IX. Helyi Önkormányzatok Támogatásai

Átírás

1 IX. Helyi Önkormányzatok Támogatásai

2

3 I évi általános célkitűzések A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszeren alapul. Az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését, egyúttal az életszínvonal emelkedését szolgáló intézkedések, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a szülők munkába állásának segítésére. A és évben jelentős változást okozott a minimálbér és a garantált bérminimum nagyarányú emeléséből adódó illetménynövekedés, az ehhez kapcsolódó támogatásokat a évi költségvetési törvényjavaslat is tartalmazza. Nagyon fontos, hogy a fiatal generáció megfelelő nevelésben, gondozásban részesüljön, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza majd meg. Ennek érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani, nemcsak a gyermekek étkeztetésére amely terület eddig is prioritást élvezett hanem a kisgyermekellátó-rendszer hatékony megszervezésére is tól a bölcsődei és mini bölcsődei ellátás esetében is bevezetésre került a feladat alapú finanszírozás, amely támogatási forma már több területen így például a szociális szakosított ellátásnál, az óvodai nevelésnél vagy a gyermekétkeztetés feladatellátásánál is bizonyította eredményességét. A évben e támogatási rendszer kiterjesztésére és finomhangolására kerül sor. Emellett a központi költségvetés a évben indult program folytatásaként a bölcsődei, mini bölcsődei férőhelyek kialakításának támogatására további 1 500,0 millió forint fejlesztési forrást is tartalmaz, hogy minél több településen biztosított legyen a szülők munkavállalását, munkába való visszatérését is elősegítő ellátás. A Kormány kiemelten kezeli az intézményi gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés biztosításra irányuló feladatokat, emellett továbbra is biztosítottak az önkormányzati konyhák és étkezők fejlesztését szolgáló fejlesztési források. Az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében a költségvetési törvényjavaslat továbbra is biztosítja a köztisztviselői illetményalap önkormányzati hatáskörben történő emelését, továbbá a Kiegyenlítő bérrendezési alap ,0 millió forint forrást tartalmaz a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének pályázati úton történő támogatására. A fenti általános elvek mellett az önkormányzati finanszírozás tekintetében a jövő év legfőbb célkitűzése a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése és a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése. Utóbbit segíti elő a beszámítási-kiegészítési rendszer továbbfejlesztése is. Annak érdekében pedig, hogy a törvény hatályba lépéséig végbemenő, jelenleg nem ismert gazdasági folyamatok és a jogszabály-változásokból adódó módosulások, illetve ellátotti létszám-mozgások kezelése is megtörténhessen, a tervezet több jogcím esetében is megteremti a lehetőségét a törvényi előirányzatok keretein belül a tényszámokhoz igazodóan kiegészítő források esetleges biztosításának a települések számára.

4 II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló források 2019-ben A helyi önkormányzatok 2019-ben hitelforrások nélkül várhatóan mintegy 2 754,0 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben mintegy 737,3 milliárd forintot, a évi támogatások 104,5%-át biztosítja. Az előző évhez képest a keretszámot csökkenti többek között év végi bérmegállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó kulcsának évközi mérséklése miatti támogatáscsökkenés és egyes beruházási támogatások kifutása. Ugyanakkor növeli azt az új beruházások támogatása, a köztisztviselői illetményemeléséhez pályázati úton támogatást biztosító Kiegyenlítő bérrendezési alap összege és az üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye is. A törvényjavaslat alapján a települési önkormányzatokat az alábbi címeken illeti meg támogatás: millió forint Megnevezés A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása: Támogatás A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása ,6 A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,9 A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása ,1 A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása ,0 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása ,6 A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai ,8 A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai ,5 Összesen: ,5 A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása célhoz kötött felhasználást és elszámolást előírva biztosítja a helyi közszolgáltatások megfelelő színvonalon történő ellátását. A helyi önkormányzatok működési és felhalmozási célú kiegészítő támogatásai egyrészt költségvetési támogatásokat nyújt, ezzel is segítve az önkormányzatok feladatellátását és a kapcsolódó fejlesztési beruházások megvalósítását, másrészt az egyedi problémák kezelése érdekében is tartalmaz forrásokat.

5 III. A célok elérésének módja, a helyi önkormányzatok évi központi költségvetési támogatásainak területei 1) Általános működés, igazgatás Az önkormányzati feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. E helyi közügyek ellátását 2019-ben is, hasonlóan az előző évekhez egy a különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő általános jellegű támogatás szolgálja. Az általános támogatáson belül külön jelenik meg az önkormányzati hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. Beszámítás és kiegészítés A beszámítás és kiegészítés szabályaiban alapvetően nem történik változás. Ugyanakkor a évi törvényjavaslat az egyes jövedelmi kategóriák tekintetében a beszámítás és kiegészítés mértékére az eddig fix értékkel szemben függvényszerű számítást tartalmaz az ugrásszerű változások elkerülése érdekében. Továbbra is elismerésre kerül a közös hivatali feladatellátást biztosító székhely önkormányzatok fokozott anyagi leterheltsége: a rájuk irányadó beszámítási százalék 10 százalékponttal kisebb mértékű. A évi költségvetési törvényjavaslat a évi költségvetési törvény szabályozásával azonosan biztosítja annak lehetőségét, hogy az adóerő-képességet megalapozó tényadatok ismeretében, amennyiben a törvényi előirányzatok erre lehetőséget adnak, a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül az önkormányzatok javára módosíthassa a beszámítás, kiegészítés mértékét és a települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerőképessége alapján kialakított kategóriák határait. Szolidaritási hozzájárulás A évi költségvetési törvény új elemmel egészítette ki az önkormányzatok finanszírozási rendszerét: bevezette a szolidaritási hozzájárulást, amelyet a magas egy lakosra jutó adóerőképességgel rendelkező települések egy része teljesít a központi költségvetés felé. A szolidaritási hozzájárulás az esélyegyenlőséget javítja, hiszen annak összege hozzájárul az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javításához, továbbá más finanszírozási célok teljesítéséhez. A évi törvényjavaslat alapján a szolidaritási hozzájárulást meghatározó kategóriák változtak, továbbá az egyenletesebb terhelés érdekében kategórián belül a szolidaritási hozzájárulás mértéke függvényszerűen növekszik az egy lakosra jutó adóerő-képesség emelkedésével. A szolidaritási hozzájárulás emelkedése teremti meg az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők béremelését pályázati úton támogató Kiegyenlítő bérrendezési alap forrását. Egyéb működési célú költségvetési támogatások A évi tervezetben 100,0 millió forinttal nő évhez képest az államháztartási adatszolgáltatásokat időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok dolgozóinak ösztönzése. Továbbra is az Önkormányzati elszámolások előirányzatáról kerül kifizetésre többek között az egyes önkormányzatok által törvény alapján folyósítandó ellátás (pl. lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás stb.) támogatása és a lakossági közműfejlesztési támogatás is.

6 Az általános működés és igazgatási feladatok támogatásának levezetését az alábbi táblázat szemlélteti: millió forint Általános működés, igazgatás Támogatás évi előirányzat ,3 Ebből: A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása ,3 A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai ,0 Változások: Szociális hozzájárulási adó csökkenés hatása ,0 Üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye 2 000,0 Bérkompenzáció éves összege a IX. fejezetben jelenik meg 2 000,0 Önkormányzati elszámolások támogatásának csökkentése a támogatások kifutása miatt ,5 Fejezetek közötti forrásátcsoportosítás -351,4 A Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása növekedése belső átcsoportosítások eredményeként 100,0 Kiegyenlítő bérrendezési alap , évi javasolt előirányzat ,4 2) Köznevelés A települések fő feladata a köznevelés területén a évben is az óvodai ellátás biztosítása. A pedagógus életpálya öt lépcsőben került bevezetésre ( évek között), így ben ennek már nincs többlet költségvetési hatása. Az előirányzatokban itt is megjelenik a szociális hozzájárulási adó csökkentés hatása. Az óvodaműködtetés költségeinek ellentételezésére szolgáló támogatás fajlagos összege 4 600,0 millió forint összegű előirányzat belső átcsoportosításával jelentősen: forintról forint/ellátotti létszámra növekedett. Új finanszírozási elemként jelenik meg a költségvetési törvényjavaslatban a nemzetiségi pótlék támogatás, ami a nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz járul hozzá. A köznevelési feladatok támogatásának levezetését az alábbi táblázat szemlélteti: millió forint Köznevelés Támogatás évi előirányzat ,7 Ebből: A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,7 Változások: A szociális hozzájárulási adó csökkenés és belső átcsoportosítás hatása ,2 Nemzetiségi pótlék beépítése a köznevelési ágazati finanszírozásba 106,40 Az önkormányzatok és önkormányzati körön kívüli fenntartók között történt átadás-átvételek rendezése -425, évi javasolt előirányzat ,9

7 3) Szociális ágazat A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is az alapellátások biztosítása. Fontos kiemelni, hogy a évi bérmegállapodás szerinti és évi bérintézkedések fedezete részben beépült a támogatásokba, részben pedig külön jogcímen biztosítja azt a központi költségvetés. Kiemelt célkitűzés a versenyképes fizetések elérése, amelynek megvalósítása érdekében az ágazatban számottevő bérnövekedés valósult meg az elmúlt időszakban. A szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsülésének érdekében a Kormány a évben bevezetette a szociális ágazati pótlékot, majd emellett július 1-jétől a foglalkoztatottak a kiegészítő pótlékra is jogosulttá váltak évtől a szociális ágazatban foglalkoztatott egészségügyi végzettséggel rendelkező és egészségügyi munkakörben dolgozók egészségügyi kiegészítő pótlék címen bérkiegészítésben részesülnek. A évi költségvetési törvényjavaslat a ,1 millió forint összegben nyújt támogatást az önkormányzatoknak a szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék kifizetésére. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen a költségvetés a évben ,4 millió forintot biztosít az alacsony jövedelemtermelő képességű települések olyan szociális jellegű kiadásaihoz, amelyek finanszírozása máshonnan nem megoldható. A támogatás meghatározásakor olyan új mutatószámok kerülnek figyelembe vételre, amelyek jobban kifejezik az adott településen élő szociális támogatásra szorulók arányát. A évi szabályozáshoz képest változás továbbá, hogy az önkormányzatok forint egy lakosra jutó adóerő-képességig részesülhetnek támogatásban (az eddigi forintos adóerő-képességhatárhoz képest). Emellett a támogatás mértéke az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján függvényszerűen meghatározott, így nincs éles különbség az egyes jövedelmi kategóriák között. A legfontosabb változás, hogy az önkormányzat által ténylegesen a segélyezési feladatokra fordított kiadások figyelembevételével a támogatás felső korlátossá válik. A támogatás elsősorban a települési támogatások kifizetéséhez biztosít fedezetet, de segítséget nyújt a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátásához, valamint a közfoglalkoztatáshoz szükséges önerő biztosításához is. A évi törvényjavaslat ,7 millió forintot biztosít a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokra, valamint további ,9 millió forinttal járul hozzá a bölcsődei ellátás támogatásához. A bérintézkedések hatását a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok tekintetében kiegészítő fajlagos összegek biztosításával finanszírozza a költségvetési törvényjavaslat. A bölcsődék, mini bölcsődék finanszírozási rendszere továbbra is a két elemből álló feladatalapú finanszírozásra épül. A finanszírozás egyik elemét a szakmai dolgozók elismert létszámához kapcsolódó bértámogatás, a másik elemét az önkormányzatok bölcsődei működéssel kapcsolatos üzemeltetési támogatása jelenti. A évhez képest változás, hogy a forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességű önkormányzatok is részesülhetnek üzemeltetési támogatásban. Az önkormányzatok által ellátható szociális szakosított ellátásokra (idősek, hajléktalanok bentlakásos ellátása), valamint a gyermekek átmeneti gondozására a évinél nagyobb összeg, ,0 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás elve nem változik: két részből tevődik össze, a szakmai dolgozók bértámogatásából, valamint az intézmény-üzemeltetési támogatásból, melyek együttes összege adja a feladat biztosításához szükséges forrást. A bérintézkedések hatását bértámogatáshoz kapcsolódó kiegészítő fajlagos összeg kezeli, a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokhoz hasonlóan. A tapasztalatok egyértelműen alátámasztják a feladat alapú finanszírozási rendszer létjogosultságát: az intézmények fenntartásához szükséges önkormányzati hozzájárulás mértéke e támogatási szisztéma mellett drasztikusan lecsökkent.

8 A gyermekétkeztetés feladatainak támogatására azaz az intézményi gyermekétkeztetés támogatása és a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása egy jogcímen ,0 millió forint összeg áll rendelkezésre. A jelenleg is hatékonyan működő rendszer továbbra is eredményesen fogja szolgálni a gyermekek magas színvonalon történő étkeztetését. A szociális ágazati feladatok támogatásának levezetését a fentiekben jelzett, fejlesztési célú forrás nélkül az alábbi táblázat szemlélteti. millió forint Szociális ágazat Támogatás évi módosított előirányzat: ,00 Ebből: A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása Változások: , ,7 Szociális hozzájárulási adó csökkenés hatása -1099,7 Önkormányzati fenntartók körön kívüli feladat-, illetve intézményátadás-átvételéből adódó változás a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok tekintetében -81,6 Család- és gyermekjóléti központokban az óvodai, iskolai szociális segítés szintrehozása (+9 havi rész) 4139,7 Család- és gyermekjóléti központokban az esetmenedzser bére 716,6 Szociális ágazatban dolgozók egészségügyi pótléka szintrehozással 436,4 Előirányzat növelése belső átcsoportosítással 2435, évi javasolt előirányzat: ,1 Ebből: A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása ,1 A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása ,0 4) Kulturális ágazat A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 2018-ban a szabályozás alapvető változatlansága mellett az előző évben bevezetett struktúrát követi. A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra ,0 millió forint fordítható. Az előirányzat a évihez képest a szociális hozzájárulási adó csökkentés hatása miatt csökkent. A kulturális ágazatban 2017 januárjától bevezetett kulturális illetménypótlék évi forrásaként 3 605,0 millió forint előirányzat továbbra is célzottan és nevesítetten szerepel a kulturális célú támogatások között. Az érintett települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására összességében ,6 millió forint illeti meg e célra 2018-ban (ezeken a jogcímeken is kizárólag a szociális hozzájárulási adó csökkenésének hatása jelenik meg). Az egyes támogatási összegeket továbbra is az előadó-művészeti szervezetek

9 támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény 5/B. d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A kulturális feladatok támogatásának levezetését fejlesztési célú források nélkül az alábbi táblázat szemlélteti: évi előirányzat: Kulturális feladatok Támogatás millió forint ,6 Ebből: Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása ,0 A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadóművészeti szervezetek támogatása ,6 Kulturális illetménypótlék 3 605,0 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása Változások: 1 870,0 Szociális hozzájárulási adó csökkenés hatása -225,0 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása -50, évi javasolt előirányzat: ,6 A évi költségvetési törvényjavaslat általános működési és ágazati támogatásokat tartalmazó 2. melléklete már november 1-jén hatályba fog lépni. Ezzel biztosítható, hogy a helyi önkormányzatokat megillető miniszteri döntést igénylő támogatások meghatározása év végéig megtörténhessen. Így az önkormányzatok a évet már minden szükséges információ birtokában kezdhetik el.

10 5) Önkormányzati fejlesztések Az egyes ágazati részeknél leírtakon túlmenően a helyi önkormányzatok felhalmozási célú támogatási előirányzatait érintően az alábbi változások történnek. Megnevezés Fejlesztési támogatások alakulása évi előirányzat évi előirányzat millió forint Változás Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 360,0 360,0 0,0 Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések 5 000, ,0 0,0 Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása 2 000, ,0-500,0 Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása 806,0 806,0 0,0 Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 300,0 300,0 0,0 Bölcsődei, mini bölcsődei férőhelyet kialakításának támogatása 1 500, ,0 0,0 Pannon Park beruházási projekt támogatása 7 880, , ,0 Békásmegyeri vásárcsarnok építése 2 000, ,0-500,0 Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőkeés kamattörlesztő-részletek átvállalásának támogatása 723,0 723,0 0,0 Normafa Park program támogatása 620,0 620,0 0,0 Normafa Park projekt egyes beruházási elemeinek támogatása 550, , ,0 A évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítése Karcagon 1 108,1 0, ,1 Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozása a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínén 369,1 0,0-369,1 A Blaha Lujza tér rendezésének támogatása 1 000,0 0, ,0 Hermina garázs beruházás támogatása 2 659,0 0, ,0 Makói Városi Termál- és Gyógyfürdő (Hagymatikum) fejlesztésének támogatása 0, , ,5 A fővárosi kerületi belterületi szilárd burkolat nélküli utak szilárd burkolattal történő ellátásának támogatása 0, , ,0 Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat felújítási feladatainak támogatása 0,0 900,0 900,0 Hatvani sport- és rendezvénycsarnok beruházás megvalósításának támogatása 0,0 369,5 369,5 Fürdőberuházás megvalósításának támogatása Bogácson 0,0 500,0 500,0 Fürdőberuházás megvalósításának támogatása Mezőcsáton 0,0 500,0 500,0 Épület közösségi célú felújításának támogatása Vattán 0,0 300,0 300,0 Csincsei művelődési ház bővítésének támogatása 0,0 100,0 100,0 Vis maior támogatás 7 700, ,5-969,5 Fejlesztési célú támogatások összesen , , ,3

11 A évben a szabályozás változatlansága mellett fennmarad a legtöbb fejlesztési célú program, az előirányzatok összege a finanszírozási igényekhez igazodóan változik. A költségvetési törvényjavaslat továbbra is biztosít pályázati forrást az önkormányzati konyhák fejlesztésére és a bölcsődei, mini bölcsődei férőhelyek kialakítására. Emellett új célként, ,0 millió forint keretösszeggel pályázati lehetőség áll majd rendelkezésre a fővárosi kerületi belterületi szilárd burkolat nélküli utak szilárd burkolattal történő ellátására. Számos beruházáshoz már nem szükséges további forrást biztosítani évben így több támogatási jogcím megszűnik, így például A évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítése Karcagon, Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozása a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínén és A Blaha Lujza tér rendezésének támogatása. 6) Az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai A évben az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai az alábbi célcsoportoknak megfelelő előirányzatokra tagozódik. - Külön jogcímen jelenik meg az Önkormányzatok rendkívüli támogatása. E keretösszeg szolgál a települési önkormányzatok kizárólag egyedi problémák kezelésére irányuló kiegészítő jellegű rendkívüli támogatásának forrásául. - Az Önkormányzati elszámolások előirányzata szolgál valamennyi, a települések előző évekről származó működési és fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos elszámolásainak rendezésére. Ez szolgál továbbá a pénzbeli szociális ellátások kiegészítése, a Svájci- Magyar Együttműködési Program fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített fizetési kötelezettségek teljesítésének, a lakossági közműfejlesztés támogatására vonatkozó kifizetések, továbbá a évi költségvetési törvény 3. melléklet II. pontjában szereplő fejlesztési célú költségvetési támogatások le nem hívott részének forrásául is. - Az önkormányzatoknak a korábbi években megszokott módon áll rendelkezésükre külön jogcímen az előre nem látott havaria helyzetek kezelésére és védekezésre szolgáló Vis maior támogatás is.

12