(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B6G 3/24 (06.01) B01D 47/ (06.01) B6G 3/60 (06.01) F04F / (06.01) B6G 3/62 (06.01) B6F /00 (06.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 008 PCT/FI 0/ () Elsõbbségi adatok: FI (72) Feltaláló: SUNDHOLM, Göran, 043 Tuusula (FI) (73) Jogosult: Maricap OY, FI-0141 Vantaa (FI) (74) Képviselõ: Farkas Tamás, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Eljárás és berendezés anyagok szállítására HU T2 A leírás terjedelme oldal (ezen belül 2 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem vizsgálta.

2 A technika állása A találmány az 1. igénypont tárgyi körének megfelelõen, anyagok továbbítására szolgáló eljárásra vonatkozik, elõnyösen élelmiszer-ipari anyagok továbbítására, különösen élelmiszer-ipari hulladékok vagy nyesedékek továbbítására nyomáskülönbség révén, továbbító csõben, ahol az eljárás során az anyagot továbbító csõbe juttatjuk, és a továbbító csõbõl szeparátorba adagoljuk, amelyben a szállított anyagot elválasztjuk a továbbító levegõtõl, és ahol az eljárás során a továbbító csõben csökkentett nyomást alkalmazunk, amelyet gõzsugár-vákuumszivattyúval hozunk létre, amelynek szívóoldalát a szeparátorhoz csatlakoztatjuk, és ahol a gázsugár-vákuumszivattyút indítóközeggel hozzuk mûködésbe. A találmány továbbá a 13. igénypont tárgyi köre szerinti berendezésre is vonatkozik, amely anyagszállításra, illetve továbbításra alkalmas, elõnyösen élelmiszer-ipari anyagok továbbítására, különösen nyesedékek és élelmiszer-hulladékok továbbítására nyomáskülönbséggel továbbító csõben, ahol a berendezés az anyagokat szállító továbbító csövet, továbbá szeparátort tartalmaz, valamint a továbbító csõben alacsony nyomás létrehozására szolgáló eszköz gázsugár-vákuumszivattyú, amelynek szívóoldala a szeparátorhoz van csatlakoztatva, és ahol a gázsugár-vákuumszivattyú indítóközeggel van mûködtetve. Az anyagok továbbítására szolgáló, az élelmiszeripar területén különösen például hústermékek továbbításánál ismert rendszerek nyomáskülönbséggel mûködnek. Egy ilyen rendszert mutat be a WO88/0197A számú közzétételi irat. Számos ezzel egyenértékû megoldás létezik. Ismertek olyan berendezések is többek között, amelyeket hajókonyhákban alkalmaznak, és amelyekben az anyagot hasonló módon továbbítják, általában számos célállomásra, egy vagy több konténerbe vagy továbbfeldolgozásra. A berendezéseket továbbá különbözõ intézményekben használják élelmiszertermékek továbbítására. A közös bennük az, hogy vákuumot alkalmaznak a nyomáskülönbség létrehozására, ahol a berendezés szállítócsövében alacsony nyomást hoznak létre vákuumgenerátorokkal, például gázsugár-vákuumszivattyúkkal. A gázsugár-vákuumszivattyúkkal a szállítócsõben a szívást egy olyan szivattyúval érik el, amelyben sûrített levegõt permeteznek pneumatikus berendezéssel egy fúvókába, amely alacsonyabb nyomást hoz létre az anyagszállító csõben. Az anyagszállító csõben legalább egy szelep van elrendezve, amelynek nyitásával és zárásával a csõbe belépõ levegõ szabályozható. Az ismert megoldásokban a sûrített levegõt a gázsugár-szivattyúba állandó nyomással vezetik. Ez így mindig ugyanolyan mennyiségû energiát fogyaszt, tekintet nélkül az éppen fellépõ sûrített levegõ szükségletre. A továbbító csõben esetleg fellépõ dugulás esetén az ismert megoldások alkalmazhatósága korlátozott, vagy külön gépekre van ehhez szükség. Továbbá az ismert megoldások adaptálása a szállítandó anyaghoz, amelynek különféle követelményei vannak, korlátozott. Ezenkívül az ismert megoldások esetében a szállított anyag szagot és/vagy szemcsés szennyezést juttathat a vákuumberendezés által fújt levegõbe, mint például a gázsugár vákuumszivattyúba. A jelen találmány egyik célkitûzése az, hogy teljesen új megoldást dolgozzunk ki, amellyel az ismert megoldások hátrányai elkerülhetõk. A jelen találmány egyik célkitûzése, hogy olyan rendszert dolgozzunk ki, amellyel elkerülhetõ a technika állása szerinti megoldások esetében fellépõ szemcse és/vagy szagszennyezés. Ezenkívül a találmány célkitûzése az, hogy olyan megoldást dolgozzunk ki, amely elõsegíti a gázsugárszivattyú szívóhatásának fokozását. A találmány rövid ismertetése A találmány szerinti eljárásra elsõsorban az jellemzõ, hogy a gázsugár szivattyúba második közeget juttatunk, különösen folyékony, vagy folyékony és gáznemû közeget, és ezzel fokozzuk a gázsugár szivattyú szívó hatását. Ezenkívül a találmány szerinti eljárás a igénypontokban megfogalmazottakkal jellemezhetõ. A találmány szerinti berendezésre jellemzõ, hogy a második, különösen folyékony, vagy folyékony és gáznemû közeg, elõnyösen víz, a gõzsugár szivattyúba történõ adagolására szolgáló eszközzel van ellátva, hogy ezzel fokozzuk a gázsugár szivattyú szívó hatását. Ezenkívül a találmány szerinti berendezés a igénypontokban megfogalmazottakkal jellemezhetõ. A találmány szerinti megoldásnak számos lényeges elõnye van. Azzal, hogy a berendezésben második közeget is adagolhatunk a vákuumszivattyú berendezésbe, egyrészt lehetségessé válik a szagok megszüntetése, illetve csökkentése a vákuumszivattyú berendezésben, és ugyanakkor a szívás hatékonysága növelhetõ. Azzal, hogy a második közeget a mûködtetõ közeggel együtt vezetjük, ha erre szükség van, és a mûködtetõ közeg nyomását használjuk fel arra, hogy a második közeget a vákuumszivattyú terébe vezessük és/vagy adagoljuk, rendkívüli elõnyökre, valamint hatékony megoldásra teszünk szert. Azzal, hogy a második közeg fúvókáját ugyanabban az egységben rendezzük el, mint a mûködtetõ közeg fúvókáját, gyártástechnikailag érzékeny megoldást alakítunk ki. Ugyanakkor kedvezõ megoldást találtunk a vákuumszivattyú berendezés szívásának fokozására. Amennyiben nagyobb sûrûségû anyagot használunk, például folyadékot, elõnyösen vizet, a szívóhatás fokozható. Másrészt a szívóhatás tovább javítható a második közeg bevitelével még akkor is, hogyha a mûködtetõ közeg folyadék vagy folyadék és gáz keveréke. Ha folyadékot alkalmazunk mûködtetõ közegként és/vagy legalább második közegként, a gázáram mosható annak permetezésével és így lehetõvé válik a szemcsék és a szagok kiszûrése. Egy külön szivattyú alkalmazásával a második közeg esetében annak bejuttatása könnyen szabályozható. Ezenkívül a mûködtetõ közeg és a második közeg aránya ezzel egy idõben szabályozható. A mûködtetõ közeg nyomásának szabályozásával úgy, hogy az akkor lép be a vákuumszivattyúba, amikor szükséges, jelentékeny 2

3 energiamegtakarítást érünk el. Ezenkívül a vákuumszivattyúval elért szívást a nyomás szabályozásával érjük el, ahol az alacsony nyomást és/vagy az anyagszállító csõ nyomáskülönbségét megfelelõen szabályozhatjuk. Azzal, hogy az áramlási útvonalakat párhuzamosan rendezzük el a nyomás szabályozásához, amely útvonalakban fojtóelem és szelep van elrendezve, amelyet a szabályozórendszer parancsai szerint nyitunk, illetve zárunk, rendkívül hatékony szabályozási rendszer alakítható ki, amely könnyen módosítható. Az anyag továbbítása igény szerint nagyobb nyomáson kezdõdhet, amelyet a gõzsugár vákuumszivattyúval érünk el, és amikor a továbbítási eljárás zajlik, a nyomást csökkenthetjük. A rendszer különbözõ tápállomásain különbözõ anyagokat kezelhetünk, ahol ezek az anyagok különbözõ nyomásigényûek, és így a nyomásigények beállítása hat a továbbításukra. Másrészt a különbözõ adagolási állomásokon elrendezhetünk egy kapcsolót, amellyel a felhasználó meghatározhatja például a továbbítandó anyagnak megfelelõ, a továbbítás során alkalmazott nyomást. Szabályozható fojtószelep alkalmazásával a rendszer sokrétûsége tovább fokozható, és ezzel különbözõ minõségû anyagok továbbítására válik alkalmassá. A rendszer többek között lehetõvé teszi, hogy változtassuk a nyomáskülönbséget/(alacsony)nyomást az anyagtovábbító csõben, amely tulajdonság tovább terjeszthetõ ki úgy, hogy a találmány szerinti csatlakoztatást alkalmazzuk, amellyel nyitható vagy zárható a nagynyomású levegõ árama az anyagtovábbító csõben. A találmány egyik kiviteli alakja szerint azzal, hogy olyan eszközt alkalmazunk, amely figyeli a szívócsõben zajló áramlást a szeparátor és a gõzsugár vákuumszivattyú között, a berendezés mûködése a szóban forgó áramlás változásai alapján szabályozható. Továbbá azzal, hogy anyagkimenetet alakítunk ki a szeparátoron azért, hogy ezt a szabályozási rendszer parancsai alapján mûködtethessük, további elõnyöket érhetünk el, valamint azzal, hogy nagynyomású levegõt alkalmazunk mûködtetõ közegeként, a rendszer funkcionalitása tovább javítható. A rajzok rövid ismertetése A továbbiakban a találmányt célszerû kiviteli alakokkal, a csatolt rajzokra történõ hivatkozással ismertetjük, ahol a rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárást alkalmazó berendezés vázlatát mutatja be, a 2. ábra a találmány szerinti berendezést mutatja, a 3. ábra a találmány szerinti második berendezést mutatja be, és a 4. ábra a találmány szerinti további berendezést mutatja be. A találmány részletes ismertetése Az 1. ábrán a találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés vázlatát láthatjuk. 1 hivatkozási jellel a továbbítandó anyag adagolására szolgáló munkaállomást jelöltük. Az 1 adagolóállomás általában egy adagolótölcsér. A rendszer tartalmazhat számos 1 adagolóállomást, amelyekrõl a továbbítandó anyagot a 2, 3, továbbító csõbe juttatjuk. Tipikusan a továbbító csõ tartalmaz egy fõ 4 továbbító csövet, amelybe számos adagolóállomás csatlakoztatható 2, 3 adagolócsövekkel. Az ábrán teljes egészében csak egyetlen adagolóállomás látható, amely a 2, 3 adagolócsövekkel van csatlakoztatva a fõ 4 továbbító csõhöz. Ezenkívül az ábra részlegesen két másik 3 adagolócsövet is bemutat, amelyek ugyanahhoz a fõ 4 adagolócsõhöz vannak csatlakoztatva. Az adagolt anyagot a 2, 3, 4 csövekben szeparátorba juttatjuk, amely a továbbító csõvezetékrendszer másik végén van, és amely berendezésben a továbbított anyagot például centrifugális erõvel szeparáljuk a továbbító levegõtõl. A leválasztott anyagot eltávolítjuk, például ha erre szükség van, az szeparátorból egy 8 anyagtartályba vagy továbbfeldolgozásra. Az ábrán látható kiviteli alakban az szeparátor anyagkiléptetõ elemekkel van ellátva. Az szeparátorból 7 csõ vezet 6 vákuumegységbe. A vákuumegységgel a továbbításhoz szükséges alacsony nyomást hozzuk létre a 4 továbbító vezetékrendszerben. Az ábrán látható megoldás esetében a 6 vákuumegység egy gõzsugár vákuumszivattyú. A 6 vákuumegységet mûködtetõ közeg forráshoz csatlakoztatjuk, például 11 pneumatikus forráshoz, amely legalább egy 1 kompresszort, valamint 112 pneumatikus tárolót tartalmaz. Az alacsony nyomás létrehozza a szükséges erõt az anyag továbbításához a továbbító csõvezetékben. A 6 vákuumszivattyú egység kiadagoló állomáson van az szeparátorhoz csatlakoztatva, amelybe, annak egy bizonyos részén, a fõ 4 továbbító csõ van csatlakoztatva. A 2, 3 adagolócsõhöz 9 szelepelem van hozzárendelve, amely úgy nyit és zár, hogy a megfelelõ méretû anyagdarabkákat a 2, 3 adagolócsõbõl a 4 továbbító csõbe juttatja. Az anyagot az adagolócsõbe az 1 tölcsérbõl adagoljuk, és miután a tölcsér megtelt, a 9 szelepelem akár automatikusan, akár manuálisan nyitható. A 4 továbbító csõhöz, legelõnyösebben a továbbító csõnek az szeparátorhoz viszonyítva ellentétes oldalán, egy második szelepelem van csatlakoztatva, amely szükség esetén nyitható vagy zárható. A második szelep általában nyitva van, ha az elsõ 9 szelepelem zárt. Ezt követõen, ha alacsony nyomás uralkodik a 4 továbbító csõben, akkor helyettesítõ levegõt juttatunk a 4 továbbító csõbe. Ez biztosítja, hogy a továbbítandó anyagot a 4 továbbító csõben az szeparátor felé tudjuk továbbítani, amint a 9 elsõ szelep zárt állapotban van. Ha a 9 elsõ szelepelem nyitva van, a második szelepelem zárva van, és ennélfogva a következõ anyagadagot adagolhatjuk a továbbító csõvezetékbe. Ezt követõen az elsõ 9 szelepelemet lezárjuk és a második szelepet kinyitjuk. Minden egyes 3 adagolócsõhöz egy megfelelõ 9 szelep van csatlakoztatva (az ábrákon csak az egyik 3 csõvel kapcsolatban látható ez). A rendszer tartalmaz egy szabályozó és beállítóberendezést, amellyel többek között a 9, szelepek akár manuálisan, akár automatikusan nyithatók és zárhatók. A találmány szerint az eljárás anyag továbbítására vonatkozik, célszerûen élelmiszer-ipari anyagtömeg továbbítására, különösen nyesedék vagy élelmiszer-ipari 3

4 hulladék továbbítására a 4 továbbító csõben fellépõ nyomáskülönbség révén. Az eljárás szerint az anyagot a 4 továbbító csõbe, és ezt követõen a továbbító csõben tovább egy szeparátorhoz juttatjuk, amelyben a továbbított anyagot elválasztjuk a vivõlevegõtõl. A 4 továbbító csõben alacsony nyomást tartunk fenn 6 légsugár vákuumszivattyúval, ami önmagában ismert, és amelynek szívóoldala az szeparátorhoz van csatlakoztatva, és ahol a légsugár vákuumszivattyút mûködtetõ közeggel, például sûrített levegõvel mûködtetjük. A találmány szerinti eljárás során a 6 légsugár vákuumszivattyú második közeggel, különösen folyékony és/vagy gáznemû közeggel mûködik. Egy elõnyös kiviteli alakban a második közeget a 6 légsugár vákuumszivattyúba sûrített levegõvel juttatjuk. Ezt követõen a mûködtetõ közeg áramlása szükség esetén felhasználható a második közeg beszívására, illetve magával ragadására. Egy második kiviteli alakban a második közeget a mûködtetõ közegre tekintet nélkül áramoltatjuk, amely például sûrített levegõ. Ez lehetõvé teszi a rendkívül nagyarányú szabályozást a második közeg áramoltatása esetén. Így lehetséges az is, hogy például megfelelõ módon szabályozzuk a mûködtetõ közeg, amely például sûrített levegõ, és a második közeg arányát. Tipikusan a második közeg és a mûködtetõ közeg aránya, amely például sûrített levegõ, szintén szabályozható, amennyiben erre szükség van. Egy elõnyös kiviteli alakban a második közeget beporlasztjuk a légsugár vákuumszivattyúba. A második közeg porlasztása révén, ha szükség van rá, ez jól elkeveredhet a mûködtetõ közeggel, amely például sûrített levegõ, és/vagy a rendszerint gáztartalmú anyagáramlás a 7 szívócsõben valósul meg. Egy kiviteli alakban a második közeget beporlasztjuk a 6 légsugár vákuumszivattyúba, mielõtt még a 7 szívócsõbõl érkezõ gázok összekeverednének a légsugár vákuumszivattyú mûködtetõ közegével. Egy célszerû kiviteli alakban a második közeget beporlasztjuk a 6 légsugár vákuumszivattyúba, miközben vagy miután a 7 szívócsõbõl érkezõ gázok összekeverednek a mûködtetõ közeggel. A porlasztás rendkívül finom lehet, ha folyadékot alkalmazunk második közegként. Ezt követõen beporlaszthatjuk, mint egy folyadéktartalmú párát. A második közeg alkalmazásával megkísérelhetjük kiküszöbölni a szagokat és/vagy szemcsés szennyezõ anyagokat és/vagy megpróbálhatjuk a légsugár vákuumszivattyú berendezés szívó hatásának intenzitását növelni. Második közegként folyékony közeget, különösen vizet alkalmazzuk. Az eljárás során egy célszerû kiviteli alakban a második közeg és/vagy a mûködtetõ közeg legalább túlnyomó részét elválasztjuk a gázáramtól. Ez azután valósulhat meg, hogy a 7 szívócsõbõl érkezõ anyagáramlás összekeveredett a mûködtetõ közeg és/vagy a második közeg áramával. Ezt követõen a mûködtetõ közegnek és/vagy a második közegáramnak lehetõsége van befolyásolnia a szívócsõbõl érkezõ áramlást, és ez rendszerint annak átmosásával jár. A légsugár vákuumszivattyúból érkezõ gázáramlás, amely áramlásban folyadékcseppek és/vagy anyagdarabkák vannak, eltérítésre kerül úgy, hogy a folyadék és az anyagdarabkák, amelyek ebben vannak, egy 38 gyûjtõelemben maradnak, amelybõl elvezethetõk. A tisztított gázáramot elvezetjük. A fent ismertetett mûködés egy részét a továbbiakban részletesen ismertetjük. Egy célszerû kiviteli alakban mûködtetõ közegként elsõsorban gáznemû közeget, például sûrített levegõt alkalmazunk. Egy második kiviteli alakban a folyadéktartalmú közeg, például vízgõz használható mûködtetõ közegként. Ezt követõen lehetõvé válik, hogy sokkal jobb szívóhatást érjünk el a 7 szívócsõben, mint ugyanezt sûrített levegõvel érhetnénk el. Második közeg alkalmazásával a szívó hatás tovább fokozható. A találmány szerinti, anyagtovábbításra szolgáló berendezés, amely elõnyösen élelmiszer-ipari anyagok továbbítására, különösen nyesedékek és élelmiszerhulladék továbbítására alkalmas 4 továbbító csõben uralkodó nyomáskülönbség révén, ahol a berendezés tartalmaz egy 4 továbbító csövet az anyag számára, szeparátoregységet, továbbá a 4 továbbító csõben alacsony nyomás elõállítására szolgáló egységet, amely 6 gázsugár vákuumszivattyú, amelynek szívóoldala az szeparátoregységhez van csatlakoztatva, ahol a gázsugár vákuumszivattyú mûködtetõ közeggel, például sûrített levegõvel van mûködtetve. A berendezés eszközt tartalmaz második közeg bejuttatására, amely elõnyösen folyékony és/vagy gáznemû közeg, különösen víz, a 6 légsugár vákuumszivattyúba. A második közeg bejuttatására szolgáló eszköz legalább egy fúvóka. A fúvóka elrendezhetõ a gõzsugár vákuumszivattyút mûködtetõ 12 mûködtetõ közeg fúvókával összekapcsolva, vagy attól különállóan. Egy célszerû kiviteli alakban a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz legalább egy 12, fúvóka, amelyek legalább egy nyílásból mûködnek, amelybõl a második közeg sûrített levegõvel van bepermetezve a 6 gázsugár vákuumszivattyúba. A második közeget ezt követõen már bejuttattuk sûrített levegõvel a 12 fúvóka elõtt, vagy egészen a 12, fúvókákig nem juttattuk be. Egy második kiviteli alakban a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz legalább egy 12, fúvóka, amely legalább egy nyílásból mûködik, ahol a második közeget permetezzük be a 6 gázsugár vákuumszivattyúba a sûrített levegõtõl elválasztva. Ebben az esetben ugyanaz a fúvókavég, amelynek legalább egy nyílása van a második közeg számára, a sûrített levegõ és a második közeg bejuttatására is alkalmazható. Az 1. és a 2. ábrán látható kiviteli alakban a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz 31 szivattyú. Ennek csöve, például 34 vízcsöve van, vagy valamilyen csatlakoztatása egy különálló tartályhoz, amelybõl a 31 szivattyú a második közeget szivattyúzza, amely elõnyösen folyadék, a 12, fúvókákhoz vezetõ 32 csövön át. Egy elõnyös kiviteli alakban a második közeg bejuttatására szolgáló eszközök legalább egy részét mûködtetõ közeggel, például sûrített levegõvel mûködtet- 4

5 jük. Ezt követõen a sûrített levegõt gázsugár szivattyúként használhatjuk a második közeg szívására. Másrészt a 2. ábrán látható kiviteli alak is alkalmazható, ahol a 31 szivattyút 3 pneumatikus motorral mûködtetjük. A találmány szerinti eszköz egyik célszerû kiviteli alakjában a második közeg legalább egy fúvókája a 13 gázsugár vákuumszivattyú csöve nyílásának közelében helyezkedik el. Így általában különösen kedvezõ hatást érünk el a gáztartalmú anyag esetében, amely a 7 szívócsõ mentén érkezik. A második közeg fúvókájának a pneumatikus fúvóka közelében történõ elrendezése jó megoldás, mind a gyártási technológiát, mind pedig az eszköz mûködésének hatékonyságát illetõen. Egy második kiviteli alakban a második közeg fúvókáját a 13 gázsugár vákuumszivattyú csõhöz csatlakoztatjuk, elõnyösen annak falához. Így lehetõvé válik, hogy a gázsugár szivattyú csövén át érkezõ áramlást befolyásoljuk. Egy célszerû kiviteli alakban a berendezés 38 eszközt tartalmaz a folyékony és/vagy szilárd anyagok leválasztására a gázáramról. Tipikusan 38 gyûjtõelemet rendezünk el, ahol a gázsugár vákuumszivattyú áramlását eltérítjük úgy, hogy a folyadékcseppek és/vagy anyagrészecskék vagy legalább ezek egy része a gyûjtõelemben maradjon. A berendezés tartalmaz egy 39 illesztõ kimenetet a leválasztott folyadék és/vagy szilárd anyag elvezetésére a szennycsatornába, vagy különálló tartályba, vagy vissza az szeparátorba. Ezek a lehetõségek a 2., 3. és 4. ábrán láthatók. A következõkben a fent ismertetett jellemzõket ismertetjük részletesen. A 11 sûrített levegõ elõállító berendezés, valamint a 6 légsugár vákuumszivattyú között egy olyan szabályozóberendezés van elrendezve, amely számos 17A, 17B, 17C, 17D, 17E szelepelemet, valamint 18A, 18B, 18C, 18D, 18E fojtóelemet tartalmaz. Minden egyes szelepelem és fojtóelem pár olyan 16A, 16B, 16C, 16D, 16E áramlási útvonalban van elrendezve, amely a pneumatikus nyomásforrásból érkezõ 14 csõvezeték, valamint a gázsugár vákuumszivattyú vezetéke között van elhelyezve. Az ábrán látható kiviteli alakban számos 17A 17E szelep van párhuzamosan kapcsolva. A sûrített levegõ bemeneti oldalán minden egyes 16A 16E áramlási útvonal esetében egy közös 1 bemeneti járat van, és a kimeneti oldalon 19 csatorna van elrendezve, amely összeköti a 16A 16E áramlási csatornákat. A berendezés olyan eszközt tartalmaz, amellyel mérhetjük és P1 nyomással láthatjuk el a pneumatikus hálózatot az áramlás irányában legalább egy 17A 17E szelep és 18A 18E fojtóelem elõtt, és P2 nyomás áramlási irányában a szelep és egy fojtóelem párt követõen. Ha szükséges, a 16A 16E nagynyomású közegjáratokat kinyithatjuk és/vagy lezárhatjuk a szabályozóberendezésben. Ezt követõen, hogyha a nyomás alatt lévõ közeg, különösen sûrített levegõ igény megnõ, például ha a 6, 6 mûködõ gázsugár vákuumszivattyú egységek száma nõ, lehetõség van arra, hogy kinyissuk a 16A 16E közegjáratokat és ennek megfelelõen, hogyha a 6, 6 mûködõ gázsugár vákuumszivattyúk száma csökken, lezárjuk ezeket a járatokat. Esetleg olyan 16A 16E járatokat alkalmazhatunk, amelyek lehetõvé teszik nagyobb közegáramlási sebesség alkalmazását és ezek kinyithatók 17A 17E szelepekkel, továbbá lezárhatunk egy olyan járatot, amelyben kisebb áramlási sebesség valósul meg. A szabályozóberendezéssel így lehetõvé válik, hogy számos különbözõ kombinációt alkalmazzunk, amely megfelel a sûrített levegõ igénynek. Ennek megfelelõen a gázsugár vákuumszivattyúba futó járatban uralkodó nyomást is befolyásolhatjuk. Így lehetõség van arra is, hogy a gázsugár vákuumszivattyúk révén a 4, 4 anyagtovábbító csövekben elért alacsony nyomást megváltoztassuk a nyitott áramlási útvonalak számának befolyásolásával, és/vagy a 18A 18E áramlási járatok lefojtásával. A 18A 18E szabályozható fojtóelemek révén a rendszer számos különbözõ alkalmazásra alkalmas és arra, hogy együttmûködjön különbözõ anyagok számára készült továbbító eszközökkel. Másrészt lehetõség van arra is, hogy a továbbító csõ nyomását a különbözõ anyagok támasztotta igényeknek megfelelõen állítsuk be. Ezt követõen, például ha kevésbé sûrû anyagot szállítunk, például tollat, lehetõség van arra, hogy alacsony nyomást alkalmazzunk ahhoz képest, mintha az anyag nagyobb sûrûségû, például nyesedék. Ezenkívül lehetõség van a továbbító csõben uralkodó körülmények változtatására is a továbbítási eljárás közben is, és ahol például a továbbítás korai szakaszában különbözõ nyomás uralkodik, mint a továbbítás végén. A pneumatikus hálózatból általában a 17A 17E szabályozószelepek után elrendezhetõ egy olyan 23 csatlakozás, amely kinyitható és lezárható 22 szelepelemekkel és a 4 továbbító csõhöz van csatlakoztatva. Ezzel lehetõvé válik, hogy segédlevegõt juttassunk be a továbbító csõbe, és ha szükséges, a továbbító csõ nyomását megváltoztassuk, például pulzáció révén, ahol a továbbító csõ nyomása az alacsony nyomás és a túlnyomás között változhat. Ez hasznos lehet például, ha a továbbított anyagot és/vagy továbbító csõvezetéket karbantartjuk, például ha eltávolítunk egy lehetséges elzáródást a 4 továbbító csõben. Tipikusan a 23 csatlakozás kinyitható és lezárható és a 4 továbbító csõhöz van csatlakoztatva az anyag továbbítási irányában a 3 adagolócsõ és a 4 továbbító csõ csatlakozása elõtt. A pneumatikus hálózatban a 17A 17E, 18A 18E szabályozó eszközök után és a 6 légsugár vákuumszivattyú 12 fúvókája elõtt általában egy 24 zárószelep van elrendezve, amely a szabályozórendszerrel szabályozható. Ezt követõen a 12 fúvóka permetezését meg lehet kezdeni, vagy szükség esetén le lehet zárni. Az ábrán látható megoldás esetében továbbá anyagkimeneti eszközök is vannak elrendezve az szeparátorból. Ezek az ábrán látható kiviteli alakban 2 záróelemet tartalmaznak, amely az szeparátor alsó részén van elrendezve, és amely szükség esetén kinyitható és lezárható. A szeparátorban felgyülemlett, és a 4 csõben továbbított anyag az szeparátoregységbe jut, és ebbõl kilépve egy 8 anyagtartályba,

6 amely általában ez alatt van elrendezve, és amely tartályból az anyag a továbbfeldolgozáshoz szállítható. Az ábrán látható megoldás esetében a kimeneti eszközök nyomás alatt lévõ közeggel vannak mûködtetve, célszerûen pneumatikusak. A berendezés például tartalmaz egy henger-dugattyú 26 elrendezést, amellyel a 2 záróelem, amely például egy fedél a szeparátor alján, kinyitható és lezárható. Az eszköz továbbá tartalmaz egy 27 szelepelemet, amellyel a 26 henger-dugattyú egység szabályozható. Az ábra esetében a kimeneti eszköz közegforrása ugyanaz a sûrített levegõ elõállító 11 munkaállomás, ahonnan a sûrített levegõt a gázsugár vákuumszivattyúhoz vezetjük. A kimeneti elem mûködtetõ közegének 28 csöve csatlakoztatva van a 12 gázsugár vákuumszivattyúhoz futó 21 vezetékbe. A szabályozórendszer által vagy kézzel adott impulzus következtében a szelepelem olyan helyzetbe kerül, amelyben a henger-dugattyú elrendezés kinyitja a 2 záróelemet. Az ürítés idején feltehetõen a gázsugár vákuumszivattyú fúvókához futó áramlási járat le van zárva a 24 szeleppel. Az ürítést követõen a 27 szelep visszatér az ábrán látható helyzetébe, ahol a 2 záróelem bezár. Ezután lehetõség van a 12 gázsugár vákuumszivattyú fúvókához vezetõ sûrített levegõ áramlási járat nyitására. A rendszer tartalmazhat továbbá a Q közegáram megfigyelésére szolgáló eszközt is. Az ábrán látható megoldás esetében Q áramlásérzékelõ van elrendezve az szeparátor és a 6 gázsugár vákuumszivattyú berendezés között a 7 csõvezetékben. Az áramlás sebességének alapján a 4 továbbító csõben uralkodó kis nyomás szabályozható. Lehetõség van arra is, hogy szabályozzuk az szeparátor kimeneti elemének mûködését. Ha az áramlás egy elõre meghatározott határérték alá csökken, akkor lehetõség van például arra, hogy növeljük a 12 gázsugár vákuumszivattyú fúvókájának nyomását és arra, hogy növeljük a 7 csõvezetékben uralkodó áramlást és ugyanekkor a 4 csõvezetékben uralkodó alacsony nyomást. Ezenkívül lehetõség van arra is, hogy a gázsugár vákuumszivattyú nyomását megváltoztassuk, például a 17A 17E nyitóés/vagy zárószelepek mûködtetésével és/vagy a szelep zárásával és nyitásával és/vagy azzal, hogy sûrített levegõt vezetünk a 4 továbbító csõbe, például a 23 szelep nyitása révén. Az áramlás lassulása általában a továbbító csõben fellépõ dugulás jele. Ezenkívül az 1. ábra egy második 4 anyagtovábbító csövet ábrázol, amelybe ennek megfelelõen a továbbítandó anyagot adagolhatjuk legalább egy adagoló munkaállomáson (nem látható az ábrán). Az adagoló munkaállomás ugyanolyan lehet, mint az elsõ 4 anyagtovábbító csõvel kapcsolatban alkalmazott anyagadagoló állomás. A 4 továbbító csõben uralkodó alacsony nyomást második 6 gázsugár vákuumszivattyúval szabályozzuk. A második gázsugár vákuumszivattyú annyiban különbözik az elsõ 6 gázsugár vákuumszivattyútól, hogy második közeg permetezésére szolgáló eszközt tartalmaz. A második közeg tipikusan folyékony vagy gáznemû, vagy folyékony és gáznemû közegek keveréke. Az ábrán látható kiviteli alakban a közeg folyékony, vizes közeg, amelyet a 6 gázsugár vákuumszivattyúba juttatunk. Azzal, hogy a második közeget alkalmazzuk, lehetõvé válik, hogy befolyásoljuk a szívásteljesítményt, amelyet a gázsugár vákuumszivattyú állít elõ, és/vagy lehetõség van arra is, hogy kezeljük a sûrített levegõ jellemzõit, amely a gázsugár vákuumszivattyúra van hatással, és/vagy elsõsorban gáznemû anyagot áramoltatunk, amely a szeparátorból a gázsugár vákuumszivattyúba jut. Az ilyen jellemzõk többek között a szagszennyezés, amelyet a továbbított anyag okoz, amely szennyezés elõnyösen csökken a permetezett második közeg hatására. A 6 gázsugár vákuumszivattyú berendezéshez a gázsugár vákuumszivattyú permetezõ fúvókájához képest ellenkezõ oldalon, a permetezés irányában 38 gyûjtõelem van elrendezve, amely összegyûjti a folyadékcseppek legalább egy részét, és az összegyûjtött folyadékot például tartályba vagy a csatornába, vagy továbbfeldolgozáshoz vezeti. A 2. ábra szerinti kiviteli alakban a második közeget a fúvókához 31 szivattyúval szivattyúzzuk 32 csõvezetékben. A szivattyú az ábrán látható kiviteli alakban egy mûködtetõegységgel van mûködtetve, célszerûen 3 pneumatikus motorral. Az ábra szerint a pneumatikus motor mûködtetõ közegét 37 csatornán át kapja, amely a 12 gázsugár vákuumszivattyú fúvókához futó vezetékhez van csatlakoztatva. A 37 csatornához az ábrán látható kiviteli alakban egy 36 szabályozható fojtóelem van csatlakoztatva. Ennek következtében lehetõvé válik, hogy befolyásoljuk a 31 szivattyút mûködtetõ 3 motort, és így a permetezett közeg nyomását, és/vagy a sûrített levegõ és a második közeg részarányát a gázsugár vákuumszivattyúban. Természetesen az is lehetséges, hogy a gázsugár vákuumszivattyú berendezésben a második közeg permetezésére más elrendezést alkalmazzunk. A 3. és 4. ábra ilyen alternatív megoldásokat mutatnak be. A találmány szerinti példában az 1 kompresszorállomás kimeneti nyomása, például bar, ami például P1 nyomásfigyelõ elem nyomása lehet. Egy találmány szerinti szabályozó eszközzel a P2 nyomás szabályozható, például 1 és bar között. Lehetséges az is, hogyha a P1 nyomás valamilyen oknál fogva lecsökken, akkor a rendszer több 16A 16E áramlási útvonalat nyit meg és/vagy egy áramlási útvonalat egy kisebb fojtó hatásúval cserél fel. Ezt követõen a rendszer szabályozási célja az, hogy megtartsa a P2 nyomást, amelyre szükség van, jóllehet a P1 nyomás lecsökkent. A példa szerinti nyomásértékek egy célszerû kiviteli alak tipikus értékei, ahol az alkalmazott nyomások és nyomástartományok jelentõsen eltérhetnek az itt bemutatott példáétól. Ezekre többek között a továbbított anyag, a kapacitás, a rendszer mérete és más további tényezõ hat. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány nem korlátozódik az itt bemutatott kiviteli alakokra, hanem a csatolt igénypontok oltalmi körén belül változtatható. Amennyiben szükséges, az ebben a leírásban ismertetett jellemzõk más jellemzõkkel együtt egymástól függetlenül is alkalmazhatók. 6

7 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás anyag, célszerûen élelmiszer-ipari anyagtömeg, különösen nyesedék vagy élelmiszer-hulladék továbbítására továbbító csõben (4) fellépõ nyomáskülönbséggel, ahol az eljárás során az anyagot továbbító csõbe (4) adagoljuk, és a továbbító csõbõl szeparátorba () juttatjuk, amelyben a továbbított anyagot elválasztjuk a továbbító levegõtõl, és ahol az eljárás során gázsugár-vákuumszivattyú (6) berendezés segítségével alacsony nyomást alkalmazunk a továbbító csõben (4), amelynek szívóoldalát a szeparátorhoz () csatlakoztatjuk, és ahol a gázsugár-vákuumszivattyút mûködtetõ közeggel mûködtetjük, azzal jellemezve, hogy a vákuumszivattyú berendezésbe (6) folyékony, vagy folyékony és gáznemû második közeget vezetünk, és ezzel a gázsugárszivattyú szívó hatását fokozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeget a vákuumszivattyú berendezésbe (6) a mûködtetõ közeggel együtt juttatjuk be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeget a vákuumszivattyú berendezésbe (6) a mûködtetõ közegtõl függetlenül juttatjuk be. 4. Az 1 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeg és a mûködtetõ közeg arányát szükség esetén szabályozzuk.. Az 1 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeget a vákuumszivattyú berendezésbe permetezzük. 6. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeget a vákuumszivattyúeszközbe (6) azelõtt permetezzük be, hogy a szívócsõbõl (7) érkezõ gázok összekeverednének a vákuumszivattyú mûködtetõ közegével. 7. Az 1 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeget a vákuumszivattyú berendezésbe (6) aközben vagy ezt követõen permetezzük be, hogy a szívócsõ (7) gázai összekeverednek a mûködtetõ közeggel. 8. Az 1 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeg legalább nagyobbik részét elválasztjuk a gázáramtól. 9. Az 1 8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második közeg alkalmazásával szag- és/vagy szemcseszennyezõdést szüntetünk meg.. Az 1 9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy második közegként folyékony közeget, különösen vizet alkalmazunk. 11. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mûködtetõ közeg fõleg gáznemû közeg, például sûrített levegõ. 12. Az 1. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mûködtetõ közeg folyadéktartalmú közeg, például vízpára Berendezés anyag, célszerûen élelmiszer-ipari anyagtömeg, különösen nyesedék és élelmiszer-hulladék továbbítására továbbító csõben (4) fellépõ nyomáskülönbség révén, ahol a berendezésben anyagtovábbító csõ (4), továbbá szeparátor () és az anyagtovábbító csõben (4) alacsony nyomás létrehozására szolgáló eszköz van elrendezve, amely vákuumszivattyú (6), és amelynek szívóoldala a szeparátorhoz () van csatlakoztatva, és ahol a vákuumszivattyú mûködtetõ közeggel van mûködtetve, azzal jellemezve, hogy a berendezés a gázsugárszivattyú szívó hatását fokozó, a második közeg vákuumszivattyúba (6) történõ adagolására szolgáló eszközt () tartalmaz, amely második közeg elõnyösen folyékony vagy folyékony és gáznemû közeg, célszerûen víz. 14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz legalább egy fúvóka (). 1. A 13. vagy 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz legalább egy fúvóka (12, ), amelynek legalább egy nyílásából a második közeg a mûködtetõ közeggel együtt a vákuumszivattyúba (6) van permetezve. 16. A igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz legalább egy fúvóka (12, ), amelynek legalább egy nyílásából a második közeg a mûködtetõ közegtõl elkülönítve van a vákuumszivattyúba (6) permetezve. 17. A igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz szivattyú (3). 18. A igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második közeg bejuttatására szolgáló eszköz legalább egy része mûködtetõ közeggel van mûködtetve. 19. A igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második közeg legalább egy fúvókája () a gázsugár-vákuumszivattyú csövébe (13) irányul, annak nyílása közelében.. A igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második közeg fúvókája () a gázsugár-vákuumszivattyú csövéhez (13), elõnyösen annak falához van csatlakoztatva. 21. A 13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés folyadék és/vagy szilárd anyagnak a gázáramtól történõ elválasztására szolgáló eszközzel (38) van ellátva. 22. A igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés a leválasztott folyadék és/vagy szilárd anyag szennycsatornába, különálló tartályba () történõ elvezetésére, vagy a szeparátorba () történõ visszavezetésére szolgáló illesztõ kimenettel (39) van ellátva. 7

8 HU T2 Int. Cl.: B6G 3/24 8

9 HU T2 Int. Cl.: B6G 3/24 9

10 Kiadja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest Felelõs vezetõ: Szabó Richárd osztályvezetõ Windor Bt., Budapest