Webgrafika I. Takács Gábor

Átírás

1 Webgrafika I Takács Gábor

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A PSP 6 KEZELÕFELÜLETE RAJZTECHNIKAI ALAPISMERETEK, ALAPELEMEK, ALAPFOGALMAK...9 RAJZOLJUNK VONALAT...10 Rajzlap...10 Rajzeszköz...12 Festõszín...13 Bezier görbék...16 Cikk-cakk vonalak és szerkesztésük...17 A LAYER-EK, VAGYIS A RÉTEGEK...20 A réteg paletta felépítése...24 VEKTOROS RAJZOLÁS...24 A vektoros ábra szerkesztése...28 MENTÉS...29 SÍKIDOMOK RAJZOLÁSA...30 Félkörív és félkör rajzolása...32 FELIRATOK...35 TÚL AZ ALAPOKON ÍRJUNK GÖRBÉN...39 ÁTLÁTSZÓ (TRANSZPARENS) ÁBRA...43 Transzparens egyszerûen...43 GIF képek mentésének beállításai...45 TERÜLETEK SZÍNEZÉSE...48 Kifestés egy színnel...48 Kitöltés mintával...50 Színátmenetes kifestés...52 Színek szórása...58 KÉPECSKÉK SZÓRÁSA TUBUSBÓL...62 Készítsünk tubust...63 SZÍNEK CSERÉJE...69 KÉPRÉSZLET KLÓNOZÁSA...73 TOVÁBBI ESZKÖZÖK...74 ALKALMAZÁSOK BEÉPÍTETT KÉP MANIPULÁCIÓK...75 Forgatás...75 Méret változtatás...77 A kép manipulálása...80 Szûrõk alkalmazása...90 A KÉP SZÍNEINEK MANIPULÁLÁSA...94 A színharmónia módosítása...94 Színösszetevõk...99 Színpaletta MÉG EGYSZER A RÉTEGEKRÕL (LAYERS) Szabályozó réteg Réteg beállítások (Properties) Képszegély, kontúr módosítása (Matting) Igazítás (Arrange), láthatóvá tétel (View), egyesítés (Merge) KIVÁLASZTÁS (SELECTIONS) A kijelölés módosítása (Modify) Háttérminta KÉPMONTÁZS MASZKOLÁS Kitakarás Áttûnõ maszkolás KÉPERNYÕKÉP MÁSOLÁS (CAPTURE)...133

3 Bevezetés A Paint Shop Pro 6 elsõsorban Webgrafikus elemek készítésére, módosítására megalkotott program. Tudásában hasonlít és közelít az igazán profi képszerkesztõ és manipuláló programokhoz, de van szolgáltatása amiben meg is haladja azokat. Egyszerû freeware programként indult és hatalmas fejlõdésen ment keresztül. Web oldalaink számára könnyedén szerkeszthetünk vele háttereket, gombokat, feliratokat és az Animation Shop segítségével animált képeket is. Fényképeket tudunk átalakítani, könbözõ beépített effektekkel manipulálni, de a világhálóról számtalan plug-in szûrõ is letölthetõ, amivel tovább bõvithetõ a szerkesztõi repertoár. Az elõzõhöz képest ebben a verzióban merõben új szolgáltatásokkal is találkozunk. Megjelent a vektorgrafikus elemek és a rétekeg használata. A képek szórása, azaz a tube-ok (tubusok) alkalmazása itt teljesedett ki igazán. A felhasználó igényenek megfelelõ beállítással, többszínû átmenetekkel tölthetõk ki az objektumok. A szövegek szerkesztésére új lehetõségek jelentek meg, vektoros felületet követõ, görbülõ szövegek írhatók. Bõvült a képmanipuláló effektek száma is. Ennél a verziónál találkozunk elõször az egyes grafikai funkciók mûveleteinek beállításához áthelyezhetõ és legördülõ palettákkal (roll-up palettes). Az Adjustment Layer funkcóval több összefogott réteg színkorrekciója egyszerre elvégezhetõ. A program elõállítóját, a Jasc Software céget Robert Voit, egykori kereskedelmi pilóta alapította 1991-ben. Székhelyük Minneapolisban van. E könyvet nem esti olvasmányként érdemes lapozgatni, hanem a Paint Shop Pro 6.02 program megnyitása mellett, az éppen megbeszélt lehetõségek azonnali kipróbálásával. A program ma még letölthetõ a címrõl (2001. év végén). A PSP 6 kezelõfelülete A PSP alapvetõen Windows alapú program, ezért ismerõs elrendezéssel és ikonokkal fogunk találkozni az új, a programot kiszolgáló objektumok mellett. I-1

4 Amiket látszólag már ismerünk és úgy gondoljuk nem szorulnak magyarázatra. A menüpontokat érdemes azért megnézni, mert a PSP bevezetett néhány új parancssort. Most csak az újdonságokra térünk ki: Itt újdonságnak számít a: Browse amely paranccsal egy mappa képeit térképezi fel és kis bélyegképek segítségével be is mutat (Thumbnail). Az adott mappában egy.jbf kiterjesztésû fájlt hoz létre. Revert mentés elõtt visszaállítja az összes módosítást. Import, Export importál ill. exportál képeket. Print Multiple Images... több kép egyetlen lapra történõ nyomtatását végzi. Batch Conversion... kép(ek) konvezióját végzi egy kiterjesztésbõl egy másikba. Run Animation Shop behívja a mozgó gif kiterjesztésû képeket készítõ és editáló programot. Preferences Preferences ezzel a PSP mûködésének különbözõ beállításait végezhetjük el. I-2

5 Command History idõrendben felsorolja a visszalépés lehetõségeit. Copy Merged rétegeket egyesítve másol a vágólapra. Update Back to Animation Shop a módosításra áthozott frémet küldi vissza az Animation Shop programba. Empty kiüríti a vágólapot. Full Screen Edit teljes képernyõs editálás, csak az ikonok látszanak, visszatérni a Shift+A -val lehet. Full Screen Preview kezelõszervek nélkül a kép bemutatása. Normál Viewing (1:1) nagyításkor, kicsinyítéskor az eredeti méretre való visszaállás. Zoom... adott méretû nagyítás, kicsinyítés. Image Information a kép jellemzõinek bemutatása. Grid a képen rácsvonalakat helyez el. A rácsvonalak távolságát a File/Preferences/General Program Preferences.../Rulers and Units ablakban lehet beállítani. Rulers a kép szélén vonalzót helyez el. ToolBars.. ToolBars.. az eszközsor beállító ablakot hozza fel. I-3

6 New Window a kijelölt képet egy új ablakban is megjeleníti. Több megnyitott kép elhelyezésén állít, ill zárja be õket (Cascade, Tile Horizontally, Tile Vertically, Close All). Duplicate másolatot készít. Fit to Image a keretet a kép méretéhez igazítja. Jasc Software Online azonnali segítség az Internetrõl. Lássuk azokat az elemeket, amelyek kifejezetten a PSP kezeléséhez tartoznak: I-4

7 Vegyük sorra a lehetõségeket: Az Image menü alatt egy kép helyzetén (Flip, Mirror, Rotate..), nagyságán (Add borders.., Crop to Selection, Canvas Size.., Resize..), megjelenésén (Arithmetic.., Deformations, Effects, Watermarking, Picture Frame..), minõségén (Filter Browser.., Blur, Edge, Noise, Sharpen, Other), tudunk változtatni. Különbözõ szûrõk alkalmazásával (User Defined Filters.., Plug-in Filters) szolíd vagy drasztikus manipulálásnak vethetjük alá képeinket. A Colors menü alatt a képek színvilágán tudunk változtatni (Adjust, Colorize.., Grey Scale, Histogram Functions, Negative Image, Posterize.., Solarize..), színfelbontást és egyesítést végezhetünk (Channel Splitting, Channel Combining), módosíthatjuk a színpalettát (Edit-, Load-, Save Palette.., Set-, View Palette Transparency), változtathatunk a színmélységen (Decrease-, Increase Color Depth). I-5

8 A Layers menü alatt különbözõ réteget hozhatunk létre (New Raster Layer, New Vector Layer, New Adjustment Layer), változtathatunk rajtuk (Duplicate, Delete, Properties.., Matting), rendezgethetjük a rétegeket (Arrange, View, Merge), a vektorosat átalakíthatjuk (Convert to Raster). A Mask menüpont alatt lefedõ minták (maszkok) létrehozása, editálása (New, Delete, Invert, Edit, View Mask) maszk mentése, töltése lehetséges. A Selections menü alatt különbözõ területeket jelölhetjük ki és ezen belül vagy kívül editálhatunk (Select-, All, None, From Mask, Invert, Matting, Modify, Hide Marquee) a kijelölt résszel dolgozhatunk (Convert to Seamless Pattern, Promote To Layer) a kijelölést menthetjük és betölthetjük (Load From-, Disk, Alpha Channel, Save-, To Disk, Alpha Channel) I-6

9 A Capture menüpont alatt lehetõségünk van képernyõterületek elmentésére, a mentés változatainak beállítására. A Toolbar eszközsoron található ikonok funkciója a következõ: Ezzel az ikonnal képünket, a szerkesztés alatti méretében (!), a teljes képernyõre vihetjük. Ilyenkor a PSP egyetlen kezelõszerve sem jelenik meg, csak a képet látjuk. Visszatérni az Esc billentyûvel vagy az egér bal gombjával lehet. ikon csak akkor aktív, ha a képünket nagyítottuk vagy kicsinyítettük. Ezzel az ikonnal a normál méretre állhatunk vissza. ikonnal az eszközpalettát, ikonnal egyes eszközök beállítási ablakát, ikonnal pedig a színpalettát tudjuk megjeleníteni vagy eltüntetni. Az eszközsáv és a színpaletta a munkaterület széléhez is ragasztható ikonnal a hisztogramot, láthatóvá vagy rejtetté tenni. ikonnal pedig a réteg palettát tudjuk I-7

10 A paletták a munkaterületen tetszõlegesen elhelyezhetõk. Az eszközbeállító, a hisztogram és a réteg paletta rendelkezik legördülõ (roll-up) funkcióval. Alaphelyzetben a munkaterületbõl a paletta csak egy keskeny sávot foglal el. Amikor a kurzorral fölé megyünk akkor kinyílik és lehetõvé válik a beállítások elvégzése. Elõfordulhat, hogy gyakran szükséges az opciókat állítgatni, amikor is ez a csiki-csuki nehézkessé válik. Ilyenkor lehetõség van a nyitott állapot rõgzítésére, a paletta jobb felsõ sarkában lévõ kis háromszög átállításával, rá való kattitással. I-8

11 Rajztechnikai alapismeretek, alapelemek, alapfogalmak Az elõzõekben átnéztük a rendelkezésünkre álló menüsorokat, gombokat. Itt az ideje, hogy használni kezdjük õket. Legelõször a legelemibb rajzolási fogásokkal ismerkedünk. Már egy egyszerû vonal megrajzolásakor is sokféle lehetõséget kell átgodolnunk. Kezdjük mindjárt a raszteres vagy a vektoros rajzolás elveinek a tisztázásával. Raszteres rajzoláskor a rajzterület megfelelõ pontjait (pixeleit) színezzük be, ami a mûvelet befejezésekor helyhezkötött, mindig ugyanott található, utólag csak pontonként módosítható. Az ilyen rajzok nagyságának utólagos változtatásakor igen kellemetlen meglepetésekben lehet részünk. A vonalvastagságok nem egyformán változnak, az egész, kihagyásokkal tarkított lehet. A fényképek megjelenítése raszteresen történik. A vektoros ábra, a háttérben, egy függvénnyel írja le vonalas rajzunkat. Rögzíti a kezdetet, véget, görbületet, stb. A rajzelemek, bizonyos határok között, utólag is módosíthatók. A teljes ábra nagyságát utólag megváltoztatva, a vonalak arányosan változnak, kihagyások, elvékonyodások nem tapasztalhatók. Inkább vonalas ábrák készítésére használják. Rajzoláskor, bármilyen módszert is választunk, képpontokat festünk be. Ferde vonalaknál, görbéknél, betûknél alapesetben néha zavaróan lépcsõsre sikeredik az ábra. Ennek kiküszöbölésére használható az Antialias (símítás) funkció, amit kritikus esetekben be lehet kapcsolni. Rajzoljunk vonalat Rajzlap A rajzoláshoz kell egy rajzlap, meg egy rajzoló eszköz. I-9

12 Új, tiszta felületû rajzlapot többféle módszerrel is létrehozhatunk: 1. az eszközsor (New) ikonjára kattintunk, 2. a File menü New sorára kattintunk, 3. használjuk a Ctrl+n billentyûkombinációt. Bármelyik esetet alkalmazva a következõ ablakot kapjuk: Az ablak Image Dimensions (képméret) részében állíthatjuk be a rajzlapunk szélességét (Width), képünkön 250 pixel, magasságát (Hight), ami a képen 100 pixel. Ugyan a kép nagyságát inch-ben és cm-ben is meg lehetne adni, de érdemes a pixelt használnunk, mert elterjedtebb és a szakemberek számára jobban kifejezi a kép méretét. A Resolution (képfelbontás) értékének a nyomtatásnál van jelentõsége, nem a rajzolásnál. Az itt beállított szám azt mutatja meg, hogy az általunk választott pixel méret, mekkora hosszban (szélességben) jelenik meg nyomtatáskor. Tehát a 250 pixeles szélességû kép, a 72 (pixel/inch) felbontásban 250/72=3,47 inch (kb 8,8 cm) szélességben kerül kinyomtatásra, ha 150 pixel/inch felbontást választunk, akkor 1,66 inch (kb 4,2 cm) lesz a nyomtatott kép szélessége. Az Image Characteristics (képjellemzõk) segítségével a rajzlap tulajdonságait állíthatjuk be. A Background Color -ral az alapszínét állíthatjuk, ami lehet fehér (White), fekete (Black), piros (Red), zöld (Green), kék (Blue) és átlátszó (Transparent), illetve megkaphatja az elõtér (Foreground color) vagy háttér (Background color) színét. Míg az elõzõek értéke rögzített, addig az utóbbi kettõt a színpalettával határozhatjuk meg (egy kicsit késõbb foglalkozunk a színek változtatásával a színpalettán). I-10

13 Az Image type ot, ami itt inkább színmélységet jelent, érdemes 16.7 Million Colors (24 Bit) -re választani. Fontos tudnivaló, hogy legtöbb esetben, a képek manipulálását ilyen színmélységnél lehet elvégezni! Még egy információs sort is találunk az ablakban (Memory Required... Kbyte), ami arról ad tájékoztatást, hogy tömörítés nélkül képünk mekkora területet foglal el a memóriában vagy valamilyen hordozón (pl. floppyn). Hozzunk létre egy 400x300 pixel nagyságú, fehér, 24 Bit színmélységû rajzlapot! Rajzeszköz Rajzlapunk már van, most rajzeszközt kell választani! ikonnal tegyük láthatóvá az eszközpalettát. Vonalak rajzolásához kattintsunk a rajzoló (Draw) ikonra, és tegyük láthatóvá beállításának lehetõségeit, az eszközsor (Toolbar) opcionális beállítások (Toggle Tool Options Window) ikonjával. A megjelenõ legördülõ (roll-up) palettát, a már ismert módon, rögzítsük nyitott állapotában! A megnyíló ablak három fül segítségével kínál beállítási lehetõségeket. I-11

14 Type a vonal stílusa választható ki. Lehet egyszerû vonal (Single Line), Bezier görbe (Bezier Curve), szabadkézi vonal (Freehand Line), cikkcakk vonal (Point to Point Line). Style stílus, amely a határoló vonalat, vagy egy terület kitöltését vagy a határoló vonalat és a kitöltést is ábrázolja. Width a vonal vastagságát adja pixelben. Anialias a görbületek lépcsõsségét vizuálisan símítja. Érdemes bekapcsolni! Create as vector vektoros ábrát készít. Close path görbe vonal kezdetét és végét automatikusan összezárja. Curve tracking a rajzolt görbét valamilyen mértékben idealizálja, a csúcsokat lefaragja. Cap a vonal végének stílusát állítja be. Csak vastag vonalnál van jelentõsége. Join töréspontok csúcsosságának görbületét állítja be. Miter limit töréspontok csúcsosságának korlátját állítja be. Use precise cursors Use precise cursors ponosabban pozícionálható kurzol alakot állít be. I-12

15 Válasszuk az alábbi lehetõségeket: Single Line; Stroked; Width=5; Antialias; Minden mást hagyjunk alapállapotban! Festõszín Rajzlapunk és rajzeszközünk van, de milyen festõszínt használjunk? Elsõ lépésként kapcsoljuk be a színpalettát az ikonja segítségével:. A színpaletta a következõ részekbõl épül fel: Az elérhetõ színek ablakában mozgatva a szemcseppentõvé alakult kurzort, a legalsó ablakban láthatjuk az éppen aktuális színt és felette az RGB kódját. Az RGB kód, a szín összetevõit megadó három szám. Minden szín három alapszínbõl (piros [R], zöld [G] és kék [B]) összekeverhetõ. Az egyes összetevõket 0 és 255 közötti számmal adhatjuk meg. A nyomdászok négy szín keverékét használják és más kódrendszer is létezik, de ezekkel itt nem foglalkozunk. Rajzolni a kiválasztott elõtérszínnel lehet, ha az egér bal gombját, és a háttérszínnel, ha a jobb gombját tartjuk lenyomva. A színek kiválasztásához vigyük a kurzort a háttér- vagy az elõtérszín területére (a kurzor szemcseppentõvé alakul). Kattintsunk a jobb gombbal. Egy ablak jelenik meg felajánlva néhány szín kiválasztását. A felsõ tíz téglalapocska állandó kínálatot, az alsók pedig az általunk utoljára használt színeket mutatják. I-13

16 Amennyiben más színt szeretnénk, kattintsunk az Other.. Other.. gombra. A felnyíló ablakban 16,7 millió különbözõ színt állíthatunk be. I-14

17 Azonnal ezt az ablakot kapjuk, ha a háttér- vagy az elõtérszín területén a bal egérgobbal kattintunk. A Basic Colors területrõl 40 elõre meghatározott színt választhatunk. Amennyiben magunk akarunk színt keverni, a jobb oldali színes területen ezt vizuálisan megtehetjük úgy, hogy elõre láthatjuk (inkább sejthetjük) a várt eredményt. A színgyûrûn, a színárnyalat (Hue) változik, míg a belsõ négyzeben, függõlegesen a világosság (Lightness), vízszintesen pedig a telítettség (Saturation). Önállóan választhatunk úgy is, hogy 0 és 255 közötti decimális számokat írunk a Red/Green/Blue (RGB) vagy a Hue/Sat/Light mezõkbe. Ebben az esetben nem látjuk elõre a kiválasztott színt. A módszert használva ismerni kell a megfelelõ kódokat. Számok beírásával pontosabban nyerhetünk vissza egy régebbi színválasztást, mint a szemünkre hagyatkozva. A HTML Code ablakban a választott szín RGB kódjának hexadecimális formája jelenik meg. Web oldalakon, színek beállításakor, a HTML leíró nyelv minden esetben ezt a formátumot használja. Természetesen ez a mezõ általunk is felülírható. Két tájékozató terület is található még az ablakban. Az egyikben a megváltoztatandó színt (Old Color), tõle balra pedig az újat láthatjuk. A Custom Color felületen rögzíthetjük az általunk kikevert színt. Így késõbb egyszerû választással elérhetjük azt. Állítsuk be az elõtér színét kékre (RGB = 0/0/255), a hátterét pedig sárgára (255/255/0)! Húzzunk kék és sárga vonalakat! Kapcsoljuk ki az Antialias funkciót, hasonlítsuk össze vunalainkat az elõzõvel! A Shift gomb lenyomása mellett húzzunk kék vonalakat! Álljunk át szabadkézi (Freehand Line) vonal rajzolására! Próbáljuk ki a Close Path funkciót! Változtassuk a Curve tracking értékeit! Változtassunk a stíluson (Stroked, Filled, Stroked & Filled) A fentiekbõl kb. ennyit lehet kihozni. Rajzaink nem valami csodálatra méltóak, viszont nagyon fontos ismereteket tanultunk meg eddig, vonalhúzás ürügyén. Megismertük a kezelõfelületet, említésre került néhány lehetõség, amivel ugyan még nem tudunk mit kezdeni, de már hallottunk róluk. Megismertük a színek beállítását és már tudunk egyenes és szabadkézi vonalat rajzolni. I-15

18 Bezier görbék Nézzünk most érdekesebb vonalakat. Hozzunk létre egy 250x100-as fehér hátterû rajzlapot. Az Image type -ot most és a továbbiakban mindig 16,7 Million... -ra állítsuk be. Válasszuk a Bezier Curve típust, vonalvastagság 5 pixel legyen. Rajzoljunk egy egyenest! Az egér gombját elengedve a vonalunk körvonala látszik. Mozgassuk az egeret valahova a vonalon kívülre és kattintsunk, de ne engejük el gombot! Most így, lenyomott gombbal, mozgassuk az egeret és figyeljük meg mi történik. A segédvonal hossza, iránya változik és egyenesünk érintõlegesen hozzásímul. Engedjük el a gombot! Kattintsunk másodszorra is, és most se engedjük el rögtön az egér gombját. Az egeret mozgatva megfigyelhetjük, hogyan változik a görbénk. Az egér gombját elengedve kirajzolódik egy szépen formált görbe. Ezzel a módszerrel ívet vagy S alakot illetve ezek eltorzított formáit tudjuk megrajzolni. Cikk-cakk vonalak és szerkesztésük Hasonló, de összetettebb lehetõség rejlik a Poin to Point Line Poin to Point Line választásakor. Készítsünk újra egy 250x100-as fehér hátterû rajzlapot. I-16

19 A bal egérgombbal kattintsunk néhány helyen a rajzlapunkon! Valami hasonló ábrát kapunk. Az utolsó csomópontnál jelzést kapunk, hogy ez a vonalunk vége. Válasszunk ki egy tetszés szerinti csomópontot és kattintsunk rá! Tartsuk lenyomva a bal egérgombot, azaz fogjuk meg a csomópontot, és mozgassuk az egeret! Az összekötések, követik az elmozdulást. Több csomópontot is kijelölhetünk (Shift + kattintás), ilyenkor ezek együtt mozognak. Nyomjuk meg a jobb (!) egérgombot (gyorsmenü), válasszuk az Edit sort, majd kattintsunk a Merge parancsot (csak kijelölt csomópontnál aktív). Ezzel kivettük a kijelölt csomópontot és a szomszédait összekötöttük. Ha ilyenkor egybõl a Delete gombot használjuk az a ponton kívül az összekötõ vonalakat is kitörli. Csomópontot bárhova el tudunk helyezni. A Ctrl gomb lenyomása mellett rá kell állni a kívánt pontra. Amikor megjelenik a + ADD felírat, kattintsunk. Egy csomóponton állva a gyorsmenübõl az Edit sort, majd a Break parancsot kiválasztva megszakíthatjuk vonalunkat. Az egyik pontot arrébb húzva láthatóvá válik a szakadás. Két különálló vonal kezdetét és/vagy végét összefûzhetjük, ha kijelöljük a két végpontot és a gyorsmenü Edit sorából a Join Select parancsot választjuk. I-17

20 Vonalunk kezdetét és végét öszzeköthetjük, ha bármelyik pontot kijelöltük, és a Close parancsot választjuk. Fontos tudni! Bármilyen objektumon a jobb egérgombbal kattintva un. gyorsmenüt hívunk elõ. Ez az objektumra vonatkozó, éppen aktuális, parancsokat tartalmazza. Ne lepõdjünk meg, hogy a gyorsmenü minden helyzetben más és más. Az elõhívásának mûveletet jól jegyezzük meg, mert igen gyakran történik rá hívatkozás! Eddig a pontokon, ill. a pontokkal végezhetõ mûveleteket vettük át. Nézzük meg mit tehetünk a vonalakkal! A továbbiakban a gyorsmenübõl a Node Type sorra kell állnunk és a megjelenõ ablakból választjuk parancsainkat. Jelöljünk ki egy pontot és az elõzõekben említett ablakból válasszuk az Asymmetric sort. Csomópontunkon megjelenik egy segédegyenes az egyik szakasz végén egy kis körrel, a másikon egy háromszöggel (irányultság). Bármelyik végpontra ráállva, fogjuk meg és mozgassuk az egeret! Figyeljük meg mi történik a segédegyenessel és a rajzolt vonalunkkal! A segédegyenes két szakasza egy egyenesben marad, de a hosszuk egymástól függetlenül változtatható (aszimmetrikus). Ha ilyenkor a Cusp parancsot választjuk a két félegyenes egymástól teljesen függetlenné válik. Az eredeti rajzunk vonalai meggörbültek és érintõlegesen símulnak a segédegyenes irányába. A görbület mértéke függ a segédegyenes hosszától. Az eredeti egyeneseinket úgy kaphatjuk vissza, hogy a Convert to Line parancsot választjuk. Lehetõség van arra is, hogy csak a csomópont elõtti, vagy utáni görbét állítjuk vissza egyenessé, ha a Line Before vagy a Line After sorra kattintunk. Ennek a mûveletnek a fordítottja is létezik. Egyeneseinkbõl csak a csomópont elõttit vagy csak az utánít alakíthatjuk görbévé, ha a Curve Before vagy a Curve After parancsot választjuk. I-18

21 Amennyiben a Symmetric parancsot választjuk, segédegyenesünk szimmetrikusan fog változni, de a görbénk csak akkor lehet szimmetrikus ha a kijelölt ponttól a szomszédok egyforma távolságra vannak. A képen kívülre kattintva megjelenik a rajzunk a beállított színnel és a vonalvastagsággal. Fontos tudnivaló, hogy az ábra megjelenítése után, az alakján már nem, a színén pedig elég körülményesen, tudunk változtatni! Gyakoroljuk a fent említett lehetõségeket! Ezt a rajztechnikát jól használhatjuk akkor, ha szép és arányos görbületeket akarunk létrehozi. Hasznosíthatjuk akkor is, ha egy meglévõ rajz, ábra vagy kép vonalait akarjuk híven követni. A csomópont technikát a vektoros ábrák módosításánál tudjuk kiválóan hasznosítani. Talán ott van a legnagyobb jelentõsége. Mielõtt azonban a vektorok tárgyalásába belefognánk, érdemes a rétegek lehetõségeivel megismerkedni. A Layer-ek, vagyis a rétegek A réteges rajztechnikát valójában már a rajzfilmek õskorában kifejlesztették. Ennek az a lényege, hogy külön fóliára (rétegre) rajzolták meg a hátteret és külön fóliára az elõtér eseményeit. Így a háttér megrajzolásával csak egyszer kellett bajlódni, csupán az elõtér figuráinak fázisait kellett cserélgetni és a hatás olyan volt, mintha minden fázishoz ugyanazon a fólián a hátteret is megrajzolták volna. A PSP (és más modern képszerkesztõ programok is) hasonló technikát használnak, lehetõséget adva egyes rajzelemek, -részek külön rétegként való megrajzolására, és ezáltal a többitõl elkülöníthetõ, kezelésére. Készítsünk 200x100-as pixel méretû, fehér rajzfelületet. I-19

22 Tegyük láthatóvá a réteg palettát ( ) és rögzítsük nyitott állapotában. A paletta bal felsõ sarkában lévõ kis ikonnal tudunk új réteget készíteni. Kattintsunk erre az ikonra és egy réteg beállítási ablakot kapunk, ami rögtön a réteg nevének beírását ajánlja fel. Anélkül, hogy bármihez hozzá kellene nyúlni gépeljük be a Kék nevet és nyomjuk meg az Enter gombot. A réteg palettánkon, az üres alapkép (Background) fölött, rögtön megjelenik a Kék nevû réteg. Erre ráállva a kurzorral, kicsiben láthatóvá válik a tartalma (most még üres). A kurzor alatti kis ablakban egy furcsa sakktáblát látunk, ami azt jelenti, hogy maga a réteg átlátszó (transparency). I-20

23 Hozzunk létre egy Sárga és egy Zöld nevû réteget, majd a kattintsunk a Kék réteg sávjára! Válasszuk ki a Draw eszközt ( ) és tegyük láthatóvá az opcionális beállítási lehetõségeket ( ). A Type= Single Line, Style=Stroked, Width=50, Antialias=bekapcsolva beállítással a Shift gomb lenyomása mellett, húzzunk egy kék színû vízszintes vonalat! Kattintsunk a Sárga rétegre és húzzunk egy sárga függõleges vonalat, majd a Zöld rétegen egy függõleges zöld vonalat! Az alábbihoz hasonló ábrát kapunk, amirõl még az is leolvasható, hogy pillanatnyilag a [Zöld] nevû rétege van kiválasztva. I-21

24 Válaszzuk ki a Mover eszközt ( ), vigyük a sárga oszlop fölé, fogjuk meg és mozgassuk az egeret. A réteg kijelõlés átugrik a Sárga nevûre, rajzunkat el tudjuk mozgatni a rétegen. A többi réteg rajzai ilyenkor a helyükön maradnak. Ezzel a módszerrel bármelyik réteg ábrája elmozdítgató, de az alapon lévõ rajz nem. A Sárga réteg kijelölésének megtartása mellett, válasszuk ki a Deformation eszközt ( )! A sárga rajzunk kis négyzetekkel tarkított keretet kapott, ez a szerkesztõkeret. A kis négyzetek szerepe az, hogy ezekre kell a kurzorral ráállni, majd megfogva (bal egérgomb lenyomva tartása mellett), egerünket elmozdítva, különbözõ deformációkat tudunk végrehajtani. Más deformációt érhetünk el ha a Shift vagy a Ctrl vagy mindkettõ Shift + Ctrl egyidejû lenyomása mellett húzzuk el a sarkot, ill az oldalfelezõ megfogási pontot. A deformáció milyenségét a kurzor jobb felsõ sarkán lévõ ábrácska mutatja. I-22

25 A középsõ kis négyzetre állva, méreteinek megtartása mellett, az egész ábrát el tudjuk mozdítani a helyérõl, mint a Mover eszközzel. A középtõl jobbra lévõ négyzetecske fölött kurzorunk új alakot vesz fel, és ezt megfogva, az ábránkat forgatni tudjuk. A réteg paletta felépítése Ismerkedjünk meg röviden a réteg paletta felépítésével és eredeti ábránkon állítsuk be az alább látható lehetõségeket! Ábránk így fog kinézni: I-23

26 A zöld szín azért tûnt el, mert rétegén a szemüvegre kattintottunk. A sárga bizonyos mértékig átlátszóvá vált, mert a pirossal bekarikázott csúszkát, az egérrel megfogva, balra húztuk. A továbbiak alkalmazására késõbb kerül sor. Próbálgassuk ezeket a lehetõségeket és figyeljük meg a változást! Vektoros rajzolás Nézzük meg a vonal húzás lehetõségét, de már vektorosan. Készítsünk 200x100-as pixel méretû, fehér rajzfelületet. Kapcsoljuk be a rács láthatóságát (View/Grid). Állítsuk be a rácsvonalak közötti távolságot és a színüket. Ezt a File/Preferences/General Program Preferences/Rules and Units fülön tehetjük meg. Állítsuk a Horizontal - és a Vertical Spacing-et 25-ös értékre, a Line Color-t pedig világos szürkére. Válasszuk ki a Draw eszközt ( ) és tegyük láthatóvá az opcionális beállítási lehetõségeket ( ). Kapcsoljuk be rajta a Use precise cursors jelölõnégyzetet. Type= Single Line, Style=Stroked, Width=25, Antialias=bekapcsolva, Create as vector=bekapcsolva, beállítással a Shift gomb lenyomása mellett, húzzunk egy vízszintes vonalat rácsvonaltól rácsvonalig! I-24

27 Kapcsoljuk be az eszközpalettán a Vector Object Selection gombot ( )! Azonnal megváltozik az opciók palettája. Kattintsunk a vonalas képünkre az egér jobb (!) bombjával! Felnyílik a gyorsmenü. Válasszuk a Properties Properties parancsot és megkapjuk a vektoros beállítási ablakot. I-25

28 Próbáljuk ki a vonalvég stílusának (Cap) beállításait. Figyeljük meg a vonal végének változásait! A Draw eszköz ( ) kiválasztásával rajzoljunk egy elnyújtott > jelet (Type= Point to Point Line, Style=Stroked, Width=20, Antialias=bekapcsolva, Create as vector=bekapcsolva, Mitter limit=10), majd kattintsunk az ábra mellé! I-26

29 A réteg palettán láthatóan, vektoros rajzunk egy új rétegként kerül fel. Ezt mutatja a réteg típusának ikonja, amely mellett egy négyzetbe zárt + jel jelzi, hogy alatta, kattintással, további információ(ka)t tehetünk láthatóvá. Kapcsoljuk be az eszközpalettán a Vector Object Selection eszközt ( ) és nyissuk meg a gyorsmenübõl a Vector Properties ablakot! Próbáljuk végig a Join beállításait! Próbáljuk ki a Mitter Limit változásának lehetõségeit is! A vektoros ábra szerkesztése Ez utóbbi ábránknál kattintsunk az opciók palettán (a Vector Object Selection bekapcsolása mellett), az opciók palettán a Node Edit gombra. Ekkor visszakapjuk az eredeti vonalas ábránkat. I-27

30 A továbbiakban ezt az ábrát ugyanúgy szerkeszthetjük, mint ahogy azt a Cikk-cakk vonalak és szerkesztésük fejezetben tanultuk. Fontos tudni, hogy a vektoros rajzainkat a késõbbiekben is tudjuk szerkeszteni! Mentés Eddigiekben nem foglalkoztunk azzal, hogy alkotásunkat elmentsük az utókornak. Most, hogy egyre összetettebb mûveket produkálunk, érdemes a mentésûkrõl is gondoskodnunk. Célszerû egy új mappát létrehoznunk, valahol a Dokumentumok mappa alatt, és ide gyûjteni rajzainkat. Maga a mentés nem okozhat gondot, hiszen a Windows esetén ez a mûvelet következetesen van megoldva. A kiterjesztést viszont érdemes meggodolnunk. A Paint Shop Pro alaphelyzetben egy.psp kiterjesztést ajánl fel. Érdemes ezt elfogadnunk, mert magával viszi a rétegeket, bizonyos maszkokat (l. késõbb) és ez az a forma, amit ha majdan elõveszünk, tovább tudjuk alkotásunkat szerkeszteni. Mentésnél a Save As.. ablakban kattintsunk az Options gombra! A felnyíló ablakban állítsuk be az LZ77 LZ77 tömörítést! Így fájlunk mentéskor elfogadható nagyságú lesz. I-28

31 A PSP elsõsorban Web grafikai program. Mentéskor gondolnunk kell a késõbbi Web oldalon való megjelenítésre. A fájl nevének megadása ezért nem közömbös. Fontos tudni! A fájl nevét mindig kisbetûvel adjuk meg, ne használjunk ékezetes betût, valamint szóközt és ha lehet maradjunk 8 karakteren belül! Ezzel a tanáccsal többen vitatkoznak, de ha betartjuk nem érhet meglepetés bennünket. Mentésnél természetesen más kiterjesztést is választhatunk. Ilyenkor a rétegeket egyesíteni kell és a maszkok is elvesznek. Szokásos kiterjesztés a.jpg, amit inkább fényképszerû alkotások mentésekor használnak. Opcionálisan itt a Compression factor -nak általában a 40-es értéket szokás választani. Ez az érték, céljainktól függõen, természetesen változhat. A kisebb érték nagyobb fájlt, de jobb minõséget eredményez és fordítva. Azt érdemes még tudni, hogy a.jpg kiterjesztéssel egy veszteséges tömörítést alkalmazunk. Képünk csak rosszabb lehet mint az eredeti és azt a minõséget visszaállítani belõle már nem lehet. Szokásos még a.gif kiterjesztés alkalmazása. Inkább rajzoknál, vonalas ábráknál alkalmazzák. Az ábrát mentés elõtt 256 színûre kell konvertálni (Colors/Decrease Color Depth/256 Colors (8 bit)). Fontos szabály, hogy munka közbeni mentésrõl sohase feledkezzünk meg! Síkidomok rajzolása Eddig csak vonalakat rajzoltunk, de ennek során megismertük a rétegek és vektorok fontosabb tulajdonságait. A továbbiakban erre a tudásra fogunk építeni I-29

32 és próbálunk ki, az egyenlõre még mindig csak egyszerû, rajzolási lehetõségeket. Síkidomok rajzolásához a körvonal beállítás ( ) ikonnal (Preset Shapes) tudunk eszközt bekapcsolni. Természetesen elõször egy üres rajzlapot kell létrehozni, hogy eszközünket ki tudjuk választani. Legyen ez egy 200x100-as fehér alapú felület. Az elõtér színe legyen kék, a háttéré pedig sárga. Ne feledjük láthatóvá tenni az opcionális beállítások palettáját, az ikonnal. Állítsuk be rajta a következõket: Shape type= Rectangle, Style=Stroked, Line width=3, Antialias=bekapcsolva, Create as vector=bekapcsolva, Mitter limit=10. Kapcsoljuk be a rácsozatot is, a koordináták könnyebb azonosításához. Rajzoljunk az [50, 25] kiinduló koordinátától egy [100x50] nagyságú téglalapot! A pontos rajzolást megkönnyíti a képernyõ bal alsõ sarkában az un. Status Bar -on megjelenõ információ. A Status Bar ki-, ill. bekapcsolásását a View menü, ToolBars sorára kattintás után megjelenõ ablakban, a megfelelõ jelölõnégyzet beállításával lehet. A megjelenõ számok, a rajzolt objektumot befoglaló téglalap jellemzõ koordinátáit, nagyságát és oldalainak arányát mutatják. Kattintsunk az eszközpalettán a Vector Object Selection gombra ( ), ábránk felett a jobb egérgombbal és nyissuk meg a gyorsmenübõl a Vector Properties ablakot! Növeljük meg a vonal vastagságát 20-ra. Figyeljük meg, hogy a rajzolási méret az oldalak középvonalába esik. Vastagabb vonalaknál ezt számításba kell venni. Próbáljuk végig a Style beállításait! I-30

33 Próbáljuk végig a Join beállításait is! A bemutatott ábráinkról levettük a különbözõ segédvonalakat, hogy a különbséget jobban érzékelhessük. Egyéb geomatriai formák rajzolásán keresztül gyakoroljuk a különbözõ beállításokat, vektoros szerkesztéseket, rétegek használatát! Félkörív és félkör rajzolása Készítsünk egy 150x150-es fehér alapú felületet! Kapcsoljuk be a rácsvonalakat és középre rajzoljunk 5-ös vonalvastagságú vektoros kört! Kapcsoljuk be a Vector Object Selection eszközünket! A gyorsmenübõl (jobb kattintás az ábrán) válasszuk a Node Edit parancsot! I-31

34 Jelöljük ki az alsó csomópontot! Nyomjuk le a Delete gombot! Elkészült a félkörív. Ha szeretnénk megjeleníteni a végsõ ábrát, kattintsunk a képen kívül bárhova! Mentsük el a mûvet felkoriv.psp néven Amennyiben félkört, azaz zárt alakzatot akarunk rajzolni, ne jelenítsük meg a körívet, hanem jelöljük ki a bal oldali csomópontot. A megjelenõ nyílból következik, hogy a pont elõtt és után is görbe vonalra lehet számítani. Ez a csomópont után látszik is. Hogy mi van elõtte és mi van utána az a segédvonal nyilazásából következik. A gyorsmenübõl (jobb kattintás az ábrán) válasszuk a Node Type sort, majd a Line Before parancsot! Ezzel a csomópont elõtti, majdani vonalat, egyenessé konvertáltuk. I-32

35 Jelöljük most ki a jobb oldali csomópontot! A gyorsmenübõl ismét válasszuk a Node Type sort, majd a Line After parancsot! Ezzel a csomópont utáni, majdani vonalat is egyenessé konvertáltuk. Már csak a két végpontot kell összekötnünk. A Shift gomb lenyomása mellett, jelöljük ki mind a két végpontot! A gyorsmenübõl válasszuk az Edit sort, majd a Join Select parancsot! Ezzel összekötöttük a két végpontot. I-33

36 A végleges ábra elõhívása a szokásos módon történik. Mentsük el a rajzot felkor.psp néven Kipróbálhatjuk, mi történik, ha a linearizálást nem hajtjuk végre. Ekkor görbe összekötõ vonalat kapunk, ami egy símuló átmenet, de nem a kívánalmunknak megfelelõ. Készítsünk körcikket! Feliratok Gyakran elõfordul, hogy ábránkra valamilyen feliratot kell elhelyeznünk. Nézzük meg a lehetõségeket! Készítsünk egy 250x100-as, fehér, rajzlapot! Aktíváljuk a Text eszközünket ( ) és kattintsunk az ábra közepére! Felnyílik egy beállító ablak. I-34

37 Nézzük meg milyen beállítási lehetõsegek nyílnak meg elõttünk! A Fonts nem szorul különösebb magyarázatra. A Text effects területen szintén ismert dolgokat lehet beállítani. Ezek közül talán a betû színének kiválasztása nem annyira szokványos. Szövegünk színét a bekarikázott téglalapon lehet beállítani. Jobb vagy bal gombbal kattintva rajta, a már ismert színbeállítási lehetõségek jelennek meg. Amennyiben az elõtér vagy a háttér színét szeretnénk kiválasztani, akkor ezt egyszerûbben is megtehetjük. Az elõtte lévõ, egymást részben fedõ, téglalapok valamelyikére kell kattintanunk. Ezek mutatják ugyanis az aktuális elõtér és háttér színeket. I-35

38 A Create As bekeretezett részbõl választhatjuk ki a megjelenítés típusát. Ez lehet vektoros a Vector, megjeleníthetjük a szövegnek csak a körvonalát a Selection, vagy a kiválasztott betûszínnel kitöltött formát a Floating rádiógomb jelölésével. Itt állíthatjuk be az Antialias símítási lehetõséget, amit a legtöbb esetben érdemes bekapcsolni. A Text settings területen a Kerning ablakban a betûk sûrûségét lehet beállítani. A mérték a betûnagyságától függ. Viszonylag nagy számot kell beírnunk, mert 1 érték az m betû méretéhez viszonyítva, annak mindössze ezred (!) részével módosítja a betûk távolságát. A Leading értékkel, többsoros szövegben, a sorok közötti távolság állítható. Ha nem akarunk élni ezekkel a lehetõségekkel, akkor érdemes az ábrán mutatott beállítást alkalmazni. Rajzlapunkra Times New Roman betûtípussal, 48-as nagyságban, sötétvörös színnel (192/0/0), félkövéren, középre igazítva, vektorosan, írjuk le azt a szót, hogy ABBA! A feliratot igazítsuk középre! Jobb eredményt kapunk, ha bekapcsoljuk a rácsozatot. Mentsük el ezt az állapotot abba.psp néven! Nyissuk ki ( ) és rögzítsük nyitott állapotban a réteg palettát. Látható, hogy vektoros rajzunk egy új réteget hozott létre Layer1 néven. Kattintsunk rá a jobb gombbal (gyorsmenü), válasszuk a Properties... Properties... sort és nevezzük át ABBÁ -ra. Nyissuk ki a réteget ( + ), hogy lássuk milyen elemekbõl épül fel. Most csak egy sort látunk ABBA felírattal. A vektorosan beírt szöveg korlátozottan torzítható, forgatható, de csak együtt, egyetlen objektumként kezelhetõen. Hiába választjuk a Vector Object Selection eszközt, csak a szöveg jellemzõit ( Properties ) tudjuk módosítani, a csomópont szerkesztés ( Node Edit ) nem aktivizálható. Egy kis trükkel erre is van lehetõség. A gyorsmenübõl válasszuk a Convert Text to Curves sort, azon belül az As Character Shapes parancsot és a szöveget különálló betûk csoportjára bontottuk. A felbontás az ábrán nem látszik rögtön, viszont a réteg palettán, a vektor réteg alatt, azonnal megjelenik a négy betûnek megfelelõ négy sor. Kattintsunk az ábrán az objektumon kívül és eltûnik a vektor kijelölés. Válasszok ki az elsõ B betût, vagy a betûre, vagy a réteg paletta megfelelõ I-36

39 sorára való kattintással! Most már van lehetõségünk a csomópont szerkesztésre ( Node Edit ). Készítsük el ebbõl a feliratból, a még ma is népszerû ABBA együttes logoját. A második betût meg kell fordítani. A kicsit is magára adó rajzoló program rendelkezik tükrözési lehetõséggel (Image/Mirror). Sajnos az eredményben csalódnunk kell, mert az egész réteget megfordítja. Más utat kell keresni. Tegyük külön rétegre az ominózus B betût. A kijelölés után másoljuk le (Ctrl + c), majd töröljük errõl a rétegrõl (Delete). Az Edit menübõl a Paste sorról válasszuk a As New Layer parancsot! Tükrözzük a képünket (Image/Mirror) és jó szemmértékkel tegyük a helyére. Ebben segít ha bekapcsoljuk rácsozatot és felnagyítjuk a képet. A kép látható méretét a Zoom eszköz kiválasztásával lehet módosítani. Bal klikkel nagyítunk, jobb klikkel kicsinyítünk. Mûvünknek azért még van egy kis szépséghibája, ha mozgatni akarjuk a feliratot a két réteg külön mozdul és az illesztést újra meg kellene csinálnunk. Szerencsére a rétegek között van csoportosítási lehetõség. A réteg palettán van a csoportosítási ikon. Kattintsunk rá! I-37

40 Új információ jelenik meg ami jelzi, hogy akét vektoros rétegünk még nincs csoportba foglalva. Kattintsunk egyszer, mindkét None feliratú gombra. Az 1-es szám jelzi, hogy a két réteget az 1-es csoporthoz rendeltük. Több különbözõ csoportot is létre lehet hozni további kattintásokkal. Csoportot megszüntetni jobb egérgomb kattintással lehet. Kapcsoljuk be a Mover eszközünket ( ) és mozgassuk a feliratot, láthatóan együtt mozognak a betûk. Vigyázat a Vector Object Selection eszközzel ( ) történõ kiválasztás és mozgatás, csak a kijelölt objektumra vonatkozik! Ha így szeretnénk együttes mozgást, akkor a gyorsmenübõl válasszuk ki a Select All parancsot. Azt azért ne feledjük, hogy ezzel a paranccsal a létezõ valamennyi réteget együtt kezeljük. Ne tévesszen meg bennünket, hogy itt most csak ez a két réteg létezik. Túl az alapokon Írjunk görbén Szokványosan, egyenes vonalban írni nem nagy mûvészet. Különleges hatást érhetünk el, ha mondanivalónk valamilyen görbületet követ. A vektor- és rétegtechnikát itt jól tudjuk használni. Készítsünk egy 250x100-as, fehér, rajzlapot! Rajzoljunk rá vektorosan egy hullámvonalat. Ne szabadkézzel tegyük, hanem Bezier görbe segítségével. I-38

41 Válasszuk ki a már nagyon jól ismert Draw ( ) eszközt és állítsuk be a mellékelt ábra szerintieket! Rajzoljunk egy egyenest, és úgy közép tájon, fölé és alá kattintással hozzunk létre az alábbihoz hasonló görbét! Kapcsoljuk be a Text eszközünket ( ) és menjünk a kurzorral a görbe vonalunk fölé, míg a kurzor alábbi átalakulását nem látjuk: Kattintva, felnyílik a szöveg beírás ablak. Írjuk be Ez a görbe információ Ez a görbe információ szöveget és állítsuk be a balra igazítást! Ismételjük meg a mûveletet középre, majd jobbra igazítással. I-39

42 Mondjuk a balra igazított szöveges ábránknál az eszköz bekapcsolása mellett, kattintsunk a hullámvonalra! A gyorsmenübõl válasszuk a Node Edit sort! Ha ilyenkor a bal oldali csomópontra állunk, láthatjuk, hogy ez a vonal kezdete (START). A gyorsmenü Edit sorából válasszuk a Reverse Path parancsot! Látható, hogy a csomópont státusza megváltozott, ez lett a görbe vége (END). Ezzel a paranccsal tehát a vektoros görbéink kezdetét és végét fel tudjuk cserélni, azaz változtatunk az irányultságán. Feliratunk számára is megváltozott a görbe kezdete, ott kezdõdik ahol számára illik, és ezáltal átkerült a másik oldalra. Vegyük elõ a felkoriv.psp rajzunkat! Az eszköz használatával a félkörívet húzzuk le a munkaterület közepére! Állítsunk be 1-es vonalvastagságot (gyorsmenü/properties../line Style/Width)! I-40

43 Az elõzõekben tanult módon, írjuk a görbe közepére: Félkör szöveg. Kapcsoljuk ki a csomópont szerkesztést (gyorsmenü/quit Node Edit), majd a szerkesztõkeretet (a képen bárhová kattintunk, vagy a gyorsmenü/select None sorát választjuk, vagy Ctrl+d ). Jelöljük ki a fékörívet és fordítsuk meg irányultságát (görbe kijelölés/gyorsmenü/node Edit/gyorsmenü/Edit/Reverse Path)! A réteg palettán (Layer Palette) ki tudjuk kapcsolni a hordozó görbe láthatóságát (kattintás a szemüvegen). A felirat nem a legszebb, a betûk kicsit összenyomottnak tûnnek, fõleg az l és a k betûk szárainál szembeszökõen. Jelöljük ki ismét a szöveget és a jellemzõknél (gyorsmenü/properties..) állítsuk a Kerning értékét 100-ra, majd tüntessük el a segédvonalakat. A szöveg arányai most már elfogadhatóak. I-41

44 A fenti módszerrel bármilyen vektoros görbére szöveget tudunk ráültetni. Gyakran elõfordul, hogy a szövegen már nem akarunk módosítani és egy olyan végleges ábrát szeretnénk, amelyikrõl hiányzik a hordozó görbe. Rejtsük el a hordozó görbe rétegét (kattintás a szemüvegen ), majd válasszuk a Layers/Merge/Merge All (Flatten) parancsot. Így egyrétegû rajzot kapunk, de ez raszteres, azaz elveszítettük a vektor nyújtotta elõnyöket. Átlátszó (transzparens) ábra Ábráink készítésekor mindig lebegjen a szemünk elõtt, hogy milyen hordozón akarjuk õket megjeleníteni. Másként kell gondolkodnunk, ha olyan ábrát készítünk, ami papírra kerül, és másképp, ha a Web-re szánjuk rajzunkat. Alapesetben mi mindig a Web-es alkalmazást tekintjük meghatározónak. A Web oldalak háttere az esetek többségében nem fehér. Ritkábban valamilyen halvány, szemet pihentetõ szín, nagyon sokszor valamilyen semleges szórt minta, és elvétve kép. Elõfordulnak nagyon sötét hátterû Web oldalak is. Egyik esetben sem szerencsés ha ábránk mondjuk fehér színû téglalap alapon jelenik meg. Sokkal elegánsabb, ha a rajzunk háttere nem látszik. Kivételek elképzelhetõk, de akkor egy szolíd kerettel hangsúlyozzuk ki az alap létjogosultságát. Transzparens egyszerûen Készítsünk egy 80x50-es zöld (0/255/0) alapú felületet. Mivel ez elég kicsi terület ezért rajz helyett egyszerûbb két betû beírása. Legyen ez az AB, 28-as nagyságban, fekete színben a Floating rádiógomb bekattintásával. A háttér (vagy bármi más) átlátszóvá tételéhez a rajz nem tartalmazhat egynél több réteget (Background) és 256 színûnek kell lenni. Esetünkben az egy réteggel nincs gond, hisz eleve ilyenre készítettük. Más esetben elképzelhetõ, hogy többrétegû a rajzunk, ilyenkor a Layers/Merge/Merge All (Flatten) paranccsal összefésülhetjük a rétegeket. I-42

45 256 színûvé tételhez a Colors/Decrease Color Depth/256 Colors (8 bit..) parancsot kell választanunk, vagy ami ezzel egyenértékû a Shift+Ctrl+3 betûkombinációt kell lenyomnunk. Ilyenkor felnyílik egy ablak, amely választási lehetõséget kínál, hogy a 16,7 millió színbõl milyen módszerrel válassza ki azt a 256 darabot, amivel a képet meg fogja jeleníteni. Érdemes az alábbi beállítást választani: Ha valaki szeret kísérletezni, a többi variációt is ki lehet próbálni, az eredményt elmenteni, majd egy képnézegetõ programmal (pl.: ACDSee) a változatokat egymás után megnézve, összehasonlítani. Arra vigyázzunk, hogy az eredetit másoljuk le (Shift+d), a másolaton végezzük el a konverziót, mentsük el, majd az eredeti újabb másolatán készítsünk csak újabb átalakítást. Az eredmény elbírálásánál fontos szempont, hogy az összefüggõ felületek ne váljanak szemcsézetté. Vegyük elõ a Dropper ( ) mintavevõ eszközünket, vigyük a zöld háttér fölé és figyeljük meg a színpaletta alakulását. A mintavevõ eszköz a színpaletta alsó részén megmutatja, hogy az ábra adott képpontja milyen színû, mi az RGB kódja és ez a színpaletta hányadik színeként (I) van definiálva. Esetünkben az I értéke 1, tehát a paletta 2. színérõl van szó (a számozás 0-val kezdõdik!). Ezt a számot kell nekünk megjegyezni! Eszközünkkel az elõtér és a háttér színét be is tudjuk állítani, ha egy adott szín fölött a bal vagy a jobb egérgombbal kattintunk, de most nem ez a feladat. I-43

46 Válasszuk a Colors menü Set Paletta Transparensy... parancsát! Kattintsuk be a harmadik rádiógombot és írjuk be ablakába az elõbb megjegyzett index (I) számot, ami most az 1-es. A mostani példánkban a második rádiógombbal ugyanezt a célt érnénk el, mert a választott szín éppen a háttérszínnek felel meg. Az ábrát.gif kiterjesztéssel elmentve Web oldalunkon a kívánt hatást érhetjük el. Az eredményt láthatóvá tehetjük, ha a Colors menübõl kiválasztjuk a View Palette Transparency parancsot. Ilyenkor az átlátszóvá tett szín sakktábla mintázatot kap. Ezt az egyszerû módszert akkor célszerû használni, ha a kiválasztott szín az elfoglalt területen teljesen homogén, nincsenek benne hozzá nagyon hasonló, de valójában eltérõ RGB értékû, pixelek, foltok. GIF képek mentésének beállításai A.gif kiterjesztésû képek létrehozásában több beállítási lehetõség rejlik. Kattintsunk a File menübõl az Export sorról a Transparent GIF... parancsra. I-44

47 A felnyíló ablakban több fül is a beállítást szolgálja. Az elsõn (Transparency) a kép palettájáról mindjárt be tudjuk állítani az átlátszónak kívánt színt. Alaphelyzetben a háttérszínt ajánlja fel, de a szokásos módon ezen változtathatunk. Érdemes mentés elõtt a háttérszínt a kívánalomnak megfelelõen beállítani ( eszköz és a szín fölött jobb kattintás). Sokszor nagyon hasznos a Tolerance, a tûrés beállítása. Ennek akkor van jelentõsége, ha a hátterünk nem homogén, olyan közeli színekbõl tevõdik össze, amit szemmel sokszor nem tudunk megkülönböztetni. Beállítását úgy tudjuk illusztrálni, ha egy szürke-fehér átmenetes hátteret különbözõ tûréssel teszünk átlátszóvá, amikor is a tiszta fehéret (255/255/255) választjuk transzparens színnek. Tolerance = 3 I-45

48 Tolerance = 25 További beállítások. A részleges átlátszóság beállítása. Érdemes a felajánlott lehetõségeket elfogadni. Itt a 256 szín kiválasztásának módját állíthatjuk. Érdemes kísérletezni a módszer és a dithering (ami a szemnek nem más) beállításaival. Web oldalon Interlaced beállítással, a kép áttûnéssel jelenik meg, míg különben soronként. Akkor érdemes használni, ha a Web oldalra nagy képet teszünk, ami általában kerülendõ. I-46

49 Információs fül, amirõl az olvasható le, hogy különbözõ modemek használatakor, képünk egy Web oldalról milyen sebességgel töltödik le. A GIF kiterjesztésû képekkel egyszerû animációt is lehet készíteni, de az már egy külön fejezet témája. Területek színezése Kifestés egy színnel A síkidomok rajzolásánál már láttuk, hogyan lehet a rajz belsejét háttérszínnel kitölteni. Összetettebb ábráknál utólag kell a különbözõ színezést végrehajtani. A kiöntõ, Flood fill ( ) eszközünk ehhez nyújt segítséget. Készítsünk egy 250x100-as fehér rajzlapot. Szabadkézzel (Freehand Line) rajzoljunk rá valamilyen, zárt részeket is tartalmazó, vonalat. Valahogy így: Hozzunk létre egy új réteget és kapcsoljuk be a kiöntõ eszközünket. Az elõtérszínt állítsuk mondjuk halványkékre (0/255/255). Tegyük láthatóvá a Tool Option - Flood Fill palettát ( ). Késõbbi próbálgatásokhoz mentsük el mûvünket kifest00.psp néven. I-47

50 Használjuk a bal oldalon látható beállítást és kattintsunk képünk jobb alsó sarkába. A teljes felületet halványkékre festettük és a vonalaink nem látszanak. Változtassunk a beállításokon és nézzük meg az eredményt. Kísérletezéskor jó tanács, hogy egyszerre csak egy változón állítsunk. Nézzük meg az eredményt, állítsuk vissza az alaphelyzetet és csak ez után változtassunk újra valamin. Próbálgatáskor használjuk ki a visszavonás (Edit/Undo... Edit/Undo...) lehetõségét, hogy ne kelljen midíg új rajzlapot és firkát készítenünk. A visszavonást az ikonnal vagy a Ctrl+z együttes lenyomásával is elérhetjük. Ez utóbbi billentyûkombinációt érdemes megjegyeznünk, mert egérmozgatást és kattintást takaríthatunk meg vele. Opacity = 50 A kifestett rétegünk 50 %-osan átlátszóvá vált. Ugyanezt a hatást érhetjük el, ha nem itt, hanem a réteg palettán az átlátszóságon állítunk. Opacity = 100 Sample Merged = bekapcsolva A kifestett terület függ a Tolerance és a Match Mode beállításaitól. A tûrés ott érdekes ahol nem homogén felületet kívánunk kifesteni. I-48

51 Ezzel a módszerrel zárt részeknek különbözõ színt adhatunk. Kitöltés mintával Vegyük sötétebbre az elõtér színét (0/128/255), válasszunk valamilyen Paper Texture értéket és kattintsunk az ábránkon! A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány érdekesebb kitöltést: Paper Texture = Crumpled Paper (gyûrött papír) Paper Texture = Footpath (gyalogösvény) Paper Texture = Grass (fû) Ezek a minták a PSP program részét képezik. Elõfordul, hogy itt nem található mintát szeretnénk használni. Ilyen rajzolatokat magunk is készíthetünk, de legtöbbször az Interneten találunk rájuk. A készítéssel késõbb fogunk foglalkozni, most a mintakollekciónkból veszünk elõ egyet (bgbarsony64.jpg). A kitöltõ minta képecskéjét meg kell nyitnunk. Asztalunkon így két kép van, egy amin dolgozunk és a kitöltõ mintának szánt másik. I-49

52 Az opciós panelen végezzük el a Fill Style = Pattern kiválasztást és kattintsunk a paletta második fülére. A lenyíló ablak felkínált választékából kattintsunk a kiöntésre szánt mintafájl nevére. Ebbõl az ábrából látható, hogy a program csak azokat a képeket kínálja fel megnyitásra, amelyek a munkaterületen nyitva vannak. Próbáljunk ki különbözõ beállításokat! Fill Style = Pattern Blend mode = Normal Paper texture = None Match mode = RGB Value Opacity = 100 Sample merged = kikapcsolva Fill Style = Pattern Blend mode = Normal Paper texture = None Match mode = RGB Value Opacity = 100 Sample merged = bekapcsolva Fill Style = Pattern Blend mode = Normal Paper texture = None Match mode = RGB Value Opacity = 50 Sample merged = kikapcsolva I-50