékpontot is elérheti: - Az uniós szintű fellépést az országok közül leginkább Luxemburgban (80%), Cipruson (76%), Magyarországon (75%), Litvániában (74%), Szlovákiában és Hollandiában támogatták (mindkettőben 72%). Az ilyenfajta intézkedést pedig legkevésbé Ausztriában pártolták, 40%-os arányban. - Ennek megfelelően az országuk egyéni intézkedésének hívei is Ausztriában voltak a legnagyobb arányban (egyedül itt kapott többséget ez a vélemény - 56%), második helyen az Egyesült Királysággal (43%), mögötte pedig Finnországgal (41%). 1 Lásd a Eurobarométer-felmérés QC6. kérdéséhez tartozó eredményeket: 2 Euróövezet: AT, BE, CY, DE, EL, ES, FI, FR, IE, IT, LU, MT, NL, PT, SI, SK Az euróövezeten kívüli országok: BG, CZ, DK, EE (amely januárban, a felmérés befejezése után lépett be az euróövezetbe) HU, LV, LT, PL, RO, SE, UK 7

9 Szociodemográfiai elemzés A szociodemográgfiai változók elemzése jobban megmutatja, hogy a népesség mely rétegei támogatják az EU-n belüli összehangolt fellépést, vagy inkább az országuk egyéni intézkedését. - Leginkább a legfiatalabb válaszadók támogatják az energiaellátási problémák enyhítésére irányuló közös erőfeszítéseket (a évesek 64%-a, az 55 éves és annál idősebb személyek 56%-a). Ez fordítva is igaz, azaz minél idősebb válaszadókról van szó, annál nagyobb valószínűséggel pártolják a nemzeti szintű intézkedést: az 55 éves és annál idősebb személyek 35%-ban, szemben a évesek 27%-ával. 8

10 - Ugyanez az összefüggés érvényesül az iskolai végzettség szintjével is, amely meghatározó tényező: abban a kérdésben, hogy az EU többi országaival összehangolt fellépést támogatják-e, a legiskolázottabb válaszadókat (68%) 19 pont választja el azoktól, akik 16 éves koruk előtt hagyták abba a tanulmányaikat (49%). - Úgy tűnik, hogy a kiváltságosabb társadalmi osztályhoz tartozás is befolyásolja a válaszokat: a vezetők 69%-a inkább azt szeretné, ha országa a többi tagállammal összehangoltan intézkedne, szemben a háztartásbeliek 55%-ával. Ugyanez igaz azon személyek 62%-ára is, akiknek szinte soha nem okoz nehézséget a számlák befizetése, szemben azok 53%-ával, akiknek legtöbbször pénzügyi nehézségeik vannak. - A politikai irányultság szintén befolyásolni látszik a válaszokat. A jobboldali szimpatizánsok 35%-a szeretne inkább nemzeti fellépést (szemben a baloldaliak 29%-ával), míg az európai szintű intézkedéseket a baloldali válaszadók 65%-a támogatja (szemben a jobboldali hívek 60%- ával). - Végezetül úgy tűnik, hogy az Európai Parlament tevékenységeiről való tájékozottság és az EP nagyobb szerepvállalásának támogatása szintén befolyásolja az Unión belüli közös fellépés iránti preferenciát. Ennek megfelelően a Parlament tevékenységeit jobban ismerő válaszadók 65%-a érezte úgy, hogy az összehangolt fellépés jobb védelmet nyújtana a potenciális energiaellátási problémákkal szemben (míg a rosszul tájékozottak közül csak 58%). Még inkább szembetűnő, hogy jelentős, 22 százalékpontos eltérés van azon válaszadók között, akik szeretnék, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana (69%), illetve azok között, akik kevésbé fontos szerepet szánnak az EP-nek (47%). 9

11 QA8 In winter 2008, some European Union Member States were faced with significant energy supply problems, in particular an interruption in gas deliveries. As a citizen, would you say that you would be better protected in the face of such an energy supply risk if? (OUR COUNTRY) adopted and implemented measures individually (OUR COUNTRY) adopted and implemented measures in a coordinated way with the other EU countries Don't know EU27 32% 60% 8% Gender Male 32% 61% 7% Female 33% 58% 9% Age % 64% 9% % 61% 7% % 61% 7% % 56% 9% Education (End of) 15-39% 49% 12% % 59% 7% % 68% 5% Still studying 24% 67% 9% Respondent occupation scale Self- employed 31% 64% 5% Managers 27% 69% 4% Other white collars 31% 64% 5% Manual workers 34% 57% 9% House persons 35% 55% 10% Unemployed 34% 56% 10% Retired 35% 55% 10% Students 24% 67% 9% Left-Right scale (1-4) Left 29% 65% 6% (5-6) Centre 34% 60% 6% (7-10) Right 35% 60% 5% Difficulties paying bills Most of the time 53% 37% 10% From time to time 57% 34% 9% Almost never 62% 31% 7% Information on EP's activities Informed 31% 65% 4% Not informed 33% 58% 9% 10

12 2. Kölcsönös segítségnyújtás válság esetén? Az európaiak több mint háromnegyede kész lenne segíteni egy másik, bajba jutott tagállamnak Amennyiben váratlan energiaellátási problémák merülnek fel, mi okuk lenne az európaiaknak arra, hogy kisegítsenek egy másik, nehézségekkel küzdő tagállamot? Vajon ezt előnyösnek gondolják a saját országuk energiabiztonsága szempontjából? És vajon ezt a segítséget minden esetben kívánatosnak tartják a tagállamok közötti európai szolidaritás nevében? Érdekes megfigyelés, hogy az európaiak túlnyomó többsége szinte ugyanolyan nagy valószínűséggel támogatja az első kijelentést, mint a másodikat. A válaszadók több mint kétharmada (77%) úgy gondolja, hogy ez a fajta segítség saját országa számára is előnyös lenne, és tízből majdnem nyolc (79%) azt mondta, hogy az a tagállamok közötti európai szolidaritás nevében kívánatos lenne. Ezen a többségi véleményen az EU minden tagállamának válaszadói osztoztak. A fenti két kijelentéssel csak a válaszadók 16%-a, illetve 15%-a nem értett egyet. 11

13 A tagállamok közötti különbségek - A legnagyobb valószínűséggel Dániában (91%), Svédországban (89%), Luxemburgban (86%) és Belgiumban (85%) fordultak elő azok a válaszadók, akik saját országuk energiabiztonsága érdekében támogatnák a nehéz helyzetben lévő tagállamok megsegítését. - Akik a legnagyobb valószínűséggel támogatnák az ilyen segítségnyújtást az európai szolidaritás nevében, azok nagy részben ugyanezen tagállamok állampolgárai: Svédország, Luxemburg és Dánia (mindhárom helyen 89%), valamint Ciprus (88%), Belgium és Franciaország (mindkét országban 85%). 12

14 13

15 Szociodemográfiai elemzés A különféle szociodemográfiai változókat vizsgálva észrevehető néhány sajátosság: - A férfiak körében a nőkhöz képest valamivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyrészt támogatják a saját országuk számára előnyös segítségnyújtást (79%, szemben a nők 75%-ával), másrészt pedig azt az európai szolidaritás nevében is kívánatosnak tartják (80% kontra 77%). - A fiatalabbak az idősebbekkel összehasonlítva nagyobb valószínűséggel támogatják a bajba jutott tagállamok megsegítését, függetlenül attól, hogy mi az elsődleges indok: 79% (szemben az 55 éves és annál idősebb személyek 74%-ával) nyilatkozott úgy, hogy az saját országuk energiabiztonsága érdekében fontos lenne, 82% (szemben az 55 éves és annál idősebb személyek 75%-ával) pedig a tagállamok közötti európai szolidaritás nevében választ jelölte meg. - Az iskolai végzettség szintje ugyancsak meghatározó: azon válaszadók, akik 19 éves korukon túl is tanulmányokat folytattak, 83%-ban pártolták a segítségnyújtást a saját országuk érdekében (szemben a tanulmányaikat 16 éves koruk előtt abbahagyók 70%-ával), az európai szolidaritás nevében pedig a legtovább tanulók 85%-a támogatta a segítségnyújtást (szemben azok 70%-ával, akik 15 évesen vagy korábban hagyták abba tanulmányaikat). - Úgy tűnik, hogy a magasabb társadalmi osztályhoz tartozás szintén befolyásolja a válaszokat: a vezetők 84%-a (szemben a munkanélküliek 73%-ával) támogatja a segítségnyújtást a saját országa érdekében, 87% pedig az európai szolidaritás nevében pártolja a támogató intézkedéseket (szemben a munkanélküliek 76%-ával). - Ehhez hasonlóan azon válaszadók, akiknek szinte soha nem jelent nehézséget a számlák befizetése, 78%-ban pártolták az ilyen segítségnyújtást az országuk érdekében (szemben azok 69%-ával, akik gyakran szembesülnek ilyen problémákkal). 80% az európai szolidaritás nevében is támogatná ezt a segítségnyújtást (szemben azok 71%-ával, akik gyakran küzdenek anyagi nehézségekkel). - Azok közül, akik fontosabb szerepben látnák az Európai Parlamentet, 84% nyilatkozta azt, hogy egy másik, bajban lévő tagállam megsegítése saját országának érdekét szolgálná (szemben azok 69%-ával, akik kevésbé fontos szerepet szánnak az Európai Parlamentnek), és 86% (szemben a 70%-kal) azzal is egyetértett, hogy az európai szolidaritás indokolja a másik tagállamnak nyújtott segítséget. 14

16 QA9 Please tell me whether you totally agree, tend to agree, tend to disagree or totally disagree with each of the following statements concerning the question of energy supplies within the EU? It is in the interest of the energy security of (OUR COUNTRY) to provide assistance to another EU Member State facing significant energy supply problems It is in the interest of the energy security of (OUR COUNTRY) to provide assistance to another EU Member State facing significant energy supply problems It is desirable that (OUR COUNTRY) provides assistance to another EU Member State facing significant energy supply problems in the name of European solidarity between Member States UE27 77% 79% Sex Male 80% 80% Female 77% 77% Age % 82% % 81% % 80% % 75% Education (End of) 15-70% 70% % 79% % 85% Still studying 81% 84% Respondent occupation scale Self-employed 79% 81% Managers 84% 87% Other white collars 80% 81% Manual workers 76% 79% House persons 74% 74% Unemployed 73% 76% Retired 73% 75% Students 81% 84% Difficulties paying bills Most of the time 69% 71% From time to time 78% 78% Almost never 78% 80% Preference for the EP's role More important 84% 86% The same 78% 79% Less important 69% 70% 15

17 3. Mi a legfontosabb szempont az energiaügyi együttműködés megerősítésében? Az árstabilitást és a megújuló energiák fejlesztését részesítik előnyben Annak feltárása érdekében, hogy mit gondolnak az európaiak az Európai Unió tagállamai közötti energiaügyi együttműködés megerősítéséről, a válaszadóktól azt kérték, hogy válasszanak ki egyetlen prioritást a felsorolt négy lehetőségből. Egyik prioritás sem kapott egyértelmű többséget. Nem meglepő módon (talán a fosszilis tüzelőanyagok elmúlt hónapokban tapasztalt sorozatos áremelkedései miatt) az európai polgárok körében az első helyen megnevezett prioritás az energiaárak stabilitása volt (29%). Ezt azonban szorosan követte a megújuló energiák fejlesztése (27%). A harmadik helyre került a garantált energiaellátás, amelyet a válaszadók egyötöde említett (20%). 16%-os eredménnyel a negyedik helyen, azaz a prioritások közül utolsóként szerepelt az energiatakarékossághoz történő hozzájárulás, különösen az energiahatékonyság ösztönzésével, hogy ugyanazon termékeket és szolgáltatásokat kevesebb energiával lehessen előállítani. Emellett az európaiak 4%-a mind a négy prioritással szemben fogékonynak mutatkozott, és spontán azt a választ adta, hogy mind a négy szempontot mérlegelni kell egyidejűleg. 16

18 A tagállamok közötti különbségek Első megfigyelés: a 2004 előtt, valamint a 2004-ben/2007-ben csatlakozott országok válaszadói között van néhány lényeges különbség. Ennek megfelelően az első orszácsoportba tartozók gyakrabban nevezték meg a két környezetvédelmi vonatkozású prioritást, mint a második országcsoport válaszadói. - Ez különösen igaz a megújuló energiák fejlesztése esetében, amit az első csoportból 30%, ellenben a másodikból csak 17% említett. - Kisebb mértékben ugyan, de ugyanezt a tendenciát figyelhetjük meg a hozzájárulás az energiatakarékossághoz, különösen az energiahatékonyság ösztönzésével, hogy ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat kevesebb energiával lehessen előállítani válasz esetében: itt 17%, illetve 13% volt az arány. A másik két, szintén egymáshoz kapcsolódó prioritást viszont a 2004-ben/2007- ben csatlakozott tagállamok válaszadói említették gyakrabban. Ezek a következők: - Az energiaárak stabilitása: 34%, illetve 28%. - Az energiaellátás garantálása: 24%, illetve 19%. Második megfigyelés: a fontossági sorrendet tekintve komoly különbségek vannak a tagállamok között. - Az energiaárak stabilitása (29%) esetében a különbségek akár a 37 százalékpontot is elérhetik: ezt az együttműködés alapvető prioritásának tekintik Litvániában, Csehországban (mindkét helyen 45%) és Lettországban (40%), ellenben a Dániában (8%), Svédországban (9%) és Hollandiában (15%) élő válaszadók ezt a szempontot választották utolsónak. Amint azt az alábbi táblázat is szemlélteti, nehéz lenne valódi regionális kelet nyugat vagy észak dél irányú megoszlást felfedezni az említett eredményekben. - A megújuló energiaforrások fejlesztése (27%) esetében a különbség akár 41 százalékpont is lehet: Dánia (53%), Svédország (51%), Hollandia (48%), Ciprus (41%), Finnország (35%), Franciaország és Luxemburg (mindkét helyen 33%) válaszadói körében különösen népszerűnek bizonyult ez a prioritás. - Ezt a környezetvédelmi törekvést a legkisebb valószínűséggel Litvánia (12%), valamint Csehország és Bulgária (mindkét helyen 13%) 17

19 válaszadói, illetve általában az Unió keleti részén élők részesítették előnyben. - Ami az energiaellátás garantálását (20%) illeti, a tagállamok között 21 százalékpontos különbséget figyelhetünk meg: ezt a szempontot elsősorban Németországban (31%), Ausztriában és Lengyelországban (mindkét helyen 28%), valamint Bulgáriában és Magyarországon (mindkét helyen 26%) említették meg, de a ciprusi válaszadók közül csak 6% volt ezen a véleményen. - Végezetül, ami az energiatakarékossághoz történő hozzájárulás (16%) különösen a megnövekedett energiahatékonyság tekintetében, ugyanazon termékek és szolgáltatások kevesebb energiával való előállítása révén említésének gyakoriságát illeti, a különbség a 16 százalékpontot is elérte: ezt a prioritást Svédország és Finnország (mindkét helyen 25%), Lettország (24%), Olaszország, Dánia, Málta és Szlovénia (mind a négy országban 23%) válaszadói említették gyakrabban. Lengyelországban és Portugáliában azonban csak 9%-ot kapott. 18

20 QA7 The European Parliament wants increased energy cooperation between the European Union Member States. With this in mind, do you think that the main priority should be given to? The stability of energy prices Developing renewable energies Guaranteeing energy supplies Contributing to energy savings EU27 29% 27% 20% 16% BE 37% 24% 23% 14% BG 36% 13% 26% 10% CZ 45% 13% 21% 15% DK 8% 53% 14% 23% DE 29% 24% 31% 12% EE 32% 18% 22% 17% IE 27% 30% 22% 14% EL 37% 28% 11% 11% ES 29% 28% 20% 19% FR 36% 33% 10% 17% IT 19% 29% 17% 23% CY 26% 41% 6% 20% LV 40% 15% 15% 24% LT 45% 12% 20% 18% LU 28% 33% 13% 20% HU 23% 24% 26% 19% MT 36% 20% 12% 23% NL 15% 48% 17% 18% AT 21% 29% 28% 15% PL 32% 17% 28% 9% PT 38% 23% 20% 9% RO 35% 15% 20% 12% SI 22% 30% 18% 23% SK 35% 16% 24% 18% FI 21% 35% 17% 25% SE 9% 51% 13% 25% UK 29% 30% 17% 15% Highest percentage per country Highest percentage by item Lowest percentage per country Lowest percentage by item 19

21 Szociodemográfiai elemzés - Az életkor meghatározó változónak tűnik az energiaárak stabilitása esetében, mivel azt az 55 éves és annál idősebb válaszadók 32%-ban említették, míg a évesek csak 21%-ban. Ellenben a legfiatalabb válaszadók körében volt a legnagyobb valószínűsége (35%, szemben a legidősebb válaszadók 23%-ával) annak, hogy a megújuló energiák fejlesztését említik prioritásként. - Az iskolai végzettség szintje is döntő fontosságú változónak bizonyult a megújuló energiák fejlesztése esetében, mivel ezt a tanulmányaikat leghosszabb ideig folytató válaszadók közül 35% tekintette prioritásnak, szemben azon személyek 18%-ával, akik 15 évesen vagy korábban hagyták abba tanulmányaikat. Azok, akik a legtovább tanultak, a hozzájárulás az energiatakarékossághoz, különösen az energiahatékonyság ösztönzésével, hogy ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat kevesebb energiával lehessen előállítani szempontot is nagyobb valószínűséggel említették (18%) (szemben azok 13%-ával, akik 16 éves koruk előtt hagyták abba tanulmányaikat). - Úgy tűnik, hogy a válaszadók preferenciáit a foglalkozási kategóriák is befolyásolják: nem meglepő módon legnagyobb valószínűséggel a hátrányos társadalmi helyzetűek tartják prioritásnak az energiaárak stabilitását (a munkanélküliek 33%-a és a fizikai munkások 32%-a, szemben a vezetők 20%-ával). Ezzel szemben a vezetők 37%-ban választották a megújuló energiák fejlesztését (szemben a munkanélküliek és a háztartásbeliek 24%-ával, illetve a nyugdíjasok 21%-ával). Úgy tűnik, mintha az itt javasolt környezetvédelmi törekvéseket csak azon válaszadók találnák fontos szempontnak, akik a mindennapi életükben a legkevesebb gazdasági nehézséget tapasztalják, azaz ez egyfajta luxus, amit úgymond csak a tehetősebbek engedhetnek meg maguknak - Elég ésszerű, hogy azok a válaszadók, akiknek gyakran okoz problémát a számlák befizetése, erősebben pártolják az energiaárak stabilitását (38%, szemben azok 27%-ával, akiknek szinte soha nincsenek ilyen nehézségei). Ezzel szemben azok, akik csak elvétve ütköznek pénzügyi nehézségekbe, nagyobb valószínűséggel választják az energiaellátás garantálását (22%, 20

22 szemben az anyagi problémákkal küzdők 15%-ával) és a megújuló energiák fejlesztését (29% kontra 21%). 21

23 KÖVETKEZTETÉS A felmérésben megkérdezett európaiak többsége fokozott európai együttműködést szeretne az energetikai kérdésekben. A válaszadók kellőképpen tisztában vannak azzal, hogy a jobb energiapolitikai koordináció milyen európai többletértékkel járna. Annak is örülnének, ha ellátási válság esetén nagyobb fokú szolidaritás érvényesülne a tagállamok között (tízből hat európai ért ezzel egyet). Tíz európai közül hat szeretne nagyobb mértékű európai koordinációt az energiaellátási nehézségekhez kapcsolódó kockázatok leküzdésére. A válaszadók több mint háromnegyede kész lenne fontolóra venni a saját országa által egy másik, komoly energiaellátási nehézségekkel szembesülő tagállamnak nyújtott támogatást, vagy a saját hazája érdekében, vagy pedig általánosabb értelemben a tagállamok közötti európai szolidaritás nevében. Végezetül az európai polgárok úgy nyilatkoztak, hogy az Unión belüli fokozott energiaügyi együttműködéshez egyrészről külön figyelmet kellene fordítani az energiaárak stabilizálásának kérdésére (29%), másrészről egy környezetvédelmi törekvésre is szükség van, amely magában foglalja a megújuló energiák fejlesztését (27%). 22