ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 764/2008. (IV. 29.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 764/2008. (IV. 29.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008 januárjában negyvenöt alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. (A törvénysértések pontos időpontjai a határozat mellékletében szerepelnek.) Ezért a Testület az Rttv (1) bekezdésének c) pontja alapján 5 percre felfüggeszti a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet a műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő napon 19 óra 00 perctől 19 óra 05 percig köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) határozata értelmében a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató, az általa üzemeltett RTL Klub csatornán 2008 januárjában negyvenöt alkalommal megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 5/A. (3) bekezdésének rendelkezését azzal, hogy a Pesti Estet népszerűsítő reklámfilmet olyan időszakban sugározta, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lett volna helye. E törvénysértés miatt az ORTT a mai napon 19 óra 00 perctől 19 óra 05 percig felfüggesztette a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának lejárta után folytatjuk műsorunkat. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.

2 Indokolás A Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény 41. (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján, a 24/2007. (I. 9.) számú határozatában foglalt módszereknek megfelelően hivatalból vizsgálta az Rttv. rendelkezéseinek megtartását, és a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatónál 2008 januárjában sugárzott Pesti Estet népszerűsítő reklámmal kapcsolatban negyvenöt alkalommal törvénysértést tapasztalt. A hatósági ellenőrzés során a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató által üzemeltetett RTL Klub negyvenöt alkalommal a törvény előírásainak nem megfelelő időpontban sugározta a kifogásolt reklámfilmet. A reklámszpot story boardja a következőképpen foglalható össze: a szpot egy éjszaka történetét meséli el, amikor egy baráti társaság (két fiú és három lány) többféle szórakozóhelyen (pl. diszkó, meleg bár, transzvesztita bár) megfordulva, eljut egy luxusszállodába (erre utal a londiner illetve a szobalány feltűnése), ahol az éjszakai szórakozás orgiába torkollik (lásd képek). 2

3 3

4 4

5 5

6 6

7 A történet szereplőin kívül a képek legtöbbjén feltűnik valamilyen italos palack (a fiúk kezében, amint meghúzzák azt, vagy koccintanak, látható a szobalány zsúrkocsiján a behűtött pezsgő palackja, a szállodai szobában álldogáló fiú kezében félig telt borospohár van stb.). A képek időrendjében felfedezhető, hogy a fiatalok egyre felszabadultabban vetik magukat az éjszakai forgatagba. Először csak iszogatnak, majd az egyik lány leszbikus kalandba keveredik. A kellő oldottság köszönhetően az elfogyasztott alkoholnak elérése után felkerekednek és a képekből ítélve nem legális módon (a londiner becsempészi őket) egy lakosztályban kötnek ki, ahol már nincs akadálya a csoportos szexnek. A történet másnap reggel fejeződik be, amint az öttagú társaság vélhetőleg hazaindul. Ekkor jelenik meg a feliraton a reklám fősora: Az éjszakáink szebbek, mint a nappalaitok A képeken a szexualitás nem jelenik meg leplezetlen formában, ugyanakkor folyamatos áthallás érzékelhető. Gondolunk itt a leszbikus jelenetre, vagy amint az egyik lány tejszínhabot nyalogat az ágyon fekvő fiú hasáról (és ezt a jelenetet másik két szereplő kedvtelve figyeli). A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület március 17-én kézbesített levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a műsorszolgáltató a március 25-én kelt és március 26-án postára adott levelében tett eleget, és az alábbiakat nyilatkozta: A Pesti Est reklámfilmje Magyarország egyik legpopulárisabb programajánló magazinját népszerűsíti. A Pesti Est nemcsak nyomtatott formában, de online adatbázisával is a fiatalok rendelkezésére áll. Kulturális programadatbázisa, különös tekintettel a mozi-, a könnyűzenei és a színházi műsorra, valamint a gyerekprogramokra, hasznos információkat nyújt a kikapcsolódni vágyóknak. A reklámfilm magára az esti programokra, a kikapcsolódás és a szórakozás fontosságára hívja fel a figyelmet. Csatornánk a reklámfilmet korhatári kategóriába sorolása esetén II. korhatári kategóriába sorolta, és ennek megfelelően is került az sugárzásra. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján úgy véljük, hogy az Iroda véleménye szerint a reklámfilmet korhatári kategóriába sorolása esetén III. korhatári kategóriába kellett volna sorolni. Az Rttv. 5/B. (3)-(5) bekezdése határozza meg azokat az elemeket, amelyek hiánya kell ahhoz, hogy a műsorszám a II. kategóriába sorolható legyen. A II. korhatári kategóriához tartozó korcsoport esetében a törvény a félelemérzetről beszél, valamint a megértés hiányáról, illetve a félreértés lehetőségéről. Jelen reklámfilmet azért soroltuk II. kategóriába, mert előfordulhat, hogy az a 12 éven aluliak számára az megértési, félreértési problémát okozhat, és nagykorú felügyelete szükséges ahhoz, hogy ne okozzon a kiskorúak számára szellemi, erkölcsi fejlődésében kedvezőtlen hatást. Az 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozat a II. kategóriába sorolt műsorszámok esetében akként rendelkezik, hogy: a műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen 7

8 kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik. Úgy véljük, hogy jelen esetben a reklámfilmben nem álltak fenn negatív klisék, avagy olyan eset, amelyben nem az egyenrangúság kerülne bemutatásra. A film, ahogyan az a vizsgálatból is kiderült, egy baráti társaság szórakozását mutatja be. Itt is a barátság, mint egy fontos kötelék kerül bemutatásra, s ahogy a szórakozás lehetősége is tovább erősíti ezt a kiemelkedően lényeges dolgot az életben. Az, hogy villanásszerűen feltűnhetnek egyes szórakozóhelyek, nem adhat okot arra, hogy a kiskorúak szellemi, vagy erkölcsi fejlődését kedvezőtlenül befolyásolják. Úgy véljük, azzal, hogy a kiskorúak mellett, az esetlegesen bennük felmerülő kérdésekre a nagykorú választ ad, semmilyen káros hatás nem állhat fenn a reklámfilm értelmezésével kapcsolatban. A reklámfilmben nem jelenik meg semmilyen formában a szexualitás, még csak közvetetten sem, semmilyen képi vagy hanghatás sem tűnik fel. A hatósági ellenőrzés kifogásolja, hogy a reklámfilmben több alkalommal is feltűnik alkohol tartalmú ital. Véleményünk szerint, azonkívül, hogy a reklámban egy-egy pillanatra feltűnik egy pezsgőspalack, avagy egy koccintás, mindezzel a reklámfilm nem ábrázolt túlzott alkoholfogyasztást, nem mutatja be az alkohol pozitív hatását, illetve hogy kiemelkedő fizikai vagy szellemi teljesítmény érhető el az italok fogyasztásának hatásaként, vagy hogy fokozná a szellemi vagy testi teljesítményt. Mindezzel a reklámfilm gyártója eleget tett a Reklámetikai Kódexben megfogalmazottaknak, az alkohol ábrázolásával kapcsolatosan. A Reklámetikai Kódex a szexualitás ábrázolásával kapcsolatosan pedig a 4. cikkely (1) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik: Tilos a reklámozásban az erotika, a szexualitás öncélú a reklám tárgya, témája által nem indokolt felhasználása. Az emberi testnek a jó ízlés határai között történő ábrázolása nem kifogásolható. Álláspontunk szerint, továbbá a hatósági ellenőrzés megállapításai szerint sem jelenik meg a szexualitás leplezetlen formában, és az, hogy folyamatos áthallás érzékelhető, nem alapíthatja meg a törvénysértést, valamint a kiskorúak fejlődésének kedvezőtlen befolyásolását. Úgy véljük, a reklámfilmbe belemagyarázott áthallás, a reklámfilm továbbgondolása, nem képezheti szankcionálás alapját. Álláspontunk szerint a reklámfilm azzal, hogy csupán villanásszerű elemek, vágóképekből összerakott alkotás, nemhogy nem erősíti, hanem inkább gyengíti a látott elemeket. A hatósági ellenőrzésben kiemelt elemek szinte alig észlelhetőek, így azok semmilyen mértékben sem károsíthatták a kiskorúakat. A fentiek mellett megjegyezzük, hogy az ellenőrzés által kifogásolt reklám az Rttv. rendelkezéseinek megfelelően került sugárzásra, hiszen azt kifejezetten 12 éven aluliaknak szánt műsorszámok között nem láthatták a nézők. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a műsorszolgáltató maradéktalanul megfelelt a Médiatörvény által támasztott valamennyi követelménynek, és a Médiatörvényben meghatározott alapelveknek. A Testület megtekintette a kérdéses műsorszámot, és a következő álláspontot alakította ki. Az Rttv. 5/A. (1) bekezdése kimondja, hogy a reklámot nem kell a műsorszolgáltatónak az 5/B. szerinti kategóriák valamelyikébe sorolnia. Ugyanakkor az Rttv. 5/A. (3) bekezdése értelmében időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének előre láthatóan nem lenne helye. 8

9 Az Rttv. 5/B. (3) bekezdése ekként fogalmaz:,,azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó elme az erőszakos módon megoldott konfliktust, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. Az Rttv. 5/C. (2) bekezdése kimondja, hogy a III. kategóriába sorolt műsorszám 21:00 és 05:00 óra között tehető közzé. Az 1494/2002 (X. 17.) sz. ORTT határozat szerint: A II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen. A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek. ( ) A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik. Az idézett határozat a III. kategóriára vonatkoztatva az alábbiakat tartalmazza: Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. Különleges óvatosság ajánlott az értékorientációk területén, mint például a kábítószerfogyasztás, a politikai radikalizmus vagy az idegengyűlölet esetében. Jelen esetben nem a szexualitás ábrázolásának módjával van a legnagyobb probléma, hanem a reklámfilmben felhasznált eszközökkel közvetített üzenetnek. A reklámfilm szlogenje a következő: Az éjszakáink szebbek, mint a nappalaitok. Ez a mondat egyértelműen utal arra, 9

10 hogy a hétköznapi emberek sivár mindennapjai mellett mások kihasználják az éjszakák nyújtotta lehetőségeket. Az üzenet amelyet az említett mondat közvetít önmagában nem lenne elítélendő, hiszen a fiatalok számára nagyon fontos az éjszakai élet, szórakozás és a pezsgés. A legnagyobb baj a szélsőségesen stilizált lehetőségekkel van. Egy olyan életforma jelenik meg a képernyőn, amely az átlagember számára nagy valószínűséggel elérhetetlen, ezen kívül elítélendő, vagy esetleg zavarba ejtően feszegeti a moralitás határait, mégis követendő példaként állítja a nézők számára. A szexualitás csupán közvetett formában jelent meg a kisfilmben, viszont a szexuális beállítottságot és alkalmazott szokásokat érintő, az utalás szintjét már átlépő képi megjelenítés érzékelhetően hathatott a kiskorúakra. A reklámfilm a maga nemében kifogástalan alkotásnak minősülhetne, érezhető rajta a nyugati kultúra behatása, amely a témáját is jócskán meghatározta. A Pesti Est műsorújság minden korosztály számára felvonultat programlehetőséget, a kultúra könnyű szegmenseitől egészen a komoly művészeti palettáig. A Pesti Estet népszerűsítő reklámfilm ennek ellenére kizárólag a fiatalokat célozza meg, amellyel önmagában nem is lenne probléma, viszont olyan életérzést népszerűsít, amelyet nem feltétlenül a 12 és 16 év közötti korosztálynak kell mintaként felmutatni. A Testület álláspontja szerint a Pesti Est reklámfilmje megsértette az Rttv. 5/A. (3) bekezdésében foglaltakat, hiszen olyan káros magatartásmintát (alkoholfogyasztás, extrém szexuális kalandok) népszerűsített, ami kedvezőtlenül befolyásolhatta a tizenhat éven aluliak erkölcsi fejlődését. Az Rttv. vonatkozó rendelkezése szerint: 5/A. (3) Időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének előre láthatóan nem lenne helye. A Testület eddig egy [1077/2003. (VII. 3.) számú ORTT határozat] határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/A. (3) bekezdésének sérelme miatt, amikor is felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület jelen esetben az Rttv (1) bekezdés c) pontja alapján kiszabható szankció mellett döntött. Igaz, hogy a műsorszolgáltatóra nem jellemző az adott norma megszegése, viszont az Rttv. kiskorúakat érintő rendelkezéseinek megtartásában nem tanúsít jogkövető magatartást. Súlyosbító tényezőként vehető figyelembe az a tény is, hogy a kifogásolt szpotot a műsorszolgáltató 45 alkalommal sugározta a törvény előírásával nem megegyező módon. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 5/A. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés jelen esetben történt megsértése miatt az Rttv (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett és a rendelkező rész szerint döntött. A szankcionálás alapját az Rttv (1) bekezdése c) pontja jelenti, amely szerint: Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, 10

11 Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (3) bekezdése biztosítja. Budapest, április 29. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök 11

12 Melléklet :00: :40: :40: :32: :31: :31: :07: :04: :03: :27: :27: :04: :22: :22: :21: :54: :45: :44: :28: :25: :25: :23: :10: :04: :31: :05: :13: :01: :29: :28: :27: :12: :11: :28: :25: :21: :06: :04: :02: :41: :26: :25: :56: :27: :56:20 12