TÖBB SZEMPONTÚ INTEGRÁLT VAGYONÉRTÉKELÉS Üzemeltetıi kihívások és feladatok TIKA szoftver a víziközmővek vagyonértékelése során

Átírás

1 TÖBB SZEMPONTÚ INTEGRÁLT VAGYONÉRTÉKELÉS Üzemeltetıi kihívások és feladatok TIKA szoftver a víziközmővek vagyonértékelése során Kovács Károly Füstös András BDL Kft Bevezetı Az elmúlt évtizedben a közmővagyon-értékelésnek a víziközmő ágazatban nem volt akkora jelentısége, hogy kialakulhattak volna erre vonatkozó szakmai automatizmusok, elfogadott és megfelelı gyakorlatok, vagy cél specifikus módszertan. A víziközmő rendszerek vagyonértékelése számos belsı üzemeltetıi kezdeményezés mellett, Magyarországon még kezdeti állapotban van. A vagyonértékelés, a december 30-án elfogadott új víziközmő törvény (2011. évi CCIX. törvény) hatályba lépésével kötelezıvé vált minden víziközmő-rendszer esetében. Mindamellett az üzemeltetı számára is jelentıs támogatást nyújt a nyilvántartási rendszereinek aktualizálása, és a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szempontjából. A vagyonértékelés során az üzemeltetı birtokában lévı adathalmaz, a meglévı nyilvántartási rendszer feldolgozása, valamint az adott szolgáltatási területen állapotfelmérés történik. Ezen adathalmazok feldolgozása feltételezi és szükségessé teszi az üzemeltetık aktív részvételét a vagyonértékelés folyamatában. Az együttmőködési kötelezettség és kihívás az alábbiakban foglalható össze: Az üzemeltetett víziközmő törzsvagyon egységes adatbázisba rendezése, vagyon és eszközleltár kialakítása, megfelelı adatstruktúrába rendezése, vagy ebben történı koordinálása. Állapotfelmérés, vagy ebben való közremőködés, az egységes állapotmutatók kialakításával. Állapotértékelés, a meglévı állapot-felmérési dokumentációk és helyszíni bejárás tapasztalatainak a feldolgozása. Várható élettartam, pótlási költség meghatározásában való közremőködés. TARTALOM I. TÖBB SZEMPONTÚ INTEGRÁLT KÖZMŐVAGYON-ÉRTÉKELÉS...2 II. TÖBB SZEMPONTÚ INTEGRÁLT KÖZMŐVAGYON-ÉRTÉKELÉS TIKA szoftver...8 III. ÖSSZEFOGLALÓ...9 1

2 I. TÖBB SZEMPONTÚ INTEGRÁLT KÖZMŐVAGYON-ÉRTÉKELÉS Egy település közmővagyonának felmérése, vagyonértékének számos szakterület együttmőködését feltételezi. A Több szempontú integrált vagyonértékelési eljárás átfogóan kezeli az elmúlt évtizedekben nagyarányú értékvesztést szenvedett víziközmővek valós értékre való helyezését a vagyongazdálkodási, úgymint a mőszaki és üzemviteli, valamint pénzügyi és jogi megfontolásokkal. A víziközmő rendszerek törzsvagyonát képezı objektumok (pl. kutak, ivóvízhálózat, szennyvízelvezetı hálózat, szennyvíztisztító-telep, stb.) vagyonértékelése a vagyonértékelıtıl halmozottan összetett mőszaki, technológiai, gazdasági, üzemviteli és jogi ismereteket követel. A vagyontárgyak forgalomképességének korlátozottságára, a szolgáltatási (hatósági) árképzésre, az objektumok sajátságos és sokszor rendezetlen ingatlan nyilvántartására, a szolgalmi jogrendszerre, az értékelendı, részben földalatti objektumok összetettségére tekintettel az objektumok részelemekre bontása, a hozzárendelhetı pótlási értékek, illetve az avultsági mutatók csak egységes, komplex, mérnöki (építı gépész, villamos, víz-szennyvíztechnológus), gazdasági, jogi és vagyonértékelıi módszertan alapján történhet. A vagyonértékelés során a mőszaki nyilvántartás és a számviteli analitikák közötti logikai kapcsolat is megvalósul, akár egy közös közmővagyon adatbázis létrehozásával, mely a késıbbiekben a vagyongazdálkodás alapjain túl az üzemvitel, a hibastatisztikák, és a tételes rekonstrukció tervezését is támogatja. A vagyonértékelést csak komplex tevékenységként szabad végezni. A közmőhálózatok értékelését alapvetıen mőszaki bázison, de szorosan együttmőködve és figyelembe véve a jogi környezet, a pénzügyi és közgazdasági terület adottságait és lehetıségeit kell megvalósítani. Az újonnan meghatározott vagyonértéknek, és az abból képezhetı értékcsökkenésnek egyensúlyt kell teremtenie a megfizethetıség és fenntarthatóság között. Az avultsági mutatók alapján meghatározásra kerülı várható élettartam egyben a várható rekonstrukciós igényt is elıre vetíti. A pótlási érték egyben adja meg a rekonstrukció esetén felmerülı költségeket, és a költségalapú vagyonértékelés egyik alappillérét. Egyéb más területen, így a víziközmő szolgáltatás területén is, a vagyonértékelést alapvetıen az ingatlan szakmában évtizedek óta gyakorlott szakmai alapszabályok szerint kell alkalmazni, úgy, hogy a víziközmő ágazat jellemzı adottságait figyelembe veszi. Az önkormányzati tulajdonú közmővagyon értékelése a magyar ingatlanszakmai terminológia szerint költségalapú módszertan alkalmazásával történik. A Több szempontú integrált vagyonértékelés a hazai jogszabályi környezet adta elıírások szerint, de felhasználva az európai irányelveket és szabványokat, egy összetett eljárás rendre alapul. A feladat nemcsak a vagyonérték. A vagyonértékelés eredményeként az üzemvitel szempontjából értékes információk, a nyilvántartási rendszer alapját képezı strukturált adatbázis, a megalapozott vagyongazdálkodásra vonatkozó döntés-elıkészítı, vagyonértékelési és rekonstrukciós szakvélemény jön létre, amelynek egyaránt haszonélvezıje a tulajdonos, az üzemeltetı, és végsı soron a fogyasztó. A vagyonértékelés a számos szakterület közremőködése mellett az értékelt víziközmő rendszerek Üzemeltetıire, azok üzemeltetési tapasztalatára, rendszer ismeretére, és szaktudására kell, hogy alapuljon. A vagyonértékelést végzı személy a szakirányú végzettség mellett (közmőves szakirány) szükséges, hogy a felsıfokú ingatlanvagyon értékelıi jogosultsággal is rendelkezzen. 2

3 A vagyonértékelés folyamata, kialakított eljárásrend: Feladat megnevezése Jellegzetesség Meghatározandó tényezık Értékbecslés tárgyának Értékbecslés céljának Értékelési Tanúsítvány szerepének megfogalmazása Közmőnyilvántartás aktualizálása 5. Állapotfelmérés Egyes vagyonelemek újraelıállítási költségének Közmővagyon, és dokumentálása Tulajdonviszonyok tisztázása, elsıdleges adatszolgáltatás Vagyongazdálkodási formák, üzemeltetési struktúrák figyelembevételével a megbízó igénye szerint Összes jogszabályi feltétel, különösen önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak esetében az értékelés körének, módszertanának tisztázása, ütemterv Elérhetı adatbázisok aktualizálása, adatgyőjtés, helyszínen történı ellenırzés a közmőtérkép valódiságát illetıen Helyszíni állapotfelmérés, a vagyonelemek szemrevételezése, és dokumentálása A vagyonelemek viszonylag homogén csoportokba történı győjtése, többek között az amortizációs politika ismeretében Minden szakasz eredményeinek világos és lényegre törı dokumentálása, összefoglalása közérthetı formában Sokszor összetett tulajdoni viszonyok lehatárolása, meglévı nyilvántartási rendszer aktualizálása Értékelési módszertan kiválasztása Értékelési Tanúsítvány tartalma, a szükséges okiratba foglalása Aktualizált vagyonleltár kialakítása, értékelendı vagyonelemek lehatárolása Avultsági mértékek megállapítása, várható élettartam becslése, minden további releváns adat begyőjtése Valós közmőnyilvántartás, ami alapja a késıbbi rekonstrukciós tervezésnek, vagyongazdálkodásnak Értékelési tanúsítvány, ami garantálja a harmadik fél számára, hogy a komplex vagyonérték megállapítása megalapozott, jogilag helyes úton történt Résztvevık, érdekeltek Üzemeltetı, Tulajdonos, Üzemeltetı, Tulajdonos,, Tulajdonos, Könyvvizsgáló Üzemeltetı, Üzemeltetı,, Könyvvizsgáló Vagyonértékelés, mint mőszaki tevékenység A közmő-vagyonértékelés során lényeges szempont, hogy a víziközmő rendszert lebontsuk mőszakilag homogén mőszaki objektumokra, melyek már összehasonlíthatóak élettartam és vagyonérték vonatkozásában. Az egyedi azonosítóval ellátott objektumokhoz mőszaki és gazdasági információkat csatolunk. Ezáltal a pénzügyi leltári egységek megfeleltethetıek a mőszaki nyilvántartás objektumaival. Lásd a beruházások, rekonstrukciók, ezekhez kapcsolódó számlák jellemzıen csıszakaszokra, utcahosszakra aktiválódnak, mely esetben az egyedi 3

4 azonosítókkal ellátott komplettebb mőszaki egységek (csıhálózat komplex egysége bizonyos tagoltságban) adják az analitikai alátámasztást. A mőszakilag homogén objektumokra bontott eszközállomány csoportosításának alapvetı kritériuma az amortizációs kulcsok szerinti bontás: - építészet - gépészet - irányítástechnika, gyenge és/vagy középáram-ellátás. A hálózat esetében heterogén, jellemzıen hiányos mennyiségi adatok állnak rendelkezésre. Az üzemeltetési tapasztalat legjobb esetben is 30 évet fog át, ezzel szemben a csövek élettartama év. Az üzemeltetési tapasztalat, alapfokú mőszaki nyilvántartás hiánycikké vált sok esetben. A komplex vagyonértékeléssel elıállítható adathalmaz számos információt nyújt az üzemeltetés számára: - a költségek beazonosíthatósága, láthatóvá tétele, költséghelyek kialakítása - potenciális hibahelyek kijelölése - mőszaki állapotkövetése a karbantartási költséghelyek beazonosításával - eszközök hasznosságának vizsgálata: lásd gazdasági élettartam. Az állapotról szóló információ győjtése alapvetıen üzemeltetıi feladat, és akkor lehet teljes körő, ha ez folyamatos, szisztematikusan végzett tevékenység. Ezzel szemben áll, hogy a vagyonértékelés alapszükséglete a hálózat teljes körő, azonnali felmérése. Az állapotfelmérést érdemes pontszerő objektumokra és hálózati rendszerelemekre, ezen belül ágazatonként megbontani. A vagyonértékelés során, szükséges mélységő állapotfelmérés történik. A vagyonértékelés a további állapotfelmérésekhez is biztosíthatja a további keretet és a megfelelı mélységő és részletezettségő tárgyi eszköznyilvántartást (helyszíni bejárás dokumentációi, jegyzıkönyv, fotó, kamerás vizsgálatok eredményei, csıélettartamra vonatkozó becslés, mőszaki szabványok alapján, fektetési környezet, stb.). Természetesen, ágazatonként eltérı mőszaki jellemzık miatt, más-más vizsgálandó prioritás lehetséges. Az állapotfelmérés részeként az állapotértékelés az egyedi, sokszor nem általánosítható ismérvekkel rendelkezı pontszerő mőtárgyak esetén, minden esetben külön elbírálás alapján történik. Az adott technológia ismertetése után határozzuk meg az állagmutató mértékét százalékban kifejezve, melyet a vagyontárgy aktuális értékének meghatározásához, korrekciós tényezıként kell felhasználni. Az avulások két fı elemét vizsgáljuk: - Fizikai romlás (mőszaki állapot, állagértékelés): az épített, mőszaki állapot értékelése esetében figyelembe vettük az építmények/mőtárgyak szerkezeteinek romlását, a fizikai avulási számításoknál a mőtárgy hátralévı gazdaságosan hátralévı élettartamát. - Funkcionális avulás (megfelelıség technológiai feladat szerint): a technológiai megfelelıséget, a gazdaságtalan, korszerőtlen megoldásokat jelenti. Meghatározásánál mérlegeltük a korszerőbb létesítmény/technológia adta esetleges többletszolgáltatásokat, amiket a vizsgált létesítmény nem tud kielégíteni. A szemrevételezés során megállapított százalékos értékek az alábbi állapotkategóriáknak feleltethetık meg. Állagmutatók osztályonkénti minısítése Kód Állag értéke % Állagmutató osztályzata megnevezése Kifogástalan, egyenletes, jó minıségő, javítást nem igénylı állapotú Tökéletes 100% Megfelelıen karbantartott, észlelhetı hibák a mőtárgy max. 5 %-án találhatók, jó mőszaki állapotú, esetlegesen csak kisebb állagmegóvó munkát igényel Jó 80-99% Elszórtan hibagócok találhatók összesítve a mőtárgy 5-20%-án, Közepes 60-79% 4

5 gazdaságosan felújíthatóak az egyes szerkezeti részek, burkolatok, gépészet, stb. cseréje megoldható Nagyobb területeken (20-40%) összefüggı hibás területek. Szerkezeti károsodások jellemzıen elıfordulnak, teljes felújítást igényel. Gazdaságosan már nem megoldható egyes technológiai elemek felújítása, alapvetı szerkezeti elemek helyreállítása, megerısítése szükséges. Fokozottan leromlott állapotú mőtárgy, 40%-nál több a károsodott, sérült szerkezeti elem. Az elıírt mőszaki állapot az egyszerő felújítással sem állítható helyre. (megfelelı) Gyenge (tőrhetı) Rossz (nem megfelelı) 40-59% 10-39% Egyetlen üzemelı technológiai egység esetében sem veszünk figyelembe 10%-os állagmutatónál kisebb értéket. Az állagmutató meghatározásánál számos egyéb tényezı is segítségünkre lehet: - Vezetékhosszra esı panaszok száma panasz/km - Fogyasztókra vetített panaszok száma panasz/fı - Bekötésekre vonatkoztatott panaszok száma panasz/bekötés. A meghibásodások gyakoriságából a hálózat állapotára következtethetünk. Több mutató is jelzi ezt, mint: - Fajlagos hálózati veszteség m3/km - Értékesítési különbözet % - Fajlagos hibaszám vezetéken hibaszám/km - Fajlagos hibaszám bekötésen hibaszám/bekötés. A víziközmő-hálózatok állapotfelmérésének módszerei A hálózat állapotának felmérését a digitális közmőtérképbıl leszőrhetı információk, a hálózat bejárása, a mőszaki szakirodalom, a tervezıi tapasztalat, és a mőszeres csıdiagnosztika együttese képezi: - helyszíni bejárás - kamerás vizsgálatok, csıkörnyezeti vizsgálatok (MSZ szabványsorozat alkalmazásával), - hálózati veszteségmérések - anyag, belsı lerakás vizsgálatok (rekonstrukciós munkák során selejtezett csıanyagok feltárása, tapasztalt hiányosságok dokumentálása - hibastatisztikák vezetése (folyamatos nyilvántartást feltételez, automatizált rendszerben térinformatika segítségével valósulhat meg). A hálózat állapotának felmérése nem egyszerő feladat. A hálózatok mérete rendkívül nagy, hosszú idı alatt jöttek létre. A vízmő életútja során más-más technológiai feltételek álltak rendelkezésre, különbözıek voltak a méretezési és karbantartási elvek. Csıanyag és méret tekintetében rendkívül heterogén és szerfelett vegyes korösszetételő rendszerek léteznek. Nincs lehetıség sokszor (lásd csıhálózatok) szemrevételezéssel történı felmérésre. Nem pótolható korábbi idıszakban fel nem jegyzett információkat, történéseket. A vagyonértékelı számára az információk megszerzése, az elemzések elvégzése nem egyszeri feladat, hanem folyamatosan és szisztematikusan végzendı komoly szakmai felkészültséget igénylı tevékenység. Az információk további győjtése, rögzítése és elemzése az üzemeltetıi feladat szerves része. Általánosságban elmondható, hogy a csıhálózatok állapota nem, vagy csak foltokban ismert. A hálózat állapotának felméréséhez különbözı diagnosztikai módszerek állnak rendelkezésre. A hibastatisztikai adatok alapján jó érzékkel megállapítható az adott csıszakasz állapota, kritikus szakaszai. A hálózati munkavégzéseket nyomon követı hibastatisztika ma már kellıen megbízható információkat képes győjteni. Az adatok elemzése a munkafolyamatok kapcsán is elvégezhetı, azonban grafikus kiértékelésre csak térképi környezetben van lehetıség. A térinformatikai alkalmazás és az információs adatbázis összekapcsolása ezért elengedhetetlen. Anyag- és belsı lerakódás-vizsgálatok elvégzésére a csıvezeték normál üzemének megzavarása nélkül csak csıtörések kapcsán nyílik lehetıség. Ha már a burkolat bontására sor kerül, a legolcsóbb, ha a munkagödörbıl az állapot információkat is kiemeljük. Ha a vezeték megbontására nem kerül sor vagy nincsenek törésdarabok, 5

6 úgy roncsolásmentes falvastagság-vizsgálat végezhetı. A csıvezeték állapotának rögzítésére alkalmas lehet egy digitális fénykép, belsı kamerás vizsgálat, ovalitásos lézeres vizsgálat. Az elemzések elvégzése céljából mind a vizsgálatok eredménye, mind a fotók végül a digitális térképre kerülnek. Magyarországon a hálózatok állapota sok esetben kritikus, gyakoriak a hálózati haváriák. Az anyagvizsgálatok költsége magas. Érdemes költségoptimumot keresve a roncsolásos anyagvizsgálatot csak minden NA>300 csıtörés esetében kezdeményezni. A vezetékek tönkremenetelének egyik okozója a talaj agresszivitása, az ágyazat elektromos környezete. Talajtani térképpel, rajta kóboráram által veszélyeztetett területekkel a vízmővek kis része rendelkezik. Ezt a feladatot folyamatosan végzendı munkának kell felfogni és egy-egy felbukkanó információ (pl. talajmechanikai szakvélemény) esetén azt azonnal rögzíteni kell. A hálózat állapotát nagyon hően jelzi a veszteségelemzés. A körülhatárolt hálózatszakasz éjszakai minimum fogyasztását mérve, ha az érték magas, akkor durva folytonossági hibák, exfiltráció áll fenn az adott csıhálózaton. A csıvezetékek (alacsony-nyomású, primer, szekunder vezetékek és bekötések) meghibásodásával kapcsolatos információk térbeli elemzése tehát akkor válik lehetıvé, ha minden diagnosztikai eredmény egy helyütt a digitális térképen megtalálható. A diagnosztikai eredményeket is tartalmazó digitális csatorna-adatbank megléte, fenti diagnosztikai eljárások és elemzések egymást kiegészítve elıfeltételei egy pontosabb beruházási döntés meghozatalának, a prioritások kijelölésének, és a végsı vagyonérték meghatározásához. A csatornahálózatok, illetve a hálózatot alkotó csatornaszakaszok megfelelıségét számos szempontból vizsgálhatjuk, számos tényezı (esetenként helyi jellemzık) figyelembevételével, ami egyrészt a szakmai irodalomból, konkrét csıdiagnosztikai eljárásokkal, másrészt az üzemeltetı tapasztalatokat feldolgozva végezhetı el. A vizsgálandó szempontrendszer a következı: - a csatorna életkora - a csatorna anyaga - a csatorna keresztmetszete (utal a rendszerben betöltött szerepére) - építési mélység (a mélység növekedésével csökkennek a dinamikus terhek) - dinamikus terhelés (a nyomvonal fölötti forgalom jellege: gyalogos, átlagos, nehéz közúti, villamosvasút) - szennyvíz agresszivitása (jelentıs sav, lúg, egyéb agresszív anyag) - szelvénytelitettség (a csatorna fontosságára utaló tényezı) - várospolitika (város rehabilitáció, útépítés, más közmővek átépítése) - vízzáróság, környezetvédelmi tényezı (bizonyos területeken fokozott elıírások vannak érvényben a talajvíz védelmére) - karbantartási költségek (tisztítás, vizsgálat stb.) - talajvíz jellemzıi - szakadások száma (a csatornaszakasz bizonyos pontokon már beavatkozást igénylıen tönkrement) - falszilárdság-csökkenés (az anyagban bekövetkezett korrózió) - az utolsó belsı nagyjavítás ideje - általános állapotjellemzık (csıdiagnosztikák pl. kamerás vizsgálatok eredményei). Az állapotjellemzık szintén meghatározóak a rekonstrukció technológiájának megválasztásakor. A csıhálózatok egyik kézenfekvı vizsgálati módszere a kamerás vizsgálatok. Az EN szabvány az optikai felülvizsgálatokról a csıhálózati rendszerek optikai felülvizsgálatának kódrendszerét határozza meg. Az egységes kódrendszer alkalmazásával az optikai felülvizsgálatok eredménye összehasonlíthatóak. A normának ez a része egy olyan rendszert határoz meg, melyet az optikai felülvizsgálat eredményeinek rögzítésére lehet használni. Nem tartalmazza a szennyvízelvezetık vagy csatornák állapot értékelésének módszerét, hiszen ehhez szubjektív értékelésre és további információra van szükség. Az optikai felülvizsgálatot az alábbiak szerint végezhetjük: - a csıvezeték vizsgálata belülrıl - a csıvezeték vizsgálata egy aknából vagy vizsgálati nyíláson keresztül 6

7 - az akna vagy a vizsgálati nyílás vizsgálata belülrıl - az akna vagy a vizsgálati kamra vizsgálata a felszínrıl. Az 1%-os méretpontossággal rendelkezı, meglévı kamerarendszerekre felszerelhetı lézeres ovalitás mérés segítségével az 5%-os hibahatár feletti lapulások/összenyomódások elemzésével pontos, mérhetı és valósághő utólag bármikor reprodukálható mérési, ellenırzési adatállomány nyerhetı. Több szempontú integrált vagyonértékelés fıbb munkafázisai. I. II. III. Egyes szakági területek adatállományának (ivóvíz-, szennyvízhálózatok és fımővek) egységes struktúrába rendezése és koordinálása A VÍZIKÖZMŐ TÖRZSVAGYON EGYSÉGES ADATBÁZISBA RENDEZÉSE Meglévı állapot felmérési dokumentációk (pl. kamerás felvételek, nyomáspróbák, hibastatisztikák, stb.) számbavételébe Kritikus, ill. reprezentatív szakaszok, objektumok kijelölése, minıségi állapotának ellenırzése Kijelölt potenciális hibahelyek, ill. reprezentatív szakaszok felmérése és helyszíni bejárásában való részvétele Meglévı állapot felmérési dokumentációk és helyszíni bejárás tapasztalatainak feldolgozása, avultság mértékének objektumcsoportokra bontott Építés idıpontjában várható élettartamok objektumcsoportonkénti bontásban Állapotértékelés, és állapotmutatók alapján módosított várható hasznos élettartamok a Megbízó munkatársainak bevonásával újraelıállítási költségek becslése fajlagos és piaci értékek alapján Vagyonértékelési szakvélemény elkészítése 1a Adatbeszerzés, adatforrások, adathalmazok számbavétele 1b adatbázis egységesítése 1d objektumokra vonatkozó alapadatok körének definiálása 1e az objektum nyilvántartás, mőszaki, gazdasági és vagyonkataszteri szempontrendszerének összehangolása 1f a nyilvántartás formai, és tartalmi elemeinek véglegesítése digitalizált objektumok adatbázisba rendezése, meglévı 1h digitális térképek összekapcsolása mőszaki információs adatbázissal ÁLLAPOTFELMÉRÉS 2a 2b 2c meglévı kamerás, hibastatisztika áttekintése, feldolgozás kritikus szakaszok számbavétele Bejárás, helyszíni szemle: reprezentatív szakaszok, fıbb mővek gépészeti egységenkénti bejárása ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS 3a Mőszaki állapotfeltáró és rekonstrukciós koncepcióterv elkészítése VÁRHATÓ ÉLLETTARTAMOK MEGHATÁROZÁSA ÉS RÖGZÍTÉSE 4a 4b Az eszközleltárban rögzített paraméterek, tulajdonságok alapján meghatározható az építéskor várható élettartam Az állapotértékelésbıl származó információk felhasználásával objektumcsoportra a várható élettartamot és mindegyes objektumokhoz hozzárendelése PÓTLÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE ÉS VAGYONÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA 5a fajlagos költségmutatók alapján, ahol az objektum tipizálható 5b költségkalkulációk alapján, ahol nem 5c 5d illetve aktuális ajánlatokkal (pl gépek berendezések esetén) alátámasztott piaci információk alapján Vagyonérték és auditálása 7

8 Az üzemeltetık részérıl tehát konkrét gyakorlati lépésekrıl az üzemeltetık számára kihívásokról és feladatokról beszélhetünk a vagyonértékelések során. II. TÖBB SZEMPONTÚ INTEGRÁLT KÖZMŐVAGYON-ÉRTÉKELÉS TIKA szoftver A víziközmővek több szempontú integrált vagyonértékelése, a munkafolyamatot támogató TIKA vagyonértékelési szoftver ötvözi az elmúlt évek tapasztalatait, és mindazt a szakmai tudást, mely biztosítéka a megbízható és alapos vagyonértékelésnek. A TIKA szoftver segítségével felállított közmővagyon-adatbázis a felelıs vagyongazdálkodást az üzemvitel szempontjából további értékes információkkal támogatja: - a nyilvántartási rendszer alapját képezı objektum szintő, strukturált adatbázissal, - a megalapozott vagyongazdálkodásra vonatkozó pótlási szükségletek elırejelzésével, ezáltal a Gördülı Fejlesztési Terv elıkészítését. A hazai fejlesztéső TIKA nyilvántartási és vagyonértékelési szoftver segítségével az alábbi mőveletek és értékelések elvégzése kiemelkedı színvonalon és hatékonyan lehetséges: - az üzemeltetett víziközmő törzsvagyonának egységes adatbázisba rendezése, vagyon-, és eszközleltár kialakítása, illetve a megfelelı adatstruktúrába rendezése; - az állapotfelmérés és az egységes állapotmutatók kialakítása; - az állapotértékelés, a meglévı állapot-felmérési dokumentációk és helyszíni bejárás tapasztalatainak feldolgozása és rendszerezése; - a várható élettartamok és pótlási költségek ; - a várható pótlási/rekonstrukciós szükségletek elırejelzése. A TIKA szoftver és adatbázis céljai: A TIKA szoftver fejlesztési célja egy olyan eszköz biztosítása, mely a közmővagyon-értékelı számára hatékony támogatást nyújt a szakszerő, magas színvonalú, hatékony és eredményes közmővagyon-értékelés elvégzéséhez. A TIKA szoftver és adatbázis fı elınyei: - Több szempontú szakmailag elkülönülı, ugyanakkor egymásra épülı mőszaki, gazdasági, valamint vagyonértékelıi, vagyongazdálkodási tanácsadói feladatok elvégzésének folyamatát köti össze. - Biztosítja az egyes szakterületek munkáját támogató alapértelmezett adatbázist (fajlagos költségmutatók, várható élettartamok, leírási kulcsok stb.). - Az értékelés egymásra épülı szintjeihez input és output adat beviteli és kapcsolódási felületet biztosít. - Kompatibilis az input és output oldalon, a szakmában alkalmazott szoftverekkel. - A szoftver standardizálható projekteket szolgál ki, megfelelı felhasználói betanítást követıen, a lehetıségekhez mérten automatikusan. Az összetettebb projektek esetén az automatikus feldolgozási lehetıség helyett biztosítja az egyedi értékelés lehetıségét. Az ekképpen értékelt objektumokat a szoftver egységes formátumban dolgozza fel, illetve jeleníti meg. - Szoftver-, valamint folyamatleírás biztosítja az adatbázis megfelelı használatát, illetve az eredmények helyes értékelését. - A szoftver használata több felhasználó számára is lehetséges külsı helyrıl, egy központi szerverre való bejelentkezésen keresztül és a megfelelı jelszó alkalmazásával. - Lehetıvé teszi a projekt eredmények, értékelések és tanúsítványok központi archiválását. Az archivált anyagok a késıbbiekben az ügyféllel kötendı folyamatos vagyon/eszköz nyilvántartási szolgáltatást támogathatja. 8

9 - Az adott projekt feldolgozása során létrejövı objektum együttes adatbázisa, hozzárendelhetı a megrendelı eszközleltárához. - A szoftver a késıbbiek során továbbfejleszthetı. A Több szempontú integrált vagyonértékelés elvi folyamatát és az üzemeltetı részvételének arányát jelképezı piramis: Üzemeltetıi adatszolgáltatása, elvi feladatai a vagyonértékelés során A fenti kép szemlélteti, hogy a komplex módon végrehajtott vagyonértékelés során a vagyonértéket megalapozó szinteken, úgymint a közmőnyilvántartások aktualizálása, eszközleltár felállítása, állapotfelmérés, és végsı soron a pótlási értékek, van jelentıs szerepe az Üzemeltetı szakembereknek. III. ÖSSZEFOGLALÓ A víziközmőveink új törvényi szabályozása értelmében minden üzemeltetési szerzıdés kötelezı mellékletét képezi a víziközmővek vagyonértékelése. A víziközmővek több szempontú integrált vagyonértékelése az ingatlanvagyon-értékelési szakma által alkalmazott értékelési módszertant ötvözi a mérnöki tudományterület, és a vagyongazdálkodási szakterület sajátosságaival. A felelıs vagyongazdálkodást a nyilvántartási rendszer alapját képezı objektum szintő, strukturált adatbázissal, a megalapozott vagyongazdálkodásra vonatkozó pótlási szükségletek elırejelzésével segítjük elı. Víziközmővek vagyonértékelése, a közmővagyon értékének rendezésével, a fenntartható, hatékony közmővagyon-gazdálkodás és értékmegırzés feltételeinek megteremtésével, a kapcsolódó pótlási szükségletek elırejelzésével, a vagyonértékelés összetett mőszaki-gazdasági szempontjainak és feltételrendszerének komplex egységben történı kezelésével, a biztonságos és hosszútávon fenntartható közüzemi szolgáltatás támogatása céljából készül. Ebben a folyamatban támaszkodhatunk az Üzemeltetık szakmai tapasztalataira, valamint TIKA vagyonértékelési szoftverre. 9