I. Bevezetés. 1. Mikro- és makroökonómia. 2. Termelési tényezők. 3. Döntés alternatív költsége. 4. Gazdasági szereplők és kapcsolatok

Átírás

1 I. Bevezetés 1. Mikro- és makroökonómia A mikroökonómia az egymástól elkülönült piaci szereplőket vizsgálja. Egyes termékek piacát elemzi, az adott termék keresletének és kínálatának alakulására keresi a magyarázatot. Termékfajtában gondolkodik és a gazdaságot elkülönült döntéshozó egységek együtteseként ábrázolja. A makroökonómia ezzel szemben összevont mutatók segítségével a gazdaság egészének teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit elemzi. A makroökonómia az éves nemzeti jövedelem, az összes fogyasztás, összes megtakarítás, foglalkoztatottság, infláció kategóriáit használja. Nem keres magyarázatot az egyes fogyasztó szokásaira, nem különböztet meg eltérő jellegű vállalatokat, piaci formákat. 2. Termelési tényezők Minden gazdasági tevékenység alapja a különféle szükségletek kialakulása (felmerült igények). A szükségletek kielégítése történhet szabad javakkal (átalakítás nélkül) vagy gazdasági javakkal (megtermelés, átalakítás után képesek kielégíteni az igényeket). A gazdasági javak megtermeléséhez van szükség a termelési tényezőkre: munka (L='labour'): fizikai és szellemi munkavégző képesség tőke (K='capital'): termelési tényezőkbe befektetett pénz (úgy mint értékpapírok, Neoklasszikus gépek, ingatlan, berendezések) Termelési természeti tényezők: leggyakrabban a földet szokás itt említeni (jele: A) Tényezők vállalkozói ismeretek, készségek információ 3. Döntés alternatív költsége A termelési tényezők sajátossága, hogy nem állnak korlátlan mennyiségben rendelkezésre, ezért döntési kényszert raknak a piaci szereplőkre (mit, mire használjanak fel). A döntés tehát az erőforrások alternatív felhasználási lehetőségei közül való egy kiválasztása. A döntést támogató tevékenység a költség-haszon elemzés készítése. Ez alapján a döntéshozók képesek felállítani egy sorrendet, amiből aztán kiválasztják a legjobb alternatívát. A legjobb alternatíva kiválasztásával lemondunk a többi alternatíva által megszerezhető haszonról. Ez a döntés alternatív költsége. 4. Gazdasági szereplők és kapcsolatok A gazdasági szereplők maguk a döntéshozók: fogyasztók: céljuk a saját igényeik kielégítse árukkal és szolgáltatásokkal vállalatok: céljuk profit elérése állam: biztosítja a gazdaság működési kereteit, stabilizálja a gazdaságfejlődést, korrigálja a piac hibáinak működését A mikroökonómia olyan módon vizsgálja a piac működését, hogy különféle feltételezésekkel él. Az egyik ilyen feltételezése a gazdasági szereplők tökéletes racionalitása (azaz minden információval rendelkeznek, képesek pontosan felállítani saját preferenciájukat, ismernek minden alternatívát, és ezek alapján hozzák meg döntéseiket). Megjegyzés: Amikor valahol a 'ceteris paribus' kifejezés áll, az azt jelenti, hogy a módosításon kívül minden más marad a régiben. 1

2 II. Kereslet és kínálat 1. Fogalmak Piac: A kereslet és kínálat találkozásának helye. Optimalizáció: Az emberek a számukra még megfizethető legjobb jószágot keresik. Rezervációs ár: az a maximális ár, amit a fogyasztó még hajlandó kifizetni egy termékért. Egyensúly alapelve: az árak addig igazodnak, míg a kereslet meg nem egyezik a kínálattal. 2. Kereslet Megkülönböztetünk egyéni keresletet, és piaci összkeresletet (ez az előzőek horizontális összegzése). Keresletet meghatározó tényezők: egyéni szükséglet, preferencia ár rendelkezésre álló pénzmennyiség, fogyasztó jövedelme (nominális amit kézhez kap, reál a vásárlóértéke) fogyasztók száma övőre vonatkozó elvárások helyettesítő (Coca Cola Pepsi) és kiegészítő (mosogatógép bele való tabletta; bár ez nem a legjobb példa, nem jutott jobb eszembe) termékek, azok árai A keresletet a keresleti függvénnyel elemezzük: negatív meredekségű (D='demand') A B: ha az ár megváltozik, az keresletváltozást okoz (görbén történő elmozdulás) P ár D1 D2: ha minden egyéb körülmény változik, akkor a teljes keresleti függvény eltolódik A D2 B D1 Q mennyiség 3. Kínálat A kínálatot a vállalatok jelentik. Kínálatot meghatározó tényezők: termék ára termelési technológia termelés költségei többi termék ára eladók száma 2

3 A kínálatot a kínálati függvénnyel elemezzük: pozitív meredekségű (S='supply') P A B: áremelkedés hatására a kínálati görbén történő elmozdulás S2 ár S1 S2: valamilyen külső hatás esetén az egész kínálati görbe eltolódik (pl. benzinár emelkedés hatása a fuvarozókra S1 B A Q mennyiség 4. Marshall-kereszt Az árak egészen addig igazodnak, míg a piacon egyensúly nem áll be, azaz a kereslet meg nem egyezik a kínálattal. A mikroökonómia feltételezése, hogy hosszú távon mindig beáll az egyensúly. Rövid távon viszont kialakulhat túlkereslet és túlkínálat. 3

4 P Túlkínálat ár p1 S Egyensúly Túlkereslet p2 D q1 q2 Q mennyiség p1>pe S>D túlkínálat (mennyisége: q 2-q1) árcsökkenés p2<pe S<D túlkereslet árnövekedés Árszinten (vízszintesen) nézzük az S és D viszonyulását 5. Állami beavatkozások Az állam biztosítja a gazdaság stabilitását, a gazdaság működésének kereteit. Ezt különféle intézkedésekkel éri el. 1. Támogatások a) fix összegű b) mennyiségi 2. Adóztatás a) egyösszegű b) mennyiségi adó: Minden darabra kivetnek egy adóösszeget (t='tax'), ami lényegében azt jelenti, hogy a termelőnek több kiadása van, tehát a kínálati görbe felfele tolódik S S' Az egyensúly is eltolódik egy kisebb mennyiségnél kisebb a FT és a TT, és kialakul a HTV veszteség: A holtteher S' HTV=holtteher veszteség az eleve már megtermelésre Fogyasztói P sem került termékmennyiségből többlet állítódik elő. t S FT=fogyasztói többlet: a rezervációs és a piaci ár különbsége, ami egyben E2 az egyéni hasznosságérzet és a piaci Adó=Δp*q E1 árban képviselt társadalmi hasznosság különbsége egy fogyasztó esetében. Holtteher. D TT=termelői többlet: a profitnak azt a veszteség részét képviseli, amit a termelő rövid Termelői távon befolyásolni képes. Ennek többlet megváltozása megmutatja a gazdasági Q profit változását. 4

5 c) értékadó a) ármaximalizálás (jobbra és lent): S P p2 pe pmax Támogatás 3. Árszabályozás S' Támogatással beállt új egyensúly Túlkereslet q1 qe D q2 Q pmax<pe S<D (q1<q2) túlkereslet Ennél a keresleti mennyiségnél a vállalatok azonban p 2 áron állítanák elő a terméket, amely mellett a kereslet az egyensúlyinál kevesebb. (Az állam célja az ármaximalizálással, hogy több fogyasztóhoz eljusson egy adott termék, pl. fogászati kezelés.) A kínálati és keresleti rezervációs árak közötti különbséget az állam a vállalkozóknak nyújtott támogatással hidalja át. Megjegyzés: Ha a kínálati S függvény a függőleges P tengelyt negatív tartományban metszi, a termelői többletbe csak a Q tengely fölötti részt számítjuk bele. 5

6 b) árminimalizálás 6. Példa piaci összkereslet meghatározása adott a két következő egyedi keresleti függvény: I. Q1D =100 p 1 II. Q D2 =300 2p2 Összkereslet meghatározása: horizontális összegzéssel I. P 150 Q=0 II. 100 P 150 Q=Q D2 III. P 100 Q= Q=400 3p P ár I. 150 II. 100 III. d2 d1 100 D Q mennyiség

7 III. Keresletrugalmasság 1. Keresletrugalmasság A keresletrugalmasság megmutatja, hogy a keresletet meghatározó tényező változása a kereslet mekkora változását vonzza maga után. Képlettel: q kereslet százalékos változása q = = keresletet meghatározó tényező százalékos változása z z Attól függően, hogy milyen tényezőt veszünk épp figyelembe, megkülönböztetünk árrugalmasságot, jövedelemrugalmasságot, kereszt-árrugalmasságot. A keresleti görbe két pontja közötti különbség esetén ívrugalmasságról, egy pontja körül végtelen közel pedig pontrugalmasságról beszélünk. 2. Árrugalmasság Megmutatja az árak 1%-os változásának hatására bekövetkező keresletváltozást. a) Ívrugalmasság = P p0 q 1 q0 p 1 p 0 p 1 p 0 q 1 q 0 A B A p1 p0 (+) p1 B ( ) q0 Árrugalmasság és árbevétel: A teljes bevétel akkor nő, ha 1% árnövekedés ennél kisebb mértékű keresletcsökkenés kísér, tehát a termék árrugalmatlan. Ezzel konzekvensen árrugalmas terméknél az ár növekedés bevételcsökkenést eredményez. Bevétel: TR=p*q alapján a bevétel megváltozása az ár növelésének hatására a két jelölt területek összege a megfelelő előjellel ΔTR=p 0*q 0-p 1*q 1 Határbevétel (MR='marginal revenue'):a teljes bevétel változását mutatja meg a termékből eladott mennyiség egységnyi változására: MR=ΔTR/Δq=p*(1 1/ ε ) D q1 Q Megjegyzés: Azért, hogy ívrugalmasság esetén kiküszöböljék a differenciát, ami A B és B A irányban mutatkozna, mind az ár mind a mennyiség változását az átlaghoz viszonyítják. Ha így helyettesítesz be a lap teteji képletbe, átrendezés után megkapod a kiszürkített ívrugalmasság képletét. Ha ε pozitív paradox változás Ha nő a termék ára, nő a kereslet is iránta (pozitív meredekségű keresleti görbe). Jellemzően ezek a luxustermékek. ε negatív, normál árhatás Ha a termék ára nő, a kereslet iránta csökken. 7

8 Ha 1 árrugalmas termék: ha növeljük az árat, csökken a bevétel 1 árrugalmatlan termék: ha növeljük az árat, nő a bevétel =1 egységnyi árrugalmasságú termék: a bevétel maximális b) Pontrugalmasság: = dq P dp Q P P ár ár Tökéletesen rugalmatlan (pl. gyógyszer) ε=0 Tökéletesen rugalmas ε= D D Q Q mennyiség mennyiség 3. Jövedelemrugalmasság a) ívrugalmasság: I = I='income' q1 q 0 I 1 I 0 I 1 I 0 q 1 q0 b) pontrugalmasság: I = dq I di Q Ha ε negatív inferior (=alsóbbrendű jószág): ha növekszik a jövedelmed, kevesebbet veszel belőle (pl. ha többet keresel, akkor kevesebb párizsit eszel, mert akkor nem párizsit, hanem inákbb valami téliszalámit vásárolsz) ε pozitív normál jószág: ha növekszik a jövedelmed, többet vásárolsz belőle ε<1 létszükségleti javakra jellemző ε>1 luxusjószágok 4. Kereszt-árrugalmasság Megmutatja, hogy a helyettesítő és kiegészítő termékek árváltozása hogyan befolyásolja a vizsgálandó termék keresletét. Mivel két különböző termékről van szó, csak ívrugalmasságról beszélünk. Sematikusan: = y termék keresletváltozása x termék árváltozása Képlettel: = q y1 q y0 p x1 p x0 p x1 p x0 q y1 q y0 8

9 Ha =0 akkor a két termék között nincsen kapcsolat, tehát a két termék közömbös ε pozitív: azt jelenti, hogyha X termék árát növeljük, akkor az Y termék iránti kereslet növekszik, tehát helyettesítő termékek ε negatív: ha X termék árát növeljük, akkor Y termék iránti kereslet csökken, tehát kiegészítő termékekről van szó 9

10 IV. Termelés 1. Időtávok A gazdálkodók döntéseivel kapcsolatban leegyszerűsítve két időtávról beszélünk. Rövid táv az a periódus, amelyen belül a vállalat legalább egy termelési tényezője adott (megváltozhatatlan), miközben legalább egy másik tényező megváltozhat. Hosszú táv az a periódus, amelyen belül a cég valamennyi termelési tényezője megváltozhat, de alaptechnológiája nem alakul át. (A nagyon hosszú időtávban pedig már a technológia is változhat; nagyon röviden semmi.) A mikroökonómia egyszerűsítve él, ezért a technológián kívül a tőke (K) és a munka (L) (esetleg még természeti tényezők közül a termőföld ezzel nem foglalkozunk) hatásait vizsgálja. 2. Termelési függvény A termelési függvény a termelési tényezők lehetséges inputkombinációi és a velük előállított maximális kibocsátási lehetőségek halmaza (output) közötti technikai-gazdasági összefüggés. Mivel a mikroökonómia csak két inputtényezőt feltételez, a munkát és a tőkét, ezért a termelési függvény egy háromdimenziós felület, Q=f(K,L) 2.1. Rövid távú termelési függvény output Hatékony Rövid távon a feltételezzük, hogy vagy a tőke, vagy a munka rögzített, így ezért ott a termelési függvény kétdimenziós. Csak azok a kombinációk lesznek technológiailag hatékonyak, amelyeknél nem használunk fel felesleges erőforrást (E1). E1 10 E2 erőforrás

11 A parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés egyetlen tényező változásának következtében, feltételezve, hogy minden egyéb tényező változatlan. Azaz a rövid távú termelési függvény is egy parciális termelési függvény. Munka átlagterméke ('average product')megmutatja az egységnyi munkamennyiségre jutó termékmennyiséget: APL=Q/L Átlagtermék=(termelési eredmény)/(felhasznált tényezőmennyiség) A munka határterméke ('marginal product') megmutatja, hogy ha növelem a munka mennyiségét, hogyan változik az össztermelés (azaz megadja a termelési függvény meredekségét): MPL=ΔQ/ΔL Határtermék=termelésváltozás/inputváltozás Ugyanilyen megfontolásból beszélünk a tőke átlag- és határtermékéről. Hasonló módon a keresletrugalmassághoz, termelésben is beszélünk a termelési tényező parciális rugalmasságáról. Megmutatja, hány százalékkel változik meg a termelés, ha az inputtényezőt egy százalékkel megváltoztatjuk. A munka esetében (és ehhez hasonlóan bármely inputtényezőre felírható): L = termelés százalékos változása dq /Q MPL = = termelési tényező százalékos változása dl / L APL Csökkenő hozadék törvénye: a fokozatosan növelt változó inputtényező határterméke csökken, amennyiben minden további inputtényező változatlan. (A hozadéki függvény megmutatja, milyen hatással van a változó tényező pótlólagos ráfordítása a hozamra.) I. A határtermék egy ideig nőtt, addig a termelési függvény konvexen emelkedett, tehát a termelés gyorsulva nőtt. Q Qmax II. A határtermék csökken, ekkor a termelési függvény konkávan, lassulva nőtt (inflexiós pont). III. Addig a pontig, amíg a határtermék nagyobb, mint az átlagtermék, az átlagtermék-görbe nő, onnantól csökken (1). Nem hatékony termelés MPL APL I. II. III. IV. IV. Ahol a határtermék negatív lett, onnan kezdve a termelési függvény csökken (2). Ettől a ponttól kezdve a termelés azért nem hatékony, mert hiába növelem tovább a munka mennyiségét, nem vagyok képes nagyobb termékmennyiséget előállítani vele. L Parciális rugalmasság: I.-II.: ε L >1 III.: ε L <1 1 Hozadék: I.: növekvő II.-III.: csökkenő, de pozitív IV.: csökkenő és negatív 2 L 11 IV.: εl <0

12 2.2. Hosszú távú termelési függvény Hosszú távon már semmit nem tekintünk állandónak, nincsenek kikötések. A termelési függvények: Az izokvantok mutatják meg az egyes termelési mennyiség előállításához szükséges K/L arányokat (a 3D termelési függvény szintvonalai ). Az izocostok a vállalkozó által, saját tőkéjéből megvásárolható K/L kombinációkat mutatja. Az egyenes képlete 'total cost'=összköltség: TC=pL*L+p K*K K Izokvantok Izocostok Q3 Q2 Q1 L Termelni csak olyan erőforrásból tudunk, ami rendelkezésre áll tehát a termelés az érintési pontokban történik. Az izokvantok és izocostok érintési pontjai azok az inputkombinációk, melyek a legkisebb összköltséggel érik el az adott termelési szintet. Ezeket összekötve kapjuk meg a vállalat növekedési útját. Egy tényező felhasználásának növelése addig racionális technikai értelemben, míg határterméke pozitív. (Ábra balra) A pont: MPL>0 és MPK>0, mert bármelyiket növelve nő a termelés (magasabb izokvant érhető el) B pont: MPK>0 és MPL<0 túlzott munkafelhasználás (több munkával alacsonyabb termelési szintre jutunk, több tőkével magasabbra) C pont: MPK<0 és MPL>0 túlzott tőkefelhasználás (tőke növelésével alacsonyabb, munkájéval magasabb termelési szint) MRTS=( ΔK/ΔL)=MPL/MPK=pL/p K Azaz: MPL/pL=MPK/p K K A ΔK Ahol mindkét határtermék pozitív, ott az inputtényezők egymás rovására is növelhetők (gerincvonalak közötti rész), helyettesíthetők azonos output mellett. A technikai helyettesítési határrátája ('marginal rate of technical substitution') megmutatja, hogy adott inputtényezőt végtelen kicsiny mértékben csökkentve a másik inputtényezőt hányszorosával kell növelni, hogy az output változatlan maradjon (tehát megegyezik az adott pontba húzott érintő meredekségének ellentettjével). Q3 B Q2 ΔL Q1 L 12

13 A termelés skálahozadéka az az arány, amely megmutatja, hogyan alakul a termelés a tényezők egyidejű arányos növekedésével. Mivel mindkét tényezőt változtatjuk, csak hosszú távon beszélhetünk skálahozadékról, vagy más néven volumenhozadékról. Képlettel: βq=f(αk, αl) Ha: α<β α=β α>β növekvő hozadék állandó hozadék csökkenő hozadék 13

14 V. Költségek, költségfüggvények 1. Jövedelemformák Az alábbi ábrát tudni kell, mert lehetnek hozzá kapcsolódó feladatok (legalábbis órán csináltunk), amelyek a táblázat alapján a megfelelő tételek összeadásával és kivonásával oldhatóak meg. 2. Rövid távú költségfüggvények Állandó költség (FC='fixed cost'): a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek folyó költsége. Változó költség (VC='variable cost'): a rövid távú termelés függvényében változó inputtényezők gazdasági költségeinek összege. A termelés összköltsége(tc='total cost') az előző kettő összege: TC=FC+AC 14

15 A vállalat rövid távú költségfüggvénye a rövid távú parciális termelési függvényt fejezi ki költségek formájában. Átlagköltség ('average cost'): AC=TC/Q Átlagos fix költség: AFC=FC/Q Átlagos változó költség: AVC=VC/Q Határköltség ('marginal cost'): megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség, ha a termelést egységnyivel megnöveljük. MC=dTC/dQ Megjegyzés: MC az AC és AVC görbéket a minimumpontjukban metszi. Rövid távú költségek: Az üzem technikai optimuma MC=AC, mert ennél alacsonyabb egységköltséggel nem lehet termelni. Ugyanilyen megfontolással MC=AVC a munkatényező optimuma (itt az egy termékre jutó munka mint változó inputtényező mennyisége minimális). 15

16 3. Hosszú távú költségfüggvények Mivel hosszú távon minden tényező változónak tekinthető, ezen a távon a fenti költségek közül csak a teljes-, az átlag- és a határköltség értelmezhető (nem különülnek el állandó és fix költségek, mert egyszerűen nincsenek fix költségek). A hosszú távú költségfüggvény (LTC='long-run total cost') a vállalat különböző termelési szintjeihez tartozó összköltségének alakulását, a vállalat fejlődési lehetőségeinek költségszintjét fejezi ki. Tehát az eltérő üzemméreteket képviselő rövid távú költségfüggvények sorozatát képviseli. Hosszú távú átlagköltség megmutatja, hogyan alakul egy termelékenység költsége a termelés mértékének változásával. LAC=LTC/Q A hosszú távú határköltség azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés mértékének hosszú távú növelése folytán. LMC=dLTC/dQ Az előzőeket kics más szemszögből is ízelítőnek néhány képlet, mit ki nem lehet hozni belőlük, meg szummárum: TC=pL*L+pK*K=VC+AC LTC=pL*L+pK*K AC=AFC+AVC AVC=VC/Q=(L*pL)/Q=pL*[1/(Q/L)]=(1/APL)*pL mivel rövid távon FC=áll., ezért: MC=dTC/dQ=dVC/dQ=pL*dL/dQ=pL*(1/MPL) VC=pL*L 16 FC=pK*K

17 VI. Kompetitív piac 1. Piaci szerkezetek Szereplők száma Termék Korlát Ár- Tökéletes verseny sok homogén nincs elfogadó Monopolisztikus sok differenciált nincs meghatározó Oligopólium kevés hom./diff. van meghatározó Tiszta monopólium egy van Megjegyzés: A kompetitív piac a tökéletes verseny szinonímája. meghatározó 2. Kompetitív piac jellemzői A kompetitív piac a fentieken kívül még jelenti, hogy a szereplők tökéletesen informáltak és egyegy szereplő piaci részesedése elenyésző. A vállalatok stratégiai célja a profitmaximalizálás, azaz az árbevétel és a költségek közötti különbségek maximalizálása. 3. Bevétel és profit Bevétel (TR) az eladott áruk és szolgáltaátsok árbevétele. Határbevétel megmutatja, hogyan változik az összbevétel, ha a termelést egységnyivel növeljük. MR=dTR/dQ TR lineáris MR=P (az árat az iparági egyensúly határozza meg, ezért a válllat mint külső adottságot, konstansnak érzékeli) πmax=[mr=mc] TC=TR pontban a profit nulla A vállalat addig fokozza a termelést, míg a növekvő határköltség el nem éri a piaci árat. Ekkor az utolsó darabon nincsen profit, de minden előzőn igen, így érjük el a maximális profitot. Azaz a profit akkor maximális, ha MC függvény növekvő, és alulról metszi az MR függvényt. 17

18 4. Rövid távú kínálat Fedezeti pont: amikor az átlagköltségmegegyezik a piaci árral AC=P. Ekkor a vállalat nem realizál gazdaság profitot, de megtérülnek a az alternatív költségei ( normálprofit ). Kompetitív vállalatoknál a fedezeti pont az a termelésnagység, ahol: P=MC=AC=ACmin A fedezeti pont a vállalat hosszú távú fennmaradási feltétele, mert ebben a pontban éppen fedezik a bevételei a kiadásait. Üzembezárási pont: P=AVC, kompetitív vállalatnál P=AVC=MC=AVCmin. Az üzembezásári pont rövid távon az ár függvénye, mivel FC=állandó és adott technológia miatt adott az AVC függvény is. Termelni a fedezeti és az üzembezásári pont között érdemes, mert itt megtérülnek a változó költségek teljes mértékben, a fix költségek pedig kisebb-nagyobb mértékben. Ha az ár kisebb, mint az üzembezárási pontnál, akkor a vállalat kínálata nulla. 18

19 5. Iparági kínálat Az iparági kínálatot a vállalatok kínálati függvényeinek horizontális összegzésével kapjuk meg rövid távon. Hosszú távon szabad ki- és belépés van, ezért a profit változásával mindig kiegyenlítődő folyamat indul, ami addig tart, míg minden fedezeti pontra nem jut. Ha π>0 új belépők, a piacon tartózkodó új üzemet nyitnak, azaz növekszik az iparági kínálat (QS QS> QD) tehát túlkínálat keletkezik, ami árcsökkenést okoz (P ), ami csökkenti a határbevételt (MR ), ezzel csökken a termelés (q ), ami végső soron csökkenti a kínálatot (QS ) Ha π<0, akkor a folyamat ellenkezője játszódik le, tehát (QS ) ( QS<QD) (P ) (MR ) (q ) (QS ) 19

20 VII. Monopólium 1. Határbevétel a) ábra a kompetitív vállalat, b) ábra a monopólium teljes bevételét mutatja. Mivel dtr/dq=mr, Trmax=[MR=0]. Monopólium esetén változó lesz a határbevétel, mivel a kínálati függvénye nem konstans, hanem negatív meredekségű. Míg a kompetitív vállalat a piaci áron tetszőleges mennyiséget el tudott adni, ezért ha egy darabbal többet adott el, annyival nőtt a bevétele is. A monopolista hatábevételének változása: 2. Profitmaximalizálás rövid távon Alapfeltevés: MR=MC Ezen túl attól függően, hogy a költségfüggvények hogyan helyezkednek el, alakul ki pozitív, zérus, negítív profit stb. Profit MR=MC és MR'<MC' Pozitív P>AC>AVC zérus P=AC>AVC (fedezeti pont) 20

21 Profit MR=MC és MR'<MC' Negatív AC>P>AVC FC AC>AVC=P (üzemszüneti pont) Nem termel Zérus profit és veszteségminimalizálás: AC>AVC>P 21

22 Pozitív profit: 3. Haszonkulcs A kereslet rugalmasságától függ: MR=p*[1 (1/ε)] Nem feledkezünk meg arról, hogy egyensúlyi helyzet, ahol MR=MC 4. Jóléti hatás Tökéletes verseny P Ptv FT Monopólium MC=St P v Pm MC FT HTV TT TT D Qtv Q Qm 22 MR D Q