ZÖLD KÖNYV AZ EURÓPAI VÁLLALATKÖZI ÉLELMISZER- ÉS NEMÉLELMISZER- ELLÁTÁSI LÁNC MENTÉN ALKALMAZOTT TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRÓL

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2013) 37 final ZÖLD KÖNYV AZ EURÓPAI VÁLLALATKÖZI ÉLELMISZER- ÉS NEMÉLELMISZER- ELLÁTÁSI LÁNC MENTÉN ALKALMAZOTT TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRÓL (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK MEGHATÁROZÁSA A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalma A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok példái A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok potenciális hatásai A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRA VONATKOZÓ JOGI KERETEK Nemzeti szintű széttöredezett jogi keretek Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni védelem uniós szinten A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK ELLENI SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Érvényesítési mechanizmusok nemzeti szinten Érvényesítési mechanizmusok uniós szinten A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK TÍPUSAI Nem egyértelmű szerződési feltételek Írásbeli szerződések hiánya Visszamenőleges szerződésmódosítások A kereskedelmi kockázat tisztességtelen átruházása Az információk tisztességtelen felhasználása A kereskedelmi kapcsolat tisztességtelen megszüntetése Területi ellátási korlátok A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közös jellemzői ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

3 1. BEVEZETÉS A vállalkozások közötti (B2B) ellátási lánc az európai gazdaság fontos eleme. A beszállítóktól a fogyasztók felé tereli a termékeket és szolgáltatásokat, és közvetlenül hat a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. A kiskereskedelmi szolgáltatások az EU GDP-jéből 4,3%- ot, az uniós foglalkoztatottak közül 18,7 milliót (vagyis 8,3%-ot) és az uniós kkv-k közül 17%-ot képviselnek 1. Biztosítják a más gazdasági ágazatokból, például a mezőgazdaságból, feldolgozóiparból, a logisztika és informatikai szolgáltatások területéről származó áruk és szolgáltatások eljuttatását a fogyasztókhoz. Ez a zöld könyv a B2B élelmiszer-ellátási és nemélelmiszer-ellátási lánccal foglalkozik, amely a vállalkozások közötti vagy a vállalkozások és hatóságok közötti tranzakciók lánca, amely a főként a lakosságnak, személyes vagy háztartási fogyasztásra vagy használatra szánt áruk leszállítását eredményezi. Az ellátási lánc számos szereplőből tevődik össze (termelők/feldolgozók/forgalmazók), és mindegyikük hatással van a fogyasztó által fizetett végső árra. Ez a hatás az érintett élelmiszer-ipari vagy nem élelmiszer-ipari ágazattól függően változó. Az érintett ágazatok maximális gazdasági potenciáljának eléréséhez kulcsfontosságú a jól működő B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc. Az elmúlt két évtizedben a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc gazdasági, társadalmi és demográfiai okokból jelentősen megváltozott. Az egész Unióban jellemző megnövekedett koncentráció és vertikális integráció a B2B élelmiszer- és nemélelmiszerellátási lánc szerkezeti változásához vezettek. Számos nemzetközi kiskereskedelmi beszerzési szövetség alakult ki, amelyek a nagyobb vásárlóerő révén méretgazdaságosságra törekszenek a beszerzésekben. A kiskereskedők saját márkáinak elterjedése következtében néhány kereskedő beszállítóinak közvetlen versenytársává vált. Úgy tűnik, az ellátási láncban kis számú, viszonylag erős szereplő rendelkezik jelentős tárgyalóerővel. Ezek a tényezők bizonyos esetekben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz vezethetnek a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncbeli kapcsolatokban. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azok, amelyek nagymértékben eltérnek a jó kereskedelmi magatartástól, és ellentétesek a jóhiszeműséggel és tisztességgel. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat jellemzően kiegyensúlyozatlan helyzetben kényszeríti az erősebb fél a gyengébbre. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megvitatására uniós szinten először az uniós élelmiszer-ágazatot érintően, 2009-ben került sor, amikor a mezőgazdasági árcsúcsokra tekintettel emelkedtek a fogyasztói árak. A piac átláthatóságának hiánya, az alkupozícióbeli egyenlőtlenségek és a versenyellenes gyakorlatok a beszámolók szerint a piac torzulásához vezettek, potenciálisan negatívan érintve az élelmiszer-ellátási lánc egészének versenyképességét. Emiatt szükségessé vált az élelmiszer-ellátási lánc működésének elemzése. A Bizottság úgy vélte, hogy a fogyasztóknak nem kínálnak kellően tisztességes üzletet a termékválaszték és az ár tekintetében, és hogy a közvetítők / élelmiszer-feldolgozó 1 Eurostat,

4 nagyvállalatok / kereskedők leszorították a mezőgazdasági termelők árrését 2. Valójában az élelmiszer-ellátási lánc teljesítménye az uniós polgárok mindennapi életét befolyásolja, mivel háztartási kiadásaik megközelítőleg 14%-át élelmiszerre költik 3, emellett befolyásolja az olyan gazdasági ágazatok működését, mint a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozó ipar és a kiskereskedelem. Ezenfelül a reál élelmiszerárak csak 2008-ban több mint 3%-kal emelkedtek 4, ami a vásárlóerő és a fogyasztói bizalom visszaeséséhez vezetett, és ez vált az általános árinfláció egyik fő mozgatórugójává. Erre reagálva 2010-ben létrejött az élelmiszerellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platformja, amely erre a problémára kíván megoldást találni. A szakértői platform 2011-ben megfogalmazott számos elvet és az élelmiszer-ellátási lánc vertikális kapcsolataiban alkalmazott tisztességes és tisztességtelen gyakorlatok példáit, és ezt az európai élelmiszer-ellátási láncban különböző érdekeket képviselő tizenegy szervezet aláírta ben a platform egy érvényesítési mechanizmuson dolgozott. A közös erőfeszítés ellenére a javasolt keret nem tudott hatékony megoldást találni a megfelelés elmaradására, és nem kapta meg a teljes ellátási láncot átfogó képviselők támogatását a magas szintű fórum december 5-én tartott harmadik üléséig. A tizenegy szervezet közül nyolcan azonban jelezték azon szándékukat, hogy 2013 elején önkéntes alapon elindítják a tisztességes gyakorlatok elveinek alkalmazását 6. Ugyanakkor az érdekeltek folytatják a munkát, hogy ezen ágazatspecifikus megközelítésben kompromisszumot találjanak. A Bizottság arra biztatja az érdekelteket, hogy a következő hónapok során jussanak megegyezésre. A Bizottság emellett december 31-ig meghosszabbította a magas szintű fórum mandátumát 7, és tovább figyeli az élelmiszer-ellátási lánc sajátos fejleményeit, hogy nyomon kövesse az eddigi eredményeket. A Bizottság ezzel párhuzamosan megkezdi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájának kezelésére irányuló különböző lehetőségek hatásvizsgálatával kapcsolatos munkát. A hatásvizsgálat arra is kiterjed, hogy ezzel a problémával milyen mértékben lehet helyben foglalkozni, és szükség van-e uniós szintű megoldásra. Ez a megközelítés megtartja a magas szintű fórum élelmiszer-ágazatban elért eredményeit, emellett figyelembe veszi az önszabályozástól a jogi szabályozásig terjedő összes lehetséges megoldást. Ennek alapján a Bizottság 2013 második felében további megfelelő lépéseket fog javasolni. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal már számos felmérés és vizsgálat foglalkozott több tagállamban 8. Az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) egy közelmúltbeli jelentése 9 megerősítette, hogy a nemzeti versenyhatóságok nagy számban az élelmiszer Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc, (COM(2009) 591, október 28.) Eurostat, Uott. AIM, CEJA, CELCAA, CLITRAVI, Copa Cogeca, ERRT, EuroCommerce, Euro Coop, FoodDrinkEurope, UEAPME és UGAL. AIM, CELCAA, ERRT, EuroCommerce, Euro Coop, FoodDrinkEurope, UEAPME és UGAL. A Bizottság december 19-i határozata a július 30-i határozatnak az alkalmazási ideje és az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum összetétele tekintetében történő módosításáról (2012/C 396/06), HL C 396., , 17. o. Ezek közé tartozik Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. ECN Report on competition law enforcement and market monitoring activities by European competition authorities in the food sector (Az ECN jelentése az európai versenyhatóságok általi versenyjog- 4

5 ágazat egyik problémájaként azonosították a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok meglétét. Mindazonáltal tágabb összefüggésben fennáll az a vélemény, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem csak az élelmiszer-ágazatban, de a nemélelmiszer-ágazatokban is előfordulhatnak. A zöld könyv segítséget nyújt az ezzel a problémával kapcsolatos információk összegyűjtéséhez, amely probléma számos tényezőhöz köthető. Elsőként az élelmiszer jellegű és a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi ágazat vegyes formátumúvá alakulása, vagyis a kiskereskedők döntő többsége ugyanazon irányítás és ugyanazon feltételek mellett élelmiszerek, háztartási áruk és egyéb termékek választékát kínálja. Másodikként az, hogy a legnagyobb gyártók közül néhányan élelmiszert és más típusú árukat például mosószert, kozmetikai cikkeket, higiéniai termékeket stb. egyaránt előállítanak, és ez néhány márka jelentőségével kombinálva szintén befolyásolhatja a szállító/kiskereskedő kapcsolatot. A gyakorlatok azonosítására számos ágazatban sor került, beleértve a bútorokat, vagy a textileket 10. A ruházati ágazatban egy az uniós ruházati láncon belüli üzleti kapcsolatokról szóló 2007-es jelentés kilenc tisztességtelennek vélt gyakorlatot azonosított a gyártók és a kiskereskedők között. Ezek többek között az alábbiakat foglalják magukban: a kiskereskedő promóciós költségeinek automatikus felszámítása, visszaterhelések, késleltetett kifizetések, nem értékesített áruk visszaküldése, a szállítói kapcsolat hirtelen megszakítása és az árumintákban foglalt innovatív ötletek kihasználása 11. A kiskereskedelmi piac bizottsági megfigyelési tevékenysége 12 kapcsán említésre került több kiskereskedelmi ágazatban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megléte. Az Európai Parlament szintén elismerte, hogy túl kell lépni az agrár-élelmiszeriparon, és sürgette a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket e tekintetben 13. A Bizottság az I. egységes piaci intézkedéscsomagban 14 kifejezte szándékát az üzleti kapcsolatokban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemre irányuló kezdeményezés elindítására. Emellett vállalkozásokkal folytatott számos közelmúltbeli konzultáció is megerősítette e probléma meglétét 15. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok káros hatással lehetnek az EU gazdaságára és különösen a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncra. Az ilyen gyakorlatok hatással érvényesítésről és piac-megfigyelési tevékenységekről az élelmiszer-ágazatban), május, o. Üzleti kapcsolatok az EU ruházati ellátási láncában: a gyártóktól a kiskereskedelemig és a disztribúcióig. Bocconi Egyetem; ESSEC Business School. Baker & McKenzie , 124. o. Üzleti kapcsolatok az EU ruházati ellátási láncában: a gyártóktól a kiskereskedelemig és a disztribúcióig, 126. o. A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete A kereskedelem és forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra (COM(2010) 355, július 5.). Az Európai Parlament állásfoglalása a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról (2010/2109(INI)), július 5. Egységes piaci intézkedéscsomag. Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez Együtt egy újfajta növekedésért (COM(2011) 206, április 13.). A tagállamok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos felmérése; ECN Report on competition law enforcement and market monitoring activities by European competition authorities in the food sector (Az ECN jelentése az európai versenyhatóságok általi versenyjog-érvényesítésről és piac-megfigyelési tevékenységekről az élelmiszer-ágazatban), május, 117. o.; Európai Vállalkozási Tesztpanel; A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelvvel és a vállalkozásokat érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos konzultáció. 5

6 lehetnek a társaságok, köztük a kkv-k beruházási és innovációs kapacitására. Ezenfelül a széttöredezett nemzeti szabályok megléte további akadályt jelenthet az egységes piacon a határokon átnyúló beszerzés és értékesítés folytatása számára. Ez a zöld könyv előzetes értékelést tartalmaz, és további bizonyítékot és véleményeket kíván gyűjteni egyrészt a B2B élelmiszer- és nem élelmiszer-ellátási lánc mentén lévő kapcsolatokban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásából eredő lehetséges problémákra, másrészt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére irányuló hatályos nemzeti szabályok hatékony érvényesítésének problémájára vonatkozóan, továbbá fel kívánja mérni e problémák egységes piacra jelentett hatását. A zöld könyv célja konzultáció indítása az érdekeltekkel erről az elemzésről, információgyűjtés és adott esetben az ezzel a problémával foglalkozó lehetséges következő lépések meghatározása. Az ellátási lánc működésének javítása ösztönözné a nagyobb gazdasági integrációt és kezelné a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint az ezek leküzdésére irányuló nemzeti szabályok széttöredezettsége által okozott jelentős egységes piaci hiányosságokat. Ez hozzájárulna az EU azon átfogóbb céljához, hogy 2020-ra intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdasággá váljon. 2. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK MEGHATÁROZÁSA 2.1. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalma A szerződési szabadság a B2B kapcsolatok egyik sarokköve a piacgazdaságban, és a feleknek lehetőségük kell legyen olyan szerződést kialakítani, amely igényeiknek legjobban megfelel. Ez különösen a szerződéskötés előtti tárgyalások során jelentkező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érinti, amelyeket aztán szerződéses feltételek közé foglalnak. A szerződéskötés szabadságából kölcsönös előnyökhöz jutás érdekében a feleknek képesnek kell lenniük a szerződéses feltételek tényleges megtárgyalására. Mindazonáltal bizonyos esetekben, ha az egyik szerződő fél erősebb alkupozícióval rendelkezik, egyoldalúan feltételeket szabhat a gyengébb félnek ezáltal túlzott mértékben úgy formálja az üzleti kapcsolatot, hogy az kizárólag az ő saját gazdasági érdekeinek kedvezzen. A szerződő fél használhat például jelentősen kiegyensúlyozatlan feltételeket, és alkupozíciójának köszönhetően ezeket nem fogja egyenként megtárgyalni. Ilyen helyzetekben a gyengébb fél adott esetben nincs olyan pozícióban, hogy visszautasítsa az ilyen egyoldalúan rákényszerített kedvezőtlen feltételeket, mivel fél attól, hogy nem kötik meg a szerződést, vagy akár teljesen ki is zárják az üzletből. Az ilyen egyenlőtlen alkupozícióknak többféle oka lehet, például jelentős különbség a felek relatív méretében/árbevételében, gazdasági függőség vagy az egyik félnél már felmerült, jelentős meg nem térülő költségek (például magas előzetes beruházások). A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat jellemzően kiegyensúlyozatlan helyzetben kényszeríti az erősebb fél a gyengébbre aki gyakran nem képes megszüntetni a tisztességtelen kapcsolatot és másik üzleti partnerre váltani az ilyen váltás költségei miatt, vagy mert a szerződő félnek nincs más alternatívája. Fontos megjegyezni, hogy a kiegyensúlyozatlan helyzet a B2B kapcsolat bármely oldaláról felmerülhet: a kiskereskedők és a beszállítók egyaránt lehetnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatai, amelyek a B2B kiskereskedelmi ellátási lánc bármely szakaszán előfordulhatnak. Ez a helyzet 6

7 alakulhat ki például mezőgazdasági termelőknél, akik esetében gyakran kevésbé korlátozott a termékeiket felvásárló üzleti partnerek köre, és akik számos termék sajátos jellemzőiből adódóan nem tudják hosszabb ideig tárolni a terméket, amíg jobb felvásárlási feltéteket kapnak. E gyakorlatok közé tartozik az, ha nem nyújtanak elegendő tájékoztatást a szerződéses feltételekről, ha olyan árukért vagy szolgáltatásokért kérnek ellentételezést, amelyek nem bírnak értékkel a szerződő fél számára, ha egyoldalúan vagy visszamenőlegesen megváltoztatják a szerződés feltételeit, valamint ha fiktív szolgáltatásokért fizetnek, megakadályozzák a szerződő felek által más tagállamokból történő beszerzést és ez az egységes piac területi felosztásához vezet. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a B2B kapcsolatok bármely szakaszában előfordulhatnak. Alkalmazásukra sor kerülhet a szerződés tárgyalása során, részei lehetnek magának a szerződésnek, vagy felmerülhetnek a szerződéskötés utáni szakaszban (például visszamenőleges szerződésmódosítás). A szerződés megkötése után tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lehet csupán a tisztességtelen feltételek végrehajtása. Mindazonáltal akkor is felmerülhetnek potenciális problémák, ha a szerződés feltételei mindkét fél számára elfogadhatónak tűnnek. Általánosságban a szerződések nem fedik le a szerződő felek szerződés-végrehajtási szakaszban tanúsított magatartásának minden szempontját, vagy annyira összetettek, hogy a felek nem értik teljes mértékben, mit jelentenek a feltételek a gyakorlatban. A felek ezenkívül adott esetben nem ugyanannyi információval rendelkeznek a tranzakcióról, ami az erősebb fél részéről tisztességtelen magatartáshoz vezethet a gyengébb fél kárára. E tekintetben a kkv-k általában gyengébb pozícióban vannak a nagyobb felekhez képest, mivel esetleg nincs meg a megállapodás szerinti feltételek minden kihatásának értékeléséhez szükséges szaktudásuk. Az optimálisan működő piacon a felek közti bizalom hiánya az üzletfelek lecserélését eredményezné. Az üzletfélváltás magas költségei vagy az ilyen lehetőség hiánya konkrétan kedvező alkupozíciót jelent, amely az erősebb felet tisztességtelen magatartásra ösztönözheti. Az, ha egy fél nem tud másik üzleti partnerre váltani és a meglévő kapcsolatot nem tudja megszüntetni, kulcsfontosságú tényező a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kialakulásában. Emellett a gyengébb fél gyakran attól tart, hogy ha panaszt tesz, megszűnhet a kereskedelmi kapcsolat. Emiatt a félelem tényező miatt a panaszok előfordulásának valószínűsége sokkal kisebb, és ezért ez az egyik legfontosabb megvizsgálandó kérdés az érvényesítési mechanizmusok értékelésekor. Például úgy tűnik, hogy a szállítók 87 %-a nem tesz lépéseket azon túl, hogy beszél az ügyfelével. Ezek majdnem két harmada (65 %) a megtorlástól való félelem, és 50 %-uk a nyilvános megoldások hatékonyságában való kételkedés miatt nem tesz lépéseket 16. Nemrégiben az ír élelmiszer-piaci szállító-kiskereskedő kapcsolatokkal foglakozó ír parlamenti bizottság elé a kiskereskedőkkel való kapcsolataik megvitatása céljából meghívott szinte összes szállító és termelő visszautasította a meghívást Dedicated Research, AIM-CIAA Survey on Unfair Commercial Practices in Europe, március, elérhető itt: Parliamentary report on the Supplier-Retailer relationship in the Irish Grocery Market, Committee on Enterprise, Trade and Employment, március, 19. o. 7

8 A releváns információk begyűjtése érdekében a bizottság a közvetlen, bizalmas alapú kapcsolatfelvétel mellett döntött. Kérdések: 1) Egyetért a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fenti fogalommeghatározásával? A TKGY meghatározását megfelelően tartjuk, de úgy véljük erősebb lenne a meghatározás, ha egyidejűleg a tisztességes kereskedelemi gyakorlatokat is figyelembe vennék. Erre példa Nagy-Britannia gyakorlata, ahol a Grocery Supplies Code 2 klauzulája a következőket tartalmazza: a méltányos és jogszerű kereskedelmem jóhiszemű, az írásos és szóbeli megállapodást egyenrangúan kezeli, figyelembe veszi a beszállító szükségleteit a kockázatok és költségek igazságos elosztásával kapcsolatban, különösen a termelés, a szállítás és a fizetés tekintetében. Ez a meghatározás más beszállítói láncokra is kiterjeszthető, nem csak az élelmiszerellátási láncra. Javasoljuk továbbá, hogy a vevői erő mellett a meghatározás szenteljen külön figyelmet azon szituációknak, amikor a TKGY fokozottan érvényesül: - A beszállító terméke romlandó vagy gyors elévülésű, az időveszteség csökkenti a termék értékét. Az ilyen helyzet tovább gyengíti a beszállító alkupozícióját. Ide tartozik pl. a romlandó zöldségek és gyümölcsök köre, vagy a rövid szezonú termékek, pl. húsvéti csokitojás. - Amikor az üzleti partner nem csak vásárló, hanem versenytárs is, pl. a vertikálisan integrált iparágakban, sajátmárkás termékeknél. - Amikor a piac szerkezete miatt a beszállító nem vagy nehezen találhat más vásárlót. - Amikor a vevő A beszállítót B beszállítóval való szerződésre kéri, ami korlátozza A szerződéses szabadságát, és befolyásolja költségeit. - A beszállítótól olyan költségek térítését kéri, amelyek mögött nincs valódi teljesítés, és amelyeket illetően nincs valós választási lehetősége a beszállítónak. 2) Az Ön tagállamában elismerik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát? Amennyiben igen, kérjük, részletezze, hogyan. Igen. Törvényi szinten részletezik, mi számít tisztességtelen magatartásnak évi LXXXIX. törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló évi XCV. törvény módosításáról évi XCV. törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról 8

9 3) Az Ön véleménye szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát a szerződés megtárgyalására kell korlátozni, vagy ki kell terjeszteni a szerződéskötést megelőző és/vagy az azt követő szakaszra is? Igen a TKGY fogalmát ki kell terjeszteni a szerződéskötést megelőző vagy követő szakaszokra is, mert ez csökkenti a beszállítók kockázatát és növeli a kockázatmegosztás felelősségét. Sőt figyelmbe kell venni azokat az eseteket is, amikor nem születik írásbeli szerződés, csupán lebegtetnek egy lehetséges megrendelést, vagy csak előszerződés jön létre. Meg kell előzni a csúsztatott fizetési feltételek alkalmazását. A csúsztatott fizetési feltételen azt értjük, hogy az árat az áruátvételkor (leszállításkor) és nem a megrendeléskor (szállítmányozás elindítása előtt) állapítják meg. 4) A B2B kiskereskedelmi ellátási lánc mely szakaszában fordulhatnak elő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok? Bármely ponton felmerülhetnek, a beszállító visszatarthatja az áruját, a vevő a pénzt. A korlátozott felhasználhatósága/konvertálhatósága miatt az áru visszatartása kevésbé kockázatos üzleti szempontból. A TKGY a nem kiegyensúlyozott üzleti erőviszonyok tünete, tehát minden egyenlőtlen viszonyban felmerülhet. 5) Mit gondol a félelem tényező fogalmáról? Egyetért az e problémáról fent alkotott értékeléssel? Kérjük, fejtse ki. Még a legnagyobb multinacionális márkák sem mernek felszólalni a saját érdekük védelmében. Nem véletlen, hogy a kisebb beszállítók sem tesznek panaszt, holott ők még inkább ki vannak téve az esetleges negatív hatásoknak. Nincs elég erőforrásuk ilyen ügyek felgöngyölítéséhez, és drágán megfizetnének akkor is, ha csak megkísérelnék. A GKI Zrt es kutatása szerint a megkérdezett magyarországi beszállítók18: fele nem tesz semmit, mivel ezzel árt legkevesebbet cégének, ugyanilyen arányt képviselnek, akik azért nem tesznek semmit, mivel ezzel csak időt és energiát vesztegetnének, de a célt nem lennének képesek elérni A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok példái A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok számos felmérés és vizsgálat tárgyát képezték, amelyek gyakran az élelmiszer-ágazatra összpontosítottak. 18 GKI Gazdaságkutató Zrt.: A beszállítóvédelmi szabályok érvényesülése a kereskedelmnek beszállító agráripari válllalatok szemszögéből

10 Az Egyesült Királyság versenybizottságának (Competition Commission) évi, az Egyesült Királyságban élelmiszerüzletek kínálatáról folytatott vizsgálata gyakorlatot azonosított, amelyből 26 potenciálisan bizonytalanságot teremt a szállítók számára bevételeik vagy költségeik tekintetében, túlzott mértékű kockázat vagy váratlan költségek szállítókra történő átruházása révén. Ezek közé tartoztak a visszamenőleges ármódosítások, a promóciók visszamenőleges finanszírozása, vagy egyéb olyan gyakorlatok, amelyek lényegében a korábban megállapodott szállítási feltételek visszamenőleges módosításához vezettek. A spanyol versenyhatóságnak az élelmiszer-ágazatban a szállítók és a kiskereskedők közötti kapcsolatokról szóló jelentése gyakorlatot azonosított a gyártók és a kiskereskedők között, és ezeket három kategóriára bontotta: i. kereskedelmi fizetések (például a termékek tartására és kihelyezésére felszámított díjak); ii. a kiskereskedő által végzett kiegészítő tevékenységekhez való hozzájárulás (például promóciós díjak); iii. atipikus fizetések (például azok, amelyek a gyártó szerint a kiskereskedő felelősségébe tartoznak). Az ír parlamenti bizottsági jelentés felhívja a figyelmet olyan állításokra, miszerint néhány kiskereskedő súlyos kötelességszegést, zaklatást és megfélemlítést és akár illegális gyakorlatokat alkalmaz a szállítókkal szemben, a jelentés továbbá azt állítja, hogy sok szállító szembesült a kiskereskedők olyan gyakorlataival, amelyek pénzügyi hozzájárulás iránti indokolatlan igényeket foglaltak magukban, ha a szállítók visszautasították a kiskereskedő feltételeinek való megfelelést A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok potenciális hatásai A B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása hatással lehet a vállalkozásokra, ami pedig káros hatásokat eredményezhet a gazdaság egésze számára. Nehéz számszerűsíteni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncra kifejtett hatását, elsősorban a probléma jellege miatt, de mérési nehézségek miatt is. Mindazonáltal a feltételezések szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok potenciális káros hatásai között lehetnek rövid és hosszú távon egyaránt a beruházásokra és az innovációra kifejtett hatások 22. A Bizottság nemrégiben tanulmány készítésébe fogott az élelmiszer-kiskereskedelemben a választék és az innováció alakulásáról annak számszerűsítése céljából, hogy ezek az Európai Unióban a kiskereskedelmi ágazat modernizálása és koncentrációja következtében változtak-e az elmúlt években Competition Commission, Final Report of the supply of groceries in the UK market investigation (Az Egyesült Királyságban az élelmiszerüzletek kínálatáról folytatott piaci vizsgálatról szóló végleges jelentés), április 30. Comisión Nacional de la Competencia, Report on the relations between manufacturers and retailers in the food sector, október. Lásd a fenti 15. lábjegyzetet. Ez összhangban van a Dedicated Research által a szállítók véleményéről végzett felmérés megállapításaival, amelyekből kiderül, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok negatív hatással vannak a költségekre, az értékesítésre és az innovációra (a válaszadók 83 %-a, 77 %-a illetve 40 %-a szerint). Lásd a fenti 15. lábjegyzetet. 10

11 A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum példaként említette az UHT-tej esetét Franciaországban, ahol a FranceAgrimer által irányított Observatoire des prix et des marges szerint a termelői ár (nem árrés) aránya az UHT-tej végső fogyasztói árában a közötti időszakban 32,2 %-ról 25,9 %-ra csökkent, ami egyértelműen rontja a termelők beruházási képességét. Emellett a Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc című bizottsági közleményt kísérő, Az ártranszmisszió elemzése az uniós élelmiszer-ellátási lánc mentén című dokumentum 23 a közötti időszakban az elemzett piacokon (például sertéshús és tejtermékek) az árak inkább lassú és aszimmetrikus transzmisszióját állapítja meg a mezőgazdasági termelőktől a fogyasztók felé, amit részben az alkupozíciók lehetséges kiegyensúlyozatlansága és/vagy az élelmiszerláncban jelenlévő versenyellenes gyakorlatok magyarázhatnak. Sok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat köthető fizetési kérdésekhez, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az árak szállítók, közvetítők és kiskereskedők közötti kialakításának módjához. A finn versenyhatóság által a mindennapi fogyasztási cikkekről nemrégiben készített tanulmányból például kiderül, hogy a válaszadó társaságok 90 %-a fizetett nem egyértelmű előnyökhöz kapcsolódó úgynevezett marketingjuttatást. Néha ezek a fizetések a kereskedés előfeltételét jelentették valós ellenszolgáltatás nélkül 24. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a kisebb bevételek és a bizonytalanság miatt káros hatással lehetnek a beruházásokra és az innovációra. A visszamenőlegesen megszabott tisztességtelen feltételek különösképp bizonytalanságot teremthetnek az üzleti tervezés tekintetében és a beruházások csökkenését eredményezhetik. A beruházás megtérülésének kiszámítása magában foglalja a potenciális kockázatok értékelését. A visszamenőleges módosítások vagy az információk tisztességtelen felhasználása visszavetheti a társaságok beruházásra, innovációra, kapacitásbővítésre vagy új termékvonalak kialakítására irányuló képességét. Ez az eset áll fenn, amikor a szállítókhoz visszajuttatott nem értékesített termékért nem fizetnek még akkor sem, ha a szerződéses feltételek az ellenkezőjét rögzítik (például szezonális háztartási termékek vagy korlátozott eltarthatóságú termékek). Ez a szállítóknál kényszerűen szükségtelen költségeket okoz, bizonytalanságot teremthet, és kihatással van a beruházásra. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lehetséges káros hatásai a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén minden szereplőt érintenek, de aránytalan hatásai lehetnek a kkv-kre, amelyek gyakran nem rendelkeznek az összetett szerződésekre vonatkozó szaktudással, magasabbak az üzletfélváltási költségeik és kevesebb kereskedelmi kapcsolattal rendelkeznek, kevésbé hajlandóak formális érvényesítési mechanizmusok alkalmazására, és az erős kereskedelmi partnerekkel szemben kisebb ellensúlyozó erővel bírnak. Emellett a vélemények között szerepel az is, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok negatív hatással lehetnek a nemzetközi kereskedelemre és akadályozzák az egységes piac megfelelő működését. A szállítók például vonakodhatnak külföldi kiskereskedőkkel üzletet kötni, mivel félnek attól, hogy idegen nemzeti jogi környezetben esnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatául. Ez természetesen nem az egyetlen akadály: az uniós ellátási láncon belül a határokon átnyúló szerződéskötések mértéke tagállamról tagállamra változik, a vertikálisan integrált nagyméretű kiskereskedők jelenlététől, az online kereskedők SEC(2009) Kilpailuviraston Päivittäistavarakauppaa koskeva selvityksiä I/2012, 119. oldal. 11

12 arányától, a kiskereskedelmi alszegmenstől és a nagykereskedők szerepétől függően 25. E tényezőkre való tekintet nélkül azonban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok akadályozhatják a határokon átnyúló kapcsolatok kialakulását, főként mivel nehéz az ezeket kezelő szabályok nemzetközi összefüggésben történő érvényesítése. Kérdések: 6) Tapasztalatai alapján milyen mértékben és milyen gyakran fordulnak elő a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer-ágazatban? A kereskedelmi kapcsolat mely szakaszában fordulnak főként elő és milyen módon? A TKGY egyik tipikus terepe a élelmiszer ágazat, aminek részben az az oka, hogy itt sokszor gyorsan romló termékekről vagy alapanyagokról van szó, ami kiszolgáltatottabbá teszi a beszállítókat, illetve növeli a vevői erőfölényt. A TKGY gyakran megjeleni a beszállítói lánc végén lévő termelőkkel kapcsolatban is, ezzel kapcsolatban az utóbbi időben több kutatás is rávilágított. A TKGY minden szakaszban jelen lehet, ahol az egyik fél jelentős erőfölényben van. 7) Jelen vannak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelmi ágazatokban is? Ha igen, kérjük, adjon meg konkrét példákat. - 8) Van-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak negatív hatása különösen az Ön társaságának beruházási és innovációs képességére? Kérjük, adjon meg konkrét példákat, és számszerűsítsen, amennyire lehetséges. A Tudatos Vásárlók Egyesülete nem érintett a kérdésben. A fejlesztések elmaradása Magyarországon is jellemző. Czibik Ágnes és Makó Ágnes 2009-ben megjelent kutatása megállapítja: a jó üzleti helyzetű, innovatív vállalatok gyakrabban szembesülnek termékkilistázással 26, ami nyilvánvalóan az innovációk visszafogását eredményezi. Nehéz megbecsülni a vevői erővel való visszaélés hatására elmaradt fejlesztések számát és jelentőségét, de úgy tűnik, hogy valósak az aggodalmak. Melyik vállalat fordítana jelentős összegeket termékfejlesztésre, ha tudja, hogy (1) a piac nem jutalmazza az erőfeszítéseit, (2) a szellemi tulajdonhoz való joga sérül, és (3) ha tiltakozik, megbüntetik. Vannak, akik szerint a sajátmárkás termékek bővítik a fogyasztók választási lehetőségeit, és nem hátrányt jelentenek a számukra. Ez akkor lenne igaz, ha valódi versenytársai lennének a márkás termékeknek de nem ez a helyzet. 25 Lásd: The functioning of the food supply chain and its effect on food prices in the European Union (Az élelmiszer-ellátási lánc működése és hatása az élelmiszerárakra az Európai Unióban), European Economy, Occasional Papers 47, május. 26 Czibik Ágnes és Makó Ágnes: Kiszolgáltatottság és ösztönző erő a kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolatában. Oksági elemzés beszállítói szemszögből. Közgazdasági Szemle, LVI. évf., április ( o.) 12

13 9) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hatással vannak-e a fogyasztókra (például az árak, a termékválaszték vagy az innováció befolyásolása révén)? Kérjük, adjon meg konkrét példákat, és számszerűsítsen, amennyire lehetséges. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a szupermarketek vevői erővel való visszaélése a beszállítókra gyakorolt hatáson keresztül hogyan hat a fogyasztókra. A vevői erővel való visszaélés hatása a fogyasztókra A visszaélés hatása a beszállítókra A beszállítói árak lenyomása A beszállítóknál plusz költségek keletkeznek Az új termékek készleten tartásából fakadó kockázatokat áthárítják a beszállítóra Kilistázás A selejtnek és a kereskedő tervezési hibáinak a kockázatát áthárítják a beszállítókra Sérül a beszállító likviditása, azaz a szabadon felhasználható pénzeszközeinek a rendelkezésre állása A kereskedő megköveteli a termékjellemzők megváltoztatását, aminek a költségeit és kockázatait a beszállító viseli, ami növeli a költségeket és a bizonytalanságot Ha egy szupermarketben alacsonyabb áron kínálnak egy terméket, más áruházak vevői is alacsonyabb árat akarnak, így elindul egyfajta dominóhatás, ami lenyomja az árakat A versenytársak költségei nőnek A szellemi tulajdonjogok veszélybe kerülnek, ami a fejlesztések csökkenéséhez vezethet A visszaélés hatása a fogyasztókra Ha a beszállítók léte veszélybe kerül, hosszabb távon áremelkedések és a választék csökkenése várható A beszállítók termelési költségeik csökkentésére kényszerülnek, ami előbbutóbb a minőség romlásához vezet, és a munkaintenzív termelési szakaszokban romolhatnak a munkakörülmények is Hosszú távon magasabb fogyasztói árakhoz vezethet Rövid távon magasabb fogyasztói árakhoz vezethet azok számára, akik nem a szupermarketekben vásárolnak Kevesebb új termék, a választék csökken és romolhat a minőség A gyártói márkák helyét átveszik a sajátmárkás termékek A választék csökken és romolhat a minőség Mivel csökkennek a beszállítók fejlesztésre és promócióra fordítható forrásai, változhat az ár, a minőség és a választék A fogyasztók azt hiszik, hogy az árak folyamatos csökkenése fenntartható Befolyásolja a termékek elérhetőségét más láncokban A vásárlási hely megválogatásának lehetősége csökken A csökkenő fejlesztések miatt csökken a választék A termékek ára a szupermarketekben általában alacsonyabb, mint máshol, és legalább rövidtávon jó, hogy a fogyasztók alacsonyabb áron juthatnak a termékekhez. Ugyanakkor, 13

14 mivel a szupermarketek árképzése nem átlátható, nehéz megmondani, hogy az alkudozások során elért árcsökkenést mindig továbbadják-e a fogyasztóknak, és hogy az alacsony árak mennyire fenntarthatóak. Ha a nyereséget a szupermarket lefölözi, a beszállítói lánc többi szereplőjének kevesebb jut, és hosszabb távon veszélybe kerül a beszállítók megélhetése. Ha folyamatosan lenyomják a beszerzési árakat, egy idő után a beszállítók eltűnnek, csökken a kínálat és ezért a beszerzési és a fogyasztói árak is emelkedni fognak. És ez a folyamat hatással lesz a minőségre és a választékra is. Tehát a mindig csak lefelé tartó árverseny nem fenntartható hosszú távon. A szupermarketek gyakran durva árengedményeket adnak egy-egy termékre. Mindenki látott már olyan akciót, amikor fillérekért árulnak bizonyos élelmiszereket, például dinnyét, káposztát stb. Ez a jelenség sokszor beszerzési ár alatti értékesítést takar. A GKI 2010-es magyar kutatása szerint: 27 Nem ritka, hogy a kereskedő még az ártárgyalás előtt kinyomtatja az akciókat tartalmazó katalógusokat, mert tudja, hogy az általa meghatározott árba a beszállító végül más lehetősége nem lévén úgyis beleegyezik. A szupermarketek döntik el, hogy milyen termékeket engednek polcaikra és milyeneket nem. A (jó) polchelyek és kihelyezés megszerzése már nem csak a versenytárs nagy márkák közötti küzdelem. Mára a nagy márkák a szupermarketek sajátmárkás termékeivel versenyeznek, amelyek fokozatosan kiszorítják őket. Azaz csökken a választék. A Fogyasztóvédelmi Világszervezet (Consumers International) számára végzett 2009-es európai kutatás 28 szerint a fogyasztók nagy része egyet értett abban, hogy a szupermarketeknek eleget kellene fizetniük a beszállítóiknak ahhoz, hogy azok megfelelő bért tudjanak fizetni a munkavállalóiknak, még akkor is, ha a fogyasztóknak többet kell fizetni a termékekért. A Tudatos Vásárlók Egyesületének 2012-es kutatása szerint a magyar vásárlók közel kétharmada gondolja úgy, hogy vásárlói döntéseinktől is függ, hogy milyen helyzetben vannak a termelők, ezért vásárlási döntéseinkkel sokat tehetünk a távoli, szegény országokban élő kistermelők helyzetének javításáért. De a termelőnek fizetett bérről szóló információk ritkán hozzáférhetőek abban a pillanatban, amikor a fogyasztó meghozza vásárlói döntéseit. Nem tudni, hogy a termékért fizetett ár vajon elegendő-e ahhoz, hogy a beszállítói lánc összes szerepelője a termelők, az importőrök, a terjesztők, a feldolgozók és a kiskereskedő megfelelő bért tudjon fizetni alkalmazottainak, és hogy a befektetett tőkéje után korrekt haszonhoz jusson. 10) Hatással vannak-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a határokon átnyúló uniós kereskedelemre? A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok következtében széttöredezetté válik-e az egységes piac? Ha igen, kérjük, magyarázza el, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok milyen mértékben befolyásolják az Ön társaságának képességét a határokon átnyúló kereskedelem folytatására GKI Gazdaságkutató Zrt.: A beszállítóvédelmi szabályok érvényesülése a kereskedelmnek beszállító agráripari válllalatok szemszögéből A kutatást a Globescan végezte, hat európai országban: 14

15 3. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRA VONATKOZÓ JOGI KERETEK 3.1. Nemzeti szintű széttöredezett jogi keretek Az évek során az állami hatóságok egyre inkább fontos szakpolitikai kérdésnek tekintették a szállítók és felvásárlók közti kapcsolatokban a tisztességtelen gyakorlatokat. Ennek eredményeképp sok tagállam intézkedéseket hozott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájának kezelése érdekében, de ezt különböző módokon tették. Ez a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben nemzeti szinten nyújtott védelem szintje, jellege és jogi formája tekintetében nagyfokú eltéréseket eredményezett. A kiindulópont gyakran a nemzeti versenyhatóságok által végzett elemzés volt, amelynek célja a kiskereskedelmi ágazatban a versenynek, valamint a kiskereskedő szállító kapcsolatban a kereskedelmi gyakorlatok szerepének az értékelése volt 29. A versenyjog és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jog kapcsolata Ebben az összefüggésben meg kell különböztetni a versenyjogot a tisztességtelen gyakorlatok megakadályozására irányuló jogszabályoktól. A tisztességtelen kereskedelemre vonatkozó szabályok főként a versenyjogtól eltérő célt szolgálnak, ugyanis a társaságok közötti szerződéses kapcsolatokat szabályozzák például azon feltételek megszabásával, amelyeket a szállítóknak a forgalmazók felé kínálniuk kell, függetlenül a piaci versenyre gyakorolt tényleges vagy vélelmezett hatásoktól. Különösen ez a helyzet azoknál a jogszabályoknál, amelyek megtiltják a vállalkozások számára, hogy indokolatlan, aránytalan vagy ellenszolgáltatás nélküli üzleti feltételeket alkalmazzanak kereskedelmi partnereikkel szemben, illetve ilyen feltételeket érjenek el vagy kíséreljenek meg elérni náluk 30. A versenyjog kiterjedhet bizonyos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén fennálló kapcsolatokban. Mindazonáltal nem terjed ki minden ilyen gyakorlatra, mivel célja a piaci verseny védelme, és tipikusan a piaci befolyás helyzeteit kezeli 31. Számos tagállamban vannak az egyoldalú magatartásra vonatkozó versenyjogi szabályok, amelyek például a gazdaságilag függő vállalkozások irányában tanúsított visszaélő jellegű magatartást és/vagy a túlságosan erős alkupozícióval való visszaélést tiltják vagy szankcionálják. A nemzeti versenyhatóságokból és az Európai Bizottságból álló Európai Versenyhatóságok Hálózatának nemrégi jelentése azt a következtetést vonta le, hogy bizonyos, sok érdekelt Lásd többek között Portugália esetében Autoridade da Concorrência, Report on Commercial Relations between the Large Retail Groups and their Suppliers, október; az Egyesült Királyság esetében Competition Commission, The supply of groceries in the UK market investigation, április 30., Svédország esetében Konkurrensverket, Mat och marknad från bonde till bord, április; Spanyolország esetében Comisión Nacional de la Competencia, október 5., Informe sobre el código de buenas prácticas de distribución del automóvil and Informe sobre el anteproyecto de ley de contratos de distribución; Finnország esetében Kilpailuviraston Päivittäistavarakauppaa koskeva selvityksiä. A 9. lábjegyzetben felidézett ECN jelentés egyéb tanulmányokat is említ. Az 1/2003/EK rendelet (9) preambulumbekezdése elkülöníti a versenyjogot (amely magában foglalja a 102. cikknél szigorúbb, egyoldalú gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályokat) és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogot. Uo. 15

16 szerint tisztességtelennek tartott kereskedelmi gyakorlatok uniós szinten vagy a legtöbb tagállamban nem tartoznak versenyjogi szabályok hatálya alá 32. Polgári és kereskedelmi jog és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok Ami a tisztességességet illeti az egyéni üzleti kapcsolatokban, a polgári és/vagy kereskedelmi jog alapelvei bizonyos mértékű védelmet nyújthatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen. A legtöbb tagállamban létezik a tisztességesség kötelezettségének általános fogalma. Ez általában olyan fogalmakra vonatkozik, mint a jó erkölcsbe ütköző magatartás, a jóhiszeműség, tisztességesség vagy lojalitás elveivel összhangban lévő teljesítés/tárgyalások. Ezen elvek be nem tartása jellemzően semmissé és bírósági úton nem érvényesíthetővé teszi a szerződést. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó specifikus nemzeti keretek Néhány tagállam kiterjesztette a polgári jog által nyújtott védelmet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat növekvő esetszámának kezelése érdekében 33. Ennek során különféle nemzeti eszközöket alkalmaztak. Néhány tagállam a témával kapcsolatos specifikus jogszabály elfogadásának lehetőségét részesítette előnyben 34, míg mások magatartási kódexeket vezettek be vagy népszerűsítettek, vagy ezt tervezik 35. Hasonlóképp alapvető különbségek vannak a vonatkozó törvényi vagy önszabályozó eszközök hatályát érintő tagállami megközelítések között. Néhány tagállamban az eszközök a kiskereskedelmi ellátási láncban vagy egy adott kiskereskedelmi ágazatban nyújtanak védelmet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, más tagállamokban viszont minden területre érvényesek a szabályok. Például Portugáliában 36, Szlovéniában 37, Spanyolországban 38, Belgiumban 39 és az Egyesült Királyságban 40 az élelmiszerkiskereskedelmi ellátási láncra összpontosító magatartási kódexek léteznek 41, Hollandiában és Írországban pedig tervezik ilyen kódexek elfogadását. A Cseh Köztársaság, Magyarország és Olaszország az agrárélelmiszer-ágazatbeli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kiterjedő törvényeket fogadott el. Hasonlóképpen a gépjármű-kiskereskedelmi ágazatban az Lásd ECN jelentés, 26. bekezdés, fenti 9. lábjegyzet. Ezt vagy a polgári jog hatókörén belül, például specifikus kereskedelmi jogi rendelkezések elfogadásával (például Franciaországban), vagy közigazgatási jog keretében tették meg. Például Franciaország, Belgium, Olaszország és Spanyolország. Például Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország. A jó üzleti gyakorlat kódexe (1997), amelyet a forgalmazók szövetsége és az iparági konferencia készített A jó üzleti gyakorlat kódexe. Az ANFAC, ANIACAM, FACONAUTO y GANVAM által június 10-én aláírt, a gépjárműforgalmazási ágazatbeli jó kereskedelmi gyakorlat kódexe, az értékláncon keresztüli irányítás javítására és az üzleti együttműködés előmozdítására irányuló jó kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó ajánlásról szóló, a FIAB és az ASEDAS között augusztus 1-jén létrejött megállapodás, és a katalóniai élelmiszerlánc mentén a kereskedelmi magatartási kódexről szóló július 29-i megállapodás. Az agrár-élelmiszerláncban a szállítók és a beszerzők közötti tisztességes kapcsolatokra vonatkozó magatartási kódex, május 20. Élelmiszer-ellátási gyakorlatok kódexe (Groceries Supply Code of Practices (GSCOP)). Európai Versenyhatóságok Hálózata, jelentés az európai versenyhatóságok általi versenyjogérvényesítésről és piac-megfigyelési tevékenységekről az élelmiszer-ágazatban (Report on competition law enforcement and market monitoring activities by European competition authorities in the food sector), május, 118. o. 16

17 önszabályozás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésének előnyben részesített módja. Ezzel szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó francia kereskedelmi jogi rendelkezések az összes B2B kapcsolatra kiterjednek minden területen. Emellett az elektronikus kereskedelem használatának elterjedése és általánosságban a globalizáció fényében idővel várhatóan növekszenek majd az eltérő jogszabályokból eredő problémák az egységes piacon. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem ebből következően eltérő mértéke visszatarthatja a társaságokat attól, hogy származási tagállamukon kívül folytassanak tevékenységet. A helyzetet tovább súlyosbítja az, hogy a nemzeti jogi kereteket gyakran módosítják, jelezve, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére szolgáló intézkedések nem mindig sikeresek, hiszen lépést kell tartaniuk az újabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kialakulásával. Ennek megfelelően a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által érintett társaságok azt állítják, hogy nehéz és költséges nyomon követni a különböző tagállamokban érvényes törvényes jogaikat, különösen ha kkv-król van szó. Azokban a tagállamokban, ahol nincs a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó külön keret, a szokásos érvelés szerint az általános versenyjog kellően hatékony a probléma kezelésére (Cseh Köztársaság), vagy bizonyos mértékben vonakodnak beavatkozni a felek szerződési szabadságába (Egyesült Királyság), különösen a versenyszabályok megszegésének hiányában 42. Néha ennél általánosabb érvet is felhoznak, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogi szabályozás hatékonyságával és szükségességével, valamint többek között az árakra gyakorolt potenciális hatásával kapcsolatos Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni védelem uniós szinten Noha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kérdését számos közelmúltbeli kezdeményezés 43 keretében felvetették, a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájára nincs célzott uniós keretszabályozás. Az EU versenyjogának célja hozzájárulni az egységes piac létrehozásához és fenntartásához, valamint a fogyasztói jólét fokozásához 44. Olyan feltételek kialakítására törekszik, amelyek mellett a piac megfelelően tud működni, és önmagában nem foglalkozik az egyéni üzleti kapcsolatokon belüli tisztességességgel, kivéve, ha piaci befolyás fennállása okán az a piac nem megfelelő működéséhez vezet. Következésképpen az uniós versenyjog foglalkozhat néhány, de nem az összes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal. Egyéb, ágazatokat átfogó uniós eszközök szintén a kereskedelmi kapcsolatokon belüli tisztességtelen gyakorlatok kezelésére irányulnak. A tisztességtelen kereskedelmi Lásd: ICN Special Program for Kyoto Annual Conference (az ICN külön programja a kiotói éves konferenciára). Report on Abuse of Superior Bargaining Position (Jelentés a jobb alkupozícióval való visszaélésről) Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc, (COM(2009) 591, október 28.); Egységes piac a 21. századi Európa számára, (COM(2007) 725, november 20.), A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló jelentés (lásd a fenti 11. lábjegyzetet), Egységes piaci intézkedéscsomag (lásd a fenti 13. lábjegyzetet). Lásd: Jelentés a versenypolitikáról, 2010, COM(2010) 328 végleges, (9) bekezdés. 17

18 gyakorlatokról szóló irányelv 45 csak a probléma vállalkozások és fogyasztók közötti szempontjára terjed ki, ugyanakkor elismeri, hogy alaposan meg kell vizsgálni a B2Bterületen az uniós szintű fellépés szükségességét 46. Ez a jogszabály teljes mértékben harmonizálja a fogyasztók védelmét a kereskedelmi ügyletek előtt, alatt és után az olyan gyakorlatokkal szemben, amelyek ellentétesek a szakmai gondosság követelményeivel és amelyek befolyásolhatják gazdasági magatartásukat. A tagállamok szabadon kiterjeszthetik ezeket a szabályokat a vállalatközi gyakorlatokra is, és ezt néhányan meg is tették. Az irányelv nem érinti a szerződési jogot és különösen a szerződések érvényességére, létrejöttére és joghatásaira vonatkozó szabályokat. A marketing területén a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv 47 biztosítja Európa-szerte a minimális védelmi szabályokat, és a kereskedőket, az ügyfeleket és a versenytársakat egyaránt védi a megtévesztő reklámmal szemben. A Bizottság nemrégiben a vállalkozások közötti megtévesztő marketinggyakorlatok területén jövőbeli intézkedéseket vázolt fel 48, amelyek magukban foglalják többek között a vállalkozásokat Európában a megtévesztő rendszerekkel szemben védő anyagi jogi szabályok érvényesítésének megerősítését. A Bizottság mindenekelőtt azt tervezi, hogy előterjeszti a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv jogalkotási felülvizsgálatát. Emellett a késedelmes fizetésekről szóló irányelv 49 a fizetési feltételek konkrét problémájával foglalkozik. Az 593/2008/EK és a 864/2007/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról másrészről átfogó szabályrendszert biztosít annak meghatározására, hogy a felek közötti szerződéses, vagy szerződésen kívüli kötelezettségekre kiterjedő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érintő vitákra mely jog alkalmazandó. Az ágazatok tekintetében a tej/tejtermékágazatban került sor a szerződéses kapcsolatokon belül a tisztességesség elvének bevezetésére 50. Ezek közé tartozik többek között a termelők és feldolgozók közötti kötelező írásbeli szerződés, és a felvásárlók kötelezettsége, hogy a termelőknek kínáljanak minimális szerződési időtartamot. Néhány önszabályozó ágazati megoldás feltárására is sor került uniós szinten. Meg kell jegyezni, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló irányelv 51 csak a fogyasztókat védi a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekkel szemben. Eszerint a jogszabály szerint az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a /29/EK irányelv a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól. Uo., (8) preambulumbekezdés: közvetlenül védi a fogyasztó gazdasági érdekeit az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól. [ ] [L]éteznek más kereskedelmi gyakorlatok, amelyek a fogyasztókat ugyan nem károsítják, de a versenytársakat és az üzleti vállalkozásokat, mint ügyfeleket károsíthatják. A Bizottságnak gondosan meg kell vizsgálnia a közösségi fellépés szükségességét az ezen irányelv szabályozási körén kívül eső tisztességtelen verseny területén, és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell tennie a tisztességtelen verseny ezen egyéb vonatkozásainak szabályozására. Az Európai Parlament és a Tanács december 12-i 2006/114/EK irányelve a megtévesztő és összehasonlító reklámról. A vállalkozások védelme a megtévesztő marketinggyakorlatokkal szemben és a jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítása A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv felülvizsgálata (COM(2012) 702). A 2011/7/EU irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről. A 261/2012/EU rendelet az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról. 93/13/EGK irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről. 18

19 jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. A közös halászati politika reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok keretében a Bizottság szintén számos ágazati kezdeményezést tett a halászati és akvakultúra-terület B2B kapcsolataiban a tisztességes üzletkötés előmozdítása érdekében 52. Néhány uniós szintű jogi rendelkezés részben kezelheti az üzleti kapcsolatokban meglévő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Mindazonáltal ez olyan széttöredezett szabályokat eredményezhet, amelyek az érintett konkrét gyakorlatoktól függően léphetnek működésbe, vagy ha a gyakorlatokat alkalmazó társaság piaci befolyással rendelkezik. Az üzleti partnere által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembesülő társaság összességében nézve mégsem részesül EU-szerte következetes védelemben. Ez az egységes piacon jellemző jogi széttöredezettség visszatarthatja a társaságokat attól, hogy származási tagállamukon kívül folytassanak tevékenységet. Az Európai Bizottság 2011-ben javaslatot tett egységes adásvételi jogi szabályokra, amelyek birtokba vehető ingóságok és digitális tartalom határokon átnyúló értékesítése esetében lesznek alkalmazhatók 53. A közös európai adásvételi jog opcionális lesz: a szerződő felek választhatják az alkalmazását, de nem kötelesek erre. A B2B kapcsolatokban való alkalmazhatóság érdekében legalább az egyik félnek kkv-nak kell lennie. A javaslat különösen a kkv-kra irányul, hogy védje őket az egyoldalúan megszabott kedvezőtlen feltételekkel szemben. Néhány szabály alapszabály lesz: például, a közös európai adásvételi jog meghatározza, hogy ha nem állapították meg kifejezetten az árat, a fizetendő ár a hasonló helyzetben szokásosan felszámított ár, vagy hogy a határozatlan idejű szerződést bármelyik fél csak ésszerű felmondási idő megjelölésével mondhatja fel. A két fél érdekei közti tisztességes egyensúlyt garantáló néhány rendelkezés olyan fontos, hogy kötelező lesz: Valamennyi fél jóhiszeműen és a tisztességesen köteles eljárni. A B2B szerződésekben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek abban az esetben tekintendők tisztességtelen feltételnek, ha alkalmazásuk nagymértékben eltér a jó kereskedelmi magatartástól, és ellentétes a jóhiszeműséggel és tisztességgel. Ezek kizárólag akkor érvényesíthetők a másik féllel szemben, ha a másik fél ismerte őket, vagy a fél ésszerű lépéseket tett annak érdekében, hogy a másik fél figyelmét felhívja az említett feltételekre. Ha az egyik fél jogosult egyoldalúan meghatározni az árat, és az általa meghatározott ár nagymértékben ésszerűtlen, akkor a szokásosan felszámított árat kell megfizetni. A szerződés megtámadható, ha az egyik felet tisztességtelenül kihasználták, például ha tapasztalatlan, és a másik fél ezt tudta vagy elvárhatóan tudhatta volna, és kihasználta az elsőként említett fél helyzetét oly módon, hogy túlzott haszonra vagy tisztességtelen előnyre tett szert. A felek nem rövidíthetik le az elévülési időszakot a tények tényleges vagy vélt ismerete alapján egy évnél kevesebb, és nem hosszabbíthatják meg tíz évnél hosszabb időre COM(2011) 416 végleges, július 13. A közös európai adásvételi jogról szóló rendeletjavaslat, COM(2011)

20 Kérdések: 11) A néhány tagállamban meglévő nemzeti szabályozási/önszabályozási keretek megfelelően kezelik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat? Amennyiben nem, miért nem? Magyarország azok közé az európai országok közé tartozik, ahol a legszigorúbb szabályokat hozták a beszállítók védelmére 54, ám itt a szabályok betartatása okoz gondot. Így még a kemény szabályozás sem vezetett látványos javuláshoz.55 A Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogtudományok Intézetének (British Institute of International and Comparative Law, BIICL) az élelmiszerellátási lánc szabályozásáról szóló kutatása rámutatott, hogy milyen gyakran foglalkoznak az EU-ban a vásárlói erőfölénnyel, és ehhez képest milyen nehéz hatékony szabályokat hozni. A vizsgált 15 tagállam közül kilenc tett lépéseket a probléma szabályozására 56, hatan közülük a versenyjog keretein belül. Ezek az államok enyhe jogi eljárásokat alkalmaztak, és öten terveznek szabályozást. A kutatás a következő megállapításra jutott: Jelenleg egyetlen tagállamban sem alkalmaznak olyan módszert, amely önmagában teljesen hatékony. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az eljárások többsége a versenyjogon alapul, másrészt annak, hogy nehéz olyan modellt létrehozni, amely megfelelően kezeli az élelmiszerkereskedők és a beszállítók közötti egyedi kapcsolatot ) Azokban a joghatóságokban, ahol nem léteznek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra irányuló nemzeti szabályozási/önszabályozási keretek, problémát jelent a hiányuk? 13) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére irányuló intézkedéseknek csak a belföldi piacokon van hatása, vagy a határokon átnyúló kereskedelemben/szolgáltatásnyújtásban is? Ha igen, kérjük, fejtse ki az Ön társaságának a határokon átnyúló kereskedelem folytatására irányuló képességére gyakorolt hatást. A nemzeti szabályozási/önszabályozási keretek közti eltérések az egységes piac széttöredezését eredményezik? 14) Ön szerint kellene-e további intézkedéseket hozni uniós szinten? Igen, különben az áruk szabad áramlásának elve miatt a nagy vevői erejű kereskedelmi láncok kikerülhetik a tagállami szabályokat. 54 Egy európai összehasonlító jogi elemzés szerint: 55 Klauber Mátyás (szerk.): Az agrárrendtartási és a kereskedelmi törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata. KOPINT TÁRKI Konjunktúrakutatási Intézet Zrt Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lettország, Románia, Szlovénia, Egyesült Királyság