Számítási példák - Megoldások

Átírás

1 Számítási példák - Megoldások 1. számítási példa Ebben a példában azt számoljuk ki, milyen mértékben tudja csökkenteni a minimálbér-emelés költségterheit cégében, ha követi javasolt megoldásunkat a Cafetéria-rendszer optimális átalakításával. Első ránézésre összetettnek tűnhet ez a táblázat, mégis rendkívül logikus a felépítése. Végigvezetem az egészen, és utána minden teljesen világos lesz. A táblázat két fő sávból - azokon belül több kisebb sorból -, valamint öt oszlopcsoportból áll, amelyek szintén kisebb oszlopokból tevődnek össze. A felső sáv a 2016-os helyzetet hasonlítja össze a 2017-essel úgy, hogy semmit sem változtat meg az előbb bemutatott átlagos Cafetéria-kosáron. Ez a sáv tisztán mutatja a minimálbér-emelés és a Cafetéria adóemelés összes költségvonzatát. Tekintsük át először részletesen ezt a sávot! Az első oszlop megnevezi az egymás alatti sorok tartalmát. Látja, hogy, ha alulról felfelé haladunk, akkor ebben a barnás árnyalatú sávban szerepel a munkavállalók által elkölthető/felhasználható nettó bér, illetve juttatás értéke. Felette két szürke sáv a nettó bérhez adódó munkavállalói járulék százalékát és konkrét összegét tartalmazza. A következő narancssárga színű sor a bruttó munkabér/juttatás összege. Efölött újabb két szürke sorban a bruttó munkabérre rakodó munkaadói járulékokat találja. Végül elérkezünk egy újabb narancsszínű sorhoz, amely a cég bruttó befektetését mutatja, azaz azt a számot, amennyibe mindaz, ami alatta található, kerül a cégnek. A felette lévő szürke színű sor pedig azt mutatja, hogy az összes céges befektetés hány százaléka valamilyen adóteher, azaz az állami termelésbe és elégedettségbe eszközölt befektetés (Ha 100%-ból levonjuk ezt, akkor a maradék jelenti a munkavállaló termelésébe és elégedettségébe eszközölt befektetést). Végül a legfelső, kissé kékesebb árnyalatú sorban az oszlopok nevei találhatók.

2 2016 minimálbér + Cafetéria-kosár Második nagy oszlopcsoport a 2016-os minimálbér és az átlagos Cafetéria-csomag együttes költségeit mutatja, azok részletes adóterhével. A táblázatban éves költséggel számoltunk, tehát minden egy teljes évre vonatkozik. Az öt oszlop közül az első a nettó és bruttó minimálbér, valamint ennek költségei: Ft az éves nettó munkabér Ft az éves bruttó munkabér Alatta és felette a bruttó munkabérre rakódó adóterhek találhatók. Felül pedig látjuk, hogy Ft-ba kerül mindez a cégnek. Ebből a teljes befektetésből 48,25%-a az államé, tehát - gyors fejszámolás után - 51,75%-a a munkavállalóé. A második, harmadik és negyedik oszlop az átlagos Cafetéria-kosarunk juttatásait tartalmazza, az adóteher szintje szerint felosztva. A munkavállalói sorban látjuk, hogy a Ft nettó Cafetéria-jutattásból Ft béren kívüli jutattás 34,51% adóteherrel, Ft egyes meghatározott jutattás 49,98% adóteherrel, és Ft adómentes juttatás 0% adóteherrel..a felső narancsszínű sorban szerepel ezek bruttó összege. Ha felmerül Önben, hogy ha a béren kívüli juttatások adóterhe 34,51%, akkor miért szerepel a legfelső szürke sávban 25,66%, akkor a magyarázat a százalékszámítás jellegzetességében található. Az adóterhet mindig a bruttó bér vagy juttatás százalékaként határozzák meg a törvényben, ami itt a középső narancsszínű sor a táblázatban. Ezt mutattuk korábban a Ft-os számításnál a piros nyíllal. Máshol például egy számlaérték áfatartalmának kiszámolásánál találkozhat ezzel. Vegyünk egy nettó Ftos számlát! Azonnal tudjuk fejből, hogy annak a 27%-a Ft, tehát a bruttó számlaérték Ft lesz. Igen ám, de ha azt akarjuk megállapítani, hogy a bruttó számlaértéknek hány százaléka az áfa, akkor azt találjuk, hogy / = 21,26%. Tehát: Ft-nak a Ft a 27%-a, ám Ft-nak Ft csak a 21,26%-a.

3 Ugyanez itt is a helyzet: Ft béren kívüli juttatás adóterhe 34,51%, azaz Ft. A kettő együtt adja a cég bruttó Cafetéria-befektetését, ami Ft. A Ft-nak azonban Ft a 25,66%-a. Nos, haladjunk tovább! A jobb oldali, kissé telítettebb színű oszlopban találja ennek az oszlopcsoportnak az összesítését. Ha nem akar elmélyülni a részletes számokban, akkor elég mostantól minden oszlopcsoportban ezt az oszlopot néznie. A következőt állapíthatjuk meg összességében: A 2016-os évben, egy minimálbérre bejelentett munkavállaló felé, bér, illetve átlagos Cafetéria-kosár formájában, a munkaadó kifizet: Ft-ot, ebből az állam kap 44,11%-ot, azaz és Ft-ot ebből a munkavállaló kap 55, 89%-ot, azaz: Ft-ot 2017 minimálbér + átlagos Cafetéria-kosár A harmadik oszlopcsoportunk a 2017-es évet mutatja. A számok tartalmazzák a minimálbér-emelést, valamint ugyanazt az átlagos Cafetéria-kosarat, amit 2016-ban használtunk, ám annak a megemelt adóterheivel. Nem mondom végig az összes oszlopot, csak a jobb oldalit:

4 A 2017-es évben, egy minimálbérre bejelentett munkavállaló felé bér, illetve átlagos Cafetéria-kosár formájában, a munkaadó kifizet: Ft-ot, ebből az állam kap 42,92%-ot, azaz és Ft-ot ebből a munkavállaló kap 57,08%-ot, azaz: Ft-ot. Következtetések Mindezekből az adatokból levonhatunk néhány szükséges pénzügyi következtetést, ezeket tartalmazza a negyedik és ötödik nagy oszlopcsoport. A negyedik oszlopcsoport közvetlenül egymás mellé helyezi a 2016-os és 2017-es év végső számait, hogy még egyértelműbb legyen, mi változik mire 2017-ben: 2016-ban egy minimálbéres és átlagos Cafetéria-kosaras munkavállaló termelésébe és elégedettségébe a munkaadó befektet: Ft-ot, ebből a munkavállalóhoz jut: Ft, ebből az államhoz jut összesen Ft; 2017-ben egy minimálbéres és átlagos Cafetéria-kosaras munkavállaló termelésébe és elégedettségébe a munkaadó kifizet: Ft-ot, ebből a munkavállalóhoz jut: Ft, ebből az államhoz jut összesen: Ft.

5 Az ötödik oszlopcsoport mindezt a matematikát a megfelelő nagyságrendbe helyezi, hiszen nem egyetlen munkavállalóval dolgozunk, hanem 10-zel, 20-szal, 50-nel, vagy akár még többel is. Ezért itt összefoglaljuk, milyen többletköltséget eredményez a minimálbér-emelés és a Cafetéria adóterheinek átalakítása 10 munkavállaló, 20 munkavállaló és 50 munkavállaló esetén. Hangsúlyozom, hogy itt már csak a többletköltséget mutatjuk, azaz azt, hogy mennyivel több forrást kell allokálnia - azaz átcsoportosítania - a cégnek 2017-ben, hogy 2016-hoz képest a minimálbér-emelés és a Cafetéria-adóterhek átalakítása által igényelt többletbefektetést finanszírozni tudja. A narancsszínű sor a teljes befektetési többletet mutatja, ami 10 munkavállaló esetén: Ft 20 munkavállaló esetén: Ft 50 munkavállaló esetén: Ft A barnás színű sor a munkavállaló felé nyújtandó befektetési többletet mutatja, ami 10 munkavállaló esetén: Ft 20 munkavállaló esetén: Ft 50 munkavállaló esetén: Ft A zöld színű sor pedig az állam felé teljesítendő befektetési többletet mutatja, ami 10 munkavállaló esetén: Ft 20 munkavállaló esetén: Ft 50 munkavállaló esetén: Ft Mindez egyenesen következik a korábbi számokból. Azért írtuk le az összes adatot, hogy könnyen ellenőrizhesse eredményeinket és utánaszámolhasson a dolgoknak. Azt gondoljuk, ez így megfelelő tájékoztatás a cégek tulajdonosai és vezetői felé arról, hogy milyen pénzügyi változásokat is hoz a 2017-es év számunkra. A számok természetesen irányszámok, az Ön cégében eltérő lehet a Cafetéria-kosár, mint amivel számoltunk - mi az átlaggal számoltunk -, és természetesen nem kerek számú munkavállalója van, és nem is mind minimálbéresek. Ezek a számok a nagy képet és a trendeket mutatják, és annyit egyértelműen jeleznek, hogy ezeknek a többletköltségeknek valahol meg kell találni a cégben a forrását. Ez származhat a bevételek növeléséből, vagy a költségek csökkentéséből.

6 Ezért a javaslatunk pénzügyi eredményt hoz, ám hangsúlyozottan NEM a munkavállalói elégedettség rovására. Nézzük! A számokat ugyanannak a táblázatnak az alsó sávjában találjuk meg. (Csak mellékesen: ezek a táblázatok mind letölthetők a weboldalamról) Az alsó sáv felépítése hasonló a felsőéhez, ezért csak a különbségekre térek ki bővebben. Az első oszlop a sorok nevét adja meg. A második oszlop-csoport megegyezik a felső sáv harmadik oszlopcsoportjával, ez az összehasonlításunk kiinduló pontja. Az eredményeit már láttuk. A harmadik oszlopcsoport a javaslatunk pénzügyi vonatkozásait tekinti át. A javaslatunk lényege az, hogy találjunk forrásokat a béremelések finanszírozására, ám egyben gondolkodjunk a munkavállalóink hosszú távú érdekeiről is. Persze, ennek érdekében ügyesnek és körültekintőnek kell lennünk, hiszen ha nem kellene, akkor akárki meg tudná csinálni. Ez az összehasonlítás azt a célt szolgálja, hogy megvizsgáljuk: egyáltalán hoz-e annyi plusz eredményt a cégünknek ez a megoldás, ami miatt érdemes az extra ügyességet és munkát befektetni. Nézzük tehát! 2017 minimálbér + általunk javasolt Cafetéria-kosár A harmadik oszlop-csoportunk tehát a javaslatunk szerint módosított 2017-es évet mutatja. A számok tartalmazzák a minimálbér-emelést, valamint egy módosított Cafetéria-kosarat, ami csak adómentes juttatásokat tartalmaz.

7 Nem mondom végig az összes oszlopot, csak az összesítő jobb oldalit: A javaslatunk szerint a 2017-es évben, egy minimálbérre bejelentett munkavállaló felé bér, illetve adómentes Cafetéria-kosár formájában, a munkaadó kifizet: Ft-ot, ebből az állam kap 40,42%-ot, azaz és Ft-ot ebből a munkavállaló kap 59,58%-ot, azaz: a munkavállalóhoz eljutó nettó bér és juttatás összértéke tehát ebben a példában pontosan ugyanakkora, mint a Cafetéria-kosár átalakítása nélkül lenne. Semmivel nem kap tehát kevesebbet. Következtetések A negyedik oszlopban mindezt egymás mellé helyezzük a kiinduló helyzettel, azaz az eredeti Cafetériacsomaggal. Eszerint: 2017-ben egy minimálbéres és átlagos Cafetéria-kosaras munkavállaló termelésébe és elégedettségébe a munkaadó kifizet: Ft-ot, ebből a munkavállalóhoz jut: Ft, ebből az államhoz jut összesen: Ft. A mi javaslatunk szerinti csomagban ugyanerre az összegre a munkavállaló termelésébe és elégedettségébe a munkaadó befektet: Ft-ot,

8 ebből a munkavállalóhoz jut: Ft, ebből az államhoz jut összesen: Ft. Az ötödik oszlop-csoport helyezi mindezt a matematikát a megfelelő nagyságrendbe, megmutatja, mit jelent az 10 munkavállaló, 20 munkavállaló vagy 50 munkavállaló esetén. Ismét hangsúlyozom, hogy itt már csak a megtakarítást mutatjuk, azaz azt, hogy az eredeti Cafetéria-kosárral számolt megoldáshoz képest mennyivel KEVESEBB forrást kell erre fordítania a cégnek 2017-ben, ha a mi javaslatunk szerint jár el. A narancsszínű sor a teljes megtakarítást mutatja az eredeti Cafetéria-csomaghoz képest, ami 10 munkavállaló esetén: Ft 20 munkavállaló esetén: Ft 50 munkavállaló esetén: Ft Tehát ennyivel KEVESEBBET kell a cégnek befektetnie a munkavállalóiba 2017-ben, ha követi a javaslatunkat. A kontrollnak tekinthető barnás színű sor három nullájából látjuk, hogy ebből SEMMIT sem hárítottunk át a munkavállalóinkra - pont azért, hogy az elégedettségi szintjüket magasan tartsuk A zöld színű sor pedig - ami az állam felé teljesítendő befektetés sora - mutatja, hogy a teljes megtakarítás az állam felé teljesítendő befizetésekből származik - természetesen teljesen legálisan. A táblázat alsó sora pedig a megtakarítást az eredeti költségtöbblet százalékában adja meg, amely minden esetben 50,36%-kal kevesebb költség, mint az eredeti megoldásé. Újra, és talán utoljára, elmondom, hogy ezek irányszámok, tehát az Ön cégében két tényező lehet eltérő a számításunkban szereplőktől: a tényleges Cafetéria-kosár összetétele, eltérése az átlagosnak tekintett kosártól, valamint a munkavállalók száma, akiket a béremelés érint. Minden egyéb tényezőt a számviteli szabályok határoznak meg, tehát a számításunk érvényességét az Ön cégére más már nem módosíthatja. További információk: Czirákiné Kocsis Mónika Cafetéria, pénzügyek, biztosítás Oberfrank Zoltán Marketing, toborzás CZIRÁKINÉ KOCSIS MÓNIKA