XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei"

Etelka Bodnárné
5 évvel ezelőtt
Látták:

XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31.

1 XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Walter Haller Alfred Kölz Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

2 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban

3 1. Fogalom Igazságszolgáltató hatalom: Az állam ítélkező funkcióját gyakorló hatalom Büntető Polgári Más feladat: Igazgatási (saját maguk igazgatása igazságügyi igazgatás) Jogalkotó (elvi döntések, iránymutatások kvázi jogforrások)

4 2. Történeti előzmények Középkor: Sokszínű bírósági rendszer (földesúri, városi, egyházi törvényszékek, királyi különbíróságok, utazóbírák, stb.) Oka: jogi partikularizmus, rendiség Bíráskodás és közigazgatás összefonódása: M. o.: nádor, ispán (VH + BH) Anglia: Titkos Tanács (VH + BH)

5 3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (1) A) Anglia: Sir Edward Coke ( ): a király nem korlátozhatja a hagyományos common law bíróságok jogkörét királyi különbíróságok által Joguralom elve: mindenkire ugyanazon jog vonatkozik mindenki ügyében ugyanazon bíróságok ítélkeznek Angol polgári forradalom: megszüntetik a politikai ügyekben eljáró királyi bíróságokat Kimondják a bírák elmozdíthatatlanságát

6 3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (2) B) Franciaország: 1789: földesúri bíróságok eltörlése, az igazságszolgáltatás ingyenessége, tilos a bírói hivatalok adásvétele Törvény előtti egyenlőség, polgári jogegyenlőség C) Bírósági szervezetrendszer egységesítése: Pl. Magyarország (1869), Anglia ( ), Németország (1877)

7 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (1) A) Jogegyenlőség: Mindenkire ugyanazon törvények vonatkoznak Ugyanazon bíróságok járnak el minden polgár ügyeiben (nincsenek különbíróságok) B) Bírói függetlenség: A bíró csak a jogszabályokhoz van kötve (anyagi, eljárási) A bíró nem utasítható (konkrét ügyben) Elmozdíthatatlanság (élethossziglan vagy határozatlan időre nevezik ki, felmentés csak fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt lehetséges) Összeférhetetlenség (nem lehet kormányzati tisztviselő; szigorú kinevezési követelmények)

8 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (2) Más szempontrendszer szerint (Kurt Eichenberger): 1. Függetlenség más állami szervezetekkel szemben: Parlament és kormány csak jogalkotó hatalmuk révén tudnak kihatni az ítélkező tevékenységre De a bírót nem utasíthatják konkrét ügy mikénti eldöntésére Utólag nem vizsgálhatják felül a bírói döntéseket 2. Függetlenség a felsőbb bíróságokkal szemben: Felsőbb bíróságok nem avatkozhatnak be az alsóbb bíróságok ítélkezési tevékenységébe Felülbírálat csak fellebbezés nyomán lehetséges

9 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (3) 3. Függetlenség egyéb társadalmi tényezőkkel szemben: Politikai pártokkal, vallási felekezetekkel, médiával szemben 4. Függetlenség a peres felektől: Saját érintettsége esetén senki sem lehet bíró A bíró nem vehet részt olyan eljárásban, amelynek korábban alacsonyabb szinten részese volt 5. A bíró belső szabadsága: Nem nyilváníthat nyilvánosan politikai véleményt Előítélet-mentesség

10 4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (4) C) Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma D) Néprészvétel elve E) Társasbíráskodás elve F) Jogorvoslati jog: Cél: tévedések kiküszöbölése Amíg egy alsóbb szintű ügy folyamatban van, addig a magasabb szintű bírói fórum nem szólhat bele Szövetségi államoknál elvileg több modell: A szövetség csak egy szövetségi bíróságot hoz létre, a többi tagállami (Svájc) Többszintű a szövetségi és a tagállami bírósági hierarchia is (USA) Minden bíróság szövetségi

11 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (1) a) Esküdtbíráskodás: Anglia (17. sz.), Fr. o. (1791) A ténykérdésben (a vádlott elkövette-e a bűncselekményt) kiválasztott polgárok testülete dönt, a jogkérdésben hivatásos bírák (mi a büntetés) Az esküdtek kiválasztásában választójogi cenzusok érvényesültek (vagyonos polgárság) b) Ülnökbíráskodás: Laikus elem részvétele A népi ülnökök mindenben együtt járnak el a hivatásos bírókkal

12 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (2) c) A hivatásos bírák kiválasztásának módjai: Forradalmakban olykor nép általi választás ( demokratikus kontroll ) Kinevezés d) Törvénykönyvek, kódexek: Egy-egy jogág legfontosabb szabályainak összefoglalása Kiszámíthatóság, jogbiztonság e) A bírósági szervezetrendszer differenciálódása: Rendes bíróságok szakosodása Külön polgári, büntető, katonai bíróságok (polgári forradalmak idejétől) Speciális bíróságok is: pl. kereskedelmi, közigazgatási

13 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (3) A mai szervezeti tagozódás: 1. Rendes bíróságok: elsősorban büntető, polgári 2. Különbíróságok (speciális bíróságok): Vagy a különös tárgy, vagy a különös személyi kör indokolja Gyorsítás, egyszerűsítés, különös szakértelem kell Pl. kereskedelmi, munkaügyi, katonai bíróságok

14 5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (4) 3. Kivételes bíróságok: Ad hoc, esetileg felállított bíróságok (bizonyos perekre, perek egy bizonyos csoportjára) Pl. statáriális bíróságok (súlyos köztörvényes bűncselekményekre) 4. Nemzetközi büntetőbíróságok: Pl. Nürnbergi Katonai Törvényszék ENSZ: Ruanda, volt Jugoszlávia Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (1998): az ENSZ hozta létre (népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűntettek)

15 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában

16 Fogalmilag: Két ág: Közigazgatási bíráskodás: az állami adminisztráció egyedi hatósági döntéseinek bírói felügyelete Alkotmánybíráskodás: a törvényhozás alkotmányosságának bírói felügyelete

17 I. A közigazgatási bíráskodás 1. A közigazgatási (végrehajtó) hatalom egyes döntéseit felülbírálhatja a bírói hatalmi ág Konkrét személy konkrét ügyének felülbírálata A jogszerűség szempontjából Funkció: jogvédelem és a hatósági működés jogszerűségének biztosítása Pl. APEH határozat bírói felülvizsgálata Pl. építési hatóság határozatának bírói felülvizsgálata

18 2. Történeti modellek (1) 1. Anglia: rule of law (joguralom) hagyománya Rendes bíróságok végzik nincsenek külön közigazgatási bíróságok A közigazgatási jog sem külön jogág 2. Franciao.: droit administratif modellje Külön közigazgatási bíróságok 1799: Államtanács (Conseil d État) központi államigazgatási és kontrollszerv (a hierarchián belüli jogorvoslat) 19. sz. második fele: közigazgatástól különálló, a rendes bíróságoktól is elváló közigazgatási bíróságok

19 2. Történeti modellek (2) 3. Németo.: 1871-től külön közigazgatási bíróságok 4. Belgium: átmeneti modell Rendes bíróságok, mint Angliában, de van külön közigazgatási jog

20 2. Történeti modellek (3) i) Utólagos közigazgatási bíráskodás: Már megszületett hatósági határozat a tárgya a bírósági eljárásnak Követelmény: a közigazgatáson belüli jogorvoslati lehetőségek előzetes kimerítése ii) Eredeti közigazgatási bíráskodás: Közigazgatási jogvita kialakulása esetén maga a hatóság nem dönthet, hanem eleve a bíróság

21 II. Alkotmánybíráskodás Fogalmilag: Az állami működés felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az az alkotmánynak megfelel-e. Tipikusan a TH normatív döntéseit vizsgálja külön bírói fórum az alkotmány szempontjából Két fő funkció: Egyének jogvédelme (alkotmányos jogaik védelme) Az állam alkotmányos működésének biztosítása (különösen a jogalkotásban)

22 1. Történeti előzmények (1) Bizonyos alapvető törvények nem sérthetők : Franciaország, 16. sz.: a királyság alaptörvényeit sem a király, sem a rendi gyűlés nem sértheti A párizsi és más törvényszékek a 18. században megtagadják bizonyos királyi rendeletek bejegyzését Anglia: Sir Edward Coke (1610): a közjóval, józan ésszel ellentétes parlamenti törvényeket semmisnek lehet ítélni Akadályozó tényezők: Parlamenti szuverenitás eszméje Hatalmi ágak elválasztása

23 1. Történeti előzmények (2) USA: A gyarmatállamok törvényeit a londoni Titkos Tanács felülvizsgálhatta A függetlenség kivívása után több helyen alkotmányba foglalják: a bíróságok felülvizsgálhatják a törvényeket abból a szempontból, hogy a tagállam alkotmányának megfelelnek-e Szövetségi szinten : Marbury v. Madison ügy: ha a Legfelsőbb Bíróságnak konkrét ügyben olyan törvényt kéne alkalmaznia, amely ellentétben áll az alkotmánnyal, akkor a törvény helyett az alkotmányt kell alkalmaznia, a törvény pedig nem törvény

24 1. Történeti előzmények (3) Európa: A 19. században csak tervek (pl évi frankfurti alkotmány) 1920: Ausztria, Csehszlovákia a Legfelsőbb Bíróságtól különálló Alkotmánybíróság II. vh. után más államokban is létrehoznak hasonlót (normakontroll, szövetségi jogviták, tisztviselők felelősségre vonása)

25 2. A normakontroll (1) 1. Absztrakt normakontroll: Az AB anélkül foglalkozik egy jogszabály alkotmányosságával, hogy a jogszabály alkalmazása konkrét ügyben felmerült volna Panasz jöhet olyantól is, aki személyében nem érintett a) Preventív: mielőtt hatályba lépne a jogszabály b) Represszív: már hatályba lépett törvényt vizsgál

26 2. A normakontroll (2) 2. Konkrét normakontroll: Valamely alkotmányellenesnek tartott jogszabály alapján valakit konkrét hátrány ér (bírósági/hatósági döntés alapul a vitatott jogszabályon, s ez okoz kárt) A panaszos magát a konkrét döntést támadja meg a) Diffúz rendszer: minden bíróság vizsgál(hat)ja, hogy az alkalmazandó jogszabály alkotmányos-e Ha úgy találja, nem: nem alkalmazza b) Koncentrált rendszer: csak az alkotmánybíróság vizsgálhatja felül Az AB meg is semmisítheti az alkotmányellenes jogszabályt Más bíróságok az AB-hoz fordulnak, ha konkrét ügyben felmerül

Hasonló dokumentumok

A legfontosabb állami szervek

A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos