TALAJVIZSGÁLATI ÉS GEOTECHNIKAI JELENTÉS

Átírás

1 TALAJVIZSGÁLATI ÉS GEOTECHNIKAI JELENTÉS Az Törökbálint, Park u. 4., Hrsz.:3305/2 szám alatt tervezett épület talajmechanikai vizsgálatáról Úrhida, / 11

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TALAJVIZSGÁLATI ÉS GEOTECHNIKAI JELENTÉS Mellékletek: 1. JAVASLATOK A GEOTECHNIKAI ÉS TARTÓSZERKEZETI TERVEZÉSHEZ A TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ALAPJÁN 2. DIN SZABVÁNY SZERINTI DINAMIKUS SZONDÁZÁS 1-4 MÉRÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ DIAGRAM 3. HELYSZÍNRAJZ 2 / 11

3 TALAJVIZSGÁLATI ÉS GEOTECHNIKAI JELENTÉS 1. Előzmények: A címbeli (Törökbálint, Park u. 4., Hrsz.:3305/2) tervezett épülethez szükséges talajvizsgálati jelentés elkészítésével bíztak meg. A megbízást Fézler Zsolt-tól (Fézler Stúdió Kft., Budapest, Csemegi u. 2/c) kaptuk, az építtető: T-DC Ingatlanberuházó Kft. (1012 Budapest, Márvány u. 18.). A vizsgálat célja: a tervezett épület és környezetének altalaj adottságainak megismerése, a tartószerkezeti és geotechnikai tervezéséhez szükséges talajjellemzők, talajvíz adat ok meghatározása. Célja továbbá javaslattétel a geotechnikai és tartószerkezeti tervezéshez, amelyet a talajvizsgálati jelentés mellékleteként adunk ki. A tervezett létesítményt, a tárgyi munka megkezdésekor a tervezett tartószerkezeti kialakítás, ill. a talajviszonyok, környezeti körülmények alapján a z 1. geotechnikai kategóriába soroltuk. 2. Diszpozíciós adatok, felhasznált szabványok, előírások : A vizsgálat során rendelkezésünkre állt az építész tervdokumentáció, valamint a területre korábban (2006. május), a Ma-Ta Mérnöki Iroda Bt., Madon Tamás által készített, Talajmechanikai szakvélemény a Törökbálint Home Center épületek eng. tervezési munkáihoz című dokumentuma. Ennek tapasztalatait felhasználtuk jelen tal ajvizsgálati jelentés készítésénél. is. -Felhasznált szabványok és műszaki előírások: MSZ EN :2006 (Geotechnikai tervezés) MSZ EN :2008 (Geotechnikai tervezés) MSZ EN :2008 (Tartószerkezetek tervezése földrengésre) Dövényi Zoltán, Magyarország kistájainak katasztere MFGI térképszerver 3 / 11

4 3. Helyszíni viszonyok, vizsgált létesítmény leírása: A vizsgált épület Törökbálint külső részén, az ipari parkban, a horgásztó mellett helyezkedik el, a Park utcában. A terület síknak tekinthető, ~ mbf körüli tengerszint feletti magasságban fekszik. A telek környezete, É-, K- és D felöl beépített, vegyes, É- ra csarnok jellegű, D-felé 1-2 szintes lakóépületek találhatók többnyire. Ny-felé beépítettlen, a horgásztó határolja. A tervezett épület pince nélküli, földszint + emelet/galéria szintszámú, magastetős kialakítású, csarnok jellegű, hagyományos csarnok szerkezetekkel megoldva. 4. Geológiai viszonyok: A terület a Dunántúli-Középhegység, Dunazug-hegyvidék részeként, a Tétényi-fennsík kistájegységen helyezkedik el. A kistáj földtanáról, Dévényi (2010) alapján: A Budai-hegység D-i szegélyen elhelyezkedő, szerkezeti vonalakkal határolt alacsony fennsík. Alakrajzilag aszimmetrikus, D-i irányban kibillent felszín, amely meredek lejtővel szakad le a Budaörsi-medencére. Genetikailag lenyesett, letarolt felszíntípus. Korábban a Budai-hegység hegylábfelszínéhez tartozott. A negyedidőszakban a Budaörsi-medence fokozatos lezökkenésével elkülönült szomszédságától, miközben a kőzethatárok mentén a fennsík domborzata is jelentős változásokon ment keresztül, réteglépcsőszerű formák képződtek. Ezt elősegítette kőzettani felélpítése is. Az alaphegységet triász karbonátos képződmények alkotják, a felszínt pedig miocén homokos kavics, tulsúllyal szarmata mészkő, felső-miocén-pannóniai üledéksorok épitik fel. Az enyhe völgyeléseket, vápákat 1-1,5 m vastag lejtőüledékek borítják. A közvetlen vizsgált terület földtani alapkőzetét Agyag, agyagos homok, Homokos agyag, agyagmárga alkotja, amelyre Folyóvízi üledékek települtek, a Hosszúréti-patak által. A terület, a geológiai irodalmi adatok alapján, nem tartozik barlangi értékek zónájába, csúszás-, felszínmozgás veszélyes, alábányászott, árvízveszélyes-, vagy egyéb kedvezőtlen 4 / 11

5 besorolású területhez. A Hosszúréti-patak völgyében azonban időszakosan árvízi-/belvízi elöntés nem zárható ki, ill. a talajvízszint is magas, terepszinthez közeli lehet. A geológiai irodalom alapján (talajvíz térképek), és a domborzati viszonyokból kifolyólag a területen állandó, összefüggő talajvíztükör található, amely átlago s szintje, a felszín alatt 1,0-2,0 m közötti/alatti helyzetű. A terület közvetlenül a patak völgyében, a patak mellett található, ill. a patak felduzzasztásával alakították ki a horgász tavat is. Ezért ezek mindenkori vízállasa jelentős hatással van a talajvízszintre. A talajvíz/vízszint tulajdonságait továbbá a meteorológiai-, antropogén- és a talajrétegződési hatások határozzák meg. A ví z áramlási iránya jellemzően K-i (Duna felé), sebessége, esése kicsi/közepes. A víztükör elhelyezkedését lokálisan jelentősen befolyásolhatják az emberi tevékenységek (vízkivétel/bevitel, mélyépítési műtárgyak ), a talajrétegződés (vízzáróbb betelepülések, a ví zzáró fekü morfológiája, stb.) Réteg-, rés- és szivárgó vizek is előfordulhatnak, de ezek kisebb valószínűséggel. A területen fellelhető talajok vegyes, a felszín közelben általában gyenge vízvezető és víztároló képességűek, rendkívül vízérzékenyeknek. Mélyebben a vízvezető és tároló képesség jobb. 5. Talajfeltárási adatok: A helyszíni vizsgálatok időpontja: A helyszínen összesen 4 db 20mm-es dinamikus verőszondázást készítettünk. A feltárásokat 8,0 m-ig mélyítettük. A könnyű dinamikus verőszondázásokat szabványos 8 kg tömegű, 50 cm magasról ejtett verőkossal végeztük. Az ütésszámokat 20 cm behatoláshoz rögzítettük. A feltárások magasságát a közeli híd pályaszinthez (145,05 mbf) viszonyítva, abszolút magassági rendszerben adtuk meg. A talajok fizikai adatait a szondázási eredményekből származtattuk, valamint a korábbi talajmechanikai szakvélemény adatait is felhasználtuk, továbbá geológiai irodalmi adatokat, táblázatos értékeket is figyelembe vettünk. 5 / 11

6 A fúrások/szondák helyét, magasságát, a feltárt talajok rétegződését és az észlelt talajvízadatokat raj zi mellékleteinken is megadjuk. 6. Talaj- és talajvíz viszonyok: 6.1 A vizsgálat során gyűjtött információk, azaz a dinamikus szondázások értékelése, és a talajok rétegződésének leírása, a geológiai irodalom alapján: A tágabb területen sötétbarna, barna szervesnyomos humuszos helyenként tőzeges agyag félék borítják a felszínt, ill. részleges tereprendezés folytán feltöltések is találhatók. Mé lyebben, barna, sárgásbarna, vöröses sárga, sárga finomhomokos agyagok találhatók. A szondázások, a felső ~0,9-1,0 m-ben laza, ezek alatt, ~1,0-1,5 m között gyenge közepes, majd ~1,5 m-től közepesen tömör talajállapotot mutatnak. Tömör, igen tömör talajállapot csak 5-6 m mélységtől következik. Megjegyezzük, hogy a dinamikus szondázásokkal elsősorban a szemcsés talajok tömörségi viszonyai jellemezhetők jól. Jelen esetben inkább kötött talajrétegek vannak, ráadásul magas talajvíz helyzet, amelyek együtt jelentősen befolyásolhatják az ütési ellenállást, emelhetik azt. Valójában a felszín alatt 5-6 m-ig gyenge teherbírású puha talajrétegek találhatók. 6.2 Talajvíz viszonyok: A mérések idején egyértelmű talajvíz felszínt a terepszintek alatt 3 m körül észleltünk, kb. a patak vízszintjén. A vízszintekben vannak kisebb eltérések, a vízzáróbb betelepülésektől is függően. A geológiai irodalom (talajvíz térképek) alapján a talajvíz a területen, a terepszint alatt 1-2 m között/alatt ingadozik. Előfordulhatnak még szivárgó vizek is (inkább csak mesterséges eredetűek), amelyek térben és időben, valamint vízhozamban rendkívül változatosak és kiszámíthatatlanok lehetnek. Ezek okozhatnak ún. általajvizet is, épületek, támfalak, vízzáró agyag/kőzet lencsékben megrekedve, felduzzadva. A területen, a 6 / 11

7 fentiek alapján, a becsült maximális talajvízszintet 143,00 mbf, míg a mértékadó talajvíz szintjét 143,50 mbf adjuk meg. (A korábbi szakvéleményben mélyebb helyzetűre becsülték a vízszintet, de az utóbbi idők extrém csapa dék helyzeteit, és a megdölt árvíz rekordokat is figyelembe véve várhatóan magasabban is kialakulhat.) A korábbi szakvélemény talajvíz vegyvizsgálati eredménye alapján a talajvíz gyengén agresszív (II/1., Ec alapján XA2) kategóriába tartozik. A számításoknál figyelembe vehető talajfizikai adatok: Mélység m бa kn/m 2 φ M c M kn/m 2 Es (M M) MN/m 2 s z t kn/m 3 kn/m 3 0,8-1, ,5 17,0-18,0 1,0-1, ,0 18,0-19,0 1,5-6, ,5 19,0-20,0 6, ,5 20,0 Megjegyzés: A бa értéket tájékoztató jelleggel adtuk meg, EC7 alapján nem hatályos. Kn=0,5 V x=0,1 Vc=0,3 VES=0,4 Xk=XM x (1-kN x V X) 6.5 Talajok fagyérzékenysége, tömöríthetősége, fejtési osztálya, vízáteresztő képesség: A területen fellelhető talajok, a teljes mélységben vízérzékenyek és fagyveszélyesek (X-3). A talajok fejtési osztálya F-I.-F-III.. A helyi anyagokból készített töltések maximális dőlésszöge 25. A munkagödrök, függőleges falban, nem tekinthetők állékonyak, ill. max. 0,8 m mélységig. Tömöríthetőség szempontjából, a feltárt rétegek többnyire nehezen, vagy egyálta lán nem tömöríthetők (T- 3 T-4), mélyebben max. közepesen. A felszín közeli talajok becsült vízáteresztő képességi együtthatója cm/sec között változik, azaz gyenge vízáteresztő képessége van. (Ez a mélységgel, 3-4 m-től kissé javul, de a felszín közelben rosszabb, gyakorlatilag vízzáró is lehet.) 7 / 11

8 6.6 Földrengés: Földrengés tekintetében, a vizsgált területen a szabvány szerint a figyelembe veendő csúcsgyorsulás értéke a gr= 0,14g 0,14x9,81=1,37 m/s 2, míg az altalaj a D osztályba sorolható. (a gr a horizontális gyorsulás értéke, az adott területen, 50 évre, 10% meghaladási valószínűség mellett 1/475 év gyakoriság az alapkőzeten, g egységben.) Összefoglalás: A vizsgált épületet előzetesen az 1. geotechnikai kategóriába soroltuk. A részletes felülvizsgálat során a besorolás nem változott. A vizsgált terület geotechnikai szempontból kedvezőtlennek tekinthető. A feltárt talajok, a felszín alatt relatíve nagy vastagságban (4-6 m) jellemzően laza településűek, puha állapotúak, és csak kb. 5-6 m- től kezdődik elfogadható/jó tömörség, valamint teherbírás. A felszín közeli rétegek egyébiránt vízérzékenyek, fagyveszélyesek, helyenként szerves nyomosak, nagy vastagságban nagy összenyomódásra képesek, és nehezen, vagy egyáltalán nem tömöríthetők. A munkagödrök, önmagukban nem tekinthetők állékonynak, max. a felső ~0,8 m -ben. A kiemelt talajok rézsűkbe, visszatöltésekbe, feltöltésekbe való visszaépítésre nem alkalmasak. Kedvezőtlennek mondható a talajvíz helyzet is. A mérések idején a talajvíz felszínt a terepszintek alatt 3 m körül észleltünk, kb. a patak vízszintjén. A vízszintekben vannak kisebb eltéré sek, a vízzáróbb betelepülésektől is függően. A geológiai irodalom (talajvíz térképek) alapján a talajvíz a területen, a terepszint alatt 1-2 m között/alatt ingadozik. Előfordulhatnak még szivárgó vizek is (inkább csak mesterséges eredetűek), amelyek térb en és 8 / 11

9 időben, valamint vízhozamban rendkívül változatosak és kiszámíthatatlanok lehetnek. Ezek okozhatnak ún. általajvizet is, épületek, támfalak, vízzáró agyag/kőzet lencsékben megrekedve, felduzzadva. A területen, a fentiek alapján, a becsült maximális talajvízszintet 143,00 mbf, míg a mértékadó talajvíz szintjét 143,50 mbf adjuk meg. (A korábbi szakvéleményben mélyebb helyzetűre becsülték a vízszintet, de az utóbbi idők extrém csapadék helyzeteit, és a megdőlt árvíz rekordokat is figyelembe véve várhatóan magasabban is kialakulhat.) A terület barlang, csúszás-, felszínmozgás veszély, és alábányászottság, valamint egyéb különleges körülmény szempontjából nem érintett. Azonban időszakos ár-/belvízi elöntés nem zárható ki. Földrengés tekintetében, a csúcsgyorsulás értéke a gr=1,37 m/s 2, míg az altalaj D osztályba sorolható. Megjegyzés: A talajvizsgálati jelentésben megadott adatok a feltáráskori állapotot jellemzik, a pontszerű szondázási vizsgálatok és táblázatos értékek alapján. Előfordulhat, hogy a kivitelezési munkák során ettől eltérő talajállapotok adódnak, amiről - ebben az esetben - a tervező állásfoglalását kell kérni. Úrhida, szeptember 16. Szabó Zoltán 9 / 11

10 JAVASLATOK A GEOTECHNIKAI ÉS TARTÓSZERKEZETI TERVEZÉSHEZ A T AL AJVIZSG ÁLATI JELENTÉS ALAPJÁN A talajvizsgálati jelentés alapján a tervezett épül et alapozását síkalapozással várhatóan nem lehet, vagy igen nehezen és gazdaságtalanul lehet megoldani. Ennek a nagy vastagságú gyenge teherbírású talajrétegek, és ezzel együtt a magas talajvíz helyzet az oka. A korábbi talajmechanikai szakvéleményben leírtakkal is egyet értve mélyalapozási, vagy legalábbis mélyített síkalapozási technológiát javaslunk. Ezen belül pl. egy előre elkészített vasbeton gerendarácson keresztül (kihagyott lyukakon át) lesajtolt mikrocölöpözést javaslunk. A cölöpöket a felszerkezettől és terhektől függően kb. 1-1,5 m-ként lehet majd kiosztani. Ennek a technológiának a nagy előnye, hogy kevés földmunkával jár, nem kell víztelenítéssel számolni, és könnyen ellenőrizhető a teherbírás, mivel a sajtoló erő folyamatosan kontrolálva van. Nagyobb teherbírás igény-, vagy pontszerű (pillérvázas) szerkezetnél kialakíthatók cölöpcsoportos rendszerek is, vagy az épület alapozható pl. vb. gerendaráccsal összefogott kútalapozással is. A kutak alapozási síkja ugyancsak min. 6 m. A kútsüllyesztés is talajvízállástól függetlenül végezhető, de a talajvízszintet tartani kell a kútban is. Az alapsík elérése után a kutak a vízalatti betonozás szabályai szerint betonozhatók. Nagy teherbírásigény és az épület nagy alapterülete miatt várható nagy cölöpszámok esetén megfontolandó, ill. gazdaságos leh et fúrt cölöpözés is (pl. CFA). A munkagödör kiemelést amennyiben lesz rézsűsen javasoljuk megoldani, vagy dúcolat szükséges. A kiemelés során, normál/száraz időszakban sem zárható ki a talajvíz megjelenése, 10 / 11

11 a felső 1-1,5 m-ben. Talajvíz esetén, alacsony vízoszlop (10-20 cm) magasságig, az nyílt víztartással várhatóan eltávolítható. Réteg-, vagy szivárgó vizek megjelenése nem valószínű, de teljesen ezek sem zárhatók ki. Amennyiben szivárgó vizek jelennek meg, a vízkilépés helyét biztosítani kell, pl. geotextília terítés és leterhelés/rögzítés mellett. Nagyobb vízmennyiség esetén a munkagödör állékonysága veszélybe kerülhet, ezért a kiemelést abba kell hagyni, vissza kell tölteni, és a tervező állásfoglalását kell kérni. Az épület padlólemeze, ill. az épület körüli utak, térburkolatok alá a humuszos/szerves fedőréteg min. 80 cm-es eltávolítása után felületi tömörítés geotextília elválasztó réteg terítés és ágyazati réteg építése szükséges, rétegesen terítve és tömörítve. (A területen már készült részleges tereprendezés /feltöltés. Ennek minősége kérdéses, ellenőrizni javasoljuk, amennyiben bent szándékoznak hagyni. A megkívánt tömörségi fok: Trρ 95%. A teherbírási értékeket, a lehumuszolt terepszinten E 2 30 MN/m 2, az ágyazati rétegek tetején E 2 75 MN/m 2 értékűre javasoljuk előirányozni. A lehumuszolás, és ágyazat/feltöltés kialakítás száraz, vízborítás mentes, és alacsony talajvízállású időszakban végezhető! Az építési munkák után/során gondoskodni kell a felszíni és csapadékvizek megfelelő elvezetéséről is. Szikkasztás nem javasolt a területen, vagy csak az épülettől távol, lejtő irányban. A vegyes, de általában gyenge vízvezető kép ességű talajok miatt azonban nagy méretű gödör/árok szükséges, nagy tároló kapacitással. Úrhida, szeptember 16. Szabó Zoltán 11 / 11