TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV

Átírás

1 TÁRSASHÁZ-2 TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV

2 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Budapest, XI. kerületében társasház tervezéséhez talajvizsgálati jelentés elkészítésére. A talajvizsgálati jelentés összeállításánál az MSZ EN és MSZ EN szabványok előírásait vettük figyelembe 1.1. Kiindulási adatok, geotechnikai kategória A kapott tájékoztatás szerint a vizsgált ingatlanon meglévő három szintes épület elbontását követően kb. 15x20 m alapterületű társasház létesítését tervezik. A geotechnikai adottságok átlagosnak tekinthetők, a társasház kialakítása, szerkezeti felépítése átlagos, kockázat szempontjából közepesnek minősíthető. Ezek együttes értékelése alapján a tervezett projekt tartószerkezeti tervezővel nem egyeztetve 2. geotechnikai kategóriába sorolandó. A kategóriába sorolás a tervezés további fázisában felülvizsgálandó, szükség esetén módosítható Talajfeltárás, laboratóriumi vizsgálatok A területről rendelkezésre álló geotechnikai információk szerint a vékony feltöltés alatt néhány méteres jó állapotú szemcsés réteg, majd a területre jellemző kötött alapréteg található. A talajvizsgálati jelentés elkészítéséhez a fentieket figyelembe véve és az Eurocode 7-2 (MSZ EN ) B mellékletének ajánlásaival összhangban két fúrást és egy dinamikus verőszondázást irányoztunk elő. A feltárások közül csak az utcafronti volt nagy fúróberendezéssel megközelíthető, így ott egy 10 m mély fúrás készült, mely mellett egy azonos mélységű MSZ EN ISO :2005 szabvány szerinti dinamikus szondát hajtottunk le. A meglévő épület udvarán csak kisátmérőjű fúrásra volt mód, mely sajnos 2,7 m mélységben, tömör szemcsés rétegben elakadt. A kisátmérőjű fúrást és a dinamikus szondázást saját feltáró csoportunk, míg a nagyátmérőjű fúrást alvállalkozónk, az Kft. készítette november 14-én. A feltárások magasságát az adatszolgáltatásként kapott geodéziai felmérés alapján állapítottuk meg interpolálással dm pontossággal. A feltárások elhelyezkedését az 1. mellékletként csatolt helyszínrajzon ábrázoltuk. A fúrásokból vett zavart minták hagyományos műanyag tasakban a fúrással megegyező napon kerültek a laboratóriumba. A talajminták megnyitására, szemrevételezésére saját laboratóriumunkban került sor, szintén a feltárásokkal azonos napon. Szemrevételezés alapján megállapítottuk a rétegek színét, összetételét és küllemük sajátosságait. A minták jellemzőit ezek alapján részletesen leírtuk és figyelembe véve a fúrási naplót is elkülönítettük a rétegeket. Valamennyi beérkezett minta víztartalmát meghatároztuk, ezt követően jelöltük ki az elvégzendő talajazonosító vizsgálatokat. A talajok azonosítása és osztályozása az MSZ :2005 és MSZ :2005, a talajok megnevezése az MSZ :2006 alapján történt. A rétegek szemeloszolását az MSZ CEN ISO/TS :2006, MSZ EN ISO alapján vizsgálták, a konzisztencia határokat az MSZ :1980 szabvány alapján határozták meg. A laboratóriumi vizsgálatokra a Kft.. laboratóriumában került sor. A fúrásnapló, a kijelölés során meghatározott réteghatárok és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján megrajzolt fúrásszelvényeket a 2. melléklet tartalmazza. 3. mellékletben közöljük a dinamikus szondázási diagramot, a várható rétegződést a 4. mellékletként csatolt rétegszelvényen ábrázoltuk. A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket az 5. mellékletben közöljük. Talajvizsgálati jelentés 2 Társasház-2

3 2. HELYSZÍNI VISZONYOK A vizsgált helyszín Bp. XI. kerületében, Lágymányoson található. A környék jellemzően többszintes lakóépületekkel zártsorúan, sűrűn beépített. Az utca felőli oldalon a terepszint 104,3 104,4 mbf körüli. A vizsgált ingatlanon jelenleg egy kb. 10 m x 14 m befoglaló méretű, 3 szintes, szuterénnel rendelkező épület áll, amelyet elbontanak. A bontandó épület mögötti, 103,4 103,8 mbf szintű udvar középső részén egy medence található, körülötte rendezett kert. Az udvar hátsó részén 101,23 mbf padlószintű, kb. 7 m x 17 m alapterületű garázs található, amely az új beépítési koncepció szerint megmarad. 1. kép: Vizsgált ingatlan az utca felől 2. kép: Vizsgált ingatlan az utca felől 3. kép: A meglevő épület kertje, a megmaradó garázzsal A szomszédos épületek csatlakozó falszakaszainak alapozási viszonyai jelenleg még nem ismertek. A keleti oldalon kapcsolódó épület szuterén szintjének padlóvonala a saját udvari terepünknél kb. 20 cm-rel mélyebb, közelítőleg 103,2 mbf szintű. Minimális alaptakarást feltételezve az épület alapsíkja mbf szintre tehető. Az nyugati oldali épület másik oldalán korábban készült alapfeltárás (ld. 1. ábra). 1. ábra: Alapfeltárás nyugati oldali épület Ebben az épület túlsó oldali szélső falának Talajvizsgálati jelentés 3 Társasház-2

4 alapozási síkját mindösszesen 50 cm talajtakarás mellett a 102,8 mbf szinten tárták fel. A feltárt falszakasz a szomszédos épület kapubejárójának fala, feltételezhető, hogy a ház egyéb részei legalább kismértékben (néhány dm-rel mélyebb) alapozással rendelkeznek. Az alapozási viszonyokat a meglevő épület bontásával egyidejűleg feltárással kell ellenőrizni. 3. GEOLÓGIAI ÉS SZEIZMICITÁSI VISZONYOK 3.1. Geológiai leírás A vizsgált terület a Sas-hegy - Gellért-hegy lábánál elhúzódó Kelenföldi - Lágymányosi lapály sík felszínén helyezkedik el, amelynek kialakításában a Duna játszotta a döntő szerepet. A terület alapkőzetét oligocén korú kiscelli agyag alkotja. A pleisztocén elején a Duna átvágta a Visegrádi-hegységet, a Budai-hegység lábát mosva lehordta a domboldalakat. A Duna erodáló tevékenységét a nyugatról lefolyó patakok, s a lerohanó záporok vizei is segítették. Így a vizsgált területen is a kiscelli agyag egész takaróját elvitte a víztömeg. A folyó szállítóerejének csökkenésével megkezdődött az akkori meder térségében a hordaléklerakás. Kavicsteraszok keletkeztek, melyek azután tovább változtatták a meder alakulását. A térségben több helyen partmenti lapály volt, ahova a kavicsos homok, kavics lerakás már nem terjedt ki. A mély fekvésű, mocsaras területen először mezőgazdasági művelést folytattak, majd a századforduló környékén fokozatosan feltöltötték és megkezdődött a beépítés Szeizmicitás A Magyarországon alkalmazott szeizmikus zónatérkép alapján a vizsgált terület a 4. zónába tartozik, azaz veszélyeztetett térségben található. Az MSZ EN (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulást az alapkőzeten agr = 0,14 g = 0,14 9,81 = 1,373 m/s 2 értékkel lehet figyelembe venni. A szeizmikus hatás lokális módosulásának figyelembevételéhez C talajtípust lehet figyelembe venni. 2. ábra: Szeizmikus zónatérkép Talajvizsgálati jelentés 4 Társasház-2

5 4. TALAJRÉTEGZŐDÉS, TALAJÁLLAPOT A feltárási eredmények összhangban vannak a geológiai adatokkal, a rétegződés az alábbiak szerint foglalható össze: A feltárások 1,7-1,9 m vastag szürke színű fedőréteget tártak fel, amelyek a geotechnikai osztályozás szerint iszap - sovány agyag talajnak minősülnek, plasztikus indexük (Ip) 12-20% közötti. A rétegek kemény állapotúak, konzisztenciájuk Ic = 1,2-1,6. A fedőréteg a felszín közelében kissé humuszos, a felszín közelében az udvari fúrásban feltöltésnek minősül. Feltételezhető, hogy itt korábbi munkálatok során a helyi anyagok átmozgatására kerülhetett sor. A szondázási eredmények alapján a fedőréteg közepesen tömör településű. A fúrásokban ezt követően szürke, sárgásszürke kavicsos homok - homokos kavics réteg jelentkezett, ami az alábbi szemszerkezettel jellemezhető: mértékadó szemcseátmérő: Dm = mm, 10 súlyszázalékhoz tartozó szemcseátmérő: D10 = mm, egyenlőtlenségi mutató: CU = A geológiai viszonyok között már jelzett korábbi partszegélyi helyzetének megfelelően a rétegsor heterogén anyagú, helyenként iszapos kifejlődésű, néhol a homok, másutt a kavics frakció dominál inkább. A szondázási eredmények (30 feletti ütésszámok jellemzőek) alapján a durva szemcsés összlet tömör településű. A feltárási eredmények alapján a rétegsor kb. 5,5-6 m mélységig települt. A 2 sz. kisátmérőjű fúrás a kavicsos rétegben 2,7 m mélységben elakadt. Az 1. sz. 10 mély fúrásban a szemcsés rétegsor alatt, 5,6 m mélységtől (98,3 mbf) kezdődően a területre jellemző oligocén alapkőzet jelent meg. A keleti oldalon levő telken készült fúrás 98,4 mbf szinten jelezte ezen réteg megjelenését. A feltárt tömör állapotú, vízzárónak tekinthető réteg felső része már közvetlenül a szürke színű ép kiscelli agyag, mely az azonosító vizsgálatok alapján közepes, illetve kövér agyagnak minősül (Ip = 28-31%), merev, illetve kemény állapotú (Ic = 0,9-1,1). A kiscelli agyag környékbeli fúrásokban jelentkező sárgás színű felső oxidált zónája itt nem jelentkezett, feltehetően az egykori mederág lehordó, erodáló tevékenysége miatt. Korábban a szomszédos telken a rétegsor felső zónájából, 6,8 m mélységből zavartalan talajmintát is vettünk. Az ezen elvégzett laboratóriumi vizsgálatok az alábbi eredményeket adták: hézagtényező: e = 0,64, telítettségi fok: Sr = 0,93, térfogatsúly: γ = 20,1 kn/m 2, egyirányú nyomószilárdság: qu = 185 kn/m 2. A dinamikus szondázások során a kiscelli agyagban a mélységgel folyamatosan növekvő közötti ütésszámokat regisztráltak. A rendelkezésre álló információk alapján az alapkőzet felső kb. 1,5 2,0 m vastag zónája közepesen tömör településű, mélyebben már tömör állapot, kiváló teherbírás jellemző. A feltárt rétegek talajfizikai paramétereinek szélső értékeit a laboratóriumi vizsgálatok és tapasztalati értékek alapján táblázatos formában adjuk meg. A táblázatban szereplő adatok szélső értékek, az egyes méretezési feladatokhoz a talajfizikai paraméterek tervezési értékei a vizsgált jelenséghez igazodóan, annak értékelésével, az előírt határállapot figyelembevételével határozhatóak meg. Az alkalmazott jelölések: - súrlódási szög; c - kohézió; - térfogatsúly; ES - összenyomódási modulus; k - áteresztőképességi együttható. Talajvizsgálati jelentés 5 Társasház-2

6 Talajfizikai jellemzők jele és mértékegysége Iszap - sovány agyag fedőréteg Homokos kavics - kavicsos homok Szürke közepesen - kövér agyag (oligocén) c[kn/m 2 ] γ[kn/m 3 ] E S[MN/m 2 ] k [cm/sec] TALAJVÍZVISZONYOK A 2 sz. kisátmérőjű fúrásban a szemcsés rétegek összefolyása miatt vízészlelés nem történt. Az 1 sz. nagyátmérőjű fúrásban a talajvizet 2,4 m mélységben (101,5 mbf) mérték. Az szomszédos ingatlanon készült fúrásokban a talajvizet 1,9-2,9 m mélységben (101,4 101,6 mbf) észlelték (2010. május). A korábbi környékbeli feltárások a felszín alatt jellemzően mélyebb vízszinteket mértek (3-4 m), az abszolút értékeket tekintve azonban beilleszkednek a környezet vízszintjeihez. Az FTV Építéshidrológiai Atlasza a vizsgált területe a becsült maximális talajvízszintet kb. 102,7 mbf szintre adja meg. A rendelkezésre álló adatok alapján a becsült maximális talajvízszintet a 103,0 mbf szinten adjuk meg. A mértékadó vízszint efölött 0,5 m-rel vehető fel. Az építési vízszint átlagos időszakban 101,5 mbf szinten várható. A térségi talajvízminták vegyvizsgálati eredménye szerint, a talajvíz XA1 kitéti osztályba tartozik (MSZ EN 206-1:2002). A szomszédos telken készült 1 sz. fúrás vízmintájának vizsgálati eredményei az alábbiak: SO4 = 508 mg/l, Cl = 135 mg/l, ph = 6,7. Mellékletek: 1. Helyszínrajz 2. Fúrásszelvények 3. Szondázási eredmények 4. Rétegszelvény 5. Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek* 6. Fúrásnaplók* * Terjedelmi okok miatt a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket és a fúrásnaplókat nem közöljük. Talajvizsgálati jelentés 6 Társasház-2

7

8

9

10

11