A helyi termékértékesítés tapasztalatai Európában

Átírás

1 A helyi termékértékesítés tapasztalatai Európában A tananyag a LEADER TÉRSÉGEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM Mecseki Mézes Körút c. projekt keretében készült. A tananyagot összeállította: Land-Art Kft

2 TARTALOM Előszó... 3 Ajánlás - Mecseki Mézes Körút... 4 I. AZ EURÓPAI MÉZPIAC JELLEMZŐI... 7 II. Példák Európa nagy régióiból III. Jó gyakorlatok, esetek IV. Mellékletek

3 Előszó A hazai méhészeti irodalomban elvétve lehet olvani európai kitekintésről vagy a közvetlen értékesítés jó gyakorlatairól. Tananyagunk ezt űrt próbálja betöltetni. A könyv négy nagy fejezetre bontható. Az első fejezet egy átfogó európai kitekintést ad az európai méhészeti ágazatról, a mézpiac helyzetéről, hagyományokról, méhészekről, közvetlen értékesítésről. Ez a fejezet az EU Bizottság elmúlt időszakban készült különböző értékeléseire épül. Legfontosabb ezek közül a Deloitte tanácsadó cég 2013-as tanulmánya, mely átfogóan értékelte a méhészeti ágazatot és a Nemzeti Méhészeti Programok hatását és eredményeit az európai közösségben. A második fejezetben az egyes urópai uniós tagországok + Norvégia és Orszország méhészetéről, az adott országot érintő legfontosabb kérdésekről olvashatunk. A kiválasztott országok Európa minden nagy régióját képviseltetik. A harmadik fejezetben hazai és külföldi méhészek közvetlen értékesítési gyakorlatát mutatjuk be. Az egyes méhészek pályájának alakulása rávilágít arra a sokszínű gyakorlatra, amit az egyes méhészek folytatnak értékesítés terén, továbbá arra a kísérletező, folyamatos tanuló tevékenységre, ami az értékesítéshez párosul. A negyedik fejezetben az EU Bizottság és más tagországok statisztikáit helyeztük el azok számára, akik szeretnek a számokból olvasni. Néhány hosszú idősoros hazai statisztikát és grafikont is betettünk a mellékletbe és meillesztettünk néhány statisztikát Németoorzság mééhszetéről. Összegyűjtöttünk néhány méhészeti múzeum címet, hogy külföldi utak, szakmai kirándulás alkalmából programot tudjanak tervezni a méhészek ezekbe a méhészeti múzeumokba, ahol elődeink eszközeit és eredményeit, mesterségbeli tudását lehet megcsodálni. Ezen kívül az Élelmiszerkönyv méz-re vonatkozó fejezetét és részletes bibliográfiát és web-es elérhetőséget is elhelyeztünk a tananyagban. Reméljük, hogy ez az összeállítás hiánypótlónak számít és népszerű lesz a méhészek körében, segíti őket a nemzetközi kitekintésben és a közvetlen értékesítés gyakorlatának kialakításában. Reméljük továbbá, hogy idővel alkalom nyílik majd a könyv papír változatának elkészítésében is. Minden kedves olvasónak jó olvasást kívánok. Papp László szerkesztő 3

4 Ajánlás - Mecseki Mézes Körút Nagy tisztelettel ajánlom az alábbi elektronikus tananyagot minden kedves méhész és olvasó figyelmébe. A Mecseki Mézes Körút életében egy fontos állomás, hogy elkészült a közvetlen értékesítéséről szóló tananyag, mely áttekintést ad a Mézes Körút és más érdeklődő méhészeknek az európai mézpiac helyzetéről, a különféle értékesítési formákról és az interjúk révén a hazi és külföldi legjobb gyakorlatokról. Bizton állítható, hogy iylen jellegű tankönyv még nem készült Magyarországon. A Mecseki Mézes Körút projekt a Leader térségi együttműködési program keretében jött létre. 4 Leader akciócsoport (Mecsek-Völgység-Hegyhát, Mecsekvidék, Szinergia, Zengő- Duna) fogott össze Baranyában és a helyi méhészekkel és szervezeteikkel történt konzultációk után nyújtott be pályázatot a Leader térségi együttműködés programban. A helyi Leader akciócsoportok fontos szervezeti és anyagi hátteret nyújtottak a projekt megvalósításához. Az akciócsoportok a saját területükön levő méhészetekkel és egymással is kapcsolatot teremtve és a feladatokat megosztva újszerű együttműködést tudtak kialakítani. A Mecseki Mézes Körút (MMK) céljai: - a kiváló minőségű mecseki kézműves mézek, méhészeti termékek népszerűsítése és a helyi értékesítés elősegítése, - egységes fellépés és kínálat biztosítása a régió turisztikai piacán, - a méhészek marketing és szakmai tudásának fejlesztése, - a Mecseki Minőségi Méz, mint különleges helyi márka megteremtése. A Mecseki Mézes Körút különböző célcsoportokat akar elérni, az óvodásoktól és általános iskolásoktól kezdve a felnőtt korosztályig, az egészségtudatos fogyasztóktól a hazai és külföldi turistákig. E kezdeményezéssel a méz és a méhészeti termékek és hagyományok is bekerülnek Baranya és a Dél-Dunántúli régió turisztikai kínálatába. A Mecseki Mézes Körút tagsága önkéntes alapon szerveződik, a belépés feltétele egy etikai kódex elfogadása. Az etikai kódex a tisztességes méhészkedés elveit rögzíti, a fogyasztók, a méhek és a méhésztársak tiszteletét. Az együttműködés alapja a tagok hálózata, mely demokratikus követelményeket támaszt, egyéni felelősségre és etikus méhész 4

5 magatartásra épít. A Mecseki Mézes Körút azokat a méhészeket tömöríti, akik elsősorban helyben, közvetlenül a fogyasztónak akarják értékesíteni termékeiket. A Mecseki Mézes Körút alapvetően marketing és közösségfejlesztő projekt, mely közel negyven alprojektből áll. Ezek közül a legfontosabbak: 10 féle szemléltető, oktató plakát sorozat gyártása méhészek számára, Mecseki Mézes Körút népszerűsítő plakát elkészítése és terjesztése, Egyéni szórólapok és névjegyek készítése a Mecseki Mézes Körút tagjainak, A méhészek részére Etikai Kódex összeállítása és elfogadtatása, A Mecseki Mézes Körút arculati elemek megtervezése, 2 Katalógus elkészítése a Mecseki Mézes Körút méhészeinek bemutatására, Mézes mesekönyv és Mézes kifestő elkészítése gyerekeknek, Mecseki Mézes Körút térkép összeállítása, Kreatív grafikai pályázati verseny, címke és csomagolóanyag tervezése, Tájékoztató füzet összeállítása és kiadása a fogyasztóknak a mézről, Méz és méh és az ember diákvetélkedő rendezése ált. és középiskolásoknak, Mecseki Mézes Körút honlap és Facebook oldal működtetése, A Mecseki Mézes Körút bemutatása újságíróknak, Kéthetente MMK Sajtófigyelő és MMK Hírlevél elkészítése és terjesztése A helyi termékértékesítés Európában tananyag elkészítése, Mézlovagrend megalakítása, Megyei Mézes Napok rendezése Orfűn és Magyarlukafán és mézvásár, Marketingoktatás méhészeknek és marketing tananyag összeállítása, Mézes Hetek rendezvénysorozat óvodákban, iskolákban, Méz érzékszervi minőségellenőrzése, mézverseny, Részvétel 6 kisvárosi és falusi kulturális és turisztikai fesztiválon (Pellérd, Kárász, Bóly, Mágocs, Hosszúhetény, Pécsvárad), Záró konferencia a helyi értékesítésről. A Mézes Körút induló létszáma 50 méhész. Iskolai végzettség szempontjából 80%-uk érettségivel vagy egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezik. Méhész szakmai végzettség tekintetében hasonló az arány, 80%-nak méhész szakmunkás vagy magasabb méhész végzettsége van. A hálózat tagjainak négyötöde legalább 7 éve gyakorolja a mesterséget. Sokan közülük már gyerekkorban, a családban sajátították el az alapfogásokat. A Mecseki Mézes Körút igen fontos missziója a mézfogyasztási kultúra népszerűsítése. A méhészeknek nemcsak kitűnő mézeket kell előállítaniuk, hanem népszerűsítő szerepet is kell vállalniuk fajtamézeik különleges jellemzőinek ismertetésével, a mézfogyasztás előnyös hatásainak és sokféle alkalmazási lehetőségeinek bemutatásával. A Mecseki Mézes Körút együttműködik azzal a jól szervezett méhész szakmai háttérrel, amit az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a helyi egyesületek jelentenek. Baranyában mintegy ezerkétszáz méhész van. Bízunk benne, hogy a Mecseki Mézes Körút tevékenysége vonzó lesz a helyi értékesítésben gondolkodó méhészek számára és egyre többen jelentkeznek 5

6 nálunk és csatlakoznak a hálózathoz. Ehhez olyan sikereket kell felmutatni, ami meggyőzi a méhészeket ennek az útnak a járhatóságáról. A Mecseki Mézes Körút egy lehetőség a méhészek számára, hogy sikeresebbek legyenek a helyi értékesítésben, de ehhez nekik is aktívan és kezdeményezően kell fellépniük. Lehetőség a fogyasztók számára is, hogy a Mézes Körút révén sok kitűnő méhésszel köthessenek barátságot, tartós kapcsolatot és megismerjék a nagyszerű Mecseki Minőségi Mézeket. Magyarországon a méhészek fő terméke, a méz, legnagyobb mennyiségben nem helyi termékként, hanem a termelőktől felvásárolva és összeöntve hordós kiszerelésben több áttételen keresztül kerül a hazai vagy külföldi piacra. A hazai méz 80%-a akácmézként vagy vegyes virágméz (sokszor a fajtamézek összeöntésével) megnevezéssel exportra megy. Az egyik tekintélyes méhész ezt így jellemezte: olyan ez, mintha a villányi híres borászok - Tiffán, Gere, Bock, Polgár, Malatinszky - borát összeöntenénk és villányi vörös néven forgalmaznánk. A hazai mézfogyasztás a hazai mézfogyasztás az uniós átlag körül mozog, dkg/fő évente, egyes országok fogyasztásához viszonyítva alacsony. A méhészek közül csak egy kisebbség foglalkozik helyi értékesítéssel. Vásárlóik legtöbbször helyi ismerősök közül kerülnek ki, de a hazai és külföldi turisták is számottevő mennyiséget vásárolnak. A magyar méz kitűnő minőségű, a méhészkedés pedig sok érdekességet rejt a hétköznapi ember számára. A méz és más méhészeti termékek fogyasztása rendkívül egészséges, szervesen kapcsolódik az egészséges életmódhoz, egészségmegőrzéshez, a szépségiparhoz, sporthoz stb. Ugyanakkor a méz és a méhész tevékenység marketingje alacsony szintű és nem egységes. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Mecseki Mézes Körút indulásakor a méhészek marketing és értékesítés szempontjából ott tartottak, ahol a borászok 20 évvel ezelőtt. A Mecseki Mézes Körút a fenti helyzeten szeretne változtatni. Az elkészült tananyag európai áttekintést ad és olyan egyéni értékesítési példákat, melyeket minden méhésznek érdemes megfontolnia. Reméljük, sok öröme és hazsna lesz a könyvből minedn méhésznek, akihez eljut a tananyag. Dr. Kovács Dezső címzetes egyetemi tanár, vidékkutató, projektmenedzser Kovacsd@rkk.hu;

7 I. AZ EURÓPAI MÉZPIAC JELLEMZŐI TARTALOM Bevezetés... 8 Az európai méhészeti termékek jellemzői A méhészet és mézfogyasztás hagyományai és kultúrája néhány európai országban A kis és nagybani termelés, feldolgozás, forgalmazás legfontosabb vonásai, csatornái Az európai méhészeti termékek piacának legfontosabb jellegzetességei Az európai és helyi szabályozások főbb hangsúlyai A helyben történő értékesítés hagyományai, módjai, szervezeti formáik Egészségügyi szabályok, kritériumok Táblázatok és diagrammok listája 1. A világ méztermelése 1961 és 2012 között. Me: 1000 t Az EU 2014-es költségvetési előirányzata a tagországok méhészeti programjaira A tagállami méhészeti programok EU finanszírozása, ( ) A méhészek számának alakulása az EU tagországokban 2003 és 2016 között A méhcsaládok számának alakulása az EU tagországokban 2003 és 2016 között A méhészetek száma autonóm tartományonként Spanyolországban (2012. április) Méhészek megoszlása életkori csoportosításban Méhészettel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások területnagyság szerinti csoportosításban hektár feletti méhészetek számának alakulása A belföldi (hazai termelésű) mézértékesítés megoszlása a különböző értékesítési cstornák között Magyarországon** Méz árak Spanyolországban ( /kg) A Termelői méz ár alakulása között az Európai Közösségben (US /tonna)

8 Bevezetés Magyarországon a méztermelés és mézfogyasztás furcsa ellentmondásos helyzetben van. Miközben a hazai mézek kiváló minőségűek, tulajdonságaik, felhasználási lehetőségeik alig ismertek a fogyasztók széles rétegei előtt. Ez is közrejátszik abban, hogy a hazai fogyasztás - becslések alapján dkg/fő/ év között mozog. Erre vonatkozóan piackutatás ugyan nem ismert, de az említett értékeket szakértők közvetett bizonyítékokból próbálják megállapítani. A másik szélsőség, és egyetlen európai országban nincs arra példa, hogy a hazai méz mintegy nyolcvan százaléka lédig formában tömegáruként megy exportra. Ez is hozzájárul, hogy a méz kevésbé ismert idehaza, mert a méhészeknek csupán kisebb részét készteti arra, hogy a helyi és közvetlen értékesítésben keressenek lehetőséget. Tehát, miközben Európa- és világszerte kiváló minőségűnek tarják mézeinket, a magyar fogyasztók alig ismerik a hazai fajtaméz kínálatot. Ráadásul, a hazai mézek - karakter és arc nélkül - úgy távoznak tőlünk, mintha sóderről, krumpliról vagy éppen szénről lenne szó. Nem kétséges, hogy ezen a helyzeten változtani kell. A méhészek számára anyagilag legkedvezőbb, ha termékeiket közvetlenül értékesítik a fogyasztóknak. Ezt állapítja meg többek között az Európai Bizottság méhészetről szóló as jelentése is. Ennél az értékesítési formánál a méhész személyesen, közvetlenül találkozik a fogyasztóval és a termék haszna nem oszlik meg 2-3 közbülső kéz között. Ráadásul, mivel a méz és a méhészeti termékek bizalmi termék kategóriába tartozik, méhész és vásárlója között többnyire hosszú távú személyes kapcsolat alakul ki. A mezőgazdasági termékek többségénél évvel ezelőtt még a közvetlen értékesítési forma volt jellemző Magyarországon is. Igaz, akkor a népességnek még több mint 50 %-a mezőgazdaságból élt. Az ipari fejlődésben előttünk járó országokban ez a fajta értékesítés már korábban megszűnt. Helyette jöttek a félkész-és késztermékek, fagyasztott áruk, porított, előfőzött, pár perc alatt elkészíthető ételek. A szupermarketek, az eldobható csomagolás, a tömegtermelés, futószalag, automatizálás, az iparszerűség, a nagy sorozatok háttérbe szorították az egyedit, egyénit, a különlegest. Pedig az egyéniség, egyediség nem nélkülözhető a mezőgazdasági termelésben sem. Ez okozta, hogy a piac régi intézményét és a termelői értékesítést újból fel kellett találni és újraéleszteni. Először az iparilag fejlett országokban különböző címkék alatt Farmer s market, farmpiac local market helyi piac, Fresh market frissáruk piaca stb. újraéleszteni. Ezt sokszor maguk a gazdálkodók tették meg a fogyasztók támogatásával. Amerikában és másutt maguk a fogyasztók támogatják a termelőket különféle szerveződési formákon keresztül, pl. Community supported agriculture, 8

9 közösség által támogtott mezőgazdaság, melyben a gazdálkodók és vásárlóik állandó üzleti kapcsolatot létesítenek. A vásárlók többek között megelőlegezik a szezonbeli termékek finanszírozását, a termelők pedig rendszeresen szállítják a vásárlóknak az előre megrendelt és finanszírozott árukat. Így segítenek a gazdálkodóknak a folyó költségek előteremtésében. Nyugat Európa városaiban a hétvégi termelői piacok különleges színfoltot jelentenek, nem beszélve olyan kézműves termékek piacáról pl. a sajt esetében, mely önmagában is különleges látványosság. Magyarországon a termelői, mezőgazdasági piacok még nem szűntek meg, de a rendszerváltás után a nagy bevásárlóközpontok háttérbe szorították szerepüket. Háttérbe szorult és nagyon sok helyen meg is szűnt a korábbi népszerű háztáji termelés. A rendszerváltás után nagyon sok vidéki család a tanult tehetetlenség állapotába került és még kis kertjét sem volt hajlandó művelni. Sokan úgy érezték, hogy a körülmények foglyai, nem érdemes saját termeléssel bíbelődniük. Mások ugyanakkor pont az ellenkezőjét tették, pl. Baranyában a Cserdi polgármester az ottani roma lakosokat is zöldségtermelésre fogta és a megtermelt termékeket sikeresen értékesítették. A helyi termékeknek és az azokhoz kapcsolódó helyi piaci kezdeményezéseknek idehaza is egyfajta reneszánszát tapasztalhatjuk. Az ország nagyon sok pontján elindultak különféle kezdeményezések, melyek a helyi termékek népszerűsítését hivatottak szolgálni. A városokban, üdülőhelyeken létrejöttek kis speciális piacok, ahol különleges kézműves termékek, többek között mezőgazdasági termékek, mézek, borok, lekvárok, sajtok, kézműves termékek stb. kerülnek értékesítésre. Csak néhány példa a sok közül: A Pannon Helyi Termék Klaszter, a Szinergia Leader Egyesület kistermelőket és kézműveseket támogató kezdeményezése, a Nyíregyházi vagy a kecskeméti kosár közösség, a Magyar kosár, a Liliomkert piac Káptalantótiban, a Csalán piac Veszprémben, a termelői és bolhapiac Szántódpusztán. Ide tartozik a Mecseki Mézes Körút is vagy a borutak illetve a Magyar Sajtút. E kezdeményezésekhez internetes honlapok is párosulnak és a termelők egymástól is sokat tudnak tanulni közvetlenül és virtuális módon is. Ezt a fajta termelői reneszánszot erősítik a Hungarikumok összegyüjtésére és a helyi értéktárak összeállítására indított kormányzati kezdeményezések. Az EU-s csatlakozással a politika kifejezetten támogatta/támogatja a helyi piacok létrehozását és a termelők közvetlen értékesítését. A tananyag e témakörben kíván kitekintést adni a méhészek számára. Néhány európai ország és a hazai tapasztalatok bemutatásával szeretnénk a méhészeket jobb helyzetbe hozni, hogy megalapozottabb döntések szülessenek a közvetlen értékesítésről. 9

10 Az európai méhészeti termékek jellemzői 1 A méhészet jelentősége A méhészet kulcsszerepet játszik a világ és Európa mezőgazdaságában. Azon túl, hogy az ágazat hozzáadott értéke évente mintegy 1 milliárd euró, a méhek megporzási tevékenysége, - mely alapvető tényező a termesztett és vad növények és gyümölcsfák megtermékenyítésében - legalább 22 milliárd euróval járul hozzá az európai mezőgazdaság eredményéhez. A méhészeknek tehát óriási szerepük van a vidéki területek fenntartható fejlődésében és a biológiai sokféleség fenntartásában, tevékenységük társadalmi és környezeti közjószágot nyújt mindannyiunknak. A méhek egészségi állapotára úgy tekinthetünk, mint a környezeti minőség fontos biológiai indikátorára. A méhészek száma becslések szerint mintegy félmillió az EU-ban, 95%-uk nem hivatásos méhész. 2 A méhcsaládok közel fele 4 tagországban koncentrálódik: Spanyolország (17.8%), Görögország 10.9%, Franciaország 9.7% és Olaszország 8.2%. 3 AZ európai körkép felvázolásához a statisztikákon és interjúkon túl az első két országban, továbbá Németországban, ahol 2003 óta mintegy 200 ezer méhcsalád eltűnt és Magyarországon részletes regionális esettanulmányok készültek. Az utóbbi években az EU északi és nyugati felén a trend a méhpopuláció csökkenése, az EU déli és keleti részén viszont enyhe növekedés lényeges térbeli és időbeni változatokkal. Észak-Amerikában, a 2005 óta megfigyelt méhcsalád pusztulás következtében az utóbbi 50 esztendő legkevesebb méhcsaládjával lehet számolni. Amerikai tudósok alkották meg a Colony Collapse Disorder (CCD), a méhcsalád összeomlás szakkifejezést, hogy leírják ezt a jelenséget. A méhcsalád összeomlást gyakran jellemzi a felnőtt dolgozó méhek gyors eltűnése. A méhek számának csökkenését a tudományos irodalomban különféle okokra vezetik vissza. Több olyan tényezőt javasoltak a tudósok, melyek egyedül vagy együttesen fejtik ki 1 AZ Európai Közösség a tagországok számára immár több mint 10 éve 3 éves ciklusokban úgynevezett Nemzeti programok formájában támogatást nyújt a méhészetek fejlesztésére és marketingjére. E programról 3 évenként a Bizottság jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Anyagunk főbb adatai ebből a jelentésből származnak. Evalaution of the CAP measures for the apiculture sector. Azóta további értékelések is készültek, melyeket fölhazsnáltunk és beépítettünk az anyagba, megjelölve a frissebb adatok forrásait a különféle statisztikákban. 2 Más elemzések 500-és 700 ezer közé teszik a méhészek számát Európában. 3 Az egyes években azonban ez a sorrend jelentősen változhat az időjárásától és a temésmennyiségtől függően. 10

11 hatásukat. Ezek közé tartozik az intenzív mezőgazdaság és a rovarölő szerek hatása, a méhek nem megfelelő takarmányozása, a méhek éhezése, vírusok, pathogén és invaziv fajok támadásai mint pl. a Varroa atka (Varroa destructor), az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) a kis kaptárbogár (Aethina tumida) és a méhatka (Tropilaelaps) a genetikailag módosított növények és a környzeti változások (az élőhelyek széttöredezése és elvesztése). Európában a méhcsaládok pusztulása akadályozza a méhészet fenntarthatóságát és növeli a Közösség piacán a méz kereslete és kínálata közötti egyensúlytalan helyzetet. Az EU valóban csak kicsit tudta növelni önellátási szintjét mézből, 2010-ben 62%-ot ért el a 2008-as 60.2% szinthez képest. A méhállomány csökkenést az USA-n kívül Japánban is megfigyelték, miközben erős növekedést észleltek Ázsiában, ahol Kína az EU elsőszámú import partnerévé vált. A világ piacain az összes méztermelés stabil maradt 2008 óta, miközben az árak meglódultak, főként az argentín termelés összeomlása következtében. A világ össztermelése lényegében magas szinten állandósul a történelmi adatok alapján, különösen ha a kibocsátást összevetjük a korai nyolcvanas évekkel, melyhez képest a termelés több mint 50%-al nőtt. A hatvanas évekhez képest pedig a világ méztermelése közel megháromszorozódott, Magyarországon pedig mintegy ötszörösére nőtt. (lás melléklet) 1. A világ méztermelése 1961 és 2012 között. Me: 1000 t 11

12 Az állomány csökkenés nemcsak a méheknél, hanem más beporzó rovaroknál is érvényesülő általános trend, így csökken a potenciális megporzók száma, melynek hátrányos hatása van az EU-ban a növénytermelésre és ennek következtében az élelmiszer biztonságra. A méhészek azonban jövedelemük legnagyobb részét a méz értékesítéséből nyerik, a megporzási szolgáltatásokért sokkal ritkábban kapnak térítést, mint az Egyesület Államokban. Az Európai Közösség a mézzel és méhészettel kapcsolatban 1997 óta különböző intézkedésekkel támogatja a méhészeti temékek termelését és a forgalmazésra vonatkozó áltlaános feltételek javítását. A támogatást a 3 éves nemzeti programokhoz nyújtott 50%-os társfininszírozás formájában biztosítja a közösség. Az elmúlt évtizedben kialakult annak az intézkedési csomagnak a rendszere, amely alapján a tagállamok tervezik programjaikat és kapják a támogatást. A főbb intézkedések az egyes nemzeti programokban az alábbiak: - a varroatózis elleni védekezés - a vándorméhészet ésszerűsítéséhez nyújtott támogatás - a méz fizikai kémiai tulajdonságainak elemzése - a méhcsaládok számának szinten tartása - a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás - technikai segítségnyújtás a méhészeknek és méhészek csoportosulásainak a méztermelés és a mézpergetés feltételeinek javítása érdekében A os program két új intézkedéssel bővült: - a piaci monitoring - a temékminőség javítása Az EU a os időszakra évente 33.1 millió eurót irányzott elő a nemzeti méhészeit programok támogatására. 2. Az EU 2014-es költségvetési előirányzata a tagországok méhészeti programjaira 12

13 3. A tagállami méhészeti programok EU finanszírozása, ( ) EU tagállamok Belgium Bulgaria Csehország Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Horvátország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxembourg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság EU Európa helye a világpiacon A FAO (az ENSZ mezőgazdasági szervezete) adatai alapján a világ méztermelése 2011-ben tonna volt. A termelés a megelőző 10 évben a 2007-es és a 2009-es év kivételével folyamatosan nőtt. Kína az első számú méztermelő a világban tonna termeléssel, mely a világ termelésének 27,3%-a. Második helyen az Európai Közösség áll tonnás mézmennyiséggel, (13,3%). További fontos méztermelő országok közé sorolhatjuk 13

14 Törökországot, mely folyamatosan növeli termelését, továbbá Ukrajnát és az Egyesült Államokat. Közép és Dél-Amerika termelése csökkent Argentina 2005-öt követő termelési visszaesése miatt. A világtermelés egyötöde kerül a nemzetközi piacokra a FAO és a COMEXT szerint. A globális export hosszabb időszakot tekintve és tonna között alakult. Kína az elmúlt években növelte exportját és a világ legnagyobb exportőrévé vált, 2011-ben már tonnás export teljesítményt ért el. A második legnagyobb exportőr Argentína, de a kiszállított mennyiség csökkenő tendenciát mutat, 2011-ben már csak tonnát tett ki. Import tekintetében az Európai Unió és az Egyesült Államok számít a legnagyobb mézimportőrnek. Az Európai Unió piaca Az EUROSTAT adatai szerint az európai méztermelés 2011-ben tonna volt. Az EU termelés enyhén emelkedett az elmúlt 10 évben (2010 óta 6%-al), az időjárási körülményeknek megfelelő évenkénti fluktuációval. A méz értékesítési ára a méz minőségétől és mennyiségétől és az értékesítési csatornától függ. Az asztali mézért -table honey- (a méz 85%-át az EU-ban értékesítik) magasabb értékesítési árat adnak, mint az ipari mézért, és a fajtamézek (mono-floral honey) szintén magasabb árat érnek el. A kereskedelmi csatornákkal kapcsolatban a méhészek a legmagasabb árat a közvetlen, fogyasztóknak történő értékesítésen keresztül tudják elérni. A második legjobb választás kereskedelmi hálózatoknak, boltoknak történő értékesítés. Harmadik helyen van a felvásárlóknak, feldolgozó, csomagoló stb. vállalatoknak nyújtott értékesítés. Az EU-ban előállított méz nagy részét közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik a méhészek. Ez összefüggésben van azzal, hogy a méhészek többsége a tagállamokban a méhállományt, a méhcsaládok számát tekintve nem számít hivatásos méhésznek. ( A nemzetközi megegyezés szerint a 150 méhcsalád fölött tekinthető egy méhész hivatásos méhésznek). Az egyes értékesítési csatornák között az EU tagállamokban van egyfajta egyenetlenség. Például Spanyolországban ( Magyarországhoz hasonlóan - a szerző megjegyzése) a termelés túlnyomó részét a méhészek a feldolgozó, csomagoló szektornak értékesítik e szektor magasabb professzionalizálódása miatt. 14

15 Az Európai Közösség nettó importőrnek számít, mivel az európai termelés csak a fogyasztás 61,6%-át fedezi (lásd melléklet). A fogyasztás színvonala az évek során állandónak tekinthető az 1 főre jutó 0,7 kg-os fogyasztással ben a három legnagyobb termelő az Európai Közösségében Spanyolország, Németország és Románia volt. E három ország termelése a fenti sorrendben , és tonna volt. További fontos termelőnek számít a tagállamok között Magyarország ( tonna), Franciaország ( tonna), Görögország ( tonna) és Lengyelország ( tonna). Az EU mézimportja és tonna között váltakozik 2000 óta ben az Európai Közösség tonna mézet importált, jelentős részét tonna, 43% -a az összes importnak- Kínából és tonnát Argentínából. A kínai import részesedése 2008 óta folyamatosan növekszik az alacsony árak következtében, miközben az Argentínából importált méz aránya csökken. A harmadik legjelentősebb importőr Mexikó tonnával, a negyedik pedig Ukrajna tonnával. Európában a legnagyobb importáló Németország, a 2012-es import több mint egyharmadával. A méz import átlagos egységre jutó értéke az EU-ban növekedett 2010 óta és eléri a 2.08 Euró/ kg értéket. A kínai méz számít a legolcsóbbnak, az átlagos egységre jutó értéke, 1.44 Euró/kg. A további importőr országokból származó mézek átlagos egységére jutó import érték 1.83 Euró/kg Ukrajna, Euró/kg Argentina és 2.44 Euró/kg Mexikó esetében. Az Európai Közösség nemcsak importál, hanem exportál is mézeket óta nőtt az EU-ból származó mézek exportja (lásd melléklet) és 2012-ben elérte a tonnát (+ 33%-os növekedés). Ez azonban a termelésnek kevesebb, mint 7%-a. Az uniós méz fő célállomásai Svájc, Japán, Szaud-Arábia és az Egyesült Államok. A két fő exportáló ország Németország és Spanyolország, az EU exportjának több mint felét ez a két ország bonyolítja. Az átlagos egységre jutó exportérték 2010 óta folyamatosan növekedett és 2012-ben 5.14 Euró/ kg értéket ért el. Ennek következtében az export és import árak közötti olló lényeges kinyílt, kb. 3 Euró/kg. Ez az értékkülönbség azzal a ténnyel magyarázható, hogy az EU export magas minőségű csomagolt mézet tartalmaz, míg az importált olcsóbb méz nagyobb tömegben és nagy konténerekben érkezik, melyet összekevernek más mézekkel illetve az élelmiszeriparban használnak fel. 15

16 Az európai méhészek és méhcsaládok száma 2010-ben az Európai Közösség országaiban a méhész volt, közülük mindössze 5.2 % a hivatásos méhész (26 318). A méhcsaládok száma megközelítette a 14 milliót, amelyből mintegy 6 millió család, (közel 40%) tartozott a hivatásos méhészekhez. Megjegyzendő azonban, hogy EU szinten nem kötelező a méhcsaládok nyilvántartása és az egyes tagországok nyilvántartása nem harmonizált, ezért az említett értékeket nem pontos, hanem hozzávetőleges értéknek kell tekintenünk. Bár a hivatásos méhészek és az általuk kezelt méhcsaládok száma (33%-a az összes méhcsaládnak) 2007 óta nőtt, a szektorra mégis a hobbi méhészek nagy száma jellemző. A professzionalizálódás szintje általánosságban alacsony az EU-ban, de nagy különbségek lehetnek az egyes tagországok között. Németországban például a méhészek több mint 99%-a hobbi méhész, míg Spanyolországban a hivatásos méhészek aránya 23%. A méhcsaládok száma az EU-ban 3%-al ( ) nőtt 2007-hez képest. A méhészek véleménye szerint ez a növekedés szükségszerű a méhpusztulások pótlására. Az állománynövekedéssel 6% -os termelésnövekedés is együtt járt. Az 5 legmagasabb méhcsalád állománnyal rendelkező ország az alábbi. Spanyolország 19.3%, Görögország 11.8%, Franciaország 10,5%, Románia 10%, és Olaszország 8.8%. A magas méhcsalád szám azonban nem szükségszerűen jár együtt magas termelékenységgel. Ez részben környezeti különbségekkel, (klíma, nektármennyiség, méhcsaládok sűrűsége, stb,) továbbá az összehangolt számbavétel hiányával magyarázható. Mindez a terméseredményeket illetően drámai különbségekhez vezet a tagállamok között ( 2010-ben 9 és 51 kg között méhcsaládra vetítve az EU közösség országaiban). A fenti okok alapján Németországban kevesebb méhcsalád van, mint Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és Romániában, de több termést produkálnak, mint az említett országok, 37.2kg mézet egy családra vetítve. Magyarország szintén magas átlagos eredményeket produkál, (27,4 kg méz/méhcsalád 2010-ben), így a negyedik legnagyobb termelőnek számít az EU-ban, holott a méhcsaládok számát tekintve a részesedése csak 7.1%. 16

17 4. A méhészek számának alakulása az EU tagországokban 2003 és 2016 között Az ábráról leolvasható, hogy a 4. méhészeti nemzeti programok tervezett adatai alapján egyes országokban, főként Romániában, Lengyelországban, Horvátorzságban, Magyarországon jelentősen nő, másutt másutt, pl. Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Bulgáriában csökken a méhészek száma. 17

18 A méhcsaládok száma tekintében ugyanakkor Németországot és Bulgáriát kivéve inkább növekedéssel lehet számolni a os időszakban. 5. A méhcsaládok számának alakulása az EU tagországokban 2003 és 2016 között 18

19 A méhészet és mézfogyasztás hagyományai és kultúrája néhány európai országban Az Európai Közösségben minden egyes régiónak megvannak a maga sajátosságai, melyek hatást gyakorolnak a méhészkedés gyakorlatára. A méhtartási gyakorlat és termelési rendszerek többnyire függnek: -a méhektől; az alfajoktól, a méhek számától, az eloszlástól, a méhállomány fejlődééstől, a családok számától és kapacitásától. -a klímától; -és a különleges flórától: a fajtáktól és virágzási periódustól. Európa - csak az Apis Mellifera Európában legalább 700 méh alfaj található, de csak az Apis Melliferát hazsnálják méztermelésre. Görögországban a természetes szelekció és a szelektív tenyésztés sok olyan törzset eredményezett mely csak egy adott régióra jellemző és eltérő fogékonysága van a betegségekre és kártevőkre. Például, a méztermelő méhfajták Görögországban az Apis mellifera (A.m.) adami Kréta szigetén, A.m. macedonia Görögország északi részén, A.m. cecpropia Közép-és Dél-Görögországban, A.m. carnica a Jón szigeteken. Ahogy korábban említettük, a kereskedelmi célú tenyésztés, a vándorlásos méhészkedés és a méhek ellenőrizetlen importja hatással van ezeknek a fajtáknak az eloszlására és fennmaradására. A hibridizáció mértéke szintén magas és az A.m. ligustica-t Olaszországból importálják, az A.m. Carnicát Németországból, más fajtákat pedig a szomszédos országokból a kereskedelmi törzsekkel együtt. (Super méh Ciprusból, Buckfast méhek). A példa azt mutatja, hogy a méztermelő méh alfajok természetes eloszlására az ember tevékenysége nagy hatást gyakorolt az elmúlt évszázadban. Nem őshonos helyi alfajokat vezettek be és szaporítottak és ez azt eredményezte, hogy az őshonos fekete méztermelő méh (Apis Mellifera mellifera) populációk a génáramlás következtében elvesztették eredetiségüket vagy kihaltak. 19

20 A méhlegelők jellemzői Néhány tagországra jellemző, hogy egy növényfajtáról származó mézet (fajtaméz) termelnek. Ez annak köszönhető, hogy bizonyos virágfajták nagy bőségben vannak jelen az év egyes szakaszaiban. Például csúcsminőségű jól ismert méztipusok az akácméz Magyarországról, a levendula méz Faranciaországból, a hangaméz Németországból és a gesztenyeméz Olaszországból. Görögországban a legnagyobb arányú erdei mézfajta a fenyőméz és a tölgyfa eredetű mézharmat. A leghíresebb egyféle virágról származó mézkategóriák a kakukkfű méz, a narancsméz, a hanga méz, a tölgyfa eredetű mézharmat, és az antibakteriális alkotórészekben gazdag gyapot méz és gesztenye méz. Más virágmézek a görög vidék illóolajokban gazdag növényeiből származnak, mint pl. a vad oregano, vad levendula, zsálya stb. A virágösszetétellel kapcsolatos jellemzők fontosságát Magyarország esete is alátámasztja: Néhány Brassica faj más mérsékelt égövi országhoz hasonlóan, fontos termesztett növény Magyarországon. Az olajrepce adja az első tömeges virágzást a kora tavaszi időszakban (Eöri 1983) és úgy tekintenek rá, mint kitűnő nektáradó növényre, mely betölti a rést a gyümölcs és akácvirágzás között. A gyümölcsfák méhészeti jelentősége óriási, mert tavaszi virágzásuk bőséges pollent és nektárforrást biztosít, mely lényeges a méhcsaládok megfelelő fejlődéséhez. (Örösi 1962) A gyümölcsméz rendkívül kedvező a méhcsaládok számára a pollennel együtt, és a méhek ezt többnyire maguk fogyasztják el. A nagyméretű gyümölcsösök elterjedésével nőtt a lehetősége a különböző gyümölcsmézek kinyerésének. Az akácfa Magyarországon általában május közepén-végén virágzik. A magyar méztermelés több mint fele akácméz, melyet világszerte elismernek a minőségéért és a világ egyik legjobb minőségű mézének tartják. Németország egész területén olajrepce és hársfa mézet termelnek. Több helyi méz is van: pl. gesztenye, akác, és a híres hanga méz. A déli országrészben többnyire mézharmat tipusú (honeydew type) mézet termelnek. Néhány régióban termelnek még napraforgó mézet, gyermekláncfú mézet és lóhere mézet is. Ezek a példák azt mutatják, hogy az egy virágról származó fajtamézek minősége az adott hellyel és szezonnal összhangban változik. Kutatás folyik annak érdekében, hogy jobban leírhatók legyek a speciális mézek különleges jellemzői és jobban menedzselhető legyen a termelés. A megállapítások segítik a méhészeket a pontos termékleírásokban és a fogyasztókkal történő kommunikációban és promócióban. Néhány egy virágról származó 20

21 méz különösen ismert magas fenol tartalma miatt, ami egy elismert minőségi kritérium az ármeghatározásánál. A kereslet bemutatása A minőség szempontjából minden országban van egy trend, amit a vásárlók előnyben részesítenek. Például Magyarországon a vásárlók az akácmézet kedvelik, melynek világoszöldes vagy sárgás szine van és hosszú ideig eltartható folyékony állapotban. A magyar fogyasztók többsége a méz kristályosodását negatív jelenségnek tartja, ezért is kedvelik annyira az akácmézet, mely csak hosszú idő után kristályosodik. A másik kedvelt méztipus a vegyes virágméz. A napraforgómézet többnyire az ipar használja, a repcemézet többnyire Németországba exportálják. Az EU-ban fogyasztják el a világ méztermelésének kb %-át. A legnagyobb mézfogyasztó országnak az EU-ban Görögország, Ausztria, Németország, és Spanyolország tekinthető. Új tendenciák az EU mézfogyasztása terén Bár a mézpiac általánosságban stabilnak tekinthető, mégis van fejlődés és mozgás ezen a piacon is. A fajtamézek aránya növekszik és az aggályok is növekednek az intenzív mezőgazdálkodás hatásaival kapcsolatban. Növekszik az aggódás általában a környezet állapotával kapcsolatban is, és egyre erősebb az érdeklődés a bio mézek iránt. A vásárlók általában hajlandók többet fizetni a minőségi mézért. Minden tipusú mézet csak bizonyos áron lehet értékesíteni: a fogyasztói hajlandóság a fizetéssel kapcsolatban változó, és a méztől függ. A korábbi árak azt mutatják, hogy a fajtamézek (egy virágról származó) kétszeres áron értékesíthetők a klasszikus vegyes virágmézekhez képest. Interjúalanyok sokszor említették a következő tényt: Spanyolországban a keresletet a piacot vezető márka (Miel de La Granja San Francisco) erőteljes hirdetési kampánya határozta meg a nyolcvanas évek elejétől. Általában egyetértés van abban, hogy a széleskörű hirdetési kampány jelentősen elősegítette a mézfogyasztás emelkedését. Azonban, az a méz, amit a televízió mutatott a hirdetésekben, erősen folyékony volt és egyáltalán nem kristályosodott. Ugyanakkor a spanyol méz sötétebb szinű, sűrűbb és bizonyos fokig hajlamos 21

22 kristályosodásra. Ennek következtében a Spanyolországban fogyasztott méz nagy része világos és folyékony, de többségük importból származik. A növekvő egészségügyi és biztonsági aggályok szakosított boltokat hívtak életre, melyek egyre népszerűbbek az utóbbi években. Az a probléma, hogy a bio méz termelése Európában nagyon korlátozott a varroa atka jelenléte és a nem szennyezett területek hiánya miatt. Mivel a közvetlen értékesítés a méztermelésben széles körben elterjedt, érdemes lenne tanulmányozni az ilyen irányú növekvő keresletet és a minőségi követelményeket biztosítani. Végül az esettanulmányok olyan új trendeket is említenek, mint a méz összekeverése gyümölcsökkel, magokkal, vagy olajokkal. Ilyen termékeket már széles körben fogyasztanak Olaszországban de a magyar fogyasztók meglehetősen konzervatívak izlésükben és nem különösebben vonzódnak ezekhez az új temékekhez. (a szerk. személyes megjegyzése: a vásárokon sokszor ezek a különleges mézes termékek fogynak legjobban.). Németországban a karácsonyi szezon alatt népszerűek az aromás mézek, mint pl. a vaniliás, magos, fahéjas méz népszerű. Ezeket az új trendeket hozzáadott érték növelésként értékelhetjük, anélkül hogy költséges fizikai, kémiai eljárásokat alkalmaznánk a nektár virág származásának, fenol tartalmának vagy bármely alkotórész bizonyítására. A skandináv országokban és Nyugat Európában elfogadott a krémmézek használata hétköznapi előnyeik miatt (nem csöpög, jól kenhető). 22

23 A kis és nagybani termelés, feldolgozás, forgalmazás legfontosabb vonásai, csatornái A gyakorló méhészetek csoportosítása Mivel a termelés mikéntjére vonatkozó adatok (másodlagos adatok) nem állnak rendelkezésre, ezért az egyes termelési rendszereket esettanulmányokon keresztül lehet tanulmányozni. A mézen kívül érdemes más méhészeti termékek termelésével is foglalkozni, feltüntetve azokat az országokat, ahol több figyelem esik ezekre a termékekre. A méhészeti ágazat adatai a standardizálás hiánya miatt gyakran nem reprezentatívak, néhány országban nem regisztrálják a méhészeket. Ha a regisztráció kötelező, akkor sem regisztrálnak minden méhészt. Az alábbi adatok az EUROSTAT-tól származnak és több csapdát rejtenek. Adat csak azokról a méhészetekről áll rendelkezésre, amelyek a méhészkedés mellett más mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. Ez mintegy 215 ezer birtok, az európai méhész népességnek mindössze 31 %-a. Ezt nem tekinthetjük reprezentatívnak, mert a mintának túl specifikus jellemzői vannak. Nincs adat az Egyesült Királyságra, Finnországra, Dániára, Németországra, Írországra, Máltára, Hollandiára, Ausztriára, Svédországra és Norvégiára vonatkozóan. Az esettanulmányokon keresztüli adatgyűjtéses elemzésnek tehát elsőrangú jelentősége van az áttekintéshez. A hivatásos és nem hivatásos méhészek száma A szektor sokszínűsége rendkívül magas, amit az a tény is alátámaszt, hogy a több mint 150 méhcsaládot tartó méhészetek aránya csak 5-7 %. Ez az arány stagnál. Ugyanakkor a több mint 150 méhcsaládot tartó hivatásos méhészek birtokolják az összes méhcsalád 1/3-át. A méhészek csoportosításához nemcsak az említett egy küszöbértéket lehet figyelembe venni. A COLOSS hálózatban már hivatásos méhészként könyvelik el az 50 méhcsaláddal vagy afelett rendelkező méhészeteket. A nem hivatásos méhészek nem szükségszerűen tekinthetők hobbi méhészeknek. Célszerűbb inkább mellékállású vagy részmunkaidős méhészeknek tekinteni az méhcsaláddal foglakozókat, tekintettel arra, hogy a méhészkedés jelntősen hozzájárul acsalád jövedelméhez. A méhészeti ágazatban a hivatásszerű méhészkedés foka általában alacsony Európában. Németországban több mint nem hivatásos méhész van és mindössze 200 hivatásos méhész. ( 23

24 Belgiumban a méhészeknek csak 1 %-a tekinthető hivatásosnak. A magyar esettanulmányból kiderül, hogy a legmagasabb méhcsalád koncentráció az ország legkevésbé fejlettebb régiójában található, jelezvén, hogy a méztermelés hozzájárul a vidéki családok életszínvonalához a viszonylag fejletlen régiókban. 4 Jól mutatja ezt az a tény is, hogy a nem hivatásos méhészkedéssel is lehet jelentős családi bevételre szert tenni. Spanyolországban, ahol először alkalmazták a hivatásos, nem hivatásos megkülönböztetést és a 150 méhcsaládos küszöbértéket, a méhészettel foglalkozó gazdaságok száma az egyes autonóm tartományokban az alábbiak szerint alakul. 6. A méhészetek száma autonóm tartományonként Spanyolországban (2012. április) Autonóm Tartományok Nem hivatásos Hivatásos Nem ismert Összesen Andalúzia Aragon Asturias Baleari Szigetek Cantabria Castile-La Mancha Castile-Leon Catalonia Extremadura Galicia Madrid Murcia Navarre Basque Country La Rioja Valencia Spanyolország Forrás: Evaluation of the CAP measures related to apiculture Agriculture and Rural Development DG- Final Report 58p. 4 A szerkesztő megjegyzése: a magyar méhészek már veszélyesnek tartják a jelenlegi méhsűrűséget Magyarországon, másrészt sokan úgy vélik, hogy magasabb követelményeket kell támasztani az új belépőkkel szemben, gyakorlati időt, mentorálást alkalmazni, hogy az újak megfelelő képzettségre és gyakorlatra tegyenek szert. Harmadsorban a halmozottan hátrányos vidéki területeken más lehetőség híján - sokan hozzáfogtak megélhetési céllal méhészkedni) 24

25 A méhészek magas aránya 65 éves vagy idősebb korosztályban 5 A méhészek több mint fele idősebb 55 évnél és mindössze 6% fiatalabb 35 évnél. Az 55 évnél idősebbek aránya kicsivel magasabb, mint a hasonló korú farmerek aránya az EUROSTAT mintája szerint. 7. Méhészek megoszlása életkori csoportosításban Méhészek életkori megoszlás szerint 0,95% 5,56% 13,31% 35 év alatt év 34,50% év 21,20% év 65 év felett jogi személyiség 24,48% 2003 és 2007 között, Belgiumban (3%), Csehországban (1%), Észtországban (10%) Spanyolországban (6%), és Szlovákiában (6%) a 65 éven felüli méhészek aránya gyorsabban nőtt, mint a hasonló korú gazdálkodóké: 2003 és 2007 között Görögországban (-5%), Franciaországban (-3%), Olaszországban (1,5%), Magyarországon (-4%), Romániában (-1%) a 65 éven felüli méhészek aránya erősebben csökkent, mint az összes gazdálkodó aránya. Ezekben az országokban a fiatalabb méhésze aránya emelkedik, összhangban a teljes gazdálkodó népesség mintával ben a 65 évnél idősebb méhészek aránya magasabb, mint az európai átlag (34,5%): Bulgáriában 51,2%, Észtországban 37,6%, Horvátországban, 40,2%, Litvániában 48,4%, Portugáliában 42, 6%, Romániában 41,7% Slovéniában 38, 5% és Szlovákiában 40,9%. 5 Az alábbi országokból nincs adat: Egyesült Királyság, Finnország, Dánia, Németország, Írország, Málta, Hollandia, Ausztria, Svédország, Norvégia 25

26 A méhészek átlagéletkora fontos ügy. Támogatni kell a fiatal méhészek belépését a piacra, hogy a méztermelés színvonala biztosított legyen a jövőben is. Az lent bemutatott Eurostat adatok szerint, a gazdálkodó méhészek 80%-a kevesebb, mint 10 ha területtel rendelkezik Méhészettel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások területnagyság szerinti csoportosításban Mezőgazdasági területek nagysága Méhészetek száma Százalékos arány 0 ha % >0-<2 ha % 2- <5 ha % 5- <10 ha % 10- <20 ha % 20- <30 ha % 30- <50 ha % 50- <100 ha % >= 100 ha % Összes: % Forrás: EUROSTAT, Az alábbi országokból nincs adat: Egyesült Királyság, Finnország, Dánia, Németország, Írország, Málta, Hollandia, Ausztria, Svédország, Norvégia 26

27 Az EUROSTAT adatokból néhány országra vonatkozóan érdekes trendek és területi különbségek is felismerhetők a 100 ha fölötti területtel rendelkező gyakorló méhészek körében hektár feletti méhészetek számának alakulása Ország 2000 vagy Változás Belgium Bulgária Olaszország Lettország Litvánia Franciaország Portugália Forrás: EUROSTAT, 2010 Egy másik érdekes jelenség, hogy néhány országban (Németország, Belgium, Franciaország, Egyesült Királyság) a városi méhészetek száma nagyobb arányban nőtt, mint a vidéki méhészeteké. Nagyon kevés adat van ugyanakkor, hogy ez az új trend jobban leírható legyen. A méhészkedés modernizálása Gyakran tesznek különbséget hagyományos és modern méhészkedés között, ezért érdemes néhány mondatban megvilágítani a modern méhtartás jelentését, hogy megérthessük modernizálásának korlátait. A modern méhészkedés olyan eszközöket és technikákat alkalmaz, amelyek szimulálják a természetes méhcsalád funkciókat, például: -általános gyakorlat a méhanyák mesterséges megtermékenyítése. -A méhcsalád természetes reprodukciós ciklusát - a rajzást elnyomják, hogy megelőzzék a kisebb méretű rajzási időszakokat és ennek megfelelően a visszaesést a méhcsaládok termelékenységében. - A méhbetegségeket és parazitákat kémia szerek alkalmazásával ellenőrzik. 27

28 - Célzott tenyésztést használnak, hogy olyan méztermelő méh változatokat hozzanak létre, melyek tulajdonságai kedvezőek a méhész számára, mint pl. a nagy ellenállóképesség betegségekre és parazitákra, jó méztermelő képesség, szaporaság és alacsony agresszivitás. 7 Mindazonáltal, más állatokkal ellentétben a méhész munkájának automatizálása a méhcsaládokkal a legtöbb esetben nem lehetséges. A mézkinyerést, kitöltést és cimkézést lehet automatizálni. Néhány technológiai fejlesztést sikerült kialakítani a vándor méhészetek számára, de ezek többnyire csak hivatásos vándoroltató méhészek számára elérhetőek. A kaptárrendszer modernizálása, a technikai fejlesztés és a piaci kereslet (annak ellenére, hogy néhány régióban nincs elegendő méhlegelő az év során) a vándorló méhészkedés növekedését eredményezte. 8 7 ECPA/ELO/RifCon/E-Sycon, Pollinators and Agriculture, Opera Research Centre, Bee Health in Europe Facts and Figures,

29 A mézfeldolgozó és forgalmazó szektor A mézfeldolgozó szektor nagyon különlegesnek tekinthető a viszonylag kevés feldolgozó és elosztó rendszerével Európai Unió országaiban: mindössze 10 vállalkozás menedzseli a mézágazatot Európában. Fontos megérteni, hogy ezek miként kapcsolódnak a sok helyi termelőhöz. A csomagolók az első szereplők a marketing láncban a termelés után. Ők árusítják a végteméket a nagykereskedőknek és kiskereskedőknek fogyasztói csomagolásban. A szektorban 3 különféle csomagoló és kiszerelő típus található. A csomagoló termelők olyan méhészek, akik rendelkeznek méz feldolgozására és csomagolására alkalmas eszközökkel, üzemmel. Ők közvetlenül a vásárlóknak vagy a kiskereskedőknek értékesítenek. Többnyire kisvállalkozások és nem visznek piacra importált mézeket. A csomagoló szövetkeztek a méhészek olyan csoportját képviselik, akik felvásárolnak, feldolgoznak, csomagolnak és értékesítenek mézet, gyakran a saját márkanevük alatt. Időnként import mézet is vásárolnak. A csomagolók (kiszerelők) felvásárolnak mézet a termelőktől és importőröktől is vásárolnak. Saját márkával rendelkeznek, bár más márkának is kiszerelhetnek mézet. A kiskereskedőknek és a feldolgozó iparnak is árusítanak mézet. A kereskedők asztali mézet vásárolnak a kiszerelő üzemektől. A kereskedők gyakran nagy kereskedői csoportokhoz tartoznak, mint pl. a METRO (Németorzság) Carrefour (Franciaország) TESCO (UK) Ahold (Hollandia) REWE (Németország) Groupe Casino (Franciaország) Auchan (Franciaország) Delhaize Group (Belgium) Sainsbury (UK). Méretüknek köszönhetően e kereskedelmi csoportok jelentős vásárlóerővel rendelkeznek és ezt arra hazsnálják, hogy a mézkiszerelők márkái mellett saját cimkével, termékkel jelenjenek meg. A saját cimkés termékeket többnyire nagyon versenyképes áron értékesítik és ilyen értelemben veszélyt jelentenek a mézkiszerelők márkáira. Az utóbbiak általában azzal védekeznek, hogy magasabb értékű mézet állítanak elő és prémium termékként értékesítik őket. Ezek a termékek azonban alacsony részesedést jelentenek a supermarketek forgalmazásában. 29

30 A méz feldolgozása Miután a méhek összgyűjtötték és a méhészek kipergették a mézet, azt követi néhány feldolgozási eljárás. Mindenekelőtt a mézet meg kell tisztíani szűréssel vagy fejtéssel. A szűrés: a mézet Celsius fokra melegítik és egy szűrőn (a szűrő mérete 0,8-1,0 mm) vagy egy cső alakú szitán ( 0,4-0,5 mm) keresztül átszűrik és a méz érlelőbe teszik. A viasz darabkákat és más idegen részecskéket (például méh részecskéket, kis propolis darabokat, faszilánkokat) eltávolítják. A lefejtés: a mézet érlelő edényekbe teszik, 25 Celsius fokon tartják, így a levegőbuborékok és viaszdarabok és más szennyeződések (kivéve a pollen szemeket) feljönnek a felszínre. A folyékony mézet kb. 2 hétig 15 Celsius fokon érlelik. Azt követően a mézet kiszivattyúzzák és konténerbe osztják el. A légmentes konténerekben tartott méz hosszú ideig megőrzi a minőségét. Gyakorlati célból, a szavatosssági időt két évben jelölik meg, ha polcra helyezik a mézet. A feldolgozott mézet Celsius fok között kell tartani. A mézet rövid időre lehet kitenni magasabb hőmérsékletnek. A méz 45 Celsius fok hőmérséklet fölé hevítése kerülendő, mivel a különböző enzimek, gyógyhatású anyagok elbomlanak, így a méz elveszti pótolhatatlan gyógy- és fertőtlenítő hatását. A hőhatás károsítása összeadódik, kumulatív, így a hőnek történő kitettség csak korlátozott lehet. Amikor a mézt túlhevítik, a hexozok, mint a fruktóz és a glükóz 3 vízmolekulát veszítenek és 5hydroxy-2-furaldehidet, vagy másként hydroxilmetil- furfuralt (HMF) alkotnak. A legtöbb méz a magas glükóz tartalom miatt szobahőmérsékleten spontán kristályosodáson mehet keresztül glükóz monohydrát formájában. A kristályosodás mértéke a méz összetételétől, vagy másként, többnyire a virágok nektárjától függ. Az ellenőrzött kristályosítás egy általános művelet, melynek során a teljesen folyékony mézet (90%) összekeverik finoman kristályosodott mézzel (10%) Celsius fokon. 4-5 nap után ez a folyamat nagyon finom kristályokat eredményez és olyan finoman kenhető terméket, mint a földimogyoróvaj. A mézet ritkán pastőrizálják, mivel a magas hő tönkreteszi a méz minőségét. Időnként azonban hőkezelést alkalmaznak, hogy megelőzzék a nem várt erjedést: 2 perc 77 Celsius fokon, majd gyors hűtés 54 Celsius fokra. A finom szűrést nem alkalmazzák gyakran, mivel ez azzal jár, hogy eltávolíthatja a virágpor szemeket is. Ennek hátránya, hogy ezt követően lehetetlen meghatározni, hogy milyen virágról származik a méz és ennek értelmében a földrajzi származási hely is ismeretlen marad 30

31 virágpor nélkül. A másik kockázat, hogy a szűrt méz HMF szintje meghaladja a megengedett felső korlátot (40mg/kg) melyet az EU Tanács direktívája határozott meg (2001/110/EC). A mézfeldolgozás a tagországok között nagyon különböző. Lehet erősen koncentrált vagy szétterülő és nagy eltérések vannak az egyes EU tagországok között. A fő termelő országokban, a feldolgozás általában néhány feldolgozónál koncentrálódik, hogy a méretgazdaságosságból származó hasznot megnyerjék és segítsék a minőségi ellenőrzési követelmények érvényesülését. Például Magyaroszágon 11 nagy mézkiszerelő van, melyek kapacitása meghaladja az 1000 tonnát évente. 9 Ráadásul további 400 kisméretű mézkiszerelő működik, hogy feldolgozzza a helyi mézmennyiséget. Korábban a feldolgozók száma magasabb volt, de a szigorú minőségi ellenőrzéseknek köszönhetően csökkent a számuk az utóbbi években. 9 (a szerkesztő megjegyzése: a nemzeti programban már csak 9 ilyen mézkiszerelő került említésre). 31

32 Az európai méhészeti termékek piacának legfontosabb jellegzetességei Becslések szerint az EU-ban értékesített méz 85%-át asztali mézként értékesítik közvetlenül a fogyasztóknak, vagy valamilyen közvetítőn keresztül. Az EU-ban előállított méz mintegy felét közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik, másik felét pedig a kiszerelő üzemeknek és édesipari, cukrászati üzemeknek. Hogy elfogadható áron vásárolhassanak mézet a vásárlók, a mézkiszerelők sokféle mézet kevernek össze (átlagosan 8 félét). Ez a tipusú méz a legáltalánosabb a kereskedelmi értékesítő helyeken. Ezért olvashatjuk azt a cimkén, hogy produce of EU and non EU countries, azaz EU és nem EU országok terméke, aminek valójában semmi információ értéke nincs, habár megfelel a cimkézésre vonatkozó jogszabálynak. A fajtamézeket és vegyes virágmézeket specializált boltokban kinálják, melyek a méz második értékesítési csatornáját jelentik az EU-ban. Az asztali méz különbözik az ipari vagy cukrászatban, pékségekben használt ipari méztől (a fogyasztás 15%-a az EU-ban). Az ipari méz nem teljesen felel meg az asztali mézzel szemben támasztott kritériumoknak, például a hydroxymethylfurfural (HMF) tartalom több lehet 40mg/kg-nál. Ez azért fordulhat elő, mert túl sokáig hevítettték, vagy természetesen magas HMF értékkel bír, és ennek megfelelően az EU kritériumok szerint úgy tekintenek rá, mint az asztali méznél alacsonyabb értékű mézre. Ez még azért megfelelő az édesipar, a pékségek, és a különféle gabonafélék és müzligyártás számára és gyógyszeripari hazsnálatra. Az ipari méz olyan helyettesítőkkel versenyez, mint a cukor, az invert cukorszirup, és a kukorica szirup. Németországban nagyon kis arányban (kevesebb, mint 5%-ot) értékesítenek mézet a kiszerelőknek, csomagolóknak. Sok kiserelő üzem létezik Németországban pl. Fürstenreform (Bihophar, Langnese), Breitsamer, Göbber, Allos, Tuchel, Lang és Dreyer. Az alacsony árú helyettesítők megjelenése ellenére, a mézet használják az élelmiszer temékekben egyrészt karekteres íze miatt, másrészt a méz feltüntetése az összetevők között hozzáadott érték növelő tényező. Az EU mézpiacot a szereplők növekvő koncentrációja jellemzi. A legfontosabb csoport, mely a kereskedelmi láncban szerepet játszik a FEEDM, the European Federation of Honey Packers and Distributors (importers and wholesalers), a Mézcsomagolók és Mézforgalmazók Európai Szövetsége (importálók és nagykereskedők), melyet 1989-ben hoztak létre. Ez 14 nemzeti szövetségből vagy egyéni vállalatból és egy svájci társult tagból áll. A FEEDM tagjai az Európai mézimport kb. 80%-át képviselik. Néhány tag csak 100% európai mézet vásárol. 32

33 FEEDM célja az európai méz üzlet érdekeinek koordinálása és megfelelő információk szerzése a mézzel kapcsolatban. Fontos kihívások léteznek a méhészek számára, hogy értékesíteni tudják fő terméküket az Európai mézpiacon. Először is nem minden méhész tudja kihasználni a hasonló piaci lehetőségeket az árak tekintetében. Másodszor, komparatíve előnyük az import mézekhez képest a kiváló minőségben rejlik, de ez csak akkor érvényesül, ha a méz eredete bizonyított, és a termelőt ismerik a fogyasztók, tehát létezik a piacok helyi orientálása. A méz minőségi jellemzője kevésbé fontos, ha a cél a méz feldolgozása. 33

34 Az európai és helyi szabályozások főbb hangsúlyai A közös agrárpolitika reformja keretében 2014-től a 1308/2013 EK rendeletben a mezőgazdasági termékek piacának újraszabályozására is sor került. A rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését a piacok stabilizálása és a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében. Figyelembe veszi az egyes ágazatok eltérő igényeit és a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat. Ezért ágazatonként eltérő, differenciált piactámogatási rendszer került kialakításra, valamint közvetlen támogatási rendszerek kerültek bevezetésre. E szabályozásban a méhészeti ágazat és fő terméke a méz - sajátosságai és piaci helyzete folytán - nem kap nagy hangsúlyt. Jól mutatja, hogy a mintegy 300 oldalas joganyagban a méz kifejezés csak 10-szer, a bor viszont 450-szer, a tej pedig 332-szer fordul elő. A szerény jogszabályi szöveg terjedelem is jelzi, hogy méz esetében nem túltermelési problémával, hanem épp ellenkezőleg, egyfajta hiányhelyzettel kell szembenézni az Európai Unióban. Említésre került már, hogy az Unió méz tekintetében mintegy 62%-ban önellátó. A növekvő fogyasztást részben az néhány tagország belső exportjával, valamint az EU-n kívüli úgynevezett harmadik országok importjával kell kielégíteni. Az egyes tagországok között óriási különbségek vannak a megtermelt méz mennyisége és minősége szempontjából. Az egyik szélsőség épp Magyarország, ahol a megtermelt méz túlnyomó többsége, mintegy háromnegyed része lédig formában kerül exportra, túlnyomórészt az EU tagországokba. A méz és méhészeti ágazat piacszabályozásával kapcsolatban más ágazathoz képest eltérő szabályozó eszközöket használ az Európai Közösség. A jelenlegi szabályozás első változatát, a 1221/97 EK rendeletet, 1997-ben alkotta meg az Európai Unió Tanácsa, mely alapjaiban már tartalmazta a mai rendelkezések főbb elemeit. Az EU Bizottsága a fenti rendelet végrehajtására akkor még egyéves időtartamú nemzeti programok készítését írta elő a tagállamoknak a 2300/97 EK rendeletben ben az időközben bekövetkezett változások és az EU bővítésére tekintettel új mezőgazdasági piacszabályozás lépett életbe a Tanács 797/2004 EK rendeletével. Ebben a célok és eszközök kis módosítása, finomítása mellett a tagállamoknak már 3 éves nemzeti programot kellett készíteniük, hogy a méhészetek támogatásban részesülhessenek az EU-ból. A jelenlegi időszak szabályozása a méhészeti ágazat és a tagállamok számára a negyedik hároméves nemzeti program kezdetét jelenti között. A szabályozás általános indoklása a korábbiak időszakokhoz képest nem változott lényegesen. 34

35 A méhészeti ágazatban a termelési feltételek rendkívül sokszínűek, az egyes országokban elérhető hozamok között jelentős különbségek vannak és az ágazat szereplőinek túlnyomó többsége kistermelő, akik sokszínű gyakorlatot folytatnak termelésben, értékesítésben egyaránt. Az új piacszabályozás folytatja a három éves nemzeti programok készítésének gyakorlatát. E programokat a tagállamok hatóságainak a méhészeti termékek uniós termelése és forgalmazása javítása érdekében a méhészeti képviseleti szervezetekkel együttműködésben kell kidolgozni. E nemzeti programokat 50%-ban az Unió finanszírozza, a további 50%-ot az egyes tagállamok költségvetéséből teszik hozzá az adott országok kormányai. Az uniós pénzügyi hozzájárulást a tagállamok között a méhcsaládok száma alapján osztják el. A nemzeti programok a tananyag bevezetőjében említett intézkedésekre fogalmaznak meg feladatokat és támogatásokat től a korábbi 6 intézkedés mellé további 2 új intézkedés is került, a piac monitoring, továbbá a termékek minőségének javítása, a termékekben rejlő lehetőségek jobb piaci kihasználása érdekében. A Bizottság felhatalmazást kapott a meglevő intézkedések rugalmas módosítására, kiegészítésére, ha a helyzet úgy kívánja. A piacszabályozás azt is lehetővé teszi, hogy a tagállamok nemzeti kifizetést nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat. Bár a méz nem került nevesítésre, (csak a tej és a gyümölcs) a piacszabályozás lehetőséget nyújt azon tagállamok számára, amelyek részt vesznek a gyermekek élelmiszerhez való hozzáférésének javítását célzó programokban, hogy az uniós támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújtsanak az adott termékekkel való ellátást és egyes kapcsolódó költségeket illetően. Ha a magyar döntéshozók ezzel élni tudnak és akarnak, akkor ez egy nyitott lehetőség Magyarország számára is a méz gyermekek közötti népszerűsítésére Az EU fő figyelme a szabályozás szempontjából a méhegészségügyi kérdések körül forog. A varroa atka és más betegségek révén az EU felismerte, hogy uniós szintű cselekvésre van szükség, mert e betegségek nagy hatással vannak az EU méztermelésre is. 35

36 A hazai jogszabályok közül 10 kiemelést érdemel a méhészetről szóló közel fél évszázados 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet a méhészetről, mely a méhtartás feltételeiről rendelkezik. Többek között azt szabályozza, hol, milyen feltételekkel lehet méheket tartani, vándorlás esetén hova lehet méheket telepíteni, milyen távolságokat kell megtartani más méhészetektől. Nagyon fontos szabályozást jelent a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről. A rendelet általános fogalom meghatározást ad, úgy mint méhészet, méhcsalád, méhraj, fiasítás, lép, sonkoly, monitoring vizsgálat, méhegészségügyi felelős stb. Meghatározza a méhészkedési tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, a méhészek általános ellenőrzési feladatait a méhek egészsége érdekében, továbbá a jelentési kötelezettséget bármilyen fertőzés gyanúja esetén, nem beszélve az együttműködési, tűrési kötelezettségéről, amikor a hatósági állatorvos vagy méhegészségügyi felelős vizsgálatot végez a méhészetben. A rendelet szabályozza a méhegészségügyi felelősök feladatait, a monitoring vizsgálat időszakát és feladatait és a méhek szállításával és vándoroltatásával kapcsolatos bejelentési, igazolási és ellenőrzési kötelezettségeket. Kitér a műlépkészítő üzemek tevékenységére és részletesen leírja a mézek felvásárlására és adásvételére érvényesítendő szabályokat és követelményeket. A második fejezet a méhbetegségekre vonatkozó általános szabályokat - a betegségek megállapítása, helyi zárlat, feloldás, fertőtlenítés stb. - részletezi. A harmadik fejezet pedig a méhbetegségekre vonatkozó különös szabályokat írja le, többek között a mézelő mézek nyúlós költésrothadása, légcsőatka kórja, a varroózis, a kis kaptárbogár betegségek megállapítása és az azzal kapcsolatos eljárások részletes szabályait. A méhészek számára rendkívül fontos a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása az /110 számú előírásban a mézről és jellemzőiről. 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről elsősorban élelmiszerbiztonsági szegszögből fogalmazza meg a méhészekre vonatkozóan is a termelés és értékesítés szabályait. A kistermelő mézet, méhészeti termékeket saját gazdaságában, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesíthet a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. A 10 Ez az áttekintés természetesen nem terjedhet ki az összes jogszabály részletes ismertetésére, inkább orientáló és figyelemfelhívó jellegű. 36

37 rendelet részletezi a kistermelők bejelentkezését az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatósághoz, továbbá az érétkesítéshez szükséges hatósági állatorvosi igazolás beszerzését, az élelmiszer-biztonsági hatóság ellenőrzését a kistermelőnél, és a kistermelő adatlap készítési kötelezettségét az előállított termékről. A kistermelőnek a termékre vonatkozóan kötelező adatokat kell feltüntetnie a termék csomagolásán. (a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát és fogyaszthatósági időtartammal rendelkező élelmiszerek esetében a tárolási hőmérsékletet, valamint a termék tömegét, kivéve, ha a csomagolt terméket a kistermelő a vevő jelenlétében méri le.) A termék megnevezése előtt méz esetében fel kell tüntetni termelői jelzőt. A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát pedig az árusítás helyén kell tartani. A rendelet a kistermelőknek engedélyezett kis mennyiség -et méz esetében 5000 kg-ban állapította meg. 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény alapján Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról rendelkezik szervezett munkavégzés esetében. A méhészetre vonatkozóan elrendeli, hogy méhszúrásra érzékeny, allergiás személyeket méhészetben nem szabad foglalkoztatni. A méhek kezelése alkalmával egyéni védőeszközöket és védőruházatot (arcvédő sisak, kesztyű, füstölő stb.) kell használni. A vándorlás megkezdése előtt a röpnyílásokat biztonságosan le kell zárni. Vándorláskor a kiszabadult méhek megfékezésére szolgáló eszközöket is kell biztosítani, a kaptárak szállításkor elmozdulás és leesés ellen rögzíteni kell. Vándoroltatáskor feltűnő helyen és módon jelezni kell a méhek jelenlétét. 57/2012. (IX. 18.) NFM rendelet az Agrármarketing Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szól. Az Agrármarketing Célelőiráyzat egy olyan forrást jelöl, melyből pályázati úton lehet támogatást szerezni marketing feladatokra, továbbá a Magyar Turizmus Zrt. által ellátott közösségi agrár- és bormarketing tevékenységekre. Erre a forrásra a méhészeknek is több figyelmet kellene fordítaniuk és érdemes ezen a területen is tájékozódniuk. Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete összefoglalja, rendszerezi és pontosítja a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó korábbi szabályokat. E szabályokat egységesen kell alkalmazni a tagországokban és a szabályok a méhészeket is több területen 37

38 érintik. 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az előbbi EU rendelet hazai végrehajtásáról és alkalmazásáról intézkedik. A rendeletet alkalmazni kell a végső fogyasztóknak szánt élelmiszerekre, beleértve a vendéglátás, illetve a közétkeztetés keretében forgalomba hozott és a vendéglátás, illetve a közétkeztetés részére szánt élelmiszerekre. 38

39 A helyben történő értékesítés hagyományai, módjai, szervezeti formáik E rész szorosan kapcsolódik a méhészek tipológiájához (csoportosításához) mivel a kevés családdal rendelkező méhészek csak közvetlen értékesítést folytatnak. Görögországban és Németországban, a megtermett méz 70%-át a méhészek maguk értékesítik közvetlenül a fogyasztóknak, és mintegy 30 %-ot értékesítenek helyi kereskedőkön keresztül. A görög esetanulmány megemlíti azt a tényt, hogy a méhészek számára nem jövedelmező nagy cégeknek vagy szövetkezteknek értékesíteni a mézüket. Magyarországon nagyon eltérő a helyzet. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és Bartos (2008) szerint a közvetlen értékesítés mindössze 13%-ot képvisel a fogyasztásban, miközben a közvetítőkön keresztüli értékesítés 87%-ra rúg. A közvetlen értékesítés alacsony aránya a magas export részesedésnek köszönhető. (A méztermelés 2/3-a exportra megy). Az export értékesítést mézfeldolgozó üzemek, illetve közvetítő cégek végzik. 11. A belföldi (hazai termelésű) mézértékesítés megoszlása a különböző értékesítési cstornák között Magyarországon** Értékesítési csatorna Részesedés % Közvetlenül a fogyasztóknak ( háztól, piacon) 25 Kiszerelve kiskereskedőknek (üzleteknek) 1 Nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek ( hordósan ) 73 Ipari felvásárlóknak (mézeskalácsos, édesipar) 1 Forrás: **OMME, A magyar méhészeti Nemzeti Program 3. táblázat. Spanyolországban a méz értékesítése túlnyomórészt nagykereskedőknek vagy iparnak történik (49%), ezt követik a szövetkezetek 29,5% -os részesedéssel. A vásárlóknak történő közvetlen eladás és az üvegben történő értékesítés kiskereskedőknek fele - fele arányban megoszlik 10,8% és 10,6%. Az alábbi táblázat az egyes kereskedelmi csatornák átlagárait tartalmazza Spanyolországban. 10. Méz árak Spanyolországban ( /kg) vegyes virágméz más mézek Értékesítési forma 2007/ / / /2009 közvetlen értékesítés a vásárlónak szövetkezeten keresztüli értékesítés 2,20 2,35 2,60 2,60 üveges eladás boltoknak 3,64 3,57 3,89 4,10 értékesítés mézcsomagolóknak vagy nagykereskedőknek 1,98 2,16 2,27 2,53 forrás: Evaluation of the CAP measures related to apiculture Agriculture and Rural Development DG- Final Report 64p. 39

40 A közvetlen eladás jobb árakat eredményez. A kérdés másik oldala viszont, hogy a méhészek maguk fizetik a vizsgálati költségeket és a feldolgozást (kiüvegezést), is maguknak kell végezni. Ezért fontos, hogy a feldolgozásról valamint a méhész szervezetektől is kapjanak az olvasók egy rövid leírást. 12. A Termelői méz ár alakulása között az Európai Közösségben (US /tonna) Év Ausztria 7 113, , , , , ,1 Bulgária 1 896, , , , , ,1 Ciprus 5 541, , , , , ,9 Csehország 1 769, ,3 Észtország 4 394, , , , , ,9 Németország 6 833, , ,8 Görögország 6 160, , , , , ,5 Magyarország 1 621, , , , , ,2 Olaszország 2 742, , ,0 Lettország 3 972, , , , , ,1 Litvánia 2 076, , , , , ,2 Luxemburg , , , , , ,0 Lengyelország 2 391, , , , , ,4 Portugália 2 332, , , , , ,5 Románia 4 252, , , , , ,2 Szlovákia 2 644, , , ,1 Szlovénia 2 735, , , , , ,0 Spanyolország 3 126, , , , , ,4 Svédország 5 803, , , , , ,2 Egyesült Királyság 9 233, , , , , ,8 forrás: Evaluation of the CAP measures related to apiculture Agriculture and Rural Development DG- Final Report p A termelői árak európai összehasonlításából jól érzékelhető, hogy az áralakulásban még sok más tényező is szerepet játszik. 40

41 A méhészek szervezetei A méhészek szervezetei támogatják tagjaikat az értékesitésben és ezzel jobb garanciát tudnak adni a szervezett méhészek mennyiségi és minőségi kínálatához, mint az egyedül álló méhészek. Németországban és Magyarországon központosított szervezetek vannak a méhészek számára. Németországban két nagy méhész szövetség létezik. Az első szervezet a D.I.B, melynek mintegy ezer tagja van (az összes méhész). A helyi méhész szervezetek a DIB-hez tartoznak. A nemzeti szervezet a feje valamennyi tartományi szervezetnek. A másik nemzeti méhész szervezet a hivatásos méhészek csoportja. (DBIB). E szervezetnek mintegy 500 tagja van, de közülük nem mindenki professzionalista méhész. Továbbá, sok DBIB tag szintén tagja a DIB-nek. A DIB kifejlesztett egy minőséget tanusító cimkét, melyet a legtöbb méhész használ. Tehát, viszonylag magas minőségi követelményeket kell teljesíteni. Azok a méhészek, akik nem a német szövetség cimkéje alatt értékesítenek, megpróbálják teljesíteni a minőségi követelményeket. Magyarországon az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) minden megyében önkéntes önkormányzó szervezetekkel rendelkezik. A magyar hivatásos méhészek szövetségét (Magyar Professzionális Méhészek Egyesülete (MPME) mostanában hozták étre, hogy a nagyméretű méhészetek érdekeit képviselje. Görögországban 81 autonóm szövetkezet vagy PASEGES tag van, 70 méhész egyesület, egy hivatásos méhész egyesület és a Hellén Mézcsomagolók és Exportálók Szövetsége. Spanyolországban a helyzet a fenti két szélső modell közé helyezhető. A legnagyobb méhész egyesülés az országban a legnagyobb mezőgazdasági szakszervezet C.O.A.G. (Coordinadora de Organizaciones de Agricultores y Ganaderos) méhészeti tagozata. COAG erősen jelen van a 4 legnagyobb termeléssel bíró tartományban (Andalusia, Castile-Leon, Extremadura, és Valencia). Különösen erős a szervezet jelenléte Andaluciában, ahol méhész rendelkezik a méhcsaládok 70%-val (mintegy méhcsalád az összes ből).tovább fontos szakszervezetek az országban az A.S.A.J.A. (Asociación de Jóvenes Agricultores) és az U.P.A. (Unión de Pequeños Agricultores y Ganaderos). A legnagyobb termelő régiók közül a szövetkezetek főként Castille-Leon-ban és Extremadurában terjedtek el és kevésbé Andaluciában és Valenciában. Ayora, egy valenciai falu, melyben a bevétel szerint Európa legnagyobb szövetkezete található. Mintegy 90 egyesület és szövetkezet található regionális és helyi szinten. 41

42 Egészségügyi szabályok, kritériumok Az EU méhállománya fontos szerepet játszik a virágos növények és gyümölcsfák megporzásában és a méz és más méhészeti termékek termelésében. Ezért az EU, hogy megvédje a méheket és fenntartsa a méhek egészségügyi állapotát, különleges egészségügyi szabályokat és intézkedéseket fektetett le. Az EU-ban folytatott kereskedelemben azok az általános feltételek, amelyek más élő állatokra vonatkoznak, a méhekre is érvényesek. A méhek fuvarozása meg kell feleljen az általános állatszállítási feltételeknek, melynek szabályait 92/65/EC Direktíva írta elő. Ez lefektette többek között, hogy a méhek egészségügyi igazolását az illetékes egészségügyi hatóságnak kell kiállítania, mellyel igazolja, hogy a szállításra kerülő méhek egészségi állapota megfelel Direktívában előírtaknak. Amikor az egyes EU tagországok közötti méhkereskedelemről van szó, ilyen igazolással kell ellátni a szállított méhállományt. Az méhek importjára, - hasonlóan más élő állatok behozatala esetén, - az általános feltételek érvényesek. Az EU-ba importált méh állományoknak meg kell felelniük az említett Direktíva szabályainak. Ráadásul, a Bizottság további specifikus állategészségügyi feltételeket és ahhoz társuló állategészségügyi igazolást is kér az import méhekről. E szabályokat a Bizottság a 206/2010 EU Bizottsági rendeletben rögzítette, mellyel egy korábbi, a 2003/881 sz. Bizottsági döntést hatályon kívül helyezett. Az első ilyen irányú döntést ban vezették be, válaszul két egzotikus károkozó, a kis kaptárbogár (Aethina tumida) 11 és a Tropilaelaps atka (Tropilaelaps spp.). fenyegetésre. Ez a két kártevő nagy károkat okozott az érintett harmadik országokban, ezért az importot megtiltották annak érdekében, hogy megelőzzék e kártevők megjelenését az EU-ban. Az importtal kapcsolatos követelmények részleteit a döntés részletesen tartalmazza. Az EU a kis kaptábogár és tropilaelaps atka fenyegetésére azzal is válaszolt, hogy e kártevők megjelenését azonnal jelenteni kell az EU-nak. Ez azt jelenti, hogy valamennyi méhésznek, aki arra gyanakszik, hogy az állománya megfetőződött, tájékoztatnia kell a megfelelő hatóságokat az adott államban. Ennek részleteit a Bizottság 1389/2003 szabályozása rendelte el. Az utóbbi években egyre nagyobb arányú méhpusztulást jelentettek az EU területéről és a világ más országaiból. Habár nagy figyelem fordítódott erre a kérdésre, a tudományos őszén felfedezték a kis kaptárbogarat Olaszország déli részén. 42

43 vizsgálatok nem tudták egyértelműen meghatározni a megnövekedett méhpusztulás pontos okát, melyről azt gondolják, hogy sok tényező együttes hatásának következménye. A méhpusztulás mértékének és lehetséges okainak meghatározására 2008-ban, az EU Bizottság felkérésére az EU Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Agency - EFSA) információt kért a tagállamoktól ellenőrzési, méhegészségügyi programjaikról, a méhállomány becsült nagyságáról és a méhcsaládok összeomlásával, a méhcsaládok legyengülésével és pusztulásával kapcsolatos irodalomról. A kapott információk alapján került összeállításra a "Bee Mortality and Bee Surveillance in Europe, Méhpusztulás és méh egészségügyi ellenőrzés Európában c. jelentés. E munka folytatásaként az EFSA elindított egy pán-európai kutatást a méhállomány csökkenés okainak vizsgálatára, a 178/2002 EK szabályozás 36. cikkelyével összhangban, hogy elemezze a kapott információkat a tagállamoktól. E projektet, melynek címe megegyezik a korábbi jelentéssel, Méhpusztulás és méh egészségügyi ellenőrzés Európában nemrég fejezték be és a jelentést föltették az EPSA weboldalára. Általánosságban, a jelentésben úgy vélekednek, hogy a méhek pusztulását és a méhcsaládok összeomlását több tényező okozza és kiemelik egy jobban harmonizált méhegészségügyi ellenőrzés szükségességét az Európai Közösség országaiban. További tevékenységként említhető egy FP6 (EU Kutatási Keretprogram) kutatás, az ALARM (Assessing LArge scale Risks for biodiversity with tested Methods; Nagyléptékű biodiverzitás kockázatok értékelése ellenőrzött módszerekkel) mely az első nemzeti és kontinentális értékelést adta többek között a mézelő méh csökkenés mértékéről Európában. Az EU finanszírozta egy méhegészségügyi EU referencia laboratórium létrehozását, mely 2011 áprilisa óta működik Sophia Antipolis-ban Franciaországban. (Sophia Antipolis egy technológiai park Antibes-től északnyugatra, Nizzától délnyugatra.). A laboratórium koordinálja azokat a módszereket, amelyeket a tagállamok alkalmaznak a méhbetegségek diagnosztizálására és monitoringozására. Szakértőket képez ki a laboratóriumi diagnózisokra, és műhelymunkákat szervez a nemzeti referencia laboratóriumok számára. Olyan kérdőíves kutatást koordinál, melynek során a méhcsalád pusztulás normál alapértékeit próbálják felderíteni. A laboratórium gondoskodik a legfrissebb tudományos információkról a méhegészségügyi ellenőrzés technikai oldaláról. A laboratórium munkatársainak dokumentuma Módszertan a méhcsalád összeomlást vizsgáló ellenőrzési projektek vizsgálatához útmutatást ad az EU országoknak miként hajtsák végre az méhegészségügyi ellenőrzéseket. 43

44 A tagállamok önkéntes méhegészségügyi ellenőrzéseit a Bizottság 2011-es döntése pénzügyi támogatásban részesíti. A Bizottság technikai segítségnyújtással és társfinanszírozással (3.2 millió EUR) támogatta azokat a tagállamokat, amelyek önkéntesen vettek részt e programban a as időszakban. E tanulmányok már elkészültek. Céljuk az ellenőrzési módszertanok javítása, megbízható adatok szerzése (kompetens hatóságok által igazolt adatok) a méhcsalád pusztulás mértékéről, és a legfontosabb patogén tényezők jelenlétéről a meglátogatott méhészetekben. 17 tagállam vesz részt a programban. Az első eredmények 2013 tavaszára, a végső elemzés pedig 2013 második felére készült el. A vörös lista Sok beporzó rovar populáció hanyatlóban van. Ennek oka többek között a változó környezeti feltételekben kereshető, mint pl. az élőhelyek eltűnése, a klímaváltozás, az invazív fajok és rovarirtó szerek hazsnálata. Hogy pontosabb kép álljon e helyzetről rendelkezésre, az Európai Bizotttság kezdeményezett egy un. vörös listát 12 a veszélyeztetett beporzókról, mely azonosítja azokat a fajokat, amelyek kipusztulással fenyegetettek európai szinten így megfelelő védelmi intézkedéseket kell tenni. Továbbá, a The LIFE című program (a környezetvédelem pénzügyi programja) forrásai is használhatók a vadméhek javára. A meglevő adat nem elegendő ahhoz, hogy világosan értsük a a beporzó rovarállományok pusztulásának okait. Az EU ezért támogat különféle kutatási projekteket méhegészségügy területén, beleértve a beporzókkal kapcsolatos kutatást is. Peszticidek A növényvédelmi termékek, különösen a rovarölő szerek mérgezők lehetnek a méhek számára. A jelenleg érvényes növényvédelmi jogi szabályozás világosan említi, hogy az e termékekben használt hatóanyagok csak akkor engedélyezhetők, ha biztonságosak a méhekre. Az Európai Bizottság - figyelemmel kísérve a jelenlegi kutatásokat, melyek akut kockázatot mutattak a méhekre bizonyos rovarölő szereknél (3 neonicotinoid és a fipronil), és jelentősen korlátozta ezek használatát. A Bizottság lépéseket tett továbbá, hogy javítsa a növényvédelmi termékek engedélyeztetési folyamatát:

45 felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (EFSA), hogy teljes mértékben tekintse át a növényvédelmi termékek méhekre gyakorolt hatásait vizsgáló kockázatelemzési rendszert és módszertant, új adatgyűjtési követelményeket határozott meg, hogy értékelni lehessen a méhekre gyakorolt lehetséges hatásokat. Az EU néhány fontosabb intézkedése az utóbbi években a méhek egészsége érdekében 2014 Konferencia a méhek jobb egészségéért 2013 A Bizottság folytatja az önkéntes méhegészségügyi tanulmányok társfinanszírozását a méhpusztulásról A Bizottság kiegészítő intézkedéseket hoz a fipronillal kapcsolatban, hogy jobban védje az európai méhek egészségét. A Bizottság javaslata a fipronil használatának korlátozása, egy olyan rovarölő szeré, melyről mostanában kiderült, hogy akut kockázatot jelent az európai méh állományra, melyet a tagállamok szakértőinek összejövetele is támogatott 2013.július 16-án A poszméh tanulmány nem befolyásolja a neonikotinoidokra vonatkozó következtetéseket, állapította meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). Az EFSA nyilatkozatában rámutatott annak a tanulmánynak a gyenge pontjaira, melyet a Egyesült Királyság Élelmiszer és Környezetkutatási Ügynöksége publikált, mely azt javasolta, hogy a neonikotinoid szereknek természetes körülmények között nincs jelentős hatása a poszméhekre Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal felmérte a méhekre vonatkozó kockázatokat a fipronil esetében, amikor kukorica csávázásra használják A Bizottság december 1-től 2 évre felfüggesztette 3 neonikotinoid használatukat virágzó növényekben. 45

46 II. Példák Európa nagy régióiból TARTALOM Bevezetés Norvégia méhészete Finnország méhészete Franciaország méhészete Szlovákia méhészete Szlovénia méhészete Magyarország méhészete Horvátország méhészete Románia méhészete Oroszország méhészete Németország méhészete

47 Bevezetés Az alábbi fejezet Európa nagy régióiból mutatja be egyes országok méhészeti ágazatát, alkalmat teremtve arra, hogy a hazai méhészek a nemzetközi kitekintésen túl más országok főbb jellemzőivel is megismerkedjenek. Az európai méhészkedésnek rendkívül sokrétű gyakorlata van a sarkkörtől a mediterránumig. Északon alig 6 hét áll a méhészek rendelkezésére, hogy mézet gyűjtsenek, másutt viszont tavasztól őszig folyamatosan virágoznak mézelő növények. Abban is jelentősen különböznek az egyes országok, hogy a méhészkedést, méhtartást csak hobbiként vagy hivatásként, megélhetési foglalkozásként űzik a méhészek. Az egyes országok hagyományai, kultúrája, gasztronómiája szintén hatást gyakorol a méhészkedésre. A fejezetben megismerkedhetünk az egyes országokban működő méhész szervezetekkel, a méhfajtákkal, a méhegészségügy helyzettel, mézértékesítéssel és más kérdésekkel. Az európai kitekintés lehetőséget teremt arra is, hogy az olvasók a hazai gyakorlatot összehasonlítsák más országok gyakorlatával és szembesüljenek a különböző régiókban kialakult eltérő gyakorlattal. 47

48 Norvégia méhészete Méh fajták Norvégiában Norvégiában 3 fajta méh létezik, a fekete méh, (Apis mellifera mellifera), a krajnai méh (Apis mellifera carnica) és a buckfast méh 13. Néhány területen a fajtatiszta tenyésztés érdekében csak bizonyos fajta méh tenyészthető és tartható. A helyi méhész egyesülete tud felvilágosítást adni, hogy az adott területen milyen méh tartható. Méhbetegségek megelőzése A méhek egészségi helyzete nagyon jó Norvégiában más országokhoz viszonyítva. A téli méhpusztulás alacsony, átlag 10 % az utóbbi 10 évben és jellemzően alacsonyabb, mint a szomszédos országokban. Norvégia talán az egyetlen ország, ahol a Varroa destructor ellen csak biotechnikai módszerekkel és bio savakkal védekeznek. A Norvég Egyesület nagyon fontos szerepet játszott, hogy elkerüljék a pesticidek használatát a varroa elleni kezeléseknél. Az ország bizonyos részei még mentesek varroától, azoknak a korlátozásoknak köszönhetően, amelyeket a fertőzött területeken levő méhek vándoroltatásával kapcsolatban vezettek be. Az amerikai költésrothadás nagyon ritka betegség Norvégiában, évente átlagosan egy fertőzés fordul elő. Ilyenkor valamennyi fertőzött családot elégetik és a méhész tisztességes kárpótlást kap a veszteségeiért. Az európai költésrothadást nem észlelték (talán egy kivétel volt, egy lehetséges fertőzés 1980-ban) amíg 2010-ben nem történt egy nagy fertőzés. A Norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság úgy döntött, hogy megkísérli kiirtani a fertőzést és 2010-ben és 2011-ben 4300 családot elpusztítottak. A méhészek szintén tisztességes kárpótlást kaptak a veszteségekért ben már csak 5 fertőzött méhészetet találtak és remélhetően csak néhány eset fog jelentkezni a következő években. A méhészeket bátorítják új viasz használat növelésére hogy megelőzzék a fiasítási betegségeket és a nosemát, de sok méhész azt állítja, hogy szükségük van a használt lépekre különleges alkotórészeinek köszönhetően. (Az új lépek gyakran eltörnek mézpergetés során). Méhcsalád és méhészet menedzselése Szinte minden méhész ugyanazt a keret méretet használja ( norvég szabvány398 mmx 260 mm) és kaptárt, amely 10 keretet lehet elhelyezni styroporból. A teleltetéshez egy fiókot 13 Nem tekinthető elkülönült fajnak. Nevét Ádám testvér, szelekciós munkája eredményének tekintik. 48

49 használnak, abban teleltetik méheiket, és rendszerint hozzáadnak 2-4 további fiókot a tavasz és nyár folyamán. A legtöbb méhész Norvégiában hobbiméhésznek tekinthető, mintegy 91 méhésznek van több mint 100 családja. A méhcsaládok szám az egyes méhészetekben változó, többnyire több mint 10 család és általában 5 és 20 méhcsalád között alakul, a nektár és pollen elérhetőségétől függően. Ha a méhészet hangás (Calluna vulgaris) területen van vagy ilyen területre szállítják a méheket, akkor a méhcsaládok száma eléri a 30-at is. Elterjedt a vándoroltatás, részben a málnák és gyümölcsök beporzása miatt, de általánosabb az, hogy a méhészek késő júliusban elviszik a méhcsaládjaikat hangás területre, amelyek július augusztusban virágoznak. Mézet egyszer vagy kétszer tudnak pergetni, általában július közepén és augusztus végén ( ez utóbbinál ha rá tudnak menni hangára). A családokat kg cukorsziruppal táplálják augusztus végén és szeptemberben. Varroával fertőzött területeken a méhészek oxálsavval kezelik családjaikat varroa ellen az ősz folyamán, amikor már nincs fiasítás. (október-december). Bio méhészkedés Az bio méhészkedés feltételei jók Norvégiában. A méz több mint 90%-a vadvirágokról, természetes területekről származik. A mezőgazdaság a földterület 3 % -át foglalja el. Az bio méhészet szabályai szigorúak és szabályozottak, a mezőgazdasági hatóságok nevében a Debio nevű szervezet ellenőrzi. Sok méhész számára az átállás a hagyományosról bio méhészkedésre könnyű lenne, csupán bio cukorral kellene etetni a méheket hagyományos cukor helyett. Azonban bizonyos többletköltség és az extra papírmunka sokakat visszatart az bio méhészkedéstől. Mivel az árkülönbség a hagyományos és bio mézek között behatárolt, az bio méhészkedés akkor jövedelmező, ha méhésznek több mint 30 méhcsaládja van. Pillanatnyilag az bio méhészek száma alacsony (30 regisztrált méhész a Debio-nál) de valószínűleg emelkedni fog a jövőben. Jó gyakorlatok a méhészkedésben A hosszú télnek és a nektár korai megjelenésének köszönhetően nagyon fontos, hogy erős családok teleljenek át. A gyenge családok gyakran elpusztulnak a hosszú tél során és csak az erős családok tudják kihasználni a korai nektár források megjelenését. 49

50 A családok kora tavaszi megerősödését segítendő, fontos hogy a méhészek serkentsék a fiasítást cukorlepény és pollenhelyettesítő etetéssel, ha ez szükséges. Továbbá fontos, hogy várjanak az első fiók hozzáadásával, amíg a család elég erős lesz, hogy melegíteni tudja a fiasítást. Fontos továbbá, hogy a második és harmadik fiók hozzáadás között legyen egy hetes különbség a rajzás megelőzése érdekében. A méhészeknek javasolt a méhanya cseréje minden második évben, hogy fiatal és termékeny királynők legyenek a családokban. A méhészkedés Norvégiában eltérő feltételek mellett zajlik az eltérő regionális klíma és nektár források miatt. A Norvég Méhész Egyesület NBA A Norvég Méhész Egyesületet 1884-ben hozták létre, mint a méhészek szakmai szervezetét Norvégiában. A Norvég Méhész Egyesület a jobb feltételek megteremtéséért dolgozik a norvég méhészek számára. Fontos kérdés az aktív tenyésztői program, a Fekete Északi méh és a Krajnai méh, a két legfontosabb fajta esetében Norvégiában. Az Egyesület a Buckfast tenyésztői klub munkáját is támogatja. További fontos kérdések az aktív betegségek elleni program, új méhészek toborzása program, információ és felvilágosító munka az bio méhészkedésről, és együttműködés más mezőgazdasági szervezetekkel, hogy feltételek közé kerülhessen a méhészet Norvégiában. A szervezet hierarchikusan épül fel, 110 helyi szervezet és 13 megyei és 1 országos szövetségből áll. Évente egyszer tartanak egy éves közgyűlést, ahol a helyi szervezetek képviselői szavaznak és döntenek különféle ügyekről. A közgyűlés szintén megválasztja az elnökséget. Az Országos Egyesületnek mintegy 2500 tagja van kb méhcsaláddal. Hogy lehet méhésszé válni Norvégiában? Az tanácsoljuk, hogy az új méhészek vegyenek részt egy méhész kurzuson. Még abban az esetben is, ha valakinek más országból van már méhész tapasztalata, az időjárási körülmények, a betegségek kezelésének itteni gyakorlata és a méhtartás gyakorlata valószínűleg különbözik attól, amit az új méhész ismerhet. A helyi egyesületekben szerveznek méhész kurzusokat. A méhész felszereléseket a méhész szövetkezettől Honningcentralen lehet megvásárolni. A méhek vásárlásához, hogy hol érdemes vásárolni, a helyi egyesület szintén segítséget nyújt. A 50

51 legfontosabb szempont, hogy a megvásárlandó méheket egészségügyi szempontból ellenőrizmi kell, hogy egészségesek legyenek. A nem ellenőrzött méheket tilos szállítani. Ha nem saját otthonunk körül helyezhetők el a méhek, van lehetőség máshova elhelyezni, de engedélyt kell kérni a földtulajdonostól. A legtöbb méhész Norvégiában önfoglalkoztatott, nincs fizetett segítségük. Nehéz is lenne Norvégiában munkaerőt találni a méhek kezelésére. forrás: 51

52 Finnország méhészete A méhészet rövid története Finnországban Finnországban nincsenek ősonos méhfajták. Az első feljegyzések fekete méhekről tesznek említést. (Apis mellifera mellifera) Ezeket Észtországból és Svédországból importálták a 18. században. Az első olasz méheket (A. m. ligustica) 1866-ban hozták be az országba, a kaukázusi méh (A. m. caucasica) pedig valószínűleg 1953-ban érkezett Finnországba. Az első mozgatható kereteket 1867-ben, a Langstroth kaptárt pedig 1906-ban. Az első méhészek Finnország délnyugati részén jelentek meg, később pedig dél- és közép Finnországban. Az évek során a méhészkedés Finnország észak-keleti területére is eljutott. A méhek fele azonban Finnország déli részén helyezkedik el, bár a méhészkedést egészen a sarkkörig gyakorolják. Néhány adat A méhcsaládok száma Finnországban mintegy Mintegy 3500 méhész (ebből 2800 szervezett) gondoskodik a méhcsaládokról. A méhészek több mint 80 %-a hobby méhész. Mindössze 6%-nak van több, mint 50 családja. A professzionális méhészek aránya 2% körül mozog. A kaptárak 85%-a Langstroth, 10% Zander a maradék pedig vegyes típusú. Az elmúlt 5 évben növekedett a professzionális méhészek száma. Jelenleg 400 félprofesszionista és professzionista méhész van Finnországban. 100 méhcsalád fölött tekintetnek egy méhész professzionálisnak. A legnagyobb méhészetnek 1000 méhcsaládja van. A méhcsaládok 2/3-a olasz típusú, 25% hibrid, 5% krajnai, 2% Buchfast, és 3% fekete. Más fajok nagyon ritkán fordulnak elő, de a krajnai fajta az utóbbi néhány évben egyre népszerűbbé vált. Klimatikus feltételek A klíma mérsékelt és rendkívül változó a Golf áramlatnak köszönhetően. Ez rendkívül nehézzé teszi az időjárás előrejelzést a méhészek számára. A méhészek sosem lehetnek biztosak, hogy a fő mézforrás mikor fog megvalósulni. Normálisan július a legmelegebb hónap és február a leghidegebb. A tél a méhek számára szeptember végén kezdődik és április végén fejeződik be, így a teleltetés 6-7 hónapig tart. A jó átteleléshez minden családnak

53 kg cukor takarmányra van szüksége. A nektárgyűjtő szezon maximum 2-3 hónapig tart, ezen belül a legfontosabb méztermelő időszak június 15 és július 30 között van. Mivel csak egy fő mézhordási időszak van Finnországban, a méhészeknek nem kell vándorolniuk különféle méhlegelőkre. A méhészetek 98%-a állandó helyen van egész évben. A méheket csak beporzáshoz és különleges fajtamézek gyűjtéséhez utaztatják. Az egyszeri rövid mézelési időszak meghatározza a méhészkedést Finnországban. A méhészeknek a mézhordás kezdetére erős családokkal kell rendelkezniük. A mézhordás a vadmálna virágzásával kezdődik. A méhek többnyire egy rekeszben telelnek át. A méhészek remélik, hogy a családok az első tisztító repülés után áprilistól a mézelés beindulásáig úgy felerősödnek, hogy 2-3 fiókot tele tudjanak hordani mézzel. Mivel a napok hosszúak, a méhek 18 órát repülnek dél Finnországban, északon pedig még hosszabb ideig. Jó években a kaptármérleg egy napra 10 kilogramm hordást is mutathat a mézhordás legintenzívebb időszakában. A Finn Méhész Egyesület hálózatot tart fenn, mely a kaptárgyarapodást mutatja és regisztrálja, és ezzel segíti a méhészeket a mézelés alakulásának bemutatásával. A méhészek látják, mikor kezdődik és fejeződik be a mézhordás a körzetükben, melyet interneten követhetnek. Mézelő növények Az egyetlen széles körben termesztett növény a tavaszi repce. (Brassica rapa). Kora májusban a méhek az első pollent és mézet fűzfákról tudják gyűjteni. (Salix) A fő mézelő növények virágzási sorrendben a következők: gyeremekláncű (Taraxacum), málna (Rubus), repce (Brassica), lóhere (Trifolium), tarlóvirág (Epilobium) és bizonyos területeken a (Calluna) csarab. Az elmúlt években sok növényt, pl. facelia, alfalva, napraforgó stb. kezdtek el termelni zöldtrágyaként vagy ugaron. Méz A teljes finn méztermelés 1800 tonna körül alakul évente. Egy méhcsalád átlagos termelése az egész országra vetítve évente általában 40 kg. A mézértékesítés 3 féle piacon jelentkezik. A méztermés egyharmadát a méhészek közvetlenül értékesítik a vásárlóknak. A második harmadot kiskereskedőknek adják el, a maradékot pedig csomagoló üzemeknek. 53

54 A Finn Méhész Egyesület Központi szervezet, melynek 38 helyi egyesülete van. A központi Egyesületet eredetileg 1916-ban alapították majd egy időszak után 2 elkülönült szervezet működött, de 1983 óta megint ez az egy szervezet működik. Méhbetegségek A legközönségesebb méhbetegség a nosema, a költésmeszesedés, az európai és amerikai költésrothadás. Varroa atka 25 éve jelen van, az légcsőatka kórt 1991 nyarán találták meg. Varroa atka 1986-ban került Finnországba, de két terület még mentes az atkától. Aland szigeten azt tervezik, hogy változtatnak az önkéntes korlátozásokon és hivatalos szabályozással helyettesítik, hogy a szigeten levő 500 család varroa mentességét megőrizzék. A másik varroamentes terület a sarkköri területen helyezkedik el, mely oly távol van, hogy a varroa még terjedt odáig. A méhészek az atkát szintetikus szerek nélkül kezelik, formaldehidet, thymolt és oxálsavat használnak kezelésre. Méhkutatás és oktatás A méhkutatásra fordított összegek erősen korlátozottak Finnországban. Állandó méhkutatás 1974 ben kezdődött a Mezőgazdasági Kutatóközpontban. Jokioinen-ben a kutató és méhész szekció vizsgálja a Varroa jacobsoni atkát, a megporzást, a méhanya tenyésztést és a légcsőatka kór fertőzést. A varroa kutatás része egy Nordic projektnek. Méh kutatást a Helsinki egyetemen is folytatnak a Mezőgazdasági és Erdészeti Állattan tanszéken. Ott a kutatás az áttelelést tanulmányozza, valamint méz és pollen elemzést. A méhészettel és méhekkel kapcsolatos egyetemi szintű felkészítést csak itt lehet kapni Finnországban. A Finn Méhész Egyesület évente alapfokú kurzusokat szervez méhészetből, a betegségekből és méhanya nevelésből. A finn méhész magazint a Mehilainen -t hétszer adják ki évente a tagok részére (általában finnül, alkalmanként angol és svéd összefoglalóval). források: 54

55 Franciaország méhészete A méhészet a mezőgazdaság igen fontos ágazata, melyben a méhpopulációk nemcsak a méz termelésében, hanem a megporzásban vesznek részt. Franciaországban, az utóbbi évtizedekben a méhészeti szektort számos súlyos egészségügyi probléma sújtotta, melyeket természetesen más országokban is jeleztek. Az elvégzett kutatások nem állapították meg egyértelműen ennek a jelenségnek az okát. Az EFSA Bee mortality and bee surveillance in Europe című tanulmánya egyértelműen kifejti, hogy kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a háttérben rejlő okokat tárgyilagosan kielemezhessük. Egyértelműen több tényező jöhet számításba: a bakteriális, vírusos fertőzések, a növényvédőszerek, a nem megfelelő méhészeti gyakorlat, invazív kártevők elszaporodása, a takarmányozás megváltozása kapcsán keletkezett stressz, a klimatikus tényezők változása, az erdei és mezőgazdasági területek diverzitásának csökkenése, nem megfelelően szabályozott méhanya import. A francia méhállományok számának változása 2004 és 2010 között ben Franciaországban méhészetet, méhcsaládot tartottak nyilván. Éves méztermésük 2010-ben tonna volt. A méhcsaládok számszerinti megoszlása a következőképpen alakul: 2010 Méhészetek Méhcsaládok Éves méztermés Szám % Szám % kg % , , , méhcsalád , , , méhcsalád , , , méhcsalád 817 2, , , méhcsalád , , ,7 Több, mint 300 méhcsalád 632 1, , ,6 Összesen: A méhészeket 3 csoportba lehet sorolni a méhcsalád szám alapján. Az első csoportba tartoznak azok, akik 1 és 30 méhcsalád között vannak, a második csoportot a 31 és 150 méhcsaláddal rendelkezők alkotják, míg 150 méhcsalád fölött a hivatásos méhészek következnek. 55

56 Méhészeti tevékenység megoszlása méhcsalád szám szerint (Fro) Méhészetek Méhcsaládok Termelt mézmennyiség 2010 Szám % Szám % Szám % Családi méhészetek (1-30 méhcsalád) , , ,0 Kiegészítő tevékenységként méhészkedik ( méhcsalád) , , ,0 Hivatásos méhészek (150 méhcsalád felett) , , ,0 A fenti táblázat igen szemléletesen jellemzi a francia méhészeti ágazatot, hiszen a hivatásos méhészetek az egész ország állományának több mint 55%-át birtokolják, és az ország méztermésének kétharmadát adják. Az első és második csoport: az amatőr és kiegészítő tevékenységként méhészkedők a méhészek 96%-át jelentik, a méhállomány 45%-át birtokolják, az országos méztermés mindössze egy harmadát termelik. Ha megvizsgáljuk a méhcsaládok mézhozamát, akkor látható, hogy 10kg/méhcsalád és 27kg/méhcsalád között változik ez az érték. Összességében az alacsonyabb hozamok a kedvtelésből tartott méhcsaládok esetén jellemzőek, ahol az eredményesség nem az első szempont. Franciaországban méhészeti támogatásokat a Méhészeti Nemzeti Program keretén belül 70 méhcsalád fölött lehet igényelni. Ennek értelmében csupán a méhészek 6%-a jogosult ennek igénylésére, viszont ez a csoport az országos termés 72%-át adja. Érdekes megjegyezni, hogy az ország méhészeteinek több mint fele, 5 déli tartományban helyezkedik el. Ezekben a régiókban a méhészek 43%-a, a méhállomány 51%-a található, mely az éves össztermés 52%- át képezi. Igen tanulságos megvizsgálni hosszabb időintervallumban a méhészetek, méhcsaládok és a méztermés fejlődősét. Ha 1994, 2004 és 2010 közötti időpontokat veszünk alapul a következő adatokat látjuk: A méhészetek, méhcsaládok és a méztermés alakulása (Fro) Évek Méhészek Méhcsaládok Méztermés (tonna) Nincs adat közötti változás -40% -20% -28% közötti változás -50% -21% Nincs adat 56

57 A méhészetek és méhészek számának változása Méhészek Méhcsaládok 2004 Szám % Szám % 1-10 méhcsalád , , méhcsalád , , méhcsalád , , méhcsalád , , méhcsalád , ,0 Több, mint 300 méhcsalád 719 1, ,1 Összesen: , ,1 A fenti adatsor arra enged következtetni, hogy a 2004 és 2010 közötti, 6 éves időszakban 40%-al csökkent a méhészek száma (27400), mely éves átlagban méhészt jelent évente. Ez a jelenség az 1994 és 2004 közötti időszakhoz képest aggasztó emelkedést jelent, hiszen akkor csak méhésszel, évente 1500 al lett kevesebb. Az évtized egy viszonylag stabil méhállománnyal jellemezhető, és 28%-os terméscsökkenéssel és 2010 között viszont a francia ágazat mindhárom meghatározó száma csökkent. Az adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Méhészetek és méhcsaládok változása (Fro) Fejlődés Méhészek Méhcsaládok 2004/2010 Száma % % Száma % % 1-10 méhcsalád -40-1, , méhcsalád -40-0, , méhcsalád -27 0, , méhcsalád -41-0, , méhcsalád -4 0,9 7 5,4 300 méhcsalád felett -12 0,5-7 3,9 Összesen: -27 0,0-21 0,0-38,7-18,7 *Forrás : PROTEIS és A méhészeti ágazat felmérése

58 A francia méz- és más kaptártermékek piacának alakulása 2010-ben a francia méhészeti ágazat becsült eredménye 134 millió euró volt. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg az egyes méhészeti termékek értékesítésében: A francia méhészeti ágazat becsült eredménye, 2010 Termék vagy szolgáltatás Becsült összeg % méz ,2 pollen ,3 propolisz ,3 méhpempő ,7 méhviasz ,2 mézeskalács ,1 nugát ,4 egyéb ,6 feldolgozott termékek ,1 méhrajok ,1 méhanyák ,8 tenyésztés ,9 megporzás ,3 Összesen: * forrás: PROTEIS 2010-ben a francia belső mézfogyasztás tonna volt, 2004-hez viszonyítva majdhogynem stabil mértékű. Ez azt jelenti, hogy a belső ellátottság 46%-os. Ugyanebben az évben Franciaország méz szükségletét tonna mennyiségben külföldről fedezte, mely a 2004-es állapothoz képest 64%-os emelkedést jelent. Ez a jelenség a következő tényezőkkel magyarázható: - stabil belső fogyasztás - a francia méztermelés csökkenése - növekvő kereslet olyan különleges mézek iránt, mint: narancsfa méz, citromfa méz, eukaliptusz méz, kakukkfű méz, rozmaring méz ben Franciaország mézimportját 80%-ban az Unió egyes tagállamai, míg a fennmaradó 20%-ot harmadik országok biztosították. A 80%-ot gyakorlatilag 5 tagország alkotja: Spanyolország, Németország, Belgium, Magyarország, Olaszország és Argentína. Az árak alakulásának tekintetében 2007 óta egyértelmű állandó emelkedés tapasztalható. 58

59 Az Eurostat adatai alapján 400 tonna kínai eredetű méz érkezett Franciaországba 2010-ben, mely kérdéseket, a nyomon követhetőség megkérdőjelezését és a termék eredetiségét veti fel. Így nem csoda, hogy a kínai méz szereplése a francia mézpiacon marginális. Bár megjegyzendő, hogy a Franciaország által Belgiumból vásárolt méz nagy része kínai eredetű. Az export vonatkozásában 2010-ben a mézmennyiség elérte a 3944 tonnát, mely visszaesést jelent a korábbi évekhez képest, amikor is 2008-ban 5422 tonnát ért el. Egységárak tekintetében 2010-ben az átlag hordós mézár 4,66 kg/ volt. Franciaországban nagy hagyománya van a földrajzi eredetvédett termékeknek. Az érintett területek alapján 4 csoportba oszthatjuk ezeket: Eredetvédett termékek területek alapján (Fro) Megnevezés Terület Elzász Elzászi méz Elzász Elzászi fenyőméz Elzász Vogézek Vogézeki fenyőméz Meurthe-et-Moselle, Moselle és A Vogézek, Haute-Saône és Belfort vidékei Korzika Korzikai Méz-Mele di Corsica Korzika Levendula méz Provence-Alpes-Cote d Azure, Provence Provence-i Méz Provence-Alpes-Cote d Azure, Vegyes virágméz Provence-Alpes-Cote d Azure, A mézek értékesítése nagyban különbözik a 3 méhész kategóriánál. A hivatásos méhészek 300 méhcsalád felett, mézük 62%-át 300 kg-os hordóban értékesítik általában nagykereskedőknek vagy szövetkezeteknek. Érdekes, hogy ezzel egy időben bevételeik 42 %- a direkt eladásból származik. A kiegészítő tevékenységként méhészkedők esetében 30 és 300 méhcsalád között a hordós értékesítés csupán az eladások %-át jelenti. A méz nagy részét kiszerelve, elsősorban piacokon, boltokban illetve háztól értékesítik. A 30 méhcsalád alatti hobbi méhészek a teljes megtermelt mézmennyiséget kiszerelve értékesítik. A méhészek egy része megporzási szolgáltatással egészíti ki a tevékenységének jövedelmezőségét. Ez az iparág elsősorban a gyümölcstermesztésben és a vetőmagok előállításának bír jelentős szereppel. forrás: Lászlóffy Zsolt 59

60 Szlovákia méhészete Méhtartás története Szlovákiában A méhek és termékeik emberemlékezet óta ismertek Szlovákiában. Kezdetben a medvék lopták a mézet a fatörzsekben élő vadméhektől, de a XII. századtól már a háztartásokban is kezdtek a méheket tartani. Okszerű méhészkedés a 18. század végétől kezdődött és azóta a méhészkedés integrált része a modern mezőgazdaságnak. Az első szlovák méhész egyesületet 1869-ben hívták életre, de regionális szervezeteik már 1810-től aktívan dolgoztak. Fandly és Bertolak munkásságának köszönhetően a 18 században megszületett az első szlovák nyelvű szakmai irodalom is, bár akkor az ország még az Osztrák-Magyar Monarchia része volt ben egy méhészet, mint tudományos és oktatási intézet kezdte meg működését, ma ez a Méhészeti Kutatóintézet. A 20. századi híres méhészek közöttt említhetők Mr. Gasperik, Novacky, Hejtmanek, Cavojsky, Kresak, Macicka, Kepena, Hanko, Rekos, Milla, Svantner, Micieta, Silny, Labuda, Balogh Bálint, Faluba Zoltán, Sőtér Kálmán és még sokan mások. Királyfán (Kralova pri Senci) és Nyitrán az ottani szabadtéri múzeumokban még megcsodálhatók a régi kasok, sok közülük a szenteket, medvét vagy más motívumot ábrázol és ki van festve, továbbá mézházak, viasznyomók, és hagyományos felszerelések. A Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeumban is látható néhány ősi műlép nyomó és méh kaptár. A méhészkedés természeti feltételei A vegyes és gazdag méhlegelő hatékony méhészkedést tesz lehetővé Szlovákia legnagyobb részén, ami összesen 49,032 négyzetkilométer. Szlovákia mérsékelt égövű ország, ami még a hegyi régiók kemény teleit figyelembe véve sem jelent korlátot a méhészkedésben. A tavasz kora márciusban érkezik és a napfényes ősz október végéig tart. A szlovák mézek általában vegyes mézek, de ízletes fajtamézeket is gyűjtenek. A leginkább keresett mézek a sötét erdei mézek, a vadmálna méz és az akácméz, az utóbbi időben a vegyes virágmézek is. A méhcsalád tavaszi növekedése a fontos nektár és pollen forrásoktól függ, mint pl. fűzfa, gyümölcsfák, és ami a legfontosabb, a repce. A méhészeti szezon kezdeti szakaszának végén indul a repce után az akác virágzása. Nyáron a pollen és nektár lóheréről, napraforgóról és más magot hozó növényektől származik. 60

61 Szlovákia északi részén mézharmat méz található, különösen az erdei fenyőn és lucfenyőn, (de az ország egész területén találkozhatunk mézharmat mézzel). Ez speciális méhlegelőnek számít Szlovákia magas fekvésű részein és hegyeiben. További nektár forrás ezeken a helyeken az áfonya, málna és a mezei virágok, amelyek bírják a hidegebb éghajlatot. Tenyésztői munka A legjellemzőbb méhfajta a krajnai méh (A.m, carnica). Ez a fajta őshonos Szlovákia terüetén és népszerű a jó telelő képessége, gyors tavaszi növekedése és nyugodt viselkedése révén. Más méhfajták importálása nem megengedett. Az országban 5 tenyésztői állomás és 35 szaporító állomás volt 2014-ben. A méhanya nevelők száma 76, de méhanya nevelésre nem kap mindneki engedélyt. A krajnai méh szlovák változatai (Carnica Sokol, Kosicanka, Devicanka, Tatranka, Sitňanka, Hontianka, Mošovčanka, Východniarka, Gemercanka) népszerűek, de a szomszédos országokban található krajnai törzsek (Vigor, Singer, Vuckó, Sklenar, Troiseck) importálása is engedélyezett az utóbbi években. Megfelelő szelekció és tenyésztés révén a tenyésztők elkötelezettek olyan méh törzsek kiválasztásában, melyek kevésbé hajlamosak rajzásra, és örökletes ellenállást tanúsítanak a Varroa atka és egyéb méhbetegségek ellen, jó a gyűjtési hajlamuk stb. A méhanyák mesterséges megtermékenyítése is létezik, de ez még nem széleskörű gyakorlat. Méhegészségügyi helyzet A méhek és a fiasítás betegségei közül a Varroa atka és az amerikai nyúlós költésrothadás betegség említhető, melyek negatívan érintik a méhészetek fejlődését. A varroa atkát ban fedezték fel először Szlovákiában és 1982 között 20,000 méhcsaládot égettek el óta, amikor hatékony gyógyítás került bevezetésre, a betegség visszaszorult. Mi füstöléses eljárást használunk helyi Avartin füstölő csíkok (amitraz tartalmú) használatával és pyrethroid készítményeket (Gabor PA és PF) és hangyasavat (Formidol párologtató lapokat, Apiform solution). A méhészek minden év elején megkapják az engedélyezett gyógyszerek listáját. Az amerikai nyúlós költésrothadás megfékezésére hosszú éveken keresztül antibiotikumot használtak, de ez nem hozta meg a betegség visszaszorítását. Csak a radikális módszer, a méhcsaládok elpusztítása segít, melyet 2002 szeptemberétől használnak. 61

62 A méhészeti termékek hasznosulása A méztermés egy részét a méhészek saját háztartásukban használják fel vagy közvetlenül értékesítik a vásárlóknak. Továbbá sok kereskedelmi vállalat vásárol mézet, melyet főként az EU tagországokba exportálnak - a legkeresettebbek a mézharmat és a fajtamézek. A mézbor is egyre népszerűbb a hazai piacon, más ipari mézes termékek, mint pl. a mézeskalács, édességek, mézes szeletek, mézzel töltött csokoládék, magos mézek, mézes sütemények mézzel ízesített italok és más termékek. Pollen, méhpempő, propolis és méhméreg csak megrendelésre készül. Bizonyos mennyiségű fagyasztott pollent poszméh nevelésre, propolist fertőtlenítő termékekhez, méhpempőt az emberi szervezet immunrendszerének erősítésére keresnek bizonyos vásárlói körökben. A mézminőség szabályozása már harmonizált az EU jogszabályokkal és most készül a nemzeti kódex még szigorúbb kritériumokkal. A szlovák nyelvű Codex Alimentarius vagy Élelmiszerkönyv elérhető az Egyesület honlapján. A méhkaptárok és méhészetek Mostanáig sokféle kaptár volt használatos Szlovákiában. Jelenleg egyre többen használnak egységes típusú kaptárakat. A legáltalánosabb keretméret 420x275 mm (helyi neve Tatran vagy NB /Normalizált B/) és a 370x300 mm (az ugynevezett Csehszlovák típus). A kaptárak duplafalúak. A rakodó tipusú Langstroth és Dadant tipusú kaptárok egyre népszerűbbek, de kevésbé elterjedtek még, mint a régió más országaiban. Profi méhészek álló méhészetekben vagy mobil eszközökön tartják a méheiket és vándoroltatnak. A méhcsaládok viszonylag egyenletesen helyezkednek el az ország területén, de az ország déli részén nagyobb a méhsűrűség, mely jó beporzást tesz lehetővé a vadon termő és a termesztett növényeknél, így nem szükséges a méhészeknek gyümölcsösökbe vagy repce- és napraforgó táblákra szállítaniuk a méheiket. Manapság a méhészek már csak akácra és lucfenyőre, erdei méhlegelőre vándoroltatják a méheiket. Méhész szervezetek, kutatás és oktatás Az első méhész szervezet, a Szlovák Méhészek Egyesülete Szlovákia területén, az akkori Felső Magyarországon jött létre. Sok szervezeti változás után ma a méhészeket a 62

63 Szlovákiai Méhészek Szövetsége tömöríti (a méhészeknek mintegy 90%-a tag) és 1990 októbere óta Szlovákiai Méhészek Egyesülete a maradék 10 %-ot foglalja magában. A legnagyobb havilap a Včelár ( Méhész), melyet a Szlovákiai Méhészek Szövetsége ad ki Pozsonyban. Az ország északi részén, egy kisvárosban Liptóújvárott (Liptovsky Hradok) található a Méhészeti Intézet, mely része a Nyitrai Egyetem Állattenyésztők Nemesítő Állomása Kutató Intézetnek. Bár az intézet nem nagy Liptóújvárott, munkatársai specializálódtak különféle méhészeti területekre. A Nyitrai Állattenyésztő Nemesítő Állomással, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemmel és a Kassai Állatorvos Tudományi Egyetemmel együtt az Intézet koordinálja a terveket, kutatási tevékenységeket, a méhanyák megtermékenyítését és egyéb méhészeti programokat. A Szlovák Tudományos Akadémia nagy nemzetközi programokban érintett, a méhek genetikai térképezésében vesz részt. A Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem méhészeti csoportja a nappali hallgatóknak tanítja a méhészkedést és speciális kurzusokat is tartanak a nagyközönségnek. Besztercebányán Méhészeti Szakközép Iskolában történik a méhészet oktatása nappali illetve távoktatásos rendszerben. További nemzetközi kapcsolatokra is nyitottak, ha látnak lehetőséget nemzetközi kapcsolatokra a kutatás, oktatás vagy más területen, örömmel veszik a kezdeményezést. A méhészkedés jelenlegi helyzete Szlovákiában Az elmúlt években egy világos trend mutatkozik Európában, a méhcsaládok számának csökkenése. 14 Az okok részben gazdasági természetűek, továbbá említhető a romló környezeti állapot és méhegészségügyi problémák. Szlovákiában hasonló a helyzet. Manapság a méhcsaládok száma 250 ezer körül van, miközben 1989-ben 430 ezer méhcsalád volt. A bársonyos forradalom óta több mint 20ezer méhész hagyott fel a méhészkedéssel, mint hobbi tevékenységgel. Jelenleg mintegy 18ezer méhész van, átlagosan 11 méhcsaládot tartanak, egy négyzetkilométerre kb. 7.5 méhcsalád jut. A méhcsaládokra jutó hosszútávon mutatkozó éves termésmennyiség kg méz. Ugyanakkor a csúcsteljesítmények meghaladhatják a 80 kg- 14 Ellentmondásos a méhcsaládok számának európai megítélése. Egyrészről egyes tagországokban nincs kötelező adatszolgáltatás, és a méhcsaládok számát csupán becslések alapján állapítják meg. Másrészről az európai statisztikákban a méhcsaládok számának emelkedése tapasztalható. A magyarországi méhcsalád nyilvántartás példaértékű Európában a lektor megjegyzése 63

64 ot is. A méhsűrűséggel ellentétben a mézfogyasztás Szlovákiában mindössze 0,45 kg /fő. A 2013-as statisztikai adatok alapján azonban ez a mennyiség 1,10 kg-ra növekedett. Paradox módon, miközben Szlovákiában viszonylag kevés méhcsalád van, a termelés jelentős része exportra kerül. Évente 1,5-2 ezer tonna méz, a szlovák termelés egyharmada, fele exportra kerül. A szlovák méhészek mostanában bizonyos problémákkal szembesülnek, amelyek kapcsolatba hozhatók a változó kormánytámogatással és az EU politikákkal, továbbá a jövedelmek gyors növekedésével, a fiatalok érdektelenségével a méhészkedés iránt, valamint a méhegészségügyi helyzettel. Bízunk abban, hogy a méhészet helyzete rövid időn belül jobb lesz. A Szlovák Méhész Szövetség elnöke Mr. Ludovit Gal, mérnök, nyugalmazott tábornok, alelnöke Martin Piovarci és Dr. Milan Slavicek ügyvéd. forrás: letöltve Kiss Sándor ipolysági méhész pontosításait ezúton is köszönjük. 64

65 Szlovénia méhészete A méhészkedés része a szlovén kultúra szövetének, az egyik legrégibb hagyományos vidéki tevékenység. Nem véletlen, hogy sok nemzetközileg is elismert méhész született szlovén földön. A méhészek rendkívül kedvelik a méheket és elkötelezettek a természet megőrzése iránt, talán ezért is nevezik a méhészetet a mezőgazdaság költészetének. A szlovén méhészek, kiknek többsége tagja a Szlovén Méhész Szövetségnek, büszkén folytatja az elődei által teremtett hagyományokat. A szlovén méhészek hozzájárulnak az őshonos szlovén méhfajta, krajnai méh megőrzéséhez, élőhelyének megőrzéséhez, és a legmagasabb minőségű méhészeti termékek termeléséhez. Tevékenységük egy meghatározó részét annak szentelik, hogy tájékoztassák a közönséget a méhészet fontosságáról. Ennek része, hogy létrehoztak egy weboldalt, amelyen különféle turista és méhész útvonalakat mutatnak be, ahol a vendég közelebbről is megismerkedhet Szlovénia turista vonzerőivel. Ezek között ajánlanak néhány hagyományos, régi méhészetet, méhészeti örökségüket, mely a méhészek mai tevékenységével gazdagodott. Barátságos méhészek egész Szlovénia területén boldogan bemutatják a méhészetüket, a vendégek megismerkedhetnek a krajnai méh fajtával és a méhek életének titkaival, továbbá azzal, hogy minek köszönhető a szlovén méhészek termékeinek magas minősége. Szlovénia méhész hagyományai Abban az időben, amikor az emberek még nem ismerték a cukrot, alig volt olyan farm Szlovéniában, amely ne tartott volna méheket más háziállatok mellett. A méz volt az egyedüli édesítőszer, a viasz pedig nélkülözhetetlen anyag volt a gyertyakészítéshez. A méheket alacsony fa kaptárban tartották, és a kaptárakat hosszú sorokba rendezték egymás mellé. Ezek Krajnai kaptárként lettek ismertek.(sln. kranjiči). A gazdák kis faházat építettek a méheknek a gyümölcsös védett szegletében, és e faházban tartották az összes méhet, védve hótól és a hideg téltől, és a perzselő melegtől nyáron. Ezek a méhes házak ma is rendkívül népszerűek Szlovéniában és gazdagítják a kulturális tájképet. A méhes házak Szlovénia különleges jellegzetessége, hasonlóan a dombtetőre épült templomokhoz és a szénakúpokhoz a falvak körül. 65

66 A 18. század közepétől, még a Habsburg monarchia idején, Szlovénia területén különleges népművészet született, a festett kaptár. Abban az időben a vidéki bútorok festése és az üvegfestés rendkívül népszerű volt. A kaptár sima homlokfala kihívást jelentett a népművészeknek, hogy különféle jeleneteket fessenek rájuk. Ezek megtekinthetők Radovljica-n a Méhészeti Múzeumban. Az egyszerű méhes házak szabadtéri művészeti galériákká váltak. Fiatalok és idősebben összegyűltek a festett mézes házak körül, megcsodálták a történelmi eseményeket, bibliai jeleneteket és a hétköznapi falusi életet ábrázoló képeket. Úgy tartották, hogy a festett kaptár homlokzatok segítenek a méheknek könnyebben megtalálni a kaptárjukat, és segítenek a méhésznek is, hogy megkülönböztesse családjait és megjegyezhesse, hol történt már rajzás. Még ma is vannak olyan méhészek, akik különféle motívumokat festenek kaptárjaikra. Nem sajnálják erre sem az időt sem a festék árát, mert él bennük elődeik hagyományának tisztelete és a méhek szeretete. Ezen kívül, az öreg festett kaptár homlokfalakból szép ajándékokat is lehet készíteni. Apiterápia A méhészeket egészséges emberként ismerik, sokan közülük magas élekort élnek meg, jó fizikai kondícióban és szellemi frissességben, életük végéig. A méhek nagyban hozzájárulnak ehhez, mert nyugalmat és koncentrációt követelnek meg mesterüktől. Még a kaptár levegője, illata is - amit a méhészek munka közben lélegeznek be vagy a méhes házban pihenésük során - kellemes és hasznos. Még hasznosabb azonban a méz és más méhészeti termékek rendszeres fogyasztása, melyek összetétele és jellemzői jól ismert valamennyi méhész előtt. Miért ne fogyasztanák, amikor e termékek mindig rendelkezésükre állnak és az egészség a legnagyobb érték? A méhészek a mézszúrástól sem riadnak vissza, jól ismert, hogy méhészek körében kevesebb a reumás megbetegedés, mint másoknál, ami nagymértékben a méhméregnek köszönhető. Az emberek évszázadokon keresztül nagyra értékelték a méhészeti termékeket. Az utóbbi években egyre gyakrabban használják azt a kifejezést, hogy apiterápia, egy olyan tudományterület, mely a méhészeti termékek egészségügyi alkalmazására utal. A méz és más méhészeti termékek nem gyógyszerek, de orvosi kezelések fontos és kiegészítő részeként továbbá diéta kiegészítőként szolgálhatnak. Az apiterápia gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, egészen az ősi civilizációkig. 66

67 Már az ősi vallási áldozatok leírásánál találunk utalást a mézről. A legöregebb orvosi recept feljegyzést, mely a mézet is felsorolja, mint alkotórészt, a suméreknél találták meg időszámításunk előtt 2000 évvel. Mára az apiterápia szélesen elfogadott tudományterületté nőtte ki magát, mint kedvező kiegészítője a hagyományos orvoslásnak. Érdekes, hogy az apiterápia első alapítója és támogatója Dr. Filip Terc ( ) volt, egy maribori orvos. Származását tekintve cseh, élete legnagyobb részét azonban Mariborban töltötte. Általános orvosként dolgozott és szabadidejében méhészkedett és hosszú ideig a a Stíriai Méhész Szövetség maribori tagozatának volt elnöke. Egyik betegénél Terc felfedezte, hogy a beteg reumáját kezelve az kevésbé fájdalmas volt, ha megszúrta egy méh. Ezt követen az apitoxin, a méhméreg hatását tanulmányozta egészséges és beteg embereken. Pályája során Terc 658 betegből 543 beteget sikeresen gyógyított. Oly módon, hogy méheket helyezett a betegek fájdalmas testrészeire, a méhek megszúrták a bőrt és a méhméreg a bőr alá került. Tanulmányokat írt szakmai folyóiratokba a sikeres kezelésekről és tevékenysége nagy érdeklődést váltott ki a nemzetközi orvosi körökből. A szlovének büszkék arra az elismerésre, amit Terc vívott ki tevékenységével a méhész és orvosi körökben. Különösen büszkék arra a tényre, hogy Terc születésnapját (március 30) a Nemzetközi Apiterápia Napjának választották. A Szlovéniai Méhész Szövetség keretében egy apiterápiás bizottság kezdte meg munkáját. Tagjai között tapasztalt méhészek és orvosok vannak. A bizottság célja, hogy segítse terjeszteni az új eredményeket a méhészeti termékeknek az emberi anyagcserében játszott kedvező hatásairól, és tovább gazdagítani Szlovénia turisztikai szolgáltatásait. A méhészek utánpótlása Szlovéniában a méhészkedést különböző korú és foglalkozású emberek végzik. Többségük amatőr méhész, kevés méhcsaláddal, a méhekkel szabadidejükben foglalkoznak. A betegségek, különösen a gyógyíthatatlannak tűnő varroa atkafertőzés miatt, a méhészet iránti érdeklődés csökkenőben van a fiatalok körében. Az idős méhészek lassanként elfogynak, és nincs elég fiatal, aki a helyükre lépne a méhész egyesületekben. Szlovéniában a méhész társadalom megfiatalítása érdekében olyan méhész oktatást ajánlanak az iskolákban, ahol a diákok a méhészkedésről tanulnak. Ha 10 diákból legalább 2 látogatja ezeket az elméleti és gyakorlati méhész órákat az iskolai év során és méhészek lesznek az általános iskola befejezés ezután, akkor ezek az osztályok elérték céljukat. Azon általános és középiskolás diákok számára, akik nem vesznek részt ebben az oktatásban, méhész táborokat 67

68 tudnak szervezni a Szlovéniai Méhész Szövetség központjában, (Brdo pri lukovici), a Szövetség és a Méhész Tanácsadó Szolgálat közötti együttműködés alapján. E táborokba jöhetnek már méhészeti tapasztalattal rendelkező fiatalok és olyanok is, akik érdeklődnek és ott lesz az első találkozásuk a méhészettel. A résztvevőknek bemutatják a szlovén méhészet történetét egy multimédiás prezentáció segítésével, azt követően pedig a méhészkedés hétköznapi feladataival ismerkednek meg. A gyerekek tanulnak a méhcsaládokról és a méhészkedés alapjairól, a királynő felismeréséről, betekintenek a kaptárba, megszemlélik a fiasítást és a mézállományt is. A méhészekkel beszélgetve a gyerekek megismerik a a méhcsaládok életének fő mozzanatait, a méhekkel történő foglalkozás veszélyeit, továbbá hogy miként védekezzenek méhszúrás ellen, és miként kezeljék a lehetséges sérüléseket, továbbá a méhek mezőgazdaságban játszott fontos szerepét. Végül kiveszik a kereteket a méhkaptárból és kipergetik a mézet. Azt is megtanulják, hogyan termelődik a propolisz a és a virágpor. A laboratóriumban megfigyelik a krajnai méh főbb fizikai jellemzőit. A mentor egyszerű kísérleten keresztül megmutatja nekik, hogy a méhek miként szívják fel a nektárt. A gyerekek megtanulják a refraktométer használatát hogy megmérjék a méz víztartalmát. Mikroszkópon keresztül megnézik a pollenrészecskéket. Ez világossá teszi mindannyiuk számára, hogy minden növénynek eltérő formájú pollenje van, ami segíti meghatározni a méz típusát. Kreatív műhelymunkát is szerveznek a gyerekeknek és minden gyerek elkészítheti a saját gyertyáját és megfestheti a saját kaptárja homlokzatát. A Szlovén Méhész Szövetség látogató programokat is szervez iskolásoknak és óvodásoknak méhészetekbe és a programot a gyerekek korához igazítják. Legizgalmasabb számukra a méhes házak megtekintése, a mézpergetés, gyertyakészítés, stb. Természetesen a legkisebbekről, az óvodásokról sem feledkeznek meg. Barátunk a méh címmel egy speciális programot állított össze Anica Kosir, aki 22 éve pedagógus és 10 éve méhész. A program legalább 3 napig tart, és olyan elemekből áll, hogy a tanár hosszabb ideig tud beszélni és foglalkozni a gyerekekkel a méhész közvetlen részvétele nélkül. A programban a számítógépes prezentációtól méhészet látogatásig sok minden szerepel, mely lehetőséget ad a tanároknak, hogy saját körülményeiknek megfelelően állítsák össze a feladatokat és gyakorlatokat. A kis programfüzetben egyértelműen leírják, hogy a szlovénok egy igazi méhész társadalom. Aki Szlovéniába látogat, az maga is meggyőződhet erről. Szlovéniában a méhészet nem csak méztermelés, hanem annál sokkal több, egy életforma. 68

69 A krajnai méh Szlovénia a krajnai méh (Apis mellifera carnica) hazája. A szlovén méhészek szeretik krajnai szürkeként említeni (Slovenian kranjska sivka) mert hasi részét világos szűrke szőrzet fedi. Gyengéd, keményen dolgozó, igénytelen és kitűnően tájékozódó bogárnak tartják. EZ a méhfajta sok-sok ezer év alatt adaptálódott Szlovénia klíma és mézlegelő feltételeihez. Túléli a hideg, sok havat hozó teleket és a szeles és esős nyarakat és jól kihasználja a méhlegelőket amikor az időjárás engedi. Különösen tehetséges a fenyőfák nedveinek gyűjtésében, e tekintetben minden más méhfajtát megelőznek. Kitűnő tisztító ösztöne miatt kevésbé fogékony különféle betegségekre. Gyengéd jelleme miatt (néhányan női-méhnek is nevezik) nagyon sokan a házukhoz közel épített mézes házban tarják őket. Ezek a hírek a krajnai méh tulajdonságairól nagyon gyorsan eljutott más országok méhészeihez; először a közép-európai méhészekhez, ahol egy agresszív sötét fajta, az APis Mellifera mellifera volt őshonos. A XIX. század végén megkezdődött az élő krajnai méh és méhcsaládok, majd később a méhanyák kereskedelme. A hosszú fa krajnai kaptár tökéletes volt a méhek nagy távolságra történő szállítására. Az első világháborúig erre szakosodott szlovén kereskedők sok-sok ezer méhcsaládot exportáltak és sok területen e méhcsaládok átvették az őshonos méhek helyét és szerepét. Ez a munkát most a méhanya nevelők folytatják, akik évente kb méhanyát adnak el, elsősorban Közép- és Nyugat- Európában és valamennyit tengerentúlon is. Szlovénia az egyetlen EU tagország, mely védi őshonos méheit, azaz más méhfajtát nem lehet tenyészteni az országban Magyarország is szigorú méhtenyésztési elvekkel rendelkezik. Hazánkban csak az államilag elismert méhanya nevelő telepek hozhatnak forgalomba krajnai méhfajtát, mely Magyarországon ma már a Pannon változat nevet (Apis mellifera carnica var, pannonica) viseli. Más méhfajta értékesítése hazánkban is tilos. - lektor megjegyzése 69

70 Mézes ház díszítések Szlovéniában A Szlovén Méhészek Szövetsége (SZMSZ) a központi szlovén méhész szervezet, mely 220 méhész tagszervezetet és regionális szövetségeket számlál. SZMSZ non-profit jogi személyiséggel rendelkező szervezet ban alapították, mint a szlovén méhészek ernyőszervezetét. A SZMSZ a következő szervekkel rendelkezik: a közgyűlés, mint a legfőbb döntéshozó az adminisztratív és végrehajtó szerv az ellenőrző bizottság és a tiszteletbeli tagság ben az SZMSZ-nek 7650 tagja volt. A tagság önkéntes a szervezetben. 70

71 A Szövetség fő hivatása a képzés, oktatás és a méhészek, méhész társaságok és a közélet más érdekelt tagjainak tájékoztatása azzal a céllal, hogy: -javítsák a méhészek szakmai és gyakorlati ismereteit, -amilyen mértékben lehetséges megőrizzék és javítsák a tiszta természeti állapotokat, a méhek élőhelyeit, -bemutassák az embereknek a méhekkel történő együttélés szükségességét a természeti környezetben, -megfelelően biztosítsák a méhészeti termékek minőségét, egy közösségi tanácsadó szolgáltatást, továbbá egy nektármennyiség előrejelző programot működtessenek a méhészetek számára ban a Mezőgazdasági Minisztérium koncessziót adott a a Szlovén Méhész Egyesületnek, hogy közösségi tanácsadást nyújtson a méhészet számára es időszakban. A Méhészeti Közösségi Tanácsadó Szolgálat rendszeres információ- szolgáltatást állított fel, hogy bemutassa a közvélemény számára a méhészet szerepét és fontosságát, a méhek megporzásban játszott szerepét és az egészséges és tápláló méz, mint természetes táplálék jelentőségét. A program egyik kiemelt célja a biztonságos és egészséges élelmiszerek, a kaptár termékek termelésének biztosítása. A kaptár termékek szennyeződésének fő problémája nem a környezetből származik. A legnagyobb kockázatot a méhészeti feladatok, elsősorban a varroa atka elleni védekezés jelenti. Szennyeződés ellen a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer egy belső ellenőrzési rendszer alkalmazása a HCCP elvek alapján. E célból a Szlovén Méhészeti Egyesület pár évvel ezelőtt már kiadott egy útmutatót Jó higiéniai gyakorlat a méhészetben a HCCP rendszer elvei alapján. Az útmutató leírja legfontosabb elveket a belső elllenőrzés megteremtésére és fenntartására. Ezt minden méhész haszonnal forgathatja, aki mézet vagy más méhészeti terméket állít elő, piacon, boltban, vásárban vagy az otthonában értékesít. Az útmutató több összekapcsolódó fejezetből áll. Bemutatja többek között a kockázati tényezőket és az általános követelményeket, melyeket a méhésznek be kell tartania. Javaslatokat is tartalmaz, hogy segítse a méhészt a jó higiéniai gyakorlat megteremtésében. Az egyesület erről és más témákról tréningeket is szervez méhészeknek, melynek során orientálják őket a méhészeti termékek magasabb és gazdaságosabb termelésére. Az Egyesület létrehozott egy belső mézelemzési lehetőséget is. A méhész beküldheti a mézét elemzésre, hogy ellenőrizze a méz minőségét és a méz biztonságát. A mézelemzések azt 71

72 mutatják, hogy a szlovén méz minőségi és biztonságos élelmiszer. A laboreredmények általában a meghatározott limiteken belül vannak, sőt, az eredmények magasabb minőséget mutatnak, mint amit a méz szabályozás megkíván. Ezekre az eredményekre alapozva elhatározták, hogy Szlovén méz jelzéssel földrajzi eredetvédett jelölést szereznek azon mézek számára, amelyek bizonyos minőségi paramétereket elérnek. Ezt a mézet a Szlovén köztársaság területén kell termelni, melyet dokumentummal és pollen elemzéssel is alá kell támasztani és a víztartalom nem lehet magasabb 18.6%-nál, a HMF tartalom pedig nem haladhatja meg a 15mg/kg-ot. A minőségi szlovén méz, melyet Szlovén Méz cimkével látnak el, földrajzi eredetvédett trmék, melyet további ellenőrzésnek is alávetnek. Mostanáig a méhcsaládok egészségügyi állapotát egyénileg becsülték meg, mindenki a saját környezetében vagy a szomszédok és saját méhészet területén. Mára ez a helyzet jelentősen megváltozott. A világon széles körben fertőző méhbetegségek terjednek, mely sürgős, megoldásra váró nemzetközi problémává nőtte ki magát. A rendellenességek és a méhcsalád betegségek, melyek a világban jelen vannak, előbb vagy utóbb a szlovén méhészetekben is megjelennek. Ezek a rendellenességek a méhcsaládok különböző fejlődési szakaszaiban bukkannak föl az év során. Néhány évvel ezelőtt, a legkritikusabb időszak a tél és a tél - tavasz átmenet volt. Később az őszi időszak - amikor a méhcsaládok készülnek a telelésre - vált kritikussá. Egy időszak kritikussá válik, ha a méhek száma a családban oly gyorsan kezd csökkenni, hogy nem marad elegendő méh a telelő fürt létrehozására. Az ilyen család előbb vagy utóbb összeomlik. Ennek megelőzésére biztosítani kell, hogy az erős, életképes méhcsaládok tartása a méhészek általános gyakorlata legyen. Követni kell a szabályozásokat és az új tudományos eredményeket is a méhészeti tudományokban, valamint az újdonságokat és azokat változásokat, melyek bevezetésre várnak a modern méhészkedésben. Ehhez folyamatos kegészítő képzésre is szükség van. Sok dolog, ami jó és bevett gyakorlat volt a múltban, változtatásra vár annak érdekében, hogy a méhcsaládok erősek és egészségesek maradhassanak, hogy a méz mennyisége, minősége ne legyen veszélyeztetve. E célból a A Méhészeti Közösségi Tanácsadó Szolgálat képzést folytat és évek óta ösztönzi a méhészeket új méhészeti technológiák használatára. Területi tanácsadóik sokoldalúan segítik a méhészek munkáját a Tanácsadó Szolgálat keretében. E tanácsadók többnyire felkészített méhészek, akik tanácsokat tudnak adni a betegségek megelőzésében, véleményt tudnak mondani a családok fejlettségi állapotáról és fel tudják ismerni a méhek viselkedésében és a 72

73 költésben bekövetkezett változásokat, stb. Segítik a kezdő méhészeket, akik karrierjük elején vannak. A megtermelt méz több, mint 80%-át a méhészek értékesítik a piacon vagy otthonukban és mintegy 15%-át értékesítik csak kereskedőknek. forrás: Lidija Senič, a méhészeti szaktanácsadás osztályvezetője

74 Magyarország méhészete Magyarország méhészetét az EU 1234/2007/EK rendelet a 107. cikkében előírt Jelentés a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről c. tanulmányon keresztül mutatjuk be. I. Jelentés a méhészeti ágazat termelési és értékesítési szerkezetéről A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást, így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. A méhészetek ezen túlmenően létfontosságú szerepet töltenek be az ökológiai egyensúly fenntartásában is. Főbb adatok (lásd később a végén) Az átlagos méhcsalád-sűrűség Magyarországon 11 méhcsalád/km2. Sok éves átlagban a méhészetek száma: és között alakult, ebből a professzionális fogalomkörbe tartozó (minimum 150 méhcsaláddal rendelkező) méhészetek száma jelenleg meghaladja az at. Ez az előző időszakhoz viszonyítva 40 %-os emelkedést mutat. Méhcsaládok száma: több mint méhcsalád, ebből a professzionális méhészek által birtokolt méhcsaládok száma: méhcsalád. (50 %-os emelkedés) A magyar méhészeti ágazat szerkezeti arányainak elmozdulása jól mutatja, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott támogatások nagy biztonsággal elérik céljukat, s a méhészeti ágazat lendületesen fejlődik. A méhészet mennyiségi növekedése pedig minőségi változásokkal jár együtt, s ennek következményeként növekszik az élelmiszerbiztonság is. A méztermelés az elmúlt 10 évben tonna között változott. Az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve középmezőnybe tartozik hazánk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen áll. 74

75 Méhlegelő Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Viszonylag hosszú az a virágzási időszak, (jó években március elejétől október közepéig tart) amely alatt a méhek nektárhoz és virágporhoz jutnak. Hazánkban a méhek által látogatott több száz növény faj közül kiemelkednek a következők: A kora tavaszi növények; - fűz, nyár, juhar félék, vad és kerti virágok, kökény, gyümölcs félék, galagonya - a méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez nélkülözhetetlen fontossággal bírnak. Az utóbbi években jelentősen felfutott (mintegy 250 ezer ha/év) az őszi káposztarepce vetésterülete, amely bőséges virágporával és nektárjával a lendületes tavaszi fejlődés biztosítéka. Magyarország nagy kiterjedésű akác erdőterülettel rendelkezik. (400 ezer hektár) Ez a fafaj a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője, s a nektárjából készített méz a magyar méztermelés alapja. A hárs félék, a zsálya félék, a mustár, az olajretek, valamint a selyemkóró számottevő csapadék hatására, s kedvező időjárási körülmények között jó eredményt adhat. Csak egyes tájegységekre korlátozódik a szelídgesztenye, a facélia, a levendula, a pohánka, és néhány gyógy- és takarmánynövény méhészeti értéke. A napraforgó, szintén jelentős területen (mintegy ezer ha/év) termesztett növényünk. Virágpora, nektárja kiváló alapot biztosít a méhcsaládok nyári fejlődéséhez, s nem utolsósorban egy eredményes szezon esetén jelentősen hozzájárulhat a méhészet gazdasági stabilitásához. Méhtenyésztés, méhegészségügy A hazai ökológiai körülményekhez jól alkalmazkodó, e tájon őshonos méhfajtával, a krajnai méh egy változatával (Pannon méh) rendelkezünk. Tenyésztése évek óta hatósági felügyelet mellett, szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik. A méhegészségügyi hálózat rendszeres ellenőrzéssel biztosítja és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést, mivel Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. A nyúlós költésrothadás, a nozéma, s az egyéb kórokozók, kártevők minden esztendőben igen komoly károkat okoznak a méhészeteinkben, de a legnagyobb veszélyt mégis változatlanul - csakúgy, mint a világon mindenhol - a varroa atka jelenti. A betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet és támogatást kíván. 75

76 Magyarország az Alaptörvényben deklarálta az ország GMO mentességét; - így ebből következően a génmódosított növények termesztésére lehetőség sincs. Ez a tény a méhészek szempontjából mindenképpen örvendetes, hiszen ezáltal, a hazai termelésű GMO-mentes méz, piaci előnyre tehet szert a GMO-kat termesztő országokban előállított mézzel szemben. Mivel a növényvédő és rovarölő szerek nem szabályszerű használata évről-évre változatlanul komoly veszélyforrást jelent mind a méhek, mind pedig a méhészek számára; - ezért az OMME a méhekre gyakorolt káros hatást a Nemzeti Program kiemelt feladataként folyamatosan vizsgálja. Igazi eredményként könyvelhető el, hogy vizsgálatok és a hatásos kommunikáció következtében csökkenő tendenciát mutat a méhmérgezések száma. Az OMME által végzett monitoring vizsgálatokat a hatóságok is elismerik, s figyelembe veszik azok eredményeit. E jelentés elkészítésének idején új fejleményként jelentkezett a neonikotinoid hatóanyagot tartalmazó csávázószerek esetleges betiltása körüli vita, melynek végkifejlete a magyar méhészeti ágazatra is befolyással bírhat. Szakmai érdekvédelem, szakmai koordináció A magyar méhésztársadalom szakmaszervezeti érdekvédelmi rendszerét szövetségi formában, - hagyománytisztelet, szakmaszeretet, szolidaritás jegyében - az Országos Magyar Méhészeti Egyesület látja el jelentékeny erőt maga mögött tudva, hiszen a több mint 11 ezer méhész, 111 helyi méhészegyesület képviseletében hitelesen érzékeli a méhészek problémáit, képes megoldási javaslatok kidolgozására, a méhészek érdekének képviseletére. Az eddigi Nemzeti Programok megvalósítása jelentősen hozzájárult az ismeretek széleskörű bővítéséhez, azok gyakorlati alkalmazásához. A tag egyesületek szervezésében megrendezett ősztől tavaszig tartó - ismeretterjesztő előadások, bemutató méhészetek látogatása, valamint az évente megjelenő Méhegészségügyi ismeretek című kiskönyv kiadása, mind a méhészek naprakész ismeretbővítését szolgálja. Mindezeknek a koordinációja a szaktanácsadó-hálózat munkájával valósítható csak meg. Méztermelés A magyar méztermelés gerincét a kiváló, s egyedi minőségi mutatókkal rendelkező akácméz adja. Emellett jelentős még a napraforgó, és a repceméz mennyisége. Nem feledkezhetünk el azonban az igazi kuriózumként pergetett gyümölcs, selyemfű, hárs, szelídgesztenye, facélia, zsálya, levendula, menta, medvehagyma, pohánka stb. mézekről sem. A magyar méz minősége kiváló, ezért a nemzetközi mézpiacon javító minőségű tételként az átlagártól %-kal magasabb áron értékesíthető. A nemzeti program keretén belül 76

77 végzett folyamatos mézvizsgálatok is segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak. A mézexport esetén a tételes laboratóriumi ellenőrzés kitétel. A minőségvizsgálat céljára akkreditált laboratóriumok állnak rendelkezésre. A propolisz, méhméreg stb. termelése számottevő gazdasági jelentőséggel nem bír, ellenben a fagyasztott és a szárított virágpor iránti kereslet az utóbbi időszakban fellendült, így a virágport termelő méhészetek száma is gyarapodott. A méztermelés technológiai színvonalában szemmel látható változások történtek. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program révén elnyerhető támogatásoknak köszönhetően az eszközhasználat több területén is komoly minőségi előrelépés történt. Jelentősen gyarapodott azoknak a méhészeteknek a száma, amelyek korszerű, s az élelmiszerbiztonsági előírásoknak is megfelelő eszközök használatával kívánnak lépést tartani a kor követelményeivel. A magyar méhészetekre továbbra is jellemző a többféle kaptártípus, illetve keretméret alkalmazása. Bár napjainkban még mindig domináns, s a legnagyobb arányban (mintegy 60 %-ban) használt típus a Nagy-Boczonádi fekvőkaptár és variánsai, (NB 24, NB 20, NB 18, NB 15) a szemléletmódbeli változásnak, valamint a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében nyújtott támogatásoknak köszönhetően a rakodó kaptártípus egyre dinamikusabb ütemben terjed a főként fiatalabb, induló méhészetek, méhészek körében. (1/2 NB, Hunor, Dadant, KB, Zander, stb.) A magyar méztermelés nagyobb részét a vándorméhészetek termelik. Gyakorlati tapasztalataink alapján elmondható, hogy a méhészek többsége, - mintegy %-a - vándoroltatja méhészetét. Örvendetes tendencia, hogy a kaptárok szállítóeszközre történő felés lerakása kézi erő igénybevétele mellett, már egyre több esetben gépesítve (különböző típusú kaptáremelők, daruk alkalmazása) történik. Ennek a folyamatnak a felgyorsulását segítették elő a Magyar Méhészeti Nemzeti Program ez irányú intézkedései. Mézértékesítés, mézfogyasztás A magyar mézértékesítés sajátossága, hogy a méhészek a megtermelt méz 73 %-át nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 %-át kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 %-át ipari felhasználóknak - mézeskalácsos, édesítőipar, 25 %-át pedig közvetlenül a fogyasztóknak, - háztól és piacon értékesítik. A vásárlói bizalom (közvetlen kapcsolat a méhész és a fogyasztó között) erősödése következtében az így értékesített mennyiség folyamatos emelkedést mutat. Ebben komoly szerepe volt a folyamatos 77

78 mézvizsgálatoknak, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott méz-zárszalagnak és a termelői mézesüveg használatának. Az országban 9 olyan nagyobb mézüzem működik, amelynek alapanyag-feldolgozó kapacitása meghaladja az évi tonnát. Ezeken az üzemeken túlmenően jelentős számú kis mézüzem, illetve un. termelői minimumüzem is van, amelyek egy-egy méhészet termésének vagy egy-egy kisebb térség méztermésének feldolgozását, kiszerelését végzi. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal közreműködésével kiemelt figyelmet fordít a hazai üzletekben, piacokon árusított mézek minőségellenőrzésére s ehhez a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által biztosított támogatási lehetőséget is igénybe veszik. Magyarország a nagyobb méztermelő országok közé tartozik. A megtermelt méz jelentős hányada (cca. 15 ezer tonna/év) export piacokra kerül. Legjelentősebb partnereink Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság. Az Unión belüli mézkereskedelemben Magyarországnak kb. 40 %-os részesedése van. 16 Ez azonban nem jelent előnyt, meghatározó szerepet az árképzésben, mivel ez a mennyiség az Unióba érkező mézimportjának mindössze csak mintegy a tizedét teszi ki. A fő termék az akácméz és a vegyes virágméz, de ezeken túlmenően kisebb mennyiségben egyéb fajta- és lépesmézet, méhviaszt és propoliszt is exportálunk. Az akácméz 96 %-a hordós kiszerelésben (lédig) kerül kiszállításra, s ebből következően jellegénél fogva nem biztosítja a különleges minőségű magyar méz hangsúlyozott megjelenését. Árai is elmaradnak attól, amit a minőség alapján elvárhatnánk. A különböző háztartások fogyasztási statisztikai felmérései igazolják, hogy a hazai mézfogyasztás éves mennyisége mintegy tonna körüli; - így az egy főre jutó éves fogyasztás mintegy 0,7 kg-ra tehető, s ez komoly előrelépést jelent az előző támogatási időszakhoz képest. Ez a pozitív irányú változás jelzi számunkra, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program részét képező marketing tevékenység (a ösztönző kiadványok, rendezvények, stb.) támogatása eredményes volt. A magyar méhészet szerkezete számokban 16 szerk.megjegyzése: valójában ez az érték 11% körül alakul ben az EU belső, tagállamok közötti exportja tonna volt, ehhez Magyarország tonnával járult hozzá. Az EU-belüli import értéke tonna, de ebből Magyarország csak 88 tonnával részesült. Az EU-n kívüli országokból származó méz importja az Unióba tonna volt, ebből Magyarország 5 tonnával részesedett. forrás: Deloitte jelentés. 78

79 Méhcsaládok és méhészetek (Mo) A magyar méhészet főbb adatai Méhészetek száma Méhcsaládok száma Év Összesen 150 méhcsalád Összesen feletti 150 méhcsalád feletti db % db % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,55 Forrás: OMME A termelés és a forgalmazási szerkezet** (Mo) Év Termelés (t) Mézfajták aránya (%) Repce Akác Napraforgó Vegyes virág Fajta, selyemkóró, hárs, facélia, stb Forrás: OMME 79

80 A belföldi (hazai termelésű) mézértékesítés megoszlása a különböző értékesítési csatornák között Magyarországon** Értékesítési csatorna Részesedés % Közvetlenül a fogyasztóknak ( háztól, piacon) 25 Kiszerelve kiskereskedőknek (üzleteknek) 1 Nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek ( hordósan ) 73 Ipari felvásárlóknak (mézeskalácsos, édesipar) 1 Forrás: **OMME, A magyar méhészeti Nemzeti Program 3. táblázat. Termelés, export, import (Mo) Év Méztermelés** Export* Import* nincs adat Forrás: *KSH **OMME Árak** Nagybani felvásárlás (nettó) Ft/kg Mézfajta Akácméz Virágméz Fajtamézek Közvetlen eladás Ft/kg Mézfajta Akácméz Virágméz Fajtamézek Forrás: *KSH **OMME 80

81 Horvátország méhészete Horvátország területe km 2, földrajzi helyzete, fekvése sajátos, három különböző földrajzi régióra terjed ki: a Pannon, a hegyi és a mediterrán régióra. Észak-Nyugatról a Julia Alpok lábától a pannóniai alföldig terjed kelet felé a Dinári hegységen keresztül, és lenyúlik az adriai tengerpartig délen. Mindegyik régiónak egyedi klímája, növényzete és domborzata van. Észak-Horvátországban kontinentális klíma, Közép-Horvátországban hegyvidéki, míg a horvát tengerparton mediterrán klíma a jellemző. Horvátországban kedvező az éghajlat és nagy hagyománya van a méhészkedésnek és méztermelésnek valamint más méhészeti termékek termelésének. A méhészkedés másik fontos szerepe a beporzásban jelentkezik. A méhészkedésről a feljegyzések 1288-ig nyúlnak vissza, amikor az első dokumentum (Law of Vinodolsky) megszületett, leírva a méztermelést. A rétek és legelők potenciális lehetőségeit és a művelt és vadon élő növények beporzási szükségleteit figyelembe véve a jelenlegi méhészeti ágazat nem megfelelően fejlett. A versenyképesség növelése érdekében Horvátországban sok problémát meg kell oldani a méhészeti ágazatban. Szükség van az ágazat bővítésére és az integrált mezőgazdasági rendszerbe történő beillesztésre. A méhészeti ágazat a teljes állattenyésztési termelés 0.1%-át teszi ki. A horvát méhészeti termelés majdnem teljes egészében a háztartások gazdaságából kerül ki. A krajnai méh (Apis Mellifera carnica Pollmann, 1879) őshonos faj Horvátországban és a jog tiltja más fajták tenyésztését vagy tartását, hogy az őshonos méhet megőrizzék. Három jól megkülönböztethető regionális változata van a krajnai méhnek, a pannóniai, a hegyi (subalpin) és a mediterrán, ahol a méhek igazodtak az ökológiai körülményekhez. A krajnai méh jól ismert és elismert az egész világon, a méztermelésen túl magasfokú, megkülönböztető jó tulajdonságainak köszönhetően. A horvát méhészet termelési paramétereinek elemzése A Horvát Állatenyésztési Központ adatai szerint (2008) 3390 regisztrált méhész és méhcsalád volt Horvátországban 2007-ben. A méhcsaládok többsége (76%) a Pannon régióban helyezkedik el, (19%) a mediterrán, (5%) pedig a hegyi régióban. A horvát méhészek túlnyomó többsége a hagyományos Albert Znidesic (49%) valamint a standard Langstroth (45 %) kaptárat használja kivehető keretekkel. Más kaptártípusok (Farrar, Dadant stb.) mindössze 6%. A Pannon régióban a méhészek hasonló arányban (Langstroth és Alberti 48 %- Žnideršić 44%) 81

82 használják a két fő kaptártípust. A mediterrán régióban a méhészek többnyire Langstroth (70 %) kaptárat, a hegyi régióban pedig az Albert - Žnideršić (71 %) kaptárat helyezik előnyben. A méhészek közel kétharmada (62%) álló méhészet, és 38% -a vándorló méhészet. Az utóbbi években növekszik a Langstroth kaptárak használata Horvátországban, kaptáraké pedig folyamatosan csökken. a hagyományos A méhészek Horvátországban nagyon heterogén összetételűek. Három fő csoportot lehet megkülönböztetni: a hobbiméhészek, a részidős vagy mellékállású méhészek és a hivatásos méhészek. A hobbiméhészek a méhészkedést szabadidős tevékenységként végzik, többségük nem kötődik a mezőgazdasághoz (88.5%). 35%-uk 60 évnél idősebb, 42% pedig 40 és 60 év közötti. A hivatásos méhészek többsége szintén nem mezőgazdasági háztartáshoz kötődik (88.2%), a korosztályi megoszlás pedig hasonló a hobbi méhészekéhez, 40%-uk 60 év fölötti, és másik 40 % pedig 40 és 60 év közötti. A részidős vagy mellékfoglalkozású méhészek az összes méhész 45%-át adják Horvátországban. Az előbbi kettőhöz viszonyítva a fiatalabb korosztályhoz tartoznak. intenzíven vándoroltatja a méhészetét. A hivatásos méhészek több mint kétharmada rendszeresen és A hivatásos és mellékfoglalkozású méhészek a méztermelés növelése céljából 4 fontosabb méhlegelőre rendszeresen vándoroltatnak és 2007 között nőtt a méhészek és a méhcsaládok száma is. A méhészek száma régiónként 2003 és 2007 között Régiók Pannon Mediterrán Hegyi Összes: Az EU csatlakozást követően jelentősen nőtt a regisztrált méhészek és a méhcsaládok száma is. Ez a jelenség vélhetően több tényező következménye, többek között a megélhetési nehézségek és az EU támogatások (gyógyszer stb.) közrejátszanak az emelkedésben. Méhészek és méhcsaládok számának változása (Ho) Év Méhészek száma Méhcsaládok száma forrás: Horvátországi Méhészeti Egyesület, Lidija Svecnjak, mag.ing.agr. Univ. of Zagreb. 82

83 Méhészek száma régiónként (Ho) A méhészek száma régiónként 2003 és 2007 között Pannon Mediterrán Hegyi Méztermelés A méhészek többsége számára a méz a legfontosabb termék Horvátországban. A méztermelés évente mintegy 5000 tonna. A mézfogyasztás nagyon alacsony, 0,4 kg/fő/év ben 2638 tonna regisztrált mézet termeltek. Frick és társai azt írják, hogy a regisztrált méztermelés a teljes mézpiac mintegy30-40%-át fedi le. Hasonló problémának adott hangot Bracic, kinek elemzése szerint a regisztrált méztermelés az összes méztermelésnek mintegy 50%-a, a szürke piac 40%-ot, a fekete piac pedig 10%-ot fed le. A méztermelés növekszik Horvátországban, 2003-ban még csak 1616 tonna volt, 2007-ben pedig tonnát regisztráltak. A teljes méztermelés mintegy egyharmada kerül forgalmazásra a legális kereskedelmi csatornákon keresztül, a kétharmadát pedig közvetlenül a vásárlóknak értékesítik a méhészek vagy maguk fogyasztják el. Az egy méhcsaládra jutó átlagos éves méztermelés a méhész specializálódásától függ. A hivatásos méhész 41.1 és 13.5 kg között termel évente. A részidős méhészek 28.2 kg-ot pergetnek méhcsaládonként, a hobbi méhészek pedig 18.2 és 7.8 kg közötti teljesítményt érnek el. A méztermelés többletét a nemzetközi piacon kell elhelyezni, de a piac jelenti a legnagyobb problémát a horvát méhészet számára, mivel nincs megfelelő nemzetközi piaci tapasztalat. A méztermelés választéka sem elég széles, a méhészek 10 féle mézet termelnek nagyobb mennyiségben. Alapvető kérdés a hazai piacon a mézek felvásárlási ára, melyet a legnagyobb 83

84 mézfeldolgozó üzemek állapítják meg. Ennek megfelelően a hordós méz ára a kereskedelmi ár egyharmada, ami alacsony és alig fedezi a termelés költségeit. Méz export és import Mivel Horvátország a jelenlegi méztermeléssel kis piacnak számít, és az egy főre eső hazai fogyasztás is alacsony, ezért export orientáltságú méhészetet szükséges fejleszteni. Horvátország 2003-ban 1051 tonna mézet exportált, 2007-ben viszont csak 274-et, ami egyértelmű csökkenő export trendet mutat. A legkevesebb mennyiséget, 185 tonnát ben exportálták, a legnagyobb import pedig a rákövetkező évben történt. Horvátország 3 fő export partnere 2003 és 2007 között Németország, Bosznia -Hercegovina és Olaszország volt 77,76% részesedéssel az összes exportból. A legfontosabb négy import partner pedig Magyarország, Macedónia, Argentína és Németország, az összes import kvóta 75,62 % -a ezekre az országokra esik. Az említett időszakban az exportált méz értéke volt. A csökkenő export trend sok tényező következménye, mint például az összehangolatlan felvásárlási tevékenység, az export költségek és a piaci mézelosztás racionális kombinációjának megtalálása. A méz exportja szempontjából szükség van egy felismerhető és jól megkülönböztethető horvát piaci márkára, hogy jobb piaci pozíciót és magasabb árat érjenek el a nemzetközi piacon. A méztermelők Horvátországban a kiegyensúlyozott termelés hiányának problémájával néznek szembe. Méhcsaládok összeomlása A 2007/2008-as téli időszakban a Horvát Méhészeti Egyesület adatai alapján méhcsalád elpusztult és a méhészeket közvetlenül 10 millió EUR kár érte. Azonban a családok elvesztésével járó közvetett kár a beporzási veszteségeket is figyelembe véve sokkal súlyosabb. A 2005/2006-os télen a családpusztulás 18%-ot tett ki, ami megegyezik a német, holland és svájci adattal. Nem volt adat 2006/2007-re, de feltételezzük, hogy a veszteség alacsonyabb volt az enyhe télnek köszönhetően. A családpusztulás egyik lehetséges oka 2007 őszén és telén, hogy a nyár rendkívül száraz volt Horvátországban, ami legyengítette a méhcsaládokat. 106 tudósból álló munkacsoport Európából, Kínából, Kanadából, Egyiptomból és az USA-ból találkozott a 2. COLOSS (Prevention of honeybee Colony Losses) konferencián, melyet 2008 április között tartottak Athénban, hogy megtárgyalják az egységes monitoringot és a méhpusztulásra hatást gyakorló kisebb és nagy tényezőket. Horvátországban a 10%-os normál méhcsalád pusztulás 2007/2008-ban

85 méhcsaládra (41. 71%) emelkedett a Pannon régióban, méhcsaládra (37.46%) a Mediterrán régióban és 5359 méhcsaládra (32.71%) a hegyi régióban. A méhészeknek figyelmet kell fordítani a méhbetegségekre. A fő probléma a varroa és nosema fertőzés ben a méhmintákből kimutatták a Nosema cerane jelenlétét. Néhány méhészetben a Nosema cerane súlyos veszteséget okoz. A piacon nincs hatékony varroa elleni szer. A Horvát Méhész Szövetség 2006-ban kibocsátott kérdőíve szerint a horvát méhészek 70%-a amitrazt használ varroa atka elleni kezelésre. Portugál tudósok kutatási eredményei azt mutatják, hogy az amitraz hatásossága varroa ellen csak 60%, feltételezhetjük tehát, hogy a méhcsaládok magasabb arányú összeomlásának egyik lehetséges oka az ilyen kevésbé hatékony gyógyszerek használata. 17 Következtetések A bemutatott adatok jelezik, hogy Horvátországban a méhészet versenyképességének növelése érdekében még sok problémát kell megoldani. Az országnak nagy lehetőségei vannak és a természeti erőforrásokat a méztermelés szempontjából előnyként, erősségként kell felfogni. A rétek potenciálját és a vadon növő és kultúrnövények beporzás iránti igényét figyelembe véve a méhészet jelenleg nem megfelelően fejlett és egyenlőtlenül oszlik meg az ország régióiban. Azokban az országokban ahol a méhészet magasan fejlett, a méhek elsődleges szerepe a beporzásba jelentkezik. A beporzás gazdasági hatása sokkal nagyobb, mint a klasszikus méztermelésé. Horvátországban a mezőgazdasági termények méhek általi beporzása még probléma, és megfelelő erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez az eljárás is bekerüljön az agrotechnikába. Az egyik legfontosabb feladat azonban fiatal emberek vonzása a méhész szakmába és a technológia modernizálása és a méhész ágazat megfelelő bemutatása a hazai és nemzetközi piacokon. Be kell mutatni a potenciális vásárlóknak a méz és méhészeti termékek előnyeit és jelentőségét az ember számára. A méhészeti termékek promóciójának egyik célja a lehetséges vásárlók felkészítése új mézfajtákra és újfajta méz ízekre, továbbá magasabb tudatosság elérése a méz s méhészeti termékek használatával kapcsolatban. A méhészkedést sokkal rugalmasabbá kell tenni annak érdekében, hogy illeszkedjék az integrált 17 A portugál kutatás alapját egy adott készítmény hatástanulmánya jelentette. Tudni kell, hogy a mediterrán országokban az atkairtási technológiát nagyban megnehezíti a fiasítás mentes időszakok hiánya. Közép-Európában az amitráz hatóanyagú atkairtó szerek hatékonysága 90 % fölött van, így ma ez még mindig egyike a leghatékonyabb molekuláknak. - a lektor megjegyzése 85

86 mezőgazdasági rendszerekbe és nagyobb figyelmet kell fordítani a vásárlói igények kielégítésére a versenyképesség növelése érdekében. Forrás: THE STATE OF BEEKEEPING IN CROATIA (A méhészet helyzete Horvátországban). Journal of Central European Agriculture (2008) 9:3, További adatot szolgáltatott Lidija Svecnjak, mag.ing.agr. University of Zagreb Faculty of Agriculture 86

87 Románia méhészete Románia nagy hagyományokkal rendelkezik a méhtenyésztés területén és a méhészeti termékek előállításában. A méhészkedés, mint önálló tevékenység a legrégebbi időkre nyúlik vissza, elsődlegesen a méhészeti termékek miatt (méz, virágpor, méhpempő, propolisz, méhviasz, méhméreg) másodsorban napjainkban viszont a méhek megporzó tevékenységének fontossága miatt. Manapság a globalizáció fényében a méhészet új értéket kapott, ennek művelése nemcsak gazdasági tevékenység, hanem ökológiai, szociológiai és tudományos fontosságú. Keleti szomszédunknál a méhészkedés kibontakozása igen kedvező természeti körülmények között történt, melyek e tevékenység állandó fejlődését tették lehetővé, egyre nagyobb terméseredmények elérésével. Az alábbi táblázatok az utóbbi 10 év méhcsalád szám változását illetve ugyanezen időszak méz termelési eredményeit szemlélteti. (Forrás: A román méhészeti nemzeti program melléklete) A méhcsaládok számának változása (Ro) Év becslés Méhcsaládok száma (ezer) Románia méztermésének alakulása Év Becslés Méztermés tonna Mézfajták Romániára két nagy kategória jellemző: egyrészt a nektárból származó méz (virágméz), mely monoflorális (fajtaméz) vagy poliflorális (vegyesméz) eredetű lehet, illetve extraflorális eredetű (mézharmat vagy erdei méz). A legismertebb fajtamézek az akác méz (Robinia pseudoacacia), a napraforgó méz (Helianthus anuus), málna méz (Rubus ideaus), repce méz (Brassica napus oleifera),hárs méz (Tilia sp.) koriander méz (Coriandrum sativum), erdei 87

88 füzike méz (Epilobium augustifolium), kanadai aranyvessző méz (Solidago canadenisis) és mások. Romániában egy átlagos évben, ha nincsenek rendkívüli időjárási körülmények, tonna körüli mézmennyiség terem, legnagyobb arányban (50%) vegyes virágméz jellemző, melyet az akácméz követ (35%), majd a hársméz (15%) zárja a sort. A talaj és éghajlati viszonyoknak köszönhetően az országra jellemző mérsékelt szárazföldi körülmények miatt, a méhészeti termékek minősége kiváló. Például az akácméz igen sok nemzetközi kiállításon (Apimondia kongresszus) érmeket szerzett. Ugyanígy a romániai propolisz közismert a szakterületen. Romániában általában magas terméseredmények születnek mézből, viszont a belső piacon ebből kis mennyiségek értékesítődnek, mivel az egy főre eső mézfogyasztás egyike a legalacsonyabbaknak Európában 150 grammal, szemben Németország 2 kilogrammos vagy Hollandia és Belgium 1,5 kilogrammos belső fogyasztásával. Fontos szereppel bírnak a méhészeti termelésben a másodlagos termékek, melyek között említhető a virágpor, a propolisz, a méhpempő, a méhviasz, a méhméreg (apitoxin) és a herefiasításból készült fehérje kivonat, melyet apilarnil megnevezés alatt hoznak kereskedelmi forgalomba. Ezeket a termékeket széles körben használják táplálék kiegészítők és/vagy gyógyszerek, valamint kozmetikumok gyártására. A virágpor termelés tekintetében említhető, hogy kb tonna az éves átlagtermés, elsősorban az ország középső és északi részében, de az ország adottságai akár 100 tonna éves termést is lehetővé tennének év végén az alábbiak szerint alakult Románia méhállománya Méhészetek nagysága Méhcsaládok száma Százalék , , felett ,50 Összesen és 2009 között a Nemzeti Méhészeti Program méhcsalád újratelepítési jogcímének köszönhetően az 1 és 50 közötti méhcsaládot tartó méhészetekben az átlag szám 14-ről 18-ra emelkedett, míg a többi kategóriában a 2,21%, illetve 1,61% volt a növekedés. Jelenleg Románia azon országok közé sorolható, ahol a méhészeti ágazat jól fejlett, és ez az állapot a jelentős méhállomány, a megtermelt méz mennyiségének, a méhészeti termelés bővülésének, a tudományos kutatás eredményeinek és a szakemberek képzésének köszönhető. 88

89 Az ország méhlegelőinek kiterjedtsége, valamint a természetes és vetett méhlegelő változatossága kora tavasztól késő őszig hordási lehetőséget biztosít a méheknek. Ilyen körülmények között az utóbbi években a méhészkedés mint egy olyan tevékenység, mely nem igényel rendkívüli befektetéseket egy olyan szakmává vált, melyre sokan alapozzák megélhetésüket, illetve kikapcsolódást biztosít azoknak, akik kis állományokat tartanak. Azok a gazdasági előnyök, melyek a méhészek jövedelmének növekedéséhez járulnak hozzá egyrészt a kaptártermékek eladásából, a román méhészek módszereiből fakadnak. Itt említhetjük az ideális kaptárméret megválasztását, az intenzív vándorméhészkedést, erős méhcsaládok tartását, az élősködők és kórokozók leküzdését, méhészeti technológia használatát. Kaptártípusok és méhészeti eszközökkel való felszereltség Romániában a méhészek nagy többsége álló méhészkedést folytat, fekvő, 20 keretes Dadant keretméreten, míg a vándorméhészek részben rakodókaptárt használnak, melynek fészekrészében 10 Dadant keret, méztéri részében Langstroth-Rooth vagy fél Dadant keretek vannak. A vándorméhészeknél igen ritka a Langstroth típusú rakodókaptár. A vándorméhészek 50% Dadant keretméretű fekvőkaptárt, a többiek Dadant fészket és Langstroth méretű mézkamrát használ. A méhészek egy kis hányada 12 keretes és 16 keretes Dadant kaptárokkal méhészkedik. A konténeres méhészek általában 16 keretes melegépítményű Dadant kaptárakkal dolgoznak. A méhcsaládok szállítását igen változatos szállítóeszközökkel oldják meg, melyeket kifejezetten ilyen célra engedélyeztek. A kisebb állománnyal rendelkező méhészek jellemzően személygépkocsival vontatott pótkocsikat használnak. Romániában a méhcsaládok szállítóeszközre való rakodását, speciális technikaimechanikai megoldások hiányában, manuálisan oldják meg. A vándorméhészek egy része konténereket használ a méhcsaládok szállításához, ahol a kaptárak rögzítve vannak az egész méhészeti idény alatt. A méz kinyerésére (mézpergető, fedelező állvány, fedelező kés vagy fedelező villa, dupla szűrő a méz szűrésére, méz tárolására használt hordók) a méhészek nagy része minimális felszereléssel rendelkezik, és a méhészeknek csak egy kis hányada szerzett be fedelezőgépet és hatékony pergetőgépeket. 89

90 A méz import és export A legfontosabb értékesítési vonal továbbra is a külföldi, ahova az ország méztermésének 60%-a Németországba, Angliába, Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába, az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Kínába és Japánba irányul. Levonható az a következtetés, hogy bár a román méz nagyra értékelt a külföldi piacokon, alacsony áron értékesítődik, mivel a külföldi felvásárlók alacsony árakkal dolgoznak., melyek alig fedezik a méhészet költségeit. Alacsonyan tartja továbbá az is az árakat, hogy a mézeket hordós kiszerelésben értékesítik és 2009 között az import és export alakulása a következőképpen történt*: Évek Import /tonna/ ,5 Export /tonna/ ,1 forrás: Nemzeti Vámhivatal + Nemzeti Statisztikai Hivatal A mézárak alakulása Romániában 2008 és 2009 között egy növekedés kezdődött meg a romániai mézárakban. Az árak alakulását a következő tényezők befolyásolták: a méz világpiaci ára, a valuta árfolyamok mozgása, az életszínvonal, a tudatos táplálkozás kihangsúlyozása a lakosság körében. A belső piacot az utóbbi években a kiszerelt méz mennyiségének növekedése, illetve a kínálat bővülése és a minőség emelkedése jellemezte. Az alábbi grafikonok árainak fejlődését mutatják be, egyrészt a nagybani felvásárlási árakat, másrészt a közvetlen fogyasztóknak történt értékesítések árait. 90

91 Mézárak változása (Ro) * forrás: Lumea Apicolă méhészeti szaklap Diagramcímek fordítása: - A hordós átlagár változása Romániában, 2008, (akác, hárs, vegyes virág) - A hordós átlagár változása Romániában, 2009 (akác, hárs, vegyes virág) - A piaci átlagár változása Romániában, 2008 (akác, hárs, vegyes virág) - A piaci átlagár változása Romániában, 2009 (akác, hárs, vegyes virág) A méhlegelő Romániában a rétek és legelők 4 millió hektárt borítanak. Egy ilyen élőhely vegetációja olyan változatos növénytársulásokat tartalmaz, melyeket több száz növény alkot; ezek közül sok méhlegelőként van számon tartva. A legelők nektár és pollen termelése kevésbé van kiszolgáltatva az időjárás változásainak, olyan értelemben, hogy kisebb és kevésbé intenzív módon termelik azokat, viszont igen elnyújtva, nyár végi maximummal jelenik meg a napraforgó és a hárs elvirágzása után, amikor a legtöbb helyről hiányoznak a mézelő növények. A jó minőségű virágzó legelők akár évi 80 kg/hektár mézet, a közepesek 50kg/hektár, a mocsaras, lápos vidékek pedig 20 kg/ hektár mézet is adhatnak. 91

92 Románia kiterjedt erdőterületekkel rendelkezik, kb. 6,4 millió hektárral, mely az ország területének 27%-át jelenti. Az összes erdőterületből 4,1 millió hektár (66%) állami tulajdonban van. Az európai átlag értékhez viszonyítva (32%) ez a százalék nem túl jó, de nem is drámaian alacsony. Az erdők 2/3-a a hegyvidéken található, míg az alföldi vidékeken csupán 10% található, ahol ennek következtében jobban tapasztalhatóak a klimatikus szélsőségek. Az erdők fajösszetétele a következőképpen alakul: 29,9% tűlevelűek, 31,5% bükk, 18% tölgy, egyéb kemény fafajok 15,7%, egyéb puha fafajok 4,9%. Az országban az erdők földrajzi vidékekre vetített eloszlása a következőképpen alakul: - hegyvidéken (a területek 30%) tűlevelű és bükk erdők 66% - dombvidéken (a területek 37%) bükk és tölgyerdők 24% - alföld (a területek 33%) alföldi és ártéri erdők 10% Az erdei fák és cserjék túl az erdészeti fontosságukon, jelentős nektár és virágporforrást jelentenek a méhek számára. Az ország erdei más megközelítésből lombhullató, vegyes és tűlevelű erdőkre oszthatók. A lombhullató erdők a leggazdagabbak a mézelő növényekben. Ezekben a méhek folyamatosan és hosszan találnak gyűjtenivalót tavasztól őszig. Az elegyes erdők szintén bővelkednek mézelő növényekben. Előfordulási arányuk egyenesen nő a lombhullató fajok jelenlétével. Itt a méhek nemcsak a fákról és cserjékről gyűjtenek, hanem a különböző lágyszárúakról is, az erdei tisztások növényei túlnyomórészt igen értékes mézelő fajokból állnak össze. A tűlevelű erdők a legkevésbé mézelőek, Romániában magasabb vidékeken találhatjuk meg ezeket. A méhek elsősorban virágport gyűjtenek róluk, tavaszi időszakban, amikor más virágporforrást nem találnak. Bizonyos években a méhek ún. mézharmatot tudnak a fenyőfélékről gyűjteni. A hektárra vetített méztermelés értéke, melynek kiszámítását kutatások előztek meg 1635 kg az erdőkre vetítve, míg a fiatal telepítésekre 643 kg. A méhlegelők területi eloszlása nagyság szerint elsősorban a dombvidékre és a hegyvidékre jellemző, melynél a legelők, kaszálók és gyümölcsösök kiemelt szereppel bírnak. Az országban kb. 150 gyógynövény fajt tartanak nyilván, melyből kis számban összefüggő területen termesztés is folyik. Ez a jelenség növekvő tendenciát mutat a gyógyszeripar és kozmetikai ipar érdeklődése miatt. A legismertebb fajok a menta (Menta piperita), levendula (Lavandula spica), izsóp (Hysoppus officinalis) zsálya (Salvia pratensis), stb. 92

93 A méhészeti technológia A méhészeti ágazat egyes szereplői közti párbeszéd világossá tette olyan szakmai javaslatok kidolgozását, melyet az európai hagyomány a A jó méhészeti gyakorlatként ismer, és amely jelen pillanatban hiányzik a román méhészetből. Egy ilyen kódex kidolgozása során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és tényeket, mint például: - a helyi méhfajtát, melyet gondos szelekció őrzött, és amely a helyi klimatikus és vegetációs körülményekhez kiválóan alkalmazkodott - a Romániában használt kaptártípusokat - a vándorlás és méhészeti kezelések sajátosságait - a kaptárak méreteit és működési elvét - a romániai méhészeti jogszabályokat Az ágazat egészségügyi felügyeletét a Nemzeti Állategészségügyi Hatóság hivatott elvégezni, biztosítva az élelmiszerbiztonságot is. A hatóság, 42 megyei igazgatóságba szerveződve látja el feladatát, melyek helyi szinten körzetként funkcionálnak től kezdődően a méhészeti termékek ellenőrzését, a mintavételek lefolytatását kockázat elemzés alapján végzik, kockázati csoportok kijelölésével. Így az ellenőrzések száma emelkedett. Minden olyan méhészt, aki a fogyasztóknak közvetlenül értékesít a megyei állategészségügyi szervek nyilvántartásba vesznek. A legfontosabb kvalitatív vizsgálatok paramétereit a 2001/110 EU Direktíva foglalja magába. A legfontosabbak: a fruktóz és glükóz tartalom, ezek egymáshoz viszonyított aránya, a szacharóz tartalom, a víztartalom, a HMF érték, az elektromos vezetőképesség, és a hamutartalom. Ezeken kívül fontosnak tartják a 96/23 közösségi rendelet szerint előírtakat, mely egyes gyógyszercsoportok szermaradvány értékeire vonatkozik (például: Kloramfenikol, sztreptomicin, Tetraciklin, Szulfonamid, stb) A méhészeti ágazat szereplői A méhtenyésztők, a mézkiszerelők, és méhészeti termékgyártók, illetve az ágazat más szereplői egyesületekbe, szövetkezetekbe, termelői csoportokba, szövetségekbe szerveződve a jelen jogszabályok előírásai szerint működnek. A méhészek egyesületei jogi személyként működnek, helyi, megyei és országos képviselettel. Az előbb említett szervezetek rendszeres időközönként találkozókat szerveznek tagjaiknak, annak érdekében, hogy az ágazat jogszabályi változásait, valamint az állami vagy európai támogatási formákat megismertessék velük. 93

94 A bioméhészet Romániában a bioméhészet egy dinamikus szektort képvisel. Az első, bio - tanúsítvánnyal ellátott méhészeteket a 2000-ben hozták létre. A bioméhészek száma évről évre nő, 2005-ben 132 termelőt regisztráltak ban már 335, 2008-ban 584 és 2009-ben 1018 bioméhészt tartottak nyilván. A biogazdálkodásból származó méztermelés szintén erős növekvő tendenciát mutat, hiszen míg 2000-ben csupán 6 tonna mézet, 2005-ben már 610 tonnát, 2006-ban 700 tonnát, 2008-ban már 2357 tonnát és végül 2009-ben 3200 tonna biomézet értékesítettek. A bioméz részben belföldön, másrészt a külföldi piacokon talál vevőkre. A bioméhészetben részt vevő méhcsaládok száma a következőképpen alakult: 2007-ben méhcsalád, 2008-ban , 2009-ben már valamint 2010-ben méhcsaládot regisztráltak. forrás: Lászlóffy Zsolt 94

95 Oroszország méhészete Az ősi Oroszországban a mézről először a görög történész, Hérodotosz 2500 évvel ezelőtti feljegyzéseiben olvashatunk. Azt írta, hogy ott élő népek széles körben forgalmazták a viaszt és mézt. Az orosz méz későbbi említése egy 911-ből való kereskedelmi szerződésben található. Oleg kijevi fejedelem és a bizánci császár kötött szerződést méz és viasz Bizáncba történő szállításáról. A méz és a viasz nemcsak a helyi lakosság igényeinek kielégítésére szolgált, hanem a nemzetközi kereskedelemnek is fő terméke volt. A középkorban a más országba exportált mézért kapott egy éves jövedelem öt tonna aranyat ért Oroszország számára! Több krónikában található információ a méhek szaporításáról, a kolostori földek használatáról, a méz gyártásáról és értékesítéséről. Az orosz föld éghajlati viszonyai és a természeti erőforrásai mindig hozzájárultak e mezőgazdasági ágazat fejlődéséhez. A történészek szerint Oroszországban a méhészet az 1200-as években jelent meg. A kolostorok és egyházmegyék templomai közül néhányan már több mint kétezer kaptár méhet tartottak. A méhészetet Oroszországban időtlen idők óta szent cselekednek tartják és e tevékenységek mecénásai közül kiemelhetőnek tartották Savvatij és Zosima szoloveci szerzeteseket. Az orosz méhészet legnagyobb népszerűséget a Moszkvai és a Rjazani Fejedelemségben, valamint a Rostov-Szuzdal és Novgorod Régióban szerzett. A méhészek tevékenységének fő termékei a viaszgyertyák és a méz, ez lett az alapja a szlávok gazdasági tevékenységének északon és délen. Az olyan nagy városok, mint Pszkov és Novgorod kereskedtek ezekkel a termékekkel. A méz és a viasz minden évben nagy mennyiségben jutott el Angliába, Görögországba, és még számos más európai országba. A méhészet fejlesztésének csúcspontja a 18. század elejére tehető, amikor a méhészetek többsége a helyi papság és a nemesség tulajdonában volt. Abban az időben, a mai Oroszország területén majdnem 400 ezer tonna mézet termeltek évente. Ez a termék valóban az orosz vendégszeretet és teafogyasztás szimbóluma. Annak ellenére, hogy Péter volt az első és az egyetlen méhész cár, a méhészeti ágazat az ő uralkodása alatt jelentős veszteségeket szenvedett. Amellett, hogy a császár 1707-ben a méz termelésére és értékesítésére adót vetett ki, uralkodása alatt tömeges erdőirtás is kezdődött. A fa hatalmas katonai és polgári igényeket szolgált, nagy területen vágták ki az erdőket, megtisztítva a területet a termőföld számára. Mindez természetesen nagymértékben csökkentette a méhészetek számát is. Bár a méhészetek nagyrészt már átálltak kaptárban történő méhtartásra, mindez nagy veszteséget és gazdasági válságot eredményezett. 95

96 A 19. század elején a cukorgyárak háttérbe szorították a méhészeteket és a mézet, a meglévő méhészetek évente mintegy 5-6 kiló mézet adtak családonként. Az első világháború idején a méhek létszáma az országban még tovább csökkent, és 1919-ben csak több mint 3 millió méhcsalád volt. Ezért volt fontos döntés, hogy rendeletben szabályozták a méhészet védelmét re a Szovjetunió képes volt megújítani a méhcsaládokat, számuk az országban 10 millióra nőtt, a méhek 90%-át kaptárban tartották. A második világháború után az 50-es években a méhészet vált a népgazdaság az egyik legjövedelmezőbb ágazatává ben a méhcsaládok száma az országban több mint 9 millió volt, az egyes gazdaságokban családot tartottak. A 60-as években a méhészet különböző tevékenységei a nagy állami gazdaságokban is népszerűek lettek. Egy ilyen gazdaságban már akár 250 méhcsalád is volt. Megjelentek az ipari típusú gazdaságok, bevezették a leginkább munkaigényes munkafolyamatok gépesítését. A 70-es években a méhészet három fő irányra specializálódott: nemesítés, mézelőállítás és beporzás. A fenntartható méhészet Oroszországban nagyrészt Alexander Butlerov méhész nevéhez köthető, aki az ország éghajlati viszonyait is figyelembe véve elsősorban a méhek telelésére összpontosított. A saját méhészetében különböző technológiákat alkalmazott, így javítva magát a tevékenységet és a közép-orosz méhfaj eladhatóságát. A racionális tevékenységnek ma is az az alapja, hogy Oroszországban az ember és a méh szoros kapcsolatban áll egymással. Méhfajok Oroszországban Oroszországban elsősorban az orosz méhfajok terjedtek el, de egyes régiókban egtalálhatóak a kárpáti és az olasz méhek is. Közép-orosz méhfaj A híres baskír méhfaj a közép-orosz sötét erdei méhek változata. E méhek testszíne sötétszürke, de sárgás elszíneződés nélküli. A közép-orosz méhfaj más fajokhoz képest különösen nagy. A szipóka hossza 5,9-6,4 mm. Az anyaméh súlya mg, kedvező feltételek mellett képes akár 2000 petét lerakni naponta. A faj Közép- és Észak-Európa zord körülményei között alakult ki, ezért a magas termelékenység, a kitartás és a jobb télállóképesség jellemzi. 6-7 hónapig, néha tovább telel és könnyen ellenáll egy ilyen hosszú időszak megpróbáltatásainak. A közép-orosz méhfaj más fajoknál kevésbé érintett mézharmat érzékenységet és a Nosema-t illetően. 96

97 A fő mézgyűjtés idején használják el a méhek a legtöbb energiát, de néha jelentős késéssel váltanak a legrosszabbról a legjobb mézelő növényekre. A közép-orosz méhfaj családjai később repülnek ki a területre és korábban térnek vissza a kaptárba. A közép-orosz méhfaj a mézet a kaptárban először a felső részre, (a méztérbe) majd a szaporító részre (a fészekbe) rakja. A méz színe vonzóan világos színű. E méhfaj nem tűri a durva, rendetlen, ideges méhész munkáját, könyörtelenül és intenzíven védi magát elsődleges és félelmetes fegyverével, a szúrással. A közép-orosz méhfaj családjai kevésbé hajlamosak a többi fajtól történő rablásra és kevésbé védik meg a saját fészkeiket a tolvajoktól. Rajzásra nem hajlamosak. Szürke hegyi kaukázusi méhfaj E méhfaj teste szürke színű és a szipókája a legnagyobb valamennyi méhfaj között - akár 7,2 mm is lehet. A termékeny anyaméh tömege mintegy 200 mg, napi 1500 pete lerakása mellett. A Kaukázus völgyeiben és hegyvidéki régióiban működő gazdaságokban terjedt el. A szürke hegyi kaukázusi méhfaj családok a közép-orosz faj családjainál jobban gyűjtik a különböző növények virágporát, jól beporozzák a lóherét. Megvan az a képességük, hogy gyorsan képesek váltani egyik mézelő növényről a másikra. E faj további egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. Például, ha jól mézelő növények jelennek meg, akkor maximális számú dolgozó egyént mozgósítanak, még a dajkaméheket is bevonják a gyűjtésbe. A jellemző ezek a méhekre a korai kirepülés a kaptárból és kései visszatérés éjszakára. Tavasszal és ősszel képesek alacsonyabb hőmérsékleten kirepülni nyáron pedig kint éjszakáznak a mező virágain. Aktívan repülnek ködben és ködszitálás során is. Ezek a méhek szívesen vállalkoznak új nektár források felderítésére, és hajlamosak a mézrablásra is a rosszul védett méh fészkekből, saját fészküket viszont jól őrzik. A szürke kaukázusi méh nagyon könnyen és gyorsan képes váltani a rajzás állapotból a dolgozói létbe. A méhek kevésbé télállóak a közép-orosz és kárpáti méhekhez képest és többet szenvednek a mézharmat érzékenységtől és a Nosema-tól a telelés során. Ezeknél a méheknél a lépek sötét színűek. A méhek vizsgálat során nem szaladnak le a keretből. 97

98 Sárga kaukázusi méhfaj A méh teste alapvetően sárga színű. Az anyaméh termékenysége viszonylag magas, a tömege körülbelül 200 mg. A dolgozó egyedek szipókája 6,5-6,9 mm. E méhfaj családjai a Kaukázuson túli és az észak-kaukázusi térség völgyeiben élnek. A sárga kaukázusi méhek az enyhe meleg éghajlati követelményekhez igazodnak és röviden telelnek, alacsony a télellenállóságuk. Megkülönböztető jegyük a jelentős rajzó hajlam, melynek során a méhek több helyen létrehoznak fészekrajt. Jellemzően nem agresszívek, viszont hajlamosak a rablásra. A lépeket légrés nélkül fedik be. A termelékenységük rosszabb, mint a többi méhfaj esetében. Gazdasági szempontból és néhány biológiai funkció alapján elmaradnak a szürke hegyi kaukázusi méhfajtól. Kubányi méhfaj Kubányi méhek a sárga kaukázusi méh népesség, Sztavropol és Krasznodar Régió területén alakultak ki. Ezek tipikus melegkedvelő déli fajok, alkalmazkodtak a forró nyarakhoz és a szinte havi gyakoriságú téli kirepülésekhez; képesek nagy mennyiségű méz kitermelésére. A kubányi méhek nagyon békések, de nem tűrik más fajok anyaméheit és egyáltalán nem fogadják el az új, odatelepített anyaméhet. A kubányi méhek megfigyelt jellegzetessége, hogy az anyaméh elvételét követően egy dolgozó méh álanyává válik. Ilyen esetben új méhanya betelepítése, az anyásítás megnehezül. Távol-keleti méh A távol-keleti méhpopuláció hivatalosan nem kapta meg a méhfaj státuszt, de nagy gyakorlati érdeklődésre tett szert az, hogy alkalmazkodóképességük révén jól kezelik a különleges természeti feltételeket és a hársról történő gyűjtést. Ez a populáció egy évszázad alatt alakult ki a méhfajok Oroszországból és Ukrajnából történt importját követően. A távolkeleti méhek jelenleg ötvözik a jó minőségű ukrán és közép-oroszországi, szürke és sárga hegyi kaukázusi, olasz és más fajták tulajdonságait. A távol-keleti méheket kizárólag jellemzi az a képességük, hogy hatékony mézgyűjtők a hárs virágzása idején; egyes családok akár 20 kg nektárt is begyűjtenek naponta. A távolkeleti méhek hiányossága a fokozott rajzási hajlam és az méhanya viszonylag alacsony termékenysége. 98

99 Méhek betegségei Az oroszországi méhészetek leggyakoribb méhbetegségei az askosferosis, aspergillosis, Varroa atka, akarapidosis, Nosema méhpusztulások. Mivel hiányzik a megfelelő állatorvosi felügyelet a méhészeteket illetően, ezért megjelennek a méhek különböző járványos betegségei, a méhcsalád összeomlások. A betegségek kezelésére különböző orosz és külföldi gyártók készítményeit használják. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartják a betegségek megelőzését és a méhcsaládok karbantartását. Jelenleg a veszélyes betegségek széles körű elterjedése, a hátrányos környezeti feltételek kialakulása és ennek következtében a csekély ellenállású méhek fokozott megjelenése miatt fontos az ökológiailag tiszta és biztonságos bio-stimuláns termékek előtérbe helyezése. Erre a célra, használható Kovitsan, ami a családok fejlődésének stimulálására szolgál, amely aktív összetevőként mikroelemeket és vitaminokat tartalmaz. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az méhanya várható élettartama növekedjen és a nyár végére erős családok alakuljanak ki. Modern méhészet és a méz piaca A mai gyakorlati méhészet Oroszországban nagy jelentőséggel bír. A méhészeket Oroszországban nem adóztatják és így szabadon, korlátozás nélkül értékesíthetik a mézet és méhészeti termékeiket. A feltaláló Gennagyij Glazov bázisán működik egy köztársasági iskola, mely a legjobb gyakorlatokat tanítja. A méhészeti kutatási és fejlesztési munka különböző intézmények és bázisok keretében folyik, beleértve a Rjazani Régióban működő Intézetet, a nemesítő állomásokat, az időszakosan megjelenő népszerű tudományos szakirodalmat. Az orosz gazdaság történelmének és tapasztalatainak megőrzését és védelmét célozzák a méhészeti múzeumok, például a Pszkovi Régió "Mézes Tanya" Múzeum és a Baskír Méhészeti Kísérleti Állomás". Szakmai folyóiratok is megjelennek "Méhészet" és "Méhészet Oroszországban címmel. Az Orosz Statisztikai Hivatal és a közzétett adatok szerint (nevezetesen "A világ méhészete" című internet oldala alapján) Oroszországban jelenleg körülbelül 3,3 millió méhcsalád található, a méztermelés pedig elérte a tonnát 2013-ban. A méhcsaládok 97%-a, a méz és méhviasz termelési volumenének 96%-a lakossági magánháztartásokban és a paraszti gazdaságokban található,. 99

100 A világ méztermelésének 3,5%-át Oroszország adja. Az egy főre jutó mézfogyasztás gr. Oroszország nem marad el sok más méhészeti nagyhatalomtól. De emellett kevés mézet fogyasztanak az óvodákban, az iskolákban és az egészségügyi intézményekben. A lakosság mézfogyasztási kultúrája romlik. Nagy kárt okoz a méhészettel foglalkozóknak és a közegészségügynek a mézhamisítás. Az Orosz Föderáció Kereskedelmi Kamarája adatai szerint az orosz piacon forgalmazott méz több mint 30%-a hamis. Ez a gyakorlat jelentős károkat okoz a természetes termékeket előállító és forgalmazó termelőknek és értékesítőknek, amellyel aláássák nemcsak a mézet fogyasztók bizalmát, hanem az egész méhészkedést, torzítja a mézpiacot, és a legális és illegális szektorra történő szétválasztódáshoz vezet. E csúnya jelenségre egyre nagyobb figyelmet szentelnek az orosz média munkatársai és a méhészeti tudományos és gyakorlati konferenciák résztvevői. Az elmúlt évtizedben Oroszország az általa megtermelt méz kevesebb, mint 1%-át exportálta. Az ország teljes mértékben kielégíti a mézigényeket és exportálhatja a többletet. Ezt külső és belső tényezők is elősegítik: a globális piaci kereslet és a méz árak nőnek és a felvásárlási árak Oroszországban megközelítik a világpiaci árakat ben Oroszország 487 tonna mézet exportált, amelynek 72%-át Kína, Svédország és az USA vásárolta meg. Az egyik legnagyobb exportőr cégcsoport a "Tentorium" ez az orosz cég a méhészeti termékek közvetlen értékesítésére és hálózati marketingjére szakosodott. A feldolgozó és forgalmazó cég Oroszország különböző régióiban termelő több mint 130 beszállítótól szerez be méhészeti termékeket. Éves termelése mintegy 740 tonna évente. Termékeiket 23 országba szállítják. Hasznos elérhetőségek: a méhészeti folyóirat honlapja "Golden Bee" méz cég honlapja amatőr méhészek honlapja méhészeti kutató intézet honlapja Orosz Országos Méhész Szövetség honlapja oroszországi méhészek fóruma írta: Natalia Andrejeva, a közgazdasági tudományok kandidátusa, Az Orosz Föderáció Mezőgazdasági Konzultációs és Szakember Átképzési Központja, osztályvezető, fordította: Dr. Molnár János lektorálta: Nagy István méhész 100

101 Németország méhészete A mai Németország területén élő germán törzsek története szinte egyidős a méhészkedésükkel. Oldenburg mellett a Velem-mocsárban 5-7. századból származó fatönköket találtak (1977 Rutter), amiket méhlakásként használtak és tönkszerű méhészkedést folytattak az ott élők. A természetes módon keletkezett faüregekben lakó méhek szállították a mézet az embereknek. A középkorban a méhészek nagy tekintélynek örvendtek, a méz, mint természetes és egyetlen édesítő szer és a viasz fontossága elengedhetetlenül fontos ágazattá tette a méhészetet. Céheket alapíthattak, fegyvert viselhettek, különleges jogaik voltak és saját bíráskodásuk volt, a méhészbíróság. A germán nyelvterületen a nürnbergi birodalmi erdő méhészkedése vált a legismertebbé. A szalmából, nádból, gyékényből készített méhlakás a méhészkedés fejlődésének következő lépése volt, sokkal könnyebb volt télen kasokat fonni, mint fatönköket kivájni. Németországban különböző kasok voltak forgalomban, a harang alakútól a gyűrűs kasokig mindent használtak. A lüneburgi kas felső kijárós kasként igen elterjedt volt ezen a tájon, ugyanakkor Kelet-Poroszországban a gyűrűs kasok terjedtek el. (Johann Gottlieb Kanitz ) Ez még ma is ismeretes, mint Kanitz kas.(franz Lampeitl: Bienen halten) A tönknek és a kasnak is az volt a legnagyobb hátránya, hogy nem lehetett megtekinteni benne a méhcsaládot anélkül, hogy a lépeket ne roncsolták volna szét. A keretes kaptár használhatóvá tételéhez az áttörést az un. méhjárat helyes megállapítása hozta el. A méhjárat az a 6-10 mm közötti hézag melyet a méhek közlekedés céljából a keretek és a kaptár fala között meghagynak. A kaptár feltalálásának útja: -Kövesdy Szarka Sándor keretes kaptára 1843-ból Magyarországról, Von Berlepsch báró Európában (1853) és Lorenzo Langstroth Amerikában (1852) szinte egyszerre mutatták be a mozgatható keretet, ami forradalmasította a méhészkedést. A keretes, rakódó kaptáros méhészkedés elindult világhódító útjára. A 18. század közepén Németországban Johann Ludwig Christ lelkész ( ) már foglalkozott a rakódó kaptáras technológiával, azonban nem lépett vele a nyilvánosság elé, így feledésbe merült. Erre a technológiára alapozva Sachs a Stuttgart- Hohenheimben lévő országos méhészeti intézetben kifejlesztette és bemutatta a hohenheimi vándorkaptárt 1962-ben. 101

102 Méhfajták Német, sötét vagy északi méh: a sötét méh közepes nagyságú családokat hoz létre, tavaszi fejlődése lassú lefolyású, viszont a nyári fejlődés csúcsértéke sokáig tart. Nagy közösségekben telel át, tehát sok élelem kell neki. Erős rajzási hajlam jellemzi, nyugtalan lépülés, a nagyon erős szúrási hajlam abból adódik, hogy az észak-afrikai, tunéziai méh rokona. E sötét méh keresztezéseit Németországban éveken át őshonos fajtának nevezték és eredményesen tartották az ország egész területén. Németország déli vidékein a Buckfast méhek tartása meghaladja már az 50%-ot, természetesen a krajnai méh a legelterjedtebb méhfajta Németországban is. Német Méhész Egyesület (D.I.B.) A Német Méhész Egyesület 1907 ben alakult taggal, a legmagasabb létszámot 1922-ben érte el tagot számlálva, jelenleg (2014) főt számlál az egyesület taglétszáma és 19 tartományi tagszervezet tartozik az országos egyesülethez. A vezetőség társadalmi munkában látja el feladatait ban bejelentett méhcsalád volt, ez 1.96 mcs/km 2, ez az arány 1991-ben 3,2 mcs/km 2 volt. Érdekes a méhcsaládok eloszlása méhészenként: vannak olyan idős méhészek, akik támogatók és nem rendelkeznek egyáltalán méhcsaládokkal, 8914 ezen méhészek száma. Szépen mutatja a németországi méhészeti struktúrát, hogy az 1-20 családos méhészetek száma adja a német méhészet 2/3 részét, tehát nagyrészt hobbi méhészetről beszélhetünk. Mindössze 72 azon méhészek száma, akik több mint 150 méhcsaláddal rendelkeznek. 102

103 Méhészetek megoszlása méhcsaládok száma szerint (No) Jahresbericht 2013/2014 A német méhészek átlagéletkora 56,6 év. Viszont nagyon érdekes, hogy a női méhészek száma folyamatosan növekszik. A hölgyek szívesen választják ezt a hobbit. A méhészek száma 2013-ban emelkedett, stabilizálódott a méhcsaládok száma, az egyesület további célja a virágos méhlegelő területek nagyságának a növelése. Nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésre, a méhészet, a szakma 1 megszerettetésére a 18 év alatti fiatalokkal. Versenyeket szerveznek a fiatal tehetségeknek, a éves korosztálynak. Projekteket írnak ki fenntartható iskolai méhészet címen, óvodai rendezvényeken népszerűsítik a mézet, méhészeti termékeket, iskolai méhészeti programokat szerveznek, beépítik az iskolai tantervbe a méhész képzést. Az átlagos méztermés kg/ méhcsalád között van, a méztermés egy évben tonna mézet jelent, ez a hazai fogyasztás 20% -át elégíti ki. Az egy főre eső mézfogyasztás Németországban 1,3-1,4 kg évente. 103

104 Németország méztermelése (tonna/év) forrás: Deutscher Imkerbund Méhészek száma tartományonként forrás: Deutscher Imkerbund Echter Deutscher Honig - Valódi német méz 1925 óta használják a német méhészek az egyesületi üveget, ami a fogyasztók számára garancia, hogy német mézet fogyasztanak és hazai termelő mézét fogyasztják. A címke 104

105 közepén a Német Méhész Egyesület (D.I.B.) emblémája, logója látható. Szerepel a címkén a méhész, kiszerelő neve és elérhetősége, a zárszalag felső része tartalmazza a méz eltarthatóságát. Szerepel rajta egy azonosító szám, ami az előállítóra utal, valamint a méz fajtáját is elárulja számunkra a címke. Éves szinten vizsgálatot végeznek el laborok a méz védelmében, ebből a Német Méhész Egyesület 400 vizsgálatot végez egy évben. Vizsgálatok a mézek víztartalmára, elektromos vezető képességükre, invertáz aktivitásra, HNF-tartalomra, F/G-re, pollenvizsgálatra, diasztáz aktivitásra térnek ki. A mézeket szúrópróbaszerűen vizsgálják. Német méhészeti egyesületi üveg A mézekben folyamatosan vizsgálják a szermaradványokat, mind a növényvédő szerekből származókat (leginkább a repcében van), mind az atka elleni védekezésből maradókat, mind a viaszban visszamaradtakat. Az egyik vizsgálatot követően műanyag maradványokat találtak a mézben. Ezek a maradványok főleg kozmetikai szerekből, fogkrémekből, élelmiszerekből visszamaradt tartósítószereket jelentettek, amelyek a szennyvizek tisztítása során nem tudnak a vízből megtisztítani. A tisztított vizeket a felszíni vízfolyások révén a méhek felszívják és visszakerülnek a kaptárba és esetenként a mézbe is. Meg lehetne tisztítani a mézet a szennyeződéstől, de akkor a pollent is kiszűrnék. Akkor minősülnének ezek szennyező anyagnak, ha a mézre egy határértéket állítanának be ezekre az anyagokra. 105

106 Leggyakoribb német mézfajták: repceméz, akácméz, hársméz, fenyőméz, erdei méz, gesztenyeméz, virágmézek: gyümölcsök, gyermekláncfű, áfonya. Génmódosított növények vetése tilos Németországban, a Német Méhész Egyesület a német minőségi méz védelme érdekében nem támogatja a génmódosított növények engedélyezését. Azzal is érvelnek többek között a hatóságok felé, hogy ha engedélyeznék, akkor német mézzel szemben a fogyasztók bizalomvesztése nagy kárt okozna az ágazat számára. Az NK 1507-es kukorica engedélyezése és az általa termelt bt8-as toxin négyszer többet tartalmaz, mint a MON 810-es, amit 2004-ben betiltották. Németországban nem kapott többséget az engedélyezés. Mivel kevesebb mézet termelnek, mint fogyasztanak, ban a megtermelt méz mennyisége tonna volt, az méhcsaládonkénti hozam pedig 26,3 kg -, ezért Németország importra szorul. Legfontosabb import partnerei: Mexikó, Argentína, Románia volt 2014-ben. Magyarországról 5000 tonna méz érkezett a német piacra a 2013/2014-es jelentés szerint. Próbálják megvédeni a német piacot a kínai méztől, de ha már Európai Uniós országból érkezik, mint EU-méz, már nem tudják kiszűrni. Németország 15 legfontosabb import partner országa Jahresbericht 2013/2014 Méhbarát energianövények Az utóbbi évtizedben a biomassza felhasználása a fűtés és az elektromos energia előállításában egyre nagyobb szerepet játszik. Lehetőségként kezelik a német méhészek azt a tényt, hogy olyan növények termesztését tervezik, ami a méhek számára is plusz virágpor forrást jelentene, és közben felhasználhatók bioenergia előállítására (Shilfie). Valamint a növényi kultúrák körül és az utak mentén olyan puffer zónák kialakítását tervezik, amik a méhek virágporral való ellátást növelik. 106 fordította: May Gábor

107 III. Jó gyakorlatok, esetek TARTALOM INTERJÚK KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉST FOLYTATÓ MÉHÉSZEKKEL Beszélgetés Nagy István méhésszel, Pécs Magyarsarlós Beszélgetés Bezzeg László méhésszel, Szászberek Beszélgetés Alt Zoltán méhésszel, Komló-Mecsekfalu Beszélgetés Koós Péter méhésszel, Dömsöd Beszélgetés Erdélyi Tibor méhésszel, Győr Beszélgetés Szlávik Orvos Mária méhésszel, Békéscsaba Beszélgetés Anneli Salonen méhésszel, Joensuu, Finnország Beszélgetés Takács Ervin méhésszel, a Pápai Méhész Szövetkezet elnökével Beszélgetés Laura Bettivel, CONAPI Méhész Szövetkezeti Konzorcium, Monterezio, Olaszország Beszélgetés Iván Mihaljevic méhésszel, Vinkovci, Horvátország Beszélgetés Boronyákné Papp Margó (Mézes Margó) bioméhésszel, Zalaegerszeg Beszélgetés Kiss Sándor méhésszel, Ipolyság, Szlovákia Beszélgetés Rajczi Románnal, a Szinergia LEADER Egyesület munkaszervezet vezetőjével Beszélgetés Német Zsolt méhésszel, Alsónemesapáti

108 INTERJÚK KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉST FOLYTATÓ MÉHÉSZEKKEL Az egyes európai országok méhészeti gyakorlatának megismerésén túl nagyon fontos megismerni azokat a közvetlen értékesítési módszereket, fogásokat, jó gyakorlatokat, melyeket a legjobb méhészek alkalmaznak. Ezek a jó gyakorlatok természetesen hosszabb időn keresztül kristályosodtak ki, sok kísérletezés és próbálkozás van a bemutatott értékesítési módok mögött. Az interjúalanyok közös jellemzője, hogy mindannyian egyéni arculatot, márkát építettek termékeiknek és méhészetüknek, és ezzel tudták megkülönböztetni magukat a piacon. Az interjúkból kiderül, hogy a bemutatott méhészek vállalkozásainak indításakor korántsem voltak tökéletesek a körülmények. Nagyon sok adminisztratív, anyagi, szervezési stb. nehézségen kellett úrrá lenni, míg a jelenlegi helyzetbe eljutottak. Színes egyéniségek és változatos gyakorlat, odafigyelés a vásárlókra és sok fejtörés van a bemutatott példák mögött, melyeket nem másolni, hanem továbbgondolni érdemes. Kinekkinek azt megragadni, hogy környezete, adottságai milyen fejlődési pályát kínálnak, és abból miként lehet a legjobbat kihozni. A magyar méhészek többsége többcsatornás értékesítést folytat. Mézük egy részét eladják kereskedőnek, egy másik részt otthonról értékesítenek és egy kisebbség arra is vállalkozik, hogy piacra megy és ott is értékesít. Azok, akiket az interjúkon keresztül bemutatunk, a fentieknél sokkal többre vállalkoztak. Voltak, akik boltot nyitottak egy belvárosban, a fővárosi vagy vidéki piacon, mások hálózatot építettek közvetlenül a fogyasztókból vagy régi vásárlóikon keresztül. A biopiacon értékesítők egy külön világot, vásárlóikkal közös értékszemléletet képviselnek. Az is különlegesnek számít, amikor a méhészek a helyi piacon túl elmennek a turisztikai fogadóterületekre és ott találkoznak vásárlóikkal. A történetek egyik legfontosabb üzenete az olvasó számára, hogy mindenkinek a saját, egyéni útját kell végigjárnia. Ennek az egyéni útnak az átgondoláshoz nyújthatnak segítséget az ezután következő interjúk. Köszönet érte, hogy az interjúalanyok - akik közül többen az Év méhésze címet is viselik - megosztották velünk gondolataikat és tapasztalataikat. 108

109 Beszélgetés Nagy István méhésszel, Pécs Magyarsarlós Arra kérlek, röviden mutasd be a méhészetedet. Hogy kezdted, mekkora állományod van, milyen típusú méhészetet viszel, milyen a családi munkamegosztás? Ott kezdeném, hogy édesapám, mint falusi tanító, természetesen méhészkedett. Régi megfigyelés, hogy a postamester, a tanító, a pap meg talán a bakter a faluban méhész volt. Édesapám is, mint falusi tanító, hobby méhészként kereset kiegészítés céljából méhészkedett. Én a rendszerváltás előtt csöppentem ebbe bele. Akkor mindenki másodállást vállalt vagy GMK-ban dolgozott, vagy valamivel foglalkozott munka mellett és ezzel egészítette ki a keresetét. Az idősebbek erre emlékeznek. Édesapámnak besegítve először én is kereset kiegészítésként méhészkedtem. Később annyira beleástam magam és láttam, hogy ebben nagyobb lehetőségek is vannak. Akkor nagyon komolyan, munka mellett méhészként elkezdtem ezt fejleszteni. Egy-két nagy méhészetet mintaként meglátogatva próbáltam átállni az akkori fekvő kaptáros rendszerről a Hunor 10 keretes Hunor egyenlőlépes rakodó kaptárra. Annyira ment már ez a dolog, hogy azt kezdtem el tervezgetni, hogy elhagyom a pályámat és csak a méhészkedésből fogok megélni. Akkor villamos üzemmérnökként dolgoztam. Az is tervbe volt véve, hogy természetesen nem a Hungaronektárnak nagy tételben leadott mézzel foglalkoznánk, hanem kiüvegezve, kiskereskedelmi forgalomban próbálnánk a termékeinket értékesíteni. A családi lehetőségeket végiggondolva - 3 kisgyerek, a feleségem pedagógus, cipeli a dolgozatfüzeteket olcsó munkaerőként, kevés keresettel - arra jutottam, milyen jó lenne Pécsen egy kis üzletet nyitni a feleségemnek. Otthagyná a pedagógus állást, én pedig a háttérből, az állásomat megtartva a méhészkednék, illetve a háttér munkákat csinálnám. Amikor konkréttá vált a dolog és már üzlethelyiséget is néztünk, meg már a vállalkozás lehetőségeit boncolgattuk, a feleségem megijedt és nem mert ebbe belevágni. Így a nagyobb fizetést és biztosabb egzisztenciát otthagyva kiléptem a munkahelyemről és a boltot és a méhészetet is én csináltam úgy, hogy a feleségem természetesen besegített. Ez a 80-as évek? A bolt 1986-ban, tehát jóval a rendszerváltás előtt nyílt, nagy nehézségek árán. Akkor még Belkereskedelmi Minisztérium volt és különféle üzletkörök voltak meghatározva. Ilyen üzletkör hogy méhész szaküzlet, nem is létezett, hanem csak kávé, tea, édesség, stb. Ezért a termékeket illetően kávé, tea, édesség üzletkörbe gyömöszöltük be a tevékenységet. Az 109

110 eszközök forgalmazását - mert azt is tervbe vettem, hogy alapvető méhészeti eszközöket is forgalmazunk - pedig borászati és mezőgazdasági szaküzletként tudtam elfogadtatni. Nagy keservesen kaptam engedélyt, hogy kiírhassam, hogy méhész bolt. De csak így volt erre lehetőség, hogy kávé, tea, édesség üzletkör és borászati, szőlészeti eszköz kereskedelem, így kaptam az engedélyt. Ezek az idők elmúltak, ez már nem érdekes, csak mint akkori nehézséget említem meg. Az üzletnyitás természetesen bérelt helyiségben történhetett, semmi tőkénk nem volt, és különböző nehézségekkel, döccenőkkel indultunk. Egzisztenciálisan nagy merészség volt, hogy ebbe belevágtunk. Később be is bizonyosodott, hogy kiszolgálni egy boltban meg méhészkedni, nem megy együtt. Akkor a méhészetemet egy-két évig átmenetileg fel is kellett számolnom a boltban tartózkodás miatt. A feleségem, amikor azt látta, hogy ebből meg lehet élni, akkor már bátrabb lett, és néhány év múlva - talán a 90-es évek elején - Ő is beszállt ebbe a tevékenységbe. Ő vette át a boltot és én újra elkezdtem méhészkedni akkor már felépítve az említett Hunor rakodós rendszert. Rövid kitérő volt, hogy egy konténerrel is próbálkoztam, de azzal a méhészkedés nekem nem ment. Hunor rakodós intenzív vándorlással viszont sokfajta mézet termeltünk. Később a bérelt helyiségünket - a belvárosban volt a Hal téren egy ÁFÉSZ helyiség - szanálták. A mézes termékek szempontjából nagyon fontos volt, hogy a bolt a belvárosban legyen. Az eszközforgalom lehet külvárosban, mert a méhészek eljönnek oda is, de a mézes termékek forgalma mindig nagyobb volt, mint az eszköz forgalom. Akkor nagy nehézségek árán életjáradéki szerződést kötve egy másik belvárosi üzletet béreltünk, illetve életjáradékkal megszereztünk, ez a mostani helyünk a Jókai utca. Amikor ezt a tevékenységet elkezdtem és mézboltot nyitottam, elkezdtem számolni, hogy mit kellene eladnom naponta, hogy egy jó havi fizetéssel egyenlő értékű jövedelmem keletkezzen. Elkezdtem kalkulálni, hogy nekem percenként be kell jönnie egy vevőnek, hogy ez teljesüljön. Volt egy előzetes elképzelésem, hogy mi, hogyan fog menni. Ám kiderült, hogy amit én nagyon fontosnak véltem és beterveztem, azok végül lényegtelenek voltak. Amire nem is gondoltam a forgalmat illetően, azok a termékek pedig fontossá váltak. Magyarul: be kellett járatni az üzletet és rá kellett jönnöm arra, hogy aminek én nagy jelentőséget tulajdonítottam, az kevésbé, és amire nem is gondoltam az fontos bevételi forrássá vált. Mondj egy példát erre! 110

111 A termékeket illetően például csak méz fajtákban gondolkodtam. Kiderült, hogy az egyéb termékek, virágpor, propolisz, méhpempő sokkal nagyobb jelentőségűek. Gondoltam, hogy a méhészek bejönnek alapvető méhészeti eszközökért, de nem gondoltam, hogy melyek azok, amelyek leginkább kelendőek: a fogyóeszközök vagy az alapvető védőfelszerelések? Tehát a bolti forgalom bizonyította be, mi az, amiért a méhész elmegy a gyártóhoz és mi az, amiért beszalad a boltba. A profi méhész megrendeli a termelőtől vagy gyártótól az eszközöket, de a kis méhész nem fog fél kiló drótért vagy 1 m rosta szövetért a termelőhöz menni, vagy a vásárban megvenni egy véget. Kis léptékben gondolkodik. Ez a vásárlói réteg is kialakult. Más méhészboltokkal ellentétben a mi profilunk sajátos, ami azt jelenti, hogy fele részben van egy visszatérő törzsvásárló rétegünk. Mivel a belvárosban vagyunk, nagyon sok az esetlegesen arra járó, aki meglátja: ó méhész bolt, köhög a gyerek, bemegyek ide mézet venni, vagy a bámészkodó, arra járó turista. Az a japán, francia vagy holland, aki éppen itt jár és látja, hogy méz és érdekli ez, az vásárol. Tehát az esetleges vásárló vagy a turista jelenti vásárlók másik felét. Ez is egy specialitás a kaposvári mézbolttal szemben, mert ott másként van. Ami menet közben kialakult és rájöttünk arra, hogy érdemes minél több terméket nekünk saját magunknak megtermelni, részben a garantált minőség, részben pedig a nagykereskedelmi árrés megnyerése miatt. Ezért is igyekeztünk a méhészetünkbe más családtagot is bevonni, hogy a méhpempőt, a virágport, a propoliszt és az ezekből készült készítményeket is megtermeljük. A másik nagyon lényeges, hogy a mi ars poetica -ánk eltér az átlagos őstermelői tevékenységtől és forgalmazástól. Mi igyekszünk mindent a legmagasabb hozzáadott értékű áruként, feldolgozott termékként és nem nyersanyagként értékesíteni. Propoliszos termékeket, méhpempős termékeket, virágporos termékeket is árusítunk, nem csak alapanyagként. Így tehát nagyobb a bevételünk. 9 mézfajtát is árulunk, amelyből 6-7-et mi termelünk. A többit vásároljuk megbízható barátainktól. Amikor elindultál milyen marketingben gondolkodtál? Nagyon-nagyon a kezdetén még talán újsághirdetéseket is tettünk. Később beláttam, hogy az egyéni marketingnek - mivel belvárosi üzlet vagyunk - nincs jelentősége. Sokkal nagyobb jelentősége van és ugrásszerű forgalom növekedést jelent, ha valamilyen országos méhészetet érintő esemény történik és az elhangzik az országos médiában. Ha valamilyen műsorban, beszélgetős vagy családbarát tv. műsorban előkerül a méz, hogy milyen jó és 111

112 milyen hasznos és fontos, akkor másnap-harmadnap, míg ez le nem cseng, ugrásszerűen megnő a forgalom. Vagy egy bizonyos mézfajta valamilyen aspektusban megjelenik az országos médiában. Akkor azt a mézfajtát másnap-harmadnap egy hétig keresik. Vagy mézhamisítási téma van, és azt mondják, vigyázat, csak termelőtől, biztos helyen kell vásárolni. Nekünk ez egy jó reklám, megnő a forgalom, mert tudják, hogy mi adjuk a nevünket és ez termelői méz. Így ezt a közvetett marketinget használjuk ki. Kb. 10 éve sem kisokosban, sem aranyoldalakban közvetlenül nem hirdetünk, csak annyi, hogy hogy a boltunk telefonszáma legyen benne. A helynek ilyen nagy szerepe van? Hogy belvárosi boltunk van, annak nagy szerepe van. A másik nagy marketing lehetőség az, hogy én mint bemutató méhész működöm már 3 éve. Ide nagyon sok méhész jár, akik sok vevővel kapcsolatban állnak, de speciális termékeket, mint őstermelő nem forgalmazhatnak, mint pl. méhméreg kenőcs. Tudják viszont, hogy nálunk a boltban ez van, így nagyon sok vevőnket méhészek közvetítik. A speciális termékeket kereső vevőket az őstermelői körben árusító méhészek adják tovább. Tehát ezek ismeretségi alapon történnek. Igen, jó példa erre a méhpempő, amit mi termelünk, kiszerelünk és a vevők címére postázzuk is. A vevők tovább ajánlják másoknak. Azok a méhészek, akik ezzel nem tudnak foglalkozni, de tudják, hogy mi specialisták vagyunk, hozzánk küldik a náluk érdeklődő vevőt. Ilyen formán működik jól a marketing. Az országos szaklapokban is publikálok, ott ugye direkt reklám nem lehet, de közismert szakmabelinek számítok és így a méhészek által közvetve megtalálnak a vevők. Intézményi segítség, intézményi háttér, kamara stb? Voltak ilyen próbálkozások, de nem voltak igazán sikeresek. Az Agrármarketing Centrum, mint ilyen célra létrejött intézmény vásárain, bemutatóin szerepeltünk. De mi nem akarunk több mázsa mézet valahova kivinni ilyen-olyan viszonteladóként. Mi a saját üvegünkben, saját boltunkban akarunk értékesíteni. Tehát, ha engem megkeres egy betévedő turista, vagy egy itt tanuló arab diák, hogy kellene nagy mennyiségben ez vagy az a termék, azt máshoz irányítom. Nekünk nem célunk nagyban olcsóbban eladni, hanem a legmagasabb áron a legnagyobb hozzáadott értékkel közvetlenül a fogyasztónak értékesíteni. Ez a mi profilunk. 112

113 A vásárlóidról már beszéltél: a fele törzsvásárló a másik fele betérő turista vagy alkalmi vevő. Ezen belül meg lehet-e különböztetni valamiféle típusokat, pl. kisgyerekes anyuka, nyugdíjas, menedzser, stb. Teljesen vegyes a kör. A legkisebb pénzű nyugdíjastól a menedzser típusú vásárlóig. Nálunk kevés az olyan vevő, hogy köhög a gyerek és veszek egy macit, mert tavaly karácsonykor vettem és elfogyott és most jön az idei karácsony és megint veszek. A rendszeres mézfogyasztó és a bizalmat fontosnak tartó mézfogyasztó vásárol nálunk. A bizalom a Vásárcsarnokban árusító méhészhez meg a szakbolthoz irányítja a vevőt. Nagy részük a bizalom alapján jön, mert rá van írva az üvegre, hogy X. Y. termelte, a címkén adja a nevét, címét, telefonszámát. Az igényesebb vásárló a sokfajta méz közül szereti a különlegeset és azt mondja, hogy dupla árat adok egy valódi gesztenye mézért vagy egy medvehagyma mézért, mert azt csak itt kapom meg, a nagyáruházban nem. Az árat illetően a szakboltunk a vásárcsarnoki vagy a háztól értékesítő méhész értékesítési áránál kicsit magasabb, de a nagyáruház árszintje alatt vagyunk. Egy szakboltot tartunk fenn, ott több a költség, mint a piaci asztalon vagy a háznál értékesítő méhész esetében. Az áru ára reális ár, egy kiló mézre vetítve ez csak egy-kétszáz forinttal magasabb, ezt az igényesebb vevő megadja. Nagyon sokszor érdekes árvita van az újonnan belépő őstermelők és a régi, hogy úgy mondjam, öreg motorosok között. Sok újonnan próbálkozó háztól értékesítő őstermelő azt mondja: ha már forinttal többet kapok, mint a hordós ár, az már nekem jó, úgy sem adnak többet érte. Ezzel nagyon leértékelik az üvegbe töltött méz árát és ez egy nagy hiba. A borászok ezen már túl vannak. Ha valaki Villányban akar jó bort venni, mehet és marmonkannában is kaphat jó bort. De palackozva az a bor legalább dupla áron értékesül, mert palackba van töltve, címkével van ellátva, úgy lehet szervírozni stb. A kezdő üvegbe töltők csak egy-két év után látják be, hogy nem azon a forinton múlik. Van, aki 500 forintért sem vesz egy kiló mézet, mert nem mézfogyasztó. Nem lehet annyira leértékelni a mézet, hogy mindenki megvegye. Még a kispénzű nyugdíjas is megadja az árát, ha az jó méz. Ha a mézet beltartalmi értékét figyelembe véve hasonlítanánk nem alapvető élelmiszerek vagy más élvezeti cikkek árához és így áraznánk be, akkor azokhoz viszonyítva nem drága a méz. Ez az én véleményem. Mi a legnehezebb a bolti értékesítési formában? A napi jelenlét. Aki vásárokra jár, vagy kitelepül bizonyos alkalmakon és próbálja az áruját értékesíteni, az dömping munkát végez. Előtte egy-két napon nagyon kimerítően felkészül, 113

114 ott a vásáron pedig egy nagy strapás napja van. Mi viszont minden nap kinyitunk. Tehát nekünk ez napi jelenlét, ezért alkalmazottat is kell tartani. Ez egy elnyújtott napi bevétel, tehát kisebb az egy napi forgalom. Mi is próbálkoztunk évekkel ezelőtt különböző vásárokra kitelepülni. Most már a korunk és az igénybevétel miatt ezt nem tudjuk vállalni. Egy-egy ilyen alkalom a bolti egy heti bevételt is biztosította. A boltban viszont minden reggel 9-kor ki kell nyitni, hátha ott áll a vevő. Ez egy strapás dolog, felkészülni, az árukészletet biztosítani. Az előbb szóba kerültek a kezdő méhészek. Te ajánlanád azért a kezdő méhészeknek, hogy a helyi értékesítés irányába menjenek el, vagy inkább a hordós értékesítés felé? Mindenki azt csinál, amit jónak lát, amire a képessége vagy a körülményei lehetőséget adnak. Maga a méhészeti tevékenység is nagyon különbözik és különböző termelők vannak. Vannak hétvégi méhészek, akik egyszerűen képtelenek, vagy nem merik, vagy nincs lehetőségük, hogy a munkájukat feladják és csak kereset kiegészítésként méhészkednek. Vannak, akik főállásban ebből élnek. De ott is nagy-nagy különbségek van, mert van, ahol bőséges nagy létszámú családi segítség van, egészen másképp lehet szervezni a munkát. Van, ahol csak egy-két alkalmilag besegítő családtag van biztosítva. Olyan méhész is van, aki idegileg egyszerűen nem bírja a vándorlás stresszét és megterhelését. Van olyan, hogy a méhek vándorlási stressze. Ezt kimutatták, ez komoly igénybevétel a méhcsaládnak. De a méhésznek is. Nagy balesetek, felborulások, árokba csúszások, zuhogó esőben elakadások, traktorral éjszakai kivontatás stb. A méhészek ezt jól tudják. Van olyan méhész, aki azt mondja, hogy azt nem csinálom, inkább több méhcsaládot tartok egy helyben. Van, aki azt mondja, hogy dehogynem, hisz dupla bevételt tudok elérni. Elmegyek még máshova, mert így második akácmézem is lesz. Erre nincs recept, mindenkinek a saját adottságaihoz, körülményeihez kell viszonyítani. Van-e valamilyen törzsvásárlói rendszered? Nincs. Vannak törzsvásárlók, akik néha lemorzsolódnak vagy egy ideig elmaradnak, aztán visszatérnek. Nem törekszünk erre, nincs ilyen irányú rendszer, vagy ilyen irányú marketing fogás, hogy a törzsvásárlókat megfogjuk. Nálunk nincs, lehet, hogy ez helytelen, de mi így működünk. Próbáltad-e becsülni, hogy régi kuncsaft, aki rendszeresen hozzád jár, egy évben mennyi mézet vesz? A találkozások és a vásárlási gyakoriság alapján becsülöm, hogy a boltban rendszeresen vásárlók talán a magyar átlag tízszeresét fogyaszthatják. A mi családunk százszorosát is 114

115 elfogyasztja, mert mi mindent mézzel fogyasztunk, befőzünk lekvárt, savanyúságot. Van olyan becslés, hogy akik szakboltban vagy termelőnél vásárolnak, valószínű, hogy bőven meghaladják az egy főre jutó magyarországi éves átlagot. Szerintem a kis vásárlók, vagy ahogy mondtam, köhög a gyerek, veszek egy macit, mert mi nem eszünk mézet, az esetleges vásárlók inkább a nagyáruházakban vásárolnak. Levesznek egy flakont vagy egy kisebb kiszerelést. Fajta mézekkel kapcsolatban Ti adtok tanácsot a vevőknek? Adunk tanácsot és kóstolási lehetőséget is biztosítunk. A legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi probléma a vásárló és az eladó között - amire már utaltam - a bizalom. A bizalomhoz kapcsolódik, hogy az ikrásodó, bekristályosodó mézzel kapcsolatos tévhitet nem tudtuk megszüntetni. Nem tudunk kellően sokat beszélni, nem tudunk kellő szóróanyagot adni, mindent elkövetünk szóban és írásban, és mégsem tudjuk ezt a falat lebontani, hogy csak az a méz a jó, ami folyik. Elmondjuk a vevőnek, hogy a kimelegítés árt a méznek. Elmondjuk azt, hogy amikor mi betöltjük üvegbe, egyszer kimelegítjük. Ha a polcon véletlenül ott marad eladatlanul és észrevesszük, ismét hazahozzuk hőkamrába és kimelegítjük. Elmondjuk a vevőnek, hogy ha véletlenül a kamrájában ott marad egy üveg méz és észreveszi, hogy már kezd homályosodni, tegye langyos vízbe. Elmondjuk, hogy ez mind helytelen és ez árt a méz beltartalmi értékének. A boltban ugyanabból a fajtából tartunk beikrásodott hőkezeletlen hárs mézet, és folyós hőkezeltet. E felvilágosítás után melyiket kéri a vevő? A folyékonyat! A skandináv államokban a krémmézet be tudták vezetni a piacra, nálunk nem. Egyedül a napraforgó és repce mézet tudjuk kristályosan hőkezeletlenül árulni, mert már megismerték a vevők. Az előző év májusában pergetett akácméz - akármennyire tisztán pergetjük - februárra már egy kicsit matt, mert ha a méhek egy pici keresztes virágot belehordanak, megváltozik a cukrok aránya. Egyik év ilyen, a másik olyan. A matt vagy a kristályosodó ugyanolyan tökéletes minden paraméterében, mint csillogó és folyó méz. De a vevő ezt kívánja. Mit kellene tenni a helyi értékesítés színvonalának javítása érdekében, mire lenne szükség? Országos marketingre lenne szükség, bevonva az egészségügyet, az agrártárcát. Mindenképp országos marketingnek van csak értelme. Egy minisztérium tudja csak megfizetni azt a reklámot, ami igazán hatásos. Egy televíziós 5 percet egy termelő nem tud 115

116 megfizetni. Az elérhető cél lenne, ami Németországban meg más országokban, pl. Angliában is működik. Angliában és Németországban az van, hogy először a saját méz a legdrágább, de legkönnyebben eladható méz. Most volt nálam egy Angliában méhészkedő magyar házaspár, akik régóta ott élnek. Angliában és Németországban is az van, hogy a termelői méz fogy el először plusz felárral és utána jöhet a behozott méz, az EU-s és az EU-n kívüli behozott mézek, amelyek a nagyáruházak polcain vannak. Magyarországon ez csak akkor valósulhatna meg, ha a magyar fogyasztás nem 70 dkg lenne, hanem másfél vagy 2 kg. Akkor elfogyna az itthon megtermelt méz, netán még be is kellene hozni. Magyarországon a termelőtől lehet legolcsóbban venni mézet. Ki tudja, hogy a nagyáruházban található az milyen? Tegyük fel, hogy az is magyar. De a termelői valószínűleg jobb minőségű és mégis az a legolcsóbb. Németországban és ahol nagyobb a fogyasztás, ott pont fordítva van. Állítom, hogy Magyarországon az egészségügyi és földművelésügyi tárca egy éven át folyó tudatos marketingjével a magyar mézfogyasztás megnövelhető lenne. Jól járnának a magyar méhészek, jól járna magyar lakosság, mert egészségesebben élne. Minden reggel egyen meg egy kanál mézet mindenki, vagy minden gyerek, és már el is fogyna a magyar méztermés. Ez egy tudatos, folyamatos, rendszeres közegészségügyi érdekből végrehajtott reklámkampány lenne, amire csak az államnak van pénze. Nem adnánk el bagóért a jól megtermelt mézet külföldre nyersanyagként, hanem itthon megennénk. Több vevő is lenne, a termelők is jól járnának, a közegészségügy is, mindenki jól járna. Kevesebb gyógyszer fogyna, kevesebben mennének orvoshoz, mérhető haszna lenne. Van iskolatej, iskola alma. Nem jutottunk el odáig, hogy a méznek megnyerjük a döntéshozókat. Jók ezek a kezdeményezések, a Mecseki Mézes Körút. Ez is egy lehetőség, köszönjük, nagyon jó. Egy látványos mézfogyasztás növekedést azonban a közmédiában folyamatosan fenntartott reklámmal lehet elérni. Ez egy népegészségügyi reklám lenne, amely közben támogatná a méhészt. Ha a méhészt támogatják, azzal jól jár a mezőgazdaság is. Amerikában már 30 40%-kal csökkent a méh állomány. Most olvasok egy listát, 10 olyan élelmiszer van, a marhahús, a méz, stb. aminek világviszonylatban vészesen csökken a termelése, csökken a marhaállomány, a méhészek száma. Mi lesz akkor itt? Köszönöm szépen a beszélgetést. 116

117 Beszélgetés Bezzeg László méhésszel, Szászberek A Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke A méhészetéről szeretnék először kérdezni. Tulajdonképpen miként indult, hogyan lett méhész magából? Beleszülettem a méhészkedésbe. Nagyapámnak is voltak méhei, 50 m-es körzetben mindig voltak méhek körülettem. Ráadásul olyan inspirációt kaptam a nagyapámtól, hogy megszerettem a méheket. Egyszerű falusi ember volt a nagyapám, a tsz-ben fogatosként dolgozott. Kiskoromban a rajok után szaladgáltunk, érdekes világ volt. Nagyon korán el is határoztam, hogy méhész szeretnék lenni. Nem volt félelem gyerekkorban? Nem, sőt kifejezetten szerettem a méhek körül ugrabugrálni. 5-6 éves koromban ott voltam a lovak és a méhek körül is. Engem a nagyapámék neveltek 14 éves koromig, a szüleim elváltak, a lényeg, hogy elég sokáig ott voltam náluk. Szemben meg a keresztapámék laktak és ott is voltak méhek. Akkor még nem volt ilyen félelem a méhek körül az emberekben, mint ami manapság van. A keresztapám méhei az utcafronton voltak, nem volt kerítésük, csak buxus bokrok. A méhek az utca felé repültek, úgy voltak a kaptárak berakva. Ezt senki nem tette szóvá a faluban, hogy miért van így, hogy netán megszúr a méh. A nagyapám főleg a családnak termelt valamennyi mézet, de a keresztapám már komolyabban méhészkedett, eladásra, leadásra is termelt. A legtöbbet, az alapdolgokat ott tanultam. Ott voltam mindig, már évesesen is a szállításoknál, pakoltuk éjszaka a méheket. Sőt olyan emlékeim vannak, hogy 5-6 éves koromban már ott sírtam a kapuban - amikor éjszaka pakolták a Csepel teherautót, amihez 3 4 méhész összefogott, mert annyinak jött össze egy rakomány méhecske - és a nagyobbak mehettek a vándorlásra, én meg nem. Mikor, hogy lett önálló, mikortól számítja? A keresztapámtól kaptam az első méhcsaládokat 18 éves koromban. Akkor már nagyon sok mindent tudtam, de az első családokat akkor kaptam. Itt a faluban volt egy akkumulátor gyár, ott meo-s voltam, aztán művezető, aztán meo-vezető, lépegettem a ranglétrán ban nősültem meg, és apósomnál volt egy jól felszerelt asztalosműhely. Ez adta igazából a lehetőséget, a méhészet elkezdéséhez, mert nagy tőkével nem rendelkeztünk Nem volt akkor fiatal gazda támogatás, mint most, hogy viszonylag nagy pénzt lehessen szerezni az induláshoz. Nem voltunk túl módosak sem, nem tudott az ember könnyen beindulni. Viszont 117

118 ez az asztalosműhely adta azt a lehetőséget, hogy meg tudtam csinálni a kaptárakat. Így már könnyebben tudtam venni, meg szaporítani a méheket. 90-ben jött el az idő, hogy megvalósítsam a régi tervem és főállásban méhész legyek. Ez számomra egyébként már középiskolás koromban teljesen egyértelmű volt. Volt egy kis barátnőm, egy osztálytársam, az ő édesapjának már akkor elmondtam, milyen méhészetet szeretnék. Amikor később találkoztunk, mindig emlegette: Laci, te már akkor megmondtad, hogy ilyen méhészeted lesz. Konténereim lettek, volt egy ZIL teherautóm, amit magam vezettem. Az egyik konténer a ZIL 131-en, utána pótkocsin a másik. Akkor ez egy jó megoldás volt vándorlás szempontjából, de azóta már átalakítottam a rendszert a körülmények változása miatt. Ami nagyon érdekes, hogy induláskor 30 családból több pénzt tudtam kivenni, mint fizetésemből az akkumulátor gyárban. Ott az első négy-ötben voltam a vezetők között fizetés szempontjából, mégis több jövedelmem volt a 30 családból. Akkoriban volt egy nagy ugrás a méz árban, átalakultak az árviszonyok. Amikor főállású méhész lettem, azon a nyáron már rögtön üvegezni is kezdtem a mézet. Itt a környéken a méhészek csak télen jártak piacra. Júniusban elkezdtem piacozni és mire ősz lett, szereztem egy csomó vevőt. A méz jó volt, így mire eljött az ősz meg a tél, nekem már sok bejáratott vevőm volt. Ebből kiderült számomra, hogy nyáron is sokan keresik és fogyasztják a mézet, nem csak télen. Kétségtelen, hogy télen nagyobb a kereslet, mert akkor a betegségek meg a megfázások miatt többen keresik a, de sokan nyáron is folyamatosan fogyasztják. Így utólag, - hogy 1990-ben 30 családdal önállósult - nem volt ez egy kockázatos lépés? Kockázatos volt valószínűleg, de az ember fiatal volt, vállalkozó szellemű. Volt önbizalom ezek szerint. Volt önbizalom, talán nem is alaptalanul, mert akkor már nagyon régóta méhek között voltam. Láttam a példát magam előtt, keresztapám példáját, aki ugyan csak másodállásban foglalkozott ezzel, de láttam, hogy mit lehet kihozni a méhekből, ha az ember szakértelemmel csinálja. Nekem sikerült is, gyakorlatilag zömében azóta is ebből élünk. Feleségem pedagógus, ugyan mostanra rendezték a fizetésüket, de hát akkoriban még tudja mit jelentett egy tanítói fizetés! Gyakorlatilag ebből éltünk, ebből tudtunk úgy fejlődni a méhészetben, hogy szépen fokozatosan, nem nagy ugrásokban, de feljebb és feljebb tudtam fejleszteni a méhészetet. Soha nem voltam híve a gigantikus méhészeteknek, amit most 118

119 nagyon sokan csinálnak. Most is csak 150 családom van. Arra álltam be, hogy közepes méhészet, nagyon alacsony költségekkel, és viszonylag az üvegezés miatt magasabb árbevétellel. Zömében a család dolgozik, csak szállításoknál és nagyon-nagyon jó termésnél, a pörgetésnél hívtam egy-egy segítőt, de most már az is megvan a fiaimból. Teljes családi alapon működtetjük a méhészetet és ugye ez a költségek szempontjából nem mindegy. A szállítás is úgy volt, hogy rendelkeztem régen a piros rendszámú ZIL-el, nagyon alacsony költségekkel ment, öreg haditechnika, javítani sem nagyon kellett. Súlyadó, útdíj, ilyenek nem voltak, csak egy minimális kötelező biztosítás. Ezekre mindig nagyon nagy gondot fordítottam. Azóta a szállítást átalakítottam és az egyik legköltséghatékonyabb szállítási módot alkalmazom most is, így tudom többek között, alacsonyan tartani a költségeket. Említette, hogy a 30 családdal rögtön helyi értékesítést csinált, már nyáron ment a piacra. Ezt hogy gondolta végig, hisz akkor még nagyon sokan leadták a mézet kereskedőknek. Igen, nagyon sokan leadták. De én régen is figyeltem, hogyan árusítanak. Nyilvánvaló volt, hogy a piacon mégiscsak többért el lehet adni a mézet. Nekem csak 30 családom volt és nem tudtam többet megvenni, vagy beállítani, mert nem volt rá keret. A 30 család mellett volt szabadidőm és azt az üvegezett méz eladásra fordítottam. Akkor egy adott mennyiséggel sokkal több időt kellett kint lenni a piacon, mint ma. De időm volt, pénzem viszont nem. Adta magát, hogy úgy lehet több pénzem, ha üvegezve, drágábban adom el. Hova fejlődött ez a piacozás. Milyen rendszert alakított ki? Először folyamatosan ment a piacozás. Egy piacon, azután két piacon, volt időszak, hogy három piacon. Ez volt egy fejlődési lehetőség mennyiség tekintetében. Egyre több vevőt szereztem. Aztán ez haladt visszafelé, mert ahogy sok lett a vevő, bizonyos piacot már fel kellett adni, mert a termelési potenciál azért ezt nem követte. Főleg az akácméz tekintetében nem követte az eladási lehetőségeket. Én ebben sem voltam telhetetlen. Nem akartam a végtelenségig növelni a vásárlói oldalt. Láttam sokaknál, hogyha túlfejlődött a méhészet a termelési oldalon, akkor nem tudott az értékesítési oldalon helytállni. Próbáltam ezt egyensúlyban tartani. Volt számtalan eset, amikor elutasítottam potenciális eladási lehetőséget mert, zöldségesek vagy üzletek kerestek meg. Nekem megvolt a régi vevőköröm. Ha egy ilyen nagyobb üzlet megkeresett és azt mondta: ha ideadhatnád a mézed, nem kellene annyi felé menni, mindig azt válaszoltam. Ez igaz, de ha Te jövőre kapsz egy jobb árajánlatot valakitől, akkor azt mondod nekem, hogy a jövőben attól veszed a mézet. Viszont, ha ebből a sok egyéni, egyedi vevőmből egyet el is veszítek, az akkorra már legalább 119

120 3-4 embernek elmondta, hogy nekem milyen jó a mézem, vagy a családjában tovább adta, ajándékba a gyerekeknek, akik szintén megtapasztalták és utána már engem keresnek. Nekem ez sokkal nagyobb biztonságot jelent. Igaz, talán több munka, vagy több figyelem, de nagyobb biztonság. Tehát időben és földrajzilag hogyan bővült a vevőköre? Eleinte az értékesítés még eléggé a lakóhelyem környékére szorítkozott, Szolnok- Jászberény között lakok majdnem félúton, Szászbereken. Először is nagyobb piac kellett, mert az 1000 lelkes kis falu semmiképp nem biztosította, hogy az ember megfelelő mennyiségben el tudjon adni üvegezett mézet. Szolnokon teljesen beépültem a lengyel piacra, egy tésztással árultunk egymás mellett. Ő a saját készítésű tésztáit árulta, én a mézemet. Ott nagyon sokáig árultam, talán 15 évig is, nagyon sok barátság kialakult a szolnoki lengyel piacon. Arra a piacra annyira beépültem, hogy a zöldségpiacokat el is hagytam. A zöldségpiacokon a konkurencia sokkal nagyobb volt. Ott figyelgették egymást, alá mentek egymásnak, leverték az árat. Itt magam voltam, nyugodtabb volt, nekem ez mindenképpen jobb volt. Viszont elkezdtek a multik bejönni, épültek a nagyáruházak. Ezt az ilyen piacokon rögtön észre lehetett venni. Azelőtt ez a lengyel piac csütörtökön, szombaton és vasárnap is működött Szolnokon. Kimehettem árulni, mert annyi ember volt ezeken a napokon. Aztán már csak szombat-vasárnap, végül már csak szombaton. Mindig azt mondtam, tanulni kell a multiktól, nem csak szidni őket. Nyilvánvaló volt, hogy ezekről a piacokról elszipkázzák az embereket. Sok ember nem feltétlenül vásárlási szándékkal ment ki a lengyel piacra. Hanem inkább az, hogy szombat van, bámészkodunk, leskelődünk, nézelődünk, majdnem mindegy volt, hogy mit. Ezt aztán megcsinálhatja nyáron klimatizált, télen fűtött helyen is a nagy bevásárlóközpontban. Fokozatosan látszott, hogy el fog fogyni a nép. Én ezt már nem vártam meg. Amint ezt felismertem, hogy ez be fog következni, akkor elkezdtem a vevőimet rábeszélni arra, hogy ha már nem leszek itt, akkor is maradjunk kapcsolatban. Akkor már tizen-akárhány éve jártam a piacokat. Megkérdeztem a vevőktől, hogy szerintük a munkatársuknak is kellene-e méz. Ő a referencia a fogyasztásban, el tudja mondani, hogy a mézem jó. Ha összeszedi a kollégákat, hogy ki kér mézet, akkor neki tudok adni valamennyi árkedvezményt. Írja össze, én pedig odaviszek bármennyi mézet a munkahelyre. Látszott, hogy ez is működőképes és ebből is bővült a vevőkör. 120

121 A piacon a rendszeres vevők mellett jelentős tételt adott az általam csellengő vevőknek hívott vevőkör, aki éppen akkor kijött a piacra, meglátta a mézet és vett, nem volt elkötelezett, állandó vevőm, akikből még most is nagyon sok megvan. Igaz, hogy közben áttettem az eladási területet Budapestre.Látszott, hogy az egyre szaporodó méhész miatt az eddigi piac szűkül. Jászberény kisebb város, sok mézessel, Szolnok is behatárolt piac. Viszont látszott, hogy Pest, ha nem is korlátlan, de hatalmas. Azt szoktam mondani, hogy még mindig rengeteg lehetőséget látok, ha piacot akarnék bővíteni Pesten. Tehát Pesten ezt a munkahelyes kapcsolatrendszert csinálta, vagy piacokra is ment? Az elején nem volt egyszerű, fel kellett tenni a pléhpofát, és odamenni bizonyos helyekre. Volt, ahol akármilyen házalónak néztek és volt, ahol rögtön megnyilvánult a fogadókészség. Olyan területet választottam, ahol többé-kevésbé a cégek bizonyos körhöz tartoztak, valamilyen szinten ismerték egymást, meg tartották egymással kapcsolatot. Ha az egyikhez bejutottam, akkor az már referencia volt a másikhoz. Amikor jött a tél meg a betegségek, az is, aki korábban mereven elzárkózott, eszébe jutott, hogy van itt egy mézes, és már csak azt kellett elérni, hogy eljusson hozzám, amikor szüksége van a mézre. Akár szórólappal, akár személyes ismeretség útján, ezt el lehetett érni. Most már van egy kiterjedt vevőköröm, kisebb-nagyobb cégek, 8 10 emberes munkahelyek. Ezekben vannak nagyker. cégek, biztosító társaság, bank, ilyen helyek. Akkor tehát ebben a formában gyakorlatilag nincs is szezon, ezt egész évben tudja csinálni? Igen egész évben, bár nyáron kicsit ritkább. Említette a szórólapot. Milyen más marketing eszközt használ még? Különleges csomagolás, facebook, honlap vagy brossúrák? Nem használok. Amikor a facebook meg ezek bejöttek, én már gyakorlatilag majdnem teljesen kialakítottam azt a vevőkört, ami eltart bennünket, eltartja a családot. Sőt nagyon érdekes, a címkém is rendkívül egyszerű, fekete-fehér. Ezzel pontosan azt próbálom erősíteni, hogy én egy egyszerű termelő vagyok. Ezt mindig is így adtam elő a vevőimnek, hogy én egy egyszerű, falusi, becsületes, termelő méhész vagyok. Úgy gondolom, hogy ez igaz is és Pesten ez működik. Ezt még azzal próbáltam erősíteni, hogy OMME-s üveget használok. Emlékszem, a kezdet-kezdetén nem volt olyan egyszerű üveget szerezni. Jártuk a boltokat és megvettük a visszaváltott üvegeket. Amikor jöttem haza a piacról Jászberényből, 121

122 megálltam Jásztelken, Alattyánon, Jánoshidán a boltoknál, adtam egy üveg mézet az üvegvisszaváltónak. Addigra már össze voltak készítve a befőttes üvegek. Akkor még mosogattuk az üvegeket, de tetőt már akkor is újakat vettem. Arra mindig ügyeltem, hogy rozsdás tető, meg ilyesmi ne legyen. A címkém akkor is egyszerű volt. Ismerőseim csináltak nekem egy kis kézi nyomdát. Akkor szalagban lehetett kapni etiketteket, rányomtattam a nevem, címem, telefonszámom. Azóta is saját magam készítem a cimkéimet. Megint csak a költséghatékonyság, nem csicsás, ennyibe meg annyiba kerül. Ha tintapatront és mindent beleszámítok, 2 forintba kerül egy címke. Magam terveztem egy kis logót. Ráraktam, hogy Bezzeg László méhész, meg ami szükséges, hogy rajta legyen és passz. A kuncsaftjait tudná-e valamilyen csoportokba sorolni? Milyen típusok, akik megvásárolják a mézet? Ha beszélgetünk, mindig mondom, hogy mennyivel más Pest. Itt Szolnokon, ha odajött egy vevő a lengyel piacon, először azt kérdezte, mennyibe kerül a méz. Pesten, egy új vevő egy munkahelyen, aki még nem vett tőlem, megnézi a mézet és azt mondja, de jól néz ki, adjon kettőt. Utána kérdezi csak, hogy mennyit kell fizetni. Ahol fizetőképesebb kereslet van, ott így működik. Vásárlóerőben sokkal jobb a helyzet Pesten. Van, aki kapásból üveggel kér, mert teába, kávéba mindenbe azt használják. Van, aki csak egy üveget vesz. Állítom, számtalan olyan vevőm van, hogyha én nem mennék oda a helyébe, nem is venne mézet. Nagyon széles a skála. Tehát az alkalom szüli a vásárlót? Így. Maga egy hálózatot épített és megvannak a kis csomópontjai, ügynökei. Őket milyen módon jutalmazza, vagy árkedvezményt kapnak? Kedvezményt kapnak, 10-20% közötti kedvezményt jelent kb. ezeknek az embereknek. Mi a legnehezebb ennél az értékesítési formánál, a hálózat építésnél? Az eleje, amikor kiépül. Utána már egyenletes? Nincsenek hullámhegyek, hullámvölgyek? Az általános gazdasági helyzet, a válság itt is érezhető. Egy csomó cég megszűnt, ahova jártam, voltak kihagyások. Ha egy vásárlónak, aki nekem csinálta az üzletet, sikerült elhelyezkednie egy új munkahelyre, utána már csak idő kérdése volt, amíg ott is kezdett kiépülni a hálózat. Lehet azt mondani, hogy kicsi növekedés mindig volt. 122

123 Ha így árakban gondolkozunk - főleg idén meg az elmúlt években, kevesebb volt a méz, - a felvásárlók, kereskedők odamennek a méhészekhez és helyben fizetnek. A nagykereskedők felvásárlási áraihoz képest, maga helyben vagy a hálózaton keresztül mennyivel tud jobb árat elérni? Ez egy nagyon-nagyon érdekes kérdés, az ár persze mindig érdekes. Úgy gondolom, megfontolt voltam az árban is. A piacokon, ahol küzdenek egymással a méhészek, sokszor van áringadozás. Ha kevesebb méz van, mindenki azt mondta, úgy sincs mézem, elkel ennyiért is és drágábban adják. Ha meg sok van, akkor lesik egymást és alámennek a másiknak. Mivel nekem azokon a helyeken, ahol árusítok, nincs konkurencia, abban az értelemben, hogy csak én vagyok ott, ezzel nem kell annyira számolni. Természetesen vannak olyan vevőim, akik kitekintenek és megnézik az árat máshol is. Erre figyelnem kell és volt már rá példa, - de nem sok - hogy az egyik helyen más árat kellett emiatt alkalmaznom, mint a másikon. É megelégszem a felvásárlási árhoz mérten kisebb haszonnal, mint most például az akácméz esetében. Nem szállok el az árakkal a rossz években sem, így később sem kell visszavenni az árból. Nagyon rossz üzenetnek tartom a vevők felé, amikor nagy ingadozások vannak az árban, ha sokat vissza kell venni a fogyasztói árból. Magamból indulok ki: elgondolkoznék, hogy a múlt hónapban miért volt olyan drága és most miért olyan olcsó. Eszerint gondolkozom és határozom meg az árat. Nem ugrok túl nagyokat, mindig szépen, fokozatosan emelem az árat és így nem kell visszavennem a következő évben. Százalékban még nem összesítettem, vissza kellene gondolni, megnézni a régi vásárlásokat. Így, hogy a pesti árusítás bejött, azért lényeges a különbség, mindenképpen megéri. Nekem az egész méhészetem úgy van kialakítva, hogy inkább kevesebb a családszám és az értékesítésre is tudok időt fordítani. Ha most kellene kezdeni a helyi értékesítésbe, újra belevágna? Nem tudom, hogy most 52 évesen belevágnék-e. Valószínűleg, mert szemmel látható a többletbevétel. Azt mondom, hogy Budapest egy óriási lehetőség, de akinek olyan város vagy terület van a közelében, ahol nagy ismeretséggel bír, az szintén lehetőség. Nekem is sokat segített, hogy 30 éven keresztül fociztam a megyében, és óriási az ismeretségi köröm. Ma is háromszor járok még Szolnokon a műfűre, kispályás bajnokságban játszunk. Ott is nagy bevételem van. Több motoros klubban részt veszek, fórumokon írogatok, meg motorozunk, a motorosok között is nagy vevőköröm van. 123

124 Ez érdekes. Egy új fórumon regisztráltam ezelőtt egy hónappal. A bemutatkozásban mindjárt leírom, hogy főállású méhész vagyok és akinek tuti méz kell, keressen. Már onnan is van három vevőm. Egy-egy ilyen klubnak szerveztem már bemutatót is a méhészetemben. Ez még tovább erősíti a bizalmat. Az ember ha önmagát adja, meg őszintén, és ha találkozunk, létrejön a személyes ismeretség, a bizalom, az rendkívül fontos. Azt mondjuk mindig, hogy a méz bizalmi termék. Nem szabad elrontani a renomét, sem a termékkel sem a hozzá kapcsolódó dolgokkal. Ha a bizalom felépült, a vevő megmarad. Onnantól kezdve jön be az ár. Mint mondtam nem szállok el, mindig azt mondom, nagyon jó minőséget adok, de nem a legdrágábban és nem is a legolcsóbban. Közepes árszínvonal, de jó minőséggel és akkor biztos, hogy nem megy el a vevő. Becslése szerint rendszeres vásárlóinak mennyi az éves mézfogyasztása? Ez is nagyon változó. Vannak 50 kg-os családi fogyasztások és van, aki csak egy-két üveggel vesz. Ezt is lehet rendszeresnek mondani, mert évente visszajön. Ilyen éves átlagra gondolok. Nem összesítem, vannak nagyon régi, jó vevőim, és ha belegondolok, havonta kettő kilót vesznek, de vannak akik egyszerre 30-at. De nem szoktam ezen gondolkodni, egyformán viselkedem minden vevővel. Bezzegék mennyi mézet esznek meg egy évben? Állandóan ott van az asztalon hársméz és akácméz. Folyamatosan fogyasztjuk teába, mézes vajas kiflivel. Magában is esszük eleget, amikor rácsurran a kezünkre pörgetéskor meg fedelezéskor. Én szeretem is a mézet, szegény keresztapám nem szerette. Szerintem 50 kg-ot biztosan elfogyasztunk. Mit kellene tenni azért, hogy a helyi értékesítés jobban menjen a méhészeknek? Közvetlenül vagy közvetlenebbül kellene megszólítani az embereket mert mint leszögeztük már, a méz bizalmi termék. Olyan módon kell a vevőt megszólítani, hogy az hiteles legyen. Nem egyszerű ez, de meg kell oldani valahogy. Én úgy tudtam megoldani a sok év alatt, hogy kiépítettem a hálózatom. Talán még szerencsésebb voltam, mint a mostaniak. Nekik már óriási információ tömeggel, facebook, internet stb. kell versenyezni, bár ez ha jól használják, még előny is lehet. Ördög tudja. Régebben még személyesebbek voltak a kapcsolatok, más volt, mint most, de úgy gondolom, hogy a személyes kapcsolat meg a bizalom még mindig nagy fegyver. Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. 124

125 Beszélgetés Alt Zoltán méhésszel, Komló-Mecsekfalu Kérlek, röviden mutasd be a méhészetedet. Hogy kezdted, hol kezdted, kitől tanultál, mikor, milyen állománnyal indultál? Tizenöt évvel ezelőtt egy Amerikából Magyarországra visszatérő öreg bácsi - Molnár Lászlónak hívták, már nincs közöttünk sajnos ismertette meg velünk a méhészet alapjait. Nagy szeretettel beszélt a méhészetről, erről a furcsa, különleges világról. Ahogy egyre többet voltunk együtt, mi is megszerettük ezt a csodálatos dolgot, amit a méhek művelnek. Egy-két év múlva megvettük az első kaptárjainkat. Ha jól emlékszem, 20 darabot, és innen kezdtük tovább fejleszteni. Ahogy szaporodott a tapasztalat, egyre többet tanultunk és úgy döntöttünk, hogy Hunor rakodó kaptár rendszerrel fogunk dolgozni. Tervbe vettük, hogy utazó méhészek leszünk, nem csak a környékbeli akác és hársmézet akartuk a magunkénak tudni, hanem például az Alföldön található selyemfüvet is. Arra gondoltunk, hogy a higiénikus aljdeszkával ellátott kaptárakat fogjuk erőltetni, különös tekintettel az atkafertőzésre. A méhek legnagyobb kártevője az atka. A higiénikus kaptárrendszernél lehet rendszeresen, időtakarékosan ellenőrizni a méhállományunkat. Jelen pillanatban 140 méhcsaládunk van, 100 kaptár alatt van higiénikus aljdeszka, minden eszköz rendelkezésünkre áll. Utánfutó, teherautó, utánfutó-húzó kisteherautó, 24 keretes pörgető. A méhész helyiségünket is kialakítottuk, kicsempézett, nagyon tiszta, bemutatható állapotba került. Azt hiszem, hogy tovább fejleszteni nem szeretnénk. Családon belül ez az az állomány, ami nekünk megfelel. Főszezonban, amikor tényleg sok segítség kell, a pörgetés időszakában, jön a testvérem, a gyerekei, unokái, feleségem, édesanyám, így megvan a megfelelő létszám. Hogy kezdted el a helyi értékesitést, piacozást? Szerintem ugyanúgy kezdtem el, mint a legtöbb méhész. Annyi előnyöm volt, hogy nem egy kis faluban élek, hanem egy 28 ezres városban, ahol van egy piac. Mi sem egyszerűbb, az ember elkezdi a piacon árusítani a mézeket. De ez egyik pillanatról a másikra nem megy, ennek sok idő kell. Annyi szerencsénk van, hogy tősgyökeres komlói vagyok és ismernek minket, ez sokat számit, ez egy nagyon nagy előny. Később, ahogy fejlődött a méhészetünk, eljutottunk oda, hogy mézet már nem adunk le kereskedőnek. Pár évvel ezelőtt elindultunk a Balatonon körülnézni, hogy hova tudnánk tábort ütni, ahol jó eséllyel tudnánk a mézeinket árusítani, és teljesen véletlenül eljutottunk Szántódpusztára, 125

126 ahol egy kisebb csoda történt. Ott nem vásár volt, hanem egy csodálatos hely, ami a néhai tihanyi papoké volt. A szántód-pusztai majorságról van szó ahol néhány vásározó kirakta a termékeit. A majorság egy igazi gyöngyszem ma is. Érdekes lelkületű emberek látogatják ezt a helyet. Szépen, nyugodtan besétálnak, körülnéznek, nem idegeskednek, nem rohangálnak, megnézik a nevezetességeket, a múzeumot, megnézik a hatalmas pincerendszert. Befele vagy kifele jövet eljönnek a mézes asztalunk felé. Tulajdonképpen sokszor csak egyedül voltunk ott, más vásározó nem is volt. És abban a nyugodt, idilli környezetben megállnak, mézet kóstolnak, beszélgetünk, és szinte majdnem mindenki vásárol mézet. Mi voltunk a legjobban megdöbbenve, hogy nincs embertömeg, de aki bejött, szinte mindenki vett mézet. Nagyon nagy meglepetés volt. Most már három éve ápoljuk ezt a kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy másfél hónapra oda költözünk, és a testvérem árulja folyamatosan a mézet. Ez a találkozás Szántódpusztával azt is magával hozta, hogy a környékbeli településeken is megtetszett a mi kis mézes standunk és meghívást kaptunk a balatonszemesi és a zamárdi vásárba. Átruccantunk ezekbe a vásárokba, ami most már szintén 2-3 éve tart, és ott is nagyon jól sikerült a mézeket árulni. Ez azt jelenti, hogy nekünk a Komló és a Balaton elég, mert nincs több száz méhcsaládunk, a mézmennyiség nem tart a végtelenségig. Ehhez jött még Komlón az erősödő érdeklődés irántunk, az utóbbi időben ez egyre jobban érezhető. Kijönnek Mecsekfalura, telefonálnak, ha külföldre mennek ajándékba mézet visznek, Németországba, Franciaországba. Kinába is vittek már mézet. Egészen fantasztikus dolgok vannak. Jó érzés ez. A piacon továbbra is ott vagytok, ez havi vagy heti egy alkalom? Hetente szoktunk menni, szombaton. Aki tőlünk vásárolja a mézet, az tudja, hogy akkor kell odajönni, vagy egy telefon, vagy kijön Mecsekfalura. Olyan, hogy házhoz viszed? Volt olyan is, persze. Valaki konkrétan minden évben kér 6, 8 vagy 10 kiló mézet és itt lakik tőlem 500 méterre. De teljesen mindegy, Komló nem egy olyan nagy hely, hogy az ember ne tudna kivinni két vagy három kiló mézet bárkinek, ez nem okoz problémát. Volt már olyan, hogy postán adtam fel mézet. Az is előfordul, hogy valaki megkérdezi, mikor járunk a lakhelye felé és megrendel kiló mézet, amit aztán elviszünk neki az adott címre. A Balcsin mindennap reggeltől estig árultok? 126

127 Ez úgy néz ki, hogy reggel nyolckor szoktunk kipakolni az asztalokra, elrendezzük az árut. Napközben jönnek az emberek, hogy megnézzék azt a gyönyörű majorságot, és délután négy-öt óráig, amig hivatalosan nyitva van, addig vagyunk kint. Az idő függvényében természetesen, mert ha jó az idő, akkor sokkal többen fürdenek, de ha felhősebb, akkor sokkal többen jönnek és megnézik ezt a gyönyörű helyet, és akkor több a forgalom természetesen. A Balcsinál is van már állandó vevőköröd? Balatonon rengeteg visszatérő vendég van, főleg budapestiek és külföldiek. Úgy veszem észre, hogy főleg a budapestiek örültek, hogy a Balaton parton viszonylag barátságos áron tudnak mézhez jutni, a budapesti árakat figyelembe véve. A mézkóstoltatás az egy nagyon nagy dolog. Odajönnek és először furcsálkodnak, hogy mézet lehet kóstolni. Külföldiek is, például rengetek kínai, de mindenféle náció jött már szervezett utaztatás keretében. Van, hogy kiszállnak 2-3 buszból és egy tömeg alakul ki. Nem egyszer elég szépen vásárolgatnak. Hogy állitod meg a vevőket, hogy tartod meg, milyen módszereid vannak? Én igyekszem saját habitusomat csatasorba állítani. A vevőt nem szabad megijeszteni, a helyszínen lehetne ezt érzékeltetni. Egy olyan barátkozós stílusban próbálom meg a mézemet eladni nekik, ami sok-sok információ átadásával jár. Próbálom elmesélni a mézzel kapcsolatos dolgokat, méz, virágpor, propolisz prospektust adok a vevőknek, különféle egészségügyi dolgokat említek Megpróbálom kitalálni a vásárlók habitusát, hogy lehet megszólítani őket úgy, hogy meghallgassák, hogy mire jó a méz és a méhészeti termékek. Mivel Szántódpuszta nem egy rohanós hely, nem rohannak a buszra és hajlandók meg is hallgatni. Ha már megkóstolták a mézet, nagy valószínűséggel vásárolnak is. Tehát a vásárláshoz kell a kóstoltatás? A kóstolás nagyon kell. Az az igazság, hogy rengeteg bizonytalan vásárló jelölt van, rengeteg bizonytalan ember. Ezt a bizonytalanságot hogy tudod eloszlatni? Tulajdonképpen a bizalmat kell megszerezni, és ezt csak úgy lehet, ha az ember elkezdi elmesélni az érdeklődőnek, hogy mi a méz. Milyen tulajdonságai vannak, miért jó a méz, miért jó az egészségünknek, ha mézet fogyasztunk. Miért kellene mindennap legalább egy kevés mézet fogyasztanunk. Melyik méz milyen, melyik méznek milyen tulajdonságai vannak, vagy mit tud az a méz, amit a másik esetleg nem tud. 127

128 Azért érdekes ez, mert mindezt nem tudják az emberek. Mivel egy olyan helyen vagyok, ahol nem rohangálnak, hajlandók végighallgatni és talán jobban megmarad a fejükben az információ. Ha átadom a méz vagy a virágpor ismertető prospektusokat, szívesen fogadják. Akkor értik meg talán, hogy mi az a virágpor, mire jó, mennyi vitamin és nyomelem van benne. Nemegyszer 5-8 ember is megáll és végig hallgatják, amit mondok. Hogy például a repce méz egy gyomorsav lekötő tulajdonságú méz. Nagyon érdekes az, amikor ezeket a kis prospektusokat szombaton átadom a vendégnek és vasárnap visszajön azzal, hogy elolvasta a virágpor ismertetőt és kér virágport. Természetesen elmondom, nem akarok senkit sem becsapni, hogy figyelni kell arra, ha valaki pollen érzékeny. Sok ilyen kis apróság hozzácsapódik ahhoz, hogy a bizalmat megszerezze az ember. Hogy gondolkodsz a vevőkörödről? Az őszi - téli időszakban Komló a legelső. Nyári időszakban a Balaton. Az egyik probléma, hogy most kevés a méz. Mehetnék több vásárba is, de nem tehetem meg bármilyen furcsa is hogy idő előtt eladjam a mézemet. Nekem mindenféleképpen - ha már ilyen kevés a méz- Komlót kell tartanom. Komlón nem mondhatom azt az ismerősöknek, a mézfogyasztóknak, hogy nincs méz. Ha ez az utolsó két év nem lett volna ilyen tragikus, akár most is járhatnék egyéb piacokra, például Pécsre, ahova két évig jártunk október-novemberdecember hónapban és nagyon jó volt. De idén nem fogunk tudni bemenni, mert kevés a méz. Ez nagyon nagy gond. Ha jövőre is így lesz, akkor nagy gondok lesznek. K.: Van-e valamilyen törzsvásárlói rendszered, adatbázisod, pontrendszert csinálsz-e? V.: Ilyeneket nem csinálok. Tulajdonképpen megvan a komlói törzsközönség a mézre. A Balatonon van egy bolt Földváron, de jelen pillanatban a mézhiány miatt nem tudjuk egymással tartani a kapcsolatot. És még van egy-kettő ilyen kapcsolat, amit nem tudunk kielégíteni, mert nincs méz. Külföldre eljut-e a mézed? Van egy kapcsolatunk, ami nagyon jó. Drezda környékén árul egy egykori magyar, korombeli férfi, akinek standjai vannak. Idén is vitt már el mézet. Vegyes mézet vitt, amit korábban még sosem, mindig csak akácot akart vinni. Adtunk neki selyemfüvet is, két hét múlva telefonált, hogy kell neki selyemfű is. Megkóstoltatta Drezda környékén, nagyon megtetszett az is. Ez egy nagyon jó kapcsolat, jó lenne, ha jövőre lenne méz és akkor ez a kapcsolat üzemelne úgy, ahogy kell. Nagyon sokan visznek Németországba, Franciaországba. Volt olyan eset, hogy magyarok kimentek Franciaországba és ajándékba vitték a mézünket, 128

129 az Altmézet. Lefeküdtek aludni, reggel felkeltek, odaültek a reggeliző asztalhoz és majdnem rosszul lettek, mert abban a francia családban Altméz volt az asztalon. Komlónak van egy francia testvérvárosa és oda már kivitték az Altmézet, és így jöhetett ez össze. Ez is egy jó érzés. De Hollandiában is volt mostanában egy érdekes eset. Egy fiatal srác egy holland cégnél dolgozik, és a főnöke megkérte, hogy vigyen propoliszt neki. Már az első alkalommal, bekente ott, ahol problémája volt és használt. Erre a főnök kidobálta az ottani gyógyszertárban vett kenceficéket és csak a propoliszt használta. Ez egy konkrét visszajelzés. Milyen marketing eszközöket használsz? Az internetre szoktam feltenni néha virágporral, mézzel, propolisszal kapcsolatos ismertetőket. De bárhol megjelenek, vásárban, komlói piacon, mindenkinek adok a propolisz, a méz és virágporos tájékoztatóból. Ennél többet nem teszek, de úgy érzem, hogy Komlón nem is kell, mert itt tényleg mindenki mindenkit ismer. Sportoltunk, a nejem pedagógus, gyerekeinket is ismerik. A komlói vásárlóktól hogy kapsz visszajelzést? Az interneten sokszor. Például az októberi pécsváradi leányvásárral kapcsolatban is kedves kis megnyilvánulások vannak. Az a legjobb visszajelzés, amikor visszajönnek és vásárolnak. Annál jobb visszajelzés nem kell, mint hogy valaki már négy- hat éve nálam vásárol. Itt Komlón nincs ilyen probléma. Nyáron a Balatonon ugyanez megvan, mert a budapestiek ott a környékről minden évben átjönnek, mert tudják, hogy ott vagyunk. Mindenkinek elmondjuk, a mézes üvegeinken rajta van a telefonszám, és ha valakinek nagyon kell, akkor segítünk. Újabban nagyon keresik a méhpempőt, amit mi nem forgalmazunk. De rengetegen érdeklődnek iránta. Annyit segítek, hogy megadok egy megbízható telefonszámot és weboldalt az érdeklődőknek, hogy onnan bátran vásárolhatnak. A méz árusításakor nem csak mézzel kapcsolatos kérdések merülnek fel. Elbeszélget az ember idősebbekkel. Elszomorító, amikor kiderül, hogy valaki rákos, vagy a családtagja rákos. Rengeteg ilyennel találkozom mostanában. Ilyenkor már nem csak mézről van szó, hanem másról is. Beszélgetni kell a vásárlókkal, az érdeklődőkkel. Van-e szezonja a méznek? Van-e csúcsidő, hullámvölgy? Amikor Komlón jön a tavasz és már nem köhögnek annyit az emberek, nincs annyi megfázás, akkor kezd visszaesni a forgalom. Viszont ezt követi a Balaton, ahol jól fogy a méz. Szezonálisan Komló és a Balaton kiegyenlíti egymást. 129

130 Komlón van saját standod, állandó helyed, vagy asztalt viszel? Állandó helyem van a csarnokban, amit minden szombaton reggel hét óráig el kell foglalni és ez hosszú-hosszú ideje így van. Tudják, hogy én vagyok ott. Bent a csarnokban beton asztalok vannak. Mennyi méhész árusit még Komlón a piacon? Elmondhatom azt, hogy amikor mindenkinek van méze, akkor hat, vagy nyolc is, de most körülbelül négyen-öten árulunk. Most egy-két mézárus arc eltűnt, olyan méhészek, akik hosszú-hosszú évek óta árultak. De azért vagyunk bőven, van, aki például Dombóvárról jön át. Tolna megyéből is járnak, de ők nem csak mézet árulnak, hanem gyümölcsöt is. Úgyhogy van konkurencia. De úgy érzem, hogy ebből jól jövök ki. Te hogy különbözteted meg magad a többiektől? Adtál egy márkanevet, Altméz. Mi az, ami megkülönböztet téged a többi méhésztől? Első helyen kell, hogy említsem, hogy tősgyökeres komlói vagyok. Ez rengeteget számit. Jó pár év alatt a mézekkel beloptuk az emberek szívébe magunkat. Nem csak mézet árulunk fél kilós, egy kilós kiszerelésben, hanem olyan lehetőséget is kínálunk, ami ajándékozásra szolgál. Beszereztünk gyönyörű szép olasz üvegeket, amikben diós, mogyorós mézeket árulunk. Szemre is nagyon tetszetősek, ízre is nagyon finomak. Ez egy olyan plusz szolgáltatás, Sokan megállnak, és nem is vásárolnak, csak azt mondják, hogy hadd nézzék egy kicsit. Van még egy kis plusz dolog, ami vicces. Amikor elkezdtünk árusítani mézet, arra gondoltunk, hogy mindjárt itt a karácsony és pici gyertyákat gyújtottunk a mézes üvegek mögött. Jöttek az emberek és megálltak, hogy mi van itt! A csarnok bevilágítása messze van a tökéletestől. A mézes üveg mögött lévő gyertya olyan szép látványt csinált, hogy aki szemből jött be, az megállt és megcsodálta, hogy miért olyan szép sárgás a méz ebben a rosszul megvilágított csarnokban. Eljött a január és jöttek az emberek és reklamáltak, hogy miért nem ég a gyertya. Azóta mindig ég a gyertya a mézek mögött és nagyon szépen néz ki, gyönyörű szép színárnyalatokat hoz ki. Persze egy kis viccelődés is kell az ismerősök között, és ez meg is van. Nem lehet ott úgy állni, mint bálám szamara. Nálatok a családban egy főre vetítve mennyi a mézfogyasztás? A kávémba minden nap mézet teszek, azzal el is vagyok. Az egy hatalmas előrelépés lenne, ha minden családban a gyerekek és a felnőttek legalább egy kávés kanál mézet 130

131 megennének az egészségük érdekében. Ha ilyen lenne az országban, akkor kevesebb beteg ember lenne. Mondják, hogy drága a méz. De arra nem gondolnak, hogy ha több mézet ennének, kevesebbet kellene orvoshoz járni, a gyógyszertárban nem kellene elővenni a pénztárcát és akkor már lehet, hogy nem is olyan drága a méz. A vevőkkel kapcsolatban van-e valamilyen csoportosításod? Vannak, akik értenek a mézhez, az pillanatok alatt kiderül. Velük nagyon jó beszélgetéseket lehet folytatni. Többségében Magyarországon azok vannak, akik nem tudják, hogy mire jó a méz. Ebből egy csoport hajlandó meghallgatni, hogy mi a méz, és eldönti magában, hogy tesz egy kísérletet és megveszi ezt a drága mézet. Vannak olyanok, akiket nem lehet meggyőzni. A vicc kedvéért elmesélem, hogy egy kis hölgy odajött hozzám a komlói piacon fanyar, keserédes arccal, és megkérdezte: - ezek igazi mézek? Öten- hatan álltak az asztalom körül, és lesték, hogy mi lesz. Halál komoly arccal ránéztem és azt mondtam Hölgyem, egész éjjel kavargattam a cukros vizet a gázon, hogy ilyen szép hamis mézet árulhassak itt. Ezt nevetés nélkül elő tudtam adni, de akik ott ismernek engem, már húzták a szájuk szélét. A hölgynél abszolút semmi. Ugyanolyan furcsán nézett rám, csodálkozósan. Nem vett észre semmit sem. Úgy is ment el, hogy lehet, hogy igazat mondok. Benne hagytam a kétségeket. De ilyen elvétve van. Mintha egyre több ember törődne az egészségével. Egyre több ember veszi észre, hogy ez a sok daganatos megbetegedés, ami Magyarországon van, arra vezethető vissza, hogy a létfontosságú vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat nem visszük be a szervezetünkbe. Csonka Imre, a Kaposvári Egyetem tanára, tartott Komlón egy előadást, ami döbbenetes volt a számomra. Arra hívta fel a figyelmünket, hogy az utóbbi harminc-negyven évben milyen mértékben eltűntek a földből a nyomelemek éves mézeket vizsgáltak meg. Akkor egy méz vastartalma mondjuk 100 volt, most meg lehet 30 vagy 40. És ugyanígy a többi elemmel is. Nem tud az emberi szervezet védekezni, mert nem kerülnek bele a megfelelő elemek. Döbbenetes műsor volt, nem tudom és nem is akarom elfelejteni. Még egy dolog. Említette a tanár úr, hogy 30 évvel ezelőtt volt 250 gyógynövény, most már csak Az emberek rohannak lenyírni a füvet, - mindenki szereti a portáját rendben tartani - és közben nem is gondolnak arra, hogy mikor levágják a gyermekláncfüvet, lehet, hogy akkor mennének rá a méhecskék. Eléggé furcsán hallatszik, de minden embernek el kellene magyarázni, hogy figyelj pajtás, ne vágd le még a füvedet, inkább egy hét múlva. Nézd meg, a gyermekláncfüvön rajta van a méhecske. Várj pár napot. 131

132 Mi a legnehezebb a helyi értékesítésben? Elkezdeni, megtartani a fogyasztókat, utazás, fizikai erőfeszítés, bizonytalanság.? VA helyi értékesítésben az eleje volt nehéz, az indulás. Ha arra gondolok, hogy egy fehér cetli volt a mézesüvegen, szinte mindenki így kezdi. Ma úgy érzem, hogy elég jól néznek ki az üvegeink. Jelen pillanatban csak a mézhiányra tudok visszatérni. Persze jó lenne, ha az emberek pénztárcájában több pénz lenne. Ez nem is kétséges. De különösebben nem panaszkodom az értékesítés tekintetében, nekünk megy a dolog. Tudnád ajánlani más méhészeknek azt, amit te csinálsz? Azért mi is nagyon sok lyukra futottunk. Például Siófok környékén ki akartak alakítani egy helyi kézműves vásárt. Ott volt vásározó és alig volt látogató. Rá egy hétre megint ott voltunk és ez igy ment 4-5 héten keresztül, kitartóan ott voltunk, hogy megismerjék a vásárlók. De nem jött össze. Ilyen is volt, kemény mínusz. Érdekes, hogy a siófoki mólón, ahol rengeteg ember megfordul, a Rózsakertben ott vannak a különböző árusok érdekesebbnél érdekesebb termékkel. Mi is voltunk ott, de nem ment a méz. Az nem egy olyan lelkületű hely. Leszálltak a kiránduló hajókról az emberek és elfutottak. Nemcsak a mi mézünk nem ment ott, hanem ahogy elnéztem, nem ment senkinek sem. Viszont onnan nem messzire a siófoki víztorony tövében van a siófoki piac, ott meg ment. Pedig kevesebb ember járkál ott, mint a siófoki mólón. Hogy lehet megállapítani, hogy egy helynek milyen a lelkülete? Ezt lehet érezni. Egészen fantasztikus. Szántódpuszta fantasztikus hely. Besétálnak az emberek és meglátják az 1780 körül épült cselédházakat. Akkora a kukoricagóré, hogy olyat még nem is láttam. Akkora pincerendszer van, hogy egy kisebb repülő belefér. Múzeum, festménykiállítás, lovagolni lehet, etetni, gondozni lehet őket, lovas versenyeket tartanak most már. Most már minden nyáron autószentelés van. Van egy nagyon szép kis kápolna a domb tetején és jön a plébános és meglocsolja a kocsikat, hömpölyögnek le az autók. Érdekes, de mulatságos is egyben. Indítottak egy bolhapiacot, rengeteg régi festmény, minden, amit az ember el tud képzelni, hogy volt vagy 100 évvel ezelőtt. A régi újságoktól kezdve a régi szódásüvegig, a pénzérméktől a régi órákig. Elég jól kialakult, jönnek az emberek. Próbálják azok, akik ott dolgoznak és egy kicsit árnyékban vannak, próbálják életben tartani. Mindent kitalálnak. Mi is odamegyünk a mézünkkel, nekik is, nekünk is jó. Mire lenne szükség, hogy a helyi értékesítés itt más méhészekre is gondolok, - jobban menjen, a színvonala javuljon? 132

133 Szerintem a méhésztől függ, hogy milyen színvonalon megy ki a méz. Még a mai napig is van, hogy valaki kézzel írott címkéket tesz az üvegre. Szerintem a fejekben kellene változtatni. Akiben nincs meg az a gondolat, hogy az üvegnek valahogy ki kell nézni, annak nehéz lesz. Kóstoltatás nélkül nem is szabad elindulni semerre sem. Hallgatva, fejet lehajtva, fehér címkével nehéz mézet eladni! Nagyon kellene a mézet reklámozni a médiában. Amíg nem fog a tv-ben megjelenni egy olyan reklám, hogy emberek, mézet egyetek és ne cukrot, addig csak araszolgatni fogunk előre. Köszönöm a beszélgetést. 133

134 Beszélgetés Koós Péter méhésszel, Dömsöd Ha jók az információim, Te többgenerációs méhész vagy? Édesapám és nagyapám is méhész volt, de nem egy, hanem két ágon. Te hogy lettél méhész, hogy kerültél erre a pályára? Volt egy gyerekkori álmom, hogy a mérnök csodákat csinál, ül a tervező asztal mögött és hidakat, házakat, erőműveket épít vagy tervez. Úgy nőttem fel, hogy mérnök leszek. Jelentkeztem is a műegyetemre. Édesapám méhész volt, édesanyám meg fényképész, tehát maszek szülők és ez a Kádár rendszerben két betyár rossz pont volt. A műegyetemre nem vettek fel, de a pontom megvolt, így felvettek a Kandó Kálmán Villamos Műszaki Főiskolára. Ott becsülettel meg is szereztem egy villamosmérnöki diplomát és el is helyezkedtem egy cégnél. Közben segítettem édesapámnak méhészkedni a dandár munkákban, a vándorlásban, pörgetésben, de különösebben nem foglalkoztam a méhekkel. Akkor kellett szembenézni azzal, hogy a mérnöki fizetésemből azt az autót, amit a szüleimtől kaptam a diplomára, legjobb esetben meg tudom tankolni. Rájöttem, ha családot akarok, meg eltartani magamat, akkor valamihez kell kezdeni. Néhány kitérő után - voltam kötödés, kisiparos, bedolgozó - rájöttem, hogy a méhészkedés lesz az igazi. Akkor kezdtem el méhészkedni édesapámmal családot örököltem tőle és megvolt a felszerelés, mert édesapám egy nagy méhészetet üzemeltetett. Volt több száz kaptárunk, 10 q viaszunk, jó pozícióban voltam. Villámgyorsan fel tudtam fejleszteni, amikor ráadtam a fejemet. Valahogy így csúszott át a méhészet a kezembe. Édesapám kertészkedett is, de a fő profil mindig a méhészet volt. Akkor milyen típusú méhészeted volt, vándor, vagy álló méhészet? Édesapám vándor méhész volt. Mi méztermelő méhészek voltunk. Arra mentünk rá, hogy sok vándorlással folyamatosan legelőn tartsuk a méheket és minél több mézet termeljünk. Hogy kezdtél értékesíteni? A 80-as években még a méhészek zöme kereskedőknek adta le a mézet. Édesapád is így csinálta? Volt egy állami cég a Hungaronektár és a Kádár rendszer végén jött egy újabb, a Tsz-ker. A Tsz-kernek adtam el utoljára hordóban mézet még a Kádár rendszerben. Solton, ahol a telephelyünk van, ahol most is tartjuk a méheket, volt egy nagy barackos és a szezonban barackot hordtam fel a nagybani zöldség piacra. Ott beszélgettem az eladókkal és mondtam nekik, hogy méhész vagyok. Azt mondták: a boltban olyan rossz mézet lehet kapni, vigyek fel 134

135 nekik pár üveg mézet. Először azoknak vittem, akik velem együtt árultak. Meglátták ezt a kereskedők is, és azt mondták: adjál nekünk is, olyan finom ez a méz, ezt mi is árulnánk. Üveget szereztem, kiüvegeztük a mézet és egyre többet vittem fel. Így indult az üvegezésem. Akkor, amikor én elkezdtem mézet árusítani, az első üveg mézemet 100 Ft-ért adtam el. Akkor 3.60 volt a kenyér kilója, 2.70 volt a gázolaj és 3.60 volt a benzin litere. Tehát mintegy 30 kg kenyér, 37 liter gázolaj, vagy 30 liter benzin volt egy kg méz ára. Sajnos, azóta egyfolytában romlik a méz pozíciója, a kenyér ára azóta százszorosára, a méz viszont csak tízszeresére ment fel. Azokból a régi kereskedőkből még megvan jó néhány. Olyan, hogy méhész vállalkozó, akkor még nem létezett. Ha a rendőr megállított, félnem kellett, mert nem volt beírva munkahely a személyi igazolványomba, ez akkor közveszélyes munkakerülés volt. Később megjelentem a lőrinci piacon, akkor már közvetlenül a vevőknek árultam a mézet. A 80-as évek végén a rendszerváltás előtt nyíltak az MDF piacok. Kaptam egy szórólapot, hogy Aszódon nyílik egy új nagybani piac. Megraktam az autót mézzel. Elindultam és bóklásztam Pesten, az M3-asra akartam kimenni a Bosnyák tér környékén. Bekanyarodtam a Bosnyák utcába és nagyon sok ember jött onnét kifelé. Megszólítottam az első embert, hogy mi ez itt? Ma nyílik, MDF piacnak hívják - és itt lehet árulni, mondta. Hol van itt egy piacfelügyelő? Én vagyok az, mondta. Akkor ilyen társadalmi munkás piacfelügyelők voltak. Ott azonnal leálltam, elkezdtem kipakolni és eladtam a mézet az utolsó szálig. Azóta a Bosnyákon vagyok. Vagy 30 évig árultam a Bosnyák téri szombati piacon. Ez MDF piacnak indult, a mai napig megvan. A Lehel piacon volt egy savanyúsom, aki vette a mézemet és egy normális vevő volt, eladott úgy havi kg mézet. Akkoriban zárták be a Lehel piacot, ideiglenes helyre tették és elkezdték építeni az új Lehel csarnokot. Elmentem megnézni. Pest legmodernebb piaca épült és kérdeztem, hogy lehet-e helyet szerezni? Mondták, hogy lesznek őstermelői asztalok meg lesznek üzlethelyiségek, ha gondolom, lehet rá licitálni. Az volt a rendszer, hogy a régi kereskedők - aszerint, hogy milyen régen voltak ott - válogathattak az üzletekben. Tehát aki a legrégebben ott volt, ő volt az egyes számú és az alaprajzról kiválaszthatott egy boltot, aztán a következő, stb. Az 135

136 enyém végül a 2-es sz. bolt lett. Ezt már kiválasztotta egy nagyon régi kereskedő, de perben állt az önkormányzattal szemben és elvesztette a pert. A lényeg az, hogy az önkormányzaté maradt a bolt, így licitre került. Én a piacon nőttem fel, tudtam, hogy ott kell a közepén venni és elkezdtem licitálni, de jöttek a kínaiak is. Licitáltak, feltartották a kezüket, nem húzták le. Fellicitálták úgy a boltot, hogy az én kezem már remegett. Tudtam, hogy ingem-gatyám rámegy, ha azt megvesszük. Éppen lehúztam volna, amikor a kínaiak kiszálltak. Az már tényleg az utolsó pillanat volt. Így lett boltom a Lehelen. Akkor voltak kis anyagi nehézségeink pár évig. Ki kellett fizetni a boltot határidőre. Akkor derült ki, hogy csak a négy falat vettem meg, be kell rendezni, bútorozni, rácsokat, üvegezni stb. Elég sokat rá kellett még költeni februárjában nyílt meg a Lehel. A boltunk Európában egyedülálló, csak méhészeti termék van nálunk, olyat nem tudsz kérni, ami nincs nálunk. Amerikából meg Európából, Ázsiából voltak vevőim és azt mondták, hogy ilyen bolt nincs másutt a világban. Olyan, ami csak méhészeti termékkel foglalkozik és megél belőle. Amikor indultál, volt valamilyen értékesítési stratégiád, vagy csak címkét tettél az üvegre? Szép címkém soha nem volt. Szép címkét annak kell tenni az üvegre, aki olyan helyen árul, hogy a vevő egyszer találkozik vele. Nekem törzsvevői közönségem van, nekem mézfogyasztóim vannak. Komoly mézfogyasztóim. Az én vevőim nem nézik a címkét. Aki már 10 éve tőlem veszi a mézet, az Koós mézet fog venni. Nekem nem kell a szép címkére törekedni. Egyszer váltottam címkét, utána vagy 3 évig nem ismerték meg a mézemet. Úgy kellett árulni, hogy a kirakatba a régi címkével tettük és a boltban az újjal árultuk. Nem szokták meg, hihetetlen egy címkeváltás. A vásárlóim tudják, hogy a mögött a címke mögött nagyon jó minőségű méz van óta árusítok, ez felér három egyetemi diplomával. Ha a piacon személyesen árulsz a vevőknek, az egy különleges dolog. Tudni kell a vevők nyelvét és mindig az Ő agyukkal kell gondolkozni. Egyszer csináltunk egy olyan versenyt, hogy ki ad el többet mézes dióból, amiből havonta egyet vagy kettőt lehetett eladni azon a piacon. Felvittem egy ládával, 36 db volt benne és az összeset eladtam egy napi piacon. Az a lényeg és lehet, hogy hülyeségnek hangzik - hogy a vevő azt kell hogy érezze, hogy nem is akarod neki eladni. Gondolj bele, ömlik ránk a szóróanyag, nem vesszük meg, mert tukmálják ránk az árut. Tudni kell a vevő nyelvén beszélni. Volt pl. ez a szombati piacozás. Ez egy elég komoly munka, kifárad az ember. Hajnalban indulni, ezer vevővel foglalkozni. Bevezettem, hogy ha hoznak egy kannát, hazahozom, 136

137 megtöltöm és visszaviszem és így valamivel olcsóbban kapja a mézet a vevő. Számtalanszor előfordult, hogy elfelejtettem felvinni a félretett kannákat. Te mit mondanál ilyenkor a vevőnek? Ha azt mondod, hogy elfelejtetted, megsértődik és az életben nem jön többet. Én azt mondtam: ne haragudjon, nem hoztam, mert ez a méz nekem nem tetszett, a jövő hétre lesz az a méz, amit Önnek szeretnék adni. Persze mindig jó a mézünk, mi arra vigyázunk, de ettől a vásárló boldog volt. Noha én voltam a hülye, elfelejtettem. Tehát a vevő nyelvén kell tudni beszélni. Aztán a másik: arra kell vigyázni, forgalmat akkor tudsz elérni nálunk, ha sorban állás van. Mindent el kell követni, hogy sorba álljanak. Ha rossz a piac, ott kell tartani, beszélgetni, aprópénzt visszakérni, lassítani a kiszolgálást. Ha meg hosszú a sor, a vevő már nem áll be a végére, akkor meg kapkodni, tekerni kell. Amikor nyolcan álltak sorban, kilencediknek már nem állnak be. Akkor úgy kellett dolgozni, hogy az egyik vevő fizetett, a másiknak számoltam, a harmadikat szolgáltam ki. Olyan kifejlődött bennem, hogy amikor a vevő kinyitotta a pénztárcáját, belenéztem és mikorra kivette a pénzt, a visszajáró már a kezemben volt, mert tudtam, hogy melyiket fogja kivenni. Ezzel lehet gyorsítani. Ha sokat el akarsz adni, nem kell hagyni hosszúra nyúlni a sort. Egyébként ahol kocsiról árultam, ott volt egy repedés az aszfaltban. Ha azon túl álltak, akkor gyorsítani kellett, ha azon innen, akkor pedig lassítani. Ez 5-10 éves tapasztalat, szóval a marketinghez az is hozzátartozik, hogy sor legyen, de ne legyen túl hosszú. Kitaláltam egy pontgyűjtő rendszert. Amikor kint jártunk Nyugat-Európában láttuk, hogy vannak pontgyűjtő rendszerek. Akkor Magyarországon még nem volt divat, az országban az elsők között csináltam pontgyűjtést. Ez annyi, hogy minden üvegre ráteszünk egy öntapadós pontot. A honlapomon ott vannak az ajándéktárgyak és a pontgyűjtő. A vevő megveszi az üveget, leszedi a pontot és ráragasztja a pontgyűjtőre. Ha beragaszt 10-et, akkor kap egy csuprot, zümis zoknit stb., különböző ajándéktárgyakat. Egyszer félrehúz egy vevőm és azt mondja: Én nem szeretem ám a mézet -Hát akkor kinek viszi? kérdeztem, mert nagyon sokat vitt. Ajánlgatom baráti körben. Ügynökölt nekem, hogy legyenek pontjai, mert azt mondta: a zümis zokni a világ legjobb zoknija. Amikor 75 éves volt a méhészetünk, akkor kiagyaltam, hogy csinálnék egy 75 évi szülinapi bulit színházban vagy egy stadionban, mert nekem rengeteg vevőm van. Körbenéztem, kibéreltük a József Attila Színházat és kétszer is megtöltöttük, egyszer a bosnyákos, egyszer 137

138 meg a leheles vevőkkel. A szülinapi buli abból állt, hogy Bross Péter (akkori OMME elnök) mondott egy rövid beszédet az elején, én meg sem szólaltam, majd volt egy műsor: Irigy Hónaljmirigy, fél óra operett, Fenyő Miki, és Koós János. Úgy gondoltam, minden korosztálynak legyen program. Nagy siker volt. Azt is hallottam, hogy évente egyszer busszal elviszed a legjobb vevőidet a méhészetbe és egy ebédre. Ez is működik? Ezt egy évben egyszer csináljuk. Szeptember elején, amikor már a méhész szezonnak vége, de még jó az idő, mindkét piacról indítunk egy-egy buszt, két különböző nap, általában szombat, vasárnap. Előtte felhívom a vevőket és meghívom őket. Dömsödön megnézzük nálunk a méz kiszerelő üzemet, mindenki tölt egy üveg mézet, megismeri, hogy melegítjük, hogy szűrjük és a mézről mesélek. Megebédeltetem, alaposan vendégül látom őket. Megérdemlik, mert sok pénzt hagytak ott nálunk. Azokat hívom meg, akinek a legtöbb pontja van, családostól, unokástól. Egy 50 személyes buszra család tud felülni, általában ketten-hárman jönnek egy családból. Ebéd után pedig lemegyünk Soltra és ott méhészkedünk. Kaptárt bontunk, kiveszünk egy lépet, beletesszük üvegkaptárba festett anyával, körbe tudják nézni. Az üvegkaptárban még az is egész közelről megnézheti a méheket, aki fél tőlük. Kérdezhetnek, közben fedelezhetik a lépeket, majd azt betesszük a pörgetőbe és kipörgetjük. Rendkívül boldogok, megkóstolják a friss mézet. Lélektanilag azt szeretném, hogy lássák, hogy valóban méhészek vagyunk. A végén visszavisszük ugyanoda a piacra őket. Ezt 15 éve csináljuk körülbelül. Ezek a vevők életükben már csak tőlem vesznek mézet és nem a méz árát nézik. Látják, hogy milyen körülmények vannak, nálunk tényleg a mennyezetig csempézve, olyan előírásoknak is megfelelnénk, amelyek még nincsenek is. Tehát szép az egész. Milyen vásárlói típusokat tudnál megfogalmazni? Nehéz tipizálni, ahány, annyi féle. Vannak olyanok, akik mézfogyasztók télen-nyáron, egész évben eszik a mézet. Ők nyáron is járnak vásárolni. A mézfogyasztó egész évben vásárol mézet, hozzátartozik a mindennapjaihoz, ez az egyik típus. Az átlagfogyasztó nyáron nem vesz mézet, ez számára szezoncikk. Az átlagfogyasztó télen nem eszik fagyit, nyáron nem eszik mézet. A harmadik a meghűlés vásárló, aki, ha jönnek a hidegek, akkor teát főz és mézet eszik. Van egy olyan réteg, fiatalok inkább, akik csak akkor vesznek mézet, amikor már halálukon vannak. Tudat alatt tudják, hogy a méz az gyógyszer. Amikor halálos betegnek érzik magukat, akkor eszükbe jut, hogy a méz, meg a propolisz, mert hallották a 138

139 nagymamától. Ők nem jó mézfogyasztók, csak akkor esznek mézet, ha járvány van, meg köhögnek. Én így tudnám tipizálni, de sokféleképpen lehetne, gyakorlatilag minden vevő más. Kik segítenek neked az érétkesítésben? Van két boltunk, ahol van két-két alkalmazottunk. Sokáig én jártam szombatonként piacra a feleségemmel együtt. Őt kiraktam az egyik piacon és én mentem át a másikra. Ez így ment vagy húsz évig. Most már egyáltalán nem árulunk, amióta üzleteink vannak. Ott van két-két alkalmazottam és két-két alkalmazottam a méhészetben a méheknél. Bejelentett főállású alkalmazottak. A fiam elvégezte a Kandót, Ő is teljesen az én nyomdokaimban jár. Úgy döntött, hogy méhészkedni akar, mert ebben az országban nem olyan egyszerű mérnöknek elhelyezkedni normális helyre. Péter, exportra vagy külföldi szállításra gondoltál már? Már többször megkerestek és fel is tudnék sorolni legalább 15 országot, ahova rendszeresen viszik a mézet vevőim. Van izraeli, angol, francia vevőm, ezek legalább éve megjelennek egy évben egyszer nyáron, nagy kannákat hoznak, elvisznek kg mézet és a karácsonyfa alá teszik az unokáknak. De ez nem az az igazi hivatalos export. A hivatalos exporttal az a baj, hogy nekem van 300 vagy 400 méhcsaládom és arra nekem megvan a magyar vevőköröm. Azt nem tehetem meg, hogy a saját vevőimet nem szolgálom ki. Ha valaki idejön, hogy elvinne 10 tonna mézet, akkor bezárhatnám a boltjaimat egy-két hónapra. Ezt nem tehetem meg. Kik a partnereid, kikkel dolgozol együtt Dömsöd környékén? Nagyon sok méhészt kineveltem már, jöttek hozzám, a mai napig felhívnak. A nálam 10 vagy 15 évvel fiatalabb generáció, akik kikérik a tanácsomat, és ha szükségem van netán mézre, akkor tőlük veszek megbízható mézet, olyat, mint a sajátom. Az én technológiámat csinálják, gyakorlatilag a felügyeletem alatt minden lépésről kikérik a véleményemet. A közvetlen értékesítéssel mennyivel lehet jobb árat elérni? Az az igazság, hogy borzasztó nehéz kiszámolni. Én a saját mézemet árulom és csak akkor veszek hozzá, ha szükség van rá. Azt egy kereskedő tudja megmondani, hogy amíg üvegbe kerül a méz - kupak, címke, szállítás, üzlethelyiség bérleti díj, az eladó munkabére, - egy üvegre mennyi költség esik, nekem gőzöm nincs. De működik, mert jövedelmező, valamennyi marad rajta. Hozzá kell tenni, hogy egyre nagyobb konkurencia harc van és már nem is szoktam javasolni annak, aki most kezd el üvegezni. 139

140 Van egy torta, ami egyre kisebb és egyre több szeletből áll. A piacon hetente újabb és újabb méhészek jelennek meg, rendkívüli módon szaporodunk, miközben a fogyasztás, - az a gyanúm - csökkent. Én rendkívül jó pozícióban vagyok, mert 40 éve kezdtem. A vevőimet elkanalazni nagyon nehéz. Sok ezer olyan vevővel rendelkezem, aki az én mézemet fogja megvenni akkor is, ha valaki fél áron odaáll mellém. Az a kereskedő, aki 30 vagy 35 éve tőlem vásárolja a mézet, nem fog mástól vásárolni. Nem fog átállni. Aki most kezdi az értékesítést, egyáltalán nincs jó pozícióban. De azért én is ideges vagyok, mert azt észreveszem, hogy a vevőim pénztárcája egyre vékonyabb. Régen az üveges eladásaink 99%-a kilós üveg volt. Most ott tartunk, hogy 70%-a kilós, 20% fél kilós és 10% negyedkilós. A kezdetek-kezdetén negyedkilóssal nem is foglalkoztunk, mert megpróbáltuk és senki nem vett. Volt az embereknek annyi pénze, hogy aki elszánta magát, hogy mézet vesz, az minimum fél kilót vett. Tehát a vevőim megvannak, de egyre kisebb a pénztárcájuk. Vagy ritkábban jönnek, vagy kisebbet vásárolnak. Nekünk is piacvesztésünk van minden évben, de úgy veszem észre, hogy nem a vevőink száma, hanem a fogyasztásuk, a vásárlásuk csökken. Szerinted a valósághoz közelít a médiában közölt 70/dkg/fő/év hazai mézfogyasztás? Szerintem a valóság ennek többszöröse, azt hiszem, hogy a duplájához közelebb lesz. Ne felejtsd el, hogy Magyarországon a méhészek 98%-a háztól is árul mézet, ami sehol nem jelenik meg a statisztikákban. Az olyan méz jelenik meg, mint az enyém, mert én vállalkozó vagyok. Amit Pesten eladunk, az be van ütve a pénztárgépbe, le van könyvelve. A szupermarketekben mekkora forgalom lehet? Úgy érzem, hogy a magyar mézfogyasztó inkább méhésznél vásárol, nagyon kicsi a szupermarketekben a méz forgalom. Nem azt mondom, hogy nem vesznek, de a háztól meg a piacokon sokkal több méz fogy. A szupermarketekben néha megcsinálom, hogy pl. ott van a negyedkilós mézes maci, kicsit elfordítom az elsőt, és kicsit odébb teszem. Néhány nappal később a maci még mindig ott van elfordítva. Ilyen módon is lehet tanulmányozni, hogy mennyi fogy. Magyarul: abban a szupermarketben néhány napig nem vettek le a polcról egyetlen egy akác negyedkilós macit sem. Magyarországon a méhészek többsége hordóban adja el a mézét a felvásárlóknak. Ez olyan, mintha krumplit, vagy szenet, vagy gabonát adna el, tehát arc nélküli lédig termékként értékesül a magyar méz külföldön, bár azt mondják, hogy ez a kínai mézek minőségjavítója. Nem a kínai méz a hibás, meg a méh meg a méhész, egyszerűen így rendelik meg tőlük. A kínaiakhoz úgy mennek oda ezek a csodálatos európai mézkereskedők, - nem magyarokról 140

141 beszélek - hogy etetett mézet kérnek, így rendelik meg. Ahhoz vesznek tőlünk mézet és följavítják vele. Az egyesületünk csinált egyszer egy próbát. Kértük azokat, hogy akik külföldön járnak, hozzanak haza magyar akácmézet. Azt hiszem, a 16-ból talán egyben vagy kettőben találtak akácméz nyomokat. 14-nek köze nem volt az akáchoz, nem is magyar méz volt, ezt meg lehet állapítani a pollen összetétel alapján. Szegény németek gyenge mézet esznek. A franciák meg az olaszok azonban már igényesebbek, az olaszok a legnagyobb vevőink. Ott akácmézet kell tenni az akácmézes üvegbe, legalábbis valamilyen szinten. Az eredeti kérdésedre visszatérve, az idei évben gyakorlatilag az jár jól, aki hordóban adja el. Az idén annyira drága a méz, hogyha kiszereled és kimész a piacra és a saját rezsidet levonod valószínű, hogy nem kapod meg a hordós árat. Tehát magyarul, ha méz hiány van, akkor a hordós eladó jár jól, ha pedig túltermelés van akkor az jár jól, aki üvegben adja el. A piacon mindenki üvegben akarja eladni. Nem tudom, hallottál-e a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületéről? Azt én találtam ki és az első elnöke voltam. Nagy méhészetek, méhész, méhcsalád számban hatalmas mennyiség. Azért hoztam létre, hogy jobban adjuk el a saját mézünket. Egy nagy méz készlettel rendelkezünk és mindig előkerült, hogy csináljunk egy közös céget, amelyen keresztül jobb áron eladhatjuk nyugatra a mézünket, nem hordózva, hanem kiszerelve. Bármilyen megoldás érdekel, csak jobb árat kapjunk érte. Volt egy jó év, magas volt a méz ár, mint idén. Akkor azt mondták: -menj a fenébe Koós Péter, nem kell nekünk ilyen cég. A következő évben annyi méz volt, hogy Dunába lehetett önteni. Leesett 30%-kal a méz ár. Sírva könyörögtek, hogy most csináljuk meg a céget. Azt mondtam nekik: -most akartok kezdeni, amikor a kutyának nem kell méz? Kezdeni akkor kell, amikor méz hiány van, akkor lehet piacot szerezni, meg betörni. Mit ad isten, a következő évben megint méz hiány volt, megint felment az ára. Na gyerekek, most itt az ideje. Ne, most ne csináljuk, olyan jól eladtam a mézet. Érted? A méhész a méhekhez nagyon ért, de a közgazdasági ismerete? Az emberek 90%-ának gőze nincs a közgazdaság alapjaihoz sem. Mondom, ezek nagy méhészek, komoly nagy súlyú méhészek, sok ezer méhcsalád. Ők is akkor akarnak betörni a piacra, amikor nincs piac. Amikor mondom, hogy itt az idő, most be lehet törni a piacra, akkor azt mondják, nem! Most olyan jó a méz ár. Péter, mit tanácsolsz a 30 körüli méhészeknek, akik már 5 8 éve méhészkednek, nagy ambícióik vannak, kiüvegeznek és egy szélesebb spektrumban gondolkodnak, bemutatóhely, programok, turizmusba bevezetni a méhészetet: látod ennek esélyét? 141

142 Tulajdonképpen semmi probléma nincs azzal, ha valaki mézet üvegez és árul. Az egy nagyon pozitív dolog, csak sajnos nem tudom hova vezet, a méhészeknek nem fog kiutat jelenteni. Ahogy mondtam, egyre többen és többen jelenünk meg. Nem tudom, mennyire ismered a méhészet problémáját? A méhészet legnagyobb problémája, hogy a méhlegelő helyeink is elfogytak. A legelőnk fogy, a méheink meg szaporodnak. Van egy megélhetési kényszer is, sokan nem tudnak mit csinálni és nekifognak méhészkedni. Gyakorlatilag évente 20%-kal több a méhész itt a környékünkön, noha már így is sokan vagyunk. Elviszem a méheimet egy akácerdőbe, fölállok egy dombra, szétnézek és mindenütt méheket látok a környéken. Nem vicc, ezer méhcsaládot egy álló helyből. Mindennek van határa. Egy nagy összeomlást prognosztizálok. Nem tudom, hogy mi, de nagy probléma lesz a méhészettel. Ugyanez látszik a mézpiacon is. Egy olyan piacon, aminek tonna a felvevő képessége, ha megpróbálunk eladni tonnát háztól üvegben, akkor sejtheted, hogy mi lesz annak a vége? A piac le van fedve. Úgy tudok csak piacot szerezni, hogy valakit kitúrok onnét. Magyarország 30 évvel ezelőtt is négyszer annyit termelt, mint amennyit megevett. Túl sokat akarnak eladni a méhészek a belföldi piacon. Attól, hogy kétszer annyi méhész megy ki a piacokra, attól nem lesz több fogyasztó. Tudom én, hogy a hordós mézkivitel disznóság, mert mint a krumpliszsákot, úgy viszik ki. De ki kell vinni kétharmadát hordóban, mert egyharmadánál többet nem vesz fel az ország. Vagy pedig valamit csinálni kell, hogy nőjön a hazai fogyasztás. Sajnos erre senki nem hajlandó áldozni egy fillért sem! Kinek kellene? A méhésznek? A méhész azt mondja, nem ő adja el, fizessen reklámköltséget a kereskedő. A kereskedő azt mondja, hogy ő csak megveszi, továbbadja, fizessen a méhész. Azt se tudjuk, hogy ki reklámozza a mézet. Egyszerűen még azt sem döntöttük el, hogy kinek kéne fizetni ezt az egész költséget. A mai fogyasztót a tévén meg az interneten keresztül lehet megszerezni. Ha van egy jó terméked, az kevés. Nagyon kevés. És mi van azokkal a társadalmi csoportokkal, akik mézet nem fogyasztanak, nem kóstolják, nem is tudják, hogy milyen a méz? Mi próbáljuk elérni őket. Van egy olyan akcióm, ezt hosszú évekig évig -csináltam, most egy-két éve hanyagoljuk. A lényege az, hogy Pesten két általános iskolában kiírtunk a méhekkel és mézzel kapcsolatos rajzpályázatot, és csináltunk egy méhek napját. Eljött a mézkirálynő, vittünk üvegkaptárat az iskolába, kitöltettünk velük egy teszt lapot, mézet kóstoltattunk, ajándék mézet kaptak. Ezzel próbáltuk a fiatalságot mézfogyasztásra 142

143 szoktatni. Az hatalmas feladat lenne, hogy a mézfogyasztást megnöveljük az országban. Nagyon nehezen kivitelezhető, mert a szokások elmennek a chips meg a hamburger irányába. A másik meg az anyagiak. Mennyi fajta mézed van? Fajta mézből hét féle van, egy méhészet ennél többet már nem is nagyon tud előállítani. A magyar fogyasztói szokások úgy néznek ki nagyon leegyszerűsítve, hogy akinek sok pénze van, akácot vesz, akinek kevés, az vegyes virágmézet, aki köhög, az hársat. Itt vége is van a mézpiacnak. Van még selyemfű, szelídgesztenye, erdei virágméz, repcekrém méz, de ezek 5% alatt vannak az összes méz forgalmában. Amióta érezni, hogy a vevőknek kisebb a büdzséje, ugyanannyi akác fogyott, mint vegyes virágméz. Most már 30%-kal több vegyes fogy, mint akác. Én azt próbálom elmondani a vevőimnek, amikor beszélgetünk, hogy sok mézet kell enni, mert egy rendkívül egészséges táplálék. Van egy pék ismerősöm, 18 féle adalékanyagot használ a pékségében a kenyér és a péksütemények sütéséhez. Ha a méhész a mézet normálisan kezeli, akkor az bio termék, függetlenül attól, hogy rajta van-e az egyesület pecsétje vagy nem. Az igazi méznek bio-nak kell lenni, ezt próbálom megértetni a vevőimmel. Köszönöm a beszélgetést. 143

144 Beszélgetés Erdélyi Tibor méhésszel, Győr Csanaki Méhes Céh Hol, kitől tanult, mikor, mekkora állománnyal kezdte a méhészkedést? Hogy indult a pályája? 1992-ben kezdtem el elméletben méhészkedni. Két iskolát végeztem el, egy méhész szakmunkás képzést, illetve egy aranykalászos gazda tanfolyamot ben vásároltam az első családjaimat. Az előzmény gyakorlatilag az volt, hogy megörököltem egy családi házat, a hozzátartozó 5500 négyzetméteres telekkel. Ez adta azt az alapot, - a számomra teljesen ismeretlen, de nagyon vonzó képből, ami bennem élt a méhészkedésről, - hogy elkezdjem. Akkor dolgozott már, vagy tanult még? 89-ben kerültem Ménfőcsanakra, majd programszervezőként művelődési házban dolgoztam, és ez utóbbi meghatározta, hogy a pályám a méhészetben így alakult. A rendszerváltás a kézműves kirakodó vásárok indulásának időszaka volt. Azért, hogy jól tudjam fejleszteni a méhészetemet, kézműves kirakodó vásárokra jártam, nem a helyi piacra. Az elején gondolom, mint művelődési ház munkatárs? Igen. Azután 1998-ban lettem főállású méhész. Hogy tanult meg méhészkedni? Kitől tanult? Rengeteg saját tapasztalaton és bukáson keresztül. Itt a környéken egy méhészt tudok említeni, Kiss Miklós nevét, akihez jártam. Gyakorlatilag inkább azt mondhatom, hogy szakkönyvekből, autodidakta módon tanultam. De ma is tanulom És 20 családdal kezdett? Igen, 20 családot vásároltam, nagy elszántsággal A családja mit szólt ehhez? Örültek ennek? Akkor még nem voltam nős. A szüleim támogattak. A rendszerváltás utáni időszakban szép lehetőséget láttam benne. A méhészet akkor is, most is egy olyan mezőgazdasággal foglalkozó tevékenység, aminek mind a társadalmi, mind az anyagi megbecsülése nem olyan szintű, mint a társadalomban betöltött hasznossága révén megérdemelne. Nem egy könnyű út A húszból közben lett 240. Az elmúlt húsz évet milyen szakaszokra tudná osztani? Milyen mérföldkövek, minőségi váltások voltak? 144

145 Tulajdonképpen nem voltak nagy szakaszok. Mindig apró lépésekben mentem előre, hiszen volt egy nagy korlátom. Az, hogy csak közvetlenül vásárlónak értékesítettem, így a vásárlói visszajelzések határozták meg azt, hogy hogyan méhészkedjek. Ennek a technológiája, a magas minőségű méhészeti termékek előállításának elsőbbsége a mennyiségi termelés rovására nem volt közismert. Általános volt a piacon értékesítés, a háznál történő értékesítés, valamint a nagybani hordós leadás. Talán mégis beszúrnék egyet, ha már mérföldkőről van szó. Szombathelyen végeztem a Tanárképző Főiskolán és nagy szerencsémre sikerült Hazai mézfogyasztási tükör címmel írnom egy piackutató szakdolgozatot. Azt lehet mondani, ez alapozta meg a méhészkedésemet, hiszen pontosan kiderült, hogy a fogyasztónak két dologra van szüksége: hogy finom terméket fogyasszon, illetve megbízható helyről származzon, megbízható legyen. Erre a két vezérfonalra fűztem fel gyakorlatilag a méhészkedésemet. A magas minőségű méhészeti termék tulajdonképpen mit jelent? A méhészek azt mondják, hogy a mézet a méhek megcsinálják, tehát a minőségen nem kell változtatni. Mind a kettő igaz. Azt gondolom, hogy bor és bor, méz és méz vagy bármilyen más élelmiszer közötti különbséget az határozza meg, hogy először az ember milyen gondossággal és figyelemmel termeli, másodszor pedig az, hogy a terméket hogyan kezeli. A lényeg: a méz finom legyen. A finomságát meghatározza többek között az, hogy a méhész mennyire pontosan választja el a fajtamézet. Ez nagy technikai hátteret, jó szervezőkészséget, pontosságot, logisztikai tudást igényel. Hogy pontosan el tudja választani, hiszen a méhek hordása az egyik, majd a másik növényről akár egy délelőtt alatt fordul meg. Egy napszak alatt véget ér az egyik, és következik a másik. Akkor készen kell állni, a méz elvételére. A másik pedig a méz kezelése, amivel gyakorlatilag szakirodalom nem foglalkozik. Tulajdonképpen a mézkezelés a feldolgozó üzemek titka. Ezt kellett kisüzemi módszerekkel megoldani. Azt, hogy valóban megőrizzem azt az állagot valamint azokat az íz és zamatanyagokat, amelyek a frissen pergetett mézben benne találhatók. Az egyik felvásárló cég is így hirdeti magát, hogy van valamilyen spéci kicsomagoló technológiája. A címkére még a méhész nevét is rá tudják tenni, de a kicsomagolt mézet már a feldolgozó értékesíti, ő viszi el a hasznot. Ez mindig is így volt és így lesz. Legalábbis ebben a rendszerben. Igaz a speciális technológia, hiszen a méz víztartalmának mesterséges csökkentésével vagy a méz 145

146 természetes kristályosodási folyamatának megnyújtásával tudnak dolgozni. Gyorsan fel tudják melegíteni a mézet, magasabbra, mint az általános 40 fok, és gyorsan le is tudják hűteni. A szűrési technológiája is nagyüzemi. Jó a mézkezelése, amit kisüzemi méretben nem is lehetne megoldani. Mindig sűrű méze van, bármilyen mézet vásárol föl, természetesen a legalacsonyabb áron, hogy a profitját maximalizálja. Itt a kulcs, a felvásárló mindig a leggyengébb alapanyaggal tud dolgozni. Hiába van egy speciális feldolgozási mód, akkor is a leggyengébb minőségű alapanyagot kapja meg azért a felvásárlási árért, amit ő ajánl. Minden méhész félreteszi magának, a saját és biztos piacának a legjobb minőséget. Ez természetes. És mindig van olyan méz, ami nem teljesen száz százalékos. Nehéz ezt megfogalmazni, van finom és finomabb méz is. A hordásváltás során gyűjtött, vagy a hígabb méz megy a felvásárlónak. A felvásárló, aki kiszerel, mindig az országban fellelhető leggyengébb minőséget birtokolja. A felvásárlási láncban résztvevők mindannyian profitmaximalizálásban érdekeltek. A felvásárló, mindig a legnagyobb saját haszonnal tudja elvinni a terméket a méhésztől. Kiajánlanak egy alacsony felvásárlási árat, és a méhész, aki semmilyen likviditással nem rendelkezik, azonnal odaadja a mézét. Majd pár tíz forintot emelnek a felvásárlási áron, akkor megint megtalálják azt a réteget, aki kényszerből, de odaadja. Emelnek félszáz forintot, megint le tudják termelni a mézet. Gyakorlatilag a méhésznél mindig a legkisebb haszon marad. A marketing pedig mindig a méhésznél kezdődik. Amikor abszolút likviditási problémái vannak, akkor erre már nem fog tudni költeni. Ha ő maga nem költ, akkor meg ne is várja azt, hogy másvalaki majd segíteni fog a költésben. Én mindennek a fundamentumát abban látom, hogy meg kell becsülni önmagunkat. Aki ezt a terméket előállítja. Nem a felvásárlási ár a referenciaár, hanem a nagykereskedelmi üzletben kapható méz fogyasztói ára. A kézműves piacokra visszatérve. Mi volt a kézműves piacok előnye a zöldség- és heti piacokhoz képest? Más termékek kerültek oda, gyakorlatilag a marketing akkor született az országban. Azt gondolom, hogy igény volt arra, hogy kifejeződjék: ez nem az a minőség, mint ami a piacon megjelenik. Egy viaszos vászon abrosz és föltornyozott termékek. Mosott uborkás üveg műanyag tetővel és a tetőre filctollal ráírva az ár. Ez volt a klasszikus piaci megjelenés. Ebben az általános kínálatban jelentem meg a termékeimmel. Folyamatosan azon igyekeztem, hogy a belső tartalom tökéletes legyen, és ehhez öltöztettem hozzá a termékeimet. Gyakorlatilag 146

147 marketing eszközöket alkalmaztam arra, hogy a terméket pozícionáljam. Úgy gondoltam, hogy amennyi figyelmet fordítok a termékre, az megérdemli, hogy úgy is kínáljam. Ezeken a helyeken ezt könnyű volt észrevenni, ez más minőséget kommunikált. Még ma is értékesít a kézműves piacokon? A kézműves piacokon - amikor valóban ritkák voltak - nagyon koncentrált kereslet volt. Várakozás volt, akik oda jöttek, akkor nem csak nézegetni, szórakozni, hanem vásárlási szándékkal érkeztek. Ez a vásárszervezőknek egy extraprofitot adott, 2-3 hetente volt egy vásár az országban. Ma 5-6 vásár van minden egyes hétvégén. Ez természetesen már nem azt a koncentrált figyelmet és keresletet jelenti, mint ami volt. Ezekre a kézműves kirakodó vásárokra már nem járok. Két-három olyan országos rendezvény van, amelyiken megjelenek, amelyik fönn tudta tartani a minőségét. Akik megtartották a kísérő rendezvényeket, a kulturális rendezvények színvonalát is, és nem csak letették a pavilonokat. Hogy jól működjön, hangulata legyen egy vásárnak, ott kulturális rendezvényeket is társítani kell hozzá. Észrevettem, hogy azt a minőséget, amit én termelek, a fővárosban becsülik meg legjobban. Négy-öt évvel ezelőtt alakult át az értékesítésem. Nem a vásárokon való értékesítéssel, hanem kiskereskedelmi üzletekbe való beszállítással. Megnövekedett a közvetett értékesítésem. Ha kiskereskedelmi üzletekbe szállít be, gondolom, hogy ez Budapest és Győr. A boltoknak rá kell tenniük az áfát az árra. Ez zavaró tényező-e, vagy ebben a kereskedőnek is megvan a maga haszna, meg magának is? Az áfa határozottan drágítja, nagyon sokan alanyi mentesen értékesítenek. Hat évvel ezelőtt, -mivel én közvetlen vásárlóknak értékesítettem-, tudtam, hogy mi az az ár, amit még hajlandók odaadni a termékemért. Tisztában voltam a fogyasztói árral. Az üzletek akkor még elfogadták erre a termékre a 20 százaléknyi árrést. Három évvel ezelőtt 30%, most már 40 %- nyi haszonkulcsot kell adnom egy üzletnek, hogy működjön. Ennyit kell nekem visszaengednem. Ha nem tud 40 %-ot keresni egy kis üzlet ezen a terméken, akkor sajnos nem fogunk tudni együttműködni hosszú távon. Egyre kevesebbet fog tőlem rendelni, egyre kisebb tételekben, egyre jobban ott marad a polcon. Negyven százalékot kell produkálni, plusz 27 százalék áfa tartalmat. A 67 %-ot ez a termék nyögve bírja el. Egy csipsz, egy feldolgozott, vagy nem természetes alapanyagú termék, avagy a vizualitásban rabul vagy átejtő az elbírja. Elég zsákutcásnak látom ezt a helyzetet. 147

148 Budapest elbírna még méhészeket, ha megtalálják a saját piaci szegmenseiket. Persze, mindig lehet rajta javítani. Nagyon egyszerű, nézzen meg egy méhészeti térképet. Nézze meg, hogy hány méhész van egy megyében. Mindenkinek vannak értékesítési csatornái. A lakóhelye közelében az utcában, a feleség munkahelyén, a rokonokon keresztül, a gyerek iskolatársai, satöbbi. Az egy méhészre jutó potenciális vásárló Budapesten a legnagyobb. Nagyon egyszerű a képlet. A média még mindig a 70 deka/fő fogyasztást kommunikál, de van, aki azt mondja, ez felment már egy kilóra. Valós ez a szám? Senki nem fogja tudni ezt az adatot megmondani. Nyilván én is kedvezőbbnek látom a helyzetet, de valós adatot nem fogok tudni ebből kitalálni. Van-e állandó vevőköre? Most, hogy boltokon keresztül értékesít, a vevőkkel hogy tart kapcsolatot, hogy jönnek a visszajelzések? Honlapon és formájában, telefonon. Ezeken keresztül történnek a megrendelések. Most már nem kell piacot keresnem. A meglevő, és az új vásárlók az erőmet le is fedik, nem kell új piacot kutatnom. Illetve, Passauban voltam egy hónappal ezelőtt, és értékesítettem a mézemet. Egy magyar hét volt. És el lehetett adni a mézet? Újra éreztem, hogy az egyik és nem a legfontosabb termék tulajdonság az ár Baranyai méhészektől hallottam egy korábbi tapasztalatukat, hogy Gráczban hasonló rendezvényen az osztrákok elmentek a külföldi standok mellett és csak osztrák mézet vettek. Ez biztos igaz, de azt gondolom, hogy ha nem statikus a stand, hanem az ember dinamikussá teszi, természetesen kóstoltatással, olyan megjelenéssel, akkor meg lehet győzni a vásárlót, hogy ez a termék kitűnő. A magyar mezőgazdasági termékek imázsa még mindig él a külföldi vásárlóban is. Én nem éreztem megkülönböztetést. Nemrég egy finn méhész honlapjára bukkantam, aki sarki mézet árul Németországban. Harminc euró fölötti árat el tudott érni a különleges mézével. Magyarországon lenne-e esély valami hasonlóra? Pont ezt a szegmenset használom én is ki. Nem kell megmagyarázni ezt a mézet a vásárlónak, mert mindenki tudja és érzi azt, hogy ez természetes, nagyon védett területről érkező, teljesen a biológiai körülményekhez alkalmazható méz típus. Németországban bizony kevesebb az érintetlen terület. Jól megtalálta a bemenő oldalt, meg a kimenő oldalt is, ezért van sikerre ítélve. Nyilván nem korlátlanul áll rendelkezésre a termék Itthon nem 148

149 könnyű megtalálni az ilyen terméket, hiszen sokan vagyunk. Konkrét példám is van. Nagyon sokáig Tihanyban gyűjtöttem az öreg levendulásban levendula mézet. Folyamatosan ott voltam, követtem annak változását. (Az öreg levendulás egyre elhanyagolttá vált, most már próbálják javítani, illetve a bekötő út mellett levő pár hektáron telepítettek és már termőre fordult.) Nincs az a levendula méz, amit Magyarországon el ne lehetne adni arany áron. Csakhogy ez a piaci igény úgy jelentkezik, hogy más méhésztől is megkérdezik, hogy levendula méze van-e? Mert, hogy olyan finomat evett a vásárló. Ennek következménye, - már nem járok levendula mézért - a terület eltartó képességének többszörösét meghaladó méhcsalád jelenik meg. A piaci igény minden termelő felé megjelent, és a termelők elárasztották a területet, mert mindenki csak a kimenő oldalt figyelte. Mi történt? A levendula méz minősége romlott? Nem lehet gyűjteni. Egy focipálya méretű területre ráteszek két tehenet, ötvenet, majd kétszázat. A kétszázból mind a kétszáz elpusztul. Nincs elvehető mennyiség. A méhcsaládok legyengülnek, nem éri meg. A következő évben az a méhész már nem fog jönni, aki rázúdította a méhcsaládjait erre a zsebkendőnyi területre. De mindig lesz olyan valaki, aki a piaci hívásnak eleget téve megint szeretne sokat termelni. Még egy érdekesség: Megjelent a tihanyi levendula ágyon érlelt méz. Egyszerű akácméz és levendulavirág keveréke. És a levendulás méz és a levendula méz között csak egy-két betű, de micsoda különbség van! Olyan mintha világban élünk Magának talán 15 fajta méze is lehet, amit egyfajta csúcsnak gondolok ebben az országban. A vásárló értékeli, hogy nagyon spéci mézei vannak? Külön marketingje van az egyes mézeknek? Természetesen az első számú az, hogy több érzékszervre hatok. Folyamatos kóstoltatás, illetve irányított kóstoltatás. A borászoknál sem az aszúval kezdik Tokajban a borok bemutatását. Ennek is pontos sorrendje van, hogy hogyan lehet meggyőzni egy vásárló jelöltet, hogy igen is van méz és méz között különbség. Mindegyiknek van speciális szerepe, feladata, vagy előnye és azt kell megtalálnunk, ami számára előnyt jelent. Marketing szempontból tudatosan építem fel a termékeim megjelenését, a termék bemutatása is tudatos. Van-e valamilyen törzsvásárlói rendszere, vagy pontrendszere, kedvezmény rendszere? 149

150 Nem, nincs. Lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy a másik fő értékesítés, ami jelentős, a karácsonyi vásáron való részvétel. A Budapesti Vörösmarty téri karácsonyi vásár, illetve a Deák téren a Kézműves Magyar Ízek vására. Idén én is részt fogok venni mind a kettőn. Azt hallottam, hogy ezeken a helyeken nagyon sokat kell fizetni. Ez így igaz. Ezzel együtt megéri? Vagy ez reklám is egyben? Ezt mindig így kell tekinteni, én ebből élek. Nem abból a konkrét bevételből, hanem annak a hozadékából is. Hiszen számtalan ember megfordul ott. Nem kevés a befektetés, de azt gondolom, hogy összességében megéri. Nagyon fontos, hogy utána valóban ki is tudja szolgálni a vásárlókat az ember, ha már egyszer igényt támasztott. Tévedek, ha azt mondom, hogy maga a mézfogyasztási piac felső szegmentjét próbálja megtalálni? Inkább azt gondolom, hogy számomra szakmai kihívás, hogy olyan terméket állítsak elő, amit ez a szegmens is értékel. Persze nem mindig elérhető számomra ez a réteg. Szakmailag törekszem, de nem mondanám azt, hogy csak a gourmand társaság a vásárlóim köre. Inkább azt, hogy a termékben különbséget tenni tudó és saját magában is elvárásokat támasztó, fogyasztói igényekkel rendelkező vásárlók köre. Van-e a méznek someliere-je? Van-e olyan, aki a méz gazdagságát szavakban is ki tudja fejezni és leírni? Kellene ilyen? Jó lenne ilyen? Nagyon kellene, hiszen a minőség és az egyedi termék viszi előre a méhészetet, mint minden terméket. Nem az árverseny, aminek mindig a minőségromlás az eredménye. Tud ilyen embereket, akik meg tudnák fogalmazni, a minőség és beltartalmi gazdagság kérdését? Nekem van kapcsolatom mézkedvelő somelier-vel, aki tud beszélni a mézemről, azt már tudom. Ez egy jó irány lenne. Ez nagyon jó volna. Turisták mennyire játszanak fontos szerepet magánál, mint vásárlók? Vásárban, főleg a karácsonyi vásárban egyértelmű. Ez jelentős, de ha csak a turistákra építenék, az kevés lenne. Gyakorlatilag a tizenkét éves folyamatos jelenlétből, a vásárlási feszültséget eloszlató megjelenésből élek. Úgy is jönnek hozzám a vásárlók, hogy Jó napot kívánok! Adjon ebből és abból Vagy: Erdélyi Úr! Mi az, ami tavaly nem volt? 150

151 Mi a legnagyobb kiszerelés belőle? Jó, legyen szíves csomagolni, mondja az árát! Ez a tőke. A csúcs. Az ember mindig erre vágyna. A maximális bizalomra! Hogy áll az alkalmi vevőkhöz? Mit tesz, hogy állandó vevővé tegye őket? Igen, meggyőződésem, hogy egy vásárlás nem akkor ér véget, amikor a nyugtát megírom, vagy a farzsebembe teszem a pénzt. Hanem akkor, amikor újra találkozunk egymással. Tulajdonképpen a termékről való maximális tájékoztatás a feladatom. Honnan származik, milyen területről, milyen időszakban, illetve a későbbi lehetősége annak, hogy miként tud hozzájutni. Konkrétan, én majdnem minden héten szállítok Budapestre. Ha ő úgy gondolja, hogy megtisztel a további vásárlásával, akkor el tud érni. Már kialakult az, hogy hetenként, de maximum kéthetenként tudok tenni egy kört Budapesten. A családja hogy száll be? Vagy ezt egyedül csinálja? Szigorúan egyedül. A feleségemnek is van egy hobbi munkája, nagyon jól megértjük egymást. Nem egy egyszerű munka ez, hiszen abszolút alkalmazkodást kíván. Mit tart a legsikeresebb marketing eszköznek a mézértékesítésben? Nyilván vannak eszközei, honlap, szóróanyag, címke, kóstoltatás Ez mind együtt. Tudatosan és tervezetten egymásra épülő kommunikáció. Attól, hogy a termék gyűjtési idejét, területét hitelesen közlöm, hogy honnan származik, egészen addig, hogy ha bárki Ménfőcsanak felé jár, beugorhat hozzám. Úgy tartom az üzememet, hogy az valóban látogatható legyen. Rengeteg apró részből tevődik össze. Van-e szezon az értékesítésben? A méhészeti és az értékesítési szezon egymást váltja. Viszonteladó partnereim folyamatosan rendelnek. Látható, hogy augusztus 20-a után, szeptember első felében indul el a méz iránti kereslet az országban. Onnantól kezdve kell figyelnem mindennap a levelezésemet Országosan milyen a méz marketingje, milyennek kellene lennie, kinek kellene ezt csinálni? Túl erős a nagykereskedelmi láncok vásárlást befolyásoló technikája. Ez lenyomatot hagy a vásárlókon. A méhész hogyan reagál? Egyre jobban árleszállítást végez a termékén. Nincs arányban a befektetett munka és a méz ára. Ebbe a játékba belement a méhész. Olyan árérzékeny vásárlóknak tudja csak eladni a termékét, aki mindig is le fogja drágázni. Ebből nincsen fejlődés, ebből csak minőség romlás van. 151

152 Országosan igenis minőségi és egyedi termékeket kellene megjeleníteni! Sommeliere, tökéletes elmozdulás lenne. Mézversenyek, az év mézének kommunikálása. Válasszunk ki egy mézet, és mondjuk azt, hogy pl. ebben az évben a napraforgó az év méze és mutassuk be, hogy mi az előnye, miért érdekes. Ez sok-sok munkával fölépíthető. Vár-e a szakpolitikától komolyabb támogatást? Itt a példa a tejfogyasztás ösztönzésére az óriásplakátokon. Lehetne ilyet a mézre is csinálni? A magyar méhészet és a lakosság a következőképpen találkozik ma egymással: Békésen sétáló nyolcadik osztályos gyerekeket az erdőben agresszív méhfelhő kergette és halálos veszély fenyegette Vagy: Aranyárban a méz ilyen cikkek. Tudjuk, hogy milyenek a békésen sétáló végzős osztálykirándulásos gyerekek, hát olyan az agresszív méhfelhő Mint a fehér holló. Illetve a méz és arany között hatezerszeres árkülönbség van. Igazságos ez a párhuzam, az összehasonlítás, a mértékegység? Az a legnagyobb problémánk, hogy nem tudjuk magunkat megvédeni. Határozottan kellene védekeznünk ez ellen, hiszen az egész szakmánk imázsa az, ami életben tart bennünket. A fogyasztó azt az imázst becsüli meg, amit mi végzünk, az elképzelését a méhészkedésről. Ha ezt nem védjük meg, akkor ugyanolyan iparszerű, nagyüzemi élelmiszer előállítókká fogunk válni, mint mások. És onnantól kezdve még jobban ki leszünk szolgáltatva a piaci szereplőknek. Kommunikálni kéne a termékről, ne csak azt, hogy a méhek veszélyt jelentenek a nyugalmunkra. Hogy látja, van-e esély Magyarországon arra, hogy méhészek szövetkezzenek üzleti alapon is? Lehet-e fair módon? Van ilyen szövetkezet, pl. Pápán. Valódi működő szervezet. Ami persze azzal az árualappal, amivel rendelkezik, szintén feldolgozóknak próbál értékesíteni. Nagyon egyszerű. Az országban levő probléma nyitja az az óriási szakadék, ami a piaci, házi atomizált értékesítés és a magyarországi élelmiszerhez jutás 90 százalékát domináló nagykereskedő üzletláncban történő értékesítés között van. A méz egy olyan termék, ami soha nem áll korlátlanul rendelkezésre. A nagykereskedelmi üzletláncban én is tárgyaltam már velük nincsen olyan alternatíva, hogy rossz termésem van, elfogyott Egy méhész soha nem fog tudni beszállítani nagykereskedelmi üzletláncba. Csak úgy, ha felvásárolja a mézet. Ha lenne az a lehetőség, hogy én csak egy győri üzletbe szállítanék, akkor azt talán ki tudnám szolgálni. Egy üzletet igen, de egy egész láncot már nem. Emiatt a méz soha nem fog bekerülni egyedileg. Piaci igény volna rá. Vásárlói igény van a termelői mézre, hogy ne zsebesek 152

153 társaságában és tülekedésben lévő, az időjárás viszontagságát eltűrni kényszerülő termelői piacon szerezze meg a termelői mézet. Én is szeretném a kellemes zenei kísérettel, temperált hőmérsékletű üzlet polcáról levenni a személyesen ismert termelő termékét. Igény van rá, csak ezt nem szabadna kiengedni a kezünkből. Mit gondol, mekkora a feldolgozói kapacitás a mézmennyiséghez képest Magyarországon? Többszörös. Mindenki reménykedett abban, hogy megváltoznak, megújulnak a piaci lehetőségek. Nem. Az a gyakorlat, hogy megtermelem, kiviszem a piacra, eladom, egyre nehézkesebben működik. A termék termelése egyre több kockázattal jár, egyre több energia és anyagi ráfordítást kíván. A termelés és az eladás egyre inkább szétválik, mert mindegyik specializálódást kíván. El tudja képzelni, hogy a méz és a méhészet már nem konkrét áruként, hanem mint egy összetett élménykínálat része jelenik meg és a vendég, turista azt veszi meg? Mi azért vagyunk méhészek, mert szeretünk méhészkedni, mert egy tökéletes társadalom részévé válhatunk minden kaptárnyitáskor. Nem véletlenül vagyunk bogaras emberek. Nem fog átváltozni a magyarországi méhészkedés úgy, mint például a csúcs borászatok. Az egészség az jó, az apiterápiás központok jó dolgok. Lehet, hogy sokunknak averziója van az élmény tevékenységgel szemben. A méhészkedés olyan, hogy vagy őszinte vagy magadhoz, vagy nem, és akkor utána nem lesznek méheid. Nagyon őszinte a méhész szakma. Mármint az egyéni méhészkedés. Amikor belenézel a kaptárba, nem lehet szépíteni a dolgot, mert az vissza fog köszönni. Nem tudom, hogy habitusában számunkra megfelelő lesz-e a zsivaly, a csacsogás, az abszolút hozzá nem értő kérdésekre való sablon válaszolás tömege. A szépítgetés A derékfájásról és izzadtságcseppekről beszélni nem élmény. Az valóság. Lesznek olyanok, akik biztosan, hogy ebbe az irányba elmozdulnak. De arra nem lehet számítani, hogy ez tömeges lesz. Nem tudom elképzelni magát a látvány-méhészkedést. Megépíteni az szép, de folyamatosan működő állapotban tartani a divathullám után is? Inkább velem van a baj, mert egy pálinka manufaktúránál tett látogatáskor én kíváncsi lennék arra is hogyan takarítják a cefrés hordókat Van egy szép pályaíve, és azt mondta, hogy sok kis változás volt az elmúlt 20 évben, nem voltak nagy ugrások. A saját gyakorlatát tudná-e ajánlani más méhészeknek egyfajta modellként? 153

154 Igen. Egyre jobban látom azt, hogy ebben a szakmában az addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér nagyon fontos. Óriási kockázat ez a mesterség, amit a társadalom egyre jobban nem ért meg. Azt gondolom, csak kis lépésben lehet haladni, hogy mindig kézben legyen, a sikernek ez a titka. Ne vigyen be kívülről semmi olyan dolgot az ember ebbe a rendszerbe, ami kilóg, vagy többlet-energiát kíván. Mindig harmonikusan kell működtetni ezt az egészet. Nem szabad a divatot sem kiszolgálni. A gépesítést, a kapacitást, mind úgy kell tervezni, hogy kézben fogható legyen és megmaradjon azon a szinten. El kell dönteni, hogy az ember mit szeretne csinálni. Mire van tehetsége, milyen az ember önmaga. Az ember habitusa dönti el, hogy milyen méhész lesz, milyen terméket és milyen vásárlói közönséget fog megcélozni. Én ezt ajánlom: Ne felejtsd el kedves méhésztársam, hogy Te vagy a legfontosabb a méhészetben. A méhészkedés, amit választottál, csak egy eszköz önmagad kiteljesítésére. Nekem az volt a szerencsém, hogy folyamatos visszajelzést kaptam a vásárlóimtól. A változásra való igény generál olyan kihívásokat, ami egy életen keresztül izgalmas pályává teszi a méhészkedést. A vásárlói elvárás hozza számomra azt, hogy felkeressek egy újabb méhlegelőt és próbáljam ki és készítsek belőle fajtamézet. Ez motivál engem. És a szembe dicséret! Lehet azt mondani, hogy rengeteg monotonitás-tűrés kell a méhészetben, de meg lehet találni benne mindenkinek azt a termék szegmenset, amiben folyamatosan építeni, változtatni, fejleszteni tudja a méhészetét. Csapongva, de ezt a modellt mondanám talán. Hogy kitartani, és soha ne felejtse el, hogy a vásárló az, aki őt életben tartja. Köszönöm a beszélgetést. 154

155 Beszélgetés Szlávik Orvos Mária méhésszel, Békéscsaba Mária, hol, kitől tanult, mikor kezdte a méhészkedést? Mekkora állománya van? Hogy lett méhész? 1999-ben vásároltuk meg az első 24 méhcsaládot. Leszázalékolták a férjemet és neki kellett elfoglaltság, egy hobbi. Legalábbis ennek indult, egy hobbinak. Tudni kell azért, hogy az ő családjában ez hagyomány, három nagybátyja is méhészettel foglalkozott, illetve a mai napig is van köztük, aki méhészettel foglalkozik. Egyik nagybátyjától vásároltuk meg az első állományukat, én nem nagyon akartam ezzel foglalkozni. Úgy megszúrt egy méhecske az első alkalommal, hogy úgy néztem ki, hetekig bedagadva, mint a Michelin-baba, úgyhogy azt mondtam, ezt nem kérem. De aztán a dolgok úgy alakultak, hogy azért csak kellett segíteni, mert egyedül nem lehet mindent megcsinálni akkor sem. Nagyboconádival kezdtük. Fejvédővel, stb. eljutottunk odáig, hogy a végén már egész jól együtt tudtunk dolgozni a férjemmel. Ő 2000-ben elvégezte a méhészképzést Eleken, én maradtam ilyen hozd ide, tedd oda fullajtár a méhészetben. Időközben folyamatosan a banki szférában dolgoztam, aztán eljött az az idő, hogy el kellett döntetnünk, hogy méhészkedünk, vagy bankárkodunk. Ez ban volt et már úgy kezdtük, hogy eldöntöttük: méhészkedni fogunk! Ekkor volt méhcsaládunk. Ez azért nagy váltás, bankárból elmenni méhésznek. Igen. Sőt közben váltottunk is, mert a nagyboconádiról áttértünk dadantra a méhészet vándor részével ben felfejlesztettük az állományt, méhcsalád között szoktunk telelni a mai napig is. Aztán úgy alakult, hogy egyre többet voltam a méhészetben, elkezdett érdekelni. Mindig nagyon sokat kérdeztem, ezt hogy, azt hogy, ezt miért, azt miért oda Egy idő után azt mondta a párom, hogy akkor csináljam én is. Elkezdtük, hogy ezek az én méheim, és persze mindig azok az én méheim, amelyek a legjobbak 2011-ben eljutottam odáig, hogy akkor erről papírt is szeretnék, hogy méhész vagyok és jelentkeztem méhész képzésre. Tulajdonképpen 2009 óta papír nélkül is főállású méhésznek tekintem magam, azóta dolgozom a méhekkel. Mennyivel vándorolnak? 180 családdal. A helyi értékesítés hogy indult, mi volt az indíték? 155

156 Mindig bosszantott az, hogy miért a felvásárlók viszik el a hasznot. Amikor a piacon ért megy a vegyes, ő elviszi 600-ért, de miért? Ez elkezdett piszkálni, hogy nekünk is meg kéne próbálni. Már 2007 óta volt eladónk a piacon, akkor már csomagoltattunk mézeket. Föltettük a kérdést, hogy miért csak a viszonteladó, próbáljuk meg mi is szemtől szembe a vevőkkel. Először úgy gondoltuk, hogy a Tesco-ban az üzletsoron fogunk egy kis helyiséget bérelni, mert ott sok ember megfordul, és miért ne lássák, hogy nekünk milyen finom és helyi termelésű mézeink vannak. Csak a feltételek nem voltak olyanok, amilyeneket mi szerettünk volna és letettünk erről. Aztán úgy gondoltuk, hogy megyünk a piacra, a városi csarnokba. De közbejött, hogy egy méhész kolléga bejelentette, hogy ő ugyan árul kint a szabad piacon, de a vásárcsarnokban is bérelnek helyiséget. Akkor arra jutottunk, hogy mégsem csinálunk ebből az egészből semmit, mert ennyi mézes egy csarnokban nem nyerő. Ez volt szeptemberben. Ám utána decemberben a méhésztárs megkeresett, hogy nem megy, ők nem akarják tovább bent a vásárcsarnokban csinálni, nincs-e kedvünk átvenni, mert ők vissza akarják adni az üzlethelyiséget. Elmondta a saját tapasztalatát, hogy miért nem megy: piaci napon nem lehet bent értékesíteni, van bérleti díj, drágább egy stand a csarnokban, mint egy kint. Úgy döntöttünk, hogy belevágunk és december 10-én megnyitottuk a standot. A legjobb időpont, karácsony előtt. Nem volt jó helyszín a csarnok? Dehogynem, nagyon jó helyszín, pont a cukrászok és a zöldségesek között. Szerintem az egyik legjobb, ennél csak akkor lehetne jobb, ha a másik oldalán lenne, mert ott a hentesek vannak. Mit gondolt, mi lehetett a probléma a méhész kollégánál? Úgy gondolom, hogy úgy nem lehet egy üzletet csinálni, hogy ha van kedvem kinyitom, ha nincs kedvem, nem nyitom ki. Bezárok két óra múlva azért, mert melegem van, vagy azért mert hidegem van Ugyan, mint őstermelő nem vagyok köteles kiírni a nyitvatartási időt, de ha ki van írva, onnantól kezdve azt kötelező betartani. Nekünk a nyitvatartás az nyitva tartás. Mi 8-tól 3-ig vagyunk nyitva hétköznap, piaci napokon 6-tól 3-ig. Ha valaki piaci napon (ez szerda és szombat) 6 órakor ott van, akkor a Szlávik méhészetet nyitva találja. Teljesen mindegy, hogy nyár van, fok a csarnokban, vagy mínusz egy fok, mert tél van. A másik dolog, hogy az sem egy jó üzletpolitika, hogy piaci napokon olcsóbban árulja a mézet, mint egyébként. Mert hogy piaci napokon sok méhész van kint, akkor nem lehet drágábban adni a mézet. Ha én tudom, hogy minőségi terméket állítok elő vagy termeltetek, 156

157 akkor az hétfőn is ugyanannyiba kerül, mint szerdán. Mindez hetek alatt kiderült, mert akik rendszeresen árusítanak, a zöldségesek, hentesek, süteményesek, mindenki azt kérdezte, hogy te nyitva vagy reggeltől estig? Nyitva vagyok, miért? Hát hogy nincs meleged, meg, nem fázol? Csak ezen az egy helyen árusítanak? Megmaradt a viszonteladónk ugyanebben a csarnokban, ahol mi értékesítünk, csak ő az egyik végén árusít, mi a másikon. Sok esetben van olyan is, hogy jön a vevő és a kezében van a mi mézünk és szembesül vele, hogy itt is ugyanezt árulják. Igaz, hogy kicsit drágábban vette, de mindig annál a fiatalembernél vásárol zöldséget, savanyúságot, száraz babot, ilyeneket. Ő ott szokott és ezután is ott veszi meg. Milyen módszerei vannak, hogy állítja meg a vevőket, hogy tudja megtartani őket? Én nagyon sokat fordítottam marketingre. Tv reklámra a helyi tv-ben, újságreklámokra, különböző mappákra van egy cég, aki mappákat készít kórházaknak, klinikáknak, magánrendelőknek és ott van rajta a Szlávik méhészet. A beteg ráér, olvasgatja, amíg várakozik. Miért ne jutna eszébe, hogy pont a Szlávik méhészetet keresse meg, ha mézre van szüksége? Szóval más mappáira tette rá a Szlávik méhészetet? Pontosan, egy hirdetés gyanánt. Ott van a magánklinikák, a kolbásztúra vagy az orosházi gyopáros fürdő mappáján. Helyi újságokban, elsősorban, amelyik ingyenesen kéthetente jelenik meg, abban is hosszú hónapok óta megy a hirdetésünk. Abban szoktunk 10 százalékos, 200 forintos kuponokat, két hétig tartó akciót hirdetni. Fesztiválokra járok, nagyon sok rendezvényre elmegyek a városon belül, ahol meg lehet kóstoltatni a mézeket. Legyen ez a zene napja, vagy bármilyen városi rendezvény a fő téren vagy a parkokban. Most már annyira ismerjük egymást az összes szervezővel, hogy megyünk és csináljuk. Minden egyes ilyen alkalmat megragadunk. Ugyanezt megcsináljuk vásárcsarnokon belül is, hogy időközönként kóstoltatunk, megállítunk embereket, mint egy piaci kofa. Szánjon rá két percet, hogy megkóstolja a mézeket. Vagy megkérdezem, hogy milyen mézet ismer. Most már azért egyre többen vannak, akik úgymond képzettek mézek tekintetében. Én megállítom az embereket és leállok velük beszélgetni. Milyen típusú vásárlói vannak? Van-e állandó vevőköre? Hála Istennek, igen. Elég sok, és egyre több visszatérő vevő. Van közöttük olyan is, aki (én így szoktam mondani) hűtlenkedik. Tény és való, hogy nem vagyunk a legolcsóbbak a piacon. 157

158 Sőt, merem állítani, hogy a legdrágábbak. Piaci napon méhész van a piacon. Békésről, Mezőberényről, Gyuláról, nem csak békéscsabai méhészek. Aki hűséges magához, mint mond, miért hűséges? Jó a minőség, jobb a személyes kapcsolat Jó megállni. Tudni kell azt, hogy mi csak OMME-s mézesüvegben csomagolunk ki, de a retro macit nem tudtuk kivédeni, azt időstől kezdve gyerekig mindenki szereti, de egyébként nem csomagolunk műanyagba. Sokan ódzkodnak attól. Ha már megvesz egy terméket, akkor üvegbe csomagolva, olyan üvegbe, amilyennek lennie kell. Nem használunk műanyag lapkát, mert úgy ítéljük meg, hogy nem biztonságos ez a zárás. Avval különböztetjük meg magunkat a piacon a többi méhésztől, hogy minden mézünk, ami az asztalra kerül a piacon, raffiával és egy kis ruhaanyaggal le van kötve. Úgy néz ki, mint a nagymama kamrájában. A törzsvásárlóknak nyújtanak valamilyen kedvezményeket? A kuponos rendszerünket bárki fölhasználhatja, aki az újsághoz hozzájut. Most gondolkodunk egy rendszeren a törzsvásárlók számára. Az alkalmi vevőkkel mi a tapasztalata? Hogy lesz egy alkalmi vevőből hűséges vásárló? Szemmel áll meg a vevő. Az üvegben minőségi termék legyen, ne pancsolt méz. Külalakra is normális, szűrt, tiszta, higiénikus. Ha külalakra nem tetszik, meg sem fog állni. Utána a barátságos viselkedés, a barátságos megszólítás. Hagyni kell, hogy Ő kérdezzen, mondja el, mit szeretne tudni a mézről. Ha már egy valamit kérdez, utána már tudom mondani a magamét. Hogyha elégedett, akkor vissza fog térni. Turistákkal milyen a kapcsolata? Van Csabán sok turista? Soknak nem sok, de azért hál istennek akad. Van, aki rendszeresen visszatér, német, szlovák turisták, akik visszatérők, kéthavonta jönnek a fürdőbe és viszik a mézet. De ugyanúgy vitték Hollandiától kezdve szinte minden felé. Akivel nem sikerül szót érteni mert azért véges a tudásom, most tanulok egy kicsit angolul kézzel, lábbal, rajzolva azért mindent el tudok magyarázni. Az, hogy nem beszélünk egy nyelvet, nekem soha nem volt akadály, hogy ne tudjam neki megmagyarázni, hogy miből van és mire jó. Nyilván a turista is a mézet kérdezi, hogyha már egyszer megállt a standnál. Hogy becsüli, a rendszeres mézfogyasztóinak mennyi lehet az éves fogyasztása? Van olyan, aki hetente jár vissza, van, aki csak kéthetente. Elvisz kéthetente két kilót és mondjuk vannak négyen. Akik rendszeres visszajárók, akik tényleg mézet fogyasztanak, a kilót simán elviszik. Nem egy olyan vevő van, aki egyáltalán nem használ cukrot, a 158

159 sütéstől, főzéstől kezdve mindent mézzel eszik. Olvasgattam olyan oldalt, hogy 70 dekás mézfogyasztás, ez az országos átlag. Ez nekem valahogy nem akar stimmelni. Maguk mennyit fogyasztanak, egy méhész család? Éves szinten ötven kiló körül. Ezért is vettük meg annak idején a méheket. Túl sok volt az a pénz, amit ki kellett fizetni mézért. Hogy pergetésnél mennyi mézet eszek meg, azt nem szoktam számítani. Mondta, hogy tévében hirdet, dosszié, sajtó, satöbbi. Mi a tapasztalata, ezek közül melyek a legsikeresebb marketing eszközök? Ami bejön, az a kóstoltatás. Azzal nagyon meg lehet fogni az embereket, főleg a gyerekeket. Az idősebb korosztály a tévére rögtön reagál és jön. Még ha nem is vásárol, biztos, hogy odaszól, hogy láttam az új reklámot, nagyon jól néznek ki. Fél éve voltunk a piacon, amikor elkezdtem a gyertyaöntést. Nagyon sokféle gyertyánk van ajándéknak, nem csak sima, hanem modernebb gyertyák, amit a fiatalok egymásnak ajándékba adnak. Elkezdtem mézes csemegéket csinálni aszalt gyümölcsből és akácmézből. Elkezdtem csomagolni olyan üvegekbe, amire senki nem is gondolt. Ajándékkosarakat kezdtem el csinálni csomagolva. Amikor kirakja az ember az asztalra, vagy a polcra a hátam mögött, akkor az feltűnik, hogy mi van abban az ajándékkosárban. Természetesen méz, virágpor, propoliszos méz, gyertya, csemege, minden, ami a méhészettel összeköthető. Nagyon sok ilyet készítettünk már. A vevő jön, hogy nekem ajándéknak kell, tudna nekem csinálni öt vagy nyolc vagy tízezer forint értékben egy ilyen kosarat? És akkor összeállítok egy olyan kosarat, ami az értéknek megfelel. Férfinak vagy nőnek. Hogy milyen idősnek, azt is meg szoktam kérdezni, hogy egy kicsit személyesebb legyen az a csomag. És visszajönnek és mondják, hogy nagyon örültek. Van-e a mézértékesítésben szezonalitás? Igen. A nyár picit megfogja a mézet. Sokan úgy vannak vele, hogy a méz köhögésre jó. Kitaláltuk, hogy mézzel készült limonádét is kóstoltatunk. Nem feltétlenül kell csak teába rakni a mézet, lehet limonádéba is. Ezt lehet például június, július, augusztusban. Kis trükköket szoktam mondani a vevőknek, hogy mit hogyan. Citrom, fokhagyma, méz, gyömbér, most ez a legújabb, össze kell keverni. És akkor mindjárt nincs köhögés. Igyekszem mindig valamilyen újdonsággal meglepni a vevőket sokszor jönnek úgy, hogy mit talált már ki megint? Akkor a tél kicsit erősebb szezon, a nyár gyengébb, de ki lehet hozzá találni dolgokat? 159

160 Muszály kitalálni. Aki már ennyi időt szentel a méznek, mint én is Most már úgy tűnik, hogy a férjem a méhészet termelési oldalát vette át, én meg a marketinget, az értékesítést. Nyáron jönnek a fesztiválok, ott mindig agyalni kell, hogy mi legyen, mindig össze kell rakni valamit, árban sem legyen olyan sok. Nem biztos, hogy a fesztiválon a vásárló egy terméket akar venni, hanem többet. Mutasson is az áru, hogy szívesen visszajöjjön. De hát ez tartja az embert életben, hogy egy kicsit találgasson is. Szóval időközben a munkamegosztás is kialakult, hogy magáé lett a marketing, a férje meg viszi a termelést. Amikor termelés van, akkor azzal kell foglalkozni. Persze azért a piac sem áll le, már felnőtt annyira a legfiatalabb gyermekünk, hogy a standon olyankor beáll egy kicsit. De ez továbbra is ugyanúgy kétszemélyes vállalkozás marad. Hogy látja, kapnak-e a családi méhészetek komolyabb intézményi támogatást? A kamara a méhészettel nem nagyon foglalkozik. Eljárok a kamarai ülésekre, beszámolókra, amit itt tartanak kéthavonta. Igazából a méhészet még soha nem került szóba. A föld, a föld és a föld. Elhiszem, hogy azok vannak többségében, azok a gazdák, akik földműveléssel, termesztéssel foglalkoznak. Csak akkor szakirányú előadásokat kellene tartani például az agrárkamarának is. Valamilyen szinten a marketinget kellene erősíteni és tudatosítani az emberekben, hogy a méz nem luxuscikk. Nagyon sok embertől hallom, hogy nincs az embereknek pénze és a méz luxus. Azt kellene elérni, hogy a méz a mindennapok eszköze legyen. Alapélelmiszerként beszéljenek a mézről és ne luxuscikk gyanánt. Ehhez jó lenne központi támogatás. Igenis, aki megpróbál valamit, az kapjon valamilyen támogatást. Azért az költséggel jár, hogy az ember elmegy kóstoltatni, népszerűsíti, reklámozza a mézet. Ez iszonyú pénzeket tud vinni. A marketing nagyon sok pénzt tud elnyelni. Arról nem is szólva, hogy reklámmal nem csak magamnak hozom a hasznot, hanem az összes többi méhésznek is. Mi a legnehezebb a közvetlen értékesítésben? Azt viselem nehezen, amikor azt mondja a vevő, hogy xy néninél van olcsóbban is méz. Vajon xy néni honnan vette? Hogy a néni asztalán a lekvárok között van két-három üveg méz, uborkás üvegben, eredetjelölés nélkül? Persze, ha erre van kereslet, mert ő azt veszi meg, akkor nem az én vevőm. Amikor megkérdezem, hogy az állategészségügynél be van-e jelentve az a méhészet? Be kell jelenteni? kérdeznek vissza. 10 méhész kistermelő van a 160

161 piacon, mind veszi a fáradtságot, hogy otthon csomagol, vagy csomagoltat. De emellett sok ellenőrizetlen eredetű, zug-értékesítő van, aki rontja a mézpiacot. Ezeket kellene valahogy kiszűrni. Hogy a méztermelő méhészek kerülhessenek olyan üzleti pozícióba a piacon, amit a termelésük alátámaszt és nyilvánvalóvá tesz. A naprakészség nem egy egyszerű mutatvány. Hogy mindig legyen valami naprakészen, ami az emberekben felkelti a figyelmet. Az elején volt egy gondolatmenet, hogy a kereskedő mennyiért veszi meg, és közvetlen értékesítésben hogyan alakulnak az árak. Magyarországon a különféle árakban, - termelői, felvásárlási, piaci, szupermarket árak, - egy elég erős káosz van. Nem is kicsi. Bár most azt tapasztaltam, hogy a boltokban lement a méz ára. Gyanítom, hogy mi lehet az oka. Két áruházról tudom konkrétan, hogy lement a méz ára. A boltban nem tudják megmondani nekem, hogy miért, mert ez nem a helyi kereskedő dolga. Nem tudom, hogy minden méhész leül-e számolni, hogy a méz megtermelése mekkora költséggel jár.. Amikor tudja, hogy most 1700 vagy 1800 forintért is veszik már akácmézet hordósan akkor nem hiszem, hogy az egy jó stratégia, hogy valaki 2000-ért adja. Holott a piacon 2300 forint a méz, de van, aki odaadja 2000-ért meg 2100-ért, azzal a gondolattal, hogy akkor többet tud eladni. Nem számolja a munkáját. Nem ad el semmivel sem többet, mint aki 2300-ért adja a mézet. Amikor a vevő végigmegy a piacon és azt mondja, hogy itt is annyi, itt is annyi, itt olcsóbb. De miért olcsóbb? És rögtön az ugrik be, hogy miért is olcsóbb itt? Marketing előadásokat kellene tartani a méhészeknek, elmagyarázni, hogy hogyan kell kiszámolni egy árat. Hogyan kell kalkulálni, mit kell figyelembe venni! Ez a modell, amit kialakítottak, járható út? Lehet ajánlani fiataloknak, akik most kezdenek hozzá a helyi értékesítéshez? Persze, ha van kitartásuk hozzá. Tehát nem gondolja, hogy már lezárultak a csatornák és a közvetlen értékesítésnek nincs perspektívája? Nem. Szerintem még csak ezután fog igazándiból beindulni. Most jutnak odáig az emberek, hogy nem szupermarketbe mennek vásárolni, hanem keresik a termelőt. A méz ugyanolyan, mint az orvosválasztás. Vagy van bizalom, vagy nincs bizalom. A család elég jelentős mennyiség, exportban gondolkodtak-e? Volt-e ilyen megkeresésük? 161

162 Nagy tételre szóló megkeresésünk nem volt. Kicsiben vannak olyan ismerőseink, akik viszik külföldre a mézet. Kéthavonta kilókat. Mi most egyelőre ott tartunk, hogy szeretnénk az anyanevelést is kipróbálni. Nem biztos, hogy 100 százalékig a méz eladása, a mennyiségi termelés lesz az elsődleges. Egyéb termék, virágpor, propolisz, pempőt is csinálnak? Igen, próbálkozunk, pempő még nagyon kevés van. Időben is elég nehéz összeegyeztetni a termelést meg a pempőzést. Szeretnénk talán egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni még. De most amennyink van, asztalon van. Propolisz is oldott állapotban, krémben, mézben, szárazon. Krémeket is csinálnak, kozmetikumot? Egyfajta propoliszos krémünk van, gyógyszertári vizes bázisba van belekeverve a propolisz. Ez nagyon jó kiszáradt kézre, gyulladásra, reumatikus fájdalmakra. Visszatérő vevők vannak rá, de mi ennél többet nem szeretnénk kozmetikummal foglalkozni. Azt egy teljesen más világ. Éppen elég a gyertyaöntés, a mézes sütés, mindenféle apróság, amivel elszórakoztatjuk magunkat. Mi kellene ahhoz, hogy a közvetlen értékesítés színvonalasabb legyen? Úgy véli, hogy ez méhészfüggő? Igen, ez egyéniség függő, hogy kinek mi a színvonal és mi a csúcs. Akinek az a színvonal, hogy nincs tele a mézesüvege, mintha öt kanállal már leettek volna róla, vagy felhasznál mindenféle üveget a spórolás miatt az olyan színvonal. A várostól kapnak valamilyen intézményi támogatást?: Vagy aki odafigyel az megtalálja azokat a helyzeteket, eseményeket, amelyekbe be tud lépni? Csabán a város elég nyitott, mert keresik a méhészt. De sok olyan méhész van, aki sajnálja a rendezvényeken elkóstoltatott kiló mézet. Pedig az valahol visszajön. Aki úgy áll hozzá, hogy nem kóstoltat, mert nem fizetik ki neki, meg nem nevez mézversenyre, mert háromezer forint a nevezési díj és el kell vinni másfél kiló mézet, arról nem lehet mit mondani. Nem fogja megtalálni a lehetőségeket. A városban 3-4 rendezvényszervező van, aki csinálja ezeket a dolgokat, és mind tudja, hogy hova kell jönni, ha mézet kell kóstoltatni. Lehetne-e a mézfogyasztást feljebb tolni? Igen, most jártam pénteken iskolában kóstoltatni, az iskolamézzel kapcsolatos programon. Úgy jött oda az egyik gyerek, hogy nem szereti a mézet. De amikor látta a többieket, hogy jöttek sorban és kóstolták, és azt mondták, hú de finom, akkor azért látszott 162

163 az arcán, hogy figyelte őket. Vittem vaníliás meg fahéjas mézet is, ami különösen kedvence a gyerekeknek. Végül odajött, hogy mégis kaphatna-e belőle, megkóstolhatná-e? Utána nem lehetett elküldeni az asztaltól. Tulajdonképpen nem is ismerte a mézet, nem is tudta, hogy mi az. Csak kijelentette, hogy nem szereti. És nagyon sok ilyen van. Köszönöm a beszélgetést. 163

164 Beszélgetés Anneli Salonen méhésszel, Joensuu, Finnország Egy rövid bemutatkozást szeretnék kérni: Hol élsz Finnországban, mivel foglalkozol, hogy kerültél kapcsolatba a méhészettel? Észak Karéliában élek, a farmunk nem messze fekszik az orosz határtól. Öt hektár rét és 40 hektár erdő, melynek egy része távolabb van a farmtól. 20 éve méhészkedünk, tavaly ünnepeltük a 20. éves évfordulót. Általában 20 méhcsaládunk van, erre a télre 31 családdal teleltünk be, de néhány család nagyon kicsi, így nem tudjuk, hogyan vészelik át a telet. A finn méhészek átlagosan családdal rendelkeznek? A legtöbb finn méhésznek 5-10 méhcsaládja van. Finnországban kb. 100 méhész van, aki profinak számít, azaz több mint 100 családja van. Sok méhész foglalkozik családdal, ők már részidős méhésznek számítanak vagy olyan gazdálkodók, akik méhészkednek is. Hogy kezdtél méhészkedni? A férjemnek tehenei voltak, de a farmunk nagyon kicsi és nem volt valami jövedelmező, ezért felszámoltuk a tehenészetet és megvettük az első méhcsaládokat. Azóta vannak méheink, a családban korábban nem volt méhész. Biológiát tanultam az egyetemen és méhészetet és ez is szerepet játszott a méhészkedés elindításában. Hogy kezdődött? A férjemnek volt egy szakmai segítője, én pedig az egyetemen tanultam. A férjem a gyakorlati ember, én pedig az elméleti. Az elején a férjem végezte a munkát a méhekkel, de 2006 óta én is foglalkozom velük. Az utóbbi években pedig már én végzem a legtöbb munkát. Álló méhészettel rendelkeztek? Igen, álló méhészet vagyunk, illetve kb. 10 kilométerre van egy másik terület, ott méhkirálynőt nevelünk. Hogy értékesíted a mézet? Biomézet termelünk, egy részét Joensuu-ba visszük egy bioboltba és ott értékesítjük. Van Helsinkiben egy rokonunk, aki olyan hálózatnak értékesít, főként egyetemistáknak, akik közvetlenül akarnak vásárolni a farmerektől. Ez fiatal emberek akciója, nem akarnak vásárolni szupermarketekből, hanem közvetlenül a farmerektől, így a mézünk egy részét nekik értékesítjük. De a mézünk többsége itt a farmon kel el. Ez azt jelenti, hogy emberek már tudják, hogy ti értékesítetek és ide jönnek a farmra? Igen. A farmunk elhelyezkedése nem a legjobb, távol vagyunk a fontosabb utaktól, településektől stb. De a vásárlók azért jönnek, megtalálnak bennünket. A mézet nem 164

165 üvegbe, hanem műanyag dobozokba tesszük, 450 gramm a hagyományos csomagolás. Királynő méz a márkánk neve, Hunaja méz, ez egy átlagos finn vegyes virágméz. Ez egy speciális csomagolás É Karéliából, kb. 20 méhész 5 éve használja, Észak- Karéliában ez gyorsan népszerűvé vált. Az emberek tudják, hogy ez Észak- karéliai méz. És rajta van a hattyú logó is, ami azt jelenti, hogy ez finn élelmiszer. Ez egy közös márka? Igen. Finnországban ez az egyetlen terület, ahol ilyen közös csomagolás, cimkézés van. 20 méhész használja ezt. Milyen mézet lehet gyűjteni Finnországban? A virágok május végén kezdenek nyílni, az első virágok nektárját a méheknek hagyjuk meg. De a nyári napéjforduló, Szentiván után már kezdődik a mézgyűjtés és 5 hétig tart, ez nagyon rövid idő. A méz, amit kapunk, vegyes virágméz, mivel minden virág ebben a rövid időszakban virágzik, nagyon nehéz lenne fajtamézet gyűjteni. A mézben sokféle virág nektárja lehet. Egyébként 10 különféle virágról lehetne fajtamézet gyűjteni, pl. lóhere, fűz, málna, gyermekláncfű stb. Milyen a finn mézfogyasztás? Ez kb gramm/személy/év körül alakul, nem valami magas. Van állandó vásárlói köröd? A vásárlók jönnek, már ismernek bennünket, 20 éve itt vagyunk. Még nem volt problémánk a méz értékesítésével, néha még mézet is kell vennünk. Idén nagyon jó évünk volt, a méz felét már értékesítettük. De előfordul, hogy nagyon rossz évünk is van, mondjuk, csak 10 kiló méhcsaládonként és olyankor nagyon jó, ha van tartalékunk az előző évről. Sosem lehet tudni, milyen lehet a következő nyár. Hogyan tart kapcsolatot a vásárlókkal? Oda kell erre figyelni? Nem igazán. Milyen marketing eszközei vannak? Weboldalunk van, ez minden. Van visszajelzése a vásárlóitól, ha tetszik nekik a méze? A finnek megmondják, ha tetszik valami, de sosem mondják meg, ha nem tetszik. A mi vásárlóink megszokták a mézünket és szeretik ezt. Vannak külföldi mézek? 165

166 Igen, a boltokban a mézek 2/3-a külföldről jön és sokkal olcsóbb, mint a finn méz. A finn méz, ha itthon adom el, akkor 6.5 eurót kapok a 450 grammos dobozért. Az ÁFA mennyi Finnországabn? 14% az élelmiszerek esetében. Más termékeknél az ÁFA 24 %. Mit gondol az intézményi támogatásokról? A múlt héten gyűlésünk volt, és az EU hivataltól jött egy személy és azt mondta, hogy lehetséges a támogatás. Pl. ha akarsz valamilyen feldolgozó helyiséget építeni a méznek, vagy valamilyen gépet akarsz vásárolni. Ha weboldalt akarsz készíteni, az is lehetséges. Van felvásárló cég Finnországban? Igen, van néhány ilyen cég, kb. öt. Én sosem dolgoztam velük. Az a probléma velük, hogy addig nem fizetnek a mézért, míg nem értékesítik és előfordult, hogy a méhészek vártak egykét évet, míg pénzt láttak. Más cégek talán gyorsabban fizetnek. Közel az orosz határhoz, exportálnak mézet? Avagy nincs elég mennyiség? Ez nagy lehetőség a méhészeknek, de most a politikai problémák miatt nem lehet ezen a területen előrelépni. Milyen a méhészek együttműködése? A Nemzeti Szövetségen belül van egy regionális együttműködésünk. Itt Észak-Karéliában van egy egyesületünk, 120 taggal, de nem minden méhész tagja az egyesületnek. Kb. 140 méhész lehet Észak- Karéliában. Ismerünk mindenkit. Múlt héten egy gyűlésünk volt Joensuu körzetben és arról beszéltünk a méhészekkel, hogy valamilyen együttműködést kell csinálni. Sok méhésznek 5-10 családja van és nincs sok értelme külön foglalkozni ilyen kevés számú családdal. Tehát valamilyen együttműködést elindítunk. Az együttműködés célja, együtt dolgozni, vagy értékesíteni, vagy együtt vásárolni? Mindegyik számításba kerül. Van más hasonló szövetkezés is Finnországban? Más termékre igen, azoknál hosszú tapasztalat is van, de méz esetében még nincs ilyen tapasztalat. Sok sikert kívánok az együttműködéshez, köszönöm a beszélgetést. 166

167 Beszélgetés Takács Ervin méhésszel, a Pápai Méhész Szövetkezet elnökével Vannak-e méhész szövetkezetek Magyarországon, hogy működnek, mi a modell? Az államilag elismert szövetkezetekre látok rá. A Dunántúlon van három, egy a miénk, egy van Önöknél Pécsen és egy Tamásiban, a Dombónektár. Továbbá a nyíregyházi Öko-melli szövetkezet, és a Nektár-trade Szövetkezet Miskolcon. Ezeknek a szövetkezeteknek van állami elismerésük. Ez azt jelenti, hogy állami elismerés mellett pályázhatnak működési támogatásra. Ez a működési támogatás mit jelent? Ez egy komolyabb összeg? Igen. A nettó tagi árbevétel arányában. Amikor valaki megszerzi az állami elismerést, akkor öt éven keresztül jogosult állami támogatásra és a támogatás alapja a nettó tagi árbevétel. Ez jelentős, több millió forint évente. Mi jellemző ezekre a szövetkezetekre? Például milyen taglétszámmal rendelkeznek? Több száz tag van szövetkezetenként is, nálunk mintegy 260 száz tag van. Miskolc és a Dombónektár szerintem száz-százötven taggal megy, a pécsiek is hasonló létszámmal. Talán az Alföldön, a bácskaiaknál lehetnek egy kicsivel kevesebben. Azt tippelem, hogy az összes méhésznek mintegy 10 százaléka van bent szövetkezetben. A maga szövetkezete mikor alakult? 1992-ben. Mi a szövetkezet fő tevékenysége? A tagokkal termeltetjük és tőlük vásároljuk fel a mézet. Mindegyik szövetkezetnek ez a fő profilja. Természetesen vannak egyéb méhészeti termékek is, amelyeket szintén megveszünk, a virágpor, propolisz, méhviasz, de ezek eltörpülnek a méz mellett. A Dombónektár jelentősebb mennyiségű virágport termeltet a tagjaival, de mindenhol a méz a fő bevételi termék. A szövetkezetbe csak tagok szállíthatnak be mézet? Elvileg vehetünk másoktól is, de nem nagyon van rá példa. Amikor valamelyik partnerünk szól, hogy méz kell nagyobb mennyiségben, akkor veszünk külsősöktől is. Mivel az után nincs állami támogatás, ezért nem nagyon foglalkozunk vele. Kereskedni nem nagyon kereskedünk vele, hogy rátegyünk 10 százalékot Annyit nem lehet rátenni, hogy érdemes legyen vele foglalkozni, nem lehet rátenni százalék árrést, mert azt már nem bírja el az áru. Ezek a szövetkezetek azért tudtak talpon maradni, mert magasabb árat tudtak biztosítani a 167

168 méhészeknek a termékükért. Ez a magasabb ár viszont annyival nem magasabb, hogy a külsős mézet is jelentősebb árréssel tovább tudjuk értékesíteni. Ha vettünk külsősöktől, akkor is olyan céllal tettük, hogy egy kicsit magunkhoz édesgessük őket. Mi a tag kötelessége? Megfogalmazódik-e, hogy mit kell tenni a tagnak? A szövetkezetek működését jogszabály rendezi és le van írva, hogy a tag a megtermelt méze 75 %-át a szövetkezeten keresztül kell értékesíteni. De ez így nem lényeg olyan értelemben, hogy ha magasabb árat tud adni a szövetkezet, akkor természetes, hogy a megtermelt mennyiséget a méhész itt értékesíti. Ha nem tud magasabb árat adni a szövetkezet, akkor pedig megette a fene, akkor vége van neki. A kötelezettség nem is kötelezettség valójában, mert az a józan ész-érv, hogy magasabb áron értékesítse a mézet. Ezen kívül vannak beszámolási, adminisztratív kötelezettségei, mennyi mézet termelt, mennyit értékesített szövetkezeten keresztül. A szövetkezetnek mi a kötelezettsége a tagokkal szemben? Kötelező felvásárolni a mézét? Igen. Minden évben kötünk értékesítési szerződést a tagokkal és felvásároljuk és értékesítjük a mézet. Említette, hogy vannak partnerek. Kiknek értékesítenek? Nincsenek állandó partnereink, de jellemzően mindegyik szövetkezet talált olyan feldolgozó üzemet, amely nagy tömegű mézet vesz fel a piacon, nagy tömegű mézet értékesít. Kamionnyi mennyiségekről beszélünk egy tárgyaláson és kamionos lekötések születnek. Vannak cégek, melyek a biztos mennyiségért a szövetkezetek által értékesített mennyiséggel biztosan számolhat, ezért biztosabban tud üzletet kötni magasabb árakat tudnak adni a szövetkezeteknek. Nem működött az a dolog, hogy majd megversenyeztetjük a kereskedőt, hogy aki többet tud adni érte, azé lesz a méz. Nem működött. Arról nem volt szó, hogy esetleg maguk kicsomagolnak és maguk viszik be? Volt róla szó, és tettünk lépéseket ez irányba, de aki belelát a számok mögé az tudja, hogy egy szövetkezetben megtermelt két-háromszáz tonna, esetleg nagyobb mennyiségű méz kevés ahhoz, hogy saját feldolgozó üzemet nyisson. Aki ebbe belelát, annak már elment a kedve tőle. Mit gondol, mekkora mennyiségnél érdemes feldolgozó üzemben gondolkodni? Az összes méhész szövetkezet mézére talán érdemes volna egyet csinálni. Mind a hat szövetkezet mézéért érdemes volna gondolkodni, de teljesen más, hogyha valaki magánvállalkozást csinál és a saját pénzét kockáztatja, mint a szövetkezet pénzét kockáztatni. Külső 168

169 szemlélőnek nagyon hangzatos szöveg, hogy feldolgozni a terméket, de nem járható út ebben a gazdasági helyzetben az én megítélésem szerint. Lehet, hogy valaki másképpen gondolja, de a mi szövetkezetünket nem vinném ebbe az irányba. Ez a nagyobb mennyiség akkora mozgásteret jelent, hogy a mézfeldolgozóknál jobb árat tudnak elérni? Adott esetben volt, amikor 20 százalék is volt, de forint egy ezer forintos átlagárnál, az jó eredmény. Ha belegondol, az nem kevés. A mostani banki kamatokat, lekötéseket figyelembe véve az nem rossz. Ha valaki elkezd üzemeltetni egy töltőüzemet és beszáll a versenybe - mert a nagy multicégek keményen versenyeztetik a beszállítókat, - csak nyomott árakon lehet bevinni a mézeket az áruházakba. Egy töltőüzem esetében 15 % árrés nagyon jó szerintem. Természetesen nem lehet garanciát vállalni, hogy jövőre is így lesz, de jó esélyt látok erre. A kiszerelés akkora kockázattal jár, hogy én, mint a szövetkezet elnöke, nem vállalnám ezt. Más kérdés lenne, hogy a saját mézemet hova fektetem be és mit csinálok vele, de a közösség mézével ez nem járható út. Az állami támogatást akkor kapják, amikor vége van a gazdasági évnek? Lejelentik, hogy ennyit hoztunk össze Egy beszámolót kell készíteni a minisztériumnak április környékén. Ha az elfogadásra kerül, akkor egy kifizetési kérelmet nyújtunk be és általában augusztus, szeptemberben kerül kifizetésre. Ki számít maguknál versenytársnak? A szövetkezetnek ki a versenytársa? Senki. A méz kurrens termék. Minden évben hatalmas áringadozásai vannak, de a méz keresett termék. A méhészetek számára viszont egy másik méhészet már konkurencia. Ugyanis, ahol a méhek gyűjtenek, azt úgy hívják, hogy méhlegelő. Akácerdő, hárserdő, repcetábla, napraforgó stb. Ha egy napraforgó táblán túl sok méh van, akkor ott nem tudnak megfelelő mennyiséget gyűjteni. A méhész a méhésznek konkurenciája, és ez óriási probléma lesz. Megfigyelhető, hogyan alakul át a növénykultúra Magyarországon Gondolok arra, hogy a méhlegelők szűkülnek. Divat az, hogy a hárs egy kevésbé értékes fa, az erdészek mást ültetnek helyére. Nyáron tarlóhántás van és nincsen tarlóvirág. A méhészeknek ez óriási érvágást jelent. A napraforgó meg a repce nemesítésénél nem az a cél, hogy jó mézelő legyen, hanem hogy magas legyen az olajtartalma. Ezek a nemesítések, a GMO-ról ne is beszéljünk, nagyon sok esetben a mézelés rovására történtek. Lehetne sorolni, sok egyéb probléma van, ami a gyűjtés lehetőségét érzékenyen érinti. 169

170 Maguknak kell marketinget csinálni? Mindenki tud rólunk, akinek el akarunk adni. Hogy a mézért többet lehessen fizetni a méhésznek, az nem a csodák birodalma. A költségmegtakarításon nagyon sok múlik. Gondolja el, hogy nem kell marketing költségre költeni, nem kell felvásárlót, logisztikust tartani. Tulajdonképpen, hogy a méhésznek magasabb árat lehessen fizetni, az egy közösségi munka, az egy együttdolgozás. Ön is tudja, hogy ha bemegy mezőgazdászokhoz és azt mondja, hogy szövetkezet, akkor legyintenek egyet, mert a 90-es évek előtti dolgok jutnak eszükbe. Nagyon rosszul hangzik az, hogy szövetkezet. A mi példánk az, hogy egy szűkebb körrel, szűk maggal el lehet indítani a szövetkezetet, utána az vonzza a többi embert is. A régión belül árfelhajtó tényező vagyunk, ahogy minden szövetkezet a maga térségében. Nem csak Pápa környékéről vagyunk a szövetkezetben, hanem Nagykanizsától Dunaföldvárig és attól a vonaltól északra, Közép- és Nyugat-Dunántúlról is vannak tagjaink. Exportra közvetlenül nem, hanem Nagyon jól hangzik, hogy kicsomagolni a mézet, export, meg hozzáadott érték. Ha valaki ismeri a számokat, akkor nagyon jól tudja, hogy egy mézüzem sokat keres, de azért, mert háromezer tonna mézet forgalmaz. Az egy kilóra vetített nyeresége nem olyan nagy. Egy szövetkezet nem bír akkora mennyiséget egyszerre piacra dobni, amivel nagy nyereséget el tud érni. De a kilóra vetített nyereség nálunk is megvan. Annyit nem keres egy kiló mézen egy üzem, mint amennyivel többet megkap nálunk a méhész. Azért keres a mézüzem nagyon sokat, mert nagyon sok mézet forgalmaz. Vannak-e a szövetkezetben belépők, fiatalok, új tagok? Nekünk jogosultságunk van igazolást kiállítani, amely pályázatoknál plusz pontot jelent. A fiatal gazda pályázatnál meg más pályázatoknál is a szövetkezeti tagság előnyt jelent. Idén is jó pár fiatal gazda lépett be a pályázat megírásánál feltüntették, hogy a szövetkezetbe kívánnak belépni, aláírtak egy szándéknyilatkozatot és a plusz pont kötelezi őket arra, hogy tagsági viszonyt létesítsenek a szövetkezettel. Ez egy formai dolog. Maguk támasztanak-e valamilyen követelményt, vagy elég, hogy a jelentkező azt mondja, hogy tag szeretne lenni és akkor tag lehet? A méhésznek a belépéskor kötelezettségei keletkeznek. Hozzá kell járulnia a részjegy vásárláson felül egy "belépési díjjal" is. De ami a legfontosabb, hogy a szövetkezeten 170

171 keresztül kell hogy értékesítse a mézét. Ez azért lényeges, hogy a szövetkezeteknek illetve termelői csoportoknak nyújtott működési támogatás alapja a tagi árbevétel. Hogy látja, hogy az agrárpolitika komolyan segíti a szövetkezeteket? A méhészekkel az a probléma, hogy a teljes mezőgazdaságot figyelembe véve nagyon kis pontja a rendszernek, nagyon speciális szeglet. Mivel Magyarországon elég nagy a méhsűrűség, ezért nincsenek beporzási problémák. Hogyha elnézünk északabbra, nyugatabbra, Hollandia, Nyugat-Európa, a jóléti társadalmakban jóval kevesebb méhész van, ott jelentkeznek beporzási problémák. Ott a mezőgazdasági kormányzás hozzáállása a méhészethez teljesen más. Ott sokkal nagyobb támogatásokban részesülhetnek méhészek. Mivel nálunk sok méhcsalád van, beporzási problémák nincsenek, így hát úgy érezzük, hogy a mezőgazdasági kormányzás nem is fordít nagyon sok figyelmet a méhészek iránt. Hogy ítéli meg a hazai mézfogyasztást? Van ez a 70dkg/fő/év statisztikai szám Az otthoni mézeladás nem mérhető. Innentől kezdve nem mérhető, hogy mennyi a valós mézfogyasztás Magyarországon, mint ahogy az sem mérhető, hogy mennyi méz termett. Én azt gondolom, hogy a valós mézfogyasztás lényegesen több lehet. Az elmúlt tíz évre visszatekintve, voltak itt mindenféle méz-botrányok, hamisítják a mézet, ez mind-mind kedvezett a mézfogyasztásnak. Az emberek beszéltek róla. Azt hallották, hogy hamisítják a mézet a kereskedők? Aki életében nem evett mézet, az is elment a termelőhöz mézet venni. A belső fogyasztás az elmúlt tíz évben biztos, hogy nőtt. Hogy milyen mértékben, csak becsülni lehet. Akkor viszont az a szám is kérdéses, hogy a magyar méz 80%-a elmegy exportra a kereskedőkön keresztül? A 80% biztos, hogy sok. A statisztikai hivatal számait kellene nézegetni és akkor az ember becsülgeti, hogy mennyi méz megy számla nélkül, de ebbe nem akarok belemenni. Ezek után hogy lehet megfogalmazni, milyen a magyar szövetkezeti modell? Nem tőlem származik a gondolat, de azt hiszem, hogy helyes megfogalmazás, ha azt mondjuk, hogy a magyar szövetkezetek alapvetően begyűjtő típusú szövetkezetek. A jelenlegi gazdasági környezetben nem igazán tudnak hozzáadott értéket teremteni. A jelenlegi gazdasági környezetben szerintem nem működik. Egy-egy méhésznél természetesen működik és minden tisztelet azoké, akik a saját mézüket kicsomagolják, kisboltba, nagyboltba, piacra, vásárra viszik de ez szövetkezetben jelenleg nem működik szerintem. 171

172 Ehhez képest az olaszoknál van nagy mézkiszerelő, laboratórium, raktár Egy valamit ne felejtsünk el anélkül, hogy ismerném az olasz szövetkezetet, a Conapit ott több generáció építette fel a szövetkezetet. Az üzem, a labor, a raktár, a beszállítói hálózatok, a méhészek egyenkénti támogatása a szövetkezeten keresztül, ennek ott hagyományai vannak. Mi ezt az elmúlt huszonvalahány évben, a rendszerváltást követően nem tudtuk megvalósítani. Hogy ez rendbe tehető volna-e csak anyagilag? Tehát, mondjuk a mezőgazdasági kormányzás jelentős pénzzel támogatná a szövetkezeteket. Elégséges lennee csak maga a pénz, nem vagyok benne biztos. Az emberi tényező legalább olyan fontos, hogy legyen meg a szándék, akarat meg a bizalom a másik iránt. Önöknél egyébként miként megy a kifizetés? Hosszú évek óta csak halasztott kifizetéssel, ami azt jelenti, hogy nem akkor kapja meg a pénzt, amikor megtörténik az elszállítás, hanem héttel később, ahogy a megállapodás szólt. Ez eleinte sok problémát okozott a termelőknek, de miután látták, hogy minden társuk tisztességgel ki van fizetve egyre nagyobb bizalommal viseltettek a szövetkezet iránt. Az árat hogy állapítják meg? Tulajdonképpen nem jó a kifejezés, de ez egy nonprofit szövetkezet. Nem az a cél, hogy a szövetkezet vagyont halmozzon fel és a méhészen kereskedjünk. Gyakorlatilag, amennyiért eladjuk a mézet, annyit fizetünk ki a méhésznek, csupán egy százalék működési hozzájárulást kérünk. Ez nem elég ahhoz, hogy a szövetkezet működjön, de kapunk támogatást, és ezzel együtt már megtakarításaink is vannak. Maga szövetkezeti alkalmazott? Igen, én vagyok a mindenes. A könyvelést külső könyvelővel végeztetjük. Van egy cég, akinek átalányt fizetünk tanácsadásért, pályázatfigyelésért, illetőleg ez a cég intézte a szövetkezet működési pályázatát, neki havonta fizetünk egy fix összeget. Köszönöm a beszélgetést. 172

173 Beszélgetés Laura Bettivel, CONAPI Méhész Szövetkezeti Konzorcium, Monterezio, Olaszország Hogy jött létre a CONAPI szövetkezet? Mik a főbb jellemzői? Az alapító méhész szövetkezet 1979-ben jött létre Monterezió-ban, Bologna mellett, majd 1985-ben Nemzeti Méhész Konzorciumává (Consorzio Nazionale Apicoltori) alakult. A CONAPI - mint nemzeti méhész szövetkezeti konzorcium - hivatása, hogy a tagok termelése megfelelő értéken és minőség biztosítása mellett értékesüljön az organikus gazdálkodás támogatásával. A cég megkülönböztető jellemzője a közvetlen kapcsolat a fogyasztókkal és a helyi közösségekbe történő mély beágyazódás. A szövetkezet innovatív módszerek folyamatos keresésével és gyakorlati alkalmazásával támogatja mézek és más termékek értékesítését és nyitott párbeszédet folytat különböző intézményekkel abban a tudatban, hogy a méhészkedés alapvető szerepet játszik a biológiai sokféleség fenntartásában, a környezet megőrzésében és védelmében. A CONAPI több mint 35 éve van a piacon és az első és legaktívabb támogatója a biogazdálkodási módszereknek. Az évek során a szövetkezet fontos feladatokat látott el nemcsak a termelés, hanem a kereskedelem, a biotermékekre vonatkozó fogyasztói tudatosság emelésében, a fogyasztókkal folytatott közvetlen párbeszédben és az ellátási lánc rövidítésében. A CONAPI tagok 40 %-a igazolt biotermelő. E nagyszerű eredmény következménye, hogy a CONAPI Olaszország és Európa vezető bioméz termelője. A CONAPI tagok mézet, propoliszt, pollent és méhpempőt termelnek. Kiket fog össze a szövetkezet? A szövetkezet egyéni méhészeket, kisszövetkezeteket és egyesületeket fog össze, hogy együttesen lépjen fel a piacon és vásárló/fogyasztó kapcsolatokat építsen ki. A cél a kölcsönös előnyök megteremtése és a termelés felértékelése: a szövetkezet garanciát biztosít a fogyasztónak a termékekkel kapcsolatban. A szövetkezet Olaszország minden régiójából, Piedmonttól Szicíliáig gyűjti a különböző fajtamézeket és más méhészeti termékeket, alkalmazva azokat a belső szabályokat, amelyeknek meg kell felelniük a társult tagoknak, hogy garantálhassák a tiszta méz változatlan fizikai, kémiai és érzékszervi (íz, szag, látvány) jellemzőit a végső fogyasztó számára. 173

174 A méhész tagok minden évben mintegy 2500 tonna mézet szállítnak a CONAPI-nak, melyből, 40% organikus (bio) méz. Milyen a kapcsolat a szövetkezet és a méhészek között? A szövetkezethez csatlakozott méhészeknek speciális kapcsolatuk van magával a szövetkezettel, mivel kötelesek teljes termésmennyiségüket rendelkezésre bocsátani. A szövetkezet kötelezi magát, hogy az összes leadott mennyiséget feldolgozza és felhasználja. A termelőkkel kialakított kapcsolatnak köszönhetően a CONAPI irányítani és orientálni tudja a termelők választékát. Ehhez segítséget, oktatást és hagyományos monitoring tevékenységet ajánl. A hagyományos minőség-ellenőrzéssel kapcsolatban a CONAPI tagok úgy döntöttek, hogy csak három minőség-ellenőrző szervezettel dolgoznak (ICEA, IMC, CCPB). A szövetkezet teljes mértékben fedezi a minőségellenőrzés és igazolás költségeit és ennek megfelelően joga van, hogy betekintsen a farmok vizsgálati dokumentációjába és az elemzések eredményeibe. Ennek köszönhetően a szövetkezet szermaradvány - mentes termékek széles körét viheti piacra és a termelők elismerése is magasabb szintű az átfogó vizsgálatoknak köszönhetően. A CONAPI struktúrája megengedi, hogy a tagok az évek során korlátozás nélkül bővíthetik termelésüket. Ez a lehetőség sok fiatal embert vonz. A nehéz gazdasági helyzet miatt egyre több fiatal kezd gazdálkodásba és indít méhészetet. Mi jellemző a szövetkezet tagságára, a méhészekre? A CONAPI szövetkezetnek 233 tagja van, 7 kisszövetkezet, 3 egyesület és mintegy 600 méhész Olaszországban Piedmonttól Szicíliáig, sőt 4 tagjukat Dél-Amerikából jegyzik. A szövetkezethez tartozó méhcsaládok száma, 65 ezer Olaszországban. A méhészek 56% -a éves életkor között van és a méhészetek 21%-át nők menedzselik. Egy méhészetre átlagosan 350 méhcsalád esik. 174

175 Conapi méztermelés és értékesítés (bio és nem bio mézek) Év Megtermelt mennyiség (t) Értékesített mennyiség (t) Bioméz termelés és értékesítés, Conapi Év Megtermelt mennyiség (t) Értékesített mennyiség (t) Organikus (bio)méhészek és méhcsaládok száma Bio-méhészek száma Méhcsaládok száma Méhészeti termékek értékesítése Év Értékesített mennyiség (kg) Propolisz Méhpempő Virágpor forrás: CONAPI National Beekepers Consortium Coltivatori di Biodiversita ppt előadás 175

176 Milyen szolgáltatásokat nyújt a szövetkezet? Mielőtt a méz üvegbe kerülne, különféle teszteknek és elemzésnek vetjük alá. Elvégzünk egy érzékszervi és kémiai-fizikai vizsgálatot azzal a céllal: hogy mérjük méz víztartalmát ( hogy megóvjuk az erjedéstől) hogy értékeljük a színt a színskála szerint és hogy kiszűrjük az íz és zamat hibákat Minőségi ellenőrzést végzünk minden lépésnél, a méh fajtatenyésztéstől a családokig, a méztermeléstől a végső mézfeldolgozásig. A CONAPI saját laboratóriummal rendelkezik. Ha kétség merülne fel a méz eredetével kapcsolatban, akkor pollen elemzést hajtunk végre. Rendkívül nagy figyelmet fordítunk a méz eredetére. Olyan technikákat alkalmazunk, mely tiszteletben tartja a környezetet és ez fontos szempont kg-os mézhordókat meleg teremben helyezünk el felmelegítésre és egységesítésre. A mézet sosem pasztörizáljuk. A melegítés hőmérséklete sosem lépi túl a 40Celsius fokot. 2. A mézet megszűrjük, hogy kiválaszthassunk minden egyéb részt és homogenizáljuk, hogy a kristályosítás során a kristályok egyforma méretűek legyenek és a méz kellemes krémes, kenhető állapotba kerüljön. 3. Ezt követően a méz egy nagy tartályba kerül homogenizálásra. Egy időben 2 hordót lehet feltölteni a tartályba. A csomagolás során 250, 300, 400, 500, 700, és 1000 gr-os üvegekbe töltjük ki a mézet. Az üvegeket légmentesen zárjuk, címke kerül rájuk és 6-12 üvegből álló egységcsomagot állítunk össze. Az egész folyamat során több minőségellenőrzés zajlik, a HCCP tervnek megfelelően. A cég rendelkezik olyan géppel, mellyel egyadagos csomagot is lehet készíteni 6-15 kilogramm között. A gép kapacitása percenként 320 csomag/perc. Az 5400 m 2 -es üzemünkben lehetőség van 3800 tonna méz és jam feldolgozására egy évben. Az 1000 m 2 -es raktárcsarnokban évente több mint 2500 tonna mézet raktározunk, melyet növénytani (virágok szerinti), földrajzi eredet, valamint kémiai - fizikai jellemzői szerinti csoportokba helyezünk el. Olyan géppel is rendelkezünk, mely speciális adagolóval ellátott PET palack töltésére is alkalmas. A PET palack falának megnyomásával csak egy adott mézdózis jön ki, és megelőzi a méz véletlen kicsorgását vagy kiszívását. 176

177 A jó kristályosodás érdekében a mézet két héten keresztül Celsius fokos hőmérsékleten tartjuk. Ezek a lépések javítják a méz megjelenését, de nem változtatják meg az ízét. A CONAPI termékeket a Mielizia és Alce Nero márkanév alatt forgalmazzuk. (A Mielizia név a miele méz és delicia ízletes, finom szavak összetételéből áll.) A CONAPI az egyik legnagyobb mézcsomagoló Olaszországban és a kicsomagolást a fontos olasz hiper és szupermarketek számára végzi, melyek a céget segítőkész és megbízható partnernek tartják. A végső fogyasztók igényeinek kielégítésén túl a CONAPI különféle méretű és fajtájú csomagolást (különféle méretű, súlyú üvegek, csomagok és kinyomók) végez és 25 kg-os mézes vödröket és 300 kg-os hordókat is ajánl értékesítésre. Van-e valami más, amivel a közönség közelebb kerülhet a méhészethez? A CONAPI rendelkezik egy olyan népszerű Mézparkkal, mely segíti, hogy a vásárlók, vendégek többet tudjanak meg a mézről és a méhek világáról. Lehetőség van, hogy az érdeklődők belemerüljenek a méhészek világába, lehet szagolni, érinteni, kóstolni a pollent és különböző típusú mézeket, hogy speciális jellemzőik révén megismerjék a különbségeket. A park lehetőséget ad arra is, hogy a vendégek testközelből, üvegkaptáron keresztül lássák, hogyan dolgoznak a méhek a természetben és a kaptárban az ember segítségével. Miként dönt a szövetkezet és milyen volt az utolsó év a szövekezet számára? A több, mint 600 tagot számláló méhész konzorcium 2014 novemberében tartotta rendes éves közgyűlését Bolognában és elfogadta a éves költségvetést. Az éves méztermelés értéke euro, euro növekedéssel (+3,5% a as évhez viszonyítva) a méhészeti termékek és a gyümölcs alapú biokompótok eladásából. Az elért nyereség euro. A rossz időjárás és a méhek széleskörű pusztulása ellenére (amelynek fő oka a növényvédőszerek használata a mezőgazdaságban) 3,5 %-al nőtt a méztermelés. A méhészeknek egy nem túl könnyű évben sok munkával mégis sikerült növelniük a termelést mázsára ( mázsa 2012-ben). Ez az eredmény azonban elmarad a Konzorcium átlagos termelési mutatóitól, egyrészt a méhek nagyarányú mérgezése miatt, amely a méhcsaládok nagyszámú pusztulásával és a méhészetek elnéptelenedésével járt Dél- és Észak- Olaszországban ( ez nem az állatorvosok hibájából következett be), másrészt a tavaszi hosszan tartó esős időszakok miatt. 177

178 Főleg az Észak és Közép-olaszországi régiók ahol az akácméz termelés a leginkább elterjedt termelési mutatói a legrosszabbak. A déli régiókban viszont sikerült megtartani a déligyümölcsfélékből nyert méz szokásos termelési mutatóit. A gesztenye és az eukaliptusz méz rossz termelési mutatóinak oka a már 3 éve tartó parazitafertőzés, amely a fák túlélését és a méztermelést is fenyegeti, viszont vegyes virágmézből nagymértékű a termelés. Ez a bizonytalan teljesítmény, ami az egész világ méztermelésére jellemző, az árak óhatatlan emelkedését eredményezi, miközben a méz és a méhészeti termékek iránti kereslet nem csökkent, sőt kissé nőtt. Összefoglalva elmondható, hogy 2014 egy rosszabb évjárat, mint a tavalyi év volt. Ezt a helyzetet súlyosbítja a folytatódó gazdasági válság, megnyitva az utat a gyakran gyenge minőségű, külföldi mézek előtt, amely a vásárlók számára alacsony árfekvésük miatt vonzó. Másrészt, egyre növekszik a biotermékek forgalma is első hónapjaiban ez +17%-al nőtt. Ez a kettős magatartás arra késztette a méztermelőket, hogy kisebb formátumú, csomagolású termékeket dobjanak piacra, hogy a vásárlók alkalmanként keveset költsenek, de ne mondjanak le a jó minőségről. A közgyűlés jó alkalom volt arra is, hogy a jövő terveiről tájékoztassa a konzorcium a tagokat. Ilyen a méz új típusú csomagolástechnikájának kifejlesztése és új, más alkotóelemekkel is gazdagított méz, méhpempő (pappa reale), virágpor (polline) termékek piacra dobása. Elnökünk, Diego Pagani, az alábbiakat nyilatkozta a közgyűlésről. A mai találkozó egy fontos alkalom a Konzorcium és a tagság számára A számoktól és eredményektől függetlenül megerősített minket abban, hogy előre kell haladnunk és együttműködnünk a többi, aktív európai intézménnyel és szövetkezettel, akik velünk együtt a mezőgazdaságban használt, a méhekre károsan ható kémiai szerek betiltását szorgalmazzák. 178

179 Beszélgetés Iván Mihaljevic méhésszel, Vinkovci, Horvátország Tulajdonképpen hogyan lettél méhész? 33 éves vagyok és 14 éves koromban kezdtem méhészkedni. Apám hobbi méhész volt, csak néhány méhcsaláddal rendelkezett ben a háború után kezdtük bővíteni a termelést, 2000-ig 400 méhcsaládra fejlesztettük fel a méhészetet. Kitől tanultad a méhészkedést? Kezdetben apámtól tanultam mindent, később látogatni kezdtem a helyi méhész egyesületet, utána pedig a Zágrábi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi karán tanultam a méhészeti tanszéken. Különféle projektekben vettem részt önkéntesként és sokat tanultam tőlük. Más munkahelyed is volt az egyetem után? Egy rövid ideig középiskolában dolgoztam, tanítottam, de másfél év után elhatároztam, hogy méhész leszek. Jelenleg doktorandusz hallgató vagyok a zágrábi egyetemen. Mi a kutatási témád? Még nem döntöttünk, először a neonikotinoidok vizsgálatára gondoltam, de valószínűbb, hogy a méhpempő lesz inkább a témám, a mentorom ez utóbbit szorgalmazza. A 400 méhcsaláddal vándoroltok? Igen vándorlunk, van egy teherautóm és 4 konténerem, 48 család fér el egy konténerben. A legtávolabbi hely, ahol még mézet gyűjtünk, 560 km-re van az otthonomtól. Gyakorlatilag három természetföldrajzi zónából, a pannóniai, a mediterrán és a hegyvidéki régióból gyűjtök mézet. Ki segít a munkákban? Apán sokat segít, ő már nyugdíjas professzor és a szezonban van még egy-két segítőm, főként a pergetésnél. Az nem annyira érdekes, mint a méhészkedés. Hogyan értékesíted a 400 család termését? A helyzetem eléggé különleges. A bátyámnak van egy cége, amely mézárusítással foglalkozik, közvetlenül szállodáknak szállít, 22 grammos üvegekbe teszi a mézet, reggeliző mézet készít. Neki adok el egy mennyiséget, amire szüksége van, a másik részt közvetlenül vásárlóknak értékesítem, a harmadikat pedig kereskedőknek, akik exportálják a mézet. Te miként értékesítesz a fogyasztóidnak? 179

180 Sok ember ismer bennünket a faluban, a vásárlók a házunkhoz jönnek, nincs időm piacra járni. Ha háztól értékesít valaki Horvátországban, akkor nem kell semmilyen különleges engedély az államtól. Ha piacon értékesít, akkor már föl kell tüntetni, hogy hol töltötték a mézet és más kötelezettségeknek is eleget kell tenni. Miként csomagolod a mézed, címkét teszel rá? Én veszem az üveget, de nincs olyan kötelezettségem, hogy címkét tegyek az üvegre. Csak egy kis címkém van, amire ráírom a méz nevét, pl. gesztenyeméz. A méhészek többsége nagy címkét tesz az üvegre és ráírja, ki termelte, hol gyűjtötte, a méz fajtája és más adatokat. Van valamilyen állandó vásárlói hálózatod? Ez nagyon egyszerű és nem igazán szervezett. Ahol élünk, ott az emberek régóta tőlem vásárolnak, bíznak bennem, hisznek a mézem minőségében, nem mennek más méhészhez. Tehát neked akkor nem kell a méz marketingjére nagyobb figyelmet fordítani? Nekem nem kell ezzel foglalkozni. A bátyámnak van egy facebook oldala, ő népszerűsíti a családi nevet, így felismernek bennünket a családi nevünkről. Én szigorúan méhész vagyok, a méz egy részét eladom a bátyámnak, a többit meg vásárlóknak. Gyakorlatilag nem használok különösebb marketinget, hisz ismerik a családunkat. Igen nagy hagyomány nálunk a méz. A faluban 4000 ember lakik, és a legutóbbi éveket leszámítva 2 család foglalkozott méhekkel a faluban, és mindenki ismer mindenkit. A szüleim tanárok voltak, apám középiskolában, édesanyám általános iskolában tanított, a kollégáik tőlük vásároltak mézet óta az a probléma merült fel, hogy a méhészek száma Horvátországban megduplázódott. Mindenki azt gondolja, hogy a méhészkedés egyszerű foglalkozás és könnyű pénzkereset, így a válság miatt mindenki méhész akar lenni. Az elmúlt évben az otthoni értékesítés csökkent, mivel mindenkinek van valaki a családjában, vagy a környezetében, akitől be tudja szerezni a mézet. Horvátországban sok repcemézet és napraforgómézet gyűjtünk, de ezeket a mézeket a méhészek nem árusítják, hanem cégek felvásárolják, összekeverik és vegyes virágmézként exportálják. Mekkora mennyiségeket vesznek a vásárlók? Legtöbbször 1-2 kilót vesznek, de van olyan, aki kilót is vesz a téli időszakra. De ez ritkább, Horvátországban is válság van, az embereknek nincs pénzük. A legjobb árat akkor kapod, ha otthonról értékesítesz, de ez nem nagy mennyiség. 180

181 A csúcs ár 6-7 euró a 900 grammos üvegre. A mediterránumban gyűjtött mézet Zágrábbban euróért is el lehet adni,, de nálunk, Kelet-Horvátországban ezt az árat nem lehet elérni. Zágrábban az embereknek magasabb a fizetésük. Akkor miért nem Zágrábban árusítod a mézeidet? Zágrábban él a horvát népesség egynegyede és a horvát méhészeknek szintén egynegyede. Nekik kedvezőbb földrajzi helyzetük van, 300 km-el közelebb vannak a mediterránumhoz hozzám képest és mind oda mennek mézet gyűjteni. Az ottani piac eléggé telített és állandóan jelen kellene lenni. Tervezel exportot külföldre? Van ilyen tervem, mióta EU tagok vagyunk, az eljárások egyszerűbbek, probléma a mennyiséggel van. Ha exportálni akarok, akkor legalább tonna mézet kellene előállítani. A mediterrán méznek nagyon jó ára van. A probléma az egyéni felelősség. A cégek felvásárolnak mondjuk 10 méhésztől, de ha valaki közülük antibiotikumot is használ és az kiderül, akkor a felvásárlók az egész szállítmányt visszaküldik. Van szövetkezet Horvátországban? A háború után sok embernek nem volt munkája, korábbi katonák, stb. Az állam támogatást adott nekik, hogy fogjanak össze és kezdjenek el valamilyen vállalkozást. A kezdés könnyű volt számukra, elég sok pénzt kaptak az államtól. Így létrejött néhány méhész szövetkezet is korábbi katonákból. Sikeresek ezek a szövetkezetek? Többnyire nem, mivel nincs megfelelő szaktudásuk. Aki nem dolgozott korábban méhekkel, hiába vásárol sok méhet, ami jó lehet az első termelési évre, de másodikban már nem tudja őket megtartani. Van-e szezonalitás a mézfogyasztásban? Az emberek többnyire télen vesznek mézet. Akkor fogyasztanak, ha betegek. Mi a helyzet turizmussal? Az Adrián igen jelentős a turizmus. Nem tudom, hogy a turizmusnak milyen hatása van a fogyasztásra. Horvátországban probléma az olcsó kínai importált méz. Olyan a jogi szabályozás, hogy ha behozol 100 kg olcsó kínai mézet és ehhez hozzáteszel 1 kg horvát mézet, akkor a címkére már azt írják rá, hogy EU és nem EU méz. A nagy hotelek az ilyen mézet vásárolják. Horvátország szintén önellátó méz szempontjából, de mivel a mi mézünk sokkal drágább, ezért a kereskedők a sokkal olcsóbb kínai mézet hozzák be. 181

182 Van helyi egyesület nálatok? Vannak helyi egyesületek és 5 regionális szövetség, ők gyűjtik a helyi adatokat a méhészektől és Zágrábban van a nemzeti ernyőszervezet. Nálunk 120 méhész van a helyi szervezetben, 30 euró tagsági díjat fizetünk és ha EU-s pénzre akarunk pályázni, akkor tagnak kell lennünk. Van valamilyen nemzeti marketing a mézfogyasztás növelésére? Úgy tudom, nincs ilyesmi nemzeti szinten. Helyi szinten néha vannak előadások, de semmi állami szervezés nincs. Említetted azt az érdekes számot, hogy megduplázódott a méhészek száma. Mit gondolsz mi lesz a legsúlyosabb probléma Horvátországban? A piac nem annyira probléma, de az igen, hogy sok új méhész nem kellően képzett, és a betegségek súlyosak lehetnek. Az új embereknek nincs kellő tudásuk és érzékük például a betegségek felismerésében és amikorra felismerik a tüneteket, addigra már késő, a problémát már nem lehet kezelni. Az ilyen méhészek megfertőzik az egészséges méhészeteket is. A probléma a méhsűrűség vagy a méhészek nagy sűrűsége. Van olyan, hogy bizonyos mézeket, például gesztenyemézet csak bizonyos helyen lehet gyűjteni. Sok méhész jön az ilyen kis területekre, ahol gesztenyemézet lehet gyűjteni és ez szintén alkalmas arra, hogy a fertőzések terjedjenek. Bosznia - Hercegovinában van a határ mellett egy kukoricaszirup gyár. Néhány méhész, hogy a termelést növelje a vagy a méz árát csökkentse, kukorica szirupot vásárol és azzal eteti a méheket. Az emberek nem bíznak a nagy méhészetekben, félnek a hamisítástól meg félnek vásárolni a bevásárló központokban, inkább a kis méhészektől vásárolnak. Köszönöm a beszélgetést. 182

183 Beszélgetés Boronyákné Papp Margó (Mézes Margó) bioméhésszel, Zalaegerszeg Hogyan lettél méhész és legfőképp hogyan lettél bioméhész? A férjem édesapja 1954 óta méhészkedett, a család méhészete 2014-ben volt 60 éves. Vasutas volt és mellék foglalkozásként méhészkedett, halála után vette át a férjem azt a pár családot, ami megmaradt. A férjem korábban igazából nem folyt bele a méhészkedésbe, csak a nagy munkákban, a pörgetésben segített az édesapjának. Én a Balaton-felvidékről származom, ahol minden tenyérnyi helyen szőlőt meg bort termeltek. Tőlem abszolút távol állt a méhészet, irdatlanul féltem a méhektől. Itthon voltam gyesen, itt voltak a méhek a kertben. Egy régi függönyt tettem a fejemre és összegumiztam, leért a földig, úgy mentem a méhek közelébe. Meg kellett szokni a méhzümmögést, a zsongást. Így kezdődött az én méhészkedésem. Ma már csak méhészkalap van rajtam, teljesen az életem részévé váltak a méhek. Ezt csak úgy lehet csinálni, ha valaki nagyon szereti őket. Akkor most mind a ketten együtt vagy külön-külön csináljátok? Együtt, a férjem a főnök, én a segéd. Engem nem vettek vissza GYES után, a férjem pedig elveszítette a tanári állását, amikor bevezették a NAT-ot. Akkor már munka mellett, tanítás mellett méhészkedtünk, így ez lett a fő állásunk. A munkanélküli állapotból átmenni méhészetbe, ez nehéz váltás volt? Vagy addigra volt akkora állományotok, hogy. Nem volt nehéz, mert folyamatosan tanultunk, a férjem elvégezte a méhész iskolát. A gyakorlat mellé jött az elméleti tudása is. Új kaptárakat készített, minden eszközt folyamatosan beszereztünk, lecseréltük a régit korszerűre. Hogy jött be a bio? A családom - az anyukám, a nagyapámig visszamenőleg-, kicsit másfajta életmódot éltünk, mértékletes volt a táplálkozásunk, az életmódunk. Nem használtak sose vegyszert. Ezt hoztam magammal, és a családomban is ezt vezettem be. Gyesen voltam itthon és tévében, újságban, rádióban már voltak ilyen információk, hogy van Biokultúra, van ilyen, hogy vegyszermentesség. Mindig kinyitottam a fülemet, ha bio dolgokról volt szó ben volt egy előadás a bioméhészetről egy kis faluban, a Dr. Szalay László és Dr. Márai Géza tartotta. Ők tájékoztatták a hallgatóságot arról is, hogy hogyan lehet 183

184 csatlakozni. Az előadás végén mind a két előadóval beszélgettem, aztán elindítottam a lavinát tavaszán kötöttünk szerződést a Biokontrollal és beléptünk a Biokultúra Egyesületbe. A szerződéskötés előtt felkeresett bennünket a méhészek ellenőre, hozta az alapfeltétel rendszert, végigbeszéltük, hogy miről is van szó, mi is az a bio és mik azok az elvárások, amiknek meg kell felelnünk. A méhekkel kellett valamit csinálni, vagy a helyszín-keresésben voltak feltételek? Fizikai valóságában hogy lett bio a méhészet? Az alapfeltétel rendszerben megvannak azok az előírások, követelmények, amiket teljesíteni kell. A méheinket a Tapolcai-medencébe költöztettük, ami természetvédelmi körzet. Az ellenőr is megnézte, hogy az úttól, környezeti szennyeződésektől, hagyományos, vegyszeres gazdálkodásoktól távol van-e az új telephely. Le kellett cserélni a teljes viaszállományt. Ez idő, hiszen a méhecske a testéből izzadja ki a méhviaszt és a lépcsere a legnehezebb. A kaptárakat addigra már újra cseréltük. Új, korszerű, saválló pörgetőt, eszközöket vettünk. Három év átállás után lett a méhészetünk bio minősítésű. Bioméhészek vagytok, van sokféle fajtamézetek. A biomézet hol, hogyan lehet eladni? Hogy tudja meg a kuncsaft, hogy ez bioméz? Hogy lehet ezt fölértékelni? Azért termelünk fajtamézet, hogy legyen választék. Medvehagyma, akác, hárs, gesztenye, mézontófű, napraforgó, aranyvessző mézeket gyűjtenek a méheink. Ennek nagy részét a telephelyünk környékén gyűjtik, a napraforgó és mézontófű mézet a Hanságban. Az ország egyik legnagyobb biogazdasága található a Hanságban, hiszen ott nagy egybefüggő bio területek vannak. Feltétel is, hogy olyan növényről gyűjtsön a méhecske, amit nem permeteztek, nem vegyszereztek, nem műtrágyáztak, csakis bio módon termelt növényekről gyűjthet. Bioként csak az az élelmiszer jelölhető, amelyeket a jogszabályok betartásával az ellenőrző szervezet igazol. Az ellenőrző szervezet esetünkben a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Ti fizettek neki, hogy odamehettek, vagy ő fizet, hogy beporozzátok a kultúrát? Nem. Mi biogazdák egy nagy család vagyunk. Mi még EMBEREK vagyunk, csupa nagybetűvel. Semmit nem fizetünk, ő sem fizet, ez így természetes. Megvannak a biomézek, sok fajtamézet csináltok, hogy lehet ezt értékesíteni? A termelést meg az értékesítést külön kell választani, mindkettő egyformán kemény feladat. Termelni, az egy dolog, csak azt jól eladni, az egy másik dolog. A mérleg serpenyője egyensúlyban van. Ahhoz, hogy megfelelő piacot találjunk, nagyon sokat kell tenni. 184

185 Rengeteget jártunk bio-bemutatókra, konferenciákra, előadásokra, kiállításokra, olyan helyekre, ahol a bio élelmiszert próbáltuk bemutatni határon belül és határon túl is. Bekerültünk abba a körbe, ahol a bio iránt érdeklődtek, meghívásokat kaptunk ilyen rendezvényekre. Így jutottunk el a bio piacra. Először a budapesti marcibányi téri bio piacon árusítottunk, majd a MOM Művelődési Ház udvarára költözött a piac. Ezt a bio piacot a Biokultúra Szövetség működteti és a Biokontroll felügyeli teljes mértékben. Ide csak olyan termelők jöhetnek, akiknek bio tanusítványuk van és az azon szereplő termékeket árusíthatják kizárólag. Zalaegerszegen nem is adtok el? Nem, nem árusítunk Zalaegerszegen. A Biokultúra Szövetség rendezvényein veszünk csak részt. A biopiac vonzza az ez iránt érdeklődőket. Neked, mint bioméhésznek, kell marketing erőfeszítéseket tenni? Nekem már nem kell semmiféle marketing. Az első lépéseknél kellett, hogy ide eljussak és ezt a helyet megtaláljam. A biopiacon a vevők 90 %-a tudatos vásárló, azért jön oda, mert bioterméket akar. A 10 % ismerkedik, kóstolgatja, hogy milyenek a biotermékek. Aki kijön a biopiacra, az élelmiszer minden skáláját megtalálja, azonkívül tisztítószert, ruházatot, kerámiát is tud ott vásárolni. Célirányosan jönnek a vásárlók. Nagyon sok a törzsvásárló. Gondolom, ismered a vásárlóid többségét. Milyen a kapcsolatod a törzsvásárlókkal? Fantasztikus. A közszereplőtől a háziasszonyig mindenki nagyon kedves. Nagyon személyes és baráti a kapcsolatunk velük, nemcsak nekem, hanem minden bio termelőnek. Ez egy nagy család. Itt a vásárló nem siet, mosolygunk, beszélgetünk, mindenkinek van ideje. Figyelmesek, nagyon aranyosak. Van olyan idős néni, aki fölhívott, amikor a téli viharban mentünk haza a piacról és megkérdezte: Margókám merre vagytok? Zalaegerszeg határában. Jó, azt mondja, akkor már tovább nem imádkozom, akkor már hazaértetek. A férjed másik piacon árusit? Igen, két helyen árusítunk. Én a MOM művelődési ház udvarán, ami szombaton reggel hat órától egy óráig működik. A férjem pedig Újpesten, egy kis bio piacon. A magyar biotermékek piaca egy szűk piaci szegmens. Talán %-kal lehet drágábban értékesíteni a megszokott termékekhez képest, vagy még annyival sem? Az, hogy fölmentek, utaztok, hajnalban keltek, nagyon nagy erőfeszítés van e mögött. Anyagi értelemben megvan ennek a haszna? 185

186 Ha valami nem éri meg, azt az ember nem csinálja. Olyan szekér után nem futunk, ami nem vesz föl. Természetes, hogy megéri. Valóban nagyon nagy plusz feladat. Egyszerűbb lenne hordóban eladni. Itt viszont ki kell üvegezni, megfelelően szűrni kell ahhoz, hogy szépen odakerüljön az üvegbe, ízlésesen becsomagolni, hogy a vevő asztalán, a bioboltban jól mutasson. Nagyon sok munka van vele, de megéri. Ha tisztességes árat kérünk érte, nem a csillagos eget, ahogy mondtad, százalék az, ami különbség van közötte. Nemcsak a mában kell gondolkodni, hanem hosszútávon. Hogy kapsz visszajelzést a vásárlóktól, a törzsvásárlóidtól? Mit mondanak a mézeitekről? Visszajelzés van. Maguk a vásárlók ajánlják a barátaiknak, egymásnak. Nagyon sok orvos, természetgyógyász jár ide a biopiacra, aki felismeri, hogy az egészséges táplálék mit jelent. Ők is ajánlják a betegeiknek vagy hozzátartozóiknak, hogy ilyen terméket vásároljanak. Abszolút visszajeleznek, elfogadunk minden véleményt. Ha netán előfordul olyan, hogy nem ízlik a vásárolt fajtaméz, vagy nem ízlett annak, akinek ajándékozta, természetesen kicseréljük, vagy visszaadjuk az árát. Hogy öltözteted fel az üvegedet? Mit írsz rá, mit teszel rá, milyen a címkéd? Természetesen vannak törvényi előírások, amik nagyon szigorúak. A csomagolásunkon szerepel a Biokontroll logója, az uniós logó, a termelő neve, címe, elérhetősége, hogy ki ellenőrizte ezek mind előírások. A hátuljára szoktam írni a fajtaméz nevét és a rá jellemző tulajdonságokat, hogy mire való. A fémkupakot egy merített, természetes papírral kötöm le. Díszcsomagolást is készítünk, amit természetes anyagokkal díszítünk az aktuális alkalmakhoz illően. Mi a legnehezebb a piaci értékesítésben? Nem mondanám, hogy nehéz. Ez hetente egy félnap. Minden héten szombat reggel megyünk és délután jövünk, a piac reggel 6 órától délután 1 óráig van nyitva. Ez a fél nap nagyon kell. Az embernek egy felüdülés, hiszen a hét többi napján méhészkedünk, a természetben vagyunk, az emberektől nem vagyunk elzárva, de nem úgy van, mint egy munkahelyen, közösségben. Itt viszont a szombati napon, sokan vagyunk. A MOM-nál, ahol én vagyok, akár több ezer ember is megfordul egy hétvégén. Van-e a bioméhészek között összefogás, társasági vagy egyesületi élet? A Biokultúra szövetségben külön létezik bioméhész szakosztály, évente egyszer van egy országos gyűlés. Zalában van több bioméhész is? 186

187 Nem, nem jellemző, hisz bio-méhlegelő nagyon kevés van. Páran vagyunk itt. Inkább az Alföldre, az Északi-középhegységre jellemző a bioméhészet. A bioméhészetet nem is lehet annyira fölfuttatni a méhlegelő hiánya miatt? Igen, a tiszta méhlegelő hiánya miatt. Az előbb említetted, hogy hosszú távon kell gondolkodni. Ez mit jelent a bioméhészet szempontjából? Úgy gondolod, hogy a bioméhészetnek hosszútávon van esélye, több bioméhész lesz, több fogyasztó lesz, aki a biomézet keresi A bionak jövője van. Nem egy haldokló ágazatról beszélünk. Egyre több beteg ember van. Egyre többen ismerik fel, hogy a bevitt élelmiszernek jó minőségűnek kell lennie. Igenis felfelé menő ágazat a biogazdálkodás. Nem a méhészetről beszélünk, mert az egy nagyon kis szelete a biogazdálkodásnak. Igenis lesz jövője. Mindig apró lépésekkel kell előremenni és nem nagyot lépni. Tisztességes haszonnal kell mindkét fél megelégedésére dolgozni. Mindig a mértékletesség híve voltam és az is maradok. Nem bioméhészek között gyakori az a panasz, hogy a piacon vannak olyan méhészek, akik árban a többiek alá mennek. Úgy próbálnak előnyt szerezni, hogy jóval olcsóbban, esetenként több száz forinttal olcsóbban adják a mézüket, mint a többi méhész. Bioméhészeknél is előfordul ez? Biztosan előfordul, de erre azt mondom, hogy az a méhész, aki ezt megteszi, az a saját munkáját nem értékeli. Neki nincs jövőképe, a mának él, hogy mindent azonnal eladhasson. A minőségi árunak mindig megjön a vevője. Aki jó minőségű árut termel, annak nem kell attól tartania, hogy nem tudja eladni. Nagyszüleink, dédszüleink nem használtak vegyszereket, egész egyszerűen visszatérünk a régi, vegyszermentes, mértéktartó gazdálkodáshoz, ezt nevezzük ma bionak. Az így megtermelt zöldségek íze sokkal zamatosabb, ízletesebb a konvencionális termékekhez képest. A bio zöldségek, gyümölcsök vitamintartalma, tápértéke, beltartalmi értéke magasabb a hagyományos módon termelt élelmiszerekhez képest. Részesítsük előnyben a hazánkban megtermelt bio zöldségeket, gyümölcsöket! Fogyasszunk az évszaknak megfelelő élelmiszereket! Ha egészségesen étkezünk, szervezetünk, immunrendszerünk megerősödik, nem leszünk betegek. Ezt az egészséges, vegyszermentes, bio élelmiszereknek köszönhetjük. Köszönöm a beszélgetést. 187

188 Beszélgetés Kiss Sándor méhésszel, Ipolyság, Szlovákia Tulajdonképpen hogy lett méhész? Állattenyésztőnek és növénytermesztőnek tanultam és az első munkahelyem a szülőfalum melletti szomszéd kis faluban volt. Akkor még nem voltak összevont tsz-ek Szlovákiában. Az erdészet méhésze egy méhrajt látott egy csipkebokor kellős közepén és azt mondta nekem, hogy vegyem le, mert az a méhraj rám vár. A méhraj ott volt egy héten keresztül és csak utána derült ki, hogy senkinek nem volt kedve összekapartatni magát a csipkebokorral. A családomban nem volt méhész, fogalmam sem volt arról, hogy mit is kell kezdeni velük. A méhész mondta, hogy vegyek egy nagyobb papírdobozt, öntsek bele egy kiló cukrot, csináljak az elejére egy 10 cm hosszú, 1 cm magas röpnyílást (akkor még azt sem tudtam, mi az a röpnyílás), és estére beülnek a méhek. Úgy is volt. Tényleg estére ott voltak a méhek a dobozban, tiszta vér voltam, ahogy összekapart a csipkebokor, ezen jót nevettek a többiek. De hazavittem és letakartam őket egy pléh fedővel, hogy ne ázzanak, ha jönne eső. A méhek ottmaradtak. Történt még egy két dolog ezzel a méhcsaláddal, de röviden, így indult a méhészkedés. Egy-két hét eltelt, kaptárt szereztem, elkezdtem szaklapok után kérdezősködni, olvasgatni a méhekről. Fokozatosan beléjük szerettem. Láttam, hogy fantasztikus szorgalom van mögöttük, fantasztikus akarat, összetartás. Mindjárt az volt a nézetem, bár még nem volt akkora tapasztalatom, hogy az embereknek is így kellene élni. Hogy szaporodott az állomány? Folyamatosan tornáztuk föl magunkat. Egy családról szaporítottunk hármat, háromról kilencet, így fokozatosan egészen 240 családig. Mivel nem volt segítségünk, négy évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy 120 méhcsaládnál maradunk. A méhtermékekkel kapcsolatban kezdetben mézet pörgettünk, nem volt más dolog. Majd elkezdtünk előadásokra járni a feleségemmel Magyarországon és Szlovákiában. Nagyon nagy előnyünk, hogy mind a két nyelvet tökéletesen ismerjük. Itt is ott is tanultunk valamit és fokozatosan csináltuk. Időközben régi sporttársak még a középiskolából megkerestek, hogy jöjjek vissza Ipolyságra és folytassuk a sportot ott, ahol abbahagytuk. Ott a méhészet egy kicsit komolyabb szintre került. Továbbra is mentünk, ahová csak lehetett és elkezdtünk komolyabban foglalkozni a méhekkel. Az Ipolyságban egy összevont tsz állattenyésztője voltam két éven keresztül az egyik telepen, majd főállattenyésztő lettem. A genetikai dolgok nagyon vonzottak életemben. 188

189 Nemcsak az érdekelt, hogy tejet tudunk termelni meg kismalacokat nevelni. Nyitrai egyetemi professzor urakkal karöltve elkezdtem genetikai dolgokkal és nemesítéssel foglalkozni a juhtenyésztésben. Az elsők között voltunk, akik behozták az észak kaukázusi merinót, mert gond volt a gyárban, nagyon szakadt a gyapjú, nem volt elég erős a gyapjú szála. A genetika bennem maradt a méhekkel kapcsolatban is és azt mondtam: ha lehet csinálni más állatfajnál, akkor miért ne lehetne a méhnél szelektálás útján kiválasztani olyan méhcsaládokat, amilyeneket én szeretnék tartani? Meg akartam szabadulni az agresszív méhektől, ami fokozatosan sikerült is. Milyen méhekkel foglalkozott? Nálunk csak a krajnai méh engedélyezett Szlovákiában, ennek vannak különböző ökotípusai. Van egy nemesítési folyamat, ez azt jelenti, hogy például a Tátrában sokkal később indul be a tavaszi fejlődés a méheknél. Ott a környezethez kellett kialakítani az anyákat, a családokat, itt nálunk az ország déli részén a honti méh hamarabb indul, de lassabb a fejlődés. A tátrai méh később indul, de fantasztikusan gyorsan föl tudja hozni a családot. Mi krajnai méhhel, a honti ökotípussal dolgozunk. Amikor elkezdett méhészkedni, fontos beosztásban volt, akkor álló méhészetet csinált vagy tudott vándorolni? Kis álló méhészetünk volt, nem volt lehetőség vándorolni. Próbálkoztunk vándorméhészettel is, de nem igen jött össze. Annak idején mi csak az erdőre mentünk, málnára és mézharmatra. Öt éven keresztül följártunk a Zólyom környéki erdőkbe, három alkalommal bejött, két éven keresztül úgy kellett felhordani az élelmet a méheknek, mert nem volt nektár, no meg a medvéktől is tartottunk. A munkalehetőségem sem engedte. Aztán komolyan kezdtünk foglalkozni az anyaneveléssel meg a pempőtermeléssel is, és maradtunk az álló méhészetnél. Le kell szögeznem, hogy olyan helyen méhészkedünk, ahol ritka jók a körülmények. Van mezőgazdasági terület is, repce, napraforgó, az Ipoly folyó árterülete durván 1 km-re indul tőlünk és itt folyik az Olvári patak, amelynek szintén itt van az árterülete. Hogyan kezdett méhpempő termeléssel foglalkozni? A pempőtermelés nagyon érdekes folyamat. Mindig jó ára volt a pempőnek. Nem egy gazdag családból jöttem, mindig azt mondtam, hogy nem igaz, hogy az ember nem tudja magát föltornázni egy elfogadhatóbb szintre. Volt egy lehetőség a királyfai méhészeti telephelyen, a skanzenben, hogy ha valaki elment brigádmunkára hétvégén, akkor fél kiló 189

190 pempő eladására kapott lehetőséget a galgóci gyógyszergyárnak. Mi ezt kihasználtuk. Apósom, fiam és én elmentünk péntek-szombat-vasárnap és lényegében egy hétvégén három kiló méhpempő eladása biztosítva volt. A skanzenben voltunk, csemetéket ültettünk, takarítást csináltunk. Akkor épült az autópálya Nagyszombattól Pozsonyig, az útszélén kis csemetéket ültettünk ki. Főleg méhészeti szempontból volt ez is érdekes. Ezt megismételtük háromszor és három alkalom után kilenc kiló méhpempőnek megvolt a biztos helye, már csak meg kellett csinálni, hogy legyen mit eladni. Ez akkor sem volt rossz pénz. Így indult el. Később ez fantasztikusan jól jött nékünk, mert természetesen ment a szelektálás. Nem minden család termelte egyformán a méhpempőt. Voltak, amelyek kevésbé fogadták a bölcsőket, viszont sok pempőt raktak a bölcsőre, vagy fordítva. Olyan is volt, hogy sok bölcsőt fogadtak el és sok pempőt is raktak. Ki kellett fokozatosan alakítani a rendszerünket. Végül 33 műbölcsőt raktunk egy lécre, két lécet tettünk egy családhoz, vagyis 66 bölcsővel indultunk és fokozatosan kiválogattuk azokat a családokat, amelyek sokat tudtak termelni. Szelektáltunk, a jól termelő családoktól neveltük az anyákat. A későbbiek folyamán ez nagyon jól jött az anyanevelésnél is. Mindig maradt elég pempő a bölcső alján, ami azt jelentette, hogy soha nem éhezett az álca fejlődése folyamán, mindig volt neki elég élelem egészen addig, amíg ki nem bújt a bölcsőből. Amikorra maga tapasztalt méhész lett, addigra méhpempővel és más termékekkel is tudott foglalkozni? Először volt a méhpempő és az anyanevelés, ezzel a kettővel indultam. Ezt a kettőt elkezdtük csiszolni, a lényeg, hogy mind a kettőnél egyformán kell a méhcsaládokat elkészíteni. Méhészkedett, szaporította a méhcsaládokat, lett termék, méz, pempő, majd az anyanevelés. A termékkel hogy gondolkodott? Hova tudta eladni? A pempőnek megvolt a biztos helye, ahogy mondtam. Akkor még kicsiben nem tudtunk semmit sem eladni, nem volt nevünk. Mert ehhez is név kell. El kellett érni, hogy nevünk legyen és megbízzanak bennünk a vásárlók. Ugyanez volt a mézzel. Inkább családon belül adtuk el a mézet, nagyon kevés lehetőségünk volt eladni háztól, inkább nagyban értékesítettünk. Ahogy ismertté váltunk és elkezdtünk egyéb termékekkel is foglalkozni, akkorra értük el azt, hogy jöttek hozzánk és fokozatosan kezdték elvinni a termékeinket ban mi is elkezdtünk gazdálkodni. Amikor jött a változás, mi is azt mondtuk, hogy elindulunk egy mezőgazdasági vállalkozással, és ez a méhészkedést kicsit háttérbe szorította. 190

191 Sajnos a nem odafigyelés az atkára megtette a magáét. Vissza akartam állítani az állományt, volt lehetőség vásárlásra. Olyan elismert, híres mhésztől vettünk méheket, aki ismert volt, megbíztam benne, de nagyon becsapott, mert 100 családot hoztunk el tőle és abból 36 nyúlós költésrothadásos volt. Amikor ez történt, nagyon magam alá kerültem, de a feleségem azt mondta: kimásztál már más dolgokból is, nem igaz, hogy ezt nem tudod megoldani! Kijöttünk a nyúlósból úgy, hogy egy méhcsaládot nem tüzeltünk el és viaszt sem égettük el egy keretből sem. Kihoztam a méheket úgy, hogy eltűnt a nyúlós. Az év végén a 36 családból csak 5 családnál találtam enyhe fertőzöttséget. Azért a valóságban ez bonyolultabb volt, mint így elmesélve. Ekkor kezdtük meg a viaszgyertyák készítését, az összes viasz, ami föl volt olvasztva, földolgoztuk viaszgyertyának. Formákat hoztunk Csehországból, ott összejöttünk egy nagyon jó viaszgyertya formát gyártó egyénnel. Most már 76 formánk van, amiben viaszgyertyát tudunk önteni. Tehát a körülmények teremtették meg nekem azt, hogy olyasmit is termeltünk vagy csináltunk, amit kevés méhész csinál. A méz értékesítésénél kezdetben kereskedőnek adta el a mézet? Nagykereskedőnek adtuk el, igen. Ahogy szaporodtak a kuncsaftjai ezt felváltotta egy közvetlen értékesítés? Talán az ezredforduló körül váltunk ismertebbé nemcsak a környékünkön, hanem egy picit szélesebb körben is. Akkor indult el a mézbor készítése is ban megnyertük az országos versenyt, miénk lett az ország mézbora cím. Utána az Apimondia világversenyeken szereztem érmeket, Montpelliere-ből elhoztunk egy bronzérmet, majd Argentinából egy aranyérmet. Ennek azért volt egy kis médiavisszhangja. Tudomást szereztek róla az emberek, hogy amit csinálunk, amögött van valami. A mai nap ott tartunk, hogy nem adunk el nagyban semmit, mindent el tudunk kicsiben adni. Az értékesítés gyakorlatilag háznál történik, vagy jár azért piacokra, kézműves vásárokra vagy boltokba? Nincs piac, nincs bolt, családi körben megoldjuk az értékesítést. A keresztfiam Pozsonyban tanít a műszaki egyetemen, minden héten viszi a már kialakult vásárló körnek a mézet. A lányom Érsekújváron tanít, oda viszi a mézet, tudnám sorolni a családtagokat, akik így széthordják. Sőt, vannak barátaink Prágában, és az ország más területein is, évente több alkalommal jönnek hozzánk, ők is viszik a mézet és egyéb termékeket. Aztán ott volt a zalaegerszegi mézfesztivál, az utolsó két évben nem tudtunk elmenni, de az előző években 191

192 mindig ott voltunk. A lévai várnapoknál is meg szoktunk jelenni. Egyéb vásárokra nem igen megyünk. Tehát a családi hálózaton belül kialakult a kapcsolatrendszer és azon keresztül elmegy az összes termék? Igy van. Új vevők, alkalmi vásárlók hogy jönnek? Minden vevőt nem ismerünk. Például most is jönnek pár óra múlva, fogalmam sincs, hogy kik. Telefonáltak, hogy jönnek mézért. Csinálunk emellett más érdekes dolgokat is. Például csinálunk mentolos mézet, eukaliptuszos mézet és ilyenkor, téli időszakban hihetetlen mennyiségben elviszik. Ezt krémmézben keverjük el és kimondottan meghűlések esetén, torokfájás esetén gyerekek, felnőttek fogyasztják. Nem győzzük csinálni, olyan tételben viszik el. Sok esetben szponzorálunk sporteseményeket, gyerek-és nyugdíjas rendezvényeket, iskolákat, komoly tétellel be tudunk szállni a különböző rendezvények színvonalasabbá tételébe. Szlovákiában a mézfogyasztás hogy alakul? Az egy főre eső mézfogyasztás mennyi lehet? Alacsonyabb, mint Magyarországon, körülbelül deka környékén volt még nem is olyan régen, de most kaptam egy statisztikai kimutatást, amelyben 1-1,1 kg-os fogyasztásról írnak. Alacsony a mézfogyasztás. Ez a hivatalos, azért föltételezem, hogy a valóság magasabb. A családban mennyi a mézfogyasztás? Naponta fogyasztjuk a mézet, minden családtag. Egy kilós kiszerelés két hétig nékem nem elég, plusz amit még a többi családtag elfogyaszt. De a többi terméket is fogyasztjuk. Sokféle mézet forgalmaz. Ad ezekhez tanácsot, valamiféle leírást? Természetesen vannak kidolgozott anyagaim. Kis prospektusom van, A méh a természet csodája a címe. Le van írva a méz összetétele, hogy mire lehet használni, milyen jótékony hatással van bizonyos dolgokra. Ugyanúgy a virágporról, a méhpempőről, propoliszról. Ha valaki jön, természetes, hogy mellékelünk egy ilyen anyagot. Ezen kívül van még egy prospektus, hogy mi mindent csinálunk és mi mindennel foglalkozunk. Reklámanyagra mindenféleképp szükség van. Milyen marketing eszközei vannak, miket használ? Honlapot, prospektust, facebook? Prospektusaink vannak, de én a személyes találkozásokat, beszélgetéseket tartom fontosabbnak. A másik dolog, hogy eléggé sok helyre hívnak előadást tartani, főleg az 192

193 anyanevelésről és a méh termékekkel kapcsolatban. Biztos, hogy ez is pozitívan hat az eladásainkra. Az értékesítésnél milyen módszer a leghatásosabb? A személyes kapcsolat az egyik, a másik pedig, hogy soha senkit nem becsapni. Amit mondok, az úgy legyen a valóságban is. Ne mondjak olyasmit az embereknek, ami nem igaz. Ha elfogy a termékünk, azt megmondjuk a vásárlónak: ne haragudj, csak jövőre lesz, mert kifogytunk belőle. Nem vásárolunk más méhésztől mézet. Őszintén bánunk a vevőkkel. Az, hogy elfogy egy termék és csak jövőre lesz, nem vezet oda, hogy elpártolnak a vásárlók? Akinek ezt mondja, hogy elfogyott, visszajön jövőre? Visszajön. Megjegyezném, hogy a környékünkön mi adjuk legdrágábban a mézünket, mégis mi vagyunk azok, akik mindent el tudnak adni. Hogy miért? Bizalom kérdése. Tudják az emberek, hogy mit csinálunk. Engem nem az érdekel, hogy mennyi fajtamézünk legyen, hanem az, hogy a méz érett legyen. Refraktométerrel lemérem a víztartalmát, 18% fölött nem pörgetünk. Ha bekerül egy kis hárs az akácba, nem baj. Kerüljön bele, de az a méz legyen érett. Ha megfordítja a vásárló üveget, az a kis légbuborék nem fut benne, mint a víznél, hanem lassan csurgadozik (száll fölfelé). Az emberek ezt tudják, megszokták. Van még egy érdekes dolog. Korábban nem fogadták el az ikrás mézeket. Nekünk az utóbbi időben erre nagyon sok vevőnk van és csak ezt keresik, miután megmagyaráztuk, hogy milyen cukrok kellenek ahhoz, hogy ikrásodjon a méz. Lényegében a könnyebben emészthető cukrokról van szó, szőlőcukor, gyümölcscukor, satöbbi, az arányokról beszélgettünk. Ha időt szentel rá az ember, akkor ez működik. Tehát csinál krémmézet is, krémesít bizonyos mézeket? Igen. Még ha nincs is krémesítve, például a repceméz vagy a napraforgó méz, úgy is elviszik. A krémesített mézeket inkább natúr módon, mentolos vagy eukaliptuszos ízzel, propolisszal keverve. Gyógyszertárból szereztük be az esszenciát. A cseh méhészeti kutatóintézettől hoztuk a receptet, ők csinálják, talán méz erő néven lehetne lefordítani magyarra. Iparkodtunk megtudni, hogy is készítik. Ez nagyon keresett. Hozzáteszem, ez nálunk sem teljes mértékben szabályos, mivel alkohol van benne. De nem csinálnak belőle olyan nagy problémát. Legalább is eddig még nem volt gondunk. Mi csináljuk a propolisz tinktúrát is. Ezt kimondottan el tudjuk adni. Minden terméket értékesítünk. Van-e hullámzás az értékesítésben az év során vagy inkább télen van kereslet? 193

194 Hullámszerűen megy. Megkezdődik a nagyobb szezon októberben és február végéig tart. A legnagyobb dömping decemberre esik. Karácsony előtt fantasztikus nagy volt a kereslet. Amúgy is mézhiány van, a 2014 kivételes év volt. Ebben az évben nagyon keresték a mézet. Magyarországon az OMME megcsinálta az OMME üveget. Szlovákiában van hasonló? Nálunk Szlovákiában csak kilós kiszerelésű üveg van és nincs rajta az ország térképe, de van rajta egy sor méhecske és rajta van a Szlovák Méhész Egyesület emblémája szlovák felirattal. A magyar mézes üveg is itt van, abba is töltünk, a félkilós és kilósba is. A szlovák mézes üveget is Orosházán csinálják. A szlovákiai országos elnökünkkel és az egyik OMME-s alelnökünkkel, Fekete Józsival voltunk megrendelni. Magát már jól ismerik, van törzsközönsége. Kell magának a címkére, megjelenésre figyelmet fordítani? Természetesen. A címkéimet a mézbortól a mézekig Horváth Zoli barátom reklám stúdiójában csináltatjuk Magyarországon. A címke emeli az üveg szintjét. Mutatósabb, ez egyértelmű. Legyen rajta a pontos cím, legyen rajta a méz származása, fajtája. Ahogy az előbb említettem, engem nem igen érdekelnek a fajtamézek, engem a méz minősége érdekel. Nálam vegyes virágméz és akácméz van. Az akácméz néha egy kicsit sötétebb, ha belekeveredik nektár más növényről. Ha 50 % fölötti az akác, akkor ráteszem a címkét, hogy akácméz. Megmondom a vásárlónak, hogy ebben csak durván ennyi akácméz van. Elmondom, hogy mi virágzott abban az időben, hárs, ámor, és abból is belehordtak valamit. Nem félek a fedelezéstől. Inkább fedelezzünk, de a méz legyen érett. Szlovákiában a mézfogyasztásra van valamiféle központi marketing akció vagy ez ott sem annyira fontos? Fontos volna, de sajnos nincs, ez a méhészek feladata és érdeke kellene, hogy legyen. A nagybani fölvásárlók szlovákiai méhésztől kevés mézet kapnak. A szlovákiai méhész általában piacol vagy otthon eladja a mézét. A fölvásárlók idegen mézeket hoznak be, főleg Ukrajnából, Lengyelországon keresztül. Nálunk inkább az ukrán méz dominál. Ment a kínai méz is valamikor. Hogy miként kerülnek be? Hordókkal találkozunk, amit leadnak a vasgyűjtőbe és ott mindenféle ország feliratát látjuk a hordókon. Hogy honnan származik, meg hogy milyen fajta? Gondolom, Szlovákiában nem fogják rátenni, hogy Kína. Sok lábon álló méhészeti termelést visz, amiben nagyon sok termék van. Mik ezek a termékek? 194

195 A mézeknél sokféle csomagolás és kiszerelés van. Magyarországról vásárolunk dekás, egykilós és három kilós macit és azokat töltjük. Ott vannak a 25 dekás, a félkilós és egykilós műanyag flakonok.. Ott van Magyarországról az OMME-s félkilós, kilós üveg. Ott van a szlovák egyesületi kilós üveg, az ukrán üveg, mert nekik is van egyesületi üvegük. Mind a három ország üvege megtalálható, mindháromba szerelünk ki és még sokféle egyéb üvegbe is. Az ukrán nagyon szép, ovális üveg, abban keresik a legjobban a mézet. Nincs felirat, nincs rajta semmi, de nagyon szép üveg. Ott vannak a viaszgyertyák, 76 formánk van, amibe gyertyát tudunk önteni kereslet szerint. Gyerekeknek állatfigurákat, vallási felekezeteknek a szent családtól a betlehemes figurákig és még sok mást. Van virágpor, 10 és 20 dekás és félkilós kiszerelésben. A propolisz tinktúrát 30 ml-es kiszerelésben készítjük. Van mézborunk, 7 decis kiszerelésben. A krémmézekből egy natúr formában megy, van továbbá mentolos, eukaliptuszos is. Van mézünk gyümölcsízzel, ami azt jelenti, hogy málna, eper, körte, barack cseresznye. Szárított gyümölcsünk is van felkínálva mézben. A méz után második helyen az anyanevelés áll. A natúr pempőt megrendelésre csináljuk. Február végéig fogadjuk a megrendelést, de csak addig, ameddig bízunk benne, hogy a kért mennyiséget meg tudjuk csinálni. Valamikor még győztük kielégíteni az igényeket. Ma már inkább azt mondjuk a jelentkezőknek, hogy tovább nem tudunk menni. Ha többet termelünk, mint amit megígértünk, akkor odaszólunk, hogy sikerült valamennyivel többet termelnünk, ha gondolod és érdekel, gyere. Nyári időszakban nem küldünk, azért el kell jönni, vagy mi elvisszük. Téli időszakban betesszük hungarocell dobozba és el tudjuk küldeni, nyári időszakban nem kockáztatunk. Van a pempőnek egy kisebb kiszerelése, negyedkilós, félkilós krémmézhez hozzáadva. Mi nem keverjük el, csak otthagyjuk a pempőt a krém felső részén, egy fóliával fedjük a lapka alatt, hogy mindenki megbizonyosodjon róla, hogy a pempő ott van. Senki ne kételkedjen. Iparkodunk hatni az emberek lelkére, hogy még csak véletlenül se legyen kétely semmiben, hogy amit mondunk, az nem úgy van. Még egyet kihagytunk, a méhmérget, azt is csináltuk valamikor. Csehországból vásároltunk egy kanadai méh méreg elszedő rendszert. Kiszúrattuk a méheket, elszedtük a mérget, 14 naponként el lehetett szedni tőlük. Ez is egy nagyon jó üzlet volt, csak aztán megszűnt. Annak idején a szovjet hadiraktárak felbomlása és a haditechnikák eltulajdonítása után (biológiai fegyvernek használták) az ukránok olyan tétel méhméreggel jöttek, hogy 195

196 utána már nem volt érdemes csinálni. Erre is megvan a fölszerelésünk. Szegedre adtunk 4-5 évvel ezelőtt a kutatóintézetbe, az volt az utolsó tétel. Bevétel szempontjából milyen a megoszlás e sok termék között? Anyagi, gazdaságossági szempontból sorrendben első helyen van a méz, második helyen az anyaméhek, a többi termékhez nehéz lenne arányokat mondani. Azt hiszem, harmadik helyre betehető a pempő-termelés, utána a virágpor termelés, a propolisz és a viaszgyertyák. Amit összegyűjtünk, föl is dolgozzuk. Még egy dolog: virágporból például csak annyit gyűjtünk a méheinkkel, amennyiről tudjuk, hogy el fogjuk tudni adni. Soha nem iparkodunk tartalékot csinálni belőle. Én úgy tekintek a virágpor szedésére, hogy egy picit meggyötörjük a méheket. A pempőtermelésnél nagyon sok virágporra van szüksége a méheknek, inkább arra figyelünk, hogy elszedjük azt a mennyiségű virágport, amennyi kell és utána fölnyitjuk a szedőket, nincs tovább szedés. Az állammal mi dolga van a méhésznek? Az állammal kapcsolatos kötelességeket is betartjuk, jegyezzük magunknak, hogy mit adunk el. Csinálunk adóbevallást és az adót is megfizetjük az év végén. Nincs az, hogy sunyiban csinálunk meg mindent, hogy kijátsszuk az adóhivatalt. Nem, mi beszállunk a közösbe is. Említette, hogy a szlovák méhészek inkább piacon adnak el. Ha a méhész maga árusít a piacon, akkor a felvásárló árakhoz képest mennyivel tud jobb árat elérni? A méznél biztos, hogy 50 %-kal fölötte van a felvásárlói árnak. Függ attól is, hogy hol és milyen mézet árusítanak. Az ország északi részén és a nagyobb városokban drágábbak a mézek. Magasabban fekvő részeken, ahol már kevésbé folyik a méhészkedés, az akácméz és az erdei méz megüti a 8-10 eurót is kilónként. A mi környékünkön 4-6 euró, de vannak méhészek, akik 4 euróért adják a mézet, ők nem értékelik a munkájukat. Ez az eladási ár alacsony, összehasonlítva a magyarországi értékesítéssel. De ha azt mondom, hogy a felvásárló 2,20-2,70 euró körüli árat kínál, akkor jobban jár a méhész, ha maga adja el a mézét. Mindenféleképpen jobban jár. Ebben az évben egyébként 3-3,50 eurót is kínáltak a mézért a kereskedők, mivel kevés volt a méz. Van olyan méhész Szlovákiában, aki turizmussal is foglalkozik? Németh Árpádnak hívják, jó barátok vagyunk, nem messze lakunk egymástól. Most már inkább a turizmussal foglalkozik. Fiataloknak rendez táborokat. Nálunk vannak iskolai szakcsoportok, ahol lehetőséget adnak a gyerkőcöknek az általános iskolában és méhészetre 196

197 oktatják az érdeklődőket. A nyári szünetben két hónapon keresztül váltják egymást nála ezek a csoportok. Halászhatnak, méhészkedhetnek a gyerekek, a méhészettel kapcsolatos dolgokról beszélgethetnek és egyéb dolgokkal foglalkozhatnak. A gyerekek önkéntesen mennek vagy ez kötelező iskolai foglalkozás? Nem kötelező, viszont egyes iskolákban kialakítottak olyan csoportokat, ahová lehet jelentkezni. Kimondottan a gyereken múlik, hogy akarja-e csinálni vagy sem. Ott megvan a lehetőség, méhészkedhetnek az iskolában, méhcsaládok vannak, méhészeti felszerelésük is van. Biztos, hogy Szlovákiában ilyen csoportosulás működik. Sokan csinálnak ahhoz hasonlót Szlovákiában, mint a barátja? Nem mondanám, hogy sokan csinálják. A tanya nálunk is úgy van kiépítve, hogy vendégeket tudunk fogadni és étkeztetni is tudjuk őket, kint a szabadban. Ez csak a nyári hónapokban működik. Megy a kemencében a sütés, a tűzhelyen a főzés, a lányoknak ez a dolga. A méhesben sétálunk, előadásokat tartok, nemcsak méhészeknek, hanem nyugdíjasoknak, gyerekeknek is. A mézúton keresztül főleg méhészek jönnek. Az inkább szakmai turizmus. Visszatérve az anyanevelésre és a genetikára. Kitől tanulta az anyanevelést? Önmagát képezte, vagy volt mentora ehhez? Voltak idősebb méhészek, akiket látogattam és úgy gondoltam, hogy sokat tanulhatok tőlük. Mi mindenhova mentünk a feleségemmel, a közeli Apimondiákra, Varsó, Montpellier, Ljublana, Kijev. Igen sokat tanultam Faluba Zoli bácsitól, László Tibor méhész barátomtól, ők is anyanevelők voltak, továbbá a környezetemben is voltak nagyon jó szakik. Nagyon jó viszonyunk van a cseh, a szlovák és a magyar kutató intézettel is. A cseh kutató intézet Európa teteje, messze kilógnak a sorból, ott van egy fantasztikus kollektíva, nagyon nagyok. Nagyon sokat lehet tanulni tőlük. Rendszeresen föl szoktunk járni minden évben, de közel a hetvenhez, ezt már kissé hanyagoljuk. Nem úgy működnek már a dolgok, mint azelőtt. A szlovák kutatóintézettel azért együttműködünk. Leálltunk a méhanya neveléssel, amikor a nyúlós költésrothadást megtaláltam a vásárolt méhcsaládoknál, persze itt az eladásra gondolok. Nálunk is ugyanazok a törvények vonatkoztak, mint Magyarországon: tüzelni, tüzelni és tüzelni. Ma már nyugodtan kijelentem, hogy abszolút nem értek vele egyet. Természetesen ezt csak értelmes méhészekkel lehet megoldani. Meg tudok győzni bárkit, hogy nagy szamárság, hogy ilyen brutálisan belemegyünk a méhek életébe. Tönkretesszük azokat a családokat, amelyeknél 197

198 kialakulhatna a védekezési ösztön. Van egy professzor, Dr. Klaudiny Jaroslavnak hívják, ő a méhpempő összetevőit kutatja. Már tizenharmadik éve figyeljük a méhcsaládokat, melyek azok a méhcsaládok, amelyek méhpempőjében megtalálhatók azok az anyagok, amelyek megátolják a nyúlós költésrothadás vegetatív állapotba kerülését, vagyis a spórák kicsírázását. Nagyon érdekes eredményeket értünk el az anyanevelésnél. Nálunk mesterséges megtermékenyítés is működik. Amikor bejött magánál a nyúlós költés rothadás, meg tudta állítani a betegséget? Minden kaptárból, amelyben megtaláltam a nyúlóst, egyszerűen kiszórtam a méheket. Ezt úgy csináltam, hogy a kaptársorból a nyúlós költésrothadásos családokat hátrébb tettem kb. öt méterrel a sor mögé és a helyükbe raktam tiszta spóramentes kaptárakat műléppel. A kint lévő méhek visszarepültek az eredeti helyükre. A hátrarakott kaptárakból a méheket átszórtam ezekbe a műlépes kaptárakba az eredeti helyükre. Lényeges volt a méhanyák lecserélése. Kipróbáltuk és nem volt fertőzés. Akkor kezdődött a gondolkodás, hogy van 100 család, abból 36 fertőzött, a többi meg abszolút tiszta. Föltételeztem, hogy azok tudnak valamit bár akkor még nem volt biztos kép előttem hogy azok miért nem fertőződtek meg. Később elmondtam az esetemet Békési professzor úrnak is. Ő is alátámasztotta, hogy így a méhcsalád megmenthető. Több személlyel is beszélgettem, aki azt mondja, hogy ez így megoldható. Ehhez a problémához nem mernek hozzányúlni komoly pozícióban lévő emberek. A törvény tisztelete miatt vagy miért, de nem mernek belemenni. Szent meggyőződésem, hogy nem megoldás, hogy eltüzeljük a méheket. Lehetséges, hogy a nagy méhsűrűség miatt, ami Magyarországon van? Most már családról beszélnek, túlságosan zsúfolt az ország. Nálunk Szlovákiában 250 ezer környékén van a méhcsaládok száma, nálunk deficit van a méhekből. Biztos, hogy itt másképp nézünk a méhre, mint Magyarország területén. Akkor is azt mondom, hogy a méh évmilliók óta fönnmaradt, 24 millió évről beszélünk. Ha eddig fönn tudta tartani az életét, kellett neki alkalmazkodni a természethez. Biztos, hogy a nyúlós nem most jött, hanem régebbtől is ott volt, és valahogy mindig túlélte a méh. Szerintem most is szelektálással kellene valahogy megoldani a problémát. A méhcsaládtól elszedett két méhpempő mintát küldjük kivizsgálásra az akadémiára és közös konzultáció alapján csináljuk a mesterséges megtermékenyítést. A hereméheket is azoktól a méhcsaládoktól neveljük mesterséges megtermékenyítéssel, ahol a pempőben megvannak ezek az anyagok. Kipróbáltuk, hogy fertőzött kereteket betettünk olyan 198

199 méhcsaládokhoz, ahol tudtuk, hogy a család tud védekezni és bebizonyosodott, hogy nem fertőztük meg a családot. Egy hátulütője van ennek, hogy amikor a mesterséges megtermékenyítés után az utódokat teszteljük, még mindig van kb %, ahol nem találjuk meg a méhpempőben ezeket az anyagokat. Vagyis nem minden utód örökölte a védekezési hajlamot. Nem 100 %-os még ez a dolog. Szlovákiában elterjedt gyakorlat a mesterséges megtermékenyítés? Nem. Vagyunk páran az anyanevelők között, akik csináljuk, de nem általános. A Cseh Méhészeti Kutatóintézetben van egy szakember, Dr.Titera Dalibor professzor, aki egész Európa területén végez mesterséges megtermékenyítést. Lejár hozzánk Szlovákiába is, évente kétszer háromszor csinálunk olyan összejöveteleket, ahol visszük az anyaméheket és a hereméheket. Olyan helyre megyünk megtermékenyíttetni az anyaméheinket, ahol tudjuk, hogy javítani tudunk méheink bizonyos tulajdonságain, amelyek előnyünkre vannak. Vannak kisebb csapatok, például mi is vagyunk négyen, egyikőnk a Szlovákiai Méhészeti Kutatóintézet volt igazgatója és még hárman méhészek, akik közösen csináljuk. Biztos, hogy nincs tíz fölött az országban, aki a mesterséges megtermékenyítést meg tudja csinálni. Közeledik a hetvenhez, mennyi idős korig lehet méhészkedni? Lesz valaki, aki majd átveszi az állományt? K66 éves elmúltam, gyógyszert nem ismerek, méhtermékekkel próbálok megoldani mindent. Vannak orvos barátaim, akikkel megbeszélünk néhány dolgot. Ők tudják, hogy én gyógyszert nem fogadok el, eddig még mindent meg tudtam oldani. Hogy van-e utód? A lányom oldaláról van három unokám, egyetemisták. Az egyik angolinformatika szakos, ő negyedikes. Van kettő fiatalabb, az egyik agroturizmussal szeretne foglalkozni, benne a méhészettel. A kislány - akiben a legnagyobb bizalmam van - viszont egzotikus állatokkal szeretne foglalkozni, de abban benne vannak a méhek is. A fiam oldaláról nehéz megjósolni, az idősebb fiú középiskolás, de ő fél a méhektől. A fiatalabb még általános iskolába jár, belőle méh lehet méhész. Én azt mondtam, hogy az utolsó pillanatban is ott legyen a méhcsalád mellettem, amíg csak élek. Azt hiszem, hogy egy igazi méhész a méhektől nem tud megszabadulni soha. Amit mindig hangoztatok, nálam a méh nem rabszolga, hanem partner, én így tekintek erre a kis jószágra. Köszönöm a beszélgetést. 199

200 Beszélgetés Rajczi Románnal, a Szinergia LEADER Egyesület munkaszervezet vezetőjével Román, mutasd be légy szíves a Szinergia Egyesületet! Mi ez tulajdonképpen? Az egyesület az Európai Unió LEADER programja szellemében az úgynevezett alulról, a helyi közösségektől kiinduló vidékfejlesztési tevékenységek, programok kialakítására, menedzselésére hivatott. Az egyesület szervezése 2007-ben kezdődött. Másutt az országban már működtek LEADER egyesületek és működött a LEADER program, nálunk nem volt korábban augusztusában alakult meg az egyesület 214 taggal, melyből a szabályozás szerint 1/3 önkormányzati, 1/3 vállalkozó és 1/3 civil tagnak kellett lenni. Az egyesületnek 66 település a tagja, pontosan lefedjük a szentlőrinci és a szigetvári kistérséget. Arra az időszakra elkészült a vidékfejlesztési stratégiánk is és megismertük a tervezett forrásainkat. Az Egyesületünknek a 7 éves időszakra az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a IV. vagy LEADER tengelyben terveztek mintegy 220 millió forintot, a III. tengelyes vidékfejlesztési intézkedésekhez pedig mintegy másfél milliárdot. Ha ezeket az összegeket lebontjuk a 66 településre és a hét évre, akkor láthatjuk, hogy pl. LEADER esetén egy településre egy évben kevesebb, mint félmillió Ft jut, a hármas tengelyes intézkedéseknél pedig egy településre mintegy 3.2 millió Ft. Korábban mi, ennél magasabb összegekre készültünk. E források ismertében a tagok egy részénél, kissé alábbhagyott a lelkesedés. LEADER szabályozás és irányítás pedig véleményem szerint - a részletek nélkül is - meglehetősen bürokratikusra sikeredett. Hogyan kezdett el az akciócsoport helyi termékekkel foglalkozni? A boldogasszonyfai polgármester asszony, Neiczerné Jaksa Szilvi lett az elnökünk ben. Az őt megválasztó közgyűlésen bemutatkozó beszédében azt mondta, hogy szeretné, ha a LEADER-ben komolyabban foglalkoznánk a helyi gazdaság, a helyi termékek fejlesztésével, előállításával. Ez ott sokaknál értő fülekre talált, mivel az elnökségben több olyan tag is volt, aki vagy vállalkozóként, vagy civilként dolgozott, vagy gondolkodott ebben ben az év végén fölvettünk egy új munkatársat, aki úgymond helyi termék felelős lett és egy másik kolléganő, aki előtte más területen dolgozott az egyesületnél, szintén bekapcsolódott a munkába, így ketten együtt kezdték el, ezt a területet szervezni. Tehát a kezdeményező, az új elnökötök, Neiczerné Jaksa Szilvi volt? Ez egyértelmű, az ő nevéhez fűződik a helyi termék vonal beindítása, előtte mi nem nagyon foglalkoztunk vele. Tehát Szilvi indítására 2010-ben a két kolléganő fölmérte a 200 A

201 térségben azokat a termelőket, akik elérhetők és be akartak kapcsolódni a programba. Voltak olyanok is, akik leráztak bennünket, de sokan jelezték, hogy érdekli őket a dolog. Ez a fölmérés mit jelent? Kimentek hozzájuk, beszélgettek Először informálisan összegyűjtöttük a termelők elérhetőségeit. A Kaptár Egyesület vezetőjét kerestük meg, Lovas Katát, aki elmondta, hogy kik a Kaptár tagok a szentlőrinci és a szigetvári körzetben. Felkerestük őket és tőlük informálódtunk, hogy kiket ismernek, és így elindult az információs lánc, a klasszikus hólabda módszer. Egyik hozta a másikat. Egyikük méhészkedett, a másik termelő lekvárt csinál, a harmadik kosarat fon, satöbbi. Hogy fogadták ezt a kezdeményezést? Akkor ők már elvileg egy civil hálózatban benne voltak. Rendkívül nyitottak voltak ránk. Ebben persze szerencsénk is volt, ugyanis a Kaptár Egyesület vezetője, Lovas Kata nálunk elnökségi tag volt, az elejétől kezdve. A Kaptár egy megyeinél is nagyobb hatókörű kézműves szervezet, mely régóta működik. Ők aztán tényleg megjárták a hadak útját, mert nem támogatásból éltek, mint mi, hanem a termék előállítók működtették, illetve pályázgattak. Ez a kaptáros bázis volt az alap, amire aztán tudtunk építkezni. Összességében termék-előállító került látókörbe, abban az évben. Mindenki egy kicsit más volt. Nem lehet sematizálni, hogy miben lehet segíteni, mi kell nekik. A LEADER egyesület ezeket a termelőket két oldalról tudja támogatni. Egyrészt pályázatokat tud kiírni számukra a Helyi Vidékfejlesztési Stratégián keresztül, tehát olyan LEADER pályázatokat, amiben a termelők pályázhatnak. Másrészt, és ebben volt a két munkatárs, Marika és Betti ügyes a hálózatosodásban, a koordinálásban, az események, rendezvények szervezésében. Vitték a termelőket, kézműveseket vásárról vásárra, szerveztek, ben, telefonon, személyesen, mindig küldték a tájékoztatót, hogy mikor hol, milyen kipakolási lehetőség lesz. Ez tetszett a kaptárosoknak is és a nem kaptáros helyi termék előállítónak is. Például már visszatérő eseményünk a Szentlőrinci Gazdanapok, ahol rendszeresen nagyszámban meg tudjuk őket jeleníteni. Volt horvát vonalunk is, Slatinán az Agro-Arca nevü élelmiszeripari szakkiállításra vittük 2010-től a termelőket és termékeiket éveken át. Szerintem a helyi termék előállítók közül külön kell választani a kézművest és az élelmiszer előállítót. A mi környékünk inkább a kézművesben erős, élelmiszeres nem nagyon jellemző. Mindegyik mást akar, másban kér segítséget. A mi szempontunkból nem volt szerencsés, hogy a kézműves helyi termékesek nem nagyon igénylik a pályázati támogatást. Ennek több oka van. Az egyik oka, hogy többségük nagyon pici. Éppen indulgat, vagy másodállásként, 201

202 sufniban feketén dolgozó kézműves termékes, aki már eleve fél attól, hogy a 7 -es adószámot kiváltsa, és a vállalkozói feltételeknek sem biztos, hogy meg tud felelni. A másik ok meg sajnos a rendszerünkben lévő utófinanszírozás, ami a pályázati rendszer hatalmas problémája. Egy termelő, aki most indul, egy 100 ezer forintos projektet sem képes előre megfinanszírozni. Ezt be kellett látnunk. Sokat nyaggattuk őket tájékoztatókon, próbáljanak pályázni, 3 millió forint, 65 %-os támogatással, betettük a használt eszközöket is a beszerezhető eszközök közé. Mindenben próbáltuk a pályázati oldalt könnyíteni, hogy pályázhassanak. Ennek ellenére nagyon kevés pályázat jött be tőlük. Ők inkább azt a fajta háttértámogatást igényelték, amit Marikáék csináltak, vagyis a vásárba, bemutatókra juttatást. Volt-e esetleg valaki, aki ki tudott ugrani, túllépett ezen a korláton? RR: Igen. A pályázati körbe hárman-négyen léptek be, akik végül pályáztak. Vegyünk közülük néhányat, itt van például Gersyné Laskai Hajnalka, mézeskalácsos, vagy Magda Zoli aki, bár nem pályázott, de nagyon aktív volt mindig minden közös együttgondolkodásban, és végül, de nem utolsó sorban megemlíthetjük Harmat Attilát. Ő a legprofibb, világszínvonalú késes, vésnök, aki egy régi, vésési munkájához használt mikroszkópot cserélt újra. Nála például a család meg tudta ezt előre finanszírozni. Gersyné esetében- aki a mézeskalács készítéshez használható konyhai berendezéseket, illetve vásározó sátrat vásárolt a pályázatából- is a család volt a pályázat előfinanszírozásának hátterében. Egy idő után aztán próbáltuk olyan irányba elvinni a tervezési folyamatot, hogy legyen egyen-sátrak beszerzésére lehetőség pályázatban. Sok helyen ugyanis gond a termelőnek, hogy nem tud megjelenni egy normális vásáron, mert csak asztala van, vagy az se. A sátrat már nem tudja kitermelni. Az volt a terv, hogy vegyen minden kézműves egy komolyabb, Ft-os sátrat, tehát legyen egységes a megjelenésük és azzal tudnak menni csoportosan rendezvényekre. Nem tudtuk rábeszélni őket erre sem, mert nem tudták előre megfinanszírozni. Azt lehet konklúziónak beletenni, hogy amíg a források utólag jönnek vissza ezekhez a kistermelőkhöz, addig ez nem fog komolyan változni. Ebben tehát paradigma váltásnak kéne bekövetkezni, mivel ez a pályázati rendszerekben nagyon régi, visszatérő probléma. Maga a szervezés, hogy vittük őket rendezvényekre, nagyon jól működött, bár most már az sem pörög annyira. Sokáig húsz-harminc-negyven embert tudott mozgatni a Marcsi, hogy jöjjenek egy-egy rendezvényre. 202

203 Negatív tapasztalat, hogy egy rendkívül felerősített helyi termék divat van az országban. Azt látom sok rendezvényen, hogy a helyi termelőket, már bocsánat a kifejezésért biodíszletnek viszik oda. Tehát jellemző, hogy a rendező szeretne- ezzel emelve a rendezvénye színvonalát - termelőt odahívni, de az már nem érdekli, hogy a termelő aztán tud-e értékesíteni. Akkor is odahívja őket, ha tudja, hogy az ott megjelenő közönség nem fog semmit venni. Nekünk is volt már nagyon sok megkeresésünk, hogy csak két-három termelőt szervezzünk be az adott rendezvényre. Vittük is őket éveken keresztül, de egy idő után a termelők, kézművesek azt mondták: ne haragudjatok, még nektek se megyünk, mert nincs vásárló, csak nézelődnek a helyiek. A legnagyobb baj az, hogy a helyi termelők a vidéki területeken nem tudnak piachoz jutni. A vidék annyira el van szegényedve, hogy általában nem veszik, mert nem tudják megvenni az itt termelt és eladni kínált árukat. Volt kísérletünk boltnyitásra is. A látókörünkbe került egy vállalkozó asszony Kaposvárról, aki rugalmas, és profi volt, ráadásul beleszeretett a helyi termékekbe. Alapvetően ajándéktárgyakban gondolkodott, mütyürökben, ékszerekben, használati tárgyakban a konyhához stb. Összehoztunk vele és a kézművesekkel egy találkozót. Addig-addig jutottunk a beszélgetéssel, míg nyitott egy helyi termékes ajándékboltot Kaposvárott, 2012 tavaszán. A bolt három hónapig működött, nagy csinnadrattával megnyitottuk, Somogy Tv, Kapos Tv is kint volt. Leginkább a mi kistérségeinkből mentek termékek, mert Kaposvár környékéről nem volt sok ismerős termelője. Mondjuk Került be Kaposvár környékéről is áru, de nem ez volt a jellemző. Beleinvesztált többszázezer forintot, azt mondta, nem akar ezen sokat keresni, elég az, ha az elején a költségei visszajönnek, vagyis tényleg szerelemből csinálta nem volt egy jó év. Három hónap után bezárta a boltot, mert nem jött vissza az üzemeltetés költsége sem. Nem ruházott bele többet. Szigetváron is volt egy másik helyi termékes bolt, ahol szintén általunk ismert srác kezdte, kicsit más üzletpolitikával fölépíteni magát. Ott nem csak ajándéktárgyat, hanem exkluzív csokoládét, mézet stb., tehát élelmiszert is árult, viszont szerintem túl nagy haszonkulcsot rakott rá a termékekre. Nem sokáig ment, inkább elvitték a boltot másik profil felé. Ha a helyi termelők nem tudják eladni a termékeiket helyben, akkor hol tudják eladni? Egy részük azt kezdte el csinálni, hogy az ország más részébe, Pest környékére kezdett járni, már tőlünk függetlenül. Egy részük összefogott és együtt beruházott olcsóbb asztalba, sátorba, és elkezdett járogatni Budapestre, Nyugat-Magyarországra, Pécsre, Kaposvárra, a karácsonyi vásárokra. Manapság az ország távolabbi részeibe is elmennek, mert keresik a 203

204 helyeket, ahol van fizetőképes kereslet. A Kaptár Egyesület pedig velünk párhuzamosan működött, segített, és persze, ha kellett, mi is segítettünk nekik információval. Ti mennyire vagytok még ebben benne? Ez a szervező-menedzselő funkció megvan még? Benne vagyunk, megvan a működő levelező rendszerünk. Minden egyes hozzánk beérkezett megkeresést, ahol kézműveseket, helyi termelőket keresnek elküldjük hozzájuk, általában pedig reagálnak is rá. Most például Hegyi Zsuzsával van egy közös projektünk, helyi termékek turisztikai attrakcióként való bemutatása, fejlesztése témakörben. Zsuzsa rászállt arra, hogy egy térséget, ne csak a helyi nevezetességek miatt keressenek a turisták, hanem turisztikai elemként legyen integrálva, a helyi termelői kör is. Ebben a projektünkben Egyrészt kaptak képzést a termelők, ahol kommunikációt, üzleti marketinget tanultak, hogy igény esetén saját maguk fel tudják tenni termékeiket az internetre is. Az lesz a program második része, hogy honlapot fogunk létrehozni, ahova fel lesznek regisztrálva a térségben dolgozó helyi termékesek és innen már komolyabb, országos turisztikai adatbázisba, hírlevélbe is be lehet őket tenni. Kimenetként tehát el lehet őket érni, mint turisztikai attrakciót. Ez a szervezési munka jelenleg is zajlik, de meg kell hogy mondjam, nem annyira aktívak ebben a témában a kézműveseink. Az, hogy kimenjenek hozzájuk turisták és ott bemutatózzanak, ez különleges hozzáállást, és felkészültséget kíván. A projekt márciusban fog zárulni, de a benne létrehozott honlap tovább fog működni, és termelőinknek ez lesz a legfontosabb. Van egy másik termelői kör, az élelmiszeresek. Az egy nálunk más igényekkel jelentkező speciális kör. Közöttük van már több professzionális módon dolgozó is. Profiljuk szerint méhész, biotermelő, sajtos, egy-két lekvárkészítő, egy szörpkészítő stb. Az a térségünk sajátos problémája, hogy hústerméket előállító nem nagyon van a környéken. Aki működik, az pedig nem kért semmilyen együttműködésből velünk. Őnekik sok szakmai előadót szerveztünk (NAV, hatósági állatorvos), hatósági részről, amivel a jogszabályi dzsungelben történő eligazodásukat segítettük. Meddig kell a LEADERnek egy helyi termék mozgalom,helyi értékesítés mögé állni és mikor kell kiszállni? Hogy gondolkoztok erről? Ez nehéz kérdés. Még mielőtt erre válaszolnék elmondanám, hogy a 2013-as TK3-as LEADER támogatási körben, hogy jártunk: Tehát ebben a pályázati körben érdekes dolog történt. Kísérletként felemeltük a maximálisan igényelhető támogatási összeghatárt. Előtte hárommillió forintot lehetett igényelni. Ez, így utólag végiggondolva, úgy látszik nem keltette 204

205 fel mindenkinek az érdeklődését. Az utolsó körben tehát azt csináltuk, hogy 25 millió forintra emeltük az igényelhető összeget. Erre már azért felkapták a fejüket olyan térségi szereplők, akik eddig is foglalkoztak élelmiszer előállítással, de a kis pénzes pályázat iránt nem érdeklődtek. Itt már voltak komoly projektek, például zöldség-gyümölcs feldolgozó üzem, gyógynövény desztilláló és egyéb párlat-készítő üzem kialakítása. Vagy például egy környékbeli híres borász is pályázott helyi előállítású élelmiszert forgalmazó helyi termék bolt kialakítására. Egy másik, marketinges projekt pedig fel akarja futtatni a helyi termelőket Pécs, Budapest felé. Tehát beindultak a nagy ötletek, melyek közül több volt milliós. Lekötöttünk ebben a témában - véleményem szerint hasznos projektekre két- háromszáz millió forintot, aminek kifejezetten örülünk. Ha továbbnézzük a projekteket, akkor lehet dicsekedni még más eredménnyel is, ilyen például az, hogy 2 pálinka-előállító üzemet is támogatni tudtunk. Egyiket Szentlőrinci kistérségben Bükkösdön, ami helyi termelők gyümölcsét fogja párlatban eladni. Ezen kívül Van egy másik pálinka üzem, ami Mozsgón készül ugyanerre, és amit egy szigetvári vállalkozó csinál. Vagy vegyük például azt, hogy Patapoklosiban volt valamikor egy POSZIPI nevezetű márka, ami egy jó minőségű ásványvíz. Ezt most Megvette egy cég és a LEADER projektből nyert fejlesztéssel rövidesen újra elindul ott, a termelés. Van még egy újabban mocorgó szegmens. Az önkormányzatok is elkezdtek élelmiszerfeldolgozó tevékenységet végezni, melyeknél a Start- közmunkaprogramokban előállított zöldségekre építenek. Ezek szerint, ahogy emeltetek a támogatási összegen, egy jóval szélesebb vállalkozói kör került be a képbe? Igen, és ez már egy profibb vállalkozói kör. Azt látjuk, hogy jóval megalapozottabb pályázatok is jöttek be. Visszatérve a kérdésre, hogy hol szállhat ki a LEADER, úgy gondolom, hogy a nagyokkal túlságosan sokat nem kell foglalkozni. Ha ők igénylik, hogy infóval lássuk el őket, akkor azt megtesszük, de egyébként ezt sem mindegyikőjük kéri. A kicsik viszont ellenkezőleg, azt szeretik, ha hívogatjuk őket, meg szervezzük alájuk a lehetőséget. Nem biztos, hogy elmegy mindegyik rendezvényre, de legalább tud róla, és szabadon dönthet. Ők viszont pályázni nem nagyon mernek. A nagyoknál az utófinanszírozás nem jelentett gondot? 205

206 A mieinknél nem. Olyanok pályáztak helyi termékre, akik amúgy is megalapozott és nyereséges termelést visznek. A partnerkörünk aktívnak mondható, közülük a kicsik rendszeresen bejárnak hozzánk az irodába. Vannak, akik csak úgy hetente egyszer bejönnek, hogy mi van, mi újság, leülnek egy kicsit, nekik ez a megnyugvás. Ha van egy rendezvény, akkor már hónapokkal előtte készülnek rá, bejönnek aláírni a szerződést. Régen volt a LEADER- ben olyan lehetőségünk, hogy rendezvényekre elszámolhattunk sátorbérlést meg standbérlést, ezzel fele áron, negyed áron vagy akár ingyen jöhettek hozzánk a kistermelők. Ezt szerették. Erre már egy ideje, nincs lehetőségünk. Mi lehet ebből a helyzetből a továbblépés? A LEADER szervezeteknek, ahol elkezdték ezt a fajta támogató tevékenységet csinálni, komoly kihívás, hogy folytassák ezt a munkát, mivel az a termelő réteg, aki ezt megszokta, nagyon fogja hiányolni, ha nem lesz tovább. Más kérdés, hogy ha nem lesz rá emberünk, akkor az egyéb munkáink mellett, ezt nem biztos, hogy fogjuk tudni csinálni, mert erre nálunk egy majdnem teljesen külön dolgozó ember volt beállítva. Nálunk egyébként a helyi termék szervezésben A es két év volt a csúcs, ezekben az években még a Hajógyári Sziget-fesztiválra is vittünk bemutatkozni termelőket, illetve a Budai Várba. Egy csomó országos rendezvényre keresték a LEADER- eken keresztül a termelőket. Egy részük persze most is megy, csak nem rajtunk keresztül, ezek azok, akik már a rendes piaci környezetben és feltételrendszerben is el tudják adni a termékeiket. A termelők közül az tud versenyben maradni, aki fejleszt, aki a termékeivel nem áll le, hanem állandóan innovatív dolgokat hoz elő. A Gersyné Hajni erre a legjobb példa, aki mézeskaláccsal kezdte és most már ékszerekkel is foglalkozik, szélesíti a portfólióját. Aki csak ugyanazt csinálja és nem folyamatosan a legjobb minőségben, az egy idő után kiesik ebből a folyamatból. Nekünk az továbbra is fontos feladat, hogy a velünk kapcsolatban álló termelőknek információt nyújtsunk az aktuális piaci, és vásári megjelenési lehetőségekről. Fontos lenne - persze csak ha lenne rá keret -, hogy szervezésen kívül, egyéb módon is segítsük őket a megjelenésben. Ugyanis a folyamatosan jelentkező, kezdő kézművesek közül soknak még arra sincs pénze, hogy kifizesse a helypénzt. És hát persze az értékesítésben is el kelne nekik a segítség. Mi az elmúlt évek alatt négy vitrint helyeztünk ki a kistérség területén, ahova a helyi termelőink termékeit rakjuk be. Ezek 206

207 a vitrinek olyan helyszíneken vannak, ahol jelentős számú látogató van amúgy is, például étteremben, közösségi házban. A vitrinek le vannak zárva, de a bennük bemutatott termékekből, a kihelyezés helyszínein, tudnak ajánlani az érdeklődőknek, mivel meg vannak adva, az oda termékeket elhelyezők telefonszámai. A vitrinekben bemutatott termékekből tehát elméletileg lehet venni, de nem a helyszínen. Célunk egy olyan rugalmas szisztéma létrehozása lenne, amelyben közvetlenül ezekből a bemutató-szekrényekből is lehetne vásárolni, ez sokat segítene termelőink piaci helyzetén. Ez jelenleg nagyon sok helyen komoly probléma, hiszen ha nem közvetlenül a termelő értékesít, az már kereskedelmi tevékenység, és egészen más szabályok vonatkoznak rá. Nagy fegyvertény lenne, ha egyszer ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni tudnánk, és ezzel mi is segíthetnénk az áruk értékesítésében. Körvonalazódik már megoldás rá, több lehetőség szerint is, az egyikben például egy zselici civil csapat szociális szövetkezetet alakított. A szövetkezet tudja árulni a szövetkezeti tag termékeit. Lehet, hogy ez lesz majd egy lehetséges megoldás nálunk is. Köszönöm a beszélgetést. 207

208 Beszélgetés Német Zsolt méhésszel, Alsónemesapáti Hogy kezdtél el méhészkedni? Hogy lett belőled méhész? Egy kollégával - aki akkor már méhész volt - beszélgettem a méhészkedésről 2000 környékén, én addig nem is láttam méheket. Tetszett az egész tevékenység. A kolléga azt adta elő, - ami engem akkor megfogott - hogy a méhészetben 20 % a befektetés és a többi haszon. Abban az időben mezőgazdasági dolgokkal kereskedtem, növényeket termesztettem, kertészet volt a fő ágazat, ott körülbelül 20 % maradt meg. Azon kezdtem gondolkodni, hogy a méhészek öregen is tudnak méhészkedni, nekünk meg a kertészetben állandóan szezonváltások voltak. A méhészkedésben meg csak a méhekkel kell foglalkozni, tetszett a dolog. Azóta rájöttem, hogy a méhészetben is vannak szezonváltások, meg itt sem 20 % a befektetés és 80 % a haszon. Nagyjából a kertészetből a méhészetbe történt váltással cseberből vederbe jutottam, mert lehet, hogy itt még jóval többet is dolgozom, mert itt is ott is maximalista voltam és vagyok. Egy évig eljártam egy méhészhez tanulni, heti szinten ott voltam egy napot és részt vettem a munkákban, vándoroltam vele. Minden szinten próbáltam a méhészetet megtanulni. Domján Csabi barátom nagyon jó tanító volt. Egy év múlva azt mondta, hogy vegyek pár méhcsaládot és próbáljam magam is ben nyár elején akác után jóval olcsóbban vettem méhcsaládokat, mint akác előtt. Egyből vettem huszonegyet. Még nyár vége előtt, júliusban, elmentem velük vándorolni hársra Csabival. Annyira tetszett, hogy vettem még húsz családot. Az első húszból még azon a nyáron szaporítottam is. Az első betelelésem 60 méhcsaláddal történt. Ezt a módot azóta is, ha így próbálna bárki nekiállni, nagyon-nagyon lebeszélem róla, rossz dolog, nem szabad. Előtte is mezőgazdaságból éltem, úgy gondolom, hogy van egy kis érzékem a növényekhez meg az állatokhoz. Ha jól emlékszem,, egy családot kellett becsuknom tavasszal, azt is azért, mert álanyás volt és inkább kisöpörtem. Ötvenegy-néhány termelőt tudtam összerakni a következő szezonra. Egy év után ilyen szakmai biztonságra tettél szert, vagy úgy érezted, hogy vannak még hiányosságok? Akkor még nem tudtam méhészkedni. Az, hogy az elején az ember ráérez valamire, egy dolog. Még most sem biztos, hogy tudok méhészkedni, pedig azóta már eltelt több, mint tíz év. A méhészetben minden év más. A szakmai biztonság megszerzéséhez hosszú idő kell. 208

209 Lehet, hogy érezzük a méheket és megérezzük, hogy mikor mit kell tenni. Megvannak a törvényszerűségek, amiket mindig meg kell tenni. Például a tavalyi évben, ha valaki nem észlelte megfelelő időben az atkát, az nagyon ráfaraghatott. Már tavasszal lehetett látni, hogy nagyon sok lesz az atka. Én nem szoktam például akác után atkakezelést végezni, de tavaly kellett. Ha nem tettük volna meg, őszre már nagyon feldúsultak volna. Nagy méhészetekkel is előfordult, hogy szinte megszűnt a méhészet, annyira elment az állomány. Hatvan méhcsalád az első évben, ott méz is van. A dolognak az értékesítési oldaláról hogy gondolkoztál? Eleinte úgy gondolkoztam, hogy a kertészetet folytatom valamilyen szinten és a méhészetet csak kiegészítőnek szántam. A kezdő év termését, a hársat is felvásárlónak akartam átadni. De a felvásárló annyira fitymálta a termékemet, meg annyira keveset kínált érte, talán forintot, hogy meggondoltam magamat. Akkor a piacokon Ftért adták a mézet. Gyönyörű lett a hársméz abban az évben, és nem hittem el, hogy ennyire kevés pénzt kínálnak érte. Azóta rájöttem, hogy amikor jó termés van, akkor nagyon keveset kínálnak érte, amikor nincs termés, akkor a csillagokat is megadják a semmiért. Ilyenre nem lehet építeni. A kertészettel mindig értékesítettünk. Kiszereltem és elvittem magammal azt a kis hársmézet. Nem adtam se olcsóbban, se drágábban, mint a többi méhész a piacon, és szépen lassan elkopott az összes mennyiség. A második évem repcével kezdődött vándorlással, akácra otthon maradtam, utána elmentünk facéliára, hársra, majd a hárs után hazahoztam a méheimet. A másfeledik évem 90 család betelelésével zárult. Utána évente családdal szaporodott a méhállományom. Most 2014 őszén 360 körül teleltem be. De ez az állapot már évek óta stagnál, körül teleltem be az utóbbi három-négy évben, mert így tudom biztosítani, hogy 240 méhcsaláddal tudjak vándorolni, ami ütőképes. Nem szeretek üres kaptárakat cipelni, nálam méhek vannak bent, és olyan méhek, amelyek megfelelő méhtömeget képeznek és hordanak. Ahogy szaporodtak a családok, gondolom, egy idő után egyedül ezt már nem tudtad csinálni. Vannak nyaranta segítségeim, meg téli szezonban is van egy ember a külső munkákon. Ugye a kertészet sem egy derékkímélő munka volt, a méhészet sem az. Főleg rakodó kaptárt használok, félkeretes rakodó kaptárt, és nem a kaptár a rakodó, hanem a méhész. Oda jutottam, hogy méhészeti szezonban általában négy emberrel dolgozom, de váltásban, mert nem bírják. Kettő van délelőtt, kettő délután, amíg nem végzünk, sötétedésig. 209

210 A kertészetet megszűntettem, 2006-ban volt utoljára tevékenység. A kertészet felől azért kacsintgattam másra, mert több év távlatában már 1999-ben is kezdett mínuszba fordulni, tehát kevesebbünk maradt, mint amennyivel indultunk az évben. Kényszerből kellett váltanom és a méhészet tetszett. Közben beleszerelmesedtem. Megismerkedtem a Söjtöri Méhészegyesülettel az unokabátyám révén, akiről kiderült, hogy méhészkedik. Gyerekkoromban ezt nem tudtam, hogy méhész is van a családban. Ott az Egyesületnél is sokat tanultam. Már 2005-ben 11 fajta mézet gyűjtöttem ben már nagyon sokfelé vándoroltam. Az első években öt vándorhelyre mentem. Megismerkedtem több vándorméhésszel és kapcsolatok révén az ember információkat szerzett, meg rájöttem, hogy ennek mi a módja. Úgy vélem, túl is léptem rajtuk, mert nekem nem az a célom, hogy nagy mennyiségű mézet gyűjtsek, hanem különleges fajtamézeket tól szinte ugyanazt a vándorlási utat járom be a mai napig, de 2013-ban ezekből egyet-kettőt már kihagytam, és lehet, hogy ezek el is maradnak. Például a 2012-es évben, az egyik barátommal, aki segítségemre volt, kiszámoltuk, hogy 29 éjszaka vándoroltunk és ezekből minden második éjszaka két vándorlás volt. 17 vándorhelyen voltunk. Egy fordulóval nem tudtam mindenhova elvinni a méheket. Már családot mozgatunk több vándorhelyre. Például, amikor a gesztenye virágzik, ugyanabban az időben virágzik a kakukkfű, a mézontófű, illetve a vaddohány. Levendulán is akkor vagyok, tehát ebben az időszakban öt különböző helyen vannak lerakva a méheim, vagy ha még van mézharmat, akkor mézharmatra is elviszem őket, tehát szét van osztva az állomány. Miért kezdtél különleges fajtamézeket gyűjteni? Azért, mert azt láttam, hogy erre van igény. Ha beállok a sorba és csak nagy mennyiségű árumézet termelek, abban nem láttam fantáziát. Az a mód, ahogy az árumézet termelték, nem is tetszett nekem. Rövid idő alatt nagy mennyiségű, de különleges mézeid voltak. Hogy találtál ennek piacot, hogy kezdtél el értékesíteni? Ahogy említettem, kezdésnek hársmézet árultam a piacon a virágok mellett. Pár évig még a kertészettel párhuzamosan zajlott a méhészet. Heti öt nap mentünk a piacra árulni. Vittem magammal a termékeimet és mivel egyre többfelé mentem a méheimmel, egyre szélesebb lett a választék. Közben egyértelműen az volt a célom, hogy teljesen átálljak a méhészkedésre. A második év után már eldöntöttem, hogy csak a méhészetből kívánok megélni, a kertészetből teljesen ki akarok szállni. Ezért kacsintgattam különféle 210

211 rendezvények és vásárok irányába is től, rövid időn belül, jártam vásárokba is. Ott láttam, tanultam, akiktől lehetett. Láttam, hogy milyen kiszerelésekbe szerelnek ki, hogy a kisebb méretűeket magasabb áron adják, hogy keresik és jobban megfizetik a különlegességeket. Amúgy az értékesítésben nagy előnyöm volt, mert addig is abból éltem, a szüleim is kertészetből éltek, láttam, tudtam, hogyan kell értékesíteni. Előtte pedig a kertészetben is különlegességeket csináltam. Úgy mutattam be mindig az árut, amit máshol nem szoktak. A kertészetben vágott virággal foglalkoztunk. Keszthelyen, a piacon értékesítettem, de nem ömlesztve, hanem különleges csokrokat csináltam. Ha jöttek a vásárlók és mondták, hogy milyen csokrot állítsak össze, akkor összeállítottam egyet. Két néni járt a piacra nekem segíteni, ők szolgálták ki a vevőket, én meg a díszcsokrokat készítettem. Ott is nekem volt a legszebb standom, a németek maestronak hívtak a piacon. Törzsvevők voltak, Hévízen, Keszthelyen laktak, akkor még díszítették a lakásokat, arra is adtak pénzt. Ezt a piaci tapasztalatot csak át kellett fordítanom a méz értékesítésre. Nagyon szép mézes standokat próbáltam csinálni a vásárokon is. A vásárszervezők kifejezetten hívtak is különböző rendezvényekre. Rövid idő alatt tudtam szelektálni, hogy hova érdemes elmennem, hova nem. Mezőgazdasági kiállításokra jártam, különböző tájjellegű rendezvényekre Zala megyébe, a Vajda Hunyad Várba a Mezőgazdasági Múzeumhoz hívtak rendszeresen, Gödöllőre a Királyi Kastélyba. Valamilyen úton-módon eljutottam Szegedre is. Utána, amikor ez már beindult, próbáltam aszerint kiszerelni a különböző mézfajtáimat, amire jobban van igény. A méhészeti rendezvényeken, illetve a söjtöri egyesületben a méhészeti termékek (propoliszos méz, virágporos méz) különböző formában való elkészítését tanultam meg a hozzánk eljövő vendégektől. Mivel láttam máshol is, hogy ki hogyan értékesít, ki tudtam szűrni, hogy ki készít minőségi termékeket, és azokról vettem példát. Amikor Erdélyi Tibor jött előadást tartani a mézmarketingről és mézértékesítésről, az egyesület fele aludt, és utána azt mondták: - ha tudom, hogy ilyen unalmas előadás, akkor nem jövök el. Én meg nem győztem szívni magamba az ötleteket. Utána Tiborral jó barátságba kerültem, nagyon sokat beszélgettem vele ben mentem el először a profi méhészek balatoni találkozójára és le voltam döbbenve. Profiknak tartják magukat olyanok is, akik az értékesítést nagy ívben hanyagolják. Attól még nem profi valaki, hogy több száz méhcsaláddal méhészkedik. Ez csak anyagiak, meg technika kérdése. Szerintem attól lesz profi valaki, ha a dolgokat úgy össze tudja fogni, hogy profi a termelés, profi az értékesítés, 211

212 és a méz is profi, amit készít. Egy csomó méhész, akik profinak tartja magát, minőségre nem termel olyan mézet. Amikor felvetettük, hogy az értékesítést kellene támogatni és a mézmarketingre nagyobb összeget kellene szánni az OMME-nak, akkor azok, akik magukat profinak tartják, kézzellábbal hadakoztak. Az öt forint elég, nem kell több reklám, nem kell a mézet népszerűsíteni, hordóban így is jó áron el tudják adni, nem kell telhetetlennek lenni. De ez nem telhetetlenség, hogy kevesebb munka és pénz ráfordítással nagyobb összeget vegyünk ki. Bármilyen tevékenységnek, aminek pénzszerzés a célja, ez kell legyen az alapja. Ezt hogy lehet? Úgy, hogy megfelelő technikával dolgozunk, ami a méhészkedésnek a fizikai illetve a technológiai részét érinti, megfelelő szaktudással. Én az összes méhészeti terméket gyűjtöm méhpempő és méhméreg kivételével. Nincsen semmi maradék, még a hordó kimosásából is mézecetet készítek. Nincs hulladék. Ezt csak így lehet, hogy a termék minden apró porcikáját kihasználjuk. Visszatérve az értékesítésre. Száz körüli méhcsaláddal könnyen lehetett sok rendezvényre járni. Amikor elértem a kétszáz családot, már lecsökkentettem a látogatott rendezvények számát, és csak párat tartottam meg, ahova érdemes elmennem. Viszont - ahova jártam - a nagyvárosokban kialakult egy nagyon jó vevőköröm, akik igényelték, hogy menjek. Évente egyszer elmegyek egy-egy rendezvényre ezekbe a városokba, illetve Budapesten kialakult egy olyan vevőköröm, akiknek az, hogy egy évben egyszer-kétszer felmentem, kevés volt és kezdtek elkopni. Én pedig úgy vagyok, hogy ha valamit egyszer megszereztem, az nem szeretem, ha utána elkallódik. Eleinte mondtam nekik, hogy időnként feljárok Pestre. Mondták, hogy jó, akkor szóljak nekik és vigyek fel terméket. Aztán ez kevésnek tűnt. Az évek alatt kialakult egy budapesti körút a kapcsolataim alapján. Személyes kapcsolat. A méhészeti termék bizalmi portéka, bizalom nélkül nem megy. A vevőim köre, 99%-a nem az interneten, hanem a személyes kapcsolatok révén alakult ki. ben, telefonon, sms-ben elküldik a rendeléseket, én pedig havonta egyszer leszállítom nekik. Házhozszállítás. Erre azért van szükség, mert az emberek egyre kényelmesebbek. A posta az utóbbi öt évben megtöbbszörözte az árait. Emlékszem, 2006 környékén a legnagyobb feladási díj forint volt. Akkor a vevők ezer forintot fizettek vissza, és öt-hat kilónyi terméket küldtem. Ma már egy propoliszos krém - ami 160 gramm csomagolással együtt, 2800 forint az ára postaköltsége 2380 Ft. Ezt elmondtam a legutóbbi vásárlónak, azt mondta, hogy így is kéri, mert az én krémemhez ragaszkodik. Van egy honlapom, ott webáruház-szerűen ki 212

213 lehet választani a termékeinket. Csomagküldő szolgálaton keresztül küldjük a kiválasztott árut, a csomagküldőnél fele a díj, de szerződést kell kötnünk és bizonyos mennyiségű szállítást biztosítani havonta. Van a körutas programom, amit már kibővítettem egy másik városra is. Sokan azt mondták 2010 előtt, hogy majd az internet mindent átvesz és mindenki e- mailen keresztül rendel. Nekem még mindig akkor van a legtöbb vevőm, ha személyesen felhívom a címlistán levő vásárlóimat és elbeszélgetek velük, megkérdezem tőlük, hogy mit szeretnének. Megvan a törzsvásárlók 90%-ának az címe, rendszeresen el is küldünk egy kör t, hogy ekkor megyünk, de vagy nincs ideje megnézni, vagy azt mondja: Jaj Zsolt, éppen most írtam volna! De ha nem hívom, akkor az a volna elmarad. Még mindig a személyes kontaktus kell. Rászánom azt a fél-egy napot, végig telefonálom a vásárlókat, egy nap alatt összecsomagoljuk és egy nap, amíg leszállítom. Arc nélkül, személyes kapcsolat nélkül nem működik. Még egy dolog az értékesítéshez. Ahogy mondtam, nagyon nagy előnyöm volt, hogy piacokra jártam., illetve az akkori feleségem édesapja mezőgazdasággal foglalkozott a Hetési tájegységben Zala megyében, ez híres volt az olajáról. Ő tökmagot is termesztett. Nekiálltunk vele közösen olajat préselni. Már az elejétől különböző préselt olajokat készítünk, szőlő, mák, dió, amiből éppen van bőven termésünk. Nem adjuk el gyümölcsként, azzal nem jövünk ki jobban. Egy ideje úgy alakítom az árakat, hogy megérje olajat készíteni belőle. Ez is a repertoárunk. (Egy idős barátom, aki cukorbeteg, megismertetett egy nagyon jó könyvvel: A méz és más természetes készítmények című könyv, D.C. Jarvis, amerikai orvos könyve, először 1958-ban adták az USA-ban, nálunk pedig a 70-es években az Apimondia elnökének ajánlásával. Mostanában egy kaposvári kiadó is kiadta Az almaecet és a méz címmel.). Ettől a bácsitól meg ebből a könyvből nagyon sokat tanultam. Almaecet készítéshez is hozzáfogtam, utána meg adódott a mézecet készítése. Lett egy egészségvédő árukínálatom, az egyik szélén kezdődik az ecetekkel, középen helyezkednek el a méhek termékei, propolisz, virágpor, feldolgozott formái, lépesméz, fajtamézek, olajos magvak, amiket termesztek és ezeket rakjuk a mézbe, nagyon szép ízlésesen kialakítva. Fontos, hogy olajos magvakat. Nagyon sokan kandírozott gyümölcsöket és boltokban vásárolt különböző országok olajos magvait rakják bele a mézbe. Vannak, akik aszalt gyümölcsöt használnak, de még az aszalt gyümölcs is nagyon meghígítja a mézet. A valódi aszalványt, amit Göcsejben csinálnak, még bele lehet tenni mézbe, de amelyiknek egy kicsit 213

214 is magasabb a víztartalma, megerjeszti a mézet, már nem alkalmas ilyenre. A tiszta olajos magvakat 4-6 % közötti víztartartalommal lehet mézbe rakni, mindenképp áttetsző mézbe. Erre a mézontófű méze, a selyem-, illetve az akácméz alkalmas, amik lassan kristályosodnak, nagyon szépen látszik a bent lévő olajos mag. Ebből sokféle ajándékcsomagot illetve nagyon finom csemegéket lehet készíteni. Foglalkozunk tökmaggal, dióval, van vörös dióm is, bíbor színű dió, illetve mogyoróból is van többfélénk. Ezekből már lehet akár piros-fehér-zöld kompozíciót összeállítani (vörös dió, fehér dió, tökmag). Kell minimum három hónap, hogy megfelelően összeérjenek. Három hónapon belül nem értékesítjük, de van, amikor csak fél év után kerül piacra. Össze kell érni az üvegben. Ha valaki egyszer megkóstol egy ilyet, utána mindig jön vásárolni, nem tudja abbahagyni. Hozzá tartozik az is ehhez a történethez, hogy az értékesítés, kiszerelés és feldolgozás több energiát köt le, mint maga a méhészkedés. Nem megy anélkül. Ha minőséget akar az ember, akkor ez nagyon sok idő. Nekem száznál több termékem van már. Az A4-es papírra nem tudom úgy összetömöríteni a termékeimet, hogy még kettőt belerakjak. Nagyon sűrű az árlistánk. Külföldi vásárlóid vannak-e? A nyugati határszélen vagyunk, tőlünk Ausztria nincs 60 kilométerre, jönnek külföldiek is. Elég sok német jár ide, osztrákok, illetve vannak francia csoportok, svájci magyarok, akik Angliába hordanak a termékeimből. Én nem viszem külföldre a termékeimet. Ha akarja valaki, kiviheti, ugyanolyan áron adom nekik, mint otthon, egy fillérrel se adom olcsóbban vagy drágábban. Hozzátartozik az értékesítési technikámhoz, hogy két árral dolgozom. Nincs ilyen, hogy nagykereskedelmi ár, meg a fogyasztói ár. Az otthoni illetve a 40 kilométeres körzeten belüli piacokon történő értékesítésre otthoni ár -at számolok. Ha elmegyek egy rendezvényre, vagy felviszem Pestre az árut, vagy ami a honlapomon a webáruházban szerepel, azok magasabb árak. Általában termékenként Ft, 2500 Ft fölötti áraknál akár 500 forinttal is lehet magasabb ár. Ezzel próbálom ösztökélni a vásárlókat, akik alkalmasak rá, hogy hozzám jöjjenek és ott vegyenek nálam, ne kelljen vinnem. Aki viszont azt igényli, hogy postázzam neki vagy elvigyem a lakhelyére, azok a magasabb áron kapják a termékeimet. Az árképzésemnek az is része, hogy a nagyobb kiszerelések viszonylag olcsóbbak. Ahogy haladunk lefele, úgy drágul: otthon 2300 Ft-ért adom az akác kilóját, 1400 Ft a félkilós, 900 Ft 214

215 a negyedkilós. Ha 115 grammosba szerelem ki az 850 Ft, ez egy hatszögletű gyönyörű kis üveg, ha 50 grammosba, az Ft. A pénzt hogy kapod meg? Ha postázok, akkor postai utánvéttel és a csomagküldőnél is utánvéttel. Amikor viszem a fogyasztóknak, abban az esetben helyszíni fizetéssel, vagy otthon vagy a piacokon. Ezt a tevékenységet többen végezzük családi őstermelőként, kettőnknek megvan a kistermelő kiszerelő engedélye is. Az évek során hozzám csapódott egy-két olyan kisebb kiszerelő, akik minőségi termékeket készítenek mézzel, szörpöket, italokat, lekvárokat, akik tőlem visznek mézet. Nekik forinttal adom olcsóbban a mézet az otthoni árhoz képest, de ezek nem felvásárlói árak. Ők több száz kilót visznek el egy évben, kilót egy-egy alkalommal. Ezt csak három-négy féle termékemből tudom adni, amiből nagy mennyiséget tudok gyűjtetni. Felvásárlói jegyre viszik, ezért beleférünk abba az összegbe, ami még kistételű értékesítésként folyhat. Te mindig szép kiállítású standot csinálsz, föl vannak címkézve a termékeid, van honlapod, webáruház, milyen más marketinget csinálsz még? Használom az OMME mindennemű szóróanyagát, amihez hozzáférek, ami a méhészeti termékekről szól. Használok zárjegyet, minden évben visznek bevizsgálni a termékeimből. Én úgy méhészkedek, hogy semmilyen szermaradvány ne legyen a mézben. Etetést nem használok hordási időszakban. Mindig külön szaporítok, hogy a kieső állományt tudjam pótolni. Külön telephelyen van egy állomány, azokat egész nyáron serkentem, hogy ütőképesen, vastagon teleljenek be. A vándorállomány hordási időszakban cukrot nem kap, még csak serkentésre sem. Olyan problémám nem lehet, hogy belekerül bármilyen hozzáadott cukor a termékeimhez. Antibiotikumot nem használok, tehát nyugodt szívvel rárakom a címkét és bármikor ellenőrizhetik bármelyik termékemet. Ez minőségbiztosítás a vásárlók felé. A hosszú évek alatt megtapasztalhatták, hogy ha tőlem vesznek egy terméket, az biztos, hogy prémium minőség. Nem pörgetek korán, fedetten kezdjük pörgetni a mézet. Nekem még a tavalyi évben is 19 és 18 % közötti víztartalmú volt az akácmézem, pedig tavaly nagyon hígak lettek az akácok. Annak ellenére, hogy fedett volt, még 19 és feleset is mértem sajnos. Mivel volt még 2013-as akácmézem, ki tudtam úgy egalizálni, hogy amit 19 fölöttinek mértem, azoknál összekevertem a két évjáratot és így kiegyenlítették egymást. Átlagosan 18 fölé nem megy így sem az akácmézem. 215

216 Ha az OMME-ban rád bíznák, hogy csinálj mézmarketinget, mit csinálnál? Szerinted milyen mézmarketinget kéne csinálni? Az OMME-ban nem csinálnak mézmarketinget. Úgy gondolom, hogy amit marketingnek neveznek, az nem az. Öt forintot fizetnek be a méhészek családonként marketingre, ennek túlnyomó része elmegy a lovagrendekre (sőt nem is elég rájuk), illetve a mézkirálynőre. Egy évben egyszer megszervezik a méhek napját. Ez nem elég marketingnek. A mézmarketing az én részemről, - ez egy régi álmom hogy folyamatosan kellene az embereket a termelői méz, illetve a méhészeti termékek tájékoztatásával bombázni a különböző médiumokon keresztül. A legtöbbet a tv-vel tudunk elérni, mert arra vannak rákattanva az emberek. Ha hetente legalább háromszor látnának egy termelői mézreklám filmet, nekem szilárd meggyőződésem, hogy szépen lassan jelentősen megnőne a belső fogyasztás. Ha propoliszról vagy virágporról van bármilyen kis előadás vagy reklám, ha csak egy fogkrémreklámban megemlítik a propoliszt, attól fogva minimum két hétig (mi jelen vagyunk mindig a piacon) ezeket a termékeket, ami a tv-ben megjelent, keresik. Ennyire elbódító hatása van. Az OMME-nek ezzel sokkal többet kellene foglalkoznia, mint az uniós pénzek szétosztásával. Nem azt mondom, hogy az uniós pénzeket nem kell szétosztani. Amit adnak, azt fogadjuk el. De a valódi érdekképviselet ott történne, és ezt a lovagrendeknél már nagyon sokszor ecseteltem, ha a termelői magyar mézet megfelelő módon bemutatnánk a fogyasztók felé, nagyon sok helyen reklámoznánk, női lapokban, Nők lapjában, főzőműsorokban. Rövid kis ismeretterjesztő előadásokat tartanánk mindenhol. Elsődlegesen a méz gyógyhatásaira, illetve a kulináris felhasználására kellene rámenni, hogy az emberek a konyhában tudják használni és mindennapi étkezésükbe be tudják építeni a mézet. Ha ezt megvalósítaná az OMME, és ha csak százalékkal nőne a belső fogyasztás, akkor százalékkal nőne a méz ára, ugyanilyen arányban emelkedne a felvásárlási ár is, és nem függne attól, hogy jó termés volt vagy nem. A méhészek túlnyomó része kis kiszerelésben is értékesítene, mivelhogy igényelnék a fogyasztók. Mindenki az ismerős méhésztől vásárolna. Szinte mindenki értékesít otthonról valamennyit. Ezzel egyfajta létbiztonsága is kialakulna a méhészeknek, mert tudnák, hogy arra az összegre, amit otthon elad, mindig számíthat. Ennek következtében nem szorulna rá, hogy fillérekért eladja a mézét a felvásárlónak, amikor éppen pénzre van szüksége. Nyár elején éppen mindig leviszik a méz árat, mivel tudják, hogy akkora már biztos, hogy meg vannak szorulva a méhészek, és kénytelenek sokan 216

217 odaadni a mézet. Oda is adják fillérekért. Utána az év vége felé sokkal nagyobb összegeket kínálnak érte. Tehát, ha jól értem, te otthon és 40 kilométeres körben értékesítesz helyi piacokon, van néhány nagy fesztivál az országban, ahova elmész, Szegedre, Budapestre, Zalaegerszegre, Kaposvárra. Vannak az irányjáratok Budapestre, ahol megvan a vevőköröd és adott helyre, időpontra szállítasz. Így van. Ezt a fajta értékesítést meg tudom oldani méhészeti szezonban is. Akkor maximum az áru rendelés felvételét, hogy ki mit kér, nem én intézem, hanem a családban valaki, és csak azt az egy szállítási napot kell terveznem. De már arra is volt példa, hogy elküldtem magam helyett valakit, bár jobban szeretem a szállítást magam intézni. Gyakorlatilag, ha jó termés van, akkor nem tudom az összes termésemet eladni, de van egy nagyon jó kis pincém, ahol tárolni tudom a mézemet. Többször jártam már úgy, hogy hála istennek betároltam. Inkább egy-két éves méz álljon a pincémben. Vizsgáltattam be olyan hároméves mézemet is, amit már háromszor kimelegítettem, mégis jobb volt a hmf-je, mint egy-egy kolléga friss akácmézének. Megfelelő technikával van melegítve, egyenletes hőmérsékleten van, persze nem kint az udvaron a tűző napon, mert ilyenről is hallottam példát. Azt a mézet, amit az adott évben nem adok el, leviszem a pincémbe, ott 13 és 15 fok közötti az állandó hőmérséklet. Hamarabb bekristályosodik, de ez nem probléma. Megfelelően van kimelegítve, ez nem gond. Szerinted van-e affinitás, hogy ilyen típusú méhészek, mint te, összefogjanak, csináljanak valamilyen szövetkezetet? Ma az FM államtitkár Kaposvárott arról beszélt, hogy a mézet kiszerelve kellene az EU piacra kis kiszerelésben magyar márkatermékként értékesíteni. Nyilván ezt egy-egy méhész nem tudja megcsinálni. Alakulhat szövetkezet olyan méhészek között, akik közel laknak egymáshoz és barátok, hasonló technológiával méhészkednek és tudnak bízni egymásban. Hogy nem csak az én mézem szermaradvány mentes, hanem a kollégámé is. Akkor kialakulhat. De úgy, hogy országos szinten szövetkezzenek és lépjenek be a méhészek a szövetkezetbe, mint ahogy annak idején próbálta az OMME ezt véghezvinni, nem tartom valószínűnek. Köszönöm a beszélgetést. 217

218 IV. Mellékletek TARTALOM Bevezetés A magyar méztermelés, felvásárlás és export értékeinek alakulása hosszú idősorokban Méztermelés A méz felvásárlási ára A méz exportja és árbevétele A méz piaci helyzete az EU-ban A világ méztermelése régiónként (1000 t) A világ méztermelése országonként 2001 és 2011 között (1 000 t) Részesedés a világ méztermeléséből, Az EU méztermelése tagországonként, A világ méz exportja Részesedés a méz exportjából A tagállamok részesedése 3. országba irányuló exportból Az EU mézexportja célországok szerint (tonna) Az EU -ból exportált méz egységnyi átlagértéke célországok szerint ( /kg) Németország exportja célországok szerint között ( t o n n a ) A méz importja a világban Részesedés a világ mézimportjából, Az EU mézimportja származási ország szerint (1000 t) Európa 3. országokból származó mézimportja főbb tagországok szerint Németország 3. országból származó mézimportja Az EU-ba importált méz egységnyi átlagértéke származási országok szerint ( /kg) Átlagos import és export árak ( /kg) Az EU 27 Mézmérlege Az európai méhészeti ágazat intézkedéseinek értékelése Deloitte jelentés, Termelői méz ár (US$/tonna) A méz átlagos import/export ára az EU-ban EU tagországok mézexportja EU-n belüli országokba (tonna) EU tagországok mézimportja EU-n belüli országokból (tonna) Eu tagországok mézexportja harmadik országokba /EU-n kívüli országokba/ (tonna) Eu tagországok mézimportja harmadik országokból /EU-n kivüli országokból/ (tonna) Főbb adatok a németországi méhészetekről A 18 éven aluli fiatal méhészek száma tartományonként

219 29. A tagok száma Németországban tartományonként A méhészek száma Németországban és a Német Méhészeti Egyesületben A méhcsaládok száma Németországban minden év dec. 31-én A megtermelt méz mennyisége Németországban 1960 és 2014 között (tonna) Szakkönyvek és folyóiratcikkek ajánló bibliográfiája A Magyar Élelmiszerkönyv /110 számú előírása a mézről Néhány érdekes honlap a hazai és külföldi méhészeti múzeumokról, gyűjteményekről Fontosabb magyar és angol nyelvű web oldalak méhészeti témában Bevezetés Ebben a fejezetben helyeztük el azokat az információkat, melyek meglátásunk szerint érdekelhetik a világra nyitott méhészeket. Statisztikákat, amelyek rálátást biztosítanak a világ és Európa méhészeti ágazatára, a mézkereskedelemre. Bibliográfiákat, és folyóirat címgyűjteményt, melyekből érdemes válogatni. Érdekes webcímeket, melyekről magyarul vagy idegen nyelven további információk szerezhetők. Méhészeti Múzeumok címjegyzékét, melyeket hazai és külföldi turistáskodás alatt érdemes felkeresni. Reméljük, hogy akik inkább a számok nyelvét szeretik és azok alapján állapítanak meg összefüggéseket és törvényszerűségeket, sok érdekességet találnak a következő oldalakon. 219

220 A magyar méztermelés, felvásárlás és export értékeinek alakulása hosszú idősorokban 1. Méztermelés Méztermelés (t) forrás: szerkesztve 220

221 2. A méz felvásárlási ára Méz felvásárlási ára (Ft/kg) ,3 86,5 130,4 99,1 77,3 54,6 51,03 47,58 43,62 38,54 33,63 35,77 33,05 33,77 31,72 27,49 26,76 25,24 25,35 20,87 20,5 19,86 18,87 18,66 18,51 18,7 18,67 18,61 18,24 18,27 16,14 16,54 16,9 16,85 16,81 17, ,5 274,1 283,1 249,7 229,2 322,8 345,2 360,3 442, ,5 499,3 504,7 619, , forrás: szerkesztve 221

222 3. A méz exportja és árbevétele A méz exportja és árbevétele Méz export (tonna) Árbevétel (ezer euró) Év Méz export (tonna) Árbevétel (ezer euró) forrás: AKI Az élelmiszergazdaság külkereskedelme X-XVII. Évf. 2-3 számaiból saját szerkesztés 222

223 A méz piaci helyzete az EU-ban Forrás:EU Market Situation for Honey DG AGRI UNIT C. 4. European Comission 4. A világ méztermelése régiónként (1000 t) Afrika Észak Amerika Közép és Dél- Amerika és a Karib Szigetek Ázsia Európa Óceánia Összesen Forrás: FAO 5. A világ méztermelése országonként 2001 és 2011 között (1 000 t) Kína EU Törökország Ukrajna USA Oroszország India Argentína Mexikó Etiópia Irán Brazília Kanada Tanzánia Korea Angola Uruguay Ausztrália Közép Afrikai Köztársaság Új-Zéland Más országok Összes Forrás: FAO 223

224 6. Részesedés a világ méztermeléséből, Részesedés a világ méztermeléséből 2011 Mások; 20,0% Kína; 27,2% Kanada; 2,2% Brazília; 2,6% Irán; 2,9% Etiópia; 3,3% Forrás: FAO Mexikó; 3,5% Argentína; 3,6% India; 3,7% Oroszország; 3,7% USA; 4,1% EU 27; 13,3% Törökország; 5,7% Ukrajna; 4,3% 7. Az EU méztermelése tagországonként, 2011 Forrás: FAO Az EU méztermelése tagországonként, 2011 (tonna) BE BG CZ FK DE EE EL ES FR IE IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO S SK RO SE UK 224

225 8. A világ méz exportja Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Ázsia Dél- Amerika Közép-Afrika és a Karib Szigetek Észak- Amerika Más Európai Országok Európai Unió Közel-Kelet és Közép Ázsia Óceánia és a Sarki Régiók Afrika Világ Export Összesen

226 9. Részesedés a méz exportjából 2011 EU-n kívüli európai országok; 3,8% Észak-Amerika; 4,8% Közép-Amerika és a Karib szigetek; 9,4% Részesedés a méz exportjából 2011 Közel-keleti és EU 27; 3,5% közép-ázsiai Óceánia és a országok; 2,3% sarki régiók; 1,4% Afrika; 0,8% Dél-Amerika; 30,6% Ázsia; 43,4% Forrás: UN 10. A tagállamok részesedése 3. országba irányuló exportból 4000 A tagállamok részesedése 3. országba irányuló exportból (tonna) Jan-Feb DE ES FR HU AT UK RO IT BG BE NL GR Többi DE ES FR HU AT UK RO IT BG BE NL GR Többi Jan-Feb

227 11. Az EU mézexportja célországok szerint (tonna) Jan-Feb 2013 Többiek Izrael Marokkó Kína Algéria Egyesült Államok Szaúd-Arábia Japán Svájc Összes EU export

228 12. Az EU -ból exportált méz egységnyi átlagértéke célországok szerint ( /kg) Svájc 3,19 3,16 3,52 4,06 4,31 3,55 3,45 4,05 4,20 4,44 4,62 4,76 4,80 5,18 Japán 5,24 4,89 4,77 4,81 4,95 4,43 4,70 4,72 3,89 4,40 4,83 4,67 5,03 5,73 Szaúd-Arábia 3,27 3,44 4,56 3,59 4,59 4,25 4,74 5,29 5,48 6,92 6,94 7,83 7,97 8,82 Egyesült Államok 4,41 4,93 3,28 3,96 4,45 3,51 3,07 4,11 4,27 4,24 4,33 4,03 4,66 4,67 Algéria 2,76 2,58 2,58 3,37 3,07 3,19 3,14 3,58 3,40 3,59 3,52 4,36 3,90 2,79 Kína 3,85 10,12 0,97 3,47 4,32 3,17 4,20 5,22 6,28 5,73 5,05 5,28 5,87 6,11 Marokkó 1,44 1,35 1,51 2,05 3,54 2,03 1,31 1,25 1,16 1,13 1,45 1,52 2,38 3,67 Izrael 3,00 1,87 2,35 2,81 1,81 1,89 1,87 2,04 2,53 2,71 2,98 3,09 2,93 3,06 MELILLA 1,79 1,91 2,47 1,94 2,33 2,12 2,50 2,34 2,73 2,79 2,66 2,52 1,43 2,16 Egyesült Arab Emirátusok 3,28 2,88 4,04 4,87 5,08 4,52 4,92 5,30 5,86 6,54 6,83 7,71 7,80 7,42 Irak 3,66 2,97 4,89 3,83 3,92 4,02 4,18 5,44 5,81 6,08 Hong Kong 3,64 3,66 4,07 4,85 5,14 4,86 5,14 5,03 4,93 5,86 5,66 6,26 6,49 6,42 Líbiai Arab Köztársaság 1,82 2,90 3,17 5,16 18,78 3,97 3,24 2,50 2,50 3,80 3,13 2,36 4,01 3,84 Oroszország 5,95 0,94 3,15 4,62 5,00 5,06 5,50 5,17 4,79 5,48 4,95 5,46 5,71 5,93 Összes átlagértéke* 3,36 3,43 3,11 3,81 5,07 3,54 3,76 3,89 4,00 4,40 4,37 4,66 4,91 5,13 3,07 2,96 3,07 3,75 4,13 3,64 3,48 3,65 3,94 4,46 4,66 5,06 5,14 5,76 *Az Összes átlagértéke sor a táblázat adatainak összesítéséből jött ki, az alatta levő sor pedig az eredeti forrás adatait adja vissza. forrás: Eurostat Comext 13. Németország exportja célországok szerint között ( t o n n a ) Svájc Szaúd-Arábia Egyesült Államok Egyesült Arab Emirátusok Más országok Összesen Jan-Feb 2013 Forrás: Eurostat Comext 228

229 14. A méz importja a világban Főbb régiók Tonna Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Tonna 1000 Euró Európai Közösség Észak - Amerika Ázsia Közel-Kelet és Közép- Ázsiai orsz Más európai országok Afrika Óceánia és a sarki régiók Közép-Am. és Karib szig Dél- Amerika A világ összesen

230 15. Részesedés a világ mézimportjából, 2011 EU-n kívüli európai országok 3,7% Afrika 0,9% Óceánia és a sarki Ázsia 16,6% Részesedés a világ mézimportjából 2011 Közel-kelet és Közép-Ázsiai országok 5,6% régiók 0,9% Közép-Amerika és a Karib szigetek 0,2% Dél-Amerika 0,1% Észak-Amerika 36,2% Európai Unió 37,8% Forrás: UN Comtrade 230

231 16. Az EU mézimportja származási ország szerint (1000 t) Kína Argentína Mexikó Ukrajna Chile Kuba Brazília Thaiföld Új-Zéland Szerbia El Salvador Guatemala Mások Összesen Forrás: Eurostat Comext 231

232 17. Európa 3. országokból származó mézimportja főbb tagországok szerint Európa 3. országokból származó mézimportja főbb tagországok szerint DE UK BE ES PL NL IT FR AT SK IE CZ RO LV többi DE UK BE ES PL NL IT FR AT SK IE CZ RO LV többi Forrás: Eurostat Comext 232

233 18. Németország 3. országból származó mézimportja Mexikó Argentína Kína Kuba Ukrajna Chile Brazília Thaiföld El Salvador Szerbia Guatemala Uruguay Új-Zéland Nikaragua India Más országok EU-n kívüli országok Source: Eurostat Comext 233

234 19. Az EU-ba importált méz egységnyi átlagértéke származási országok szerint ( /kg) Jan-Feb 2013 Kína 0,82 0,93 1,07 1,16 1,30 0,86 0,93 1,00 1,12 1,24 1,26 1,34 1,44 1,36 Argentína 1,09 1,15 1,50 2,13 1,81 1,09 1,20 1,26 1,69 2,00 2,24 2,24 2,23 2,19 Mexikó 1,24 1,45 1,78 2,32 2,17 1,57 1,51 1,38 1,67 2,14 2,35 2,47 2,44 2,42 Ukrajna 1,77 0,69 2,59 3,21 1,21 1,08 1,00 1,11 1,87 1,70 2,02 1,96 1,83 1,82 Chile 1,23 1,34 1,64 2,40 2,29 1,54 1,29 1,36 1,77 2,19 2,57 2,70 2,59 2,48 Kuba 1,09 1,15 1,36 1,75 1,96 1,40 1,22 1,22 1,30 1,92 2,08 2,25 2,32 2,20 Brazília 1,31 1,33 1,59 2,09 1,84 1,23 1,31 1,37 1,91 2,02 2,21 2,34 2,51 2,42 Thaiföld 0,87 9,25 1,61 1,30 1,15 1,84 1,52 1,56 1,75 1,76 1,82 1,73 Új-Zéland 2,13 2,07 2,94 3,89 4,68 5,08 4,39 5,06 5,13 4,49 6,77 7,55 8,89 11,51 Szerbia 2,04 1,90 1,99 2,25 3,02 3,35 3,43 2,99 El Salvador 1,26 1,34 1,67 2,55 1,54 1,17 1,48 1,37 1,91 2,27 2,55 2,44 2,33 2,27 Guatemala 1,62 1,73 1,77 2,48 2,35 1,34 1,36 1,53 1,85 2,06 2,54 2,35 2,42 2,20 Uruguay 1,04 1,13 1,58 2,23 1,94 1,28 1,20 1,22 1,73 1,97 2,15 2,15 2,26 2,19 Ausztrália 1,34 1,45 2,08 3,33 3,24 2,16 2,08 2,28 2,05 2,42 2,85 2,98 3,06 2,95 Összes átlagértéke* 1,29 1,31 1,80 2,98 2,15 1,65 1,55 1,71 1,97 2,16 2,60 2,71 2,83 2,91 1,09 1,19 1,61 2,21 1,94 1,27 1,31 1,38 1,69 1,93 2,06 2,08 2,08 1,92 *Az Összes átlagértéke sor a táblázat adatainak összesítéséből jött ki, az alatta levő sor pedig az eredeti forrás adatait adja vissza. Szerk.megj.: Vélhetően ez a kiugró érték elírás, a valós érték 1,25 lehet. Forrás: Eurostat Comext 234

235 20. Átlagos import és export árak ( /kg) 7,00 Átlagos import és export árak ( /kg) 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 Átl. Imp. ár Átl. exp. ár 1,00 0,00 Forrás: Eurostat Comext Jan- Feb 2013 Átl. Imp. ár 1,09 1,19 1,61 2,21 1,94 1,27 1,31 1,38 1,69 1,93 2,06 2,08 2,08 1,92 Átl. exp. ár 3,07 2,96 3,07 3,75 4,13 3,64 3,48 3,66 3,94 4,46 4,66 5,06 5,14 5,76 Forrás Eurostat Comext 21. Az EU 27 Mézmérlege Év Felhasználható termésmennyiség (kg) Import (kg) Export (kg) Fogyasztás (kg) Népesség Fogyasztás (kg/fő) Önellátás szintje (%) ,66 61, ,68 59, ,70 61,60 235

236 Ország Az európai méhészeti ágazat intézkedéseinek értékelése Deloitte jelentés, Termelői méz ár (US$/tonna) Év Ausztria 7 113, , , , , ,1 Bulgária 1 896, , , , , ,1 Ciprus 5 541, , , , , ,9 Csehország 1 769, ,3 Észtország 4 394, , , , , ,9 Németország 6 833, , ,8 Görögország 6 160, , , , , ,5 Magyarország 1 621, , , , , ,2 Olaszország 2 742, , ,0 Lettország 3 972, , , , , ,1 Litvánia 2 076, , , , , ,2 Luxemburg , , , , , ,0 Lengyelország 2 391, , , , , ,4 Portugália 2 332, , , , , ,5 Románia 4 252, , , , , ,2 Szlovákia 2 644, , , ,1 Szlovénia 2 735, , , , , ,0 Spanyolország 3 126, , , , , ,4 Svédország 5 803, , , , , ,2 Egyesült Királyság 9 233, , , , , ,8 Forrás: FAO 23. A méz átlagos import/export ára az EU-ban Átlagos import ár 1,13 1,24 1,73 2,31 1,96 1,29 1,34 1,38 1,69 1,93 Átlagos export ár 2,96 2,85 3,03 3,71 4,13 3,63 3,47 3,65 3,93 4,45 Forrás: EUROSTAT Comext 236

237 24. EU tagországok mézexportja EU-n belüli országokba (tonna) Bulgária 5 016, , , , , , , , , , , ,4 Csehország 2 264, , , , , , , , , , , ,8 Németország , , , , , , , , , , , ,7 Spanyolország 6 739, , , , , , , , , , , ,4 Franciaország 2 880, , , , , , , , , , , ,1 Görögország 280,5 449,4 243,4 623,3 567,5 548,5 393,2 446,3 503,2 502,5 648,2 600,7 Magyarország , , , , , , , , , , , ,0 Olaszország 3 225, , , , , , , , , , , ,4 Lengyelország 705,5 117,8 259,0 502,4 688, , , ,8 Portugália 592, , , ,4 425,1 254,0 722, , ,8 991, , ,8 EU , , , , , , , , , , , ,0 Forrás: Eurostat 25. EU tagországok mézimportja EU-n belüli országokból (tonna) Bulgária 7,0 3,9 1,5 41,5 0,8 1,5 19,2 101,2 85,3 74,5 188,3 168,8 Csehország 318,1 700,0 71,6 422,7 684, , , , , , ,8 885,1 Németország , , , , , , , , , , , ,7 Spanyolország 3 054, , , , , , , , , , , ,9 Franciaország , , , , , , , , , , , ,9 Görögország 2 249, , , , , , , , , , , ,0 Magyarország 849,4 640,6 753, ,0 933,2 0,0 0, , ,3 190,6 168,0 88,0 Olaszország 5 459, , , , , , , , , , , ,3 Lengyelország 378, , , , , , , ,2 Portugália 1 436, , , , ,8 817, , , , , , ,5 EU , , , , , , , , , , , ,9 Forrás: Eurostat 237

238 26. Eu tagországok mézexportja harmadik országokba /EU-n kívüli országokba/ (tonna) Bulgária 260,2 179,3 341, ,7 798,7 323,9 388,2 275,5 262,3 172,9 139,8 220,6 Csehország 6,3 4,6 42,0 59,5 0,8 0,2 2,3 0,1 15,0 1,0 0,4 Németország 1 713, , , , , , , , , , , ,9 Spanyolország 1 566, , , , , , , , , , , ,1 Franciaország 855, ,2 862,8 783,1 804,8 781,5 832,5 857,3 882,8 761,1 914, ,7 Görögország 60,8 125,6 100,8 102,0 89,7 125,5 75,0 90,1 109,4 116,6 188,1 183,5 Magyarország 669,9 707,2 584,1 627,9 331,3 614,4 584,0 710,6 737,1 819,9 719, ,7 Olaszország 213,5 292,7 250,8 313,0 232,7 364,4 295,5 323,4 305,4 254,9 344,8 338,3 Lengyelország 119,0 64,6 113,7 88,0 41,7 53,1 66,0 58,2 Portugália 55,4 18,9 26,2 32,3 35,1 40,8 42,2 63,8 75,6 65,1 85,0 102,0 EU , , , , , , , , , , , ,7 Forrás: Eurostat 27. Eu tagországok mézimportja harmadik országokból /EU-n kivüli országokból/ (tonna) Bulgária 13,1 33,6 38,6 408,4 195,0 17,1 13,2 139,5 768,6 127,0 41,6 119,7 Csehország 316,1 372,7 326, ,6 415,2 247,0 392,8 346,6 439,0 547,2 732,2 885,0 Németország , , , , , , , , , , , ,1 Spanyolország , , , , , , , , , , , ,5 Franciaország 1 892, , , , , , , , , , , ,3 Görögország 45,6 26,9 10,5 30,7 259,8 101,2 42,2 0,0 26,1 63,1 19,3 Magyarország 7,2 49,1 204,5 312,7 237,0 0,0 0,0 260,1 273,4 196,4 96,6 4,7 Olaszország 7 046, , , , , , , , , , , ,8 Lengyelország 3 218, , , , , , , ,1 Portugália 390,0 413,7 159,9 246,9 393,7 109,9 38,1 40,2 1,2 40,2 21,9 63,8 EU , , , , , , , , , , , ,1 Forrás: Eurostat 238

239 Főbb adatok a németországi méhészetekről 28. A 18 éven aluli fiatal méhészek száma tartományonként Forrás: A tagok száma Németországban tartományonként (összesen: fő) Forrás: 239

240 30. A méhészek száma Németországban és a Német Méhészeti Egyesületben Minden év dec. 31-én. sárga: a méhészek száma a Német Méhészeti Egyesületben zöld: a méhészek száma Németországban Forrás: A méhcsaládok száma Németországban minden év dec. 31-én. sárga: a méhcsaládok száma a Német Méhész Egyesületben zöld: a méhcsaládok száma Németországban Forrás: 240

241 32. A megtermelt méz mennyisége Németországban 1960 és 2014 között (tonna) Forrás: 241