Magyary Zoltán Posztdoktori beszámoló előadás
|
|
- Sarolta Deákné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyary Zoltán Posztdoktori beszámoló előadás Tengely Szabolcs november 9. Számelméleti Szeminárium slide 1
2 Eredmények Eredmények Chabauty (T.Sz.): On the Diophantine equation x 2 + q 2m = 2y p, Acta Arith. 127 (2007) F. S. Abu Muriefah, F. Luca, S. Siksek, (T.Sz.): On the Diophantine Equation x 2 + C = 2y n, preprint. Hajdu L., (T.Sz.): Arithmetic progressions of squares, cubes and n-th powers, közlésre benyújtva. S. Laishram, T. N. Shorey, (T.Sz.): Squares in products in arithmetic progression with at most one term omitted and common difference a prime power, közlésre benyújtva. (T.Sz.): Note on a paper An Extension of a Theorem of Euler by Hirata-Kohno et al., közlésre benyújtva. Hajdu L., (T.Sz.), R. Tijdeman: Almost perfect cubes in arithmetic progressions, preprint. (T.Sz.): Triangles with two integral sides, közlésre elfogadva. Magma kód: IntegralRungePoints.m Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 2
3 Exponenciális Eredmények Chabauty x 2 + q 2m = 2y p (1) végességi állítás. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 3
4 Exponenciális Eredmények Chabauty x 2 + q 2m = 2y p (1) végességi állítás. Tétel. Csak véges sok (x, y, m, q, p) megoldása létezik (1)-nek, ahol gcd(x, y) = 1, m, x, y Æ és 3 < p, q páratlan prímek, úgy, hogy y nem írható fel két egymást követő négyzetszám összegeként. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 3
5 Exponenciális Eredmények Chabauty x 2 + q 2m = 2y p (1) végességi állítás. Tétel. Csak véges sok (x, y, m, q, p) megoldása létezik (1)-nek, ahol gcd(x, y) = 1, m, x, y Æ és 3 < p, q páratlan prímek, úgy, hogy y nem írható fel két egymást követő négyzetszám összegeként. fix y : x 2 + q 2m = 2 17 p, teljes megoldás. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 3
6 Exponenciális Eredmények Chabauty x 2 + q 2m = 2y p (1) végességi állítás. Tétel. Csak véges sok (x, y, m, q, p) megoldása létezik (1)-nek, ahol gcd(x, y) = 1, m, x, y Æ és 3 < p, q páratlan prímek, úgy, hogy y nem írható fel két egymást követő négyzetszám összegeként. fix y : x 2 + q 2m = 2 17 p, teljes megoldás. fix q : x m = 2y p, teljes megoldás. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 3
7 Chabauty Példák y két egymást követő négyzetszám összege esetre: Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 4
8 Chabauty Példák y két egymást követő négyzetszám összege esetre: y p q Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 4
9 Kapcsolódó Eredmények Chabauty Luca (2002): x a 3 b = y n, teljes megoldás. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 5
10 Kapcsolódó Eredmények Chabauty Luca (2002): x a 3 b = y n, teljes megoldás. Le (2003): x 2 + p 2 = y n, teljes megoldás (p < 100). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 5
11 Kapcsolódó Eredmények Chabauty Luca (2002): x a 3 b = y n, teljes megoldás. Le (2003): x 2 + p 2 = y n, teljes megoldás (p < 100). Pink (2004): x 2 + (p z 1 1 pz s s ) 2 = 2y n, korlát n-re. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 5
12 Kapcsolódó Eredmények Chabauty Luca (2002): x a 3 b = y n, teljes megoldás. Le (2003): x 2 + p 2 = y n, teljes megoldás (p < 100). Pink (2004): x 2 + (p z 1 1 pz s s ) 2 = 2y n, korlát n-re. Cohn (1996): x = 2y n, teljes megoldás. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 5
13 Kapcsolódó Eredmények Chabauty Luca (2002): x a 3 b = y n, teljes megoldás. Le (2003): x 2 + p 2 = y n, teljes megoldás (p < 100). Pink (2004): x 2 + (p z 1 1 pz s s ) 2 = 2y n, korlát n-re. Cohn (1996): x = 2y n, teljes megoldás. Pink, Tengely (2000): x 2 + a 2 = 2y n, korlátok, teljes megoldás 1 a 1000 és 3 n 80 esetén. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 5
14 Kapcsolódó Eredmények Chabauty Luca (2002): x a 3 b = y n, teljes megoldás. Le (2003): x 2 + p 2 = y n, teljes megoldás (p < 100). Pink (2004): x 2 + (p z 1 1 pz s s ) 2 = 2y n, korlát n-re. Cohn (1996): x = 2y n, teljes megoldás. Pink, Tengely (2000): x 2 + a 2 = 2y n, korlátok, teljes megoldás 1 a 1000 és 3 n 80 esetén. Tengely (2004): x 2 + a 2 = 2y n, teljes megoldás 3 a 501, algoritmus. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 5
15 Chabauty F. S. Abu Muriefah, F. Luca, S. Siksek, Sz. Tengely Tétel. Legyen C pozitív egész (C 1 (mod 4) és C = cd 2 ). Tegyük fel, hogy (x, y) megoldása a következő egyenletnek x 2 + C = 2y p, x, y +, gcd(x, y) = 1, (2) ahol p 5 prím. Ekkor (i) x = y = C = 1, vagy (ii) p osztója a É ( c) ideálosztály számának, vagy (iii) p = 5 és (C, x, y) = (9, 79, 5), (125, 19, 3), (125, 183, 7), (2125, 21417, 47), vagy (iv) p (q ( c q)), ahol q páratlan prím q d és q ¹ c, ((c q) jelöli a Legendre szimbólumot). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 6
16 Chabauty Következmény. Legyenek q 1,..., q k különböző prímek, amelyekre q i 1 (mod 4). Tegyük fel, hogy (x, y, p, a 1,..., a k ) megoldása az alábbi diofantikus egyenletnek x 2 + q a qa k k = 2y p, ahol x, y +, gcd(x, y) = 1, a i 0, p 5 prím. Ekkor (i) (ii) (iii) (iv) x = y = 1 és a i = 0, vagy p osztója a É ( c) ideálosztály számának valamilyen négyzetmentes c-re, ahol c q 1 q 2... q k, vagy p = 5 és ( q a i i, x, y) = (125, 19, 3), (125, 183, 7), (2125, 21417, 47), vagy p (q 2 i 1) valamilyen i-re. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 7
17 Chabauty Tétel. Az x 2 + C = 2y n egyenlet x, y relatív prím megoldásai az n 3 és C 1 (mod 4), 1 C < 100 feltételek mellett: Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 8
18 Chabauty Tétel. Az x 2 + C = 2y n egyenlet x, y relatív prím megoldásai az n 3 és C 1 (mod 4), 1 C < 100 feltételek mellett: = 2 1 n, = 2 5 5, = 2 3 3, = , = , = 2 3 4, = 2 7 4, = , = 2 3 3, = 2 7 3, = , = Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 8
19 Multi-Frey Eredmények Chabauty 2y p + t β 1 1 tβ 2 2 zp = x 2, (3) ahol (t 1, t 2 ) {(17, 1), (3, 11)} és β i < p. Ivorra, Kraus (2006): Frey görbék E 1 : Y 2 = X 3 + 2xX 2 + 2y p X, E 2 : Y 2 = X 3 + 2xX 2 + t β 1 1 tβ 2 2 yp X. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 9
20 Chabauty Az x α 111 α 2 = 2y p egyenlet esetében N(E 1 ) p = N(E 2 ) p = A segítségével azt kapjuk, hogy p "kicsi", kivéve a következő párokat: (f 1, f 10 ), (f 2, f 11 ), (f 3, f 16 ), (f 4, f 19 ), (f 5, f 20 ), (f 6, f 7 ), (f 7, f 6 ), (f 8, f 9 ), (f 9, f 8 ), (f 10, f 1 ), (f 11, f 2 ), (f 12, f 13 ), (f 13, f 12 ), (f 14, f 15 ), (f 15, f 14 ), (f 16, f 3 ), (f 17, f 18 ), (f 18, f 17 ), (f 19, f 4 ), (f 20, f 5 ), f A1 f B1 f C1 f D1 f E1 f F1 f G1 f H1 f I1 f J1 f K1 f L1 f M1 f N1 f O1 f P1 f Q1 f R1 f S1 f T 1 Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 10
21 Chabauty Ahol nem kapunk korlátot p-re ott moduló 5,7 és 19 vizsgáljuk 3 kitevőjét. pár α 1 mod 4 α 1 mod 6 α 1 mod 18 (f 2, f 11 ) {1, 3} {0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16} (f 3, f 16 ) {3} {0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16} (f 4, f 19 ) {1, 3} {0, 2, 4} (f 5, f 20 ) {1, 3} {0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16} (f 6, f 7 ) {3} {0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16} (f 8, f 9 ) {1, 3} {0, 2, 4} (f 12, f 13 ) {1, 3} {0, 2, 4} (f 14, f 15 ) {1, 3} {0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16} (f 17, f 18 ) {1, 3} {0, 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16} Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 11
22 Számtani sorozatok Eredmények Chabauty L. Hajdu, Sz. Tengely Tétel. Legyen n prím és x l 1 1,..., xl t t, l i {2, n} egy primitív nem konstans számtani sorozat. Ekkor t 6 és ha t = 6 akkor (l 1, l 2, l 3, l 4, l 5, l 6 ) = (2, n, n, 2, 2, 2), (2, 2, 2, n, n, 2). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 12
23 Számtani sorozatok Eredmények Chabauty L. Hajdu, Sz. Tengely Tétel. Legyen n prím és x l 1 1,..., xl t t, l i {2, n} egy primitív nem konstans számtani sorozat. Ekkor t 6 és ha t = 6 akkor (l 1, l 2, l 3, l 4, l 5, l 6 ) = (2, n, n, 2, 2, 2), (2, 2, 2, n, n, 2). Tétel. Legyen x l 1 1,..., xl t t, l i {2, 5} egy primitív nem konstans számtani sorozat. Ekkor t 4 és ha t = 4 akkor (l 1, l 2, l 3, l 4 ) = (2, 2, 2, 5), (5, 2, 2, 2). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 12
24 Számtani sorozatok Eredmények Chabauty L. Hajdu, Sz. Tengely Tétel. Legyen n prím és x l 1 1,..., xl t t, l i {2, n} egy primitív nem konstans számtani sorozat. Ekkor t 6 és ha t = 6 akkor (l 1, l 2, l 3, l 4, l 5, l 6 ) = (2, n, n, 2, 2, 2), (2, 2, 2, n, n, 2). Tétel. Legyen x l 1 1,..., xl t t, l i {2, 5} egy primitív nem konstans számtani sorozat. Ekkor t 4 és ha t = 4 akkor (l 1, l 2, l 3, l 4 ) = (2, 2, 2, 5), (5, 2, 2, 2). Tétel. Legyen n prím és x l 1 1,..., xl t t, l i {3, n} egy primitív nem konstans számtani sorozat. Ekkor t 4 és ha t = 4 akkor (l 1, l 2, l 3, l 4 ) = (3, 3, n, n), (n, n, 3, 3), (3, n, n, 3), (n, 3, 3, n). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 12
25 Chabauty Korábbi : Euler: négy különböző négyzetszám nem alkothat számtani sorozatot, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 13
26 Chabauty Korábbi : Euler: négy különböző négyzetszám nem alkothat számtani sorozatot, Darmon, Merel (1997): x n + y n = 2z n, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 13
27 Chabauty Korábbi : Euler: négy különböző négyzetszám nem alkothat számtani sorozatot, Darmon, Merel (1997): x n + y n = 2z n, Bennett, Skinner (2004): x n + y n = 2z 2, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 13
28 Chabauty Korábbi : Euler: négy különböző négyzetszám nem alkothat számtani sorozatot, Darmon, Merel (1997): x n + y n = 2z n, Bennett, Skinner (2004): x n + y n = 2z 2, Bennett, Vatsal, Yazdani (2004): x n + y n = 2z 3, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 13
29 Chabauty Korábbi : Euler: négy különböző négyzetszám nem alkothat számtani sorozatot, Darmon, Merel (1997): x n + y n = 2z n, Bennett, Skinner (2004): x n + y n = 2z 2, Bennett, Vatsal, Yazdani (2004): x n + y n = 2z 3, Hajdu (2004): x l 1 1,..., xl t t, 2 l i L, ekkor t < c(l), Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 13
30 Chabauty Korábbi : Euler: négy különböző négyzetszám nem alkothat számtani sorozatot, Darmon, Merel (1997): x n + y n = 2z n, Bennett, Skinner (2004): x n + y n = 2z 2, Bennett, Vatsal, Yazdani (2004): x n + y n = 2z 3, Hajdu (2004): x l 1 1,..., xl t t, 2 l i L, ekkor t < c(l), Bruin, Győry, Hajdu, Tengely (2006): L = 3 eset megoldása. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 13
31 Chabauty n(n + d) (n + (k 1)d) = by 2 (4) Néhány eredmény a témakörből: Euler: b = 1, k = 4, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 14
32 Chabauty n(n + d) (n + (k 1)d) = by 2 (4) Néhány eredmény a témakörből: Euler: b = 1, k = 4, Obláth (1950): b = 1, k = 5, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 14
33 Chabauty n(n + d) (n + (k 1)d) = by 2 (4) Néhány eredmény a témakörből: Euler: b = 1, k = 4, Obláth (1950): b = 1, k = 5, Erdős, Selfridge (1975): b = d = 1, tetszőleges hatvány hossz, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 14
34 Chabauty n(n + d) (n + (k 1)d) = by 2 (4) Néhány eredmény a témakörből: Euler: b = 1, k = 4, Obláth (1950): b = 1, k = 5, Erdős, Selfridge (1975): b = d = 1, tetszőleges hatvány hossz, Mukhopadhyay és Shorey (2003): P(b) 3, k = 5, Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 14
35 Chabauty n(n + d) (n + (k 1)d) = by 2 (4) Néhány eredmény a témakörből: Euler: b = 1, k = 4, Obláth (1950): b = 1, k = 5, Erdős, Selfridge (1975): b = d = 1, tetszőleges hatvány hossz, Mukhopadhyay és Shorey (2003): P(b) 3, k = 5, Bennett, Bruin, Győry és Hajdu (2006): b = 1 és 6 k 11. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 14
36 Chabauty n + id = a i x 2 i ahol 0 i < k. (5) Tétel (Hirata-Kohno, Laishram, Shorey,Tijdeman). Legyen d > 1, P(b) = k és 7 k 100 ekkor a fenti diofantikus egyenletre teljesül, hogy (a 0, a 1,..., a k 1 )-ra a következő lehetőségek vannak: k = 7 : (2, 3, 1, 5, 6, 7, 2), (3, 1, 5, 6, 7, 2, 1), (1, 5, 6, 7, 2, 1, 10), k = 13 : (3, 1, 5, 6, 7, 2, 1, 10, 11, 3, 13, 14, 15), (1, 5, 6, 7, 2, 1, 10, 11, 3, 13, 14, 15, 1), k = 19 : (1, 5, 6, 7, 2, 1, 10, 11, 3, 13, 14, 15, 1, 17, 2, 19, 5, 21, 22), k = 23 : (5, 6, 7, 2, 1, 10, 11, 3, 13, 14, 15, 1, 17, 2, 19, 5, 21, 22, 23, 6, 1, 26, 3), (6, 7, 2, 1, 10, 11, 3, 13, 14, 15, 1, 17, 2, 19, 5, 21, 22, 23, 6, 1, 26, 3, 7). A kimaradó eseteket és a k = 5, P(b) = 5 esetet megoldottam. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 15
37 Elliptikus Chabauty Eredmények Chabauty Példa: (a 0, a 1,..., a 6 ) = (2, 3, 1, 5, 6, 7, 2). Ekkor x4 2 + x2 0 = 2x2 1, 9x4 2 + x2 0 = 10x2 3, 9x4 2 x2 0 = 2x2 6. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 16
38 Elliptikus Chabauty Eredmények Chabauty Példa: (a 0, a 1,..., a 6 ) = (2, 3, 1, 5, 6, 7, 2). Ekkor x x2 0 = 2x2 1, 9x x2 0 = 10x2 3, 9x 2 4 x2 0 = 2x2 6. Probléma: meghatározni azon (X, Y ) pontokat, amelyekre X É és Y É (i). C δ : 2δ(X + i)(3x + i)(9x 2 1) = Y 2, (6) ahol δ { 4 ± 2i, 2 ± 4i, 2 ± 4i, 4 ± 2i}. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 16
39 Chabauty δ görbe x 4 /x 0 2 4i y 2 = x 3 + ( 12i 9)x + ( 572i 104) { 1, ±1/3} 2 + 4i y 2 = x 3 + (12i 9)x + ( 572i + 104) {1, ±1/3} 4 2i y 2 = x 3 + ( 12i + 9)x + ( 104i 572) {±1/3} 4 + 2i y 2 = x 3 + (12i + 9)x + ( 104i + 572) {±1/3} Azaz x 4 /x 0 {±1, ±1/3}. Ezekből adódik: n = 2, d = 1. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 17
40 Chabauty S. Laishram, T. N. Shorey és Sz. Tengely P(x) = max{p x}, p ω(x) = #{p : p x, p prím.} Legyen k 4, t k 2 és γ 1 < γ 2 <... < γ t, 0 γ i < k egészek és ψ = k t. (n + γ 1 d) (n + γ t d) = by 2, ahol P(b) k. Tétel. Legyen ψ = 1, k 7 és d ¹ n. Ekkor a fenti egyenletnek nincs megoldása ω(d) = 1 esetében. Tétel. Legyen ψ = 0, k 11 és d ¹ n. Ekkor a fenti egyenletnek nincs megoldása ω(d) = 1 esetében. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 18
41 Chabauty L. Hajdu, R. Tijdeman és Sz. Tengely n(n + d)... (n + (k 1)d) = by 3 (7) ahol k 3, d > 0, (n, d) = 1, P(b) k, y 0. Tétel. Tegyük fel, hogy (n, d, k, b, y) megoldása (7)-nek k < 32 és P(b) < k ha k = 3 vagy k 13 feltételekkel. Ekkor (n, d, k) a következő lehet: (n, 1, k) ahol 30 n 4 vagy 1 n 5, (n, 2, k) ahol 29 n 3, ( 10, 3, 7), ( 8, 3, 7), ( 8, 3, 5), ( 4, 3, 5), ( 4, 3, 3), ( 2, 3, 3), ( 9, 5, 4), ( 6, 5, 4), ( 16, 7, 5), ( 12, 7, 5). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 19
42 Probléma Eredmények Chabauty Legyen 0 < α, β < π. Olyan háromszögeket keresünk, amelyekre x, y Æ és z α, z β É (θ). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 20
43 Chabauty Koszinusz tételből: x 2 2φ 1 xy + y 2 = zα, 2 x 2 2φ 2 xy + y 2 = zβ 2, ahol φ 1 = cos(α) és φ 2 = cos(β). Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 21
44 Chabauty Koszinusz tételből: x 2 2φ 1 xy + y 2 = z 2 α, x 2 2φ 2 xy + y 2 = z 2 β, ahol φ 1 = cos(α) és φ 2 = cos(β). Összeszorozva az et: C α,β : X 4 2(φ 1 + φ 2 )X 3 + (4φ 1 φ 2 + 2)X 2 2(φ 1 + φ 2 )X + 1 = Y 2. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 21
45 Chabauty Bertalan Zoltán: megoldások meghatározása (α, β) = (π/3, π/2), (α, β) = (π/2, 2π/3) és (α, β) = (π/3, 2π/3) esetekben. Első két esetben 1 rangú elliptikus görbe (192A1): x y z π/3 z π/ Harmadik esetben Mordell egy eredménye alapján nincs megoldás. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 22
46 Chabauty Görbék É ( 3) és É ( 5) felett. (α, β) E α,β Rank X p (π/6, π/2) v 2 = u 3 u 2 2u 1 {0, ±1} 5 (π/6, π/3) v 2 = u 3 + ( 3 1)u 2 u + ( 3 + 1) 1 {0} 7 (π/5, π/2) v 2 = u 3 u 2 + 1/2( 5 7)u + 1/2( 5 3) 1 {0} 13 (π/5, π/3) v 2 = u 3 + 1/2( 5 1)u 2 + 1/2( 5 5)u 1 1 {0, 1} 13 (π/5, 2π/5) v 2 = u 3 2u 1 1 {0} 7 (π/5, 4π/5) v 2 = u 3 + 1/2( 5 + 1)u 2 4u + (2 5 2) 0 {0} - Amikor (α, β) = (π/5, π/3) a következő megoldást kapjuk: (x, y, z α ) = ( t, t, 1 + ) 5 t 2 és (x, y, z β ) = (t, t, t), ahol t Æ. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 23
47 IntegralRungePoints Eredmények Chabauty F. Beukers, Sz. Tengely: algoritmus Runge típusú megoldására, amelyben nem kell algebrai együtthatós Puiseux kifejtéseket használni. Számelméleti Szeminárium slide 24
Algebrai görbék a diofantikus számelméletben
Algebrai görbék a diofantikus számelméletben Tengely Szabolcs Habilitációs értekezés tézisei Debreceni Egyetem Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 1 Bevezetés 5 2 Exponenciális diofantikus
RészletesebbenTÖRTénet EGÉSZ pontokról
TÖRTénet EGÉSZ pontokról Tengely Szabolcs 2008. március 21. Számelméleti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 1 Algebrai Algebrai Elliptikus Legyen f É [X, Y ], C(R) = {(x, y) R 2 : f(x, y) = 0}. génusz
RészletesebbenEgész pontokról racionálisan
Egész pontokról racionálisan Tengely Szabolcs 2008. április 16. Intézeti Szeminárium tengely@math.klte.hu slide 1 Algebrai görbék Algebrai görbék Legyen f Q[X, Y ], C(R) = {(x, y) R 2 : f(x, y) = 0}. génusz
RészletesebbenAlgebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev
Algebra és számelmélet 3 előadás Nevezetes számelméleti problémák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Számok felbontása hatványok összegére 2. Prímszámok 3. Algebrai és transzcendens számok Tartalom
RészletesebbenTartalom. Algebrai és transzcendens számok
Nevezetes számelméleti problémák Tartalom 6. Nevezetes számelméleti problémák Számok felbontása hatványok összegére Prímszámok Algebrai és transzcendens számok 6.1. Definíció. Az (x, y, z) N 3 számhármast
Részletesebbenbizonyos részvarietásainak pontjaival kapcsolatban. A tekintett részvarietások
A T48791 számú OTKA pályázat (2005 2008) zárójelentése A kutatócsoport tagjai a számelmélet több területén értek el jelentős eredményeket, részben társszerzőkkel. Bérczes Attila Pethő Attilával közösen
RészletesebbenDiszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
RészletesebbenSzámtani sorozatok multiplikatív tulajdonságú halmazokban
Számtani sorozatok multiplikatív tulajdonságú halmazokban MTA doktori értekezés tézisei Hajdu Lajos Debrecen, 2009 Tartalomjegyzék I. A kit zött kutatási feladat rövid összefoglalása............... 1
RészletesebbenPolinomiális-exponenciális diofantikus egyenletek és egyenletrendszerek
. Polinomiális-exponenciális diofantikus egyenletek és egyenletrendszerek MTA doktori rövid értekezés Szalay László Sopron, 014 . dc_871_14 Tartalomjegyzék dc_871_14 Bevezetés..........................................................................
Részletesebbenilletve a n 3 illetve a 2n 5
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE 1. Határozzuk meg azokat az a természetes számokat ((a, b) számpárokat), amely(ek)re teljesülnek az alábbi feltételek: a. [a, 16] = 48 b. (a, 0) = 1 c. (a, 60) = 15 d. (a, b)
Részletesebben4. Algebrai Módszerek Klasszikus Eredmények
4. Algebrai Módszerek Klasszikus Eredmények Igazolásában, Út az Algebrai Számelmélet felé 4.1. Maradékosztálygyűrűk egységcsoportjai szerkezete. Jelölés. Tetszőleges n > 1 egészre jelölje U n a Z n maradékosztálygyűrű
RészletesebbenAlgoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)
Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy
RészletesebbenSZÁMELMÉLETI FELADATOK
SZÁMELMÉLETI FELADATOK 1. Az 1 = 1, 3 = 1 + 2, 6 = 1 + 2 + 3, 10 = 1 + 2 + 3 + 4 számokat a pitagoreusok háromszög számoknak nevezték, mert az összeadandóknak megfelelő számú pont szabályos háromszög alakban
Részletesebben5. Az Algebrai Számelmélet Elemei
5. Az Algebrai Számelmélet Elemei 5.0. Bevezetés. Az algebrai számelmélet legegyszerűbb kérdései az ún. algebrai számtestek egészei gyűrűjének aritmetikai tulajdonságainak vizsgálata. Ezek legegyszerűbb
RészletesebbenSzA XIII. gyakorlat, december. 3/5.
SzA XIII. gyakorlat, 2013. december. 3/5. Drótos Márton 3 + 2 = 1 drotos@cs.bme.hu 1. Határozzuk meg az Euklidészi algoritmussal lnko(504, 372)-t! Határozzuk meg lkkt(504, 372)-t! Hány osztója van 504-nek?
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =
RészletesebbenEgészrészes feladatok
Kitűzött feladatok Egészrészes feladatok Győry Ákos Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium 1. feladat. Oldjuk meg a valós számok halmazán a { } 3x 1 x+1 7 egyenletet!. feladat. Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges
Részletesebben2018, Diszkre t matematika. 10. elo ada s
Diszkre t matematika 10. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenAz egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:
Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebben= Itt a jobb oldalon föllelhető az először az Egyiptomi Középbirodalomban használt
2 Átmenet az analitikus számelmélet felé: Lánctörtek 2 Történeti bevezetés Az általános vélekedéssel szemben nem Diofantosz volt az első, aki egész együtthatós határozatlan egyenletek egész megoldásait
Részletesebben1. feladatsor Komplex számok
. feladatsor Komplex számok.. Feladat. Kanonikus alakban számolva határozzuk meg az alábbi műveletek eredményét. (a) i 0 ; i 8 ; (b) + 4i; 3 i (c) ( + 5i)( 6i); (d) i 3+i ; (e) 3i ; (f) ( +3i)(8+i) ( 4
RészletesebbenKalkulus S af ar Orsolya F uggv enyek S af ar Orsolya Kalkulus
Függvények Mi a függvény? A függvény egy hozzárendelési szabály. Egy valós függvény a valós számokhoz, esetleg egy részükhöz rendel hozzá pontosan egy valós számot valamilyen szabály (nem feltétlen képlet)
RészletesebbenHamilton-körök és DNS molekulák
GoBack Hamilton-körök és DNS Tengely Szabolcs 2005. november 4 tengely@math.klte.hu KöMaL Ifjúsági Ankét 2005 slide 1 Gráfok Gráfok Példa Nehéz dió DNS Hossz - S 1 n G n alkalmazása G = (V,E) egyszerű
RészletesebbenSzakács Lili Kata megoldása
1. feladat Igazoljuk, hogy minden pozitív egész számnak van olyan többszöröse, ami 0-tól 9-ig az összes számjegyet tartalmazza legalább egyszer! Andó Angelika megoldása Áll.: minden a Z + -nak van olyan
RészletesebbenGAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE
GAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE KEITH KEARNES, KISS EMIL, SZENDREI ÁGNES Első rész 1. Bevezetés Tekintsük az ak + b számtani sorozatot, ahol a > 0. Ha a és b nem relatív prímek, akkor (a,b) > 1 osztója
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
RészletesebbenHamilton-körök és DNS molekulák
GoBack Hamilton-körök és DNS Tengely Szabolcs 2005. november 4 tengely@math.klte.hu KöMaL Ifjúsági Ankét 2005 slide 1 Gráfok G = (V,E) egyszerű gráf, ha V egy véges halmaz és E ( V 2), V elemei a G gráf
RészletesebbenData Security: Public key
Nyilvános kulcsú rejtjelezés RSA rejtjelező El-Gamal rejtjelező : Elliptikus görbe kriptográfia RSA 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2 2. m= p1p2 φ ( ) = ( p -1)( p -1) m 1 2 3.
RészletesebbenLagrange és Hamilton mechanika
Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája
Részletesebben1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.
1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 10. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Felhívás Diszkrét matematika I. középszint 2014.
Részletesebbenkonvergensek-e. Amennyiben igen, számítsa ki határértéküket!
1. Határértékek 1. Állapítsa meg az alábbi sorozatokról, hogy van-e határértékük, konvergensek-e. Amennyiben igen, számítsa ki határértéküket! 2 2...2 2 (n db gyökjel), lim a) lim n b) lim n (sin(1)) n,
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Elemi függvények H607, EIC 2019-03-13 Wettl Ferenc
RészletesebbenBevezetés az algebrába az egész számok
Bevezetés az algebrába az egész számok Wettl Ferenc V. 15-09-11 Wettl Ferenc Bevezetés az algebrába az egész számok V. 15-09-11 1 / 32 Jelölések 1 Egész számok és sorozataik 2 Oszthatóság 3 Közös osztók
RészletesebbenKiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok
Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számo, nevezetes onstanso Dr. Kallós Gábor 204 205 A valós számo ategorizálása Eml. (óori felismerés): nem minden szám írható fel törtszámént (racionálisént)
RészletesebbenNEVEZETES SZÁMELMÉLETI FÜGGVÉNYEKRŐL
NEVEZETES SZÁMELMÉLETI FÜGGVÉNYEKRŐL SZAKDOLGOZAT Készítette: Farkas Mariann Matematika BSc Tanári szakirány Témavezető: Pappné Dr. Kovács Katalin, egyetemi docens Algebra és Számelmélet Tanszék Eötvös
RészletesebbenExplicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához
Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,
RészletesebbenWaldhauser Tamás. Jelölés. Az egyszerűség kedvéért (a, b) ρ helyett gyakran azt írjuk, hogy aρb.
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE vázlat az előadáshoz (2014 őszi félév) Waldhauser Tamás 1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, prímfaktorizáció az egész számok körében Az oszthatósági reláció alapvető tulajdonságai
RészletesebbenA folyammenti kultúrák. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha. Pithagoraszi számhármasok, a Fermat problémakör. a 2 + b 2 = c 2.
Pithagoraszi számhármasok, Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 014. április 1. Definíciók. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha a + b = c. Az x + y = z egyenletet szokás Pithagoraszi egyenletnek nevezni.
Részletesebben1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények
1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1.1. Dierenciálhatóság 1.1. deníció. Legyen a z 0 pont az f(z) függvény értelmezési tartományának torlódási
Részletesebben5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
RészletesebbenGAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE
GAUSS-EGÉSZEK ÉS DIRICHLET TÉTELE KEITH KEARNES, KISS EMIL, SZENDREI ÁGNES Második rész Cikkünk első részében az elemrend és a körosztási polinomok fogalmára alapozva beláttuk, hogy ha n pozitív egész,
RészletesebbenMegoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
RészletesebbenSzokol Patricia szeptember 19.
a Haladó módszertani ismeretek című tárgyhoz 2017. szeptember 19. Legyen f : N R R adott függvény, ekkor a x n = f (n, x n 1 ), n = 1, 2,... egyenletet elsőrendű differenciaegyenletnek nevezzük. Ha még
Részletesebben1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy
/. Házi feladat. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy mindig igaz. (p (( p) q)) (( p) ( q)). Igazoljuk, hogy minden A, B és C halmazra A \ (B C) = (A \ B) (A \ C) teljesül.
RészletesebbenA folyammenti kultúrák. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha. Pithagoraszi számhármasok, a Fermat problémakör. a 2 + b 2 = c 2.
Pithagoraszi számhármasok, Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 016. április 7. Definíciók. (a, b, c) N 3 Pithagoraszi számhármas, ha a + b = c. Az x + y = z egyenletet szokás Pithagoraszi egyenletnek nevezni.
RészletesebbenKomplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18
Komplex számok Wettl Ferenc előadása alapján 2015.09.23. Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok 2015.09.23. 1 / 18 Tartalom 1 Számok A számfogalom bővülése 2 Algebrai alak Trigonometrikus alak Egységgyökök
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenEgyváltozós függvények 1.
Egyváltozós függvények 1. Filip Ferdinánd filip.ferdinand@bgk.uni-obuda.hu siva.banki.hu/jegyzetek 015 szeptember 1. Filip Ferdinánd 015 szeptember 1. Egyváltozós függvények 1. 1 / 5 Az el adás vázlata
RészletesebbenVEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok
VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER 2004. október 15. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják
RészletesebbenOktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont
Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú
RészletesebbenSZTE TTIK Bolyai Intézet
Néhány érdekes végtelen összegről Dr. Németh József SZTE TTIK Bolyai Intézet Analízis Tanszék http://www.math.u-szeged.hu/ nemethj Háttéranyag: Németh József: Előadások a végtelen sorokról (Polygon, Szeged,
RészletesebbenDiszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 6. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2015. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika 1. estis
RészletesebbenHatározatlan integrál, primitív függvény
Határozatlan integrál, primitív függvény Alapintegrálok Alapintegráloknak nevezzük az elemi valós függvények differenciálási szabályainak megfordításából adódó primitív függvényeket. ( ) n = n+ n+ + c,
RészletesebbenNULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI
A NULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI 20-09-2 Terem: Munkaidő: 0 perc. A dolgozat megírásához íróeszközön kívül semmilyen segédeszköz nem használható! Csak és kizárólag tollal tölthető ki a feladatlap, a ceruzával
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenAnalízis előadás és gyakorlat vázlat
Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 2010-11. I. Félév 2 1. fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik 1.1. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b)
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Részletesebben1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!
1. Részcsoportok A részcsoport fogalma. 2.2.15. Definíció Legyen G csoport. A H G részhalmaz részcsoport, ha maga is csoport G műveleteire nézve. Jele: H G. Az altér fogalmához hasonlít. Példák (1) C +
RészletesebbenAlapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka
Pintér Miklós miklos.pinter@uni-corvinus.hu Ősz Alapfogalmak Halmazok Definíció Legyen A egy tetszőleges halmaz, ekkor x A (x / A) jelentése: x (nem) eleme A-nak. A B (A B) jelentése: A (valódi) részhalmaza
Részletesebben2. Reprezentáció-függvények, Erdős-Fuchs tétel
2. Reprezentáció-függvények, Erdős-Fuchs tétel A kör-probléma a következőképpen is megközelíthető: Jelölje S a négyzetszámok halmazát. Jelölje r S (n) azt az értéket, ahány féleképpen n felírható két pozitív
RészletesebbenLin.Alg.Zh.1 feladatok
Lin.Alg.Zh. feladatok 0.. d vektorok Adott három vektor ā (0 b ( c (0 az R Euklideszi vektortérben egy ortonormált bázisban.. Mennyi az ā b skalárszorzat? ā b 0 + + 8. Mennyi az n ā b vektoriális szorzat?
Részletesebbenb, b > 0 racionális szám, hogy a
3. A lánctörtek alkalmazásai. 3.. Diofantikus approximáció. Alapkérdés: Mennyire jól közelíthetők az irracionálisok racionális számokkal? Megjegyzés. Mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy mit jelent
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
Részletesebben4. A kézfogások száma pont Összesen: 2 pont
I. 1. A páros számokat tartalmazó részhalmazok: 6 ; 8 ; 6 ; 8. { } { } { }. 5 ( a ) 17 Összesen: t = = a a Összesen: ot kaphat a vizsgázó, ha csak két helyes részhalmazt ír fel. Szintén jár, ha a helyes
RészletesebbenBevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok
. fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális
Részletesebben1. Analizis (A1) gyakorló feladatok megoldása
Tartalomjegyzék. Analizis A) gyakorló feladatok megoldása.................... Egyenl tlenségek, matematikai indukció, számtani-mértani közép....... Számsorozatok............................... 5... Számorozatok................................
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenMegyei matematikaverseny évfolyam 2. forduló
Megyei matematikaverseny 0. 9. évfolyam. forduló. Mennyi a tizenkilencedik prím és a tizenkilencedik összetett szám szorzata? (A) 00 (B) 0 (C) 0 (D) 04 (E) Az előző válaszok egyike sem helyes.. Az 000
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Egy sorozat első tagja ( 5), a második tagja. Minden további tag a közvetlenül előtte álló két tag összegével egyenlő. Mennyi a sorozat első 7 tagjának összege? A szöveg alapján írjuk fel
RészletesebbenElemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged
Magas szintű matematikai tehetséggondozás Elemi algebrai eszközökkel megoldható versenyfeladatok Ábrahám Gábor, Szeged Ahhoz, hogy egy diák kimagasló eredményeket érhessen el matematika versenyeken, elengedhetetlenül
RészletesebbenGyakorló feladatok. 2. Matematikai indukcióval bizonyítsuk be, hogy n N : 5 2 4n n (n + 1) 2 n (n + 1) (2n + 1) 6
Gyakorló feladatok 1. Ismertesd a matematikai indukció logikai sémáját, magyarázzuk meg a bizonyítás lényegét. Bizonyítsuk be, hogy minden n természetes számra 1 + 3 + + (n 1) = n.. Matematikai indukcióval
RészletesebbenIntegrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november
Integrálszámítás a Matematika Aa-Analízis nevű tárgyhoz 009. november Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények........... 7.. A definíciók egyszerű következményei..................
RészletesebbenSorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Sorozatok I. DEFINÍCIÓ: (Számsorozat) A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, értékkészlete a valós számok egy részhalmaza. Jelölés: (a n ), {a n }.
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenA 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM)
A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA II. KATEGÓRIA (GIMNÁZIUM) Javítási értékelési útmutató 1. Melyek azok a pozitív p és q prímek, amelyekre a számok mindegyike
Részletesebben9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;
Síkok és egyenesek FELADATLAP Írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az M 0(,, ) ponton és a) az M(,, 0) ponton; b) párhuzamos a d(,, 5) vektorral; c) merőleges a x y + z 0 = 0 síkra;
RészletesebbenAlgoritmuselmélet 18. előadás
Algoritmuselmélet 18. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu 2002 Május 7. ALGORITMUSELMÉLET 18. ELŐADÁS 1 Közelítő algoritmusok
RészletesebbenMatematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
RészletesebbenEgyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata
Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata Referencia egyenlet x D Α x Α x x 0 Α sin Ω t req t,t x t D Α t x t Α x t x 0 Α Sin Ω t Α x t D Α x t x t Α Sin t Ω x 0 Homogén rész megoldása
RészletesebbenSzili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány
Szili László Integrálszámítás (Gyakorló feladatok Analízis. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány. február Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények...........
RészletesebbenSzámítógépes Grafika mintafeladatok
Számítógépes Grafika mintafeladatok Feladat: Forgassunk a 3D-s pontokat 45 fokkal a X tengely körül, majd nyújtsuk az eredményt minden koordinátájában kétszeresére az origóhoz képest, utána forgassunk
RészletesebbenMatematika szigorlat június 17. Neptun kód:
Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat
Részletesebben2. Feladatsor. N k = {(a 1,...,a k ) : a 1,...,a k N}
2. Feladatsor Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, prímfaktorizáció az egész számok körében 1 Kötelező házi feladat(ok) 2., Határozzuk meg a ϕ:z Z, z [ z 5] leképezés magját. Adjuk meg a ker(ϕ)-hez tartozó
RészletesebbenMegoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő
RészletesebbenNULLADIK MATEMATIKA szeptember 7.
A NULLADIK MATEMATIKA ZÁRTHELYI 0. szeptember Terem: Munkaidő: 0 perc. A dolgozat megírásához íróeszközön kívül semmilyen segédeszköz nem használható. Válaszait csak az üres mezőkbe írja! A javítók a szürke
RészletesebbenGyakorló feladatok I.
Gyakorló feladatok I. (Függvények határértéke és folytonossága) Analízis 2. (A,B, C szakirány, keresztfélév) Programtervező informatikus szak 2013-2014. tanév tavaszi félév Összeállította: Szili László
RészletesebbenKövetkezik, hogy B-nek minden prímosztója 4k + 1 alakú, de akkor B maga is 4k + 1 alakú, s ez ellentmondás.
Prímszámok A (pozitív) prímszámok sorozata a következő: 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19,... 1. Tétel. Végtelen sok prímszám van. Első bizonyítás. (Euklidész) Tegyük fel, hogy állításunk nem igaz, tehát véges
RészletesebbenMegoldott feladatok IX. osztály 7 MEGOLDOTT FELADATOK A IX. OSZTÁLY SZÁMÁRA
Megoldott eladatok IX. osztály 7 MEGOLDOTT FELADATOK A IX. OSZTÁLY SZÁMÁRA. Az : R R üggvény teljesíti az ( + y) = ( a y) + ( y) ( a ) összeüggést bármely,y R esetén (a egy rögzített valós szám). Bizonyítsd
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 14. Többhatározatlanú polinomok 4.3. Definíció. Adott T test feletti n-határozatlanú monomnak nevezzük az ax k 1 1 xk n n alakú formális kifejezéseket,
RészletesebbenDifferenciaegyenletek
Differenciaegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2009/10 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciaegyenletek 2009/10 tanév, I. félév 1 / 11
RészletesebbenSzámrendszerek Feladat. Számrendszerek. Németh Bence május 13.
2014. május 13. Legyen Λ R n rács, M : Λ Λ alapmátrix, melyre det(m) 0, 0 D Λ véges jegyhalmaz. Legyen Λ R n rács, M : Λ Λ alapmátrix, melyre det(m) 0, 0 D Λ véges jegyhalmaz. Definíció (Generalized number
Részletesebben7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?
7. Számelmélet I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel? ELTE 2006. október 27. (matematika
RészletesebbenSzámelmélet. 4. Igazolja, hogy ha hat egész szám összege páratlan, akkor e számok szorzata páros!
Számelmélet - oszthatóság definíciója - oszthatósági szabályok - maradékos osztás - prímek definíciója - összetett szám definíciója - legnagyobb közös osztó definíciója - legnagyobb közös osztó meghatározása
RészletesebbenKovács Dániel. Középiskolai versenyfeladatok elemzése egyetemi eszközökkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kovács Dániel Középiskolai versenyfeladatok elemzése egyetemi eszközökkel BSc Alkalmazott Matematikus Szakdolgozat Témavezet : Dr. Kiss Emil Algebra
RészletesebbenBevezetés az algebrába az egész számok 2
Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december
RészletesebbenObudai Egyetem RKK Kar. Feladatok a Matematika I tantárgyhoz
Obudai Egyetem RKK Kar Feladatok a Matematika I tantárgyhoz Gyakorló Feladatok a Matematika I Tantárgyhoz Els rész: Feladatok. Halmazelmélet, Számhalmazok, Függvények... Feladat. Legyen A = { : + 3 = 3},
Részletesebben