MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 BLEYER JAKAB NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA JAKOB BLEYER DEUTSCHE NATIONALITÄTENGRUNDSCHULE MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Elfogadás időpontja: Egyetértett: DÖK SZMK BNKÖ Bevezetés időpontja: szeptember 1. Felülvizsgálat: folyamatosan

2 BLEYER JAKAB NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA JAKOB BLEYER DEUTSCHE NATIONALITÄTENGRUNDSCHULE MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Készítették: Team tagok: Szücs Ágnes Minőségirányítási program vezetője Béres Ibolya Dobriné Regőczi Márta Forró Melinda Mátéfi Lászlóné 2040 BUDAÖRS (WUDERSCH) ISKOLA TÉR

3 I. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM AZ ISKOLA STRATÉGIAI ALAPDOKUMENTUMA... 4 I. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat... 5 I. 2. Az iskola feladatai a fenntartói elvárások megvalósításában... 7 I. 3. Minőségi céljaink... 8 II. A MINŐSÉGI MODELL LEÍRÁSA II. 1. Az intézményünkben működő minőségfejlesztési modell III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Minőségügyi vezető kinevezése, feladatai A minőségfejlesztési rendszer kiépítéséből eredő feladatai A minőségi körök (támogató szervezet)feladatai, kinevezése Az intézkedési tervek készítése III. 2. A vezetés felelőssége A vezetés területe Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása A hozzáférhetőség biztosítása A megismerés biztosítása Intézményvezetés szerepe a szabályozási eljárásokban III. 3. Tervezés A stratégiai tervezés folyamata Stratégiai tervezés Az éves munkaterv készítésének folyamata A partneri igény, elégedettség felmérés szabályzata és eljárásrendje A feljegyzések kezelése Kulcsesemények, határidők III. 4. A működtetéssel összefüggő feladatok Kulcsfolyamatok, szabályozások helyzete Ellenőrzés, mérés, értékelés IV. MÉRÉS ÉRTÉKELÉS IV. 1. Intézmény értékelés IV. 2. Pedagógusok munkájának értékelése, minősítése Ellenőrzés, mérés Értékelés, minősítés IV. 3. Tanulói tudás szintmérések, mérési területek, módszerek Az országos kompetenciamérés eljárásrendje IV. 4. Irányított önértékelés eljárásrendje

4 I. AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM AZ ISKOLA STRATÉGIAI ALAPDOKUMENTUMA A közoktatásról szóló évi LXXIX törvényt módosító LXI törvény 40 (10) bekezdésében foglaltak értelmében a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a Szülői Munkaközösség (Kt ) és az iskolai diákönkormányzat (Kt. 63 ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program a pedagógiai nevelési program megvalósítását támogató eszközrendszer. Az a célunk, hogy iskolánkban kialakuljon a belső igény a szakmai munka intézményi szintű jobbítására, a legjobb gyakorlat intézményen belüli és kívüli megismerésére. Fontos, hogy teljes dolgozói kör szervezet eredményesebbé tételében, mind a tanulásszervezésben alkalmazzák a minőségfejlesztés eszközrendszerét. 4

5 I. 1. Minőségpolitikai nyilatkozat A Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola minőségi teljesítményt nyújtó önkormányzati iskola kíván lenni. Iskolai specialitásunk a német nemzetiségi oktatás-nevelés, a drámajáték-tánc, sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása, a sokféle szabadidő tevékenység, melyek tanítványaink tehetségének felismerését, annak kibontakoztatását szolgálják. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását, lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Feladatunknak tekintjük, hogy szakmai munkánkat, tevékenységünket: Az iskola működésében érdekelt partnerek megfogalmazott igényeinek kielégítése érdekében, fejlesztő célú pedagógiai elkötelezettségünknek megfelelően végezzük Az iskola működését és az oktató-nevelő munkát biztosító folyamatainkat a megbízhatóság, együttműködés és az áttekinthetőség jegyében, a törvényes és hatékony működés érdekében szervezzük. Szervezeti kultúránkkal és a folyamatos fejlesztéssel kívánjuk biztosítani azt, hogy megfelelően tudjunk reagálni a változó körülményekre, partnereink igényeire. Ennek megvalósítása érdekében hozzuk létre Minőségirányítási Programunkat. Ezzel a minőségirányítási rendszerrel elkötelezzük magunkat partnerközpontúság és a folyamatos fejlesztés stratégiája mellett. Fáradhatatlanul törekszünk a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok teljesítésére. Szándékaink szerint ezen erőfeszítések segítik céljaink elérését, amelyek az alábbiak: 5

6 Az alapkészségek fejlesztése A szövegértés javítása A tanulás tanítása A nemzetiségi nyelvoktatás minőségének megtartása, fejlesztése A szabadidős tevékenységek bővítése Az egyéni bánásmód fejlesztése A sajátos nevelési igényű oktatásban: az integráció megvalósítása, hátrányos helyzetű tanulókról való gondoskodás, ismeretszerzés a továbbtanulásról, pályaválasztásról. Az intézmény minden dolgozója ragaszkodik az iskola minőségpolitikájának szelleméhez, valamint a Minőségirányítási Program és a kapcsolódó dokumentumok előírásaihoz. A Pedagógiai Programunkban és a Minőségirányítási dokumentumokban megfogalmazott szabályzataink betartását folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük. 6

7 I. 2. Az iskola feladatai a fenntartói elvárások megvalósításában 1. táblázat INTÉZMÉNYI FELADAT DOKUMENTUM KAPCSOLAT 1. Az óvoda és iskola szakmai párbeszédének javítása: a tanítók Pedagógiai program tevékenységrendszere óvodai látogatásának bevezetése. Helyi tanterv Munkaterv 2. Az első osztályban beszoktatási Stratégiai tervezés időszak tervezése. Helyi tanterv Munkaterv 3. Az alsó tagozatos órarend igazítása a Órarend tanulók életkori sajátosságaihoz. 4. Az elsajátítási motiváció növelése az alsó tagozaton. Pedagógiai program tevékenységrendszere Helyi tanterv 5. A nemzetiségi nyelvoktatás szinten Pedagógiai program tartása, fejlesztése. Helyi tanterv Stratégiai tervezés 6. Az alapkészségek elsajátításának Pedagógiai program biztosítása. Helyi tanterv 7. A nyelvi képzés (angol, német) Pedagógiai program fejlesztése. Helyi tanterv Stratégiai tervezés 8. A sajátos nevelési igényű tanulók Pedagógiai program számára az oktatásban való integrált Helyi tanterv részvétel feltételeinek megteremtése. Stratégiai tervezés Partneri igényfelmérést követő tájékoztató fórumok jegyzőkönyvei 9. A stratégiai tervezés szerepének Pedagógiai program erősítése Stratégiai tervezés 10. Az iskola és a segítő hálózat MIP kapcsolatainak erősítése. Helyi tanterv 11. Az esélyegyenlőség biztosítása. Stratégiai tervezés Pedagógiai program Helyi tanterv 12. Az egészségnevelés, a Pedagógiai program környezetvédelem, a helytörténet és a hagyományok ápolása. Helyi tanterv 7

8 I. 3. Minőségi céljaink 2. táblázat CÉL Alapkészségek fejlesztése A szövegértés javítása TEVÉKENYSÉG Fejlesztő foglalkozások szervezése az arra rászoruló tanulók számára Év végi felmérések tapasztalatainak feldolgozása (bedolgozása) a fejlesztésbe A szövegfeldolgozás legfontosabb technikáinak beépítése a felső tagozat minden tantárgyába Matematikai szövegértés tanítása Tudatos törekvés a szókincsbővítésre Önálló munkák feldolgozása Kötelező olvasmányok feldolgozásának módszertani javítása A tanulás tanítása Tanulási-technikák megismertetése, gyakoroltatása, tanulás módszertani tanfolyam beindítása az 5. évfolyamon (Kutatjuk az erőforrásokat!) Osztályfőnökök szerepének növelése Önellenőrzés képességének fejlesztése A nemzetiségi Nemzetiségi nyelvi tehetség felismerése nyelvoktatás minőségének Családon belüli nemzetiségi megtartása, fejlesztése hagyományok megismerése Városon belüli hagyományok megismerése, tovább ápolásában való részvétel Városi nemzetiségi versenyeken, programokon való részvétel Nemzeti identitás erősítése, megőrzése Az irodalmi nyelv és nemzetiségi nyelv közti különbség megfogalmazása Nyelvvizsgán való részvétel A szabadidős tevékenységek bővítése, az egyéni bánásmód fejlesztése lehetőségének biztosítása Hagyományok ápolása kézműves foglalkozások keretében Rendszeres kirándulások, séták tervezése Fejlesztő foglalkozások tervezése Klubszerű szabadidős tevékenységek kidolgozása felső tagozaton a DÖK közreműködésével Könyvtár látogathatóságának és programok kidolgozása Csatlakozás a lakótelepi kábelrendszerhez 8

9 (Kutatjuk az erőforrásokat!) A sajátos nevelési igényű oktatásban: Integráció Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása Hátrányos helyzetű tanulókról való gondoskodás Ismeretszerzés a továbbtanulási, pályaválasztási lehetőségekről Korrepetálás, az önálló tanulás elsajátításához segítségnyújtás, a kulturális, szociális hátrányok folyamatos enyhítése Lehetőség szerint minden tanulót fel kell készíteni a továbbtanulásra A szellemi és fizikai képességek felmérése, az önismeret kialakítása, a különböző szakmák megismerése A célok megvalósítását támogató tevékenységeket az intézkedési tervben fogjuk rögzíteni. Határidő: szeptember 30. 9

10 II. A MINŐSÉGI MODELL LEÍRÁSA Minőségfejlesztési rendszerünk alapvető eleme a ciklikusság. Az intézményi működést meghatározó elemek javítása / folyamat szabályozás /, a szervezetet átható kultúra fejlesztése, valamint a célkitűzések is állandóan vissza- vissza térő tevékenységek. A minőségfejlesztési rendszer működtetése a PDCA - SDCA /tervezés, végrehajtás, elellenőrzés, beavatkozás / ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti. Az alábbi tevékenységeket szervezzük ciklusokba: stratégiai célok kijelölése helyzetértékelés a partnerek igényeinek, elégedettségének mérése feladat- célok alkotása terv készítése végrehajtás értékelés és visszacsatolás. II. 1. Az intézményünkben működő minőségfejlesztési modell A COMENUIS 2000 KÖZOKTATÁSI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM I. INTÉZMÉNYI MODELLJE PARTNERKÖZPONTÚ MŰKÖDÉS 3. táblázat Lépések- szakaszok Eredmények 1. P Belső és külső intézménykép Nyitott önértékelés A belső intézménykép elemei a dolgozók Elvárásai Jövőképe Az intézmény erősségei és fejlesztendő területei 2. P Az érdekelt felek Közvetlen és közvetett partnerek azonosítása - partnereink - Partnerek képviselőinek biztosítása azonosítása Évenkénti partnerfrissítés 3. P Partnerek igényeinek Nyitott és objektív módszerekkel és elégedettségének Elégedettségvizsgálat mérése Elégedetlenség vizsgálat Az igények azonosítása 4. P Az igények elemzése A nyitott önértékelés és a partneri igény és elégedettség 10

11 vizsgálat eredményeinek összehasonlítása: 5. P Célok és prioritások meghatározása, módosítása 6. P Intézkedési terv /ek / készítése 7. D Az intézkedési tervek megvalósítása 8. C A 9. S D C A 10.P D C A Az intézkedési tervek megvalósításának értékelése Korrekciós terv készítése és megvalósítása Irányított önértékelés / intézményünkben a KMD kritérium rendszerének megfelelően / Mit láttunk helyesen, miben tért el a fontosság megítélése Trendvizsgálat Összefoglaló a mérésről Következtetések levonása a teljes dolgozói kör bevonásával / okok kutatása / Célok kitűzése prioritási sorrend felállításával A célok eléréséhez vezető cselekvési sor kimunkálása Minőségfejlesztési körökben a teljes dolgozói kör bevonásával éves munkatervi feladatként folyik a munka Elérési időtartamoknak megfelelően történik az értékelés Az évenként elvégzett igény és elégedettség vizsgálat eredményeinek visszacsatolása az elemzés szakaszába Sikeres fejlesztések beépítése a működés folyamatába Tanúságok levonása a megvalósítás folyamataiból Az évenként elvégzett igény és elégedettség vizsgálat eredményeinek visszacsatolása az elemzés szakaszába. Eljárásrendnek megfelelő / négyévente /önértékelés az alábbi területeken: Adottságok vonatkozásában: A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében A stratégiai tervek és azok megvalósulása Intézményi folyamatok szabályozottsága A szabályozási rendszer teljes körűsége Erőforrások Partneri igények Eredmények tekintetében: A munkatársak bevonásának mértéke A folyamatos fejlesztés eredményei A partnerek elégedettsége A szabályozási rendszer bevezetettsége, hatékonysága A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A kitűzött célok elérése, megvalósítása Az erőforrások felhasználásának hatékonysága 11

12 III. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Iskolánk számára a minőségfejlesztés, a minőségirányítási rendszer kiépítése megadja azokat a kereteket, amelyek segítségével az intézmény képes lehet eredményesen és hatékonyan működni, de ezeket a kereteket nekünk kell konkrét tartalommal megtölteni. A minőséget értéknek tekintő intézményben kialakul a belső igény a szakmai munka intézményszintű jobbítására, az intézkedési tervek között hangsúlyosan jelenik meg a pedagógiai munka fejlesztése. A minőségfejlesztési rendszer feladata, hogy meghatározza a megvalósítás, a fenntartás, a működtetés szabályozó elemeit is. A minőségfejlesztési rendszer olyan vezetési, irányítási, tervezési, mérési, ellenőrzési feladatok, szabályozások összessége, amelyek a minőségpolitikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik. A minőségpolitika fogalmazza meg egy szervezet számára a mit, a minőségfejlesztési rendszer a hogyan -t. (mip) A mondat első fele természetesen nem az intézmény pedagógiai programjának mit kérdésre válaszoló részére utal. A minőségfejlesztési rendszer azokat a konkrét feladatokat és szabályozási mechanizmusokat érinti, amelyek életre keltik, működtetik a rendszerelemeket. Természetesen a rendszerelemek teljes körű működtetéséhez több év szükséges, amely a folyamatos javítás követelményei alapján a partneri igények és a megfelelő erőforrások meglétének függvényében alakulnak ki. A rendszerépítés és minőségfejlesztés fontos jellemzői a fokozatosság és a folyamatosság. Szervezeti célunk, hogy változzon meg szervezeti struktúránk a ös tanév elejére. A minőségirányítási vezető kerüljön be az iskolavezetésbe, a minőségirányítási csoport pedig ugyanolyan szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek. 1. Minőségügyi vezető kinevezése, feladatai A minőségügyi vezetőt az igazgató bízza meg, az iskolavezetés véleményének kikérését követően. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja. Részt vesz az iskolavezetés munkájában. Közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kidolgozásában. Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját. Irányítja a támogató szervezet munkáját. 12

13 Felelősségkörébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése. Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására. Rávilágít a fejlesztési lehetőségekre. Gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról. Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése. A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása. Segíti és koordinálja a minőségi és fejlesztő körök munkáját. Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket. A minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját. 2. A minőségfejlesztési rendszer kiépítéséből eredő feladatai A minőségfejlesztés éves munkatervének elkészítése. A támogató szervezet kiépítésének segítése. A fejlesztő munkák koordinálása. Az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének koordinálása. A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról. Beszámolók elkészítése. 3. A minőségi körök (támogató szervezet)feladatai, kinevezése Feladata: az intézményi pedagógiai programban, minőségirányítási programban kimunkált és elfogadott célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmazt egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elő a célnak való megfelelést. Szervezi, irányítja, koordinálja saját minőségi körének munkáját A minőségi kör vezetője javaslatot tesz a minőségi kör összetételére. A megnevezett kollégák felkérése és megállapodás kötése az igazgató feladata. Ezen felül a minőségi körbe minden kolléga önkéntesen jelentkezhet, kapcsolódhat be a munkába. Nem érheti hátrányos megkülönböztetés azokat a kollégákat, akik nem vesznek részt a minőségi körök munkájában. Az igazgató saját hatáskörében felelős a minőségi kör működéséért. 13

14 4. Az intézkedési tervek készítése Az adatok elemzését követően a minőségügyi vezető a javaslatot tesz a javítandó tevékenységekre, amelyek a következők lehetnek: intézkedés, vezetői utasítás: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel; intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll, fejlesztő tevékenység (probléma megoldás): amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresést, megoldási lehetőségek, kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez, prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetkezésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja. A minőségi team által készített intézkedési tervben meg kell határozni a fejlesztéshez szükséges célokat és el kell különíteni rövid-, közép-, hosszú távú célokat. Továbbá szükséges a célok priorizálása is: fontos, sürgős, megvalósítható kategóriák szerint. A támogató szervezet az intézkedési tervekben részletesen lebontja a cél eléréséhez szükséges tevékenységi sort. III. 2. A vezetés felelőssége Cél: Az intézmény vezetése tanúsítson elkötelezettséget a minőség iránt, biztosítsa a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, az öt évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. 14

15 2. 1. A vezetés területe A vezetés elkötelezettsége és felelőssége A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. A minőség a vezető döntéseiből fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye. Az iskolai vezetése példát mutat a munkatársaknak az intézményi értékrend képviseletében. A vezetés az intézményi SZMSZ-ben meghatározza azokat a felelősségi köröket, hatásköröket, státuszokat, amelyek felállítása szükséges a rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez. A vezetés jelöli ki e státuszok betöltésére a megfelelő munkatársat(kat), és delegálja a meghatározott hatásköröket, felelősséget. A minőségfejlesztési rendszer fenntartásával, működtetésével a nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásával, összehangolásával kapcsolatos feladatok megoldására az intézményvezető a feladat jellegétől függően különböző létszámú minőségfejlesztési szervezetet (teameket) hoz létre. A minőségfejlesztési rendszer eredményes és hatékony működése érdekében a szervezet vezetésének további feladatai a minőségirányítási rendszer működtetésében: Az intézményvezető biztosítja a rendszer kiépítéséhez és működéséhez szükséges további erőforrásokat (megfelelő időkeretet a munka végzéséhez, szükséges eszközöket, munkakörnyezetet). Gondoskodik arról, hogy a szervezet minőségpolitikáját minden munkatárs megismerje, a minőségpolitika keretet biztosítson a folyamatos javításra s lehetőséget adjon a rendszeres felülvizsgálatra az alkalmazás, az alkalmasság szempontjából. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrásokat meghatározzák, megtervezzék, ideértve a minőségfejlesztés folyamatait, a rendszer folyamatos javítását (minőségfejlesztési terv, költségvetési terv, munkaterv). Az irányítás támogatja a szervezeten belül a munkatársak, a különböző szintek és funkciók között a minőségfejlesztés hatékony működéséhez szükséges kapcsolattartási, érintkezési formákat, vagyis az intézmény kommunikációs rendszerét (értekezletek rendje, telefonhasználat, Internet használat), műhelybeszélgetések, belső tájékoztatók stb.). A szervezet vezetése betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait 15

16 Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez Biztosítja a törvény által előírt maximális juttatásokat a team tagjainak A sikeres megvalósítás alapfeltétele, hogy minden munkatárs tisztában legyen a szervezet céljaival, a szervezet felépítésével, a szervezet működésével Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák A hozzáférhetőség biztosítása Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. Az intézményspecifikus Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét. Ezek, egy-egy példánya az igazgatói irodában találhatók meg. Nagyon sok jogi információt biztosítanak a folyamatosan bővülő Korszerű iskolavezetés és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei A megismerés biztosítása Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ha a szabályozás gazdasági ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. 16

17 Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a gazdasági vezető rendelkezésére, rendkívüli munkatársi értekezlet összehívását kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórum közalkalmazotti tanács számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi Intézményvezetés szerepe a szabályozási eljárásokban 4. táblázat Sorszám Jelzés Tartalmi meghatározás Eljárás neve A pedagógiai program felülvizsgálata Stratégiai tervezés A szervezeti légkör felmérése, fejlesztése Irányított önértékelés Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés a tervezéshez, fejlesztéshez Partneri igények és elégedettség felmérése Az intézmény éves munkájának tervezése Éves tervezés Az intézmény működésének, szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. MIP éves értékelése Vezetői ellenőrzés 17

18 III. 3. Tervezés Az intézményi tervezőmunkának három szintjét különíthetjük el: a stratégiai tervezés, az operatív tervezés és a megvalósítás, azaz a napi működés tervezése. A pedagógiai program és a minőségirányítási program is mind a stratégiai tervezés, mind az operatív tervezés szintjén megjelenik. A pedagógiai programban stratégiai elemek a küldetés, a jövőkép (amelyeket a törvény nem tesz az intézmények számára kötelezővé), a pedagógiai alapelvek és a célok rendszere (amelyek megfogalmazása törvényi kötelezettség). A minőségirányítási program stratégiai eleme a minőségpolitika, amely két részből állhat: minőségpolitikai nyilatkozatból és minőségcélokból. (A minőségcélok megfogalmazás direkt módon nem szerepel a törvényben.) Az operatív tervezés szintjén a pedagógiai program a célok eléréséhez szükséges feladat- és eszközrendszert tartalmazza, a minőségirányítási program pedig a minőségfejlesztési rendszert. Az operatív tervezés szintjén jelenik meg a szervezeti és működési szabályzat, amely A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg (Kt. 40. (1) pont). A megvalósítás/működés tervezésének szintjén az éves munkaterv és a folyamatos fejlesztés fontos elemeként az intézkedési tervek jelennek meg, s ezek így együttesen határozzák meg a napi működést A stratégiai tervezés folyamata Az intézményi stratégia kialakítása, az iskola működtetésének legalapvetőbb feladata. Célja az intézmény hosszú távú a küldetés teljesülését elősegítő, a külső és belső környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó- üzemeltetésének tudatos megalapozása oly módon, hogy a vezetőség és a kollektíva által közösen kialakított jövőkép mint fő stratégiai cél- egyértelműen meghatározott rövid távú akciósorozatok láncolataként, később a legoptimálisabb mértékben megközelíthető legyen. 18

19 3. 2. Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. START Jogi szabályozás PP Támogatói kör listája Munkacsoportok listája Munkacsop.-ok listája PP Jogi szabályozások PP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések 1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A PP módosítandó, kiegészítendő területeinek 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre 4. A területek szétosztása a csoportok között 5. Tantestület tájékoztatása a csop. ok megalakulásáról és az első olvasat 6. A munkacsoportok elemző munkája 7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok 8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása Azonosított területek, Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt Jegyzőkönyv Javaslat a módosításokra Hiányok a Módosító javaslatok, kiegészítések Javaslatok elfogadása Ne m Igen 19

20 PP Kiegészített PP. Törvényi szabályozások Kiegészítet t PP. Igen 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba 10. A módosított PP elfogadtatása az SZMK-val és megismertetése a DÖK-kel 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Kiegészítet t PP. A kiegészíte tt PP megfelel Ne m Igen PP fejlesztési módosítás ai 12. Testületi vita Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv Elfogadott PP Ne m Módosítások Elkészült PP Igen 13. A PP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel Módosítások Jegyzőkönyv Új PP 14. Felterjesztés az önkormányzathoz STOP 20

21 3. 3. Az éves munkaterv készítésének folyamata Az intézményi stratégia, vagyis a Pedagógiai Program célkitűzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Meghatározza az intézmény előtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel a nevelőmunka feladataira, a tanév rendjére, a minőségfejlesztés feladatira, a gazdálkodási tevékenységre, valamint az ellenőrzésekre és értékelésekre. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület javaslatai alapján az igazgató készíti el végleges formában, véglegesítésre, elfogadásra a tanévnyitó értekezleten kerül sor. Az éves tervezett programtól való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi előzetes egyeztetés alapján. Az eseménynaptárban jelzett időpontokat indokolt estekben az igazgatóval egyeztetve lehet módosítani. I. A folyamat célja: Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. 21

22 22

23 II. A folyamat leírása 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 30-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez a tanári szobában. 23

24 3.5. A partneri igény, elégedettség felmérés szabályzata és eljárásrendje 1. Cél: a közvetett s közvetlen partnereink elégedettségének, elégedetlenségének, igényeinek megismerése, s a javaslatok alapján a szükséges beavatkozások elvégzése. 2. Érvényességi terület: Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola teljes körű nevelési és oktatási tevékenysége. 3. Felelősségi körök: a./ igazgató aktív támogató, a megfelelő feltételeket biztosítja b./ támogató szervezet vezetője irányítja és kontrolálja a program kidolgozását és gyakorlati működését. c./ team tagok aktív munkájukkal biztosítják a program kidolgozását és működését d./ nevelőtestület aktívan részt vesznek a partneri igényfelmérés lebonyolításában, építő javaslataikkal támogatják a team munkáját. 4. A felmérés rendje: a./ gyakorisága: közvetlen partnerek - gyermek: kétévente - szülő: kétévente - pedagógusok: kétévente - fenntartó: a választási ciklus elején és végén közvetett partnerek közül az alábbiakkal kétévente: - óvoda - iskolaorvos - védőnő - művelődési ház - logopédus - nevelési tanácsadó - családsegítő A sajátos nevelési igényű oktatásban: - Vöröskereszt budaörsi szervezete - fejlesztő napközi - Pest megyei Önkormányzat 1. sz. Tanulás Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága b/ legfontosabb témakörei: I. Nevelés és oktatás II. Tanórán kívüli, szabadidős tevékenység III. Felszereltség és környezet IV. Kapcsolatok c./ módszerek: kérdőív d./ mintavételi szempontok, a minta kialakítása: gyermekek: 4. és 7. évfolyam 100 %-a 24

25 szülők: 4. és 7. évf. szülői 100 %-a pedagógusok: 100 %-a alkalmazottak: 100 %-a Ha a kérdőívek 70 %-a visszaérkezett, a felmérés értékelhető. A sajátos nevelési igényű gyermekek intézményében: gyermekek: 7. és 8. évfolyam 100 %-a szülők: 7. és 8. évf. szülői 100 %-a pedagógusok: 100 %-a. 5. Folyamatleírás, eljárásrend: - Az igazgató a minőségügyi megbízott közreműködésével újjászervezi a teamet. (szeptember) - A team áttekinti az intézkedési tervet, ellenőrzi az áthúzódó intézkedéseket. - A team elvégzi a partnerlista ellenőrzését, frissítését, a változtatásokat a tantestület jóváhagyására bocsátja. - A team ütemezi a felméréseket, meghatározza az idejét. - A team tagok megszervezik a felmérések lebonyolítását, majd a visszaérkezetteket összegzik és elemzik. - A összefoglaló alapján elkészítik az intézkedési tervet. - A felmérésekről, az intézkedési tervről a team-vezető tájékoztatja a tantestületet és a nem pedagógus dolgozókat. - Az egyes partnerkapcsolatok felé a team felelős tagja jelez vissza. - A team kidolgozza az intézkedési terv végrehajtásának lépéseit. - A végrehajtásra az igazgató ad utasítást. - A team a tanévzáró értekezletre elkészíti az összefoglaló jelentést az intézkedések végrehajtásáról, s azt a tantestület tagjainak bemutatja. - A jelentést a nem pedagógus dolgozókkal a minőségügyi megbízott ismerteti A feljegyzések kezelése 5. táblázat Dokumentum/Bizonylat Megőrzésért felelős Megőrzés ideje Iskola partnerei Minőségügyi megbízott 3 év Intézkedési terv Minőségügyi megbízott 1 év Jelentés az intézkedésekről Minőségügyi megbízott 1 év Partneri elégedettség vizsgálat Minőségügyi megbízott 1 év terve Kérdőívek, interjú, kérdések Minőségügyi megbízott 3 év Összefoglaló a partneri Minőségügyi megbízott 4 év elégedettség vizsgálatáról Projekt tervek Minőségügyi megbízott 2 év utasítás igazgató 1 év Összefoglaló jelentés az intézkedése végrehajtásáról Minőségügyi megbízott 1 év 25

26 3. 7. Kulcsesemények, határidők 6. táblázat Kulcsesemény Időpont Felelős Minőségi team megbízása Minden tanév kezdete előtt (augusztus) Igazgató. Minőségi vezető Partneri táblázat frissítése Folyamatos Iskolatitkár Előző évi intézkedési tervek munkatervi megjelenítése Jelentés az előző évi intézkedési tervek végrehajtásáról Partneri elégedettség tervének elkészítése- mérés megszervezése(mérőeszközök korrekciója) Az eredmények feldolgozása, elemzés, intézkedési terv készítése Összefoglaló jelentés az elégedettség vizsgálatról és intézkedési tervekről Szeptember Szeptember Október-december Január Február-félévi értekezlet Minőségi vezető Igazgató Minőségi team (Tantestületi legitimálás) Minőségi team Minőségi team Minőségügyi vezető. (Tantestületi legitimálás) Visszajelzés a partnercsoportok felé Intézkedési tervek végrehajtása Jelentés az intézkedési tervek végrehajtásáról-áthúzódó munkatervi feladatok Március Február-június Tanévzáró értekezlet Minőségi team Minőségügyi vezető Minőségügyi vezető. III. 4. A működtetéssel összefüggő feladatok 4.1. Kulcsfolyamatok, szabályozások helyzete 7. táblázat 1 Kulcsfolyamat megnevezése 1.Partnerkapcsolatok irányítása 2 Kommunikáció a partnerekkel Felelős Minőségügyi vezető Minőségügyi vezető 1 A rövid távú feladatok december 31-ig, a középtávú feladatok december31-ig, a hosszú távú feladatok 2008.december 31-ig tartanak. A feladatprioritásoknál fontos, sürgős és megvalósítható kategóriákat alkalmazunk. 26

27 3 Irányított önértékelés Minőségügyi team 4 Számviteli szabályzat Gazdasági vezető 5 Házi Pénztár Kezelési Gazdasági vezető Szabályzat 6 Bizonylati Szabályzat Gazdasági vezető 7 Leltározási szabályzat Gazdasági vezető Munkabiztonsági Igazgató Szabályzat 8 Tűzvédelmi Igazgató Szabályzat és Tűzriadó Terv 9 Iskolai Könyvtár Szabályzat Iskolai könyvtár vezetője 10 Dolgozók Munkaköri Igazgató Leírása 11 Belső Ellenőrzési Igazgató Szabályzat 12 Iratkezelés, Igazgató Irattárolási Szabályzat 13 Házirend Igazgató 14 Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Rendje DÖK vezetője Ellenőrzés, mérés, értékelés A mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere tulajdonképpen az intézmény komplex önértékelési rendszere. Három dolgot fontos elkülöníteni: az önértékelés koncepcióját, rendszerét és folyamatát. Az önértékelés talán a legkomplexebb eleme a MIP-nek. Az önértékelés rendszerén belül a definiált területekhez igazodóan ki kell alakítani a számszerű mutatók, az indikátorok rendszerét, amelyek kapcsolódnak a fenntartói minőségirányítási programhoz. Vezetői ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzések mindenkori célja: a normáknak való megfelelés. A vezetői ellenőrzés folyamata a szakmai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külső-belső megfelelőségének vizsgálata. Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén a vezető a szabálytalanság súlyának megfelelő javaslattal él a felelősség érvényesítése céljából, egyben intézkedési, szervezési utasítással a hiányosságok, megszüntetését segíti. 27

28 8. táblázat (Az ellenőrzés hatáskörei, feladat delegálása, kapcsolat a folyamatos fejlesztéssel) ELLENŐRZÉS TERÜLETE ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT JOGOSULTSÁG DELEGÁLÁSA INFORMÁCIÓ FELHASZNÁLÁSA Oktatás Helyi tanterv igazgató, igh. MK. V. Pp. és helyi tanterv módosítása, év végi értékelés tanmenet igazgató, igh. MK. V év végi értékelés tanár értékelése taneszköz, tankönyv választása Tanóra tanórán kívüli foglalkozások tanóra értékelése igazgató, igh. MK. V igazgató, igh. MK. V igazgató, igh. MK. V igazgató, igh. MK. V MK. V pedagógus MK. V MK. V igh. tankönyvrendelés, helyi tanterv tanárértékelés, tantárgyfelosztás tanárértékelés, tantárgyfelosztás tanárértékelés tanóra értékelése tartalmi szempontból szakmai munkaközösség tevékenysége Külső szakértő MK. V MK. V tanárértékelés ig., igh. - félévi, év végi értékelés Nevelés Házirend betartása igazgató Nevelőtestület bármely tagja osztályfőnöki munka tartalma osztályfőnöki adminisztráció ifjúságvédelmi felelős munkája igazgató igh. MK. V igh. Házirend módosításánál tanulói értékelés tanárértékelés o.fők kiválasztása félévi év végi értekezlet igazgató, igh. igh. tanárértékelés o.fők kiválasztása félévi év végi értekezlet igazgató, igh. igh. éves munkaterv, félévi, év végi értekezlet DÖK működése igazgató, igh. DÖK- segítő tanár DÖK segítő tanár DŐK közgyűlése DÖK munkaterv készítése félévi év végi értekezlet az éves ütemterv személyre szóló feladatainak végrehajtása ig., igh. igh. éves munkaterv, félévi, év végi értekezlet tanárértékelés Nem pedagógiai feladatok adminisztráció a ig., igh. igh. félévi év végi értékelés 28

29 tanügyigazgatás területén ügyintézéssel kapcsolatos adminisztráció minőségügyi rendszer működése folyamatok működése ig. igh. iskolatitkár igh. ig., minőségügyi minőségügyi vezető vezető ig., minőségügyi minőségügyi vezető vezető Sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató tagozat Oktatás helyi tanterv adminisztratív dolgozók ellenőrzése minőségügyi munka javítása folyamatok javítása igazgató, tagozatvezető Gyógypedagógusok pedagógiai program helyi tanterv módosítása év végi értékelés tanmenet tagozatvezető Gyógypedagógusok év végi értékelés taneszköz, tankönyv választása Tanóra tanár értékelése tagozatvezető gyógypedagógusok tankönyvrendelés, helyi tanterv igazgató, tagozatvezető gyógypedagógusok tanárértékelés, tantárgyfelosztás tanórán kívüli igazgató, gyógypedagógusok tanárértékelés, foglalkozások tagozatvezető tantárgyfelosztás tanóra értékelése tagozatvezető gyógypedagógusok tanárértékelés tanár értékelése külső szakértő, gyógypedagógusok tanárértékelés tartalmi tagozatvezető szempontból tagozat tagozatvezető, ig. gyógypedagógusok félévi, év végi értékelés tevékenysége Nevelés Házirend betartása tagozatvezető nevelőtestület bármely tagja Házirend módosításánál osztályfőnöki munka tartalma osztályfőnöki adminisztráció igazgató, tagozat vezető igazgató, tagozatvezető ifjúságvédelmi felelős munkája igazgató, tagozatvezető az éves ütemterv igazgató, személyre szóló tagozatvezető feladatainak végrehajtása Nem pedagógia feladatok adminisztráció a igazgató, tanügyigazgatás tagozatvezető területén gyógypedagógusok tanárértékelés, o.fők kiválasztása, félévi, év végi értekezlet gyógypedagógusok tanárértékelés, o.fők kiválasztása, félévi, év végi értekezlet gyógypedagógusok gyógypedagógusok gyógypedagógusok éves munkaterv, félévi, év végi értekezlet éves munkaterv, félévi, év végi értekezlet, tanárértékelés félévi, év végi értékelés 29

30 IV. MÉRÉS ÉRTÉKELÉS IV. 1. Intézmény értékelés Szakmai ellenőrzés indikátorai Iskolák 9. táblázat Indikátorok Mérés időpontja Mérés eszköze Dokumentum a fenntartó Beiskolázás: Jelentkezettek, felvettek aránya Körzetes és azon kívüli gyermekek száma Nemzetiségi osztályok Fejlesztő osztályok Sajátos nev. igényű oszt. Továbbhaladás: A középiskolába felsőoktatásba felvettek aránya, iránya Eredményesség: Tanulmányi átlagok (érettségi átlagok) szeptember október szeptember október szeptember október szeptember október Statisztika Statisztika Statisztika Statisztika számára Statisztikai adatszolgáltatás Statisztikai adatszolgáltatás Statisztikai adatszolgáltatás Statisztikai adatszolgáltatás Október Statisztika Statisztikai adatszolgáltatás június (július) Statisztika osztályonként és évfolyam szinten tantárgyanként Statisztikai adatszolgáltatás Határidő a fenntartó felé október 15. október 15. október 15. október 15. október 15. július 1. (augusztus 1.) Elvárt eredmény Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Ki készíti? Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció 30

31 Indikátorok Mérés időpontja Mérés eszköze Dokumentum a fenntartó számára Bukások, kitűnők, évismétlők, javító vizsgák száma Az intézményből elvitt és áthozott tanulók száma Nyelvvizsgázók száma Költséghatékonyság: június augusztus statisztika az indikátorokról osztályonként és évfolyam szinten az összes tanuló százalékában Statisztikai adatszolgáltatás Június Statisztika Statisztikai adatszolgáltatás Június Statisztika Középiskola! Statisztikai adatszolgáltatás Határidő a fenntartó felé július 1. szeptember 1. július 1. július 1. Elvárt eredmény Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Ki készíti? Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Infrastruktúra Egy ellátottra jutó összköltség Június Statisztika Statisztikai adatszolgáltatás július 1. Határidős adatszolgáltatás Intézményi adminisztráció 31

32 Fejlesztésre fordított összegek aránya Egy pedagógusra jutó túlórák száma Helyettesítések száma Június Statisztika Statisztikai adatszolgáltatás Június Statisztika Statisztikai adatszolgáltatás Június Statisztika Statisztikai adatszolgáltatás július 1. július 1. július 1. Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Határidős adatszolgáltatás Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Indikátorok Mérés időpontja Mérés eszköze Dokumentum a fenntartó számára Oktatás: Szülői elégedettség Tanulói elégedettség Tudásmérések adatai (lásd mérési rendszerterv) Tanórán kívüli foglalkozások és azok látogatottsága Intézményi munkaterv szerint Intézményi munkaterv szerint Fenntartói munkaterv szerint Június Elégedettségmérő kérdőív Elégedettségmérő kérdőív Tudásmérő feladatlapok Dokumentumelemzés Tehetséggondozás június Dokumentumelemzés Összefoglaló írásos beszámoló Összefoglaló írásos beszámoló Kutatási zárójelentés Határidő a fenntartó felé július 1. július 1. Megállapodás szerint Elvárt eredmény Lista a szülők elégedettségéről, elvárásairól, fejlesztendő területekről Lista a tanulók elégedettségéről, elvárásairól, fejlesztendő területekről Az egyes tudásterületek fejlettségének értékelése Adatszolgáltatás július 1. Határidős adatszolgáltatás Adatszolgáltatás július 1. Statisztikai adatok a versenyek indításáról, versenyhelyezések ről, versenyen való résztvevőkről, tehetséggondozó szakkörök Ki készíti? Minőségfejlesztési felelős Minőségfejlesztési felelős Külső szakértő Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció 32

33 Indikátorok Mérés időpontja Mérés eszköze Dokumentum a fenntartó számára Határidő a fenntartó felé látogatottságáról Elvárt eredmény Adatszolgáltatás július 1. Statisztikai adatok a logopédiai ellátottak számáról, a Nev. Tan. ellátottak számáról, a felzárkóztató foglalkoztatások látogatottságáról Felzárkóztatás Június Dokumentumelemzés Szakos ellátottság Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős adatszolgáltatás Dokumentált Június Dokumentumelemzés Adatszolgáltatás július 1. Határidős óralátogatások száma adatszolgáltatás Továbbképzéseken Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős való részvétel adatszolgáltatás Sajátos tanulási nehézségűek aránya a bukottakhoz képest Nevelés: Neveltségi szint mérés szeptember Statisztika Adatszolgáltatás október 15. Határidős adatszolgáltatás (nev. tan.+isk.-i adat) Fenntartói munkaterv szerint neveltség szint mérő feladatlapok Kutatási zárójelentés Megállapodás szerint Az egyes neveltségi területek fejlettségének értékelése Ki készíti? Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Külső szakértő Indikátorok Mérés időpontja Mérés eszköze Dokumentum a fenntartó számára Szülői elégedettség Intézményi munkaterv szerint Elégedettségmérő kérdőív Összefoglaló írásos beszámoló Határidő a fenntartó felé július 1. Elvárt eredmény Lista a szülők elégedettségéről, Ki készíti? Minőségfejlesztési felelős 33

34 elvárásairól, fejlesztendő területekről Fegyelmi esetek száma Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős adatszolgáltatás Hiányzások száma Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős adatszolgáltatás Igazolatlan órák Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős száma adatszolgáltatás Rovó és dicsérő Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős bejegyzések száma adatszolgáltatás Gyermek és ifjúságvédelem: Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Intézményi adminisztráció Iskolaorvosi ellátás, védőnői jelenlét Június interjú/kérdőív Rövid összefoglaló jelentés július 1. Lista a gyakori problémákról, fejlesztendő területekről Gyermekvédelmi felelős Iskolapszichológus Június interjú/kérdőív Rövid összefoglaló jelentés július 1. Lista a gyakori problémákról, fejlesztendő területekről Logopédiai ellátás Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős adatszolgáltatás Gyermekvédelmi Június Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős kezdeményezések adatszolgáltatás száma Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi felelős Indikátorok Mérés időpontja Mérés eszköze Dokumentum a fenntartó számára Vezetés: Vezetői önértékelés augusztus Határidő a fenntartó felé Elvárt eredmény Ki készíti? Alkalmazottak Évente az Kérdőív Összefoglaló Megállapodás Az alkalmazottak Külső szakértő 34

35 elégedettsége Szervezeti kultúra Alkalmazottak fluktuációja Vezetői ciklus értékelése intézményi munkaterv előtt Kétévente az intézményi munkaterv szerint, a vezetői beszámoló előtt Kérdőív jelentés szerint elégedettségének, igényeinek értékelése Összefoglaló jelentés Megállapodás szerint augusztus Statisztika Adatszolgáltatás július 1. Határidős adatszolgáltatás A ciklus vége Megállapodás előtt egy évvel szerint négyévente, az egyes intézmények irányított önértékelésének eljárásrendje és a fenntartói indikátorok szerint Összefoglaló a vezető teljesítményének értékeléséről A vezetői pályázat céljainak megvalósulása, a rövid és középtávú fejlesztési feladatok megvalósulása a ciklus belső és külső méréseinekértékeléseinek összefoglaló értékelése. Külső szakértő Intézményi adminisztráció Az értékelést a testület és a vezető végzi 35

36 IV. 2. Pedagógusok munkájának értékelése Ellenőrzés, mérés 1. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végzi: pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők. 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolatra. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. Az 1. osztályos tanulók beszoktatására. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b) A tanulók iskolai munkáján belül: A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a teljesítmény értékelés szempontjainak alapján. 36