TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV

Átírás

1 ÓVODA-1 TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS /2 FÉLÉV

2 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Győr belterületén óvoda tervezéséhez talajvizsgálati jelentés elkészítésére. A talajvizsgálati jelentés összeállításánál az MSZ EN és MSZ EN szabványok előírásait vettük figyelembe 1.1. Kiindulási adatok, geotechnikai kategória A kapott tájékoztatás szerint a vizsgált ingatlanon kb. 20x20 m alapterületű 2-3 szintes óvoda létesítését tervezik. A vizsgált ingatlanon a felszín közel sík, a tervezett tartószerkezet a süllyedésre nem érzékeny, kis terhelésű. Ugyanakkor a felszín közelében kedvezőtlen adottságú talajok találhatók, helyenként szerves közbetelepülésekkel. Ezek együttes értékelése alapján a tervezett projekt előzetesen a 2. geotechnikai kategóriába sorolható. A kategóriába sorolás a tervezés további fázisában felülvizsgálandó, szükség esetén módosítható Talajfeltárás, laboratóriumi vizsgálatok A szomszédos épületeken tapasztalható süllyedési nyomok, a korábbi geotechnikai feltárási eredmények előre vetítik a mélyalapozás igényét. Ezt figyelembe véve, s a szabványi (Eurocode 7-2, MSZ EN B melléklet) ajánlásokat szem előtt tartva a talajadottságok feltárására két statikus szondázás (CPT) és egy 12 m mélységű talajmechanikai fúrás készült. A nyomószondázást a Kft. készítette február 5-én. A szondázások az előirányzott 12 m mélységet nem érték el, 9,2-9,6 m mélységben elakadtak. A talajmechanikai fúrást az Kft. mélyítette február 9-én. A fúrásokból csak zavart mintavételezésre került sor, melyek laboratóriumi vizsgálatait a Széchenyi István Egyetem Geotechnikai laboratóriumban készültek. A feltárások helyét a meglévő épületekhez viszonyítva jelöltük ki, magasságát a rendelkezésre álló geodéziai felmérés alapján határoztuk meg. A feltárások elhelyezkedését az 1. mellékletként csatolt helyszínrajzon ábrázoltuk, a főbb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Feltárás jele Feltárás típusa, mélysége Magasság [mbf] F1 fúrás - 12 m 113,1 CPT-1 CPT - 9,2 m 113,1 CPT-2 CPT - 9,6 m 113,2 A mintákat a fúrást végző alvállalkozó hermetikusan lezárva február 10-én szállította a Széchenyi István Egyetem geotechnikai laboratóriumába. Elsőként még ezen a napon a minták színét, összetételét, mikro-rétegzettségét, küllemük sajátosságait vizsgáltuk szemrevételezéssel, tapintással. A minták jellemzőit ezek alapján részletesen leírtuk, figyelembe véve a fúrási naplót is elkülönítettük a rétegeket. Valamennyi beérkezett minta víztartalmát meghatároztuk az MSZE CEN ISO/TS :2006 előírásait követve. Ezek alapján jelöltük ki az azonosító vizsgálatokat. A talajosztályozáshoz szükséges azonosító vizsgálatok egyrészt az Atterberg (konzisztencia) határok meghatározását jelentette az MSZE CEN ISO/TS :2006 szabvány szerint, másrészt a szemeloszlásának meghatározására irányultak az MSZ CEN ISO/TS :2006 szabvány szerint. A víztartalmi és azonosító vizsgálatokra február én került sor. A fúrásnapló, a kijelölés során meghatározott réteghatárok és a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján megrajzolt fúrásszelvényt a 2. melléklet tartalmazza. 3. mellékletben közöljük Talajvizsgálati jelentés 2 Óvoda-1

3 a statikus szondázási diagramokat. A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket a 4. mellékletben közöljük. Megjegyezzük, hogy a szomszédos épületek alapfeltárására jelen fázisban nem került sor. Egyrészt, mivel a kedvezőtlen talajadottságok és szomszédos épületek tapasztalatai alapján az altalajra való teherátadás mélyalapozással lesz biztosítva, melyet a meglévő épületek falsíkjától elhúzva kívánnak kialakítani. Másrészt az épületek közvetlen környezetében burkolt felületek vannak, melyek felbontása a működő szeretetház és óvoda zavarásával járt volna, s várhatóan víz alatti munkagödör kiemelésre lett volna szükség. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt az alapozásokat a mélyalapozás ellenére indokolt feltárni, hogy azok a fal síkjából milyen mértékkel nyúlnak túl. 2. HELYSZÍNI VISZONYOK A vizsgált helyszín Győr, Sziget városrészen található az Evangélikus Szeretetház és az Evangélikus Öregtemplom környezetében. A terület közel sík, terepszintje a geodéziai felmérés szerint 113,0-113,2 mbf közötti. Az ingatlan részben beépítetlen, középső vonalában egy garázssor található, melyet a kivitelezés megkezdése előtt elbontanak. A rendelkezésre álló adatok szerint a szomszédos épületek síkalapozással készültek, melyeken több helyen süllyedésre utaló jelek tapasztalhatók. 3. GEOLÓGIAI ÉS SZEIZMICITÁSI VISZONYOK 3.1. Geológiai leírás A vizsgált helyszín Kisalföld nagytájon belül a Győri Medence és a Komárom Esztergomi síkság középtáj határán található. A Rába és Mosoni-Duna találkozási pontja a Szigetköz, Mosoni sík, Csornai sík és a Győr-Tatai teraszvidék kistájak találkozási pontja. A tágabb környezet a megsüllyedt pannon medence folyóvízi hordalékkal való feltöltésével keletkezett, mely a nagyobb folyók esetében pleisztocén korú, míg a kisebb folyók esetében holocén korú üledéket jelent. Ezek vastagsága eltér, a néhány métertől a m-ig is terjedhet az egyes geológiai tájegységeken belül. Anyaga jellemzően szemcsés, durvaszemcsés, de előfordul köztük aleurit is. A fiatal üledék felett a felszínt változó vastagságú vegyes feltöltéssel alakították ki. A folyóvízi üledékek alatt pannon korú, kedvező teherbírású előterhelt réteg húzódik Szeizmicitás 1. ábra: Vizsgált helyszín földtani térképe A Magyarországon alkalmazott szeizmikus zónatérkép alapján a vizsgált terület a 4. zónába tartozik, azaz veszélyeztetett térségben található. Az MSZ EN (EUROCODE 8) szerint definiált földrengésből származó maximális horizontális gyorsulást az alapkőzeten agr = 0,12 g = 0,12 9,81 = 1,177 m/s 2 értékkel lehet figyelembe venni. Talajvizsgálati jelentés 3 Óvoda-1

4 A szeizmikus hatás lokális módosulásának figyelembevételéhez C talajtípust lehet figyelembe venni. 2. ábra: Szeizmikus zónatérkép 4. TALAJRÉTEGZŐDÉS, TALAJÁLLAPOT A talajrétegződést az új talajmechanikai fúrás, statikus szondázási eredmények és a térségi korábbi vizsgálati eredmények alapján az alábbiakban foglaljuk össze. A felszínt jellemzően 3,0-3,5 m vastag feltöltés borítja. Ez általában laza állapotú, anyagát tekintve erősen törmelékes, a talajosztályozás szerint kavicsos közepes homoknak minősül. A laza állapotát a CPT szondázási eredmények is igazolták, a mért csúcsellenállás qc 0,6-0,8 MPa körüli, helyenként tapasztalható nagyobb érték, mely a törmelékben feldúsult zónákat jelzi. A feltöltés alatt az eredeti fedőréteget értük el, mely a felszín alatt 4,2 m mélységig tart, a barna talaj talajosztályozás szempontjából anyagnak minősül. Helyenként erős szervesség figyelhető meg, ezt igazolta a 2,8 m mélységből származó minta nagyon magas, kiugró víztartalma is. E szerves zóna a szondázási eredményekből egyértelműen nem rajzolódik ki, de ennek oka, hogy felette és alatta is kedvezőtlen állapotú rétegek találhatók. A barna agyag alatt a fúrásban 5,6 m-ig, a szondázásokban 5,4-5,8 m mélységig szürke sovány agyag (plaszticitási index, Ip = 18 %) jelentkezett. A réteg magas víztartalmú (w = 33-38%), a konzisztencia index alapján (Ic = 0,44-0,66) puha-gyúrható állapotú. A CPT szondafejet e zónában qc = 0,8-1,2 MPa csúcsellenállás mellett lehetett előrenyomni, mely szintén a puha állapotot igazolja. E rétegsor alatt vékony közepes homok réteg található, ami a szemeloszlási vizsgálat szerint egyszemcséjű, s minimális mennyiségű kavics és iszap frakciót tartalmaz. E réteg vélhetően folyóvízi üledék. A vékony szemcsés talaj alatt a feltárások alapvetően szürke színű közepes-kövér agyagban haladtak, mely szemrevételezés alapján helyenként homokos. A laboratóriumi vizsgálat szerint a plaszticitási indexe Ip = 26-30%. E réteg állapota a felette levőkhöz képest kedvezőbb, a konzisztencia index alapján (Ic = 0,8-1,05) merev-kemény állapotúnak minősíthető. A változékony víztartalmat bizonyosan a homoktartalom változás okozza. A kedvezőbb állapotnak köszönhetően a fenti rétegekhez képest nagyobb a nyírószilárdsága is. A CPT szondaellenállások alapján további réteghatárok húzhatók meg, azonban ezek nem mindig rajzolódtak ki ennyire egyértelműen a talajmechanikai fúrás során. Ennek oka, hogy az egy azonos időbe keletkező réteg esetenként kissé magasabb homoktartalmú, melyet a fúrási technológia esetenként nem mutat ki egyértelműen. A CPT szondázás során a réteg felső ~1 m vastag tartományában qc = 5-6 MPa volt a mért csúcsellenállás, mélyebben qc = 2-3 MPa a jellemző. Talajvizsgálati jelentés 4 Óvoda-1

5 A feltárt rétegek tömegére vonatkozó talajfizikai jellemzőit a vizsgálatok eredményei, illetve tapasztalati értékek alapján a következő táblázatban közöljük. Az alkalmazott jelölések: - súrlódási szög; c - kohézió; - térfogatsúly; Es - összenyomódási modulus; k - vízáteresztőképességi együttható. Feltöltés(Mg) sovány agyag (Cl) közepes homok (MSa) közepes-kövér agyag (Cl) [ ] c [kn/m 2 ] [kn/m 3 ] E s [MN/m 2 ] k [cm/sec] A feltárt talajok feltáráskori állapotukban az alábbi fejtési és tömörítési osztályba tartoznak: Réteg Fejtési osztály Tömörítési osztály feltöltés (Mg) F-II - F-III N - nehezen sovány agyag (Cl) F-II - F-III N - nehezen közepes homok (MSa) F-II - F-III J - jól közepes-kövér agyag (Cl) F-III - F-IV N - nehezen 5. TALAJVÍZVISZONYOK A február hónapban mélyített fúrásban a talajvíz a felszín alatt 1,9 m mélységben, a 111,3 mbf szinten jelentkezett. Az Öregtemplom kertjében augusztus hónapban végzett feltárásban a nyugalmi talajvíz szintje a 110,6 mbf (-2,8 m) szinten volt. A Petőfi tér déli, Petőfi Sándor híd felőli végénél ben készített fúrásokban a talajvíz szintje a 1108,5-110,3 mbf szint között volt különböző időpontokban. A területen a talajvíz szintje a Rába folyó mindenkori vízállása alapvetően befolyásolja, magas vízállás esetén azt visszaduzzasztja, alacsony vízállás esetén leszívó hatása van. Alapvetően a vízáramlás mindenkor a Rába felé történik. Mérlegelve a fenti feltárási eredményeket, valamint a folyó közelségét a becsült maximális talajvíz szintet a 112,5 mbf szinten adjuk meg, a tervezésnél számításba veendő vízszint e fölött 50 cm-rel választható meg. Az új fúrásból vízmintavételre nem került sor, a korábbi vizsgálatok eredményei az alábbiak: kémhatás: ph = 6,9-8,0 szulfátion tartalom: SO4 2- = mg/l Az MSZ EN 206-1:2006 szabvány szerint a fenti vizsgálati eredmények alapján a talajvíz beton műtárgyakra közepesen agresszívnek minősíthető, az XA2 kitéti osztályba sorolható. Mellékletek: 1. Helyszínrajz 2. Fúrásszelvények 3. Szondázási eredmények 4. Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek* 5. Fúrásnaplók* * Terjedelmi okok miatt a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket és a fúrásnaplókat nem közöljük. Talajvizsgálati jelentés 5 Óvoda-1

6

7

8 113,1 mbf CPT 1 szonda EOV ( , ) csúcsell. q c [MPa] palástell. f s [kpa] pórusvízny. u [kpa] súrlódási asz. Rf [%] 0, ,0 2,0 3,0 4,0 mélység z [m] 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 Munka: Óvoda-1 Rajz: Rajzszám: Dátum Statikus szonda (CPT) február

9 113,2 mbf CPT 2 szonda EOV ( , ) csúcsell. q c [MPa] palástell. f s [kpa] pórusvízny. u [kpa] súrlódási asz. Rf [%] 0, ,0 2,0 3,0 4,0 mélység z [m] 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 Munka: Óvoda-1 Rajz: Rajzszám: Dátum Statikus szonda (CPT) február