ZÖLD KÖNYV AZ EURÓPAI VÁLLALATKÖZI ÉLELMISZER- ÉS NEMÉLELMISZER- ELLÁTÁSI LÁNC MENTÉN ALKALMAZOTT TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRÓL

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2013) 37 final ZÖLD KÖNYV AZ EURÓPAI VÁLLALATKÖZI ÉLELMISZER- ÉS NEMÉLELMISZER- ELLÁTÁSI LÁNC MENTÉN ALKALMAZOTT TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRÓL (EGT-vonatkozású szöveg) HU HU

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK MEGHATÁROZÁSA A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalma A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok példái A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok potenciális hatásai A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRA VONATKOZÓ JOGI KERETEK Nemzeti szintű széttöredezett jogi keretek Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni védelem uniós szinten A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK ELLENI SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Érvényesítési mechanizmusok nemzeti szinten Érvényesítési mechanizmusok uniós szinten A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK TÍPUSAI Nem egyértelmű szerződési feltételek Írásbeli szerződések hiánya Visszamenőleges szerződésmódosítások A kereskedelmi kockázat tisztességtelen átruházása Az információk tisztességtelen felhasználása A kereskedelmi kapcsolat tisztességtelen megszüntetése Területi ellátási korlátok A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közös jellemzői ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

3 1. BEVEZETÉS A vállalkozások közötti (B2B) ellátási lánc az európai gazdaság fontos eleme. A beszállítóktól a fogyasztók felé tereli a termékeket és szolgáltatásokat, és közvetlenül hat a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra. A kiskereskedelmi szolgáltatások az EU GDP-jéből 4,3%- ot, az uniós foglalkoztatottak közül 18,7 milliót (vagyis 8,3%-ot) és az uniós kkv-k közül 17%-ot képviselnek 1. Biztosítják a más gazdasági ágazatokból, például a mezőgazdaságból, feldolgozóiparból, a logisztika és informatikai szolgáltatások területéről származó áruk és szolgáltatások eljuttatását a fogyasztókhoz. Ez a zöld könyv a B2B élelmiszer-ellátási és nemélelmiszer-ellátási lánccal foglalkozik, amely a vállalkozások közötti vagy a vállalkozások és hatóságok közötti tranzakciók lánca, amely a főként a lakosságnak, személyes vagy háztartási fogyasztásra vagy használatra szánt áruk leszállítását eredményezi. Az ellátási lánc számos szereplőből tevődik össze (termelők/feldolgozók/forgalmazók), és mindegyikük hatással van a fogyasztó által fizetett végső árra. Ez a hatás az érintett élelmiszer-ipari vagy nem élelmiszer-ipari ágazattól függően változó. Az érintett ágazatok maximális gazdasági potenciáljának eléréséhez kulcsfontosságú a jól működő B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc. Az elmúlt két évtizedben a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc gazdasági, társadalmi és demográfiai okokból jelentősen megváltozott. Az egész Unióban jellemző megnövekedett koncentráció és vertikális integráció a B2B élelmiszer- és nemélelmiszerellátási lánc szerkezeti változásához vezettek. Számos nemzetközi kiskereskedelmi beszerzési szövetség alakult ki, amelyek a nagyobb vásárlóerő révén méretgazdaságosságra törekszenek a beszerzésekben. A kiskereskedők saját márkáinak elterjedése következtében néhány kereskedő beszállítóinak közvetlen versenytársává vált. Úgy tűnik, az ellátási láncban kis számú, viszonylag erős szereplő rendelkezik jelentős tárgyalóerővel. Ezek a tényezők bizonyos esetekben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz vezethetnek a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncbeli kapcsolatokban. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azok, amelyek nagymértékben eltérnek a jó kereskedelmi magatartástól, és ellentétesek a jóhiszeműséggel és tisztességgel. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat jellemzően kiegyensúlyozatlan helyzetben kényszeríti az erősebb fél a gyengébbre. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megvitatására uniós szinten először az uniós élelmiszer-ágazatot érintően, 2009-ben került sor, amikor a mezőgazdasági árcsúcsokra tekintettel emelkedtek a fogyasztói árak. A piac átláthatóságának hiánya, az alkupozícióbeli egyenlőtlenségek és a versenyellenes gyakorlatok a beszámolók szerint a piac torzulásához vezettek, potenciálisan negatívan érintve az élelmiszer-ellátási lánc egészének versenyképességét. Emiatt szükségessé vált az élelmiszer-ellátási lánc működésének elemzése. A Bizottság úgy vélte, hogy a fogyasztóknak nem kínálnak kellően tisztességes üzletet a termékválaszték és az ár tekintetében, és hogy a közvetítők / élelmiszer-feldolgozó 1 Eurostat,

4 nagyvállalatok / kereskedők leszorították a mezőgazdasági termelők árrését 2. Valójában az élelmiszer-ellátási lánc teljesítménye az uniós polgárok mindennapi életét befolyásolja, mivel háztartási kiadásaik megközelítőleg 14%-át élelmiszerre költik 3, emellett befolyásolja az olyan gazdasági ágazatok működését, mint a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozó ipar és a kiskereskedelem. Ezenfelül a reál élelmiszerárak csak 2008-ban több mint 3%-kal emelkedtek 4, ami a vásárlóerő és a fogyasztói bizalom visszaeséséhez vezetett, és ez vált az általános árinfláció egyik fő mozgatórugójává. Erre reagálva 2010-ben létrejött az élelmiszerellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum vállalkozások közötti szerződéses gyakorlatokkal foglalkozó szakértői platformja, amely erre a problémára kíván megoldást találni. A szakértői platform 2011-ben megfogalmazott számos elvet és az élelmiszer-ellátási lánc vertikális kapcsolataiban alkalmazott tisztességes és tisztességtelen gyakorlatok példáit, és ezt az európai élelmiszer-ellátási láncban különböző érdekeket képviselő tizenegy szervezet aláírta ben a platform egy érvényesítési mechanizmuson dolgozott. A közös erőfeszítés ellenére a javasolt keret nem tudott hatékony megoldást találni a megfelelés elmaradására, és nem kapta meg a teljes ellátási láncot átfogó képviselők támogatását a magas szintű fórum december 5-én tartott harmadik üléséig. A tizenegy szervezet közül nyolcan azonban jelezték azon szándékukat, hogy 2013 elején önkéntes alapon elindítják a tisztességes gyakorlatok elveinek alkalmazását 6. Ugyanakkor az érdekeltek folytatják a munkát, hogy ezen ágazatspecifikus megközelítésben kompromisszumot találjanak. A Bizottság arra biztatja az érdekelteket, hogy a következő hónapok során jussanak megegyezésre. A Bizottság emellett december 31-ig meghosszabbította a magas szintű fórum mandátumát 7, és tovább figyeli az élelmiszer-ellátási lánc sajátos fejleményeit, hogy nyomon kövesse az eddigi eredményeket. A Bizottság ezzel párhuzamosan megkezdi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájának kezelésére irányuló különböző lehetőségek hatásvizsgálatával kapcsolatos munkát. A hatásvizsgálat arra is kiterjed, hogy ezzel a problémával milyen mértékben lehet helyben foglalkozni, és szükség van-e uniós szintű megoldásra. Ez a megközelítés megtartja a magas szintű fórum élelmiszer-ágazatban elért eredményeit, emellett figyelembe veszi az önszabályozástól a jogi szabályozásig terjedő összes lehetséges megoldást. Ennek alapján a Bizottság 2013 második felében további megfelelő lépéseket fog javasolni. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal már számos felmérés és vizsgálat foglalkozott több tagállamban 8. Az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) egy közelmúltbeli jelentése 9 megerősítette, hogy a nemzeti versenyhatóságok nagy számban az élelmiszer Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc, (COM(2009) 591, október 28.) Eurostat, Uott. AIM, CEJA, CELCAA, CLITRAVI, Copa Cogeca, ERRT, EuroCommerce, Euro Coop, FoodDrinkEurope, UEAPME és UGAL. AIM, CELCAA, ERRT, EuroCommerce, Euro Coop, FoodDrinkEurope, UEAPME és UGAL. A Bizottság december 19-i határozata a július 30-i határozatnak az alkalmazási ideje és az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórum összetétele tekintetében történő módosításáról (2012/C 396/06), HL C 396., , 17. o. Ezek közé tartozik Bulgária, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság. ECN Report on competition law enforcement and market monitoring activities by European competition authorities in the food sector (Az ECN jelentése az európai versenyhatóságok általi versenyjog- 4

5 ágazat egyik problémájaként azonosították a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok meglétét. Mindazonáltal tágabb összefüggésben fennáll az a vélemény, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok nem csak az élelmiszer-ágazatban, de a nemélelmiszer-ágazatokban is előfordulhatnak. A zöld könyv segítséget nyújt az ezzel a problémával kapcsolatos információk összegyűjtéséhez, amely probléma számos tényezőhöz köthető. Elsőként az élelmiszer jellegű és a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi ágazat vegyes formátumúvá alakulása, vagyis a kiskereskedők döntő többsége ugyanazon irányítás és ugyanazon feltételek mellett élelmiszerek, háztartási áruk és egyéb termékek választékát kínálja. Másodikként az, hogy a legnagyobb gyártók közül néhányan élelmiszert és más típusú árukat például mosószert, kozmetikai cikkeket, higiéniai termékeket stb. egyaránt előállítanak, és ez néhány márka jelentőségével kombinálva szintén befolyásolhatja a szállító/kiskereskedő kapcsolatot. A gyakorlatok azonosítására számos ágazatban sor került, beleértve a bútorokat, vagy a textileket 10. A ruházati ágazatban egy az uniós ruházati láncon belüli üzleti kapcsolatokról szóló 2007-es jelentés kilenc tisztességtelennek vélt gyakorlatot azonosított a gyártók és a kiskereskedők között. Ezek többek között az alábbiakat foglalják magukban: a kiskereskedő promóciós költségeinek automatikus felszámítása, visszaterhelések, késleltetett kifizetések, nem értékesített áruk visszaküldése, a szállítói kapcsolat hirtelen megszakítása és az árumintákban foglalt innovatív ötletek kihasználása 11. A kiskereskedelmi piac bizottsági megfigyelési tevékenysége 12 kapcsán említésre került több kiskereskedelmi ágazatban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megléte. Az Európai Parlament szintén elismerte, hogy túl kell lépni az agrár-élelmiszeriparon, és sürgette a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket e tekintetben 13. A Bizottság az I. egységes piaci intézkedéscsomagban 14 kifejezte szándékát az üzleti kapcsolatokban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelemre irányuló kezdeményezés elindítására. Emellett vállalkozásokkal folytatott számos közelmúltbeli konzultáció is megerősítette e probléma meglétét 15. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok káros hatással lehetnek az EU gazdaságára és különösen a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncra. Az ilyen gyakorlatok hatással érvényesítésről és piac-megfigyelési tevékenységekről az élelmiszer-ágazatban), május, o. Üzleti kapcsolatok az EU ruházati ellátási láncában: a gyártóktól a kiskereskedelemig és a disztribúcióig. Bocconi Egyetem; ESSEC Business School. Baker & McKenzie , 124. o. Üzleti kapcsolatok az EU ruházati ellátási láncában: a gyártóktól a kiskereskedelemig és a disztribúcióig, 126. o. A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyelete A kereskedelem és forgalmazás hatékonyabb és tisztességesebb belső piacáért 2020-ra (COM(2010) 355, július 5.). Az Európai Parlament állásfoglalása a hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piacról (2010/2109(INI)), július 5. Egységes piaci intézkedéscsomag. Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez Együtt egy újfajta növekedésért (COM(2011) 206, április 13.). A tagállamok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos felmérése; ECN Report on competition law enforcement and market monitoring activities by European competition authorities in the food sector (Az ECN jelentése az európai versenyhatóságok általi versenyjog-érvényesítésről és piac-megfigyelési tevékenységekről az élelmiszer-ágazatban), május, 117. o.; Európai Vállalkozási Tesztpanel; A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelvvel és a vállalkozásokat érintő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos konzultáció. 5

6 lehetnek a társaságok, köztük a kkv-k beruházási és innovációs kapacitására. Ezenfelül a széttöredezett nemzeti szabályok megléte további akadályt jelenthet az egységes piacon a határokon átnyúló beszerzés és értékesítés folytatása számára. Ez a zöld könyv előzetes értékelést tartalmaz, és további bizonyítékot és véleményeket kíván gyűjteni egyrészt a B2B élelmiszer- és nem élelmiszer-ellátási lánc mentén lévő kapcsolatokban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásából eredő lehetséges problémákra, másrészt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére irányuló hatályos nemzeti szabályok hatékony érvényesítésének problémájára vonatkozóan, továbbá fel kívánja mérni e problémák egységes piacra jelentett hatását. A zöld könyv célja konzultáció indítása az érdekeltekkel erről az elemzésről, információgyűjtés és adott esetben az ezzel a problémával foglalkozó lehetséges következő lépések meghatározása. Az ellátási lánc működésének javítása ösztönözné a nagyobb gazdasági integrációt és kezelné a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint az ezek leküzdésére irányuló nemzeti szabályok széttöredezettsége által okozott jelentős egységes piaci hiányosságokat. Ez hozzájárulna az EU azon átfogóbb céljához, hogy 2020-ra intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdasággá váljon. 2. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK MEGHATÁROZÁSA 2.1. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalma A szerződési szabadság a B2B kapcsolatok egyik sarokköve a piacgazdaságban, és a feleknek lehetőségük kell legyen olyan szerződést kialakítani, amely igényeiknek legjobban megfelel. Ez különösen a szerződéskötés előtti tárgyalások során jelentkező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érinti, amelyeket aztán szerződéses feltételek közé foglalnak. A szerződéskötés szabadságából kölcsönös előnyökhöz jutás érdekében a feleknek képesnek kell lenniük a szerződéses feltételek tényleges megtárgyalására. Mindazonáltal bizonyos esetekben, ha az egyik szerződő fél erősebb alkupozícióval rendelkezik, egyoldalúan feltételeket szabhat a gyengébb félnek ezáltal túlzott mértékben úgy formálja az üzleti kapcsolatot, hogy az kizárólag az ő saját gazdasági érdekeinek kedvezzen. A szerződő fél használhat például jelentősen kiegyensúlyozatlan feltételeket, és alkupozíciójának köszönhetően ezeket nem fogja egyenként megtárgyalni. Ilyen helyzetekben a gyengébb fél adott esetben nincs olyan pozícióban, hogy visszautasítsa az ilyen egyoldalúan rákényszerített kedvezőtlen feltételeket, mivel fél attól, hogy nem kötik meg a szerződést, vagy akár teljesen ki is zárják az üzletből. Az ilyen egyenlőtlen alkupozícióknak többféle oka lehet, például jelentős különbség a felek relatív méretében/árbevételében, gazdasági függőség vagy az egyik félnél már felmerült, jelentős meg nem térülő költségek (például magas előzetes beruházások). A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat jellemzően kiegyensúlyozatlan helyzetben kényszeríti az erősebb fél a gyengébbre aki gyakran nem képes megszüntetni a tisztességtelen kapcsolatot és másik üzleti partnerre váltani az ilyen váltás költségei miatt, vagy mert a szerződő félnek nincs más alternatívája. Fontos megjegyezni, hogy a kiegyensúlyozatlan helyzet a B2B kapcsolat bármely oldaláról felmerülhet: a kiskereskedők és a beszállítók egyaránt lehetnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatai, amelyek a B2B kiskereskedelmi ellátási lánc bármely szakaszán előfordulhatnak. Ez a helyzet 6

7 alakulhat ki például mezőgazdasági termelőknél, akik esetében gyakran kevésbé korlátozott a termékeiket felvásárló üzleti partnerek köre, és akik számos termék sajátos jellemzőiből adódóan nem tudják hosszabb ideig tárolni a terméket, amíg jobb felvásárlási feltéteket kapnak. E gyakorlatok közé tartozik az, ha nem nyújtanak elegendő tájékoztatást a szerződéses feltételekről, ha olyan árukért vagy szolgáltatásokért kérnek ellentételezést, amelyek nem bírnak értékkel a szerződő fél számára, ha egyoldalúan vagy visszamenőlegesen megváltoztatják a szerződés feltételeit, valamint ha fiktív szolgáltatásokért fizetnek, megakadályozzák a szerződő felek által más tagállamokból történő beszerzést és ez az egységes piac területi felosztásához vezet. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a B2B kapcsolatok bármely szakaszában előfordulhatnak. Alkalmazásukra sor kerülhet a szerződés tárgyalása során, részei lehetnek magának a szerződésnek, vagy felmerülhetnek a szerződéskötés utáni szakaszban (például visszamenőleges szerződésmódosítás). A szerződés megkötése után tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat lehet csupán a tisztességtelen feltételek végrehajtása. Mindazonáltal akkor is felmerülhetnek potenciális problémák, ha a szerződés feltételei mindkét fél számára elfogadhatónak tűnnek. Általánosságban a szerződések nem fedik le a szerződő felek szerződés-végrehajtási szakaszban tanúsított magatartásának minden szempontját, vagy annyira összetettek, hogy a felek nem értik teljes mértékben, mit jelentenek a feltételek a gyakorlatban. A felek ezenkívül adott esetben nem ugyanannyi információval rendelkeznek a tranzakcióról, ami az erősebb fél részéről tisztességtelen magatartáshoz vezethet a gyengébb fél kárára. E tekintetben a kkv-k általában gyengébb pozícióban vannak a nagyobb felekhez képest, mivel esetleg nincs meg a megállapodás szerinti feltételek minden kihatásának értékeléséhez szükséges szaktudásuk. Az optimálisan működő piacon a felek közti bizalom hiánya az üzletfelek lecserélését eredményezné. Az üzletfélváltás magas költségei vagy az ilyen lehetőség hiánya konkrétan kedvező alkupozíciót jelent, amely az erősebb felet tisztességtelen magatartásra ösztönözheti. Az, ha egy fél nem tud másik üzleti partnerre váltani és a meglévő kapcsolatot nem tudja megszüntetni, kulcsfontosságú tényező a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kialakulásában. Emellett a gyengébb fél gyakran attól tart, hogy ha panaszt tesz, megszűnhet a kereskedelmi kapcsolat. Emiatt a félelem tényező miatt a panaszok előfordulásának valószínűsége sokkal kisebb, és ezért ez az egyik legfontosabb megvizsgálandó kérdés az érvényesítési mechanizmusok értékelésekor. Például úgy tűnik, hogy a szállítók 87 %-a nem tesz lépéseket azon túl, hogy beszél az ügyfelével. Ezek majdnem két harmada (65 %) a megtorlástól való félelem, és 50 %-uk a nyilvános megoldások hatékonyságában való kételkedés miatt nem tesz lépéseket 16. Nemrégiben az ír élelmiszer-piaci szállító-kiskereskedő kapcsolatokkal foglakozó ír parlamenti bizottság elé a kiskereskedőkkel való kapcsolataik megvitatása céljából meghívott szinte összes szállító és termelő visszautasította a meghívást Dedicated Research, AIM-CIAA Survey on Unfair Commercial Practices in Europe, március, elérhető itt: Parliamentary report on the Supplier-Retailer relationship in the Irish Grocery Market, Committee on Enterprise, Trade and Employment, március, 19. o. 7

8 A releváns információk begyűjtése érdekében a bizottság a közvetlen, bizalmas alapú kapcsolatfelvétel mellett döntött. Kérdések: 1) Egyetért a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fenti fogalommeghatározásával? 2) Az Ön tagállamában elismerik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát? Amennyiben igen, kérjük, részletezze, hogyan. 3) Az Ön véleménye szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok fogalmát a szerződés megtárgyalására kell korlátozni, vagy ki kell terjeszteni a szerződéskötést megelőző és/vagy az azt követő szakaszra is? 4) A B2B kiskereskedelmi ellátási lánc mely szakaszában fordulhatnak elő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok? 5) Mit gondol a félelem tényező fogalmáról? Egyetért az e problémáról fent alkotott értékeléssel? Kérjük, fejtse ki A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok példái A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok számos felmérés és vizsgálat tárgyát képezték, amelyek gyakran az élelmiszer-ágazatra összpontosítottak. Az Egyesült Királyság versenybizottságának (Competition Commission) évi, az Egyesült Királyságban élelmiszerüzletek kínálatáról folytatott vizsgálata gyakorlatot azonosított, amelyből 26 potenciálisan bizonytalanságot teremt a szállítók számára bevételeik vagy költségeik tekintetében, túlzott mértékű kockázat vagy váratlan költségek szállítókra történő átruházása révén. Ezek közé tartoztak a visszamenőleges ármódosítások, a promóciók visszamenőleges finanszírozása, vagy egyéb olyan gyakorlatok, amelyek lényegében a korábban megállapodott szállítási feltételek visszamenőleges módosításához vezettek. A spanyol versenyhatóságnak az élelmiszer-ágazatban a szállítók és a kiskereskedők közötti kapcsolatokról szóló jelentése gyakorlatot azonosított a gyártók és a kiskereskedők között, és ezeket három kategóriára bontotta: i. kereskedelmi fizetések (például a termékek tartására és kihelyezésére felszámított díjak); ii. a kiskereskedő által végzett kiegészítő tevékenységekhez való hozzájárulás (például promóciós díjak); iii. atipikus fizetések (például azok, amelyek a gyártó szerint a kiskereskedő felelősségébe tartoznak) Competition Commission, Final Report of the supply of groceries in the UK market investigation (Az Egyesült Királyságban az élelmiszerüzletek kínálatáról folytatott piaci vizsgálatról szóló végleges jelentés), április 30. Comisión Nacional de la Competencia, Report on the relations between manufacturers and retailers in the food sector, október. 8

9 Az ír parlamenti bizottsági jelentés felhívja a figyelmet olyan állításokra, miszerint néhány kiskereskedő súlyos kötelességszegést, zaklatást és megfélemlítést és akár illegális gyakorlatokat alkalmaz a szállítókkal szemben, a jelentés továbbá azt állítja, hogy sok szállító szembesült a kiskereskedők olyan gyakorlataival, amelyek pénzügyi hozzájárulás iránti indokolatlan igényeket foglaltak magukban, ha a szállítók visszautasították a kiskereskedő feltételeinek való megfelelést A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok potenciális hatásai A B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása hatással lehet a vállalkozásokra, ami pedig káros hatásokat eredményezhet a gazdaság egésze számára. Nehéz számszerűsíteni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncra kifejtett hatását, elsősorban a probléma jellege miatt, de mérési nehézségek miatt is. Mindazonáltal a feltételezések szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok potenciális káros hatásai között lehetnek rövid és hosszú távon egyaránt a beruházásokra és az innovációra kifejtett hatások 21. A Bizottság nemrégiben tanulmány készítésébe fogott az élelmiszer-kiskereskedelemben a választék és az innováció alakulásáról annak számszerűsítése céljából, hogy ezek az Európai Unióban a kiskereskedelmi ágazat modernizálása és koncentrációja következtében változtak-e az elmúlt években. A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum példaként említette az UHT-tej esetét Franciaországban, ahol a FranceAgrimer által irányított Observatoire des prix et des marges szerint a termelői ár (nem árrés) aránya az UHT-tej végső fogyasztói árában a közötti időszakban 32,2 %-ról 25,9 %-ra csökkent, ami egyértelműen rontja a termelők beruházási képességét. Emellett a Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc című bizottsági közleményt kísérő, Az ártranszmisszió elemzése az uniós élelmiszer-ellátási lánc mentén című dokumentum 22 a közötti időszakban az elemzett piacokon (például sertéshús és tejtermékek) az árak inkább lassú és aszimmetrikus transzmisszióját állapítja meg a mezőgazdasági termelőktől a fogyasztók felé, amit részben az alkupozíciók lehetséges kiegyensúlyozatlansága és/vagy az élelmiszerláncban jelenlévő versenyellenes gyakorlatok magyarázhatnak. Sok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat köthető fizetési kérdésekhez, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az árak szállítók, közvetítők és kiskereskedők közötti kialakításának módjához. A finn versenyhatóság által a mindennapi fogyasztási cikkekről nemrégiben készített tanulmányból például kiderül, hogy a válaszadó társaságok 90 %-a fizetett nem egyértelmű előnyökhöz kapcsolódó úgynevezett marketingjuttatást. Néha ezek a fizetések a kereskedés előfeltételét jelentették valós ellenszolgáltatás nélkül Lásd a fenti 15. lábjegyzetet. Ez összhangban van a Dedicated Research által a szállítók véleményéről végzett felmérés megállapításaival, amelyekből kiderül, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok negatív hatással vannak a költségekre, az értékesítésre és az innovációra (a válaszadók 83 %-a, 77 %-a illetve 40 %-a szerint). Lásd a fenti 15. lábjegyzetet. SEC(2009) Kilpailuviraston Päivittäistavarakauppaa koskeva selvityksiä I/2012, 119. oldal. 9

10 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a kisebb bevételek és a bizonytalanság miatt káros hatással lehetnek a beruházásokra és az innovációra. A visszamenőlegesen megszabott tisztességtelen feltételek különösképp bizonytalanságot teremthetnek az üzleti tervezés tekintetében és a beruházások csökkenését eredményezhetik. A beruházás megtérülésének kiszámítása magában foglalja a potenciális kockázatok értékelését. A visszamenőleges módosítások vagy az információk tisztességtelen felhasználása visszavetheti a társaságok beruházásra, innovációra, kapacitásbővítésre vagy új termékvonalak kialakítására irányuló képességét. Ez az eset áll fenn, amikor a szállítókhoz visszajuttatott nem értékesített termékért nem fizetnek még akkor sem, ha a szerződéses feltételek az ellenkezőjét rögzítik (például szezonális háztartási termékek vagy korlátozott eltarthatóságú termékek). Ez a szállítóknál kényszerűen szükségtelen költségeket okoz, bizonytalanságot teremthet, és kihatással van a beruházásra. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lehetséges káros hatásai a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén minden szereplőt érintenek, de aránytalan hatásai lehetnek a kkv-kre, amelyek gyakran nem rendelkeznek az összetett szerződésekre vonatkozó szaktudással, magasabbak az üzletfélváltási költségeik és kevesebb kereskedelmi kapcsolattal rendelkeznek, kevésbé hajlandóak formális érvényesítési mechanizmusok alkalmazására, és az erős kereskedelmi partnerekkel szemben kisebb ellensúlyozó erővel bírnak. Emellett a vélemények között szerepel az is, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok negatív hatással lehetnek a nemzetközi kereskedelemre és akadályozzák az egységes piac megfelelő működését. A szállítók például vonakodhatnak külföldi kiskereskedőkkel üzletet kötni, mivel félnek attól, hogy idegen nemzeti jogi környezetben esnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok áldozatául. Ez természetesen nem az egyetlen akadály: az uniós ellátási láncon belül a határokon átnyúló szerződéskötések mértéke tagállamról tagállamra változik, a vertikálisan integrált nagyméretű kiskereskedők jelenlététől, az online kereskedők arányától, a kiskereskedelmi alszegmenstől és a nagykereskedők szerepétől függően 24. E tényezőkre való tekintet nélkül azonban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok akadályozhatják a határokon átnyúló kapcsolatok kialakulását, főként mivel nehéz az ezeket kezelő szabályok nemzetközi összefüggésben történő érvényesítése. Kérdések: 6) Tapasztalatai alapján milyen mértékben és milyen gyakran fordulnak elő a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az élelmiszer-ágazatban? A kereskedelmi kapcsolat mely szakaszában fordulnak főként elő és milyen módon? 7) Jelen vannak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelmi ágazatokban is? Ha igen, kérjük, adjon meg konkrét példákat. 8) Van-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak negatív hatása különösen az Ön társaságának beruházási és innovációs képességére? Kérjük, adjon meg konkrét példákat, és számszerűsítsen, amennyire lehetséges. 24 Lásd: The functioning of the food supply chain and its effect on food prices in the European Union (Az élelmiszer-ellátási lánc működése és hatása az élelmiszerárakra az Európai Unióban), European Economy, Occasional Papers 47, május. 10

11 9) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hatással vannak-e a fogyasztókra (például az árak, a termékválaszték vagy az innováció befolyásolása révén)? Kérjük, adjon meg konkrét példákat, és számszerűsítsen, amennyire lehetséges. 10) Hatással vannak-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a határokon átnyúló uniós kereskedelemre? A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok következtében széttöredezetté válik-e az egységes piac? Ha igen, kérjük, magyarázza el, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok milyen mértékben befolyásolják az Ön társaságának képességét a határokon átnyúló kereskedelem folytatására. 3. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOKRA VONATKOZÓ JOGI KERETEK 3.1. Nemzeti szintű széttöredezett jogi keretek Az évek során az állami hatóságok egyre inkább fontos szakpolitikai kérdésnek tekintették a szállítók és felvásárlók közti kapcsolatokban a tisztességtelen gyakorlatokat. Ennek eredményeképp sok tagállam intézkedéseket hozott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájának kezelése érdekében, de ezt különböző módokon tették. Ez a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben nemzeti szinten nyújtott védelem szintje, jellege és jogi formája tekintetében nagyfokú eltéréseket eredményezett. A kiindulópont gyakran a nemzeti versenyhatóságok által végzett elemzés volt, amelynek célja a kiskereskedelmi ágazatban a versenynek, valamint a kiskereskedő szállító kapcsolatban a kereskedelmi gyakorlatok szerepének az értékelése volt 25. A versenyjog és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jog kapcsolata Ebben az összefüggésben meg kell különböztetni a versenyjogot a tisztességtelen gyakorlatok megakadályozására irányuló jogszabályoktól. A tisztességtelen kereskedelemre vonatkozó szabályok főként a versenyjogtól eltérő célt szolgálnak, ugyanis a társaságok közötti szerződéses kapcsolatokat szabályozzák például azon feltételek megszabásával, amelyeket a szállítóknak a forgalmazók felé kínálniuk kell, függetlenül a piaci versenyre gyakorolt tényleges vagy vélelmezett hatásoktól. Különösen ez a helyzet azoknál a jogszabályoknál, amelyek megtiltják a vállalkozások számára, hogy indokolatlan, aránytalan vagy 25 Lásd többek között Portugália esetében Autoridade da Concorrência, Report on Commercial Relations between the Large Retail Groups and their Suppliers, október; az Egyesült Királyság esetében Competition Commission, The supply of groceries in the UK market investigation, április 30., Svédország esetében Konkurrensverket, Mat och marknad från bonde till bord, április; Spanyolország esetében Comisión Nacional de la Competencia, október 5., Informe sobre el código de buenas prácticas de distribución del automóvil and Informe sobre el anteproyecto de ley de contratos de distribución; Finnország esetében Kilpailuviraston Päivittäistavarakauppaa koskeva selvityksiä. A 9. lábjegyzetben felidézett ECN jelentés egyéb tanulmányokat is említ. 11

12 ellenszolgáltatás nélküli üzleti feltételeket alkalmazzanak kereskedelmi partnereikkel szemben, illetve ilyen feltételeket érjenek el vagy kíséreljenek meg elérni náluk 26. A versenyjog kiterjedhet bizonyos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási lánc mentén fennálló kapcsolatokban. Mindazonáltal nem terjed ki minden ilyen gyakorlatra, mivel célja a piaci verseny védelme, és tipikusan a piaci befolyás helyzeteit kezeli 27. Számos tagállamban vannak az egyoldalú magatartásra vonatkozó versenyjogi szabályok, amelyek például a gazdaságilag függő vállalkozások irányában tanúsított visszaélő jellegű magatartást és/vagy a túlságosan erős alkupozícióval való visszaélést tiltják vagy szankcionálják. A nemzeti versenyhatóságokból és az Európai Bizottságból álló Európai Versenyhatóságok Hálózatának nemrégi jelentése azt a következtetést vonta le, hogy bizonyos, sok érdekelt szerint tisztességtelennek tartott kereskedelmi gyakorlatok uniós szinten vagy a legtöbb tagállamban nem tartoznak versenyjogi szabályok hatálya alá 28. Polgári és kereskedelmi jog és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok Ami a tisztességességet illeti az egyéni üzleti kapcsolatokban, a polgári és/vagy kereskedelmi jog alapelvei bizonyos mértékű védelmet nyújthatnak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen. A legtöbb tagállamban létezik a tisztességesség kötelezettségének általános fogalma. Ez általában olyan fogalmakra vonatkozik, mint a jó erkölcsbe ütköző magatartás, a jóhiszeműség, tisztességesség vagy lojalitás elveivel összhangban lévő teljesítés/tárgyalások. Ezen elvek be nem tartása jellemzően semmissé és bírósági úton nem érvényesíthetővé teszi a szerződést. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó specifikus nemzeti keretek Néhány tagállam kiterjesztette a polgári jog által nyújtott védelmet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat növekvő esetszámának kezelése érdekében 29. Ennek során különféle nemzeti eszközöket alkalmaztak. Néhány tagállam a témával kapcsolatos specifikus jogszabály elfogadásának lehetőségét részesítette előnyben 30, míg mások magatartási kódexeket vezettek be vagy népszerűsítettek, vagy ezt tervezik 31. Hasonlóképp alapvető különbségek vannak a vonatkozó törvényi vagy önszabályozó eszközök hatályát érintő tagállami megközelítések között. Néhány tagállamban az eszközök a kiskereskedelmi ellátási láncban vagy egy adott kiskereskedelmi ágazatban nyújtanak védelmet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, más tagállamokban viszont minden területre érvényesek a szabályok. Például Portugáliában 32, Szlovéniában 33, Az 1/2003/EK rendelet (9) preambulumbekezdése elkülöníti a versenyjogot (amely magában foglalja a 102. cikknél szigorúbb, egyoldalú gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályokat) és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogot. Uo. Lásd ECN jelentés, 26. bekezdés, fenti 9. lábjegyzet. Ezt vagy a polgári jog hatókörén belül, például specifikus kereskedelmi jogi rendelkezések elfogadásával (például Franciaországban), vagy közigazgatási jog keretében tették meg. Például Franciaország, Belgium, Olaszország és Spanyolország. Például Hollandia, Portugália, Szlovénia és Spanyolország. A jó üzleti gyakorlat kódexe (1997), amelyet a forgalmazók szövetsége és az iparági konferencia készített 12

13 Spanyolországban 34, Belgiumban 35 és az Egyesült Királyságban 36 az élelmiszerkiskereskedelmi ellátási láncra összpontosító magatartási kódexek léteznek 37, Hollandiában és Írországban pedig tervezik ilyen kódexek elfogadását. A Cseh Köztársaság, Magyarország és Olaszország az agrárélelmiszer-ágazatbeli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra kiterjedő törvényeket fogadott el. Hasonlóképpen a gépjármű-kiskereskedelmi ágazatban az önszabályozás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésének előnyben részesített módja. Ezzel szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó francia kereskedelmi jogi rendelkezések az összes B2B kapcsolatra kiterjednek minden területen. Emellett az elektronikus kereskedelem használatának elterjedése és általánosságban a globalizáció fényében idővel várhatóan növekszenek majd az eltérő jogszabályokból eredő problémák az egységes piacon. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem ebből következően eltérő mértéke visszatarthatja a társaságokat attól, hogy származási tagállamukon kívül folytassanak tevékenységet. A helyzetet tovább súlyosbítja az, hogy a nemzeti jogi kereteket gyakran módosítják, jelezve, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdésére szolgáló intézkedések nem mindig sikeresek, hiszen lépést kell tartaniuk az újabb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kialakulásával. Ennek megfelelően a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok által érintett társaságok azt állítják, hogy nehéz és költséges nyomon követni a különböző tagállamokban érvényes törvényes jogaikat, különösen ha kkv-król van szó. Azokban a tagállamokban, ahol nincs a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó külön keret, a szokásos érvelés szerint az általános versenyjog kellően hatékony a probléma kezelésére (Cseh Köztársaság), vagy bizonyos mértékben vonakodnak beavatkozni a felek szerződési szabadságába (Egyesült Királyság), különösen a versenyszabályok megszegésének hiányában 38. Néha ennél általánosabb érvet is felhoznak, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogi szabályozás hatékonyságával és szükségességével, valamint többek között az árakra gyakorolt potenciális hatásával kapcsolatos A jó üzleti gyakorlat kódexe. Az ANFAC, ANIACAM, FACONAUTO y GANVAM által június 10-én aláírt, a gépjárműforgalmazási ágazatbeli jó kereskedelmi gyakorlat kódexe, az értékláncon keresztüli irányítás javítására és az üzleti együttműködés előmozdítására irányuló jó kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó ajánlásról szóló, a FIAB és az ASEDAS között augusztus 1-jén létrejött megállapodás, és a katalóniai élelmiszerlánc mentén a kereskedelmi magatartási kódexről szóló július 29-i megállapodás. Az agrár-élelmiszerláncban a szállítók és a beszerzők közötti tisztességes kapcsolatokra vonatkozó magatartási kódex, május 20. Élelmiszer-ellátási gyakorlatok kódexe (Groceries Supply Code of Practices (GSCOP)). Európai Versenyhatóságok Hálózata, jelentés az európai versenyhatóságok általi versenyjogérvényesítésről és piac-megfigyelési tevékenységekről az élelmiszer-ágazatban (Report on competition law enforcement and market monitoring activities by European competition authorities in the food sector), május, 118. o. Lásd: ICN Special Program for Kyoto Annual Conference (az ICN külön programja a kiotói éves konferenciára). Report on Abuse of Superior Bargaining Position (Jelentés a jobb alkupozícióval való visszaélésről)

14 3.2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni védelem uniós szinten Noha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kérdését számos közelmúltbeli kezdeményezés 39 keretében felvetették, a B2B élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájára nincs célzott uniós keretszabályozás. Az EU versenyjogának célja hozzájárulni az egységes piac létrehozásához és fenntartásához, valamint a fogyasztói jólét fokozásához 40. Olyan feltételek kialakítására törekszik, amelyek mellett a piac megfelelően tud működni, és önmagában nem foglalkozik az egyéni üzleti kapcsolatokon belüli tisztességességgel, kivéve, ha piaci befolyás fennállása okán az a piac nem megfelelő működéséhez vezet. Következésképpen az uniós versenyjog foglalkozhat néhány, de nem az összes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal. Egyéb, ágazatokat átfogó uniós eszközök szintén a kereskedelmi kapcsolatokon belüli tisztességtelen gyakorlatok kezelésére irányulnak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv 41 csak a probléma vállalkozások és fogyasztók közötti szempontjára terjed ki, ugyanakkor elismeri, hogy alaposan meg kell vizsgálni a B2Bterületen az uniós szintű fellépés szükségességét 42. Ez a jogszabály teljes mértékben harmonizálja a fogyasztók védelmét a kereskedelmi ügyletek előtt, alatt és után az olyan gyakorlatokkal szemben, amelyek ellentétesek a szakmai gondosság követelményeivel és amelyek befolyásolhatják gazdasági magatartásukat. A tagállamok szabadon kiterjeszthetik ezeket a szabályokat a vállalatközi gyakorlatokra is, és ezt néhányan meg is tették. Az irányelv nem érinti a szerződési jogot és különösen a szerződések érvényességére, létrejöttére és joghatásaira vonatkozó szabályokat. A marketing területén a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv 43 biztosítja Európa-szerte a minimális védelmi szabályokat, és a kereskedőket, az ügyfeleket és a versenytársakat egyaránt védi a megtévesztő reklámmal szemben. A Bizottság nemrégiben a vállalkozások közötti megtévesztő marketinggyakorlatok területén jövőbeli intézkedéseket vázolt fel 44, amelyek magukban foglalják többek között a vállalkozásokat Európában a megtévesztő rendszerekkel szemben védő anyagi jogi szabályok Hatékonyabban működő élelmiszer-ellátási lánc, (COM(2009) 591, október 28.); Egységes piac a 21. századi Európa számára, (COM(2007) 725, november 20.), A kereskedelem és forgalmazás piacának felügyeletéről szóló jelentés (lásd a fenti 11. lábjegyzetet), Egységes piaci intézkedéscsomag (lásd a fenti 13. lábjegyzetet). Lásd: Jelentés a versenypolitikáról, 2010, COM(2010) 328 végleges, (9) bekezdés. 2005/29/EK irányelv a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól. Uo., (8) preambulumbekezdés: közvetlenül védi a fogyasztó gazdasági érdekeit az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataitól. [ ] [L]éteznek más kereskedelmi gyakorlatok, amelyek a fogyasztókat ugyan nem károsítják, de a versenytársakat és az üzleti vállalkozásokat, mint ügyfeleket károsíthatják. A Bizottságnak gondosan meg kell vizsgálnia a közösségi fellépés szükségességét az ezen irányelv szabályozási körén kívül eső tisztességtelen verseny területén, és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell tennie a tisztességtelen verseny ezen egyéb vonatkozásainak szabályozására. Az Európai Parlament és a Tanács december 12-i 2006/114/EK irányelve a megtévesztő és összehasonlító reklámról. A vállalkozások védelme a megtévesztő marketinggyakorlatokkal szemben és a jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítása A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló 2006/114/EK irányelv felülvizsgálata (COM(2012) 702). 14

15 érvényesítésének megerősítését. A Bizottság mindenekelőtt azt tervezi, hogy előterjeszti a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv jogalkotási felülvizsgálatát. Emellett a késedelmes fizetésekről szóló irányelv 45 a fizetési feltételek konkrét problémájával foglalkozik. Az 593/2008/EK és a 864/2007/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre, illetve a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról másrészről átfogó szabályrendszert biztosít annak meghatározására, hogy a felek közötti szerződéses, vagy szerződésen kívüli kötelezettségekre kiterjedő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat érintő vitákra mely jog alkalmazandó. Az ágazatok tekintetében a tej/tejtermékágazatban került sor a szerződéses kapcsolatokon belül a tisztességesség elvének bevezetésére 46. Ezek közé tartozik többek között a termelők és feldolgozók közötti kötelező írásbeli szerződés, és a felvásárlók kötelezettsége, hogy a termelőknek kínáljanak minimális szerződési időtartamot. Néhány önszabályozó ágazati megoldás feltárására is sor került uniós szinten. Meg kell jegyezni, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló irányelv 47 csak a fogyasztókat védi a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekkel szemben. Eszerint a jogszabály szerint az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. A közös halászati politika reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok keretében a Bizottság szintén számos ágazati kezdeményezést tett a halászati és akvakultúra-terület B2B kapcsolataiban a tisztességes üzletkötés előmozdítása érdekében 48. Néhány uniós szintű jogi rendelkezés részben kezelheti az üzleti kapcsolatokban meglévő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. Mindazonáltal ez olyan széttöredezett szabályokat eredményezhet, amelyek az érintett konkrét gyakorlatoktól függően léphetnek működésbe, vagy ha a gyakorlatokat alkalmazó társaság piaci befolyással rendelkezik. Az üzleti partnere által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembesülő társaság összességében nézve mégsem részesül EU-szerte következetes védelemben. Ez az egységes piacon jellemző jogi széttöredezettség visszatarthatja a társaságokat attól, hogy származási tagállamukon kívül folytassanak tevékenységet. Az Európai Bizottság 2011-ben javaslatot tett egységes adásvételi jogi szabályokra, amelyek birtokba vehető ingóságok és digitális tartalom határokon átnyúló értékesítése esetében lesznek alkalmazhatók 49. A közös európai adásvételi jog opcionális lesz: a szerződő felek választhatják az alkalmazását, de nem kötelesek erre. A B2B kapcsolatokban való alkalmazhatóság érdekében legalább az egyik félnek kkv-nak kell lennie. A javaslat különösen a kkv-kra irányul, hogy védje őket az egyoldalúan megszabott kedvezőtlen feltételekkel szemben. Néhány szabály alapszabály lesz: például, a közös európai adásvételi jog meghatározza, hogy ha nem állapították meg kifejezetten az árat, a fizetendő ár a hasonló helyzetben szokásosan felszámított ár, vagy hogy a határozatlan idejű szerződést bármelyik A 2011/7/EU irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről. A 261/2012/EU rendelet az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról. 93/13/EGK irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről. COM(2011) 416 végleges, július 13. A közös európai adásvételi jogról szóló rendeletjavaslat, COM(2011)

16 fél csak ésszerű felmondási idő megjelölésével mondhatja fel. A két fél érdekei közti tisztességes egyensúlyt garantáló néhány rendelkezés olyan fontos, hogy kötelező lesz: Valamennyi fél jóhiszeműen és a tisztességesen köteles eljárni. A B2B szerződésekben az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek abban az esetben tekintendők tisztességtelen feltételnek, ha alkalmazásuk nagymértékben eltér a jó kereskedelmi magatartástól, és ellentétes a jóhiszeműséggel és tisztességgel. Ezek kizárólag akkor érvényesíthetők a másik féllel szemben, ha a másik fél ismerte őket, vagy a fél ésszerű lépéseket tett annak érdekében, hogy a másik fél figyelmét felhívja az említett feltételekre. Ha az egyik fél jogosult egyoldalúan meghatározni az árat, és az általa meghatározott ár nagymértékben ésszerűtlen, akkor a szokásosan felszámított árat kell megfizetni. A szerződés megtámadható, ha az egyik felet tisztességtelenül kihasználták, például ha tapasztalatlan, és a másik fél ezt tudta vagy elvárhatóan tudhatta volna, és kihasználta az elsőként említett fél helyzetét oly módon, hogy túlzott haszonra vagy tisztességtelen előnyre tett szert. A felek nem rövidíthetik le az elévülési időszakot a tények tényleges vagy vélt ismerete alapján egy évnél kevesebb, és nem hosszabbíthatják meg tíz évnél hosszabb időre. Kérdések: 11) A néhány tagállamban meglévő nemzeti szabályozási/önszabályozási keretek megfelelően kezelik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat? Amennyiben nem, miért nem? 12) Azokban a joghatóságokban, ahol nem léteznek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra irányuló nemzeti szabályozási/önszabályozási keretek, problémát jelent a hiányuk? 13) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére irányuló intézkedéseknek csak a belföldi piacokon van hatása, vagy a határokon átnyúló kereskedelemben/szolgáltatásnyújtásban is? Ha igen, kérjük, fejtse ki az Ön társaságának a határokon átnyúló kereskedelem folytatására irányuló képességére gyakorolt hatást. A nemzeti szabályozási/önszabályozási keretek közti eltérések az egységes piac széttöredezését eredményezik? 14) Ön szerint kellene-e további intézkedéseket hozni uniós szinten? 15) Ahol létezik, pozitív hatása van a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra irányuló szabályozásnak? Vannak-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra irányuló szabályozás bevezetéséhez kapcsolódó lehetséges hátrányok/aggályok, például a szerződési szabadság indokolatlan korlátozása miatt? Kérjük, fejtse ki. 16

17 4. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLATOK ELLENI SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE 4.1. Érvényesítési mechanizmusok nemzeti szinten Egy B2B kapcsolatban a gyengébb szerződő fél védelmének szintje tagállamról tagállamra változó. Többféle érvényesítési mechanizmust alkalmaznak nemzeti szinten a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére. Ezek közé tartoznak többek között a bírósági jogorvoslat (a legtöbb tagállamban), az egyoldalú magatartásra vonatkozó nemzeti szabályok alapján a versenyhatóságok lehetséges intézkedései (például Spanyolország), közigazgatási jogorvoslat (például Franciaország), és az ombudsman (például Egyesült Királyság). A végrehajtó hatóságok felhatalmazása az egyes tagállamok által alkalmazott érvényesítési eszköztől függően változó. Néhány szerv nem fogadhat el névtelen panaszokat (például a bíróságok), mások nem védhetik a panaszosok névtelenségét a teljes eljárás során (például a versenyhatóságok), egy harmadik kategória pedig csak hiteles bizonyíték alapján indíthat vizsgálatot (például az élelmiszer-ellátási gyakorlatok kódexe keretében az egyesül királyságbeli döntéshozó szerv vagy a francia gazdasági minisztérium). A tagállamok által a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok problémájának kezelésére elfogadott megközelítések sokfélesége az egységes piac jelentős szétaprózódásához vezethet. A társaságok, különösen a kkv-k számára nehéz lehet a különböző tagállamokban rendelkezésre álló jogorvoslatok azonosítása. Végül a tagállamok által alkalmazott eltérő megközelítéseken túl a vállalkozásokkal folytatott közelmúltbeli konzultációból kiderült, hogy a meglévő érvényesítési mechanizmusokat elégtelennek tartják (lásd lejjebb az 1. ábrát). 1.ábra:A meglévő érvényesítési mechanizmusok vélt alkalmassága a működés helye szerinti tagállamok szerint (EBTP, 2012) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 28% 42% 41% 35% 37% 72% 65%56% 75% 64% 58% 53%52% 48%58% 47% 50% 60% 51%72% 63%54% 63% 64% 58% 79% 80% 15% 80% 36% 22% 29% 13% 0% 30% 15%22% 24% 16% 11% 6% 12%19% 9% 17% 10% 8% 17% 16% 14% 15% 0% 50% 21%23%25%25%27% 36% 25% 29% 32% 5% 37% 26%16% 29% 32% 5% 0% 14% 30% 33% 29%29% 40%50% 15% 20% 22% 33% 22% 26% 14% Ausztria Belgium Nem Igen Nem tudja Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Az EBTP-felmérés válaszadói szerint a gyengébb feleket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól védő megfelelő érvényesítési mechanizmusok jelenlegi hiánya akadályozza a vállalkozások és a kereskedelem fejlődését, különösen nemzetközi helyzetekben. Ennek Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovák Köztársaság Szlovénia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság Összesen 17