Sok részecskéből álló rendszerek leírása II. rész Fény abszorpció
|
|
- Donát Németh
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Boltzma eloszlás So részecséből álló redszere leírása II. rész Féy abszorpció ε ε, N megülöböztethető, függetle részecse Termius egyesúlyba (zárt redszerbe), T= hőmérsélete ε egy részecse lehetséges eergiáa az ε eergiával bíró részecsé száma E = ε N = Ludwig Eduard Boltzma , osztrá fizius A Boltzma eloszlás függvéyformáa Fidy udit egyetemi taár 215, October 29 ε i, i = ε ε e T = e Δ ε T Boltzma fator ε 1, 1 ε,, Az eergia-szite bármely (,) ombiációára igaz Más ellegű példá a Boltzma eloszlásra 3. Kémiai reació reaciósebességée függése a hőmérsélettől Reació : A B A AB és BA reaciósebessége aráyosa azo reagese számával, amelye eergiáa eléri az ativációs gát agyságát. AB BA K = = cost e = cost e BA AB = e ε barrier ε A T ε barrier ε B T ε A ε B T A hőmérséletet változtatva és mérve a reaciósebességeet, az adatoból az ativációs eergia meghatározható Arrheius féle ábrázolás ε A ε B log K = log e 1 T Redezett redszerebe (ristályoba) a részecsé özötti ölcsöhatás megváltoztata az eletro állapotoat 4. Barometrius magasságformula A levegő sűrűsége az atmoszférába a tegerszittől mért magassággal (h) csöe: ρ( h) = e ρ() mgh T m a levegő részecséie átlagos tömege g gravitációs gyorsulás
2 A részecsé ölcsöhatása iszélesíti az atomi eergiasziteet Pl. Kristályba N ölcsöható azoos atom (~1 23 ) egy atomi ívó N ívóra hasad folytoos eergia o Izolált 11 Na atom eletroállapotai Eergia o tuladoságai és a Boltzma eloszlás eletromos tuladoságo optiai tuladoságo üres betöltött eergia 1s 2 2s 2 2p 6 3s 1 A1 A2 B A felhasadás legobba a ülső ívóat ériti átlapoláso is lehete A csoport ayagai A2 család: Δε T E gap 1eV Üres : ics eletro, amely eergiát vehete fel az eletromos térből Eletromos vezetés feltétele : eletro populáció E + Δε eergiával E vegyérté Kicsi a tiltott szélessége termiusa populálható T= K E g (ev) vegyérté = e = e 33 = vegyérté Δε = e T Tiltott szélessége T(szobahőmérsélet)=.23 ev Si Ge N vegyérté ! /cm 3 A1 család: pl. gyémát: Δε= 5.4 ev vez vegy Δε >> T 5.4 = e.23 = e 235 = > termiusa em populálható szigetelő Nics VIS foto elyelés átlátszóa ~ 2.5 ev Vezetési Egap Vegyérté e tipusú vezetés (eletro vezetés) σ p tipusú vezetés (eletro lyu vezetés: + töltés vezet) Egy geresztéssel ét töltéshordozó geerálódi E gap e 2T
3 A2 család: σ = Gyegé függ T től E gap cost e 2T Optiai alalmazáso: foto iduált vezetés féyérzéelő alalmazáso hf VIS > E gap Tiszta (itrisic) félvezető Egyesúlyba: a töltése eltése és reombiációa azoos valószíűségű p(reombiáció)~ 2, p(eltés)~ Boltzma fator Falagos vezetőépesség ő a hőmérsélettel thermoresistor: hőmérő E gap icsi VIS foto (~ 2 ev) elyelés em átlátszóa B csoport ó vezető e.g. 1 és 2 vegyértéű féme Na, Mg, Cu.. (töltés)/m 3 Falagos elleállás (Ohmxm) Cu Eletro vezetés lehetséges a részlegese betöltött ba eletro vezetés optiai (VIS) fotooat elyeli átlátszatla Si 9x1 28 1x1 16 2x1 8 3x13 T=293 K Részlegese betöltött vegyérté eletrooal σ 1 T Falagos vezetőépesség csöe a hőmérsélettel Vezetési félvezető Speciális A2 család Szeyezéses félvezető 4 vegyértéű Ge rács szeyezése 5 vegyértéű As atomoal Dopig: ige is meyiségű másodi ompoes (dopat/szeyező) beültetése egy félvezető ristályrácsába (gazdarács). N gazdarács N szeyez ő 6 1 A szeyező atomo egymástól izolálta a gazdarácsba Gyegé ötött ötödi eletro öye gereszthető tipusú vezetés Az ötlet: a másodi ompoes csöetheti a gazda félvezető tiltott szélességét, és ezzel megövelhető a termiusa geresztett töltéshordozó száma. Két ombiáció 4 vegyértéű gazdarácsba 5 vegyértéű szeyező 4 vegyértéű gazdarácsba 3 vegyértéű szeyező gazdarácso: Ge, Si szeyező: 5 vegy. : P, As, Bi 3 vegy. : B, Al, Ga, I tipusú p tipusú vegyérté A door ívó csa az izolált szeyezőö létezi. Vezetéshez az eletrooat geresztei ell a ba, de ehhez ige is eergiát ell csa fedezi.
4 4 vegyértéű Ge ristályba 3 vegyértéű Ga szeyező Szeyezéses félvezető összefoglalás Egy Ge ötési eletroa ics partere a Ga részéről öye fogad máshoa Ge eletrooat p tipusú vezetés Gap~1 ev.5.1 ev vegyérté Az aceptor ívó csa a szeyező létezi, de az eletro lyua szabado mozoghata a vegyérté ba és p tipusú szeyezéses félvezető ombiációával az eletromos áramörö alapegységei alaítható i : dióda (egyeiráyító) és trazisztor (áramerősítő) + Trazisztor Dióda (yitott) ϕ oll > ϕ bázis + p + p esey Light Emittig Diode LED dióda: trazisztor: erősítő egyeiráyító feszültségre apcsolva számítógépe memória eleme: bistabil multivibrátor féyforrás LED átalaító : féyt feszültséggé : CCD Szeyezés ige is területe ialaíthat egy egységet miroszópius méretű áramörö miroeletroia eletromos feszültség töltésvádorlás p átmeet határrétegébe eletro lyu reombiáció Féyemisszió (E gap =hf)
5 1956 Fiziai Nobel dí a trazisztor feltalálásáért oh Bardee, William Shocley ad Walter Brattai at Bell Labs, Fiziai Nobel dí a é LED megvalósításáért Isamu Aasai, Shui Naamura, Hiroshi Amao, oh Bardee II.Nobel 1972 Szupravezetés elmélete Walter Brattai Redívűló ísérleti fizius Ké féyt emittáló LED Eletromágeses sugárzáso Optia: féyel apcsolatos elesége Frevecia Hz Ú feezet: vissza a féy témaörhöz.. Féy és ayag ölcsöhatása Mirohullámo Rötge sugárzás Gamma sugárzás Rádió hullámo Ultraibolya Ifravörös Hullámhossz, m hosszabb hullámhossza: hullám leírás Rövidebb hullámhossza: foto-ép
6 Féy ayaggal ölcsöhatásba Kétféle leírás haszálatos hullám ép foto ép E foto = hf E = E B = B max max si ( 2π t + 2π x + Φ) T λ si ( 2π t + 2π x + Φ) T λ Amplitudó B Lieárisa poláros féy A féy itezitás gyegülése ayagi ölcsöhatásba Leírás foto-épbe < féysugár ayag A féy sugárzás paraméterei: hullámhossz λ frevecia f=1/t fázis φ itezitás (aráyos az amplitudó égyzetével) az E és B vetoro iráya a féy teredési iráya ( c vetor) Ayagi ölcsöhatás féy sugárzás paraméterei megváltoza A övetezőbe: féy itezitás csöeését oozó ölcsöhatáso és a hatás vatitatív leírása hf hf hf U T U T hullámcsomag t t hf < = ΔP W 2 ΔA m E N hf P = Δ = Δt Δt fotoo N száma csöet az ayag felhaszálta elyelte ABSZORBEÁLTA Féy és ayag ölcsöhatása Foto-ép ayag Egy eletro aor tud felhaszáli egy E foto eergiát ha va olya megegedett eergiaállapot, ahova ez az eergia felvétel átviszi. atomo/moleulá belül foto geresztés szabad eletro állapotoba foto ioizáció hf hf hf hf Sémá féy abszorpcióval törtéő geresztésre 1 foto 1 eletro A féyfoto az ayagba az eletroal hat ölcsö Mire tuda haszáli a ötött eletro a féy foto eergiáát? E foto = ev? Megegedett, hogy a ötött eletro eergiát vegye fel? Izolált atomo és moleulá gáz fázisba oldatba moleulaomplexbe ágyazva E foto = hf = Δε pálya Csa specifius fotoeergiá yelőde el Kristályos szilárd ayago Vezetési Vegyérté E foto = hf Δε gap Féme: ics eergia gap, mide foto elyelődi
7 Pályaeergiá Eletro pálya-eergiá a Cu atomba (29 eletro) Féyfoto : hf icsi Külső eletropályá özötti átmeet Δε pálya eergia ülöbség ő a maghoz özeledve A féy abszorpció feomeológius leírása (A sugárzás itezitásáa gyegülése abszorpció öveteztébe) Godolat-ísérlet: egyszerű elredezés Felületre merőlegese beeső sugáryaláb Abszorbes: homogé sűrűség és ayagi miőség x < 9 o Növelü az abszorbes x rétegvastagságát Milye függvéyt apu a mérésből? = ΔP W 2 ΔA m E ΔN hf P = Δ = Δt Δt x hf eergiáú fotoo száma A mérés eredméye, ha x tige is Δx rétegeét övelü Egy elemi lépésbe: Δ = μ Δx = e μx μ: lieáris abszorpciós együttható az abszorpció oát, léyegét tartalmazza Az abszorpció révé beövetező sugáritezitás gyegülés expoeciális törvéye Az itezitás csöeése egyeese aráyos az elemi réteget érő itezitással és az elemi réteg vastagságával μ függ: a sugárzás miőségétől (fotoeergiától, részecsesugárzás ietius eergiáától) az ayagi miőségtől (az ayagba levő ölcsöhatási lehetőségetől) az x rétegvastagságba ele levő ölcsöható moleulá meyiségétől (sűrűség) -Δ μx ( 1 1 ) Δx = 1 μ = ( 1 1 ) e = Δx lépéseét haladva x-ig: Δx et végtele icsire fiomítva Sugárzáso, amelye abszorpcióára érvéyes az expoeciális törvéy Féy (UV VIS IR) Rötgesugárzás γ sugárzás β sugárzás (x= 3 4 szer a felezési rétegvastagság(d) ig)
8 Az expoeciális abszorpció törvéy grafius ábrázolása Abszorpciós spetroszópia spetrofotometria o = e μ x o1 Abszorpciós spetrum : milye fotoeergiá yelőde el a moleulára ellemző o /2 o /e Felezési rétegvastagság D: az x érté, ahol = o /2 = 2 x D δ = 1 μ o2 μ = l 2 =.693 D D A x függvéy méréséből μ meghatározható lg λ = c f λ vagy hf = e μx lg = lg e μ x lg = ε c x Lambert Beer törvéy híg oldato ε : deadius moláris extició Abszorbacia vagy Optiai Dezitás (OD) vagy Extició műszerrel mérhető meyiség Abszorpciós spetrofotométer felépítése Spectrofotometria abszorpciós spetroszópia híg szíes oldatoo ocetráció meghatározás célából megvilágítás Gyegített itezitás mita Referecia (=oldószer) Keresedelmi forgalomba levő műszere oldato mérésére észüle lg λ Bázis: Beer Lambert törvéy μ( λ) = ε ( λ) c = e μx log = log e μ x = ε ( λ) c x Híg oldatoba az abszorbacia (vagy OD) adott hullámhosszo egyeese aráyos az oldat ocetrációával (x=1 cm) Pl. laboratóriumi mérésbe: a mita oldat, 1 cm 2 eresztmetszetű üvettába x = 1 cm Spetrofotométerrel mérhető Aráyossági téyező: moláris extició ( s együttható) Ismert ocetrációú oldattal meghatározható Lásd Gyaorlati egyzet
9 Köszööm a figyelmet!
2. Gázok 2.1. Ideális gáz. Első rész: előző előadás folytatása. Gázok. Fázisátalakulások. További példák a Boltzmann eloszlás következményeire
Első rész: előző előadás folytatása Gázo Fázisátalauláso További példá a Boltzma eloszlás övetezméyeire. Gázo.1. Ideális gáz Ideális gáz állapot jellemzése ics ölcsöhatás E =0 szerezete redezetle Potszerűe
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budaesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Elektroikus Eszközök Taszéke MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Félvezető fizikai alaok htt://www.eet.bme.hu/~oe/miel/hu/03-felvez-fiz.tx htt://www.eet.bme.hu Budaesti
RészletesebbenOptika. sin. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert, illetve a megtört fénysugár egy síkban van.
Optika Mi a féy? Látható elektromágeses sugárzás. Geometriai optika (modell) Féysugár: ige vékoy párhuzamos féyyaláb Ezt a modellt haszálva az optikai jeleségek széles köréek magyarázata egyszerű geometriai
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi taár Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atommag felépítése. Az atom felépítése
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László egyetemi doces Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika)
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenMiért érdekes? Magsugárzások. Az atom felépítése. Az atommag felépítése. Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet
Miért érdekes? Magsugárzások Dr Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Itézet Radioaktív izotóok ill. sugárzások orvosi felhaszálása: - diagosztika (izotódiagosztika) - teráia (sugárteráia)
RészletesebbenSok részecskéből álló rendszerek leírása
So észecséből álló edszee leíása Pof. Fdy Judt 2014 otóbe 15 észecse: atom, atomcsopot moleula maomoleula so: 6x10 23 Egyszeű példa Egyszeű példa V, p, T Levegő egy szobába. Hogya telesít a gáz észecsé
RészletesebbenE (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic
Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses
RészletesebbenSZIGETELŐK, FÉLVEZETŐK, VEZETŐK
SZIGETELŐK, FÉLVEZETŐK, VEZETŐK ITRISIC (TISZTA) FÉLVEZETŐK E EXTRÉM AGY TISZTASÁG (kb: 10 10 Si, v. Ge, 1 szennyező atom) HIBÁTLA KRISTÁLYSZERKEZET abszolút nulla hőmérsékleten T = 0K = elektron kevés
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenFOLYADÉKKRISTÁLY-TELEVÍZIÓK Éber Nándor
FLYADÉKKRISTÁLY-TLVÍZIÓK Éber Nádor A 21. SZÁZAD KÉPRNYÔI MTA SZFKI, Budapest A szerezetü és tulajdoságai alapjá a folyadéo és a szilárd ayago özött sajátos átmeetet épezô folyadéristályo felfedezésü (1888)
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
Részletesebben5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-
5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI- FÉLE RELATIVITÁSI ELV m, m,,m r, r,,r r, r,, r 6 db oordáta és sebességompoes 5.. Dama Mozgásegyelete: m r = F F, ahol F jelöl a
RészletesebbenVILLAMOS ENERGETIKA Vizsgakérdések (BSc. 2011. tavaszi félév)
1 VILLAMOS ENERGETIKA Vizsgaérdése (BSc. 2011. tavaszi félév) 1. Isertesse a villaoseergia-hálózat feladatr szeriti felosztását a jellegzetes feszültségsziteet és az azohoz tartozó átvihető teljesítéye
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenX = 9,477 10 3 mol. ph = 4,07 [H + ] = 8,51138 10 5 mol/dm 3 Gyenge sav ph-jának a számolása (általánosan alkalmazható képlet):
. Egy átrium-hidroxidot és átrium-acetátot tartalmazó mita 50,00 cm 3 -es részletée megmérjük a ph-t, ami,65-ek adódott. 8,65 cm 3 0, mol/dm 3 kocetrációjú sósavat adva a mitához, a mért ph 5,065. Meyi
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenMetrikus terek. továbbra is.
Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.
Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebben24. Kombinatorika, a valószínűségszámítás elemei
4. Kombiatoria, a valószíűségszámítás elemei Kombiatoria A véges halmazoal foglalozó tudomáyterület. Idő hiáyába csa a evezetes összeszámolásoal foglalozu. a) Sorbaállításo (ermutáció) alafeladat: ülöböző
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenKvantummechanika II. 8. előadás
Kvatummehaika II. KVANTUMMCHANIKA NINCS KIRÁLYI ÚT! 8. előadás Aiómák A. A Shrödiger-egyelet B. r, t dv aak a valószíűségét adja, hogy a potszerű elektro az helyvektor dv köryezetébe megtalálható. C. Az
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
RészletesebbenKvantum Hall-effektus óra
Kvatum Hall-effetus -3. óra Irodalom: S. Datta: Electroic Trasport i Mesoscopic Systems, Cambridge Uiv. Press, (997) J. Bird: Electro Trasport I Naosturctures http://www.eas.asu.edu/~bird/images/teachig.htm
RészletesebbenMITŐL LÉZER A LÉZER? Dr. Horváth Zoltán György MTA Wigner FK
MITŐL LÉZER A LÉZER? Dr. Horváth Zoltá György MTA Wiger FK 2018 NEM MIND LÉZER, AMI FÉNYLIK! Light Amplificatio by Stimulated Emissio of Radiatio MI A LÉZER? (a mai közfelfogásba) Mookromatikus Koheres
RészletesebbenSzabályozó szelepek (PN 16) VF 2-2 utú szelep, karima VF 3-3 járatú szelep, karima
Szabályozó szelepe (PN 16) VF 2-2 utú szelep, arima VF 3-3 járatú szelep, arima eírás Jellemző: ágytömítéses ostrució Gyorscsatlaozó az AMV(E) 335, AMV(E) 435 -hez 2- és 3 Alalmazás everő és osztó azelepét
RészletesebbenSugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal. 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD
Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 1. Fény kölcsönhatása az anyaggal 2. Ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal KAD 2012.10.03 1976 2 1. 3 4 n 1 >n 2 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 2. Az ionizáló sugárzások
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
RészletesebbenA FUNDAMENTÁLIS EGYENLET KÉT REPREZENTÁCIÓBAN. A függvény teljes differenciálja, a differenciális fundamentális egyenlet: U V S U + dn 1
A FUNDAMENÁLIS EGYENLE KÉ REPREZENÁCIÓBAN A differeciális fudametális egyelet A fudametális egyelet a belső eergiára: UU (S V K ) A függvéy teljes differeciálja a differeciális fudametális egyelet: U S
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenA csatornakódolás elve A hibatűrés záloga: a redundancia
Az Iformatia Elméleti Alapjai dr. Kutor László A csatoraódolás elve A hibatűrés záloga: a redudacia http://mobil.i.bmf.hu/tatargya/iea.html Felhaszálóév: iea Jelszó: IEA07 BMF NIK dr. Kutor László IEA
RészletesebbenAz elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
Az lktromágnss sugárzás kölcsönhatása az anyaggal A fény kölcsönhatása az anyaggal visszavrődés A fény kölcsönhatása az anyaggal 2. törés szórás lnylődés Elnylődés 1 2 3 4 Δ Az intzitás gyngülésénk törvény
Részletesebben8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.
8. KIS REZGÉSEK STABIL EGYENSÚLYI HELYZET KÖRÜL 8.. A rezgések szétcsatolása harmoikus közelítésbe. Normálrezgések Egyesúlyi helyzet: olya helyzet, amelybe belehelyezve a redszert (ulla kezdősebességgel),
RészletesebbenSok részecskéből álló rendszerek leírása
So észecséből álló edszee leíása Fdy Judt egyetem taá 013 ovembe 7 észecse: atom, atomcsopot moleula maomoleula so: 6x10 3 gyszeű példa So észecse ölcsöhatásba V, p, T Levegő egy szobába. Hogya telesít
RészletesebbenÚ Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű
É Ó ű ű Ö Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű É ű ű ű Ü ű É ű Ű Ö ű ű ű Ú Ú É É Ó Ó Ú ű ű É Ú É Ü Ü Ú ű Ú Ó É Ü ű É ű ű ű Ö ű ű ű Ö Ö Ú ű Ü Ú Ö ű Ü ű Ü ű ű Ü Ö ű ű ű Ú Ü Ú Ó ű ű É É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű
RészletesebbenÓ Ó ú ú ú ú ú É ú
É Ö É ű ú É Ó É ú ú ú Ó Ó ú ú ú ú ú É ú Ó Ó ú É ú É ú Ó Ö É Ó Ó ú É ú Ö Ó Ó ú ú É É É ú Ó Ó É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú É Ú É Ó Ó ú ú Ó Ó Ö Ö É É É ú É É ú ú É É Ó Ó É Ű ú É Ó Ó Ű Ú ú ú É Ú Ú É Ú Ó Ó Ó É É É
Részletesebbenű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű
ű Ö É ű É Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ú Ú Ú Ü É É É É ű É Ú É ű É Ó Ö É É ű ű ű É ű Ö Ö ű Ö Ú ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű É ű ű ű Ó Ü É É Ú Ú Ü Ü Ö Ó ű Ü Ü ű ű É Ó Ó ű ű Ü Ö Ó Ö Ü Ü ű
RészletesebbenÓ ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú
É Ó Ö É Ü ű ú Ü ÉÚ É ú ú ű ú Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú Ó ú Ü Ü ú ű Ü Ö Ó ú ú ú ú É Ü ú ú Ü Ü Ó Ó É ú ú É É É É Ú Ü Ü ú Ü ú ú É Ő Ő ú É Ó Ó É Ő Ü Ó Ő ú Ó Ó É É ú Ü Ó Ó Ó É ú Ü Ú Ö Ü É ú Ó
RészletesebbenÓ Ó É ü É ü ü
É Ó É Ú ü ű ú ú ü ü ü Ó Ó É ü É ü ü Ó ü ü ü É ü ü Ó É É ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü Ó Ó ü ü ü ü ü ü ü É ü ü É ü ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ü ü ü ü ü É Ó ü ü É Ó Ó ü ü ü ü ü É ü ü ü É ü ü ü ü ü Ó Ó ú ü ü ü ü ü ü Ó
Részletesebbenű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü
Ö ü ö ő ú ö ü ű ö ö ö ö ő ő ö ő ü ö ö ő ö ö ü ú ö ü ő ő ö ú ő ü ü ü ű ű ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ü ő ő ú ő ú ő ü ü ő ü ő ú ü Ü ő ő ö ő ü ő ü
RészletesebbenElektrokémiai fémleválasztás. Felületi érdesség: definíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás során
Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség: defiíciók, mérési módszerek és érdesség-változás a fémleválasztás sorá Péter László Elektrokémiai fémleválasztás Felületi érdesség fogalomköre és az érdesség
RészletesebbenMegoldás a, A sebességből és a hullámhosszból számított periódusidőket T a táblázat
Fzka feladatok: F.1. Cuam A cuam hullám formájáak változása, ahogy a sekélyebb víz felé mozog (OAA) (https://www.wdowsuverse.org/?page=/earth/tsuam1.html) Az ábra, táblázat a cuam egyes jellemzőt tartalmazza.
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
RészletesebbenV. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL
86 Összefoglaló gyaorlato és feladato V GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 5 Halmazo, relácó, függvéye Bzoyítsd be, hogy ha A és B ét tetszőleges halmaz, aor a) P( A) P( B) P( A B) ; b) P( A) P ( B )
RészletesebbenSzámítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
RészletesebbenUV-VIS spektrofotometriás tartomány. Analitikai célokra: nm
UV-VIS spektrofotometriás tartomány nalitikai célokra: 00-800 nm Elektron átmenetek és az atomok spektruma E h h c Molekulák elektron átmenetei és UVlátható spektruma Elektron átmenetek formaldehidben
Részletesebben-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.
Félvezető detektorok - A legfiatalabb detektor család; a 1960-as évek közepétől kezdték alkalmazni őket. - Működésük bizonyos értelemben hasonló a gáztöltésű detektorokéhoz, ezért szokták őket szilárd
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenMakromolekulák. Biológiai makromolekulák. Peptidek és fehérjék. Biológiai polimerek. Nukleinsavak (DNS vagy RNS) Poliszacharidok. Peptidek és fehérjék
Biológiai makromolekulák Makromolekulák A makromolekulák agyszámba ismétlődő, kovales kötéssel összekapcsolt kis egységekből (molekulából) felépülő egységek. Típusok: Szitetikus polimerek Pl. poly(viyl
RészletesebbenΨ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0
ELTE II. Fizikus 005/006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 7. (X. 4) Interferencia I. Ψ (r,t) = Φ (r,t)e iωt = A(r) e ikl(r) e iωt hullámfüggvény (E, B, E, B,...) Ψ - /v Ψ/ t = 0 ω /v = k ; ω /c = k o ;
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenKörnyezet diagnosztika fizikai módszerei-4; Lambert-Beer törvény; PTE FI-10; dr. Német Béla
A szabad atomok fényelnyelése. Lambert-Beer törvény http://www.tankonyvtar.hu/kemia/atomabszorpcios-080904-8 http://hu.wikipedia.org/wiki/lambert Beer-törvény Története A törvényt Pierre Bouguer ismerte
RészletesebbenA KÉMIAI POTENCIÁL A KÉMIAI POTENCIÁL A KÉMIAI POTENCIÁL A KÉMIAI POTENCIÁL I. A TÖKÉLETES GÁZ KÉMIAI POTENCIÁLJA
kémiai oteciál fogalma és számítása egy- és többkomoesű redszerekbe. I. tökéletes gázok kémiai oteciálja II. reális gázok kémiai oteciálja. Fugacitás. III. Folyadékok kémiai oteciálja. IV. kémiai oteciál
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenA szórások vizsgálata. Az F-próba. A döntés. Az F-próba szabadsági fokai
05..04. szórások vizsgálata z F-próba Hogya foguk hozzá? Nullhipotézis: a két szórás azoos, az eltérés véletle (mitavétel). ullhipotézishez tartozik egy ú. F-eloszlás. Szabadsági fokok: számláló: - evező:
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenMőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK
Mőbiusz Nemzetözi Meghívásos Matematia Versey Maó, 0. március 6. MEGOLDÁSOK 5 700. Egy gép 5 óra alatt = 000 alatt 000 csavart. 000 csavart észít, így = gép észít el 5 óra 000. 5 + 6 = = 5 + 5 6 5 6 6.
RészletesebbenFoton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben
Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben Demeter Gábor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Demeter Gábor (MTA Wigner RCP... / 4 Bevezetés / Motiváció
RészletesebbenOptikai spektroszkópiai módszerek
Mi történhet, ha egy mintát énnye viágítunk meg? Optikai spektroszkópiai módszerek megviágító ény (enyet ény) minta átjutott ény Abszorpció UV-VIS, IR Smeer Lászó kibocsátott ény Lumineszcencia (Fuoreszcencia
RészletesebbenKomplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:
6 fejezet Komplex számo A omplex szám algebrai alaja D 61 Komplex száma evezü mide olya a+bi alaú ifejezést amelybe a és b valós szám i pedig az összes valós számtól ülöböz épzetes egysége evezett szimbólum
RészletesebbenGeometriai optika. Fénytani alapfogalmak, a fény egyenes vonalú terjedése
Az optka felosztása Geometra optka Fzka optka (hullámoptka) Kvatumoptka Geometra optka Féyta alapfogalmak, a féy egyees voalú terjedése Féyta alapfogalmak féyforrás féyyaláb féysugár F D F r O y x Potszerű
RészletesebbenOrvosi biofizika II. Orvosi Biofizika II. Az X-sugár. Röntgen- sugárzás Előállítás, tulajdonságok
Orvosi biofizika II Orvosi Biofizika II Röntgensugárzás előállítása és tulajdonságai Röntgendiagnosztikai alapok Az elektromosság orvosi alkalmazásai Termodinamika - egyensúly, változás, főtételek Diffúzió,
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
_. Bevezetés iesztési red, iterpoáió, eemtípuso Végeseem-módszer Mehaiai eadato matematiai modejei Poteiáis eergia áadóértéűségée tétee: Lieárisa rugamas test geometriaiag ehetséges emozduás-aavátozás
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenA kristályszerkezet hibái (rácshibák)
PR/B10/05DJVV0503BT00124BF0117 A kristályszerkezet hibái (rácshibák) Darabot Sádor (Kolozsvár, Romáia), Jeei Istvá (Stockholm, Svédország), Vicze Jáos (Budapest), Vicze-Tiszay Gabriella (Budapest) Kristályhibáak
RészletesebbenA statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.
Statisztikai módszerek. BMEGEVGAT01 Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Gépészméröki Kar Hidrodiamikai Redszerek Taszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenIntervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres. Statisztika december 2.
Itervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres Statisztika Hipotézisvizsgálat Székely Balázs 2010. december 2. Itervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres Előadás vázlat 1 Itervallumbecslések
RészletesebbenÖSSZEFÜGGÉSVIZSGÁLAT, PARAMÉTERBECSLÉS
ÖSSZEFÜGGÉSVIZSGÁLAT, PARAMÉTERBECSLÉS Összefüggésvizsgálat, paraméterbecslés A kísérletek sorá a redszer állapotát ellemző paraméterek kapcsolatát vizsgáluk. A yert adatok alapá felállítuk a redszer matematikai
RészletesebbenVizsgatételek főiskolai szintű villamosmérnök szakos levelező hallgatók számára Fizika II. GEFIT122L
izsgatételek főiskolai szitű villamosmérök szakos levelező hallgatók számára Fizika II. GFIT1L 1. Kiematikai alapfogalmak. pálya, a sebesség és a gyorsulás defiíciója. Mozgás leírása derékszögű koordiáta-redszerbe.
Részletesebben1. Komplex szám rendje
1. Komplex szám redje A hatváyo periódiusa ismétlőde. Tétel Legye 0 z C. Ha z egységgyö, aor hatváyai periódiusa ismétlőde. Ha z em egységgyö, aor bármely ét, egész itevőjű hatváya ülöböző. Tegyü föl,
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenEzt kell tudni a 2. ZH-n
Ezt ell tudni a. ZH-n Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A sebességi együttható nyomásfüggése 1 Sebességi együttható nyomásfüggése 1. unimoleulás bomlás mintareació: H O bomlása H O + M = OH + M uni is
RészletesebbenÁringadozások elıadás Kvantitatív pénzügyek szakirány 2012/13 2. félév
Árigadozások elıadás Kvatitatív pézügyek szakiráy 01/13. félév Heti óra elıadás + óra gyakorlat Elıadás: fıleg modellek, elemzési módszerek Gyakorlat: R programmal, alkalmazások Számokérés 50%: beadadó
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenAz elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
RészletesebbenHang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed
Sugárzások mechanikai Nem ionizáló sugárzások Ionizálo sugárzások elektromágneses elektromágneses részecske Hang és ultrahang IH hallható hang UH alfa sugárzás béta sugárzás rádió hullámok infravörös fény
RészletesebbenOPTIKA. Vozáry Eszter November
OPTIKA Vozáry Eszter 2015. November FÉNY Energia: elektromágneses hullám c = λf részecske foton ε = hf Szubjektív érzet látás fény és színérzékelés ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM c = λf ε = hf FÉNY TRANSZVERZÁLIS
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenELTE I.Fizikus 2004/2005 II.félév. KISÉRLETI FIZIKA Elektrodinamika 13. (IV.29 -V.3.) Interferencia II. = A1. e e. A e 2 = A e A e * = = A.
omplx lírás: ELTE I.izius 004/005 II.félév + cos ϕ R ϕ KISÉRLETI IZIK Eltrodinamia 3. (IV.9 -V.3.) Intrfrncia II. [ ]; sin ϕ Im [ ] * i cosϕ + i sinϕ ; cosϕ isinϕ * ; cos ϕ R [ ] f cos ( ω t + ϕ) ; f cos
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013. január Elektromágneses hullám Transzverzális hullám elektromos térerősségvektor hullámhossz E B x mágneses térerősségvektor
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
Részletesebben