dc_332_11 ÁLLAMOK KORA

Átírás

1 ÁLLAMOK KORA

2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG SZAKKÖNYVTÁR Soroztszerkesztô BLAHÓ ANDRÁS

3 MURAKÖZY LÁSZLÓ ÁLLAMOK KORA Az európi modell AKADÉMIAI KIADÓ

4 Szkértő: Csb László kdémikus, egyetemi tnár Kidjz Akdémii Kidó, z 1795-ben lpított Mgyr Könyvkidók és Könyvterjesztők Egyesülésének tgj 1117 Budpest, Prielle Kornéli u ISBN HU ISSN Első mgyr nyelvű kidás: 2012 Dr. Murközy László, 2012 Akdémii Kidó Zrt., Budpest, 2012 A kidásért felelős z Akdémii Kidó Zrt. igzgtój Felelős szerkesztő: Fehér Ktlin Olvsószerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Kiss Zsuzs Fe délterv: Auth Design terve lpján Mrkó Ntáli munkáj Kidványszám: BB Megjelent 32,89 (A/5) ív terjedelemben A nyomdi munkáltok z Akdémii Nyomdábn készültek Felelős vezető: Ujvárosi Ljos Minden jog fenntrtv, beleértve sokszorosítás, nyilvános elődás, rádió- és televíziódás, vlmint fordítás jogát, z egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungry

5 Olgink, Ktink és Blázsnk

6

7 TARTALOM BEVEZETÉS... 9 I. A LAISSEZ FAIRE VÉGE Válságos évtizedek A jóléti állm gyökerei Az állmi szerep előretörése közgzdsági gondolkodásbn II. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS KITERJEDÉSE A FEJLETT ÁLLAMOK GYAKORLATÁBAN Negyedszázd virágzás második világháború után A központi költségvetés kidási Az állmháztrtás kiterjedése A követett gzdságpolitik eredményei és kérdőjelei III. TÍPUSOK ÉS TENDENCIÁK EURÓPÁBAN AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁSBAN A kontinentális európi országok Az univerzális jóléti állmok Dél-Európ jóléti rendszerei Liberális európi jóléti állmok IV. A HETVENES ÉVEK VÁLSÁGA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Két évtized menetelés Az állmháztrtás lkulás A központi költségvetés lkulás A társdlombiztosítási kidások lkulás A jövedelemegyenlőtlenségek lkulás V. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS ÉS A KÖZGAZDASÁGI GONDOLKODÁS RÉGI-ÚJ HANGSÚLYAI AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN VI. FORDULAT AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁSBAN AZ EZREDFORDULÓ KÖRÜLI ÉVTIZEDEKBEN Állmháztrtási kidások

8 8 TARTALOMJEGYZÉK A központi költségvetés kidási A társdlombiztosítás kidási A jövedelmi egyenlőtlenségek lkulás Az állmháztrtási kidások szerkezete, VII. TELJESÍTMÉNY ÉS HATÉKONYSÁG A KÖZSZEKTORBAN Úttörő kísérlet kormányzt teljesítményének és htékonyságánk mérésére Gzdsági növekedés, htékonyság és z állm mérete VIII. AZ ÁLLAM MŰKÖDÉSÉNEK MINŐSÉGE A Frser Intézet vizsgált. Economic Freedom of the World A Heritge Foundtion és Wll Street Journl elemzése. World Economic Freedom A Világbnk muttószám-rendszere. Worldwide Governnce Indictors IX. A TOTÁLIS ÁLLAMTÓL VISSZA A VEGYES GAZDASÁGBA Az állmháztrtás szerkezete volt szocilist országokbn Az állm működésének minősége volt szocilist gzdságokbn A visegrádi országok A blti állmok X. A DEMOGRÁFIA ÉS A GLOBALIZÁCIÓ KETTŐS SZORÍTÁSÁBAN AZ EURÓPAI JÓLÉTI ÁLLAMOK Demográfii kihívások A globlizáció szorításábn XI. A 2007/2009-ES VÁLSÁG, AHOL AZ ELEMZÉSÜNK, DE NEM A TÖRTÉNET, VÉGZŐDIK XII. ÖSSZEFONÓDÓ FISKÁLIS KIHÍVÁSOK A 21. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN. MIT ÍR FELÜL A VÁLSÁG ÉS MIT NEM? EPILÓGUS MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A FELHASZNÁLT STATISZTIKAI ADATBÁZISHOZ IRODALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ÁBRÁK JEGYZÉKE MUTATÓ

9 BEVEZETÉS A 20. százd második felének egyik legjelentősebb gzdsági, társdlmi és politiki jelensége volt z állm szerepének mindenoldlú megnövekedése fejlett világbn, s ezen belül különösen mrkáns módon Európábn. Könyvünk ezt folymtot elemzi, z 1945 és 2007 közötti ht évtized fejleményeit bemuttv, áttekintve és értékelve. Több mint fél évszázd is ngy idő, de z állm szerepe már sokkl korábbn gzdsági, sőt még zt jóvl megelőzően filozófii, társdlomelméleti és jogi gondolkodás fontos mozznt volt. A gzdságnál mrdv, már középkor végén megjelent z első állmi gzdságpolitik, merkntilizmus, mely évszázdos htást fejtett ki, megelőzve Adm Smith és Dvid Ricrdo korát. Vlójábn Smith és Ricrdo munkásságávl lett igzi tudomány gzdságtn, de gzdságpolitik már létezett ez előtt is. Adm Smith első ngy műve, Az erkölcsi érzelmek elmélete (Smith, 2010/ 1759) 1, morálfilozófi területéről szólt, de igzán A nemzetek gzdgság (Smith, 1959/1776) jelenti közgzdságtn egyik legfontosbb lpművét. 2 Adm Smith neve szorosn összefonódott láthttln kéz, pic szbályozó htásánk hirdetésével, zzl z irányzttl, mely úgy vélte és véli, hogy ezek spontán erők önmgukbn is elegendők tőkés gzdság működéséhez. De mikor Adm Smith picról beszélt, kkor, ismerve kor Angliájánk történelmi és gzdsági fejlődését, jól tudjuk, hogy kimondv-kimondtlnul z állmról is beszélt, pontosbbn z állm ellen beszélt. Nem is csk úgy áltlánosságbn, hnem Angli esetére vontkozón is. Azt ösztönözve ezzel is, hogy korábbi évszázdok ngol merkntilist állm vonuljon vissz, s engedje át helyét megerősödött és kifejlődött szbd picgzdságnk (Weber, 1979, ). Ez meg is történt Angliábn, százd tőkés világgzdságánk élenjáró centrumországábn. Ugynkkor ezt már nem minden területen követte kon- 1 Ahol z irodlomr utlásnál két évszám szerepel, ott z első felhsznált kidásé, s z ol dlszám is erre vontkozik, második z első megjelenés éve. 2 A két mű témáj és közelítése is eltér egymástól, de mind kettőben z emberek közötti vi szonyt vizsgálj, s minimálisnk tekinti z állm szerepét ebben. A korábbi művében inkább tár s dlom tgj közötti együttműködés, összhng, hrmóni domináló, míg másodikbn már verseny. De munkmegosztás, mások számár vló munkvégzés mint lp, vlójábn közös mind kettőben. A pic köti össze felfogásábn z embereket, társdlom lpszövetét és értékeit ez dj, s z állmnk minimális teret dn csk. Az erkölcsi érzelmek elmélete kisebb figyelmet kpott, de ez is fontos műve Adm Smithnek (Cockfield Firth Lurent, 2007).

10 10 BEVEZETÉS tinens, hol például igen sokáig még mgs védővámok kdályozták szbd kereskedelmet. A feltörekvő Poroszországbn, mjd Német Császárságbn, illetve félperiféri országibn, Közép- és Kelet-Európábn z állm különböző eszközökkel segítette z iprosítást (Berend Ránki, 1987, ), nem is beszélve periférián levő Oroszországról, hol 19. százd második felének iprosodásábn cári kormányzt játszott döntő szerepet (Gerschenkron, 1984/1962, 49 67). Nem tekinthetjük véletlennek, hogy 19. százd utolsó hrmdábn, éppen kontinens újonnn egyesült feltörekvő iprosodó ngyhtlmábn, Németországbn merült fel igen erősen z állm szerepe mind gykorltbn, mind z elméletben. Otto von Bismrck, ki 1871 és 1890 között z új német állm első kncellárj volt, népjóléti progrmot indított el és ikttott törvénybe, megteremtve ezzel z európi jóléti és társdlombiztosítási rendszer elvi lpjit. A példát több ország követte, de igzi kiteljesedése második világháború után következett be Európ-szerte. A vskncellár korszkánk egyik legjelentősebb német közgzdász volt Adolph Wgner, Berlini Egyetem Közgzdságtn Tnszékének vezetője, kinek nevéhez fűződik npjinkbn is igen sokt emlegetett Wgner-törvény (Wgner, 1883; Wgner, 1910). Ebben, kor, 19. százd utolsó évtizedeinek elemzésére és tendenciáir támszkodv, zt állított, hogy törvényszerű, állndó jelenség z állm szerepének, részrányánk szkdtln növekedése. Ez z állítás zonbn csk jóvl hlál és z ő áltl megfigyelt és elemzett korszk után kpott igzán ngy figyelmet, kkor, mikor második világháború után z állmi szerepválllás mértéke soh nem látott méretűvé vált. Az első világháborút követő válságos évtizedek, z 1929/1933-s ngy válság, Szovjetunióbn megvlósul szocilizmus kezdeti sikereinek kihívás, második világháború utáni blrtolódás sok változást indított el közgzdsági, társdlomtudományi és politiki gondolkodásbn, illetve gzdság- és társdlompolitikábn. A 20. százd közepe ngy változások időszk volt. John Mynrd Keynes 1936-bn megjelent áltlános elmélete (Keynes, 1965/1936), vlmint z áltl ihletett Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi rendszer meglkotás (1944), Polányi Károly A ngy átlkulás című műve (Polányi 2004/1944), illetve híres Beveridge-jelentés (Beveridge, 1942), mely háború utáni ngol jóléti rendszert vázolt fel, jelképes mérföldköveit jelentették nnk z új korszknk, mely második világháború után vette kezdetét, s mely z állmi szerepválllás mindenoldlú kiterjedését hozt. A változás levegőben volt, s ezt sokn megérezve felemelték szvukt, tollukt kormányzti terjeszkedés ellen. Így tett Friedrich Hyek Út szolgsághoz című könyvével (1991/1944) vgy ugyncsk ezért íródott George Orwell véresen komoly tündérmeséje, z Álltfrm is (Orwell, 2006/1945) A második világháború után fejlett világbn, s így Európábn is kiteljesedett modern vegyes gzdság rendszere. Ezzel el is jutottunk könyvünk témájához, z állmi szerepválllás 1945 utáni lkulásánk vizsgáltához. Ez hosszú időszk, 2007/2009-es válság kitöréséig, három ngy szkszr bonthtó. Egy jó negyedszázdos virágzásr, egészen z 1973/1974-es világgzdsági válság és korszkváltás kezdetéig. Ez után mintegy két válságos évtized következett, ki-

11 BEVEZETÉS 11 lencvenes évek elejéig. Mjd beköszöntött Gret Modertion békés rnykoránk mintegy 15 éve, 2007-ig. Feltehetően egy negyedik szkszbn vgyunk most, de ezt jelen kötetben már nem vizsgáljuk részletesen, csk egy kitekintés erejéig. ELEMZÉSÜNK HÁROM SZINTJE Az állm modern társdlmk egyik legfontosbb intézménye. E rendkívül öszszetett tém elemzését mi három szinten végezzük. Az egyik legfontosbb vizsgálndó kérdésnek zt tekintjük, hogy mi is történt ht évtized ltt ezen területen Európábn, mik is vlós tények és tendenciák? Hosszú időszk és sok ország tpsztltit összegezzük, és különösen részletesen vizsgáljuk legutóbbi két évtizedet, hiszen ez htározz meg npjink helyzetét, közelebbi és távolbbi jövő lehetőségeit, kihívásit és korlátit. A sokféle tény, sttisztiki közelítés és lehetőség közül legfontosbbnk z állm kidásit, illetve ezzel összefüggésben z állmháztrtás egyenlegét és dósságállományát tekintjük. Azt vizsgáljuk elsősorbn, hogy nemzet rendelkezésére álló jvkból mekkor részt, milyen szerkezetben, milyen célokr, milyen eredménnyel hsznál fel kormányzt? Ez egyfjt végeredménye, eredője bonyolult gzdsági, politiki és társdlmi folymtoknk, mikor z állm pénze végül elköltésre kerül. Hz állmháztrtás mérlegének kidási oldlát áttekintjük, kkor vlóságos fényképét kpjuk egy-egy év vló állmi szerepválllásánk. H ezt sok évre látjuk át, ez már egyfjt irányt, tendenciát, gzdságpolitiki felfogást, gzdságfilozófiát is jelezhet. Akár nnk állndóság, kár nnk törései, inflexiós pontji is fontos jelzéseket dhtnk. H mindezt sok országr, nemzetközi összehsonlításbn vizsgáljuk, láthtjuk, mi z, mi mindenhol többé-kevésbé közös, mi z, mi sjátos egy-egy gzdságnál, s megtlálhtjuk rokonokt, hsonlón viselkedő országok csoportját is. A kidások jelzik, jellemzik kormány gzdságpolitikájánk lelkét, irányát, esetleg, h vn neki ilyen, filozófiáját. Sohsem nnk lpján ítélhetjük meg egy kormány gzdságpolitikájánk jellegét, vlódi irányát és eredményességét, hogy mit állít mgáról, hnem, hogy ténylegesen mit tesz és milyen eredményeket ér el. Mint hogy egy embert is tettei lpján ítélünk meg, cskis így járhtunk el helyesen gzdságpolitik esetében is. Ennél fő iránytű könyvben kidások elemzése. Természetesen z is fontos, hogy ezeknek kidásoknk megvn-e fedezete. Más szóvl, fontos bevételek és kidások egymáshoz viszonyított ngyság, vgyis, hogy költségvetés, illetve z állmháztrtás egyenlege kiegyensúlyozott-e, esetleg többlettel zár, vgy éppen deficites. A kidások mellett lehetőség szerint z egyenleget is vizsgáljuk, már csk zért is, mivel ennek önmgábn is igen szerteágzó mkroökonómii htási vnnk. De itt nem z önmgábn vett deficitre szűkítjük le közelítést, hnem nnk jelzéseként tekintjük, hogy fiskális politik kidásinál mennyire trtj be bevételek jelentette korlátot. A bevételeket meghldó állmi kidások és kötelezettségek következménye hosszbb távon, hogy mekkorz állmdósság, s nnk állomány hogyn is

12 12 BEVEZETÉS lkul. A mgs állmdósság, melynek szintén számos mkroökonómii htás vn, zt jelzi, hogy korábbn követett gzdságpolitik rendszeresen és trtósn jövő generációi terhére költekezett. Ez egy stock, állomány jellegű ktegóri, mely hosszbb távon jellemzi z dott ország gzdságpolitikáját. Az első vizsgálti szint tehát z állmi szerepválllás tényeinek és tendenciáink bemuttás térben és időben összehsonlítv, rendszerezve zokt; kulcsmuttók, változók, z állmi kidások, z állmháztrtás/költségvetés egyenlege és z állmdósság. Ezek segítségével vázoljuk z elmúlt évtizedek történéseit, változásit és tendenciáit. A második szintet gzdságpolitiklkulásánk elemzése jelenti, z előzőekben vázolt tények lpján, zok tükrében is vizsgálvzt. Itt tehát nem deklrált, hnem ténylegesen követett gzdságpolitikákt próbáljuk tetten érni, éppen z lpot jelentő első szint tényei lpján. Ez rr is lehetőséget d, hogy szembesítsük, összevessük kormányzt áltl deklrált, felválllt vgy éppen mások áltl felcímkézett nominális gzdságpolitikát reál gzdságpolitikávl. A hsonltot folyttv, deklrált gzdságpolitikát defláljuk/elosztjuk tényekkel, 3 melyeket z első szintben feltérképezünk. Az is lényeges kérdés itt, hogy vlójábn milyen tényezők, mozzntok htározhtják meg reál gzdságpolitik lkulását. A hrmdik szintet pedig gzdságelmélet jelenti, mely nyilvánvlón rengeteget változott, hldt előre z elmúlt évtizedekben, miközben természetesen irányztokr és iskolákr bomlott. A könyv dt lehetőségek keretei között ennek lkulását is összevetjük vizsgált tényekkel, illetve nominális és reál gzdságpolitikávl. Különösen izglms kérdés z is, hogy gzdságelmélet és gzdságpolitik hogyn htht egymásr, milyen kpcsolt és viszony figyelhető meg, ismét vlós, megfigyelt ténynek és tendenciák tükrében. Könyvünk z állm szerepét vizsgáljz állmháztrtás lkulásánk tükrében, s nyilván z ehhez kpcsolódó elméleti kérdések kerülnek itt előtérbe. De hogy mg vegyes gzdság elnevezés, illetve számtln más mozznt is bizonyítj, témánk elemzésénél, kimondv vgy kimondtlnul, másik lpvető intézmény, pic is mindig jelen vn. Hiszen mikor z állm kiterjedéséről beszélünk és zt vizsgáljuk, kkor ezzel egyúttl pic egyfjt visszszorulását is deklráljuk. Ezzel, krv-krtln, közgzdsági elméleti viták egyik lpvető fókuszpontjáb is kerülünk, hiszen z állm és pic szerepének megítélése sokszor élesen megosztott és m is megosztj közgzdászokt. A három szint közötti kölcsönhtások, megfelelések és konfliktusok érzékelése és érzékeltetése is rendkívül izglms terep, hiszen z elemzések többsége inkább jelzett három szint egyikén belül mrd. Mi itt igyekszünk, mennyire lehet, párhuzmosn mozogni három szinten és közöttük levő kölcsönhtások 3 Egy emberről is sokt elmond, h olyn törttel értékeljük, hol nevezőben z önmgáról lkotott vélemény szerepel, számlálóbn meg z, hogy más, mértékdó emberek mit trtnk ról. Sok esetben végtelenbe trtó önértékelés/nevező, nullához közelítheti z értékét. Hsonlón egy ország, időszk önminősítését, mi itt összevetjük z ugynrr vontkozó tényekkel.

13 BEVEZETÉS 13 erőterében. Azt is vizsgáljuk, z empirikus tpsztltokt is felhsználv, hogy különböző szempontok között szükségszerűen fellépő konfliktusok mit eredményezhetnek, s hogyn lehet ezeket feloldni. A három közelítési szint önmgábn, egyenként is htlms terület, nem is beszélve jelzett kölcsönhtások bonyolultságáról és összetettségéről. Ez nyilván jelentős önmérsékletet igényel kifejtés során, miben segít, hogy, bármely szinten is mozgunk, figyelmünket mindvégig egy pontr rögzítjük. Elemzésünk középpontjábn z állm, z állmháztrtás szerepe, jellege, mérete, szerkezete, gzdsági és társdlmi szempontokból vett htékonyság és minősége áll. KÉRDÉSEK ÉS ÁLLÍTÁSOK A szkirodlom és sját kuttásim lpján néhány fontos kérdés, állítás, hipotézis megvizsgálás is célj kötetnek, lehetővé téve tárgylás során, hogy zokt mindenki mg is végiggondolj, s összevesse bemuttott folymtokkl, jelenségekkel, sttisztikákkl. Az egyik vizsgálndó állításunk, hogy formális intézmények legfontosbb elemét jelentő állm milyensége, szerepe, nnk lkulás számtln szálon függ z dott ország informális intézményeitől, vgyis hgyományoktól, trdícióktól, z értékektől, kultúrától, szokásoktól stb. Ez utóbbik sokkl mélyebben ágyzottk társdlomb, mint formális intézmények többsége. Az informális intézmények hosszú időszk ltt lkultk ki, lssn változnk és sok módon meghtározzák társdlom tgjink viselkedését. A demokrtikus állmokbn ezek döntő mértékben htnk válsztópolgárok, z állmot irányító politikusok és közszektort működtető bürokrták motivációir, irányultságár, jellemzőire. Ez zért igen fontos, mert z állmot demokrtikus európi országokbn politikusok irányítják, kiket válsztópolgárok válsztnk. Igen fontos ezért lkosság preferenciáink, értékeinek milyensége, mit jelentős mértékben z informális intézmények htároznk meg. A politikusoknk, hogy megválsszák őket, ezt kell tükrözniük vlmilyen módon, miközben mguk is társdlom részei és termékei. A bürokráci pedig z állm működtetője, sjátos helyzetű rétege, melyet nyertes politiki erő irányít. Ugynkkor zonbn politikusok rá is szorulnk bürokráci szkértelmére. Egyszerű hsonlttl élve, sok sávos utóút jelenti z informális intézmények kijelölte pályát, s ezen hldv kormányzti járművet irányító politikusok dönthetnek sebességről, sávváltásról, de ugyncsk veszélyes lenne rról lehjtni. Egyfjt útfüggőség erősen tetten érhető különböző országokbn és országcsoportokbn z állmi szerepek lkulásábn. Persze, gondos helyzetfelmérés, körültekintő kivitelezés esetén lehet újbb elágzásokt, új utkt építeni, mely sikeres hldást és előzést tehet lehetővé. De áltlábn z új út is kpcsolódik régi soksávos pályához, csk esetleg nnk egy korábbn nem frekventált, nem olyn fontos pontjához. Az állm szerepének, méretének, jellegének lkulásábn erős z útfüggőség (pth dependency), de természetesen előfordul z ettől vló elszkdás, új fiskális pály létrehozás is (pth creting), mit mindig érde-

14 14 BEVEZETÉS mes külön is elemezni. Ez fjt mély meghtározottság, útfüggőség, felülírhtj politikusok kár rcionális, kár irrcionális szándékit és irányváltásit különböző hátterű országokbn, de felülírht számos gzdságelméleti megfontolást is. A második fontos állításunk, hogy z állm és pic két szervesen összekpcsolódó intézmény, s hogy kármelyiket is vizsgáljuk, cskis másik elem egyidejű figyelembevételével lehet sikeres z elemzés. Az állm és pic között nemcsk komplementáris kpcsolt vn, vgyis, hogy egyes tevékenységek pici vgy bürokrtikus koordináció htókörébe trtoznk-e, hogy pici kudrcokt meg old htj-e z állm, illetve z állmi kudrcr picosítás dht-e válszt. Ugyn kkor ngyon erős kölcsönhtás is két intézmény között, mely jó esetben egyfjt szinergiához, rossz esetben gzdság egészét bénító diszkrepnciához vezethet. Most z állmot helyezzük vizsgáltunk középpontjáb, de éppen ennek megítélésében is kulcsfontosságú piccl vló kpcsolt milyensége, minősége. A vegyes gzdságokbn nehezen képzelhető el egy tökéletesen működő állm, miközben ugynott rosszul funkcionáló picot látunk. A modern pic számtln lkotóeleme formális intézmények áltl meghtározott, s ezen belül döntő z állmi szbályozás jellege és minősége. Jól érzékelhetjük mindezt, h gzdságpolitikák htékonyságát és eredményességét kívánjuk vizsgálni. A fő mércénk itt áltlábn gzdsági növekedés üteme, z infláció és munknélküliség szintje, illetve külső és belső egyensúly állpot. Ezekben zonbn pic, gzdság mindenkori folymti döntő szerepet játsznk, mihez persze kormányzti tevékenység is hozzájárul. A kettő közötti összehngoltság, összhng lehet siker zálog. Ez rr is felhívj figyelmet, hogy mikroszfér és mkroszfér, bár szbályik és elméletük sok szempontból eltérő, elválszthttlnul összekpcsolódik. A hrmdik állítás, hogy szükségszerű és természetes, kisebb-ngyobb eltéréseken túlmenően is igen jellegzetes különbségek állnk fenn z állm fejlődését illetően z egyes országok, országcsoportok között. Európ egésze, z európi modell is sok eltérő vonást mutt világgzdság más területeivel összehsonlítv, de z állm fejlődését, jellegét és kiterjedését tekintve Európán belül is különböző csoportokt, típusokt tlálunk. Ezek történelmi fejlődéssel összefonódó módon szorosn öszszefüggnek második pontbn említett informális intézményekkel is. A kpitlizmus különböző modelljeiről (vriety of cpitlism) szóló széles kuttási folymon belül ngyon fontos irányt jelent z állmi szerepválllásr irányuló elemzés. A fenti irány jelentős z első állításunkt illetően is. H mrkáns típusok figyelhetők meg z állmi szerepválllást illetően, kkor generális elméleteknek eleve nem lehet áltlános és közvetlen htás tényleges gzdságpolitikák lkulásár. A gykorltbn fellépő mrkáns eltéréseket nem tekinthetjük egyszerű zjnk egy mindenkire vontkozó modellben, zoknk lényegi jelentőségük vn. Mindez persze nem zárj ki, sőt még izglmsbbá teszi zon kérdések elemzését, hogy h zonosíthtunk elméletileg helyes és ezt gy kor ltbn tükröző gzdságpolitiki gykorltot, kkor ez hol és milyen eredményre vezethet, és miért. A negyedik állítás, hogy z egyes országok állmánk elemzésénél nem tekinthetünk el ttól, hogy milyen tágbb és szűkebb világgzdsági környezet, intézményrendszer, mely külső feltételrendszert jelent gzdságpolitik és tágbbn nemzeti gz-

15 BEVEZETÉS 15 dálkodás számár. Ennek rendkívül lényeges htás vn belső folymtokr is. Egészen más volt helyzet, körülmények állás egy nemzeti kormány számár például Bretton Woods-i rendszer virágkorábn, mint mondjuk z ezredfordulór kiteljesedett pénzügyi globlizáció időszkábn. Más helyzet, h vlki z Európi Unió tgj, vgy nem. Vgy egészen más környezet, h eurót vgy sját nemzeti vlutát hsznál egy ország. A külső feltételektől, dottságoktól, intézményektől elvontkozttv témánkbn is számos jelenség mgyrázt féloldls, téves lehet. Ez zt is jelenti, hogy z állm működésének megítélésében z is fontos szempont, hogy mennyiben felel meg világgzdság kihívásink, mennyiben segíti z hhoz vló szerves és sikeres kpcsolódást. Nemcsk z időtényező figyelembevétele fontos itt külső feltételeknél, hnem z dott ország világgzdsági pozíciój, összefüggésrendszere is; mérete, nyitottság, fejlettsége, termelési szerkezete, pici beágyzottság stb. Nyilván egy-egy dott időszkbn sem teljesen ugynz feldt Szlováki vgy Brzíli kormányztánk. Az ötödik állítás, hogy z állmml kpcsoltos vizsgálódásokbn kiemelt fontosságú z időbeli és térbeli dimenzió figyelembevétele. Htlms különbség lehet egy elméleti vgy gzdságpolitiki összefüggés/állítás megítélésében ttól függően, hogy mely időszkbn vgy/és mely országr, országcsoportr vontkoztjuk. Az állm mérete z egyik leggykrbbn felmerülő kérdés témkörünkben, s mi is részletesen fogllkozunk mjd vele. De z olyn, gykrn neves szkmi fórumokon is elhngzó, áltlánosított és leegyszerűsített receptre például, hogy kis állm jó, ngy állm rossz, válsz csk z lehet, ttól függ (ECB, 2003; ECB, 2006; Tnzi Schuknecht, 2000; Honkpohj Koskel Punio, 1993; Csb, 2009). Más lehet válsz egy blti állmr, mint Mgyrországr, más válsz htvns években, mint npjinkbn. Ezért is fontos hosszbb időszkot és sok országot elemezni, hogy tendenciákt, összefüggéseket z idő és hely dimenzióbn is értelmezni tudjuk. Az idődimenzióbn vló elemzésnél lényeges jellegzetes szkszok elkülönítése és bemuttás. A térbeli dimenziónál pedig igen fontos z előző pontbn vázolt típusok és országcsoportok feltárás és bezonosítás, de persze szükség esetén z egyes országok szintjéig menő elemzés. A htodik, z előzőkkel összefüggő és zokr is épülő állítás, hogy z állm sze repének, méretének, kiterjedésének lkulás, vlójábn követett gzdságpolitik nem írhtó le viszonylg steril elméleti irányztokkl és modellekkel, s z éppen urlkodó gzdságelmélet htás, h vn is, ngyon közvetett és csekély. A második világháborútól npjinkig eltelt időszk Európájábn rendkívül összetett folymtok htározták meg közszektor kiterjedésének és szerkezetének lkulását. A reál, tényleges gzdságpolitikánk, z állm szerepének, jellegének, kiterjedésének, szerkezetének, vlmint közgzdsági elméletnek kpcsolt ngyon is közvetett és lz. Nemigen állíthtunk és igzolhtunk gzdságelmélet és tényleges gzdságpolitiki gykorlt között egyirányú oksági kpcsoltot A ht pontbn összegzett állítások és közelítések természetesen szorosn összefüggnek, kölcsönhtásbn állnk egymássl. Segítik e rendkívül összetett és bonyolult témkör rendszerezett megtárgylását, vlmint zt is, hogy z olvsó eligzodjon könyvünkben, súlypontokt tláljon önmg számár is leírtk követése során, önmg is számb vehesse, milyen mozzntok, tnulságok, dtok és példák szól-

16 16 BEVEZETÉS nk fentiek mellett vgy ellen. Végig figyelmet fordítunk formális és informális intézmények, vlmint z állm és pic viszonyár, kárcsk rr, hogy milyen típusok és csoportok figyelhetők meg, milyen nemzeti állmok világgzdsági környezete, s hogy mindezek kérdések hogyn lkulnk z idő és hely dimenziójábn. A fentiek tükrében is elemezzük gzdságelmélet és gzdságpolitik viszonyát. A ht kérdéskör számos ponton összefonódik, együtt dhtnk komplex vázt z elemzéshez és megállpításokhoz, mi, reméljük, hsznos és érdekes lesz z olvsó számár éppen úgy, mint hsonló témát kuttóknk. A KÖZELÍTÉS ELMÉLETI IRÁNYAI ÉS ALAPJAI Három dimenzióbn és ht fő kérdésre fókuszálv hldunk vizsgálódásink során. Az eligzodáshoz, sikeres elemzéshez fontos, hogy megfelelő elméleti kpszkodókt tláljunk. Jelen esetben z egyik legfontosbb ezek közül z, hogy z elemzés során mindig z egészet is figyelnünk kell, nemcsk z egyes részeket és mozzntokt. A rendszerszemlélet (Korni, 2007, ; Korni, 1993; Hyek, 1995, ; Schumpeter, 1980/1934; Polányi, 2004/1944; Eucken, 1975/1952; Antl, 1985) z egyik lpvető háttere könyvünk elemzéseinek. Az állm működése, milyensége, htékonyság csk gzdság, társdlom, politiki rendszer egészébe helyezve érthető meg és elemezhető; emellett még világgzdsági rendszer dimenziójábn is értelmeznünk és értékelnünk kell. Ugyncsk szükséges z állm és pic együttes szemlélete és vizsgált modern vegyes gzdságokbn. Az előzővel természetes módon összefüggő elméleti hátteret z intézményi közelítés jelenti (Hyek, 1960; Hyek, 1979; Hyek, 1995; Buchnn-Tullock, 1962; Buchnn Wgner, 1977; North, 1990; North, 2005; Hirschmn, 1970; Olson, 1965; Olson, 1987/1982; Hodgson, 1988; Willimson, 2000; Aoki, 2001; Hodgson, 2006; Greif, 2006; Acemoglu, 2007; Acemoglu, 2009). Amikor z állm irányító politikusiról, z őket válsztó állmpolgárokról vgy éppen bürokráciáról beszélünk, kkor nem egyének véletlenszerű döntéseit kell látnunk, teljesen esetleges végeredményekkel, hnem formális és informális intézmények hálójábn mozgó és zok áltl sokbn meghtározott szereplőket. Itt szintén ngyon fontosk zok z irányok, melyek z emberek döntéseit más tudományterületek eredményei lpján sokkl árnyltbbn próbálják megközelíteni (Khnemn Tversky, 1979; Khnemn, 2002; Becker, 1992; Akerlof, 2005; Akerlof Shiller, 2011/2009; Akerlof Krnton, 2010), mint z egyén teljes rcionlitását feltételező, elvontkozttott közgzdsági feltételezések. A könyvünkben összefogllt kuttásokhoz hrmdik, z előzőekhez sokbn kpcsolódó elméleti hátteret z új politiki gzdságtn (Csb, 2006, 20 28; Selten, 1988; Hibbs, 2001; Sint-Pul, 2000; Antl, 2009) dj. Csb László megfoglmzását idézve és elfogdv, új politiki gzdságtnbn főármú prdigmán lpuló megközelítés és elemzési eszköztár z intézmények és közösségi döntések elemzésével társul Célj közgzdsági megközelítés kiterjesztése és politiki intézményi tényezőkkel történő kiegészítése (Csb, 2006, 20). Sokféle irányú, gykrn interdiszciplináris közelítés szükséges témánk elemzéséhez, s

17 BEVEZETÉS 17 ezeket párhuzmosn és nem egymást kizárón kell lklmznunk. Bizonyos értelemben tisztább, élesebb, mélyebb képet kpunk heterodox megközelítésben, mint z elméletileg sterilebb ortodox szemléletben. A negyedik irány, melyhez könyvben kifejtettek kpcsolódnk, z egyfjt gzdságtörténeti/sttisztiki jellegű, nemzetközi összehsonlításrlpuló kuttási módszer, mely ennek eredményeivel veti össze vizsgált területre vontkozó elméleti állításokt, illetve éppen ezekből z elemzésekből jut el mg is elvontbb tételekre, összefüggésekre és megállpításokr. Ez közelítés ngy hgyományokkl rendelkezik, de z ezekre lpozó kuttások és publikációk sűrűsége változó hullámokbn hol megerősödik, hol elhlványul. A 2007/2009-es válság mely gzdságelmélet bizonyos megszégyenülését is hozt, mivel nemhogy megelőzni, de még előre jelezni sem tudtzt ismét felértékelte történeti/sttisztiki tényeken lpuló elemzéseket. Jó péld erre Crmen Reinhrt és Kenneth Rogoff műve, pénzügyi válságok évszázdos elemzése (Reinhrt Rogoff, 2009), mely messze vissztekintve múltb, és sok szempontból sokkl több dlékot d jelen válság és z elkövetkező időszk elemzéséhez, mint számos elméleti okfejtés. De jeles hgyományokr tekinthet vissz ez műfj, ez közelítés (Juglr, 1862; Wgner, 1883; Wgner, 1911; Kondrtyev, 1935; Schumpeter, 2005/1939; Clrk, 1937; Clrk, 1957/1940; Kuznets, 1966; Kuznets, 1971; Gerschenkron, 1984/1962; Stone, 1986/1984; Jánossy, 1975/1973; Csernok Ehrlich Szilágyi, 1975; Mddison, 2001; Mddison, 2003; Mddison, 2006). Mind témánk, mind jelen és jövő megnövekedett bizonytlnsági indokolják, hogy mi is ngymértékben támszkodjunk történeti/sttisztiki nemzetközi összehsonlítás dt ismeretekre és elemzési lehetőségekre. A STATISZTIKA ITT TÖBB MINT ILLUSZTRÁCIÓ A korábbn hngsúlyoztuk, hogy könyvünkben kiindulópontot, z első szintet ht évtized történései, tényei jelentik. A megfoglmzott állítások jelentős részében is ez dj viszonyítási/bizonyítási lpot, ehhez tudjuk viszonyítni gzdságpolitik és gzdságelmélet állításit, s ez segít vlós tendenciák feltárásábn és bemuttásábn. Az egyes típusok meghtározásábn, bemuttásábn is tényeket, folymtokt bemuttó sttisztiki nyg, időbeni és nemzetközi összehsonlítás lehet segítségünkre. Mindezek mitt is, könyvünkben sttisztik nem z illusztrációt szolgálj, hnem szerves, trtlmi, egyenrngú része tárgylásnk és z elemzésnek, ezért, z olvsót is felkészítendő, röviden erre is ki kell térnünk bevezetőnkben. Ugynkkor felhsznált sttisztiki dtbázis részletesebb leírás megtlálhtó könyv végén, mit érdemes kár előzetesen, kár olvsás közben megnézni, mivel segíthet ennek vonultnk jobb integrálásához, bemuttott folymtok és tendenciák mélyebb értelmezéséhez. Az eligzodást szintén segítheti tábláztok és z ábrák zt követő jegyzéke. Azért is szükséges már bevezetőben beszélni könyv sttisztiki hátteréről, mert mondnivló követésének szerves részeként z lpvető dtok be-

18 18 BEVEZETÉS muttás lehetőséget d mindenki számár, hogy egyrészt összevesse zokt z állításokkl, másrészt mg is további következtetéseket vonhsson le belőlük. A könyv terjedelmi korláti mitt ténylegesen felhsznált lpdtoknk csk ngyon kis része, s z is áltlábn sűrített formábn kerülhetett itt publikálásr. Például egy-egy ábr önmgábn is ország dtink bemuttását is lehetővé teszi. Amint korábbn jeleztük, legfontosbb muttóként, lpdtként könyvben z állmi kidásokt, deficitet és z állmdósságot tekintjük. Ahogy npjinkhoz közeledünk, egyre több és pontosbb dttl rendelkezünk, ez megkönynyíti z elmúlt évtizedek folymtink elemzését, de nehezíti vizsgált korszk első évtizedeinek vizsgáltát, ezért ott egyrészt döntően központi költségvetésre, s még nem z állmháztrtás egészére álltk rendelkezésre dtok, így ezt hsználtuk. Ugynkkor ezt ellensúlyozndó, más típusú dtokt is igyekeztünk felhsználni tendenciák érzékeltetéséhez. Az 1970-es évektől már könnyebb volt helyzetünk, egyre inkább z állmháztrtás dtir tudtunk támszkodni, mely z állm összes pénzügyi trnzkcióját, nemcsk központi költségveté sét, konszolidált módon muttj. Az állmháztrtás mérlege központi költségvetés mellett társdlombiztosítás és helyi kormányztok pénzügyeit is átfogj. Ahol lehetőség volt, ott mindig z elismert nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, EU stb.) áltl már egységesített nemzeti sttisztiki rendszerek és számbvételek különbségeit lehetőség szerint már kiküszöbölő dtokt hsználtuk fel. Az ábrák egy része keresztmetszeti képet d, kidások/egyenleg/dósság GDP-hez viszonyított rányát muttv be vizsgált országokr. Ez szerepel áltlábn bl oldli függőleges tengelyen. Ilyenkor z országokt áltlábn fejlettség szerinti sorrendbe rendezve ábrázoltuk, z egy főre jutó GDP ngyság szerint. Itt legtöbbször Agnus Mddison fejlettségi dtit hsználtuk, mivel z térben és időben összehsonlító módon állt rendelkezésre, különböző időpontok és országok értékeit 1990-es nemzetközi dollárr átszámítv (Mddison, 2003). Áltlábn jobb oldli tengelyen ilyenkor fel is tüntettük z értékét, illetve egy vonl érzékelteti is z ábrán ennek ngyságát. Az ábrák másik ngy csoportj ugyncsk kidások/egyenleg/dósság GDP-hez viszonyított rányát muttj, de időbeli lkulásbn. Hsonló időbeli ábrák segítik z állmháztrtási kidások szerkezetének elemzését. Bonyolultbb sttisztiki elemzések és ábrák voltk szükségesek közszektor htékonyságánk, teljesítményének, illetve z intézmények minőségének vizsgáltánál, de mindenhol igyekeztünk ezeket grfikusn is jól értelmezhető és összehsonlíthtó ábrákkl bemuttni és elemezni. Itt végképp csk jéghegy csúcsánk bemuttásár volt lehetőség, de hivtkozások mindenhol lehetővé teszik z olvsó számár, hogy mg is részletesen elmerüljön z idézett elemzések eredményeiben és módszertnábn. Kötetünkben sttisztiki elemzés szerves és egyenrngú része z elemzésnek, kár z állm méretét, kiterjedését, szerkezetét és nnk lkulását vizsgáljuk, kár mennyiségi és minőségi jellemzőket vetjük össze és elemezzük. Bízunk benne, hogy z ábrák és tábláztok elemzése megéri fárdtságot, és ezek segítségével még szélesebb, átfogóbb és izglmsbb képet kpht mindenki.

19 BEVEZETÉS 19 A KÖNYV FELÉPÍTÉSE A könyvben, korábbn vázolt keretek között és módszerrel, időbeni szerkezetben hldunk előre, z állmi szerepválllás lkulását második világháborútól kezdődően 2007/2009-es válságig terjedően vizsgálv. A tények bemuttásávl és elemzésével párhuzmosn vizsgáljuk gzdságpolitik és gzdságelmélet fejlődését és lkulását is. Az első fejezet z előzményeket, második világháború előtti gyökereket és fejleményeket muttj be, beleértve z elméleti szálkt is. Után végigkísérjük z állmi szerepválllás kiteljesedését z 1970-es évekig. Ezzel összefüggésben megvizsgáljuk, hogy milyen típusok figyelhetők meg Európábn z állmi szerepválllást illetően. Elkülönítjük és jellemezzük kontinentális európi országokt, z univerzális észki jóléti rendszereket, dél-európi és liberális állmokt. Ezeket csoportokt továbbikbn is figyelemmel kísérjük z egyes témák tárgylás során. A hetvenes évek válság, világgzdsági átlkulás új korszkot hozott z európi állmok fejlődésében. Ez nehéz vjúdás volt, közel két válságos évtized kellett hhoz, hogy kilencvenes években ismét új szksz nyílhsson meg. A ngy változások közgzdsági és gzdságpolitiki gondolkodásbn is új hngsúlyokt hoztk. Ezek fényében is elemezzük Gret Modertion időszkát z ezredforduló körüli évtizedekre. Ekkor már ki tudtuk bővíteni vizsgálódásunkt, s olyn kevésbé feltárt területeket elemzünk részletesen, mint közszektor teljesítménye és htékonyság, z állm optimális és htékony mérete, illetve z állm működésének minősége. Kiemelten kezeljük fentiek során is zt z örök kérdést, hogy méret számít-e és hogyn z állmnál. Ez zért is kulcsfontosságú, mivel kilencvenes évekre, szemben z elméleti iránymuttásokkl, z állmháztrtási centrlizáció békeidőben korábbn soh nem látott szintre emelkedett Európ-szerte. A közszektorok ténylegesen kilkult ngyságát összevetjük z optimálisnk tekinthetővel, illetve z áltluk biztosított teljesítménnyel. A kilencvenes évek egyik legfontosbb kihívásánk z állmháztrtások konszolidálás bizonyult. Az erre dott válszokt is áttekintjük. Mindezek során korábbn kiemelt négy típus mellett immár rendszerváltáson átesett volt szocilist állmok jellegzetességeit is szemügyre vesszük. Ezen belül külön is kitérünk visegrádi és blti állmok jellemzésére. Az ezredforduló körüli időszkbn Európábn z állmháztrtási centrlizá ció csökkentésének feldt összefonódott két másik fenyegető kihívássl. Egy részt z öregedő társdlmkbn z időskorú népesség előre láthtó növekedése mgávl vonjz ilyen jellegű kidások emelkedését. Másrészt világgzdsági globlizáció élesedő versenyében ngyvonlú jóléti rendszerek terhei, mgs dók jelentős versenyhátrányt okozhttk és okoznk z európi gz d sá goknk. A három kihívás egyránt z állmi rendszerek rcionlizálását, z ígérvények szűkítését, kidások és z dóterhek visszfogását igényelte. Az erősödő kihívásokr ngyon eltérő válszok születtek z egyes országokbn, or szágcsoportokbn. Voltk, kik kihsználták Gret Modertion biztosítot t

20 20 BEVEZETÉS szélcsendes kedvező korszkot fenntrthtó jövő érdekében szükséges lépések megtételére, s voltk, kik éppen ellenkezőleg, világgzdsági fellendülés és nemzetközi likviditásbőség lehetőségeit rr hsználták, hogy tovább evickéljenek egyre nehezebben fenntrthtó fiskális pályájukon. Elemzésünket 2007/2009-es válságig vezetjük végig, s csk ngyon röviden térünk ki rr mgár. Elsősorbn zokt tnulságokt vesszük számb, melyek sokszor drámi módon, mint egy igzi, vlóságos tesztprób, minősítették z állmháztrtások erősségét, minőségét válság vihrábn. A recesszió megrázkódt tá si felszínre hozták fiskális gyengeségeket, de megmuttták zt is, hogy mely or szágokbn erős és htékony z állmháztrtás. Ezek lpján z előttünk álló évtizedre vontkozó néhány következtetést és következményt is számb veszünk. A könyvet záró epilógus vissztér bevezetőben felvetett állításokr, és összeveti zokt könyv tnulságivl. A könyv elkészültéhez, megjelenéséhez ngymértékben hozzájárult z Akdémii Kidó vezető szerkesztőjének, dr. Fehér Ktlinnk és felülmúlhttlnul lpos szerkesztőnek, Tárnok Irénnek körültekintő, pontos és ösztönző munkáj, mit ezúton is ngyon köszönök.