A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA

Átírás

1 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. Telefon: Fax: Honlap: Foglalkoztatási és Felnőttképzési Helyettes Államtitkár: Dr. Székely Judit F M M 1

2 ..

3 TÉNYEK ÉS IRÁNYVONALAK A FELNŐTTKÉPZÉS STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT ILLETŐEN A hazai szakképzés mellett január 1-jével megjelent felnőttképzési rendszer az elmúlt 3 évben nagy utat tett meg. Ennek bemutatására álljanak itt az elért eredmények vázlatosan: I. A FELNŐTTKÉPZÉS ELMÚLT 3 ÉVI EREDMÉNYEI Tagadhatatlan, hogy a évi összpárti egyetértéssel létrejött felnőttképzési törvénnyel történelmi lépés történt a hazai élethosszig tartó tanulás történetében. A felnőttképzés olyan értelemben új jogi kategória, hogy a 16. életévét betöltő, sem tanulói, sem hallgatói szerződéssel nem bíró állampolgárra vonatkozik. Tárgya szerint változatlanul lehet szakképzés, általános célú képzés és nyelvi képzés, de megismételt elemzéseink alapján változatlanul a szakképzés a legnépszerűbb valóban tanulni vágyó felnőtteink között, mintegy 75%-ban. A törvénybe épített normatíva alapján két célcsoportra megvalósult az ingyenes képzés. Ezek az állam által elismert szakképesítéssel nem rendelkezők szakképzése, valamint fogyatékkal élő emberek vonatkozásában a nyelvi és az általános célú képzés. A felnőttképzési irányítási terület nem kis eredménye, hogy az első kategóriára a jelenleg 370 Ft-os, a második kategóriára a 740 Ft-os felnőttképzési normatívát az inflációnak megfelelően karban tudta tartani. A jelenleg 3,0 Mrd Ft-os keretösszeget azonban 2004/2003 vonatkozásában hatszorosára tudta emelni. Az eredmények közé sorolható az akkreditált intézményben tanuló felnőttet megillető 30%-os SZJA-kedvezmény is, azonban ez legfeljebb évi Ft lehet. Az elért eredmények külön kategóriája az MPA képzési alaprésze iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete terhére megvalósult számos komplex célprogram, amelyek egyszerre szolgálnak fejlesztési, kutatási, népszerűsítési és képzési célokat. A munkáltatók által saját dolgozóik képzésére visszatartható 1/3-os rész már hosszabb távra tekint vissza, mindenesetre szintén az indirekt kedvezmények közé tartozik. Talán az is megemlíthető a kedvezmények között, hogy egy rövid időszak kivételével, ma ismét áfamentes minden oktatás és képzés hazánkban. Ezek az eredmények és más tervezett fejlesztések együttesen a tanulás akadályai ellen hatnak, amelyek a magyarországi sorrend szerint: 1) saját életkor, 2) a képzés ára, 3) a munkavégzés miatti időhiány. II. KIHÍVÁSOK Annak ellenére, hogy az eredmények önmagukért beszélnek, a felnőttképzésnek mint a foglalkoztatáspolitikához közvetlen kapcsolódó szakpolitikának hasonlóan szinte valamennyi ország helyzetéhez számos kihívással kell szembesülnie. Jelentőségüknél fogva ezek a kihívások makrogazdasági kihívásoknak minősülnek: az aktív korú népesség alacsony foglalkoztatási szintje, magas inaktivitási ráta, az általános iskolát el nem végzettek száma és helyzete ( fő, aktív korúból csak minden harmadik foglalkoztatott, F M M 3

4 az életkor előrehaladásával erősödik a foglalkoztatottság és az iskolai végzettség kapcsolata, tehát az idősebb korú alacsony végzettségűek kiszorulnak a munkaerőpiacról. A makrogazdasági kihívások másik csoportját alkotja a hátrányos helyzetű rétegek viszonylag széles csoportja. Ide tartoznak: az alacsony iskolai végzettségűek, a hátrányos helyzetű településen élők, a szakképzetlenek, a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők, a romák, GYES-ről, GYED-ről visszatérni akarók, a pályakezdők stb. A makrogazdasági kihívásokat másként, rövidebben is összefoglalhatjuk: strukturális feszültségek vannak a munkaerő kereslete és kínálata között; merev a munkaerőpiac, a területi mobilitás alacsony, a nem hagyományos munkavégzési formák elterjedtsége csekély. III. Amennyiben a fenti kihívásokra nem találjuk meg a választ, az alábbi következményekkel kell szembenéznünk: Szakmunkáshiány következhet be, ami már most a szakképzés/felnőttképzés legnagyobb kihívásának minősül, hiszen napjainkban már ezer tartósan betölthetetlen álláshely létezik. Folyamatosan nő a diplomás pályakezdő munkanélküliek száma, amely 2005 márciusában meghaladta a 3500 főt. A megoldás nem a felsőoktatásban tanulók számának csökkentése, hanem összetételüknek a munkerő-piaci relevanciákhoz történő igazításában, továbbá átképzésükben, továbbképzésükben rejlik. Amennyiben a szakmunkáshiány bizonyos szintet elérne, beruházások maradhatnak el. IV. GYAKORI KIHÍVÁSOK AZ EGYÉN SZÁMÁRA A kompetencia profilt feltáró EU-bizottsági kutatások arról adnak számot, hogy a munkáltatók (méret és szektor szerint változó sorrendben) a következő kompetenciákat várják el a munkavállaló felnőttektől: szakmai kihívás: a folyamatosan változó technológiákhoz való alkalmazkodás képessége, egyéni problémamegoldó képesség, digitális írástudás, nyelvtudás, csapatmunkában való részvétel, alkalmazkodás a változó vezetési és szervezési módszerekhez, kezdeményezőkészség, pontosság. F M M 4

5 V. EGY LEHETSÉGES VÁLASZ: A MEGFELELŐ FINANSZÍROZÁS Mértékadó nemzetközi szervezetek rögzítik, hogy a felnőttképzésért, annak finanszírozásáért hármas felelősséget kell viselnie a társadalomnak: áldozatot kell vállalnia az egyénnek, az államnak és a munkaadónak is. Ez az áldozatvállalás az egyén életútja során nem mindig azonos mértékű, de az életpálya egészét tekintve durván 1/3-1/3-1/3 arányú. Természetesen a hátrányos helyzetű csoportokban az állam része jóval nagyobb, sőt olyan nemzetközi ajánlások is léteznek, hogy az államnak szinte csak rájuk kéne koncentrálni. Aktualitásként tekintsük át, hogy 2005-re milyen állami források állnak a felnőttképzés rendelkezésére és ezek milyen létszámot érintenek: Célcsoport és forrás Összeg (milliárd Ft-ban) Létszám (ezer főben) Munkanélküliek képzése az MPA foglalkoztatási alaprész decentralizált keret terhére 8, MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete 4, Felnőttképzési normatív támogatás OKJ-s szakképesítéssel nem rendelkezők és fogyatékos személyek részére a központi költségvetésből 3, SZJA-ból bárki által leírható max. évi forintos kedvezmény, aki akkreditált intézményben tanul. 2, Szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére a saját munkavállalók képzésére fordítható összeg 9, Összesen 27, Fenti összeghez adódik még 22,9 milliárd Ft különböző HEF OP intézkedésekből, várhatóan több tízezres létszámú résztvevővel. Ha abból indulunk ki, hogy ma hazánkban mintegy felnőtt tanul valamilyen formában és évi Ft tanfolyami átlagárral számolunk, akkor ez 120 milliárd forintot jelent. Ha ehhez viszonyítjuk az 50,2 milliárd forintos állami támogatást, akkor az állam a tőle elvárt egyharmados elvnek nagyvonalúan megfelel. VI. AZ FMM FELNŐTTKÉPZÉSI IRÁNYÍTÁSI TERÜLET EGYÉB VÁLASZAI A tágabb értelemben vett szakma a felnőttképzés fejlesztésének irányelvei és cselekvési programja c. 1069/2004. (VII. 9.) kormányhatározatot tekinti felnőttképzési stratégiának. Mint ismeretes, a kormányhatározat 3 csoportba osztva 14 feladatot jelöl ki, amelyek a megvalósítás különböző szintjein találhatók, de amelyeket most csak vázlatosan tekintünk át: Magyarországi beruházások képzési oldalról történő támogatása. Kis- és középvállalkozók képzése speciális feladatának megoldása. A gazdasági szerkezetváltással kapcsolatos ismeretek megszerzésének támogatása. EUROPASS-hoz való csatlakozás. A felnőttképzési támogatási rendszer munkaerő-piaci eredményességének és hatékonyságának javítása. Felnőttképzési Programtanács létrehozása A szociális partnerek felnőttképzést segítő aktivitásának, kreativitásának ösztönzése. F M M 5

6 A különböző szempontok szerint hátrányos helyzetűek támogatott tanulásának fokozása, ennek munkaerő-piaci relevanciáival együtt. Vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztése, idősebb munkavállalók ismereteinek megújítása. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése. Civil szervezetek bevonásával rétegprogramok kidolgozása. SULINET tapasztalatai alapján otthoni tanuláshoz programok. Távoktatás elősegítése. Képzési intézmények elérése. Megjegyezzük, hogy a fenti feladatok elvégzését már a kormányhatározat megszületése előtt beindított programjaink, illetve a már elkezdett Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program szolgálja. Utóbbi segítségével különösen költségigényes fejlesztéseket szándékozunk megvalósítani, pl. adatbank kialakítása, modularizáció, tananyagok tartalmi fejlesztése stb. A feladatok folyamatos megvalósítása a felnőttképzési irányítási terület mindennapjait jelenti. Annak elemzésére e kiadvány keretei között nincs lehetőség, hogy a 14 feladat megvalósítása érdekében eddig elvégzett feladatokról részletes elemzést adjunk, de a globális megoldásnak két eszköze van; az adekvát jogszabályalkotás és a megfelelő programok kidolgozása. Az első feladatnak, a hazai beruházások képzési támogatással történő elősegítésének úgy teszünk eleget, hogy folyamatosan tárgyalunk beruházókkal. Eddig 4 beruházóval kötöttünk keret-megállapodást, amely mintegy 3700 munkahelyet teremt. Jelenleg további 21 beruházóval állunk tárgyalásban, amely mintegy új munkahely létrehozásához vezethet. Számos feladatra a megoldás a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.5. intézkedésében, a felnőttképzés rendszerének fejlesztésében van. Itt találkozunk egy 3,5 milliárd forintos központi programmal és egy 1,5 milliárd forintos pályázati résszel. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet, a Foglalkoztatási Hivatal és a 9 regionális képző központ konzorciumi együttműködésében olyan fontos feladatokra adunk választ, mint: 1) tananyag- és módszerfejlesztés, különös tekintettel a munkaadók igényeire; 2) távoktatás mint atipikus képzési forma; 3) képzők képzése; 4) felnőttképzési adatbank létrehozása, amely tananyag-adatbankként, másrészről statisztikai adatbankként fog szolgálni; 5) regionális képző központok hálózatszerű együttműködése, amely a speciális igényű emberek munkaerő-piaci képzésének egyik fontos eszköze, egyben e bevált országos lefedettségű hálózat megújításának iránya is lesz. A pályázati komponens a Felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési hálózat intézményrendszerű bevonásával címet viseli. A pályáztatás már ben megkezdődött, és némileg módosított technikai feltételek mellett április végétől folytatódik. Gyakorlatilag és nagyon leegyszerűsítve tanulóhelyek létrehozásáról van szó, felhasználva a felnőttképzés grundtvigi vonulatában meglévő lehetőségeket. Az elnyerhető minimális támogatás 6 millió forint, a maximális 50 millió Ft. Ismételten nem lehet nyerni főpályázóként. Az idei kiírásban kötelező egy regionális képzővel való együttműködés. Pályázhatnak: egyesületek, szakszervezetek, munkavállalói képviseletek, köztestületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok és egyéb non-profit szervezetek. A pályázatok elbírálásánál előnyt jelent a felnőttek tanulását elősegítő szolgáltatások kifejlesztése, a hátrányos helyzetű térség és csoportok érintettsége. Az alaptevékenység erősen koncentrálódik az elektronikus tanulás különböző változataira. Mindkét program végső kedvezményezett felnőtteinek létszáma elérheti a több tízezres nagyságrendet. F M M 6

7 VII. ÖSSZEFOGLALÓ A felnőttképzés sokszínű világ, akár szereplőinek jogi státuszát, akár a képzési finanszírozását, akár a résztvevőket, akár a képzés helyét stb. tekintjük. Számos európai országban érik kihívások e területet olyan jelenségek miatt, mint a globalizáció, az egyelőre megállíthatatlannak tűnő elöregedés vagy a környezeti változások. Az egyes államok által adott válaszok sok hasonlóságot mutatnak, de nincs két teljesen egyforma rendszerű ország, sőt a tiszta, a nemzeti sajátosságokkal nem számoló modellek átvételétől éppen az Európai Bizottság óva inti a tagállamokat és a tagjelölteket. Jó néhány ország mutatott fel javuló gazdasági eredményeket az elmúlt időszakban, és ennek révén tudott nagyvonalú felnőttképzési lehetőségeket teremteni. Így emlékeztetnénk a bevándorlók iskolarendszerű képzésére Svédországban, a valóban szakmunkásnak tanuló felnőttek nappali rendszerben történő képzésére az Egyesült Királyságban (mint a megbukott egyéni tanulási számlák rendszerének utódjára), a francia és holland tanulási célú munkaidő-megváltási szisztémára vagy akár a magyar felnőttképzési normatívára, adókedvezményre. Akár a nyelvtanulásban, úgy tűnik, hibát egyet lehet elkövetni, ha egy irányítási rendszer nem foglalkozik a felnőttképzéssel. F M M 7