Meseház Waldorf Óvoda. Helyi pedagógiai program. Szada. (Waldorf-Óvodapedagógiai Program [2012] adaptációja) OM azonosító:200033

Átírás

1 Meseház Waldorf Óvoda Helyi pedagógiai program Szada (Waldorf-Óvodapedagógiai Program [2012] adaptációja) OM azonosító: Készült: Szada, június 22. A programot készítette a Meseház Waldorf Óvoda Óvónői Konferenciájának közössége Májer Margit - Unger Róbertné - Patakyné Forgács Erzsébet Fledrichné Rozgonyi Krisztina - Hrabéczy Eszter Kuntz Orsolya - Szántó Katalin Anikó Jóváhagyta: Májer Margit intézményvezető

2 Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk. /Rudolf Steiner/ 2

3 TARTALOM I. ÓVODÁNK ADATAI... 5 II. BEVEZETŐ ÓVODÁNK TÖRTÉNETE ÓVODÁNK JELLEMZŐI ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE... 8 III. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI GYERMEKKÉP A KISGYERMEK MINT VILÁGRA NYITOTT ÉRZÉKSZERV AZ ÓVODÁSKOR SAJÁTOS KÉPESSÉGEI: UTÁNZÁS - JÁTÉK - FANTÁZIA ÓVODAKÉP IV. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ AZANYANYELVI- ÉS ÉRTELMI NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK TÁRGYI FELTÉTELEK AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA A DAJKA FELADATA AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: A RITMUS A NAPI RITMUS A HETI RITMUS AZ ÉV RITMUSA AZ ÜNNEPEK NYITVATARTÁS, SZÜNETEK VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA SZABAD JÁTÉK MESE BÁBOZÁS BABÁZÁS ZENE ÉNEK VERS SZÉP MOZGÁS A RITMIKUS JÁTÉKBAN ÉS AZ EURITMIÁBAN

4 5. KÉPALKOTÁS ÉS FORMÁZÁS-RAJZOLÁS GYAPJÚKÉP KÉSZÍTÉS GYURMÁZÁS PLASZTIKUS FORMÁZÁS - FESTÉS HÁZTARTÁSI, KERTI MUNKÁK A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE KÉZMŰVESSÉG A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ISKOLAÉRETTSÉG VIII. KAPCSOLATRENDSZERÜNK BELSŐ KAPCSOLATOK KÜLSŐ KAPCSOLATOK IX. GYERMEKVÉDELEM X. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK TERVEZÉS ÉS VISSZATEKINTÉS GYERMEKGFIGYELÉS, GYERMEKMEGBESZÉLÉS KONFERENCIA XI. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELEZÉSEK XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK XIII. MELLÉKLET

5 I. ÓVODÁNK ADATAI 1. Az intézmény neve, hivatalos megnevezése: Meseház Waldorf Óvoda Szada 2. Az intézmény székhelye: 2111 Szada, Korizmics u. 32. Hrsz.: 2974/4 3. Az alapító szerv neve: Szadai Meseház Kulturális Alapítvány, Nyilv.tart.sz.:12.PK /2001/18 AM Az alapítás időpontja: augusztus 3. Alapító okirat kelte: Az intézmény felügyeleti szerve, fenntartója: Szadai Meseház Kulturális Alapítvány 2111 Szada, Korizmics utca Működési engedélyt kiadó szervezet neve: Szada Község Önkormányzat Jegyzője (Vecsernyés István) 7. Működési engedély száma: 795/2001. (2001. augusztus 27.) 5

6 II. BEVEZETŐ 1. ÓVODÁNK TÖRTÉNETE Székhelyünk Szada, 4300 fős Pest megyei község. Szada azon kevés települések közé tartozik, ahol az állandó lakónépesség csökkenése helyett annak növekedésével lehet számolni. A nyugodt, csendes körülmények és a szép természeti környezet miatt szívesen települnek ide elsősorban kisgyermekes családok a városokból. A település légköre, a hagyományok nagy megtartó erőt jelentenek a szadai gyökerekkel rendelkező családok számára is. A megnövekedett lakónépesség nemcsak a számszerűsége, hanem összetételének változása miatt is nagy kihívást jelent a település intézményeinek tavaszán fogalmazódott meg az igény néhány család részéről egy, a hagyományos óvodai módszerektől eltérő, személyesebb nevelési módszer bevezetésére. A Faluház akkori vezetője felkarolta az elképzelést. A szorgos szülői kezek által átalakított fogorvosi szolgálati lakásban, kezdetben 6-8 gyermek részvételével, heti 2 alkalommal játszóházként működött a Meseház tavaszára a színvonalas nevelésnek köszönhetően a közösség megerősödött, s egyre több család jelezte részvételi szándékát. A létszám fokozatosan növekedett, ezért a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérvényünkben állandó helyiséget és fenntartási támogatást kértünk. Szülőcsoportunk létrehozta a közhasznú Szadai Meseház Kulturális Alapítványt (Fenntartó) és megalapította a Meseház Waldorf Óvodát. Az Önkormányzat rendelkezésünkre bocsátotta Székely Bertalan festőművész egykori lakóházát. A felújítási, építési munkálatok elvégzését teljes egészében a szülőcsoport vállalta fel. Vakoltak, festettek, szereltek, varrtak. Kemencét építettek, az egyik asztalos apuka gyönyörű berendezést készített és a Meseház Waldorf Óvoda megkezdte működését a Székely Bertalan Emlékházban. Ettől kezdve nevelési programunkat intézményi keretek között valósítottuk meg. Alapítványunk mint fenntartó az állami normatíva mellett a helyi Önkormányzat, magánszemélyek és cégek támogatását, továbbá a pályázati lehetőségeket is kihasználja. A község Önkormányzata 2005-ben a Székely Bertalan Emlékkert más irányú hasznosítása mellett döntött. Az Önkormányzat telket biztosított, a szülők pedig újra nekifogtak, bankhitelt vettek fel, támogatókat, építészeket, kivitelezőket kerestek és elindult az új óvoda építése. 6

7 Az újbóli szülői összefogás eredményeképpen, karöltve Waldorf-pedagógiát támogató intézményekkel,(softvera.g., Tiszta Formák Alapítvány) 2008 márciusára sikerült felépíteni egy két csoportos óvodát, mely a nevelési módszerünk folytonosságát biztosítja. Az utóbbi években a Waldorf-szellemiség egyre intenzívebben terjed. Egyre általánosabban elfogadott az a nézet, hogy gyermekeink elsajátítási és konstruktív képességeit kell az oktatásnak erősebben kibontakoztatni, s nem a lexikális tudásanyag megszerzésére kell az oktatási intézményeknek a hangsúlyt fektetni. Alapítványunk gyermekközpontú nevelési-oktatási célokat szolgál. Célja a Waldorf-pedagógia elveinek megismertetése, ismeretterjesztése, illetve a pedagógiai elvek gyakorlati megvalósítása, a családi nevelés segítése tartalmas gyermek és felnőtt programokkal. Felnőtt és gyermek művészeti és kézműves foglalkozások, hagyományőrző műhelyek és táborok nyári támogatása, valamint a kisgyermekes családok részére klubfoglalkozások, baba-mama csoport szervezése is Alapítványunk fontos feladatai közé tartozik. 2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI Programunk az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Waldorf Óvodapedagógiai Program (2012) nézőpontjait figyelembe véve készült. A Waldorf-óvoda a gyerek ismeretéből életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteinek felismeréséből kiindulva biztosítja a kisgyerek számára az egészséges fejlődést, az egészséges életmódot. A Waldorf-pedagógia egészét megalapozó élettani, orvosi, pszichológiai és antropológiai ismeretek mellett a Waldorf-óvodapedagógiában a több évtizedes gyakorlati tapasztalatok mélységeiből nyert felismerések is igen nagy súllyal jelen vannak. Mindezzel az ember belső lényét és fejlődését helyezi középpontba. A Waldorf-pedagógia filozófiai háttere a Rudolf Steiner által a századelőn kidolgozott emberismeret, az úgynevezett ANTROPOZÓFIA (antroposz-szófia [görögül] = az emberre vonatkozó bölcsesség). Az antropozófia hatással volt a gyógypedagógiára, az orvostudományra, a művészetekre, a mezőgazdaságra és más életterületekre is. (Sok esetben az antropozófia megismerési módszerei által nyert az egyéb szakterületekre vonatkozó alapvető megállapítások csak évtizedekkel a koncepciók kimunkálása és sikeres alkalmazása után nyerték el az egyértelmű tudományos bizonyítást.) Az első Waldorf-óvodák megnyitására a Waldorf-iskola 1919-es megalapozását követően mintegy hét-nyolc évvel került sor. Ma már több ezer Waldorf-óvodai csoport működik világszerte. 7

8 Szakmai és hivatalos központjuk a Stockholmban székelő, Waldorf Óvodák Nemzetközi Szövetsége (IASWECE), mely részt vesz a Waldorf-óvodapedagógiát érintő kutatásokban, rendezvényekben, valamint képzési és kiadói tevékenységekben is. A Waldorf-óvónők helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten rendszeresen együttműködnek egymással. Céljuk, hogy a Waldorf-óvoda ideáját a maguk számára minél életszerűbbé, elevenebbé, magukat egyre inkább képessé tegyék arra, hogy e pedagógia sajátos, de egyetemes koncepcióját egyre elmélyültebben tudják megvalósítani a mindenkori helyi adottságok és körülmények között: itt és most. Óvodánk nyitott a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó családok fogadására is. Sajátos nevelési igényű kisgyermekek fogadása abban a formában valósulhat meg, ha a család óvodai időn túl biztosítja gyermeke számára a szakellátást.(óvodai időben szakember segítségét sajnos nem tudjuk biztosítani.) Óvodánkban a szakfejlesztés nélküli befogadó integráció valósulhat csak meg - a sérült gyermeket speciális igényeinek figyelembevételével nevelhetjük ép társaival együtt. Óvodánkban jelenleg 2 vegyes életkorú csoport működik, az engedélyezett gyermeklétszám 56 fő. A két csoportban törekszünk a fele-fele arányszámra. Életkori megoszlás szerint 3 7 év közöttiek, mindkét csoportban. Nagyjából 1/3-1/3-1/3 a korosztályi megoszlás, és 50 50% a nemek aránya. Figyelünk arra, hogy a testvérek mindig egy csoportba kerüljenek, és lehetőség szerint a barátok és ismerősök is. Családjaink Szadáról és a környező településekről (Veresegyház, Gödöllő, Isaszeg, Erdőkertes, Őrbottyán, Mogyoród, Szilasliget, Váchartyán, Budapest, Vácegres) érkeznek. Az Óvoda fenntartását a Fenntartó (Alapítvány) biztosítja, zavartalan működtetését a Fenntartó, az Óvodaszék és az Óvónői Konferencia együttesen végzi. Az óvodában a nevelő munka és az intézmény működésének segítése érdekében Óvodaszék működik. Tagjai óvónők, a szülők képviselői és az Alapítvány elnöke. Az Óvónői Konferencia tagjai az intézmény munkavállalói (óvónők, dajka, főzős dajka). 3. ÓVODÁNK JÖVŐKÉPE Küldetésünk a Waldorf pedagógia alapjainak további mélyítése a kisgyermek, pedagógus, szülő javára. A Waldorf pedagógiának megfelelő környezet mint a gyermek óvodás éveinek legtáplálóbb impulzusokat adó fizikai terének további fejlesztése. 8

9 Rudolf Steiner Hármas Tagozódás elveinek megvalósítása. 9

10 III. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 1. GYERMEKKÉP A Waldorf pedagógiának az európai hagyományokban gyökerező antropológiai felfogása az embert az emberi lény legbensőbb magját transzcendens eredetű individualitásnak tekinti. Minden individualitás egyetlen, egyszeri, megismételhetetlen. A Waldorf-óvodapedagógia tiszteli a gyermek emberi méltóságát, biztosítja az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését. Mindezt azzal valósítjuk meg, ha nyitottak és járatosak vagyunk az embertani ismeretekben, elméletben és gyakorlatban egyaránt. Képesek vagyunk az egyedi, az általánostól eltérő különös megfigyelésére. Nincsenek előítéleteink, így felfogjuk a gyermekből érkező, szükségleteiből fakadó felszólításait, befogadó attitűdöt biztosítunk. Alapelvünk, hogy nem szabályokat és tilalmakat akarunk megvalósítani, hanem a gyermekek és a felnőttek művészi erőkkel áthatott együttműködését. Nem direkt utasításokkal, hanem figyelmes, gondozó vezetéssel szeretnénk segíteni a gyermeki személyiség kibontakozását. Ez a gondozó vezetés a gyermeki személyiség még hiányzó belső vezéreltségét helyettesíti. Pedagógiai munkánk az utánzásra épül. Tevékenységünk mintaképül szolgál a gyermek számára. Minden egyes gyermekben megnyilvánul a sokrétű emberi természet, melyet az óvónő tisztelettel tanulmányoz. A pedagógiai megközelítés független nemzetektől, kultúráktól vagy vallásoktól, s így multikulturális és interkulturális szemléletmód jellemzi. A pedagógus a gyermek megnyilatkozásaiból tudja meg, hogy mire van szüksége a gyermeknek. (Ezek a megnyilatkozások nemcsak szóbeliek, hanem sokrétűek: ezek közé soroljuk például a testmeleget, az egészség-betegség jeleit, a lelki állapotok megnyilvánulásait s a tudati fejlődés megtapasztalható mozzanatait is.) Ez speciálisan kimunkált megfigyelést igényel, amely ítélet-és előítélet-mentes. Nem engedi a szabadon feltörő kritikát; sőt a nehézségeket leküzdő szeretetteljes együttélést vállal a gyermekkel, amelyben a gyermek megőrizheti emberi méltóságát. Óvodánk nevelési elvei szerint támogatjuk a gyermekben működő természetes erőket, úgy, hogy a gyermek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni érzékelésében, utánzásában, játékában és egyéb tevékenységeiben. Szeretetteljes, meleg légkörben biztosítjuk a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, kizárva a zavaró befolyásokat. Érzelmi biztonságot, védettséget nyújtunk. 10

11 Minden érzékelés kihív a gyermekből egy belső gesztust, megmozdulást, amit majd annak átélése után, képszerű, álomhoz hasonló szemléletben dolgoz fel. Ha ezt a folyamatot nem sürgetjük, akkor a természetes érési folyamatok biztosítják a sajátos gyermekkori erők (teljes figyelem és nyitottság, fantázia, kezdeményezés mint akarati erő, eredetiség és szociális érzés) átmentését a későbbi életszakaszokra is. A külső, a nevelő által gyakorolt vezetést fokozatosan átveszi a gyermeki személyiség belső vezéreltsége. Ez alapot képez a szabad önismeret által meghatározott közösségi élethez. Minden gyermeknek vannak felismerhető, csak rá jellemzőtesti lelki szellemi tulajdonságai. Ezek változásai, fejlődései leírhatóak és nyomon követhetőek, amelyek meglehetős határozottsággal különítik el az egyes életkori szakaszokat egymástól. Más-más szükségletek és képességek lépnek fel az egyes életkorokban, ezen túlmenően jellegzetes alkati, temperamentumbeli sajátosságok is felismerhetőek. Rudolf Steiner szerint: ilyen értelemben a Waldorf-pedagógia az emberben élő szellemi individualitást a világban élő szellemiséghez akarja vezetni. Nevelésünk célja és feladata segítséget nyújtani ahhoz, hogy a kisgyermek mint individuum a fejlődés útján egészségesen haladva, a lehetőségek széles körével úgy kerüljön kapcsolatba, hogy képes legyen nemzetiségétől függetlenül kiválasztani a személyiségének megfelelőt. Így váljon testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét emberségesebbé tegye A KISGYERMEK MINT VILÁGRA NYITOTT ÉRZÉKSZERV A kisgyermek érzékleteiben él. Minden, ami a környezetében történik, akarva akaratlanul hatást fejt ki rá. A látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás benyomásai töltik ki belső világát, ezek irányítják és vezetik tapasztaló, megismerő tevékenységében. (S ezen túlmenően természetesen a többi érzéklet, mint például a nagy fontosságú egyensúlyérzékelés, vagy a saját mozgásokat visszajelző kinesztetikus érzékelés.) A gyermek azonban nemcsak a fizikai világot érzékeli, hanem a pszichikus világot is. Ezen belül elsősorban a számára fontos másik embert az anyát, apát, testvéreket, majd az óvónőt. A Waldorf-pedagógia felfogása szerint a gyerek nemcsak szóbeli és metakommunikatív jelzésekben fogja fel a másik ember pszichikus állapotát, realitását, hanem mintegy közvetlenül is.átél ha nem is tudatosan olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek. Az első években még nagyon közel áll egymáshoz a testi és a lelki fejlődés, és így számos kölcsönhatás figyelhető meg: ha szeretettel, 11

12 figyelemmel, örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal veszik körül a kisgyermeket, akkor az kedvezően hat az ő érdeklődésére, az érzékelés intenzitására. Az ingergazdag környezet sok érzékszervet igénybevevő, így az előhívja a gyermek belső aktivitását, erősíti a tevékenységekben, mozgásban is megnyilvánuló testi intelligenciáját. Nagyon fontos, hogy a gyermeknek elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataiból származó élményeket, és elsajátítani a sokféle minőséget, különbözőséget mindegyik érzékszerv területén. A kisgyermeket körülvevő felnőttvilág felelőssége és egyben feladata, hogy biztosítsa az ingergazdag fizikális, pszichés környezetet, továbbá hogy ne csapja be a gyermeket érzékleteiben: ezért javasolt a természetes anyagok használata (szemben a fajsúlyt és a felületi viszonyokat tévesen reprezentáló műanyag játékokkal (az állat szőrös, a fém fémes tapintású és nehéz stb.) Mindezen felül: a nevelőnek megfelelő belső tartalmakkal érzelmekkel és gondolatokkal kell a gyerekek közé lépnie. Az utánzás 1.2. AZ ÓVODÁSKOR SAJÁTOS KÉPESSÉGEI: UTÁNZÁS - JÁTÉK - FANTÁZIA A kisgyermekkor tanulásának legfőbb formája az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán utánzás. Az utánzás első feltétele az érzékszervek megfelelő működése, a már születéskor elkezdődő érése és tagolódása. A kisgyermek nem tudja nem utánozni azt, amit érzékel, átél, megtapasztal. Ilyen értelemben a kisgyermek kiszolgáltatott érzékelő és kiszolgáltatott utánzó testi és lelki értelemben egyaránt. Spontán utánzással tanulja meg a gyermek az anyanyelvét. Ez olyan rendkívüli teljesítmény, melyhez hasonlóra a későbbiekben nemigen lesz képes. Hasonló a helyzet a járás tanításával is: a siettetés, erőltetés, tanítás mind ortopédiailag, mind pszichikailag, mind az egyensúly érzékelését illetően káros. A gyerek például az öregkor érzelmeiről is tapasztalhat valamit, ha egy öregember járását, mozgását, fejtartását utánozza. A felnőtt számára döbbenetes mélységben tudja beleélni magát a másik ember helyzetébe, mivoltába, lényébe. A gyerek a cselekvést éli át, és ebből kiindulva kötődik érzelmileg a tapasztaltakhoz. Majd utólag fogja felfedezni a folyamatban megjelenő képzeteket és fogalmakat. A felnőtt a gondolkodással kialakított fogalmak és információk alapján mérlegeli cselekvésének lehetőségeit. A lelki képességek sora a gondolkodást, az érzést és a cselekvésben megnyilvánuló akaratot, motivációt illetően ellenkező irányulást mutat a felnőtt és az óvodás viselkedésében. Látható, hogy a gyermekek mélységesen élvezik a cselekvésekben megnyilvánuló emberi munkát, a munkáját szerető és az azzal azonosuló ember látványát. A megfigyelt, átélt és megtapasztalt cselekvések 12

13 sorrendjéből a gyerek leolvassa azok tartalmát és nagyon fontos, hogy ő maga fogalmazhassa meg az ily módon megszerzett tapasztalatainak értelmeit és magyarázatait. A kisgyermek n em a szóból tanu l, hanem a szemlélődésből, tapasztalatból, cselekvésből, és ehhez megfelelő követendőmintákat kell látnia és átélnie maga körül. A gyerek nem kis felnőtt! A gyerekkor sajátságos létforma, saját szükségletekkel és lehetőségekkel. Az utánzásos tanulásnak és spontánérlelődésnek ezen sajátosságai az egész kisgyermekkort jellemzik, mintegy a hetedik életév fordulójáig, amikor az önkéntelen, igen intenzív, de könnyen elterelhető figyelem helyébe a sokkal kisebb hatékonyságú, de a tárgynál már megtartható szándékos figyelem lép, a gyermek képessé válik a szóbeli, verbális tanítás befogadására. A játék Óvodánkban kiemelt szerepet tulajdonítunk a gyermek játékának. A játszó gyermekben megjelenő természetes erőket és képességeket óvjuk, ápoljuk és erősítjük. A játék pszichikumot, kreativitást fejlesztő, erősítő és élményt adó tevékenység, ezzel a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb eszköze. Mint a pszichológiai kutatások eredményeiből tudjuk, a kisgyerek a külvilágból és saját belső világából nyert tagolatlan benyomásait játékában vetíti ki, s ott újra szemügyre véve tagolja. A játék szabad kell, hogy legyen. Eközben megismerheti a játék tulajdonságait, és saját akaratának és szabadságának határait is. Kipróbálhatja és megtapasztalhatja a megfelelő viselkedési formákat játszótársaival, és így fejlesztheti szociális képességeit. Célja: a belső aktivitás teljes kielégítése, és ebből minél több átmentése későbbi életszakaszaira is. A játszógyermek örömmel és megelégedettséggel követi a belső világából fakadó indíttatásokat, melyek így egész szervezetét erősítik. Ezt fizikai külsejében friss arcszíne, meleg keze, lába, csillogó szeme jelzi. A szabad játékban megjelenő, sokszor nagyon erős lelki és egyben testi aktivitás a keringési rendszer egészséges kialakulását is elősegíti. A gyerek belső indíttatása, akarata úgy jelenik meg szabad játékában, mint a tanulási és megértési vágy, a mozgás- és tettvágy, az érzelmi kötődés vágya, s alkotó erejének kifejeződése. A Waldorf-pedagógia azt állítja, hogy a természetben található lehetőségek változásai és sokszínűsége adják a legjobb teret a gyermek különböző játékformáihoz. Komplex élményt adnak, amelyre a gyermek a számára éppen szükséges játékkal reagál (érzékszervi, funkciós, explorációs /felfedező/, konstruktív játékok egészítik ki a szimbolikus-szerepjátékot). A fejlődés folyamán változó játékformák megfelelő játékeszközöket igényelnek. 13

14 Fontos, hogy a benti játékszerek is hordozzák a szabadban található, érzékszervek számára kínált változatosságot, hívják elő a gyermeki fantázia minél gazdagabb érvényesülését. A gyerek szabad játéka közben megismerheti a tárgyak tulajdonságait, valamint saját akaratának és szabadságának határait is. Eközben kipróbálhatja és megtapasztalhatja a megfelelő viselkedési formákat játszótársaival, és így fejlesztheti szociális képességeit. A Waldorf-pedagógia összefüggést lát a gyerek játék közben megjelenő magatartása s majdan a felnőttkori munkához kapcsolódó magatartása és életvitele között. Célja, hogy ebből az átfűtő melegből, amely erőként lép fel a gyerek játékában és jelzi valódi belső aktivitásának teljes kielégítését, minél többet mentsen át a későbbi életszakaszokra. A fantázia A gyermekben természetesen megjelenő erőket (teljes figyelem az érzékelésben, utánzásos tanulás, fantáziadús játék) úgy kell segíteni, hogy a gyermek szabadon tudja azokat felhasználni s ezzel fejleszteni. Mindezekhez megfelelő környezet, tér és idő szükséges. A modern élet szokásai és hatásai sokszor nem kedvezőek a gyermeki játék számára és a szabad tapasztalat megszerzésére. Nagyon szűk és kevés a szabad mozgástér főleg a városi gyerekek életében, miközben túl sok az élmény és az információ, amit feldolgozni időhiány miatt nem tudnak. Felgyorsult, rohanó világunkban kevés az idő arra, hogy a tárgyakkal, az emberekkel tartós kapcsolatot teremtsen a gyerek, és érzelmi kötődést alakítson ki. A technikai fejlődés folyamán áttekinthetetlenné vált az emberi munka érzékelhető folyamata. (Évtizedeken át a gyerek közvetlen környezetében, szeme láttára folytak a mindennapi létfenntartó tevékenységek, a tehénfejéstől a kenyérsütésig; a fonalak fonásától a szövéséig.) Ma már az óvodáskorú gyerek is a megfelelő tapasztalatok hiányában a televízióra, könyvekre, magyarázatokra, tanításokra szorul, miközben az életkorának megfelelő tanulási módszer (utánzásos tanulás, szabad játék) nem érvényesülhet. A felnőttek világából származó divatáramlatok kényszerítően irányítják, torzítják el a gyerek fantáziáját: élményekhez csak a megvásárolható holmik által juthat. A mese a fantázia táplálója, a maga törvényeivel erkölcsi útmutató. Ha a mesének nincs valóságos viszonya az örök emberi lelki tartalmakkal, akkor a fantázia öncélúvá válik, nem ad lelki táplálékot, fantasztikum lesz, s ezzel károsítja a gyerek belső világát. 14

15 A fantázia mint elemi gyermekkori képesség, mint a játékot megváltoztató elvarázsoló erő eleveníti és mozdítja meg a gyermek belső világát. Ennek tisztaságát kapcsolatát a valódi pszichikus világgal biztosítani és őrizni a felnőtt feladata. A kicsi gyermeket spontán akarata indítja cselekvésre, ez a legnagyobb hatású fejlesztő erő, ebből tud építkezni, mind testileg, mind lelkiekben. 0-2 ½ éves kor: Utánzással él, mindent úgy tesz, ahogy maga körül látja. Öntudatlanul testi ügyességét próbálgatja fáradhatatlanul. 3 éves kor körül: Érzelmileg még a környezetétől függ, mindent utánoz, átvesz, kipróbál. De már kezdi felfedezni önnön lénye és a világ közti különbséget. Még birtokolja a játékait, nem együttműködő. A 3. és az 5. életév között két új képesség jelenik meg: a gyermek fantáziája és az emlékezet gyermekkori formája. A totális utánzás gyengül és a fantázia segítségével változtatni kezd azon, amit megél. A sajátját ami rá jellemző, ami belülről fakad már bele tudja vinni a dolgokba. A környezete és közötte lévő távolságtartás kapcsán kialakul a függetlenség elemi formája. Reagál az őt kívülről érő ingerekre és belső világát fantáziadús játékával építi. Játékötleteit a külső dolgok és a tárgyak adják. Sokszor céltól független, gyorsan változó, terv nélküli tevékenységet végez. 3. életéve után fedezi fel a másik embert, de mindig magát figyeli. A társakkal kapcsolatos tevékenységek tapasztalata 5 éves kor tájára alakul ki. 5. és 7. életéve között a végtagok ügyesebbé válnak. Az eddig fantáziadúsan és kreatívan játszó gyermek ötletei megritkulnak. Maga kezdi tervezni játékait, s ezt már nem a külső ingerek irányítják. Belső képeinek hatására élményei és tapasztalata közvetítésével kezdi keresni a tárgyakat és anyagokat játékához. Már másokért és másoknak is tesz dolgokat, ez az érzéke erre az időre fejlődik ki. 2. ÓVODAKÉP Óvodánk a Waldorf-pedagógia alapelveire épülő, szakmailag önálló intézmény, a családi nevelés kiegészítője. Tiszteljük a családot mint a gyermek elsődleges nevelési színterét, nemzeti, vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül. Biztosítani szeretnénk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. 15

16 A Waldorf-pedagógia tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Waldorf-óvodánk szociális szervezeti forma, ahol a gyerekekért történik minden, és a felnőttek együttműködnek azért a célért, hogy eredményesen és zavartalanul folyhasson a pedagógiai munka. Pedagógiánk a játszó gyermekben megjelenő természetes erőket és képességeket óvni, ápolni és erősíteni kívánja. Óvodánkban a szülők és a pedagógusok kölcsönösen egy bizonyos fajta együttműködést kell, hogy felajánljanak egymásnak és elfogadjanak egymástól. Ez az együttműködés természetesen a gyerekre irányul és a gyerek javát keresi. Multikulturális értékeket közvetítünk. Jelenlétünkkel, viselkedésünkkel ösztönözzük a példakövetést, a közvetlen tapasztalást; Kerüljük az idő előtti, túl korai fejlesztést, a túl korai intellektuális felébresztést ; Segítjük az érzelmi intelligencia kifejlődését; A tevékenységekben és más módon is változatosságra törekszünk; Igyekszünk minél inkább kizárni az idegességet, hajszoltságot, hogy a gyerekekben felébredhessen a kezdeményező kedv; Jó, egészséges példát mutatva ragadjuk meg a gyerek fogékonyságát; Tevékenykedésünkkel közvetlenül megtapasztalhatóvá tesszük a gyerekek számára az emberi munka és a mindennapi szükségletek közötti összefüggést; átláthatóvá tesszük a természeti és az emberi világ közötti kapcsolatokat; Figyelmünkkel, odafordulásunkkal elősegítjük, hogy a gyermek megoszthassa belső élményeit mással. 16

17 IV. ÓVODÁNK NEVELÉSI FELADATAI 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Óvodánk minden apró mozzanatával a kisgyermek életformáját szolgálja, élteti. Jó minőségű táplálékot ad, ezáltal optimális feltételeket biztosít a gyermek testének, lelkének, egész személyiségének. A Waldorf-óvodapedagógián alapuló nevelési feladatunk a későbbi egészséges életvitelt akarja megalapozni, e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majd meg teljes mértékben. Minden egyes gyerekben megnyilvánul a sokrétű emberi természet, melyet az óvónő tisztelettel tanulmányoz. A pedagógus a gyerek megnyilatkozásaiból tudja meg, hogy mire van szüksége a gyereknek, s ezek nemcsak szóbeliek, hanem ugyancsak sokrétűek: ezek közé soroljuk például a test-meleget, az egészség-betegség jeleit, a lelki állapotok megnyilvánulásait s a tudati fejlődés megtapasztalható mozzanatait is. Ez speciálisan kimunkált megfigyelést igényel, amely ítélettől és előítélettől mentes. Nem engedi a szabadon feltörő kritikát; sőt a nehézségeket leküzdő, szeretetteljes együttélést vállal a gyerekkel, amelyben a gyermek emberi méltóságát megőrizheti. [TL1] megjegyzést írt: Ez megint csak volt már. A gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öltöztetésöltözködés nemcsak a gyerek fizikai szükségleteit elégítik ki, hanem egyben a lelkét is ápolják, növelik biztonságérzetét és hozzásegítik az egészséges életvitel kialakításához. Ezt az anyai gondoskodást a Waldorf-óvodánkban az óvónő tudatosan magára vállalja, mivel ez nevelői tevékenységének, a gyerekekkel való kapcsolatának meghatározó része: e tevékenység közben folyamatosan tájékozódhat a gyerek állapotáról, testi és lelki közérzetéről. Kis rítusok alakulhatnak ki e szokásos teendők körül. Fejlődése során a gyerek egyre önállóbban látja el testi szükségleteit, majd az óvónő mintáját követve ő is felajánlja segítségét a kicsiknek. A családias kapcsolat az egész csoportot átöleli. A táplálkozásnál az egészségességre és a harmóniára helyezzük a fő hangsúlyt. Nagyon fontos, hogy a különböző növényi részekből (gyökér, szár, levél, virág, gyümölcs) származó táplálékokat kombináljuk étkezéseink során, hiszen e növényi részek mindegyikében a növekedés során a környezet erőivel más és más kölcsönhatás megy végbe. Ezáltal az emberi szervezet számára mind más és más ösztönzést jelentenek. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az EMBERT a maga teljességében szólítsuk meg, és hogy elkerüljük az egyoldalúságot. 17

18 Élelmiszereinket lehetőség szerint ellenőrzött ökológiai ill. biodinamikus gazdálkodásból, hazai termelőktől és gyártóktól szerezzük be. Óvodánkban a tízóraikat az óvónők a gyermekekkel közösen készítik. Ezek a hét napjainak ritmusában ismétlődő gabonaételek biztonságot, kapaszkodót nyújtanak a kisgyermeknek: Hétfő: a Hold napja (rizs) Kedd: a Mars napja (árpa) Szerda: a Merkúr napja (köles) Csütörtök: a Jupiter napja (cipósütés, rozs) Péntek: a Vénusz napja (zab) Ebédünkben egész éven át három hetes menüsor ismétlődik, mely az évkör ünnepeit, történéseit és természetesen az évszakok, és a zöldség-gyümölcs kínálat változásait tükrözi. Csoportszobáinkat könnyen mozgatható, többfunkciós bútorokkal (padok, asztalok stb.) rendeztük be. Így a gyermekeknek lehetőségük van csúszni, kúszni, mászni, egyensúlyozni ezeken az eszközökön. A termekben kötött labdákat, babzsákokat használhatnak a gyerekek. Egészségük megőrzésének érdekében az időjárásnak megfelelő öltözetben minden évszakban több órát töltünk a természetben Udvarunk eszközei, adottságai lehetővé teszik a gyermekek természetes mozgásfejlődésének segítését. Lehetőséget biztosítunk ugrásra, futásra, mászásra, bújásra, gurulásra, egyensúlyozásra. A különböző típusú talajok (fű, homok, mulcs, agyag, kavics) más és más mozgásformát kívánnak. Teret adnak az életkoronkénti kis- és nagymozgások szabad gyakorlására. Heti rendszerességgel teszünk kisebb nagyobb sétákat, kirándulásokat óvodánk környékén, miközben lehetőség nyílik a természeti környezet megismerésére és megóvására. 2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Hangsúlyt fektetünk az érzelmi biztonságra, a kisgyermek pszichikus és mentális fejlődésére. A gyermeknek három négy éves koráig élő, valódi közössége a család. Ebben az életkorban az érzelmi biztonságot nyújtó légkör a legszükségesebb számára az egészséges testi lelki fejlődéshez. Három négy éves kor körül igényli a nap néhány órájára a nagyobb gyermektársaságot és mindazt, amit egy jól működő óvodai közösség nyújtani tud. Azt valljuk tehát, hogy ezt az érzelmi biztonságot elsősorban a családnak kell megadnia, s ugyanezt kell biztosítania a gyermeket fogadó első intézménynek is. Óvodánk az anyát követve, egyfajta szociális anyaöl szeretne lenni a kisgyerek számára. Áttekinthetővé tesszük a mindennapi cselekvések világát a gyermekek számára. Érzékelhetővé és tapasztalhatóvá tesszük 18

19 a gyermek számára az életünket és világunkat átszövő összefüggéseket. A gyermek így meglátja a felnőtt tevékenységében, hogy mi miből készül (kenyér a búzából, baba a fadarabból stb.), így a későbbi életkorokban is otthonosan és biztosan mozog majd az őt körülvevő világban. Nevelésünk a gyermekben működő természetes erőket kívánja támogatni úgy, hogy a gyerek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja a zavaró és erőszakos befolyásokat. Óvjuk a gyermekkort, a gyermek fejlődő belső világát, hogy a kisgyermek csak lassan ébredjen fel a kreatív erőket felszabadító, képekben gazdag gyermeki álomvilágból. Fokozatos, nem túl korai érlelődését segítjük elő, ott ajánlunk segítséget, ahol a gyermek éppen tart, és megvárjuk, hogy önállóan találja meg a következő lépését. Kivárjuk azt az időpontot, amikor a gyermek maga kezd cselekedni. Ennek az a célja, hogy az ébredés után viszont valóban önállóan, biztosan, erőteljesen, éberen tudjon élni a világban. A gyermek individuális fejlődését differenciált módon segítjük, nem diszkriminálunk. Figyeljük a gyermek fejlődését, figyeljük jelzéseit és lehetőséget nyújtunk lényének közösségben való kibontakoztatására is. Valódi közösség alakul ki, melynek minden gyermeki személyiség része. A mindenkinek van szerepe, a mindenkire szükség van élmény és a szolidaritás érzése végigkíséri őket kibontakozó életük során. A vegyes életkori csoportjaink nem törik meg a család természetes közegét (testvérek). A nagyobb gyerekek közvetítők az óvónő és a kisebb gyermekek között, ők azok, akik a csoport szokásait, ritmusait, napirendjét is teljesen természetes módon hagyományozzák át az utánzás által. Napirendünk lehetőséget ad arra, hogy a gyermek érzékeit és cselekvési lehetőségeit kihasználva, jó szokásokra tegyen szert. Az akarat nevelésére, erősítésére törekszünk. Példamutatásunkkal juttatunk erkölcsi minőségeket átélésükbe és a tevékenykedésükbe. Így kerülnek kapcsolatba az erkölcsiséggel anélkül, hogy az, mint szabály vagy külső előírás nyomasztóan hasson, s ugyanakkor hatástalan maradjon. Felébresztjük a gyermek lassan tudatossá váló érzékenységét szociális környezetén (a csoporton, a családon) belüli felelőssége iránt. Támogatjuk abban, hogy megtanuljon az előforduló feszültségeken felülkerekedni. Segítjük a gyermeket abban, hogy nyitottá váljon, hogy el tudja fogadni a különbözőségeket, támogatjuk a természet iránti értő szemlélet kialakulását. Utat nyitunk (most még csak mesei, érzékletes szinten) a majdani globális, multikulturális, interkulturális szemléletmód előtt. A gyermekek az éves ünnepkört ritmikus ismétlődésben énekelve, játszva élik át. Együtt ünnepelnek 19

20 egymással, a nevelőkkel és alkalmanként a szülőkkel. Az örömteli tevékenységben a fogalmak, az értékek megelevenednek és megbecsültté válnak; így lesznek életük alakításának egészséges elemeivé. Elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget szeretnénk nyújtani. Arra törekszünk, hogy megértsük a gyermek világát, s tiszteljük alakuló világképét. Védjük, ápoljuk és erősítjük a gyermek belső világát annak érdekében, hogy testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg alkotó legyen, és képessé váljon arra, hogy környezetét emberségesebbé tegye. 3. AZANYANYELVI- ÉS ÉRTELMI NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az óvodáskorú gyereknek szüksége van arra, hogy a környezetében beszélt anyanyelvét minél biztosabban tanulja meg. Az anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet áthatja, valamennyi tevékenységi formájában jelen van. Nevelőtevékenységünk egészében az anyanyelv megismerésében, megbecsülésében, szeretetében mutatunk példát: az érkezés / köszöntés és elbúcsúztatás rítusa, a gyermekek közlési vágyának az egész nap folyamán teret biztosítunk, figyelembe véve a társas érintkezés szabályait, játék közben a gyerekek egymástól (kisebbek a nagyobbaktól stb.) és az óvónőktől is magukba szívják a szóbeli érintkezés kapcsán az anyanyelv finomságait. Ezáltal érzékeltetjük a kommunikáció különböző formáinak lehetőségeit. A gyermekek a mindennapi mese és dramatikus játékok, bábozás során tiszta és érzékletes nyelvet sajátítanak el. Ezeket helyesen kapcsolják össze kifejező mozgásokkal, taglejtésekkel. Ennek átélésében fejlődik az a differenciált kifejezőképesség, ami az iskolai tanulási készség alapja. Arra törekszünk, hogy a zeneiség, a tempó, a ritmus, a dinamika és a hangzás sokféle változatban jelenjen meg, így keltvén a gyerekben örömteli, friss indíttatást arra, hogy megszeresse a szép beszédet. A cselekvés, az érzés és a gondolkodás fejlődésében az óvónő figyelmes, tapintatosan segítő vezetésének kell megvalósulnia. Védjük a gyermek saját érésének és kibontakozásának tempóját. Lehetőséget nyújtunk arra, hogy a gyermek saját útját a megfelelő módon találja meg, és ezen egyre önállóbban járjon: így lehetőség nyílik egyéni bánásmódra, differenciálásra. Nagy hangsúlyt 20

21 helyezünk a helyi hagyományok, a kulturális örökség megismertetésére és ápolására. Így lesznek a Waldorf-óvodák mindenütt hasonlóak és mégis mindig mások. V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK A csoportok munkáját folyamatosan óvónők látják el, akik rendelkeznek a megfelelő képesítésekkel. Az anyai gondoskodást, gondozást az óvónők tudatosan magukra vállalják, mivel a Waldorf-pedagógia szerint ez az óvónő nevelői tevékenységének, a gyerekekkel való kapcsolatának meghatározó része. Munkájukat dajka segíti. Óvodánk életében meghatározó jelentőségűnek tekintjük dolgozóink felkészültségét, emberi értékeiket. A nevelőtestület közös értéknek fogadja el a toleranciát, empátiát, egymás segítését, az együttműködést, egymás véleménye iránti megértést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, az esztétikus óvodai környezet jelentőségét, a helyzethez és a gyerek egyéni jellemzőihez történő alkalmazkodást, felelősségtudatot, az önművelési önfejlesztési igényt. Az óvónő bánásmódja, az eltérő szükségletek, érzelmi állapotok és hangulatok iránti toleranciája a gyerekek egymás közötti kapcsolatában mintát jelent. Az, hogy az adott helyzetben mi tűnik a leginkább megfelelőnek, a tevékenység tartalma, a gyerekek életkora és sajátosságai, eddigi tapasztalatai és elképzelései alapján alakítja ki. Fontos az önálló alkotó óvodapedagógiai munka segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők óvodánk közösségébe való beilleszkedésének támogatása TÁRGYI FELTÉTELEK A Waldorf-óvoda teljes egészében és minden részletében az óvodáskorú gyerekek sajátos életformáját, egészséges fejlődését szolgálja. A gyermekek méretének megfelelő bútorzat, csoportszobai és udvari játékeszközök segítik a mozgás- és játékigényük kielégítését, biztosítják egészségük megőrzését. A tárgyi feltételek területén a Waldorf-óvodapedagógia szükségesnek tartja a rendkívül tudatos választást. A pedagógiai szempontot mindig elsődlegesnek tekintve, a legegyszerűbb környezet (tér, tárgyak, bútorok) is alkalmas lehet a Waldorf-óvoda megvalósítására. 21

22 Törekszünk, hogy épületünk minél családiasabb, otthonosabb érzést árasszon. Óvodánkban a csoportszobák, az előtér, a vizes blokk, az öltöző, a konyha és a kamra egy családi házhoz hasonló egységet képeznek, főbejárattal és teraszajtóval a kertbe. A csoportszoba a szabad játékra, tevékenységek végzésére, étkezésre és pihenésre alvásra is alkalmas. Az öltöző berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége minden feltételt biztosít a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek van külön ruhatartó polca. A szülők részére az előtér hirdetőtábláján adunk tájékoztatást az aktualitásokról. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Az udvar és a kert elég nagy ahhoz, hogy szülőkkel együtt is elférjenek a csoportok, a homokozó, a virágágyások és a konyhakert mellett fák, bokrok, virágok, varázsolják tündérkertté óvodánkat. Lehetőség van az udvaron elbújni, mászni, futni, egyensúlyozni, függeszkedni, házikót építeni, homokozni, kertészkedni, locsolni, játékokat és kerti szerszámokat tárolni. Az udvar szintkülönbsége lehetőséget ad az emelkedőről legurulásra, hóban a csúszkálásra. Udvarunkon kerti csap is van. Az udvaron füves, agyagos és homokos talaj is található. A csoportegység térbeli felosztása olyan, hogy minden háztartási, kézműves és egyéb tevékenységnek egyértelmű és megfelelő hely jut: konyhai rész tűzhellyel és mosogatóval satupad szerszámokkal, hely a barkácsoláshoz sarok, ahol a kézimunkák kellékei vannak elég hely, ahol az egész csoport összejöhet mesélésre, ünneplésre megfelelő nagyságú hely a körtáncnak, mozgásos játéknak játszósarok (babaház, bolt, babakonyha) fürdőszoba öltözők. A berendezés a következőknek felel meg: Törekszünk, hogy a bútorok több funkciónak is meg tudjanak felelni, változtathatóak, átrendezhetőek legyenek, (asztalok, székek, padok, polcok, szekrények, játszó bútorok: úgynevezett állványok, paravánok, térelválasztó funkcióval). 22

23 A textíliák természetes anyagúak (gyapjú, len, vászon, pamut, bársony, selyem). A naponta használandó alapanyagok a gyerek számára jól láthatóak (például: színes gyapjú, kréta, viaszgyurma kosárban a polcon stb.), csak a nagyon értékes, ritkán használandó dolgok kerülnek a szekrénybe. A játékszerek, játékeszközök (melyek többé-kevésbé kimunkáltak) természetes anyagúak: - állandóan vagy ideiglenesen felépíthető házacskák, istállók, szerelőműhelyek és berendezéseik - többféle méretű és színű kendők, leplek, kötelek, zsinórok - fából készített játékok, hajók, autók, figurák, állatok; gyökerek, ágak, rönkök, - varrott, kötött, horgolt babák, bábuk - kötött állatok, bot nyelű lovagolható paripák, ló kantárok - fejdíszek, koronák, palástok - kosárnyi kagyló, fenyőtoboz, kövek, kavicsok, magok, gyökerek, fakérgek... - nagy, puha bárányszőrök, színes rongyszőnyegek. A játékszerek felsorolása csak a lehetőségek egy részét mutatja. Sok minden függ az adott helyzettől, a csoport összetételétől, ezért főleg pedagógiai szempontok vezérlik az óvónőt a játékszerek kiválasztásában AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA A gyermekek alapvető szükségleteinek maximális biztosítása Az óvoda környezetének esztétikus, biztonságos kialakítása Az évi, havi, heti, napi ritmusok folyamatos kidolgozása, a szokásrendszer kiépítése A csoport egészséges életmódjának kidolgozása és betartása A különböző tevékenységek megtervezése, előkészítése, levezetése, majd utólagos áttekintése Az óvodai csoport összeállítása pedagógiai szempontok szerint A gyerekek egyéni fejlődésének megfigyelése és segítése A gyermek környezetének megismerése A szülőkkel való közösségi kapcsolat kialakítása, ápolása, problémák esetén közös megbeszélés, útkeresés Kapcsolattartás a Waldorf-óvónőkkel Együttműködés az iskolával és egyéb szakemberekkel Folyamatos önképzés, továbbképzéseken való részvétel Színvonalas pedagógiai és szellemi munka biztosítása Bekapcsolódás a Waldorf-óvodák regionális, országos és nemzetközi együttműködésébe 23

24 1.3. A DAJKA FELADATA Az óvodapedagógusok munkáját a dajkák segítik. Munkájukat a gyerekek napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik. Feladatuk elsősorban a gondozási teendők ellátása, az étkezések zökkenőmentességének elősegítése. Munkájuknak hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 2. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: A RITMUS A kisgyerek saját testi ritmusai csak lassan válnak rendszeressé. A Waldorf-óvodapedagógiánk ezt a folyamatot úgy segíti elő, hogy a gyerek életét mindig ismétlődő, rendszeresen visszatérő időbeosztással tagolja. Általában három év telik el az óvoda kezdete és az óvodáskor vége között. Elfogadott tény a vegyes életkorú csoportban, hogy minden gyerek máshol tart a fejlődésben, ezért tudásuk és képességeik nem lehetnek egyformák. Az óvónőből sugárzó felfogásból biztatást érezhet mindenki a maga számára arra, hogy mindenhez van elég idő, és mindennek eljön az ideje. Tudatosan élünk a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával. A témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. Egészséges változásban élhetik át a gyerekek az elfeledésből lassan felmerülő felismerést, az örömteljes várakozás szakaszainak végén a beteljesülést. A ritmus bázisát a keresztény kultúrkör ünnepei adják, erre épül a havi heti és a napi ritmus is A NAPI RITMUS A kisgyerek igényli az ismert és áttekinthető ismétlődésekkel tagolt időrendet. A családban is fontos a kisgyerek számára az étkezések, a lefekvések és felkelések, a séták és más tevékenységek tagolt rendje, ugyanúgy igényli ezt az óvoda rendjében is. A Waldorf-pedagógia a gyerek napját úgy tagolja, hogy a koncentráltabb tevékenységek után mindig egy szabadabb következik. Ez által ritmusa lesz a napnak, mint ahogy a lélegzésnél a ki- és belégzés váltakozik. Így lesz képes a gyerek egészségesebben élni, mélyebben aludni, sőt egészségesebben lélegezni fizikailag is. Ezek a folyamatok ugyanis jelentős mértékben függnek a lelki feltételektől: 24

25 Ha túl sok az élmény és túl kevés a szabad játék, amiben fel tudná dolgozni az élményeket, akkor egészségtelenül elfárad a gyerek; ha viszont túl kevés az élmény, akkor unalom és érdektelenség lép fel, ilyenkor nem alszik elég mélyen és fáradtan ébred fel. Az óvónők közösen kezdik el a napot, előkészítik a tevékenységet, közben a gyerekek folyamatosan érkeznek, bekapcsolódnak a játékba, tevékenységekbe. 25

26 07:00-09:45 Érkezés, szabad játék. Gyümölcstisztítás. Gyümölcsevés. Művészeti tevékenységek. 09:45-10:00 Rendrakás, készülődés a reggeli körhöz. 10:00-10:20 Gyertyagyújtás, fohász. Reggeli kör. 10:20-10:45 Mosdóhasználat, tisztálkodás, tízórai. 10:45-12:10 Mosdóhasználat, öltözködés, udvari játék, séta, kerti munka. 12:05-12:15 Ruhaváltás, tisztálkodás. 12:15-12:25 Olajosztás, mese. 12:25-12:45 Ebédelés 12:45 1. csoport 13:00 2. csoport Gyermekek elbocsátása, készülődés a lefekvéshez. 13:00-13:30 Tisztálkodás, ágyazás, mese, ének. 13:30-15:00 Csendes pihenő. 15:00-15:30 Ébredés, uzsonna 15:30-17:00 Szabad játék (teremben, udvaron) búcsúzás, folyamatos hazabocsátás 9:00-12:30 között, valamint 13:30 és 15:00 között a bejárati ajtót zárva tartjuk. 26

27 2.2. A HETI RITMUS Hétfő: festés akvarellpapírra és/vagy rajzolás méhviaszkrétával Kedd: gyurmázás méhviaszgyurmával, euritmia Szerda: festés akvarellpapírra és/vagy rajzolás méhviaszkrétával Csütörtök: formázás, cipósütés Péntek: gyapjúkép-készítés, kirándulás Januártól kezdődően az iskolába készülők napi rendszerességgel körmöcskéznek, fonnak, szőnek, faalapú házacskát, fatárgyakat készítenek egyéni ritmusban. Reggelente a gyermek először a közvetlen környezetét szeretné birtokba venni. Eközben újra felélednek benne az előző nap eseményei, és örül, ha játék közben azokat újraélheti. Ezért nálunk a napot minden esetben szabad játék vezeti be. Mivel csoportjaink vegyes korcsoportúak, életünk úgy folyik, mint egy nagy családé. A gyerekek eközben koruknak megfelelően tevékenykedhetnek. A játékok gazdag kínálatán és az óvónő példáján keresztül aki az anyához hasonlóan hasznos házi teendőkkel foglalatoskodik elegendő ösztönzéshez jutnak. Így minden gyerek a maga idejében és a maga módján találja meg az utánzási szükségletének tárgyát, mely fejlődéséhez épp szükséges. Rövidebb időszakot töltenek el közös tevékenységgel: a reggeli ritmikus, énekes játékot, a napi kézműves tevékenységeket, a tízórait, valamint a mesehallgatást, ebédet. A délelőttben a gyerekek minden esetben a maguk örömére játszhatnak a friss levegőn. Így a délelőtt folyamán a közös tevékenység és a szabad játék váltakozása olyan, mint egy mély lélegzetvétel (belégzés és kilégzés). Egy-egy időszakot ünneppel fejezünk be, amelyre azt megelőzően hosszabb ideig készülünk. A heti és mindennapi tevékenységekben bekövetkező egyre gyakoribb enyhe változásokból lehet érzékelni azt, hogy az ünnep közeledik már. Az óvoda berendezése, színei, virág- és növénydíszei az évszakasztalon, a választott mesék, versek és dalok tartalma, a tevékenységek és munkák jellege mindez együtt egyértelmű nyelven beszél a kisgyerek számára érzékelhető szinten arról, hogy milyen időszakban él ő éppen. A hét napjaihoz kötődő, mindig vissza-visszatérő azonosságok tagolják a hetet érzékletesen. Az óvónő mindezt nagyon tudatosan alakítja ki, úgy, hogy a változásokat a művészeti tevékenységek heti ritmusában is fel lehessen fedezni: hétfő festés/rajzolás, kedd méhviaszgyurmázás, szerda rajzolás/festés, csütörtök sütés, péntek gyapjúkép készítés. Ez is tükrözi az adott időszakot, és egyben alapanyagul szolgál az ünneplés eszközeihez, amelyek például így kapcsolódhatnak a heti művészeti foglalkozásokhoz: lámpás a gyerek saját festményéből papírsárkány, pillangó a gyerek rajzából különböző formájú és fajtájú sütemények az ünnepekhez a betlehemes tál figurái viaszgyurmából 27

28 angyalok, nyuszik, madarak gyapjúból AZ ÉV RITMUSA AZ ÜNNEPEK Az egymás után érkező ünnepek ritmust adtak az esztendő múlásának. A gyerekek életének fontos állomásai az ünnepek, van helyük a gyermeki létben! A belső tartalom, a belső érték megélése a gyermek számára átélhető, értékkel teli. A természet változásain túl az ünnep lelki, szellemi mondanivalója is megjelenik számukra, átélhető formában, szimbólumokon keresztül. Ezeknek az ünnepeknek a megélése, átélése a közösségi élményt is magában hordozza. Szeptember: Betakarítás, szüret, ehhez kapcsolódó népi játékok. Gabonaőrlés, cipósütés. Őszi levelek, termések gyűjtése. Bátorságot, egyensúlyérzéket kívánó játékok. Október: Szent Mihály hava. Jó és rossz elemi erőinek megmutatkozása mindennapi életünkben. Sárkánykészítés és eregetés. Sárkányos mesék, énekek, mondókák. November: Szent Márton ünnepe Lámpáskészítés, lámpás felvonulás, manókeresés. A befelé fordulást tükröző mesék, a belső fény, az érzelmi melegség táplálása. December: Advent készülődés családokkal. Szent Miklós napja. Adventi éneklés a szülőkkel. A befelé fordulás megélése a várakozásban. A betlehemi történet szerepjátékban való megjelenítése. Adventi tál elkészítése. Mézeskalácssütés. Adventi kert. Január: Vízkereszt Háromkirályok ünnepe Szerepjátékkal az esemény megjelenítése. Csemetemunkák (iskolába menők munkája) kezdete. Február: Téltemetés Hangszerek készítése a gyerekekkel a télűzéshez. Március: Tavaszváró 28

29 A természet ébredéséről szóló dalok, versek, mesék. Körjátékok. Április: Húsvét Virágokról, madarakról szóló énekek, versek. Mese az újjászületésről. Húsvéti tál elkészítése búzaültetés. Május: Mennybemenetel Pünkösd Kifújt színes, majd aranytojások kerülnek a húsvétfára. Gyapjú/selyem/nemez pillangók és galambok készítése. Családos kirándulás. Június: Szent Iván hava Búcsúzónap. Nyárünnep kerti, szabadtéri játékok. A négy természeti elem megjelenítése. Születésnapok Minden gyermek születésnapját megünnepeljük. A születésnap a legszemélyesebb ünnep. Személyre szóló mesét kapnak a gyerekek. A gyerekeknek ez az ünnep érintettségükből adódóan jelentős, jelzi az idő múlását, hisz egy évvel idősebb, nagyobb lett. A gyerekek még nem tudnak jól tájékozódni az időben. Nem igazán tudják, milyen nap van, a holnap és a tegnap keveredik bennük. A születésnapjuk azonban egy olyan esemény az időben, amikor tudják, minden róluk szól. Ez a gyermeknek erőt ad, tartása lesz tőle NYITVATARTÁS, SZÜNETEK A gyerek valódi szomatikus és pszichés szükségletei ebben az életkorban egyrészt megkívánják a családon kívüli kapcsolatépítés lehetőségét, másrészt mintegy félnapos csoportban-tartózkodás után feltétlenül szükségük volna arra, hogy visszatérhessenek személyes életükbe. Ezt egyre kevesebb család engedheti meg magának. Az óvoda a szülők munkaidejéhez alkalmazkodva reggel nyit. Az időben érkezés betartását azért kérjük, hogy a benti szabad játékra lehetősége legyen minden gyermeknek. A szülőnek lehetősége van arra, hogy a gyermeket ebéd után hazavigye. A délutánra az óvodában maradó gyermekért legkorábban három órakor érkezhet a szülő, ettől kezdve folyamatos a hazabocsátás. Az óvodában maradó gyermekek ebéd után közös rendrakás, tisztálkodás és ágyazás után pihenőre térnek, melyet rövid mesével, énekkel alapozunk meg. A pihenőidő 1,5 óra. 29

30 A közös beágyazást, uzsonnázást követően az évszaknak és az időjárásnak megfelelően szabad játékkal töltik bent vagy kint az időt, mely a családi élet tevékenységeivel (növényápolás, kertészkedés, barkácsolás stb.)egészül ki és a nevelési folyamat maradéktalan figyelembevételével történik. A ritmikus váltásokba és változásokba tartoznak a pihenők és a szünetek, ugyanúgy, ahogy az alvás hozzátartozik az emberi természet ritmusához. Minden ünnepkör után szükségük van a gyermekeknek arra, hogy visszatérjenek családon belüli személyes életükbe. Hathetente szükségük van a gyerekeknek szünidőre, amikor az óvodában szerzett tapasztalataikat beleviszik saját életükbe és feldolgozzák. A kifáradás hosszabb idő után többek között irreverzibilis dekoncentrálódási folyamatokat is elindíthat. Szünetek: Őszi szünet (tartama kb. egy hét, október végén) Téli szünet (tartama kb. két hét) Síszünet (tartama kb. egy hét) Húsvéti szünet (tartama kb. egy hét) Nyári szünet (tartama kb. két hónap) 30

31 VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA 1. SZABAD JÁTÉK A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A Waldorf-óvodai élet tevékenységi formái között a szabad játék kiemelt fontosságot élvez. A megfelelő tanulási forma ebben az életkorban nem az úgynevezett játékos tanulás, hanem a valódi tapasztalatszerzés, melyre a Waldorf-óvodai élet egésze ad lehetőséget. A játék mellett a gyerekek rácsodálkozhatnak a természetre, az évszakoknak megfelelő változásokra. Napirendünkben legalább kétszer van ideje a gyereknek szabad játékra. Ezzel biztosítjuk a kisgyerek szükségleteiből fakadó játékigényének kielégítését az óvodában. Ez alatt az idő alatt látóterükben az óvónő különböző munkákat végez (háztartási, kerti, kézműves tevékenységben). Az óvónő feladata, hogy a munkája körül olyan hangulat áradjon szét, hogy a gyerekek ebben a meleg, derűt sugárzó légkörben, mint egy burok alatt érezzék magukat, s így folytathassák a játékot. Arra is van lehetőség, hogy a gyerek rövidebb időre segítsen az óvónőnek. Nem a munka eredménye, a teljesítmény a fontos, hanem az igazi örömet okozó tevékenység folyamata. A gyerek rácsodálkozva veszi fel az óvoda életműhelynek is nevezhető mindennapi mozzanatait és saját helyét megtalálja a csoport élő, tevékeny közösségében. A szabadon játszó gyerekek rendelkezésére állnak a különböző kuckók, ideiglenesen kiépíthető házacskák és az ezekhez tartozó berendezések, bot-paripák vagy a fogasra akasztott palástok, koronák, ugyanúgy, mint a bábsarok bábui és babái, vagy a nagy fa- és kő építőelemek, illetve a különböző természetes anyagok, bársonyok, vásznak, szőrmék, selymek. A játékszerek nagy része alapelvszerűen nem részletesen kimunkált, s ezzel is elősegíti a gyerek fantáziájának tevékenységét. A különböző, természetből származó tárgyak alkalmasak arra, hogy sok mindent jól helyettesítsenek anélkül, hogy rendeltetésükkel ellentétes módon kerülnének felhasználásra. A gyerek úgy alkalmazza a játékszert és játékbútort, az anyagokat, ahogyan szüksége van azokra: környezetét alakítja, játékvilágát megteremti, és annak lakosává válik. Fontos, hogy a felnőtt ezt figyelemmel kísérje, és megértéssel kövesse. Az adott helyzetben, megfelelő eszközt vagy ötletet tudjon felajánlani, ha például: a gyerek nem talál be a játék világába, hangulatába, a játék elakad, vagy túl erősen leragad a játszó egy monoton, egyoldalú játékformánál. Az óvónő törekszik arra, hogy a konfliktushelyzeteket megelőző jeleket észrevegye és ilyenkor időben, tapintatosan belépjen a gyerekek játékvilágába, mint szereplő, aki továbbsegít, majd kilép újra, mintha ott se lett volna. 31

32 A probléma megoldását esetleg egy kérdés felvetésével segíti elő, így a gyerekeket egy általuk megtalált, új folytatási lehetőségre vezeti. A szabad játék ilyen vezetése nem jelenti a tevékenységbe való beavatkozást és annak irányítását. Azt az érzést kelti a gyerekekben, hogy ők uralják a saját játékukat, egész helyzetüket s ez így is van. Mese 2. MESE BÁBOZÁS BABÁZÁS Ahogyan a gyerekek az ősi kézművességekben valóságos folyamatokkal megtapasztalható módon találkoznak, s így az óvónői munkában átélhetik a valóság változásait (ahol a minőség függ a szakszerűségtől és következetességtől, és mérhetővé válik az eredmény), ugyanúgy a mindennapi mese is másfajta, belső úton bepillantást jelent a gyerekek számára a valóság világába, amely megfelel mágikus világképüknek. Az óvodáskorú gyerekre jellemző, hogy számára egy lénynek a külseje tükrözi belső lényegét: a gonosz egyenlő a csúnyával, a jó mindig szép vagy csak el volt varázsolva. A gyerek számára az is természetes, hogy harcot kell vívni, helyt kell állni ahhoz, hogy valami jó bekövetkezzék. A Waldorf-pedagógia úgy látja, hogy sok igazság rejlik az eredeti népmesékben, mert olyan lelkiszellemi értékekről és példakép erejű emberi fejlődési folyamatokról szólnak, melyek éppen olyan igazak, mint az érzékelhető világ tényei. A mesélés a mindennapokba beépített szertartás. Mindig ugyanabban az időpontban és ugyanazon a helyen történik, és minden kisgyermek egyformán résztvevője. A mesemondás fejleszti a gyerek érzelmi, értelmi és anyanyelvi képességeit egyaránt. Szókincs fejlesztő, segíti a gyermek belső képalkotását, én-erősítő, szorongásoldó hatása van. A Waldorf-pedagógia az idegen nyelv tanítását csak az iskolában, de ott már az első osztálytól kezdve (egyszerre két idegen nyelven is) helyesli. Az óvodáskorú gyereknek szüksége van arra, hogy a környezetében beszélt anyanyelvét minél biztosabban tanulja meg. Különös hangsúlyt élvez a Waldorf-óvodában az a szókincs, amely segíti a belső képek kialakítását mint például az eredeti népmesék szókincse s képei és felidézi a fogalmak érzelmi töltését, amely mindig sokszínű és többrétegű. Nem csupán a megnevezés, mint az érdeklődést lezáró magyarázat a fontos, hanem az is, hogy érzékelhetővé, átélhetővé váljon a tartalom. Olyan régi szép szavakon megszólaló mesét is szívesen mesélünk az óvodában, amelyeket nem szükséges azonnal érteniük az óvodásoknak. Jó, ha a gyerekek csak sejtik a szavak jelentését, de az érzelmi töltés ilyenkor is jelentős és majd idővel tisztul az értés. Az óvónők nagy értékűnek tekintik a gyerek alakuló világképét. Ha a gyerekek megosztják az óvónővel még képlékeny világnézetüket, amely sokszor kevés információból következtetve és ezért hiányosan alakult ki, az óvónő nem javítja ki feltétlenül állításaikat a tudomány legutolsó eredménye szerint. A nyitott és eleven kérdésként átélt képzeteket meghallgatja, esetleg feltesz 32

33 egy kérdést, de csak ha nem zavarja így a gyerek mesélőkedvét, melyben megnyilatkozik belső titkairól. Bábozás és babázás A vegyes életkorú csoport összetétele igényli a gondos mesekiválasztás mellett a pedagógiai segítséget is arra, hogy egy egyszerűbb mesét örömmel tudjanak végighallgatni és követni a nagyobbak, és egy hosszú komplikáltabb mese alatt ne fáradjanak el a kicsik. Segítség lehet a bábozás, amelyre egy ünnep alkalmával is sor kerülhet. A Waldorf-óvoda bábszínházának bábui nem kézi vagy kesztyűbábok, hanem úgynevezett álló bábok, vagy marionett figurák. Ezeket az óvónő az asztal mögött ülve vagy állva, takaratlanul vezeti az asztalszerű színpadon vagy felülről zsinórral mozgatja, ha marionett. Az óvodást nem zavarja, hogy látja a báb mozgatóját ellenkezőleg, ez számára érzelmi biztonságot nyújt. Másfelől az óvodás jobban, mélyebben azonosítja magát a kívülről vagy felülről láthatóan vezetett teljes figurával, mint a sokszor csak derékig látszó belülről megelevenített, önálló életre kelt bábbal. A Waldorf-óvoda bábjai általában saját készítésűek; a leggyakrabban a szülőkkel együtt készítik az óvónők, esetleg a nagyobb gyerekekkel mint ahogy az összes többi játékállatot és lényt, törpét, babát is. A bábuk arca csak nagyjából kidolgozott, hogy helyet és teret adjon az intenzív gyermeki projekciónak. Színes selymekkel letakart, kellékekkel berendezett asztalon, a képzeletre támaszkodva valamilyen utat jár be a gyerek a hőssel együtt. Amellett, hogy a bábozás erősíti a gyerek figyelmét, színeivel, mozgásaival alátámasztja a gyerek belső képeit, aktivizálja őt, indíttatást ad arra, hogy a szabad játékban ő maga is fölépítsen egy tájat, anyagokat és bábként használható figurákat keressen, vagy készítsen, s végül előadja bábszínházát a többieknek is. Egy ilyen a gyerek által felépített és elmesélt bábjátéknak különleges varázsa van. Sokszor több gyerek vesz részt az előadásban, és az ő függöny mögötti kommunikációjuk rendkívüli szociális teljesítmény, mert mindent a sokszor rögtönzött, az adott pillanatban kitalált mese fontosságának és folyamatosságának rendelnek alá a bábozók. Olyan is előfordul azonban, hogy az óvónőt kérik, hogy ő meséljen, miközben ők előadják, a még mindkét fél számára (mesélő és bábozó) ismeretlen mert rögtönzött mesét. Az előadás folyamatosan születik meg. Ilyenkor mutatkozik meg, hogy közös képi nyelvben tudnak gondolkozni a gyerekek az óvónővel. Sokszor már a pici gyerekek is elkezdenek bábozni, de ők még nem mernek, még nem tudnak mesélni. Inkább a nagyobbak állnak elő a saját maguk által kitalált mesével sokszor megdöbbentően gazdag szókinccsel. Fontos számukra, hogy a meséléssel és a bábozással kapcsolatos csoportszokásokat ők is betartsák; például: letakarják a felépített színpadot előadás előtt és után is, énekszóval vagy zenével kezdik, és kísérik, majd fejezik be az előadást. Sokszor az óvónők saját mozdulataikat figyelhetik meg a bábozó gyereken. Annyira szokássá válik a bábszínház, hogy otthon is ünnepekkor vagy más alkalommal nagy örömmel báboznak a 33

34 gyerekek a családjuknak, rokonaiknak, vendégeiknek, vagy ha más néző nem akad, a babáiknak és kedvenc állataiknak. Az óvodáskorú gyereknek legyen lehetősége egy olyan babát szeretni, amelyre az ő saját énjét, személyiségének magját kivetíti és barátként vagy játszótársként osztja meg vele minden örömét és bánatát. Egészségesen hat, ha a gyerek ilyen módon feldolgozhatja a számára még érthetetlen helyzeteket vagy más élményeit. Ezek az úgynevezett Waldorf babák körültekintő gondossággal készülnek: a szabástól a baba felöltöztetéséig bezárólag. Figyelembe véve azt, hogy minden, ami a gyerek kezébe kerül az esztétikán túl jó minőségű, minta értékű legyen. Nemcsak a természetes anyagok (pamut, gyapjú) használatát tartják fontosnak a Waldorf-óvodában, hanem a testarányok (fej-test arányai) pontos betartására is törekednek, s a színeiben (test, haj, ruha), az arckifejezésben finom, lágy harmónia tükröződjön a kedves játékbabából. Mindezáltal szabad teret kaphat a gyerek fantáziája és képzelete. Zene 3. ZENE ÉNEK VERS A Waldorf-pedagógiára jellemző, hogy mindig a gyerekből indul ki, mégpedig abból a fejlődési szakaszból, amelyben a gyerek éppen van. A kisgyerek teljesen másképpen hall, mint a felnőttek, mert más tudatállapotban él. A zene éltetően hat, életerőt adva, de lehet káros hatása is. A jó zene a csendből indul ki, és a gyerekek is csak oldott, nyugodt légkörben kezdenek el énekelni, nyugtalan környezetben nem. A Waldorf-pedagógia a műszaki zajoktól és a tömegkommunikációs eszközök hangáradatától kímélni kívánja a kisgyereket. A gyerekeknek meg kell tanulniuk csendben lenni, hallgatni, hangot várni. Nagy zajban, a szabad játék közepén, önkéntelenül is elcsendesednek, ha az óvónő elkezd zenélni, énekelni. Főként a kvint intervallumú, és a pentaton zene nyugtatja meg őket ebben az életkorban. Fontos, hogy a gyerek fel tudja fedezni, hogy honnan erednek a különböző hangok. A zenélő embert akarják látni, a hangszert, a mozgásokat, a zenélő érzéseit, koncentrációját. (A gyerek érezze, hogy az ember hibázik is, de tudja kezelni a hibát. A médialejátszóknál ez nincs így, hisz az mindig tökéletes, sohasem hamis.) Mi nem használunk digitális (pl.cd-) lejátszót és más technikai eszközöket, mert fontosnak tartjuk, hogy a gyerek mindig emberrel kapcsolatosan élje meg a dolgokat, hogy érezze, a hang ott keletkezik, ahol valaki zenél, mesél. A hallás nemcsak a fülben zajlik. Szétárad. A gyerek az egész testében érzékel és hall, ezért kezd el a zenére rögtön mozogni, táncolni. A zenéhez közvetlenül kapcsolódik a mozgás. A gyerekeknek nagy szükségük van a különböző csengő zengő hangokra, ezért fontos, hogy több különböző hangszer legyen az óvodában elérhető közelben: kis rézharangok, harangjáték, xilofon vagy gyerek-hárfa, csörgők, botok, pengetős vagy fúvós hangszerek. A hangszerek segítségével a gyerekek érzékelhetik a különböző minőségeket. (Meg lehet hallgatni, hogy a sok összeütögetett 34

35 fadarab mind különbözően szól; össze lehet hasonlítani ezeket, majd esetleg egy ezekkel zenélő zenekart alapítani.) A gyerekek életkoruktól függően más és más hangszert használnak. Ének A mesejátékok teljes élményt nyújtanak a gyerek számára, hiszen a történethez játszhat egy hangszeren és mozoghat is. A zenélés, az improvizálás, ugyanúgy, mint az éneklés a Waldorfóvoda napirendjének szerves része. A mindennapos tevékenységeket a különböző munkákat is gyakran kíséri ének és vers. Bizonyos helyzetekhez szokásszerűen fűződik egy egy alkalomhoz illő dal vagy vers, amely a gyerek számára mintegy jelzi, hogy az óvónő éppen mit tesz (például: sütésnél, cipőkötésnél, rendrakásnál, ételosztásnál, mesélésnél). Így az énekszó belevonja a gyereket az óvónő tevékenységébe anélkül is, hogy most éppen részt venne az adott helyzetben. Máskor már része volt benne, s majd újra lesz még. Az óvodában csak egy szólamban, és mint a gyerekek magas hangon énekelnek az óvónők. Vers Nem elsődleges cél az, hogy minél több verset vagy dalt tanuljanak meg a gyerekek (spontán folyamat), hanem, hogy ritmizált beszéddel és énekelve az óvónő olyan hangulatot teremtsen, ahol az ének és a vers az öröm, a tisztelet és a belső világ kifejezése. A nap folyamán azonban olyan helyzetek is vannak, amikor a vers és a dal szertartás elemeként szerepel. Például: kézmosás után a frissen mosott tenyerekbe az óvónő illatos olajat cseppent, verssel, dallal kísérve. Minden gyerekhez külön-külön szól, az őt megillető egyéni hangon, miközben testi dajkáló közelséget teremt meg egy-egy lovagoltató vagy ujj-játék segítségével. Ez a napnak mind a gyerekek, mind az óvónő számára kiemelkedően fontos része, mert érzelmileg nagyon intenzív és személyes mozzanat. A vers és a dal legnemesebb formáit használjuk mint asztali áldást és hálaadást, mint születésnap vagy egyéb ünnep köszöntését, vagy mint mindennapi fohászt a meggyújtott gyertya bensőséget teremtő eleven fényénél, a reggeli körben és az elbúcsúzáskor. Mese előtt és mese után is dallal vagy verssel jelzi az óvónő, hogy kiemelkedő esemény kezdődik, végződik éppen a napi életben. A mesék, versek, és dalok kiválasztása, összeállítása az óvónő folyamatos, állandó feladata. Az adott évszakhoz, az ünnepkörhöz igazodva, a csoport összetételének megfelelően, elsősorban népi forrásokból keres igazi meséket, verseket és dalokat. Azzal is megpróbálkozik, hogy történetet találjon ki, meséket verses formába ritmizáljon, vagy már meglévő vershez dallamot komponáljon, esetleg új dalokat írjon. Mindezekben arra törekszik, hogy a zeneiség, a tempó, a ritmus, a dinamika és a hangzás sokféle változásban jelenjen meg, így kelt a gyerekben örömteljes, frissítő indíttatást arra, hogy megszeresse a szép beszédet és éneket. 35

36 Az a tapasztalat, hogy a gyerekek ezeket a kifejezési lehetőségeket szívesen használják fel szabad játékukban, és gyakran otthon is, szabadon, önkéntesen. Mindezzel sok esetben a logopédiai korrekció is megelőzhető. A vers- és a dal örömteli elsajátítását szolgálja az is, hogy a gyerek sohasem kényszerül arra, hogy egyedül szerepelve kelljen egy verset vagy dalt előadnia. Mindez csak az óvónő és a csoport védő burkában történik. 4. SZÉP MOZGÁS A RITMIKUS JÁTÉKBAN ÉS AZ EURITMIÁBAN Ritmikus játék A kisgyerek saját test- és térérzékelésének elmélyítésében, a ritmusos mozgások átélésében, a mozgásformák harmonizálásában és a mesei jelenetek megelevenítésében jelentős szerepet játszik a mindennapos ritmikus játék. Ez a tevékenység, amely naponta percig tart, a kisgyerek közvetlen utánzóképességére épül. (Mozgást látva, érzékelve ő is együtt szeretne mozdulni a környezetével.) Jellemző erre az életkorra, hogy a gyerek bizalommal követi az óvónő mozdulatát anélkül, hogy előre tudná, milyen célból végzik azt. Mozgásnyelvről is beszélhetünk. Egy dalt énekelve az óvónő köré gyűlnek a gyerekeket, ahol majd együtt tudnak mozogni és táncolni. Az életkorukból adódóan a gyerekek nem körformában, hanem inkább fürtformában csoportosulnak az óvónő köré, miközben ő elkezdi a játékot. Mondókákat, verseket, dalokat mozgással kísérve, egy történetbe ágyazva játszik el az óvónő, mindig az aktuális ünnephez és évszakhoz kapcsolódva (például: a paraszt kimegy a rétre szántani és aratni, elviszi a lovát a kovácshoz patkolni, megfigyeli a gólyát, fecskéket vagy a méhecskéket, végzi a munkáját, törpékkel találkozik, táncol velük, stb.). Fontos, hogy a természet élete és az emberi munka sokféle szempontból jelenjen meg ebben a mozgásnyelvben, s ezt az élményt a vers és a dal zeneiségével és tartalmával megfelelően egészítse ki. A napnak ebben a szakaszában lehet helye például: a betlehemezésnek, a mese dramatizálásának vagy a születésnap megünneplésének is. Az óvónő mindig úgy állítja össze a ritmikus játékot, hogy benne frissítő változásban jelenjenek meg az erőteljes és gyengébb, illetve a nagy és egészen finom mozgások, a vidám és komolyabb hangulatok. Lehetőleg mindig váltakozva kövessék egymást a gyors és lassúbb mozdulatok. Az óvónő megpróbálja a gyerek testét (és lelkét egyaránt) úgy mozdítani, hogy utasítást ne kelljen adnia. Ennek ellenkezője a Waldorf-pedagógia szerint zavarná a gyereket abban az álmodozó és önfeledt tudatállapotában, amely erre az utánzó gyermeki korszakra jellemző. 36

37 Az óvónő egyszerűen mozdul és énekel, úgy mintha ott helyben találná ki, mesélné el az egészet és az óvodások szabadon kapcsolódnak be és követik őt ebben a ritmikus játékban. Helyet kaphatnak itt a szabályosabb gyerekjátékok is ugyanúgy, mint a körtáncok, de mindent át kell, hogy öleljen a tartalmi összefüggés és ennek egy szokásrenden alapuló felépítettsége. Semmi sem történik öncélúan, minden része kell, hogy legyen az egésznek, hogy mondanivalójával, tartamával azt szolgálja. A tartalom mindig változik, természetesen az ünnepkört követően, de legalább két hétig naponta ismétlődik egy-egy ritmikus játék. Euritmia Az euritmia egy mozgásművészet, mely szintén Rudolf Steiner nevéhez fűződik. Körülírható mint látható beszéd, látható zene. A Waldorf-iskolákban pedagógiai euritmiát tanítanak, ezenkívül van még művészeti euritmia, ami színpadon jelenik meg, és az orvostudományban használt terápiás lehetőség a gyógyeuritmia. Az euritmia a hangzókat, hangokat, intervallumokat speciális mozdulatokkal fejezi ki, s így képez szabályos, testi gesztus-nyelvet. Míg a ritmikus játékban az óvónő olyan mozdulatokat használ, amely minél inkább a természetes mozdulatokat kívánja utánozni (például az aratást), addig az euritmia inkább azokkal a mozdulatokkal játszik el, amelyek a beszéd-, nyelv- és zene szerkezetével függnek össze. Az euritmia, a tánc, a ritmikus játék szép harmonizált mozgást hívnak elő a gyerekből. Ezt belső érzésből, a tartalomból, egy felnőttet utánozva hozzák létre. Versre vagy dalra való önálló dramatizálással, tornával, gimnasztikával csak a Waldorf-iskolában találkozik majd a gyerek. Az óvodáskorú gyereknek a Waldorf-óvodapedagógia szerint elegendő a természetes mozgás a benti és kinti játék kapcsán, valamint a napi szép mozgás. A ritmikus játék és az euritmia mellett a gyerekeknek megfelelő mozgásfejlődésük érdekében lehetőségük nyílik az életkoruknak megfelelő természetes játékos mozgásokra: futásra, ugrásra, dobálásra, kúszásra, csúszásra, mászásra, függeszkedésre, a mindennapi benti és kinti játékban egyaránt. Ezért is célszerű a csoportszobát könnyen mozgatható, többfunkciós bútorokkal, például padokkal is berendezni. Így lehet csúszni, mászni, kúszni az asztalok, székek és padok között, alatt stb. és csúszni vagy egyensúlyozva járni a padokon stb. A teremben babzsákokat is találhatnak a gyerekek. Az udvaron is lehetőséget kell teremteni a mászásra, függeszkedésre. Egyensúlyozni lehet egy farönkön, pallón. Mindez fejleszti a gyerekek testi erejét, ügyességét. Óvodánkban alkalom nyílik az udvari játék idejében az óvoda környékén kisebb vagy nagyobb sétákra, kirándulásokra. A séta, a hegymászás, fáramászás stb. fejleszti a gyerek állóképességét, testi ügyességét és kedvezően hat az egészséges fizikai test kialakítására. 37

38 5. KÉPALKOTÁS ÉS FORMÁZÁS-RAJZOLÁS GYAPJÚKÉP KÉSZÍTÉS GYURMÁZÁS PLASZTIKUS FORMÁZÁS - FESTÉS Rajzolás Méhviaszból készült (ezért illatos), élénk, telített színű téglácska alakú kréták a rajzeszközök. (Mivel az óvodás keze még nem alkalmas a három ujjas ceruzafogásra ilyen fogás esetén ugyanis a kéz görcsössé válik ezért kapnak vastagabb téglácska alakú krétákat a kisebb gyerekek. Így szabadon futnak le a mozgásos impulzusok, az életkornak megfelelő, nagy érzelmi telítettséggel.) Témához nem kötötten, önállóan tevékenykednek a gyerekek, majd amikor befejezik a munkájukat, az elkészült rajzokat odaadják az óvónőnek, aki minden gyerek számára külön mappába gyűjti össze azokat. A nevelési év végén valamennyit ajándékként hazavihetik a gyerekek. Az óvónő maga is rajzol időnként a gyerekek előtt az adott ünnepkörhöz kapcsolódó témában. A Waldorf-óvodapedagógia a gyerekrajzokat üzenetnek tekinti, amit a gyerek ad a fejlődéséről. A gyerek rajzaiban nemcsak az figyelhető meg, hogy a képek egyre finomabbak és szebbek, s hogy egyre jobban ábrázolja az őt körülvevő tárgyi világot s a lényeket, hanem a gyerek egész testi és lelki fejlődése tükröződik olyan pontosan, hogy az arra képzett óvónő leolvashatja belőlük a gyerek fejlettségi szintjét, esetleg hiányosságait, speciális szükségleteit. A gyerekek születésnapjára rajzot készítenek társaik, melyeket füzetté összefűzve vihet haza az ünnepelt. Gyurmázás, plasztikus formázás A formázáshoz óvodásaink élénk, telített színű, a kéz melegétől megpuhuló méhviasz lapocskákat használnak. (Míg az agyag hőt von el az azzal tevékenykedő kezétől, addig a viasz megpuhulása után maga is átmelegszik, s mintegy hőt sugároz. A kisgyerekkori érzékelés szempontjából ez a különbség nagyon fontos.) A gyerekek mindent formálhatnak, amit akarnak: gyertyákat díszíthetnek, egész vékony, kevéske viasszal; kialakíthatnak egész kis játék-világokat is tárgyakkal, állatokkal, emberi figurákkal. Az elkészített munkákat a megfelelő helyre teszik, vagy karácsonykor, mint egy kis betlehemest, ajándékba hazaviszik a szüleiknek. Az udvaron főleg a meleg időszakban a homokkal és vízzel való játék indítja a gyereket természetes agyagozásra. Nagyon fontosnak tartja a Waldorf-óvodapedagógia, hogy a gyerekek megtapasztalják a föld, víz, hő és egyéb természetes elemi dolgok minőségét közvetlenül, kipróbálják az anyag és a saját maguk lehetőségeit. 38

39 Télen hóvárépítésre, hóemberkészítésre és hóval való mindenféle játékra kerül sor a kinti szabad játékban. A sütés mint formálási tevékenység: a hetenkénti cipósütés alkalmat ad tésztával dolgozni, azt kiformálni és megsütni. Alapvető formák jönnek létre: kör alakú vagy hosszúkás cipó, kígyók, rudak, csigák, fonott kalácsok, koszorúk. Az óvónő az ünnepekhez kapcsolódóan különböző, egyszerű formákat alkalmaz a sütésnél. Gyapjúkép-készítés Ez a technika átmenetet képez a kézimunkához tartozó gyapjúfeldolgozás, a plasztikus formálás és a kép-alkotás között. Sok színnel megfestett, kártolt gyapjút filclapokra lehet tenni, és így képet készíteni, ami a rajzolás és festés tapasztalatait kiegészíti. Rajzoláskor kemény viaszkrétával, kemény lapon dolgozik a gyerek, festésnél vízfestékkel vizes alapon fest, levegős gyapjúból levegős, kevéssé kontúros képet tud készíteni. A gyerekek minden héten lehetőséget kapnak egy ilyen kép készítésére, ami egy rövid kiállítási idő után szétszedhető és ugyanabból az anyagból következő alkalommal is lehet képet készíteni. Az óvónő szintén készít egy képet az ünnep témájával kapcsolatosan, és így a gyerekek láthatják a fejlettebb technikát, amit az óvónő használ. Szépen előkészíti, fésüli a gyapjút, színek szerint rendezi egy kosárba, mielőtt elkezdené a munkáját, ebben az előkészítésben a gyerekek is részt vesznek, Ezek után úgy kezdi a képet, hogy először különböző színekkel befesti a hátteret, majd egyre több nagyon puha, vékony réteget felhasználva alakulnak ki a tárgyak, lények a képen. Csak egy bizonyos távolságból hasonlít az egész egy rajzolt képhez. Festés Ugyanúgy, mint a sütés a festés is nagyon körültekintő előkészítést, majd rendrakást igényel. Az óvónő elrendezi a helyet: összeállítja az asztalokat egy bizonyos formára, letakarja viaszosvászonnal és a megszokott sorrend szerint rendezi be a gyerekek munkahelyét: rajztáblákat, szivacsokat, vizes üvegeket, majd festékeket rak az asztalra. A jó minőségű, akvarell papírt vízben áztatjuk, majd kiterítjük a rajztáblákra. Az óvónő énekelve kezdi osztani a nagy széles ecseteket, amelyekkel a gyerekek jó minőségű akvarell színeket helyeznek el, s futtatnak szét a papíron. (A három alapszínt kapják meg a gyerekek, és ezekből tudják a vizes papíron kikeverve előállítani a többi színt.) Fontos, hogy a tevékenység a színből, a színélményből indul ki és kontúrtalan. A hatás: egymásba folyó színhatárok. Az a rajzolásban megfigyelhető folyamat, hogy az elkészült kép tükröt mutat a gyerek saját világélményéről és fejlődéséről, a festésénél is megmutatkozik. A gyerek szabadon dönti el, hogy melyik színnel fest és hogy mikor van a munkájának vége. Befejezéskor egy festőszekrénybe viszik a rajztáblákat, ahol majd megszáradnak a képek, amelyek szintén a gyerekek mappájába 39

40 kerülnek. Ahogyan az előkészülésnél is segítettek a gyerekek, ugyanúgy részt vesznek az ecset és a szivacsok kimosásában, a víz cserélésében, a rendrakásban és az üvegek kimosásában is. A festésnek ez a fajta, az életkor sajátosságainak megfelelő megközelítése vezeti el a gyereket későbbiekben a valódi ábrázoló tevékenységig az iskolában. Igazi festményekkel is találkoznak az óvodások. Különböző ünnepekhez tartozó reprodukciókat tesz ki az óvónő a falra és az évszakasztalon képeslap formában változó tartalommal mindig jelen vannak a képek. 6. HÁZTARTÁSI, KERTI MUNKÁK A gyerekek minden tevékenysége az óvónő jelenlétében vagy tudomásával folyik. Teljes figyelemmel és mindig érdeklődve kíséri az óvónő a körülötte zajló eseményeket. Minden, a csoport életéhez szükséges munkát (öltöztetéstől kezdve a takarításig) az óvónő végez, a gyerekek előtt. Alapelv, hogy az óvodai időben az óvónő semmit se tesz, amit gyerekek nem utánozhatnak. (Ezért az adminisztrációs munkára és a szülőkkel való beszélgetésre a gyerekekről csak a gyerekek távollétében kerít sort.) Tudatában van annak, hogy valamennyi tevékenysége inspirálja és táplálja a gyerek szabad játékát. Igyekszik úgy dolgozni, hogy a gyerek szívesen kapcsolódjon be a munkájába, őt utánozva. Biztosítania kell azonban, hogy a gyerek fejlődési fokától és életkorától függően rövidebb, vagy hosszabb idő múlva a munka jellegű tevékenységek után visszataláljon a kortársaival való spontán játékba. A Waldorf-óvónő által végzett háztartási és kerti munkák zöme hasonlít egy régi, hagyományos háztartás munkáihoz, ahol nem gépek működnek, hanem az emberi kéz dolgozik. E tevékenységek különbözőek lehetnek: a mindennapi munkák (főzés, asztalterítés. ételosztás, mosogatás, rendrakás, virágöntözés, állatgondozás, takarítás) heti visszatérő munkák (sütés, mosás, vasalás, varrás, játékszer javítása, évszakasztal felújítása ) havi, évszakonkénti munkák (kerti munka, veteményezés, aratás / betakarítás, befőzés, gyapjú feldolgozása, selyemfestés). Ezeket a munkákat az óvónő a (benti és kinti) szabad játék ideje alatt végzi, egymást átható ritmusokban. A gyerekeknek lehetőségük van a különböző folyamatok átélésére. Példaként: Egy ilyen tevékenységi kör az ültetés vagy palántázás, a termések leszüretelése, a befőzés, vagy a gabonák feldolgozása, mely tevékenységek többrétű és természetes módon épülnek be az óvoda mindennapi életébe. Ősszel a gyerekek varrott kis zsákokban hazaviszik a búza vagy egyéb gabonafajta magvait. Ezeket egész télen át őrzik tavaszig, amikor visszahozzák őket. A tavasz ünnepe alkalmával elültetik a magokat egy tálkába és így megismerik a csírázó búzát. Kiránduláson vagy a kert elkülönített részén látják, amint a búza növekszik, kibontja kalászát, majd megsárgul. Talán módjuk van az aratást is szemügyre venni, s az aratás után a tarlón elhullott kalászokat 40

41 felszedegetni. Az óvodában aztán kibontják a magot a héjából s összegyűjtik. Az óvodában, kis kézimalmokon ledarálják a magokat, s a sárgás magból fehér liszt lesz. Víz, só, kovász és még ki mit szeret bele maguk gyúrják, dagasztják a tésztát és cipókat, különböző formákat formálnak, sütőlapra helyezik, s az óvónő a sütőbe (kemencébe) teszi. Hamarosan az egész óvodát betölti a sülő kenyér illata. A kertben végzett tevékenységek során kapálás, vetés, palántázás, öntözés, betakarítás gyomlálás, gereblyézés, őszi levélgyűjtés közvetlenül megtapasztalhatják az évszakok változását és hatását a természetre. A kertben végzett munka közben megfigyelhetik, hogy a kis magból a napfény, az eső, a tápláló föld és a meleg hatására miként fejlődik ki a növény. Figyelemmel kísérhetik növekedését, érését. Megtapasztalhatják munkájuk hatását a természetre. Közösen leszüreteljük a terményeket, a konyhában feldolgozzuk és elfogyasztjuk. Előttük változik a learatott búza lisztté, a liszt tésztává, majd kenyérré és ebben a folyamatban ők is aktívan részt vesznek, így természetes helyzetekben fejlődnek fizikailag, lelkileg, szellemileg egyaránt. Óvodánk kertje lehetőséget nyújt mindezek megtapasztalására. 7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE KÉZMŰVESSÉG A gyerekek számára különös hangsúlyt kap a kézművesség mint elemi játékkészítési lehetőség. A gyerekek elkérhetik a fonalat, és az ujjukkal csomózhatnak, fonhatnak, vagy az iskolába készülők úgynevezett körmöcskén hosszú köteleket köthetnek belőle. A kézimunkához tartozik továbbá a szövés: az óvónő és az iskolába készülő gyerekek a kereteken dolgozva, ujjukkal kis terítőt vagy tarisznyát szőnek. A körmöcske, szövőkeret segítségével végzett munkákat is nagy kitartással végzik az iskolába készülő gyerekek az utolsó óvodai évükben. Az óvónő, aki játékokat készíthet a gyerekek jelenlétében, itt is példaként szerepel. Nem csak a gyapjú és a különböző textilek képeznek jó alapanyagot a játék készítéséhez: fadarabból, ágakból vagy gyökérből házikót, hajót, autót, bababútorokat lehet készíteni. Így sor kerül kalapácsolásra, fűrészelésre, reszelésre, csiszolásra, igazi szerszámokkal, a satupadnál. A kicsik, akiknek még nem szabad az ilyen munkákat végezni, a munka jellegű tevékenységek körül egy teljes játékvilágot építenek ki: például várják a fűrészport, amit összesöpörnek, elszállítanak, majd főzéshez használnak a babakonyhában. Ezek a folyamatok is érzéki és áttekinthető tapasztalatokkal szolgálnak a külvilág fontos, hozzánk kapcsolódó eseménysorairól. 8. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS 41

42 A Waldorf-óvodában a tanulás folyamatos, utánzáson alapuló spontán tevékenység. Lásd: III.1.2 Az óvodáskor sajátos képességei: utánzás- játék- fantázia VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. ISKOLAÉRETTSÉG A Waldorf-óvodából kilépő gyerek erre irányuló külön erőfeszítés nélkül iskolaérett, ez általában a hetedik életév folyamán következik be. Ez az érettség megnyilvánul mozgásában, játékában a szociális életében és az ehhez kapcsolódó kommunikációban, az anyanyelv használatában, a környezet ismeretében, a számok világában, valamint az énekek, a mesék, mondókák és versek birodalmában való jártasságában. A fizikai, testi változások a legszembetűnőbb jelei az iskolaérettségnek, melyek ebben az életkorban radikálisan jelentkeznek a gyerekeknél: A test arányai megváltoznak, s ennek következtében a gyerek fizikai képességei is. Nem csupán a nagy, aktív mozgásokban jelennek meg új elemek, mint például az, hogy tud szökdécselni, fél lábon ugrálni, labdát dobni és elkapni, masírozni, hanem a legaprólékosabb mozgásokban is finomodik az ügyessége, tud már csomót és masnit kötni, gombolni. A szociális viselkedésben is fejlődés tapasztalható: A gyerek belső világa erősebb lesz a külsőhöz képest. A játéka céltudatos és tervezett, a tárgyakhoz való kapcsolódása megváltozik, konkrét célokra inkább a speciálisan erre készített eszközök megfelelőek számára. A barátságai már hosszabb ideig tartanak, elfogadott tagja az egész csoportnak. Arra is van már érzéke, önuralma, hogy a másiknak szót fogadjon, ajánlott tevékenységbe is be tud kapcsolódni. A gyerek belső egyensúlya engedi, hogy a különböző helyzetekhez alkalmazkodjon. Képes arra, hogy utasításokat hajtson végre, kötelességeket vállaljon, melyeknek teljesítése örömet szerez neki és önbizalmát növeli. Alkotó tevékenységeiben is megfigyelhetjük az érettség jeleit: Rajzaiban törekszik a tudatos komponálásra, figyelme a vonalról a felületre, a színekre helyeződik át, részletesebben kidolgozott emberformát rajzol, rajzaiban megtalálható a szimmetria. Érzelmi élete is sokkal összetettebbé válik: 42

43 Szereti elmesélni álmait, szeret sugdolózni, titkot tartani; mindez azt mutatja, hogy kezd különbséget tenni a külső és a belső világ között, a kívánság és a valóság között. Érzelmeit jobban kezeli, kevésbé adja át magát viharos érzéseknek, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válik. Vágyik arra, hogy a felnőttben követendő és követhető tekintélyt lásson, akit szeretetből megajándékozhat bizalmával. Gondolkodásában is új tartalmak jelennek meg: Az iskolaérett gyerek képes igazi kérdéseket feltenni, percig koncentrálni szabadon vállalt munkájára, valamilyen feladatra, tárgyra, összefüggésekben gondolkodni, valamit pontosan megmagyarázni, folyamatosan tisztán beszélni. A gyerekben kialakul az ok-okozati gondolkodás, helyesen használja a múlt időt, emlékezete tudatossá válik. Mindezek képessé teszik őt arra, hogy a későbbiekben új gondolati struktúrákat fogadjon be. Most már várja az iskoláskor tanulási formáit. 43

44 VIII. KAPCSOLATRENDSZERÜNK 1. BELSŐ KAPCSOLATOK Az óvodai beiratkozást megelőzően a szülők egy részletes anamnézist töltenek ki, ennek alapján zajlik a felvételi beszélgetés, a családokkal való megismerkedés. Felvételkor alapvető kérdés, hogy a szülők ismerik-e a Waldorf-pedagógiát, tudják-e, milyen közegbe, környezetbe hozzák gyermekeiket. Lehetőség van arra, hogy a gyermekek családtól való elszakadása fokozatosan történjen. A gyermek óvodai életbe való bekapcsolódása egy-egy rövidebb időszakkal kezdődik, majd az egész délelőttöt felöleli. Igény szerint, egyénileg alakítjuk a beszoktatást. Családlátogatásra kerül sor az új gyermekek érkezésekor, vagy ha igény van rá. Nyílt napot tartunk az óvodai életet megelőzően. Kb. hathetente szülői estet tartunk, élő, aktív, pedagógiai témákat érintő ízelítőt adunk az óvodában folyó életről. Folyamatosan, igény szerint lehetőség van fogadóórán részt venni, ahol egyéni, személyre szabott beszélgetés folyik a gyermeket érintő kérdésekről. Szülőknek és óvónőknek kölcsönösen egy bizonyos fajta együttműködést kell felajánlaniuk és elfogadniuk egymástól. Ez az együttműködés természetesen a gyermekre irányul és a gyermek javát keresi. Időszakonként előadásokat, kézimunka-délutánokat, beszélgetéseket kezdeményezünk a szülőket érdeklő témákban, esetleg meghívott előadókkal. Az óvoda építése-szépítése, udvarrendezés, kertészkedés, közös munkák: sok-sok lehetőség a családokkal való kapcsolat elmélyítésére. Hagyományaink a szülőkkel: almaszüret, ünnepekre készülődés, tavaszi kirándulás. Kuratórium: Óvodapedagógusok Kuratórium kapcsolata: az óvodapedagógusoknak évente beszámolási kötelezettségük van a Kuratórium felé az év közben elvégzett nevelési munkáról. Szülők- Kuratórium kapcsolata: a szülők igény szerint tájékoztatást kérhetnek és kaphatnak a Kuratórium munkájáról. A szülők tehetségük szerint támogatják a kuratórium munkáját. Óvodaszék: A szülők bizalmát élvező szülői szék tagjai és az óvónők közös munkája az Óvodaszék. A megbeszélésekre igény szerint kerül sor, de évente három alkalommal kötelező tartani. A kapcsolattartás folyamatos. A fenntartóval való kapcsolat:a megbeszélések folyamatosak ill. igény szerint, de évente két alkalommal kötelező. Konferencia: 44

45 A Waldorf-intézményekben az óvónők minden héten rendszeresen tartanak konferenciát. A konferencia pedagógiai, technikai, adminisztratív részből áll. A pedagógiai részben a gyermekmegfigyelésen alapuló gyermekmegbeszélésre kerül sor. 2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK Egészségügyi szakszolgálat: orvos, védőnő, gyermekek évi kétszeri egészségügyi vizsgálatának lebonyolítása Iskolai beiratkozásokat megelőzően tájékoztató jellegű előadások szervezése, meghívott Waldorf-iskolák részvételével Óvodapedagógusok továbbképzése Waldorf Szövetség Waldorf-Ház (Pedagógiai Szolgáltató Intézet) Gödöllői Waldorf Iskola Helyi Önkormányzat Gyermekvédelmi Szolgálat 45

46 IX. GYERMEKVÉDELEM A Waldorf-óvoda a gyermekvédelmi tevékenységét a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénnyel, valamint a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályokkal összhangban határozza meg. Óvodánk alapvető nevelési céljai között szerepel a gyermekek védelme. A gyermekek belső világának védelme, ápolása, és erősítése annak érdekében, hogy testileg egészséges, lelkiekben szabad, szellemileg alkotó legyen. Képessé váljon arra, hogy környezetét egészségessé tegye. Civil kezdeményezésünkre jellemző, hogy alulról építkező, szülői erőből létrejövő intézmény. Emiatt elsősorban családokban gondolkodunk, óvodánk kötelékeibe egységként értelmezve családokat várunk és fogadunk. A fennálló hiányok pótlását próbáljuk orvosolni a családok életében. A nagycsaládosok már szinte szükségszerűen rászoruló családok is. Gondolunk a családok önszerveződőtámogatórendszerének kialakítására, támogatására (egymás gyerekeire vigyázni, ruhagyűjtés, élelem csomag, komatál). Lehetőséget teremteni arra, hogy mint civil szervezet felkarolja a nehezebb sorsú családokat a közvetlen környezetben (pénzbeli juttatás, támogató-szociális háló kiépítése). Feladataink között szerepel: Részletes anamnézis Családlátogatás Napi kapcsolattartás Gyermekek fejlődését követő napló vezetése Egyéni segítségnyújtás megszervezése Előadások megszervezése az egészséges életmód témakörein belül Gyermekvédelemhez kapcsolódó további fejezetek: Gyermekkép Óvodapedagógus feladata Gyermekmegfigyelés A család óvoda kapcsolata 46

47 X. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK 1. TERVEZÉS ÉS VISSZATEKINTÉS Waldorf-óvodánk pedagógusai jelentős időt és munkát szánnak arra, hogy következetesen és állhatatosan megformálják és kidolgozzák a maguk munkájának tervszerű egyéni keretét, figyelembe véve a napok, hetek ritmusát, a legapróbb rész-mozzanatokat és módszertani lépéseket az egész év folyamatában. A Waldorf-óvónő rendszeres visszatekintést végez: mérlegeli, végiggondolja, hogy elképzelései milyen formában váltak valóra. Kollégájával tapasztalatot cserél. A visszatekintés több szintre vonatkozik: a napra, az adott ünnepszakra, a gyerekek egyéni fejlődésére. Általában az óvónő saját magának naplót vezet a tapasztalatairól, megfigyeléseiről, s a problémás helyzetekről. Ezek a feljegyzések azért fontosak, mert a csoportvezető óvónőtől elvárható, hogy a gyerek fejlődési szintjét, problémáit, lehetőségeit folyamatosan kövesse az óvodaérettség és az iskolaérettség között. 2. GYERMEKGFIGYELÉS, GYERMEKMEGBESZÉLÉS Már az óvodába való felvételkor a szülők részletes leírást adnak, amelyből a terhesség időszakától kezdve a születésen át az óvodába lépésig nyomon követheti az óvónő a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését, megismerheti a gyerek szokásait, rokon- és ellenszenveit, félelmeit és örömeit. A gyerek megnyilvánulásait a mozgásban, a játékban, a rajzban a kibontakozó személyiség első jelzőjeként fogja fel az óvónő. Az óvónő már ettől az első találkozásuktól, a felvételi beszélgetéstől fogva élő, belső képet alakít ki a gyerekről, amely folytonosan változik, soha se lesz kész, állandóan fejleszthető marad. A gyereket úgy tekinti, mint egy feltett kérdést, amit egyre jobban kell értenie ahhoz, hogy tudja őt segíteni a felnövekedésben. Ebből a célból az óvónők maguk elé idézik lehetőleg minden nap az esti órákban, elalvás előtt csoportjuk gyerekeit, s ez a mindennapos praxisban igen hasznos gyakorlatnak bizonyul. Ha alszanak rá egyet, a következő napon előálló helyzetekben feltehetőleg nagyobb intuíciós, improvizatív erővel találnak majd gesztust, szót vagy cselekvést segítségül. A gyerek mindennapi öltözködésétől, táplálkozási és alvási szokásain át, játékáig úgyszólván minden testi, lelki mozzanat szóba kerül az óvónők és a szülők rendszeres beszélgetésein. 47

48 3. KONFERENCIA A konferencia pedagógiai, művészeti és technikai, adminisztratív részből áll, s mivel a Waldorfintézményeknek egyszemélyes hierarchikus vezetőjük gyakorlatilag nincs: minden nevelésre, pedagógiára közvetve vagy közvetlenül kiható kérdésben a konferencia vezeti az óvodát. Itt születnek azok a döntések, amelyeket az intézmény életében elkerülhetetlenül meg kell hozni. A konferencia leglényegesebb része a pedagógiai erőforrások megnyitása. A pedagógiai részben gyermekmegbeszélésre is sor kerül, és ez a legterjedelmesebb, leglényegesebb mozzanat. Itt próbáljuk a gyakorlatban tudatosan alkalmazni azokat az ismereteket, melyeket a pedagógiai konferencia másik, folytonosan továbbképző részében szereznek a pedagógusok, illetve amelyeket a mindennapi gyakorlatból az önnevelésben kifejlesztett intuitív megismerő erőket is alkalmazva merítenek. A gyermekmegbeszélésen megint csak a szomatikus orvosi szempontoktól kezdve, a lelki és szellemi állapotrajzon át az alkat- és temperamentumbeli beágyazódottságig, a családi helyzetig mindaz szóba kerül, ami egy gyerek szempontjából további fejlődését illetően lényeges lehet. Amikor a konferenciai esetmegbeszélésen a pedagógus bemutatja a gyereket, általában érezhetővé válik a testi és lelki állapotrajz részletező finomságában és plasztikus kivitelezésében, hogy itt többszörösen feldolgozott, elmélyült ismeretről van szó. Az óvónők közössége, amely egyben az óvoda pedagógiai vezetése, közösen érez és visel felelősséget az óvoda minden gyereke iránt. Ezért mindig közösen döntenek egy-egy gyerek óvodai felvételéről, ezért folytatnak közös gyerekmegbeszéléseket és közösen keresnek utakat és megoldásokat a gyerek javára. 48

49 XI. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELEZÉSEK A Helyi Pedagógiai Program érvényességi idejének meghatározása: a Program érvényes szeptember elsejétől visszavonásig. A Program elfogadása és esetleges módosítására vonatkozó jogosultság: a nevelőtestület jogosult dönteni. Módosításra sor kerülhet: - törvényi változás következtében; - gyakorlati alkalmazás során felmerülő változás következtében; - a partnerközpontúság jegyében az Óvodaszék kezdeményezésére. A program értékelése és felülvizsgálata: ha a törvény másképpen nem rendelkezik, legfeljebb 5 évenként szükséges. A program nyilvánosságra hozatalának módja: tájékoztatás céljából a Program kifüggesztésre kerül az óvodában, illetve elérhető lesz elektronikus úton, az intézmény honlapján 49

50 XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Óvodaszék egyetértését nyilvánította: dátum:... aláírás:... Nevelőtestület elfogadta: dátum:... aláírás:... Fenntartó jóváhagyta dátum:... aláírás:... 50

51 SZAKIRODALOM - Waldorf Óvodapedagógiai Program. Budapest, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló, 137/1996 és 363/2012 számú kormányrendeletek - Villányi Györgyné: Óvodai programkészítés. OKKER, Nagy Jenőné Ranschburg Jenő Szakács Mihályné Tárnokiné Joó Ildikó: ÓVI Óvodavezetési ismeretek. I. II. kötet. Raabe, Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum, évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - Dr. Szüdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében. OKKER. 51

52 XIII. MELLÉKLET I. Meseház Waldorf Óvoda Helyi Pedagógiai Programjának melléklete EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az óvodai egészségfejlesztés célját a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg: (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési- oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelésioktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. AZ EGÉSZSÉG MEGHATÁROZÁSA Az Egészségügyi Világszervezet így definiálta az egészség fogalmát: "Az egészség a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya." A Waldorf-óvoda a gyerek ismeretéből életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteinek felismeréséből kiindulva biztosítja a kisgyerek számára az egészséges fejlődést, az egészséges életmódot. Az óvodánkban folyó pedagógia és nevelési program maga biztosítja a gyermek egészséges fejlődését, egészséges életmódját. Az élet és az egészség, az embernek semmi mással nem pótolható alapvető értéke. Nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség megszerzése, fenntartása és fejlesztése az egyed, illetve a közösség egész életén át tartó, az élethez, a sikeres önmegvalósításhoz és a társkapcsolatokhoz szükséges feladatát képezi. Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik, ha kell, korrigálják. 52

53 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS KISGYERMEKKORBAN A Waldorf Óvodapedagógiai program alapvető feladatának életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Ezeknek a szükségleteknek kielégítése biztosíthatja a kisgyermek egészséges fejlődését, a legteljesebb egészségi potenciáljának elérését, azaz a lehetőséget arra, hogy a gyermek a mindennapi élet alternatívái közül a legegészségesebbet válassza. Az egészség fejlesztése kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. Az egészségvédő feladat fejlesztése megköveteli, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az egészség védelme tanítható, fejleszthető. A kisgyermekkorban történő egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van. Ezeket figyelembe véve az óvodai egészségfejlesztés kiemelten kezeljük. Az óvodai nevelés elválaszthatatlan része az egészség fejlesztésére (promóció) és az egészségkárosodás megelőzésére (prevenció) irányuló egészségnevelő tevékenység. Mindkét egészségfejlesztési feladat vonatkozik a testi, a lelki, szellemi és szociális nevelő tevékenységre. Az óvónő a gyerek megnyilatkozásaiból tudja meg, hogy mire van szüksége a gyereknek, s ezek nemcsak szóbeliek, hanem ugyancsak sokrétűek: ezek közé soroljuk például a test-meleget, az egészség-betegség jeleit, a lelki állapotok megnyilvánulásait s a tudati fejlődés megtapasztalható mozzanatait is. Az egészségnek a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. A Waldorf-óvodapedagógia a későbbi egészséges életvitelt is megakarja alapozni munkájával; e tevékenység eredményei ennek megfelelően csak a későbbi életszakaszokban mutatkoznak majd meg teljes mértékben. A Waldorfóvodai nevelés a gyerekben működő természetes erőket támogatja, úgy hogy a gyerek szabadon tudja azokat alkalmazni, fejleszteni. Ez szeretetteljes, meleg légkört kíván, amely biztosítja a megfelelő fizikai és pszichés környezetet, s kizárja a zavaró és erőszakos befolyásokat. A cselekvés, az érzés és a gondolkodás fejlődésében figyelmes, tapintatos vezetéssel segíti az óvónő, amely nem engedi a túlterhelést, hanem védi a gyerek saját érésének és kibontakozásának tempóját. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerek saját útját a megfelelő módon találja meg, s ezen egyre önállóbban járjon. Óvni kívánja a gyerek fejlődő belső világát, fokozatos érlelődését segíti elő: ott ajánl segítséget, ahol a gyerek éppen tart, és megvárja, hogy a gyerek önállóan találja meg a következő lépését. Elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget nyújt: Az óvónő törekszik megérteni a gyerek világát, s tiszteli alakuló világképét. Egészségnevelésünk széleskörűen készíti fel az óvodás gyermeket az egészségvédelmére: a napi életfolyamatok által edzi a testi erőnlétét, gondozza lelki és szellemi (érzelmi, akarati, értelmi) kiművelését és az embertársakkal kapcsolatos (szociális) együttműködési készségét. Az egészség (testi, lelki, szellemi) jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. Pedagógiánk minden megnyilvánulásában a kisgyermek sajátos életformáját, egészséges fejlődését szolgálja. A nap, a hét, a hónapok, az év ritmusaira, ünneptől ünnepig tartó időszakok gyerekekre gyakorolt hatására pedagógiánk nagy hangsúlyt helyez. Mindezek a ki és belégzés ritmusát követik és egyaránt megszabják gyerekek, felnőttek életét, munkáját. 53

54 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás b) a mindennapos testnevelés, testmozgás c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése d) a bántalmazás és erőszak megelőzése e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás f) a személyi higiéné területére terjednek ki. AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. A helyes étkezési szokásokat kisgyermek korban kell kialakítani épp úgy, mint az egészséges életmód egyéb jellemzőit, összetevőit/pl. a mozgásigény kifejlesztését,az alapvető személyi higiénés ismeretek elsajátítását és begyakorlását./ A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. A lehetőségek biztosítása nemcsak anyagiakon, de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén is múlik. Az intézményünkben különösen odafigyelünk a gyermekek egészséges étkeztetésére. A gyermekek naponta fogyasztanak az idénynek megfelelő gyümölcsöt és zöldségeket. Óvodánkban az étkezéseket kötött keretek között szervezzük. Az intézményben tízórai, ebéd, uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvodai élelmezés nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló élelmiszerek szükségességét. Igyekszünk meggyőzni a szülőket, hogy töröljék gyermekük étkezési szokásrendjéből a túl cukros, sós, zsíros ételeket, a cukrozott szörpöket, kólaféléket, a chipset, édességet. Óvodánkban főzőkonyha van. Az élelmiszer-alapanyagainak beszerzését olyan termelőtől, szállítótól szerezzük be, ahol bio minőség kapható. A konyhában, kérésre, orvosi igazolás alapján főzünk a táplálékallergiás gyermekekre is. A gyermekek étvágyát, eltérő szokásait figyelembe vesszük. Nem erőltetjük az ételt, de kínálunk, igyekszünk megszerettetni az új ízeket. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Mind az ételek elkészítése, mind az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is részt vesznek - életkori fejlettségüknek megfelelő szinten, és részesei lesznek étkezéskor az önkiszolgálásnak. Feladataink: - kulturált étkezési körülmények biztosítása - óvodai napirend keretében az óvónők megismertetik a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étellel és teákkal 54

55 -egy-egy ismeretlen étel bevezetésénél gondolunk arra, hogy a gyermek először kóstolja meg, így kedvcsinálóként felidézzük, hogy ki segített felvágni, aprítani az adott zöldségeket - nem erőltetjük az ételt, de kínáljuk azt - az étkezést örömtelivé tenni, jó hangulatot teremteni az ételek elfogyasztásához - intenzív rágásra ösztönözni - folyadék folyamatos biztosítása - életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően az evőeszközök használatával ismertetjük meg a gyermekeket a gyermekekkel közösen végzett előkészületek során biztosítjuk a kulturált étkezés feltételeit a szükséges eszközök (tányérok, evőeszközök, poharak, kancsók,terítők, szalvéta) megfelelő méretben és mennyiségben elérhető helyen, biztonságosan tárolva rendelkezésre állnak - az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállításában segítenek a gyerekek - fokozottan ügyelünk a táplálék érzékeny gyermekek diétájára - napi szinten fogyasztunk gyümölcsöt és zöldséget - tanácsadás a szülőknek (szülői esteken, pedagógiai beszélgetéseken/fogadóórán/, kötetlenbeszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki, saját kertjükben ismertessék meg a zöldségekkel, gyümölcsökkel a gyermeküket - az egészséges táplálkozásra nevelés során a délelőtt folyamán lehetőség van arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. gyümölcs - és zöldség szeletelés salátákhoz, levesekhez, nyersen fogyasztáshoz, tízórai összeállításához) - minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel: szőlőt préselünk, almaszüretet szervezünk, séták alkalmával kerteket látogatunk, adventben a szülőkkel együtt aszalt gyümölcsből készítünk egészséges szaloncukrot, kemencében sütünk, szilvát barackot - paradicsomot főzünk be a szülőkkel közösen - túlsúlyos, kórosan válogatós gyerekeknél a családdal való együttműködés fontosságát tartjuk szem előtt. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Önállóan el tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak. Önállóan töltenek vizet a kancsóból. Ismerik a kulturált étkezés szokásait, higiénikusan étkeznek. Szívesen kóstolnak meg új ízeket. Ismerik a fogyasztott ételek, gyümölcsök, zöldségek nevét. Az óvodába nem hoznak szénsavas üdítőt, chips-et a gyermekeknek. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS A modern kor és az azzal együtt járó technikai fejlődés a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszeríti. 55

56 A gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a spontán és szervezett formában történő mindennapi mozgást. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életünket átszövi. A kisgyerek saját test- és térérzékelésének elmélyítésében, a ritmusos mozgások átélésében, a mozgásformák harmonizálásában és a mesei jelenetek megelevenítésében jelentős szerepet játszik a mindennapos ritmikus játék. Ez a tevékenység, amely naponta percig tart, a kisgyerek közvetlen utánzóképességére épül. (Mozgást látva, érzékelve együtt szeretne mozdulni a környezetével,az óvónő természetes mozdulatokat kívánja utánozhatóvá tenni, pl. aratás ) Jellemző erre az életkorra, hogy a gyerek bizalommal követi az óvónő mozdulatát anélkül, hogy előre tudná milyen célból végzik azt. Mozgásnyelvről is beszélhetünk. Waldorf óvodánkban az euritmiát szakember tartja. Az euritmia a hangzókat, hangokat, intervallumokat speciális mozdulatokkal fejezi ki, s így képez szabályos, testi gesztus-nyelvet. A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára elengedhetetlen, nélkülözhetetlen, ezért a mozgás mindennapi életfolyamatok természetes eleme, csoportban és udvaron is. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg. A játék, a mozgás segíti a gyermeket önmaga és a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A mozgásos játékok során a gyermekek átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését is. A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik is kiszélesednek. Elemi jellegüknél fogva a mászás, járás, futás, ugrás, dobás, egyensúlyozás, függeszkedés, gurulás napi tevékenység. A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok és munkaeszközökkel való munkálkodások. Időjárástól függetlenül sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, kirándulás egészíti ki a levegőzést. A vízzel való találkozásra rendszeresen lehetőségünk van a tavaszi és nyári időszakban. A mozgáshoz természetes eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlődésére. Az egyensúlyérzék ápolására fa gurigákat, rönköt, cölöpöt, deszkát, pallót használunk. Szervezetük folyamatosan edződik, a hideghez, meleghez hozzá szoknak, a fokozatos fizikai megterhelés edzettséget ad számunkra. A Waldorfóvodapedagógia szerint az óvodáskorú gyereknek elég természetes mozgást jelent a benti és kinti játék, a napi ritmikus játék és euritmia. Évente szervezünk családos kirándulást, iskolába menőknek kirándulást, heti egy alkalommal hátizsákos kirándulást az óvoda közelébe (hegymászás), ezzel is megalapozva a rendszeres mozgás megszerettetését. Családi közösségünk is szervez szabadidős kirándulásokat, korcsolyázást. Feladataink: -a gyermekek egészséges fejlődése érdekében azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, követik a szervezet teherbíró-ellenálló- és alkalmazkodóképességét, valamint fejlesztik erejüket, ügyességüket, gyorsaságukat és állóképességüket - az udvar lehetőségeinek kihasználása a gyermekek nagymozgásának fejlesztéséhez (járás, futás, kúszás, mászás,dobás, függeszkedés, egyensúlyozás) - a ritmus, az ismétlés az irányított mozgás-tevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére lehetőséget ad 56

57 - a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése - irányított mozgásos játékokat szervezünk mindennap, különböző időkerettel - heti egy alkalommal pedagógiai euritmiát tart a szakember ( iskolába készülőknek februártól külön foglalkozás van) -a szükséges és elégséges szabályok megtanítása - a tér mozgásos megismerésére irányuló mozgások - a nyári napirend alakításánál az egész napos levegőn való tartózkodásra törekvés (kivétel az erős napsugárzás miatt a óra közötti időszak) - az egyéni képességeket figyelembe vesszük - fokozottan ügyelünk a gyermekek biztonságérzetének kialakítására - átlátható helyszín, biztonságos eszközök, jó szellőztetés biztosítása - a balesetvédelmi és higiéniai szabályok betartására figyelemmel fordulunk a betegségből lábadozó, gyenge fizikumú gyerekek felé. Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban - képesek harmonikusan együttműködni társaikkal mozgásos tevékenységekben - örömként éljék meg a- közös (játékos, sportos) mozgást - kialakult nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyészlelésük legyen összerendezett - ismerik és biztonságosan használják a mozgásos tevékenységekhez szükséges eszközöket - tartózkodjanak szívesen a szabad levegőn, és váljon természetes igényükké a szabadban való mozgás. A TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, A VISELKEDÉSI FÜGGŐSÉGEK, A SZENVEDÉLYBETEGSÉGEKHEZ VEZETŐ SZEREK FOGYASZTÁSÁNAK MEGELŐZÉSE Testi és lelki egészség Az óvodára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységünkkel szolgáljuk a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az óvodánk segíti azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Célunk, hogy óvodásunk testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré váljon. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét ne visszautasítsa, hanem emberségesebbé tegye. 57

58 Alapelvünk hogy a környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti -, környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Megismertetjük gyermekeinkkel a napi folyamatok által a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének lehetőségeit. Az óvodánkban csak egészséges gyermekeket fogadunk, a napközben megbetegedetteket elkülönítjük, a szülőt értesítjük. Intézményünk környezete Célunk, hogy megalapozzuk gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet-, benne az ember-harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag). Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. A waldorf pedagógia szükségesnek tartja a nagyon tudatos tárgyi feltételek kiválasztását, megvalósulását. Szempontjaink között szerepel, hogy az az épület, amelyben waldorf óvoda létesül árasszon családias, otthonos érzést mindenki számára. A bútorok fából készültek, megtartva természetes színüket, harmonikus formával bírnak, melyek több funkció ellátására is hivatottak. Térben több helyen elhelyezhetők, átrendezhetők, gyerekbarát nagyságúak és súlyúak. A textíliák kiválasztásánál a természetes anyagokat részesítjük előnybe, melyek színvilága a pasztell, nyugtató színeket hordozza. A naponta használható alapanyagok a gyerekek számára jól látható, elérhető helyen, praktikusan vannak elhelyezve. A játékeszközök (melyek többé-kevésbé kimunkáltak) természetes anyagúak, melyek segítik a képzelőerő kialakulását. A gyermeköltöző és a gyermekmosdó tágas tere és eszköztára kielégíti a gyermeki szükségleteket. A játszóudvar a változatos játéktevékenységek színtere, ahol biztonságos, tágas környezetben fogó-és futójátékok, függeszkedések, egyensúlyozás, csúszás, mászás, ügyességi játékok biztosítják a gyermekeknek a mindennapos mozgást, figyelve egymás testi épségére is. Hagyományaink: - A külső környezetünk alakítására az óvodában faültetést, virágültetést szervezünk. - A különböző jellegű talajfelületek más más célt szolgálnak. - A belső környezet alakításánál, a csoportszobában évszakasztalt rendezünk be. - Ősszel almaszüretet szervezünk a gyermekeknek és a családoknak, mellyel az egészséges táplálkozást támogatjuk. - Bio szilvából, barackból, paradicsomból szülői összefogással családi nap keretében befőzést szervezünk. - Céljaink megvalósítása érdekében pályázati lehetőségekkel is szeretnénk élni, sajnos azonban esélyt nem kapunk rá. Humán erőforrások 58

59 - A nevelő testület elfogadja, és magáénak vallja az egészséges életvitelre és környezetbarát gondolkodásra nevelés alapelveit. - Az óvodapedagógus feladata, hogy segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. - A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. - Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermekeket körülvevő felnőttek, a szülők, a pedagógusok, a dajkák példája elengedhetetlen. A dohányzás megelőzésének feladata Az óvoda felnőtt dolgozói mintát jelentenek a gyermekek számára, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. Legjobb propaganda a jó példa, a helyes életvitel és harmonikus, derűs létünk. Az óvoda egész területe dohányzásmentes terület. Törekszünk arra, hogy az intézményünk dolgozói ne dohányozzanak. A szülőket is ösztönözzük erre, hogy pozitív példát mutassanak a gyerekeiknek. Ajánlott tevékenységek: Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad beszélgetésben kisebb, önkéntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet részt beszámolóval, események értékelésével. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és vélemény nyilvánítás. A BÁNTALMAZÁS ÉS ERŐSZAK MEGELŐZÉSE Gyermekvédelmi tevékenységeink célja, hogy a gyereket fejlődési útján segítsük, ezáltal testileg egészséges, lelkileg szabad, szellemileg kreatív emberré válhasson. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa. A Waldorf Óvodapedagógiai Program teljes egészét áthatja a gyerek iránt érzett tisztelet. Az óvónő a gyereket, mint szellemi individualitást tekinti. Életkori és egyéni igényeit és szükségleteit felismerve szervezi az óvoda életét. Szem előtt tartja a gyerek alapvető jogait a testi egészségre, érzelmi biztonságra és szellemi szabadságra. Minden gyerek felé szeretettel, pozitív attitűddel fordul, hátrányos megkülönböztetés senkit nem érhet. Minden gyerek az óvodai csoport egyenrangú tagja, számára az egyenlő hozzáférés biztosított. A Waldorf-pedagógia befogadó pedagógia. Az óvónő a szülőkkel a gyerek érdekében jó viszonyt alakít ki és velük folyamatosan együttműködik. A szülők segítségére van nevelési problémáik megelőzésében és megoldásában. A Waldorf-pedagógia alapelvei biztosítják az esélyegyenlőség megvalósulását. Különbözőség és beilleszkedési nehézségek esetén az óvónő a gyerekre külön figyelmet fordít, fejlődése érdekében egyénre szabott pedagógiai 59

60 eszközökkel él. A személyes adatokat gondosan kezeli, csak meghatározott pedagógiai célból, megfelelő körültekintéssel, a szülőket tájékoztatva használja fel azokat. A lelki egészségfejlesztés az óvodai nevelés mindennapos gyakorlatában nem tekinthető különálló feladatnak, hanem minden egyes nevelési mozzanatnak szerves része. A lelki egészség érdekében törekszünk az optimális napirend, a szellemi munka higiénéjének megvalósítására, továbbá az egészséges életmód igényének kialakítására. A WHO definíciója: A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Különleges ellátást és kezelést 60

61 igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. Feladataink: - intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól - a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében - a gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről a kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny",nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság)látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői esteken megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. BALESETMEGELŐZÉS ÉS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az óvodás korú gyermekeknek életkori sajátosságából eredően nincs veszélyérzete, ezért a felnőttek feladata testi épségük megőrzése, és figyelmük ráirányítása a környezet veszélyeire. Célunk a gyermekek egészségének és testi épségének védelme. Feladatunk egészségvédő, balesetmegelőző ismeretek, egészségvédő készsége kialakítása a mindennapi életfolyamatok által. Megismertetjük gyermekeinkkel azokat a helyes magatartási formákat, amelyek betartására a balesetek elkerülése végett szükség van. Megismertetjük gyermekeinkkel a játék és taneszközök, valamint a tevékenységek során használt egyéb eszközök biztonságos használatát (olló, kés.) Gyermekbalesetnek minősül minden olyan baleset, ami akkor történik, amikor a gyermek az óvoda felügyelete alatt áll. A gyermek testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás az óvodába történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjed, valamint az óvodán kívül tartott programok ideje alatt. 61

62 Az előírt szabályzók betartásával gondoskodunk az óvodában használatos vegyszerek zárható szekrényben történő elhelyezéséről, és minden egyéb, a balesetvédelmi és tűzvédelmi utasításban foglal t tudnivaló betartásáról. Ez minden óvodai dolgozó kötelessége. Óvodánkban biztosított az óvodai elsősegélynyújtó alapfelszerelés. A nevelési-oktatásiintézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Az óvoda alapdokumentumaiban rögzíteni kell az intézményi védő, óvó előírásokat. SZEMÉLYI HIGIÉNÉ A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos szokás rendjével. A személyi higiénés nevelés magában foglalja a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épségét. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és igényük kialakulását szolgálja. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus, a dajka részéről bensőséges ellátást igényel. A higiénés szemlélet átadása tehát nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést. Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítunk a gyermekeknek a tevékenység ellátására. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre. Feladataink - a tisztálkodási folyamat megismertetése: helyes sorrendiség és technika begyakorlása - a legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatunk: a kézmosás szokássá fejlesztése (szeretetteljes légkörben), valamint a legintimebb higiénés tevékenység, a WC és a WC-papír használatának megtanítása. Az óvónő és a dajka részt vállal ennek begyakoroltatásában - a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, haj, érzékszervek, körmök ápolását, melyre szintén megtanítjuk a gyermekeket - a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére -a megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk - fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - a testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a WC-t 62

63 -vegyék észre bepiszkított kezüket, bőrüket és azt kellemetlennek, zavarónak, a tisztaságot pedig kellemes állapotnak érezzék - a tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat - zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt - segítsenek a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységekben. Öltözködés Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a ruhákat névvel ellátva kérjük. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket ne a divat szerint öltöztessék, hanem a kényelem szerint, hogy mozgásukban ne legyenek akadályozva, mert a megfelelő ruházatban a gyermek szabadon mozoghat, jól érzi magát. A gyermekeknek külön öltöző polcuk van, ovis zsákjuk, euritmia cipőjük. Külön odafigyelünk és a gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruhájukat mindig a helyére tegyék. Az öltözetnek igen fontos része a váltócipő. Ne akadályozza a láb mozgását, fejlődését és segítse elő a lábizmok tónusának kialakítását, rögzítését. A jól kiválasztott váltócipővel elkerülhető a balesetek túlnyomó része. Feladataink - az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése és begyakoroltatása - technikai fogások megtanítása: gombolás, kötés, zipzározás, kifordítás, elejeháta, baljobb megkülönböztetése - saját felszerelésük, ruhájuk felismerésének gyakorlása - a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek az öltözködés egyéni tempó szerinti végzésére - a megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk - fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - teljesen önállóan öltöznek - képesek megválasztani a helyes öltözködési sorrendet - képesek önállóan változtatni ruházatukon az időjárásnak megfelelően - ismerik saját ruhájukat és azt mindig a polcukra teszik - tudnak cipőt fűzni és kötni, valamint ruhájukat ki- begombolni - segítenek a kisebbeknek az öltözködésben. Pihenés A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom és kényelmes ruházat. Az óvodában kényelmes körülmények között alszanak a gyermekek. A szülők gondoskodnak az ágynemű mosásáról. Az otthoni, esti időben való lefekvés fontosságáról szülői esteken beszélünk a szülőkkel. Az óvodai szokásokról a szülőket is tájékoztatjuk, hiszen azok megszilárdulásának feltétele az egységes szemlélet. 63

64 Feladataink - fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény megalapozását, kialakítását (rendszeres életritmus, megfelelő napirend) - a helyes életritmus alakítása a családdal együtt, ezért javasoljuk a szülőknek, hogy az étkezések és a pihenés időpontját szombaton és vasárnap is célszerű betartani - a pihenéshez nyugodt, meghitt légkör biztosítása a hagyománynak megfelelően: éneklés, mesélés, elalvás előtt - figyelünk az egyéni szokásokra is, engedjük az otthoni kedvencek kel való alvást - szoktatjuk a gyermekeket az egymás iránti toleranciára, pihenőidő alatt csendben vannak, nem zavarják a társaikat A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - tevékenységüket önállóan is képesek az óvodai napirend szerint végezni - ismerik és betartják a szabályokat - nyugodtan, csendben pihennek minimum 1 órát. KÖRNYEZETI HIGIÉNÉ Az egészségnevelés feladatai csak egészséges óvodai környezetben valósulhatnak meg, melynek színterei a csoportszoba és a kapcsolódó helyiségek, valamint az óvoda udvara. Feladataink - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása -a környezet fenntarthatóságának érdekében a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára nevelni - az óvoda tisztaságának megóvása - az óvoda épületének és környezetének szépítése, virágosítása - a csoportszobák szellőztetése -a helyes fűtés és világítás biztosítása -takarékoskodás az energiákkal: víz, áram, papír - az udvar tisztántartása, gondozása - a helyiségek, mellékhelyiségek takarítása - a tevékenységi eszközök higiéniája, rendben tartása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére - a környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, ismerik a rendetlenség megszüntetésének módját - megfelelően használják az óvoda épületének helyiségeit, valamint a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök) 64

65 - takarékoskodnak a vízzel - a gyermekek részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, élőlények, növények óvása). 65

66 EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZOLGÁLATTAL (ORVOSSAL, VÉDŐNŐVEL) Az óvodai gyermek-egészségügyi szolgálat és az óvodapedagógus együttműködése rendeletileg kiterjed a gyermek-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokra, az óvodai egészségnevelésre, a pedagógusokra, szülőkre és gyermekekre vonatkozó egészségmegelőző és - fejlesztő (orvosi, védőnői) tevékenységre. Az együttműködés beépül az óvodai nevelés mindennapi programjába, így a védőnői látogatások a hajas fejbőr átvizsgálására irányulnak. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE Az intézményben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az egészségfejlesztési programban megfogalmazott feladatok elvégzését és az elért eredmények dokumentálását az óvodapedagógusok végzik. A gyermekek fejlődésének dokumentálása az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig tart. Az ellenőrzési folyamat a gyermekek egyéni képességeinek, fejlettségi szintjének vizsgálatára irányul, melyben megtalálhatók az egészséges életmódhoz kapcsolódó testi, lelki és pszichés készségek és képességek is. Óvodánkban a gyermek fejlődését a fejlődési naplóban vezetik óvodapedagógusaink. A gyermekekről félévente (félévkor és évvégén) az óvodapedagógusok értékelést készítenek, melyben a gyermek legfőbb fejlődési jellemzőit jegyzik le, amely tartalmazza az egészségfejlesztéshez kapcsolódó értékelést is. Az egészség védelme az egyén (saját) és a társadalom (közös) érdeke, abban a családnak, az egészségügyi szakszolgálatnak, a köznevelési rendszernek és más társadalmi szervezetnek alkotmányos feladata van. 66

67 Legitimációs záradék Az egészségfejlesztési programot-t készítette: Óvodavezető aláírása Szada, 2017.augusztus 29. Az egészségfejlesztési programot-t jóváhagyta nevelőtestület nevében:.. Az egészségfejlesztési programról véleményét nyilvánította az óvodai szülői közösség nevében Szada, 2017.augusztus 29. Az egészségfejlesztési programról egyetértését kinyilvánította fenntartó nevében.. ÉRVÉNYESSÉGE Az egészségfejlesztési program az óvoda vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata: jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a Fenntartó. Az egészségfejlesztési program személyi hatálya kiterjed: Az óvodával jogviszonyban álló minden pedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlen segítőkre, gyermekekre, szülőkre. Azon személyekre, akik az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. Az egészségfejlesztési program területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére. Az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli programokra. 67

68 XIV. MELLÉKLET II. Ünnepeink részletezése: Ahogy haladunk az év során az időben előre, úgy kapcsolódunk az évkör keresztény Ünnepeinek megünnepléséhez. Betakarítási időszak: A gyerekek részére ezt az óvodánkban a búza feldolgozása szimbolizálja. A búzaszárról levágjuk a kalászt, a kalászból kicsépeljük a búzaszemeket, válogatjuk, megőröljük. Mihály napig őrölnek a gyerekek, majd a betakarítási ünnepen (szeptember 29-én) a lisztből cipót sütünk. Az ünnepi asztal közepére kerülnek a Mihály-cipók, piros papírszalvéták. A virág és a gyertya szintén fontos kellékei az ünnepi asztalnak. A terményekből, amit a gyerekek az Ünnep hetében behoznak a csoportba, bőségasztalt készítünk, ahonnan a gyermekek az ünnepség végén választhatnak. Ekkor vihetik haza az általuk megtöltött búzás zsákocskákat, amit Húsvétig otthon őriznek. [TL2] megjegyzést írt: Muszáj az Ünnep, a Húsvét nagybetűvel? Magyarul nem helyes így, és furcsa is. (Persze van a nagybetűs Ünnep, de itt szerintem nem erről van szó. Sárkányeregetéssel kezdve indul a Mihály- időszak, a magunk által készített papírsárkányokkal. Ez a megmérettetés (kard, mérleg) és a sárkány legyőzésének időszaka. Az évszakasztalon piros terítő van, színes őszi ágakkal, szőlőindákkal díszítve. Középen áll egy Mihály kép, mellette mérleg. A mérleg egyik serpenyőjében egy nagy fekete kő van. A gyermekek az Ünnep előtti napokon kicsi fehér köveket gyűjtenek, és nap nap után a mérleg másik serpenyőjébe teszik. Idővel a kis fehér kövek oldalára billen a mérleg, képletesen jelezve a jó győzelmet a rossz felett. Bátorságpróba folyik délelőtt az udvaron a gyermekeknek mind a négy elem: tűz, víz, föld és levegő legyőzésében. A próba végén kard-szertartás keretében vitézzé avatjuk a gyermekeket. Ez a gesztus sok erőt ad a kicsiknek az ezt követő időszakban. Az óvónő az almákat egyenként keresztbe vágja, úgy, hogy az alma közepén a csillag láthatóvá váljék. Mindig újra és újra rácsodálkoznak a gyerekek, ahogy egyenként megkapjak almájukat, és a csillag, amely az alma sötétjében rejtve volt, mint egy csoda megjelenik. Szent Márton-időszak: A Mihály-időszak lezárultával lépünk a Márton-időszakba, amikor a természet téli álmára készül. Ekkor kerül sor a Márton-lámpások elkészítésére. A lampionos sétát november 11-én, Márton-napon vagy hétvégén az egész közösséggel együtt tartjuk, sötétedés után, ahol Szent Márton dalait énekeljük. A tűz körül osztjuk meg a Márton- napi cipót. Innentől kezdve játsszuk a Márton-legendát. Ezután lépünk az adventi időszakba. Az első adventi héten kezdjük el tanulni az adventikarácsonyi dalainkat, a gyerekekkel együtt. Szent Miklós (dec. 6.) érkezése után kezdjük el a szülőkkel közösen énekelni az adventi dalokat. 68

69 Innentől készítjük adventi tálacskáinkat is. Az adventi időszak mindennapos játéka a betlehemes pásztorjáték, amelyben a gyermekek felváltva élik meg Mária, József, a pásztorok vagy a bárányok szerepét, belsőleg ezzel a karácsonyra készülvén, amit aztán a családok otthon ünnepelnek. Az Adventi kertnek nevezett ünnepünket az utolsó adventi héten tartjuk. Fenyőágakból spirálalakot rakunk ki az óvodai terem közepén, annyi aranycsillaggal, ahány gyermek van. Középen egy szál rózsa mellett nagy, fehér gyertya ég. A szülők karácsonyi dalokat énekelnek, a gyermekek pedig elindulnak a spirál belseje felé, egy-egy almával kezükben, amelybe egy-egy szál gyertya van beállítva. A spirál közepéhez érve minden gyermek meggyújtja saját kis gyertyáját, majd kifelé haladva a következő aranycsillaghoz érve, az almát az égő gyertyával a csillagra helyezi. Lassanként az egész helyiséget megvilágítják a parányi gyertyalángok. Ebben a képben a befelé haladó adventi út jelenik meg. A spirál legbelső pontján mindenki megtalálja a fényt, minden gyermek a sajátját a többi gyertya közé teszi, a közösség rendelkezésére bocsátja. Természetesen ez a jelentés csak a felnőtt számára lehet tudatos, a gyermekek csupán megtapasztaljak az adventi utat az adventi kertben. Az adventi tálacskájukat a gyerekek az utolsó óvodai napon viszik haza. Vízkereszt ünnepétől játsszuk a háromkirály-játékot. Következő ünnepünk a Télbúcsúztató. Téltemető, termés varázsoló, tavaszváró ünnep. A böjti időszakra való felkészülés. Az ünnep zárása alkalmából tűzbe dobják a gyerekek a papírzacskóba fújt rosszat, saját készítésű hangszerekkel és énekkel űzzük el a telet. Az évkör következő keresztény ünnepe a tavaszvárás, a Húsvét. Húsvét előtt két héttel a gyermekek visszahozzák az óvodába a Szt. Mihály ünnepén kapott és egy télen át őrizgetett búzaszemeket. Ezeket a gyermekek kis agyagtálkáikba elvetik, naponta megnézegetik, megöntözgetik, és közben éneklik: Mag, mag búzamag, benne aluszik a nap. Körjátékunkban mindennap eljátsszuk és megtapasztaljuk a szántő-vető ember munkáját. A húsvéti szünet előtti napon kis kalácsokat sütünk a kemencében, amelyek nap formájú koszorúk. Eddigre ebbe a kis húsvéti kertbe kerül egy gyapjúból, filcből készített nyuszi, kakas. Ezt a tálat aztán mindenki hazaviszi, és otthon a húsvéti asztal díszévé válhat. A megújuló természetet úgy csempésszük bele az ünneplésbe, hogy az évszakasztal mellett egy bimbózó gyümölcsfát állítunk. Erre aggathatják a gyermekek az általuk megrajzolt, megfestett kifújt tojásokat, mely az idő múlását is jelképezi. Míg a Karácsonyt, az igazi gyermek-ünnepet minden motívumával együtt bemutathatjuk a kisgyermekeknek, a húsvét a gyermek számára csak képekben, a húsvéti történés igaz képeiben érzékeltethető. A Húsvétot követő 40. napon Mennybemeneteli kirándulásra megyünk. Ekkor a gyermekek pillangót és szappanbuborékot reptetnek. 69

70 A gyerekek által megrajzolt, megfestett kifújt tojások a virágfán Mennybemenetel reggelére arannyá válnak. Ahogy lassan közeledik a Pünkösd, felmerül bennünk a kérdés, hogyan tudnánk valami maradandó élményt nyújtani a gyermekeknek ezen ünnepnek jelentőségéből, tartalmából, amely a gyermeki tudat számára még felfoghatatlan. A Szentlélek képe régi idők óta minden mitológiában vagy képzőművészeti alkotásban a fehér madár, a hattyú, a galamb vagy a gólya volt. Így vált szokássá egy kis, fehér, arany madárka ajándékozása a gyermekeknek Pünkösd ünnepén. Az ünnep előtti napokban a ritmikus játék során vagy a szabad játék alatt, esetleg a kertben sokat énekelünk madarakról és madaras játékokat játszunk. A madarakat Pünkösd előtti napon felakasztjuk egy zöld ágra. A tizenkét égő gyertya mellett elmondjuk és elénekeljük az ismert madaras verseket és énekeket. Pünkösdi kiránduláson veszünk részt. A nap végén minden gyermek megkapja a madárkáját. Néhány nappal később a gyermekek családjaikkal együtt élik át a Pünkösd ünnepét. Az iskolába menő gyermekek búcsúzónapja előzi meg az utolsó nagy közös ünnepünket. Ekkor bocsátjuk útra nagy gyermekeinket az általuk készített ballagó munkáikkal együtt, szüleik jelenlétében. János-nap környékén tartjuk az évet lezáró, a szülőkkel és testvérekkel közös ünnepünket a János-napi tűzzel. Ez a Nyárünnep. A kertben különböző játékterepeket készítünk, ahol vidám hangulatban folyhat a játék. Ilyenek például a horgásztó, esetleg egy célba dobó hely az üstökös-labdáknak, és mások. A horgásztóhoz gyümölcs-halacskákat készítenek, színes papírból kis hajók lesznek. Ezután közösen énekelve búcsúztatván az évet és elköszönvén egymástól, a János-napi tűzugrással zárul az ünnepség. A gyermekek az év során ezekkel az ünnepekkel találkoznak az óvodában. A fenti képi elemeken, színeken és tevékenységi formákon keresztül éli meg a gyermek a keresztény ünnepkör folyamatát. Természetesen az óvónők és a szülők az ünnepek mélyebb, szellemibb tartalmának megismerésével egy más szinten készülnek a közelgő ünnepre. Ezek kisugárzása szavak nélkül történik, mégis élő módon működik. Így lesznek ezek az ünnepek a közösség számára igazi fénypontok, amelyeken keresztül együtt élhetik meg a közösen emberit. 70

71 XV. MELLÉKLET III. JEGYZÉK AZ ÓVODA ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatok tartalmazzák. Helyiségek: Épület 269 m 2 Csoportszobák: 2x57 m 2 Személyzeti öltöző, WC: 10 m 2 Gyermekmosdó: 10 m 2 Iroda+nevelői: 18 m 2 Gyermeköltöző: 38 m 2 Főzőkonyha: 34 m 2 Tornaszoba: 25 m 2 Udvar: 1200 m 2 Éléskamra Tisztítószerek tárolója Játszóudvar -Virágágyások, konyhakert, fák, bokrok, kerti szerszámok, kerti csap, farönkök, kerti asztalok, padok -Homokozó és tartozékai - Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő mozgásigényt kielégítő eszközök ( mászókák,/ Földház, Napház, Holdház/ rönkök, kötelek) Játék és szerszámtároló kisház A mennyiségek csoportra, gyereklétszámnak és felnőtt létszámnak megfelelnek Csoportszoba gyermekszék gyermeklétszám szerint gyermekasztal gyermeklétszám szerint 71

72 óvodai fektető alvó gyermeklétszám szerint fényvédő függöny ablakonként játéktartó polcok évszakasztal paravánok babaház felnőtt szék textiltároló szekrény festő táblatartó edény és evőeszköz tároló szekrény szeméttartó abrosz asztalonként /váltás/ hőmérő konyhasarok (vízvételi lehetőséggel, mosogatóval, villanytűzhely) Óvónői szoba íróasztal és szék könyvespolc iratszekrény tároló szekrények és polcok Iroda Iratszekrény (zárható) Iróasztal, szék Telefon Számítógép Nyomtató Polc Gyermeköltöző öltözőrekesz gyermeklétszám szerint ruhatároló fogas gyermeklétszám szerint öltözőpad gyermeklétszám szerint Cipő- és gumicsizma tároló Gyermekmosdó, WC 72

73 törölközőtartó törölköző szappantartó falipolc egyénitisztálkodószerek függöny a wc előtt WC kefék Tisztálkodási felszerelések Egyéni tisztálkodószer (fogkefe, fogmosó pohár) Törölköző (2 váltás) Főző konyha mosogatók csepegtető tálca elektromos tűzhely edények merő-és evőeszközök fakanál elektromos gépek mosogatógép pohármosó gép tálak vágóeszköz tálalókocsi abrosz vagy textil alátét konyharuha (több váltás) hűtőgépek (3db) Éléskamra Szekrények, polcok a termékek tárolására Tisztítószerek tárolója Vasaló Vasalóállvány Szennyesruha-tároló 73

74 Takarító eszközök: csoportonként a közegészségügyi előírások szerint (porszívó, felmosó vödör, felmosó fa, partvis, szemétlapát, seprű, szeméttartó) A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Ének, zene, énekes játékok eszközei: xilofon, furulya, gyermek hangszerek Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök: ásványok, kristályok, termések, csigák, kagylók, kövek, gyökerek, farönkök, ágak, gallyak Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök: táblák, ecsetek, 3 színű akvarell-festék, színes gyapjú, gyapjútáblák, méhviaszgyurma és kréta, ollók A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerésételősegítő eszközök, anyagok: rongybabák, kötött állatok, babaház, babakocsi, bölcső, kiságy, babakonyhai eszközök, bababútorok A munka jellegű tevékenységek eszközei: fűrész, kalapács, reszelő, kézifurdancs, faragókés, barkácspad Egészség- és munkavédelmi eszközök Ételmintavétel-készlet (5db) Mentőláda (Közegészségügyi előírások szerint csoportonként 1db Gyógyszeres szekrény (zárható) Tűzoltó készülékek (az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint) 74

75 ÓVODAI JELENTKEZÉSI LAP Gyermekneve:... Születésihelye, ideje (év, hó, nap):... Lakcíme:... TAJ-száma:... Anya neve:... Anya telefonszáma: Munkahelye, foglalkozása:... Apa neve:... Apatelefonszáma: Munkahelye, foglalkozása:... Testvérekneve, életkora: Melyikbölcsődébe, óvodába, iskolábajár: Van-e a gyermeknekolyanegészségügyiproblémája, amifigyelmetigényel? Ha jártmár a gyermekközösségbe, akkorhováésmeddig? Gyermekükjelenlegrészesül-e óvodaiellátásban? Ha igen, hol?... 75

76 Jár(t)-e óvodánk játszócsoportjába? igen nem (kérjük, aláhúzással jelezzék) Honnan hallottak a Meseház Waldorf Óvodáról? Honnan hallottak a Waldorf-pedagógiáról? Miért szeretnék Waldorf-óvodába hozni a kisgyermeket? Egyéb fontos tudnivaló (a kisgyerekről, családról): Milyen információt olvasnának még szívesen a honlapunkon? Szada,... Szülők aláírása 76

77 Szempontok a gyermekleírás elkészítéséhez (A gyermekfejlődésérevonatkozókérdésekreegyösszefüggő fogalmazásbankérjükválaszaikat!) Azédesanyahányhónapighordta a magzatot? Terhesség alatti betegség, egyéb problémák voltak-e? Milyen volt a szülés lefolyása, körülményei? A szülés után meddig volt távol a baba az anyukától? (kórházi kezelés, inkubátor stb.) Hány hónapig szopott a kisgyermek? Átaludta-e nyugodtan az éjszakát? Mikor bújt ki az első foga? Hány hónaposan állt fel először? Hány hónaposan kezdett önállóan járni? Mikor mondta ki az első szót? Mikor mondta ki először: "én", "enyém"? Mikorra lett szobatiszta? Óvodás (vagy bölcsődés) koráig kivel volt a gyermek otthon? Hány éves korától járt óvodába? Szívesen járt-e óvodába? Milyen a gyermek közösséghez való viszonya? (visszahúzódó, átlagos, vezér, stb.) Szeret-e középpontban lenni? Könnyen vagy nehezen teremt kapcsolatot? Szeret-e beszélni, vagy szívesebben hallgat? Kik az állandó játszótársai? Mit játszik legszívesebben? A nyugodtabbvagy a mozgalmasabb játékokat részesíti előnyben? Milyen játékokkal játszik szívesen? (kedves játéktárgyai) Szereti-e az állatokat? Mikor alszik el este? Hogyan alszik? Kivel alszik közös szobában? 77