Domenico Ghirlandaio PALATINUS Élettudományi sorozat palatinusi írások, tanulmányok RÁK ( I.)

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Domenico Ghirlandaio PALATINUS Élettudományi sorozat palatinusi írások, tanulmányok RÁK ( I.)"

Oszkár Veres
6 évvel ezelőtt
Látták:

Domenico Ghirlndio 1480 PALATINUS Élettudományi sorozt pltinusi írások, tnulmányok (Első

) - félelmet, szorongást és sokk szemében végzetes betegséget jelentő szó - Szcsky Mihály Az

A tárlton üvegedényekben, trtókbn vlószínűsíthetően formlinbn tárolt kioperált tumor képletek

1 Domenico Ghirlndio 1480 PALATINUS Élettudományi sorozt pltinusi írások, tnulmányok (Első közlés: ) RÁK ( I.) - félelmet, szorongást és sokk szemében végzetes betegséget jelentő szó - Szcsky Mihály Az elmúlt hetekben nyitott meg kpuit egy kiállítás, bemuttó, mi elég ngy visszhngot keltett. A tárlton üvegedényekben, trtókbn vlószínűsíthetően formlinbn tárolt kioperált tumor képletek (rákos dgntok) voltk láthtók. A szervezők ezzel is jelezni kívánták, hogy ggodlmt keltő módon hzánkbn dgntos betegségek mitt z európi uniós átlg felett hunynk el embertársink.

2 Sokszor hllhtjuk zokt felhívásokt, melyek rr ösztönzik lkosságot, hogy látogssák szűrővizsgáltokt, mert z időben felfedezett tumoros megbetegedések viszonylgosn jól gyógyíthtók. Elméletileg ezek megállpítások mindenben megállják helyüket, de z ok-okozti összefüggések mint megválszoltln kérdések egyre jobbn tornyosulnk, és folymt nem látszik lssulni. Korábbi pltinuszi írásokbn z dott témákhoz köthetően már tettünk utlást erről fenyegető helyzetről. A rák mint tumoros megbetegedés kilkulásáról, biológii folymtiról tlán nem túlzás zt állítni, hogy ngyon keveset tudunk. A biológii ntropológi vgy humán biológi kuttási feldt z, hogy kilkulás okát igyekezzen megfejteni, ismerje meg zokt természeti törvényeket, melyek indítják, fenntrtják ezeket folymtokt. Természetesen ezek megfigyelések nem helyettesítik z óriási pprátussl, techniki háttérrel, orvosi intézményekkel támogtott orvostudományi kuttóhelyek munkáit, de sjátos részterületi kuttásikkl tlán segítséget nyújthtnk ennek rettegett betegségnek megismeréséhez. A biológusok, biokémikusok, onkológusok, gyógyszerkuttók és még sorolhtnánk különféle tudományterületeken dolgozó szkembereket mind végleges megoldást, rák tökéletes gyógyítását szeretnék megoldni. A biológii ntropológi egyik segédtudomány (megfelelő intézményi háttér esetében), úgy tűnik, megfelelő segítséget tud nyújtni tumoros megbetegedések felismerésének problemtikájábn. Ezt tudományterületet kvntumbiológiánk nevezik. Sokn vethetik fel, hogy néhányn megint egy hngztos és értelmezhetetlen tudomány megnevezésével próbálják mgukr felhívni figyelmet. Vlójábn ez tudomány nem lklms szenzációkeltésre, mert miden egyes munkterülete igényli z lpos előkészítést, pontos és tervezhető kuttási protokollok meglétét. Mivel tudományterület nem mondhtó elméletinek, csk és kizárólgosn objektív mérésekre, vizsgáltokr, kísérletekre kell hogy hgytkozzon. A lbortóriumi munkánál sem lehet feltételezésekre hgytkozni, mert z életjelenségeket mérés nélkül nem lehet feldolgozni. Ismerkedjünk meg ezzel kicsit misztikus tudományterülettel, kvntumbiológiávl, ugynis rövid megismerése ngybn segítséget nyújtht rákos (tumoros) megbetegedések megértéséhez is. Kvntumbiológi A biológiánk z z irányzt, mely biológii jelenségek értelmezésére kvntumbiológi és kvntumfizik elveit és módszereit lklmzz. A kvntumbiológii energiváltozásokt z energi kvntumtermészetével összefüggésben értelmezi.

Az élő szervezetben lejátszódó fotokémii és fotobiológii rekciók során molekulák fénykvntumok (elektromágneses sugárzások) elnyelése révén ktiválódnk, így ezen folymtok sebességét elsősorbn z

Így fotoszintézis sebessége különböző fényintenzitás mellett különböző, hőmérsékleti koefficiensük kis fényintenzitás esetén kisebb, ngyobb intenzitású fényben ngyobb.

soroztos rekciók. Az élő szervezeteket áltlábn különböző sugárzások érik, melyek sejtek életműködéseit többé-kevésbé mélyrehtón befolyásolják.

3 Az élő szervezetben lejátszódó fotokémii és fotobiológii rekciók során molekulák fénykvntumok (elektromágneses sugárzások) elnyelése révén ktiválódnk, így ezen folymtok sebességét elsősorbn z elektromágneses sugárzás intenzitás és nem molekulák termikus /kinetikus/ energiáj szbj meg. A növényi sejtek fotoszintézise esetében több tényező függ fényintenzitástól. Így fotoszintézis sebessége különböző fényintenzitás mellett különböző, hőmérsékleti koefficiensük kis fényintenzitás esetén kisebb, ngyobb intenzitású fényben ngyobb. Ngy fényintenzitás esetében z egész biológii folymt menetét fényenergiát hsznosító kémii rekciók sebessége szbj meg, mivel z egymás utáni /soroztbn/ lezjló folymtok közül ezek lssúbbk kvntumbiológii soroztos rekciók. Az élő szervezeteket áltlábn különböző sugárzások érik, melyek sejtek életműködéseit többé-kevésbé mélyrehtón befolyásolják. A sugárkvntumok elnyelése áltl /primer rekció/ ktivált /gerjesztett/, /felktivált/, /rekkumulált?!/ tomok, illetve molekulák keletkeznek. A primer rekciót szekunder rekció követi, melynek során z elnyert energi visszsugárzódik /zonos hullámhossz melletti rezonnci más hullámhossz/, vgy hővé degrdálódik. Ezen túlmenően z ktivált molekulák ngy rekcióképességűek, s ezáltl szervezeten belül új kémii rekciók létrejöttéhez vezetnek. A sugárzásokt /h megfelelő hullámhossz/ nukleinsvk is bszorbeálják, minek mutgén htások következményei. Az ionizáló sugárzások károsító htási elsősorbn sugárkvntumok ngy energiájávl függenek össze.

4 Az ionizáló /nem csk/ sugárzások károsító htási elsősorbn sugárkvntumok ngy energiájávl függenek össze. Az ionizáló sugárkvntumokt legngyobb részt sejtek protoplzmájábn lévő vízmolekulák nyelik el /szbd specifikus ion/. Ezek ionizációj során szbd oxidáló gyökök és vegyületek képződnek /kvntumkémii számítások/, melyek z ionizáló sugárzások htásiért felelősek elsősorbn. A kvntumbiológii folymtokt kvntumkémi vizsgáltokkl és számításokkl értelmezhetjük. A humánbiológi kvntumkémii módszerek lklmzás biológii molekulák /szerves/ elektronszerkezetének tárgylásár lklmzott vizsgálódási form. A kvntumkémi z tomok molekulképződésében résztvevő elektronok mozgásánk, ill. állpotánk változásivl, és kilkult új mozgási állpottl / molekul elektronszerkezetével/ fogllkozik. A molekulák elektronszerkezetének vizsgáltát megkönnyíti z /Bohr, Oppenheimer/ tény, hogy molekulákbn z tommgok és z elektronok mozgás közelítőleg független egymástól, utóbbi tehát külön is vizsgálhtó. A kvntumkémi többnyire rögzítettnek tekintett tommgok potenciál-terében mozgó elektronok eloszlásánk és energiájánk kiszámításár korlátozódik. A Coulomb-törvény szerint molekulákbn lévő elektronokr egyrészt z elektromos töltésektől szármzó elektroszttikus vonzás és tszítás ht, másrészt z tszító erő, melyet formálisn Puli elv ír le. Utóbbi erő kkor ébred, h molekul egységes elektronburkábn két ellentétes spinű elektronnál több kerülne zonos kvntumállpotb, s így megkdályozz, hogy egy-egy kvntumállpotbn több mint két ellentétes spinű elektron legyen. A vonzó és tszító erők együtt idézik elő, hogy z tomok molekulákbn htározott elrendeződésben vnnk, vgyis molekulánk htározott geometrii szerkezete vn. Megnehezíti molekul elektronszerkezetének leírását z, hogy molekulákbn z elektronok több tommg elektromos erőterében mozognk /ellentétben z tomok elektronpályáivl, melyek egy tommg centrális erőtérben vnnk/. Fontos kiemelni különböző kvntumkémii közelítő módszerek szerint számított energiszintek és elektroneloszlások lpján értelmezhető egyes molekulák színképe, elméletileg kiszámíthtó molekulák dipólusmomentum, mágneses jellemzője /mgnetokémi/ és kötési energiáj. A kvntumkémii módszerekkel egyes esetekben közelítőleg meghtározhtó kémii rekciók ktiválási energiáj, és z elektroneloszlás lpján következtetni lehet z egyes molekulák rekcióképességére. A kvntumbiológiábn minden rész- /kvntum/ információt, törvényt, számítást ötvözni kell.

5 A kvntum foglmánk értelmezése. A biológii rendszerekben z elméletet igzolj kvntumelektrodinmik és kvntumelektronik. Az elektromágneses hullámok kibocsátás és elnyelése sejtekben specifikus /vlmilyen természeti jelenség, törvényszerűség/ szerint zjlik. A trnszmissziós és sját rdioizotóp szerinti korpuszkuláris, fotonos sugárzások sját elektromos potenciálj, ill. molekulbontó szerepe htározz meg biológii rendszerek életét: ionfelvétel, -ledás, töltöttség stb. A kvntum térelmélet kiterjeszthető z élő szervezetekre fő területek kkumuláció: szolid dekkumuláció, biológii rendszerek kimerülése. Remélhetőleg sokn át tudták rágni mgukt ngymértékben tömörített meghtározásokon. Jogosn tehető fel kérdés, mire juthtunk ezekkel z ismeretekkel, és milyen módon segíthetik kuttók és z orvosok munkáját, vlmint z egésznek mi köze vn rákos megbetegedésekhez? Folyttás következik

Hasonló dokumentumok

Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév

Szemináriumi feladatok megoldása (kiegészítés) I. félév Szemináriumi feldtok megoldás (kiegészítés) I. félév VI. Szeminárium 1. Frncis kísérlet (1925). Az ionos mechnizmus indirekt zzl támszthtó lá, hogy sem mgs hőmérsékletre, sem ultriboly fényre nincs szükség