AZ ÜGYINTÉZÉS SORÁN HASZNÁLATOS ALKALMAZÁSOK KEZELÉSÉNEK ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÜGYINTÉZÉS SORÁN HASZNÁLATOS ALKALMAZÁSOK KEZELÉSÉNEK ALAPJAI"

Átírás

1 AZ ÜGYINTÉZÉS SORÁN HASZNÁLATOS ALKALMAZÁSOK KEZELÉSÉNEK ALAPJAI A KORMÁNYABLAK ÜGYINTÉZŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 5. (E-KÖZIGAZGATÁS ÉS ÜGYINTÉZÉSI GYAKORLAT) MODUL Budapest, 2014

2

3 Szerzők Vas Zsoltné dr. Czímer István Makó Viktor Ujhelyiné Koleszár Melinda dr. Grenács Mariann dr. Szemerszki Zita dr. Orosz Mária dr. Dávid-Damó Ágnes dr. Zilahi-Soós Katalin Schindler Gábor Tringer Tamás Koncz Péter Lektorok dr. Rupp Zoltán Schindler Gábor

4

5 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Mit nevezünk kormányablaknak? Kormányablak ügyintézés általános bemutatása (munkakezdéstől munkavégzésig) Munkaállomások Időpontfoglalás a kormányablakokban Ügyfélhívás, ügyfélirányítás Tudástárba való belépés Bianco okmányokkal kapcsolatos feladatok Egyéb feladatok Korszerű informatikai eszközök Munkaidő vége a kormányablakban Az ügyintézés során használt alkalmazások Személyazonosító igazolvány és útlevél nyilvántartás (SZIG- ÚTLEVÉL) Az alkalmazás célja: Az alkalmazás felépítése: Bejelentkezés az SZIG-ÚTLEVÉL szakrendszerbe Egyes ügytípusok részletes bemutatása Személyazonosító igazolvány kérelem befogadása Ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítása Útlevél kérelem befogadása SZL-ben szereplő személy esetén Útlevél kérelem befogadása SZL-ben nem szereplő személy esetén NEK alapadat rögzítése Okmányügyintézés okmánynyilvántartás alapján TakarNet A TakarNet szakrendszer célja... 52

6 5.2 A TakarNet szakrendszeren keresztül elérhető online földhivatali szolgáltatások és a kormányablakokban intézhető ügyek bemutatása A TAKARNET szakrendszer alapvető felhasználási szabályai, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges digitális igazolványok Belépés a TAKARNET rendszerbe A TAKARNET szakrendszer felépítése: a főbb menüpontok és az elérhető szolgáltatások áttekintése A tulajdoni lap másolat lekérdezése, az adatmezők kitöltése A helyrajzi szám szerinti lekérdezés, a helyrajzi szám felépítése Speciális helyrajzi számok (egyéb önálló ingatlanok, társasházak, szövetkezeti házak) lekérdezése Lekérdezés az ingatlan címe alapján, speciális lekérdezési lehetőségek A papír alapú hiteles térképmásolat lekérdezése A lekérdezés sztornózása Fontos tudnivalók a tulajdoni lap másolat kiállításához használt biztonsági elemekről Fontosabb jogszabályok Az Integrált okmányrendszer (INTOKM) bemutatása Az alkalmazás célja Az alkalmazás felépítése A rendszer indítása / belépés Elveszett / eltulajdonított / megsemmisült lakcímet igazoló hatósági igazolvány pótlása Járművezetői engedéllyel kapcsolatos eljárások Kezdő vezetői engedély kiadására irányuló eljárás Vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás az egészségi alkalmasság lejárta miatt... 84

7 6.8 Vezetői engedély pótlására (eltulajdonítás, elvesztés, megsemmisülés) irányuló eljárás Nemzetközi vezetői engedély kiadására irányuló eljárás Ügyfélkapu regisztrációs rendszer Okmányirodai környezet Ügyfélkapu regisztrációs rendszer Kormányablakos (browseres) környezet Az Egyéni Vállalkozói Nyilvántartás használatának alapjai Bevezetés Bejelentkezés az Egyéni Vállalkozói Szakrendszerbe Az Egyéni Vállalkozói Szakrendszerben indítható ügytípusok Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése - Szünetelés megkezdésének bejelentése Szünetelés utáni folytatás bejelentése Egyéni vállalkozás adatainak megváltozása Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése Egyéni vállalkozói igazolvány érvénytelenítése Igazolvány kezelés Egyéb műveletek, felületek Hivatalból indított adatváltozás Lekérdezési felületek Nemzeti Jogszabálytár Röviden a jogszabály-gyűjteményekről A Nemzeti Jogszabálytár felépítése A Nemzeti Jogszabálytár tartalma A Nemzeti Jogszabálytár használata Céginformáció az e-cegjegyzek.hu oldalon keresztül

8 10.1 Az alkalmazás célja Az alkalmazás felépítése Keresés a cégnyilvántartásban Keresés a gyakorlatban A JÁROK és az STB Pénzügyi, számviteli, logisztikai, ügyviteli rendszer, mint szakrendszerek Az alkalmazások célja Az alkalmazások felépítése Belépés, kilépés, alapvető felhasználási szabályok A JÁROK-ban, és ahhoz kapcsolódóan az STB-ben intézhető ügyek Új jármű forgalomba helyezése Jármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírás) Jármű forgalomból kérelemre történő ideiglenes kivonása E betűjelű ideiglenes rendszámtábla és ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása Az STB szakrendszer további funkcióinak bemutatása Mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványa szakrendszer (PARKIG) általános bemutatása Az alkalmazás célja Az alkalmazás felépítése Alapvető felhasználási szabályok Intézhető ügyek Egyes ügytípusok részletes bemutatása Épitésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) Bevezető Az alkalmazás célja Az alkalmazás felépítése Regisztráció

9 13.5 Belépés, kilépés, alapvető felhasználási szabályok Az ÉTDR-ben intézhető ügyek Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása Hiánypótlás teljesítése Hiányok pótlása felhívás hiányában, valamint eljárás közbeni kérelmek Fellebbezés, fellebbezési jogról történő lemondás rögzítése Ügyfél tájékoztatása, hiteles másolat kiállítása Irodalomjegyzék, hasznos linkek

10

11 1 Bevezetés A kormányablak ügyintéző szakirányú továbbképzés 5. moduljának keretében összeállított és a kedves olvasó kezében tartott tankönyv célja kettős: - egyrészt a modul alapvetéseinek megfelelően kísérletet tesz arra, hogy átadja azokat a gyakorlati, napi munkavégzéssel kapcsolatos alapismerteket, melyek nélkülözhetetlenek a kormányablakokban történő tevékenységhez, - másrészt igyekszik olyan területeket érinteni, bemutatni, amik a korábbi modulokból esetlegesen kimaradtak, vagy elsajátításukhoz az ottaniaknál mélyebb ismeretek szükségesek. A tankönyv a kormányablak ügyintézők munkakezdéstől munkavégzésig tartó feladatainak általános bemutatásán túl valamennyi - kormányablak munkaállomáson használt - szakrendszert és az egyes ügytípusokat is röviden bemutatja. Mindez kiegészül egy e-learning tananyaggal, valamint jelenléti képzéssel is. Valamennyi modulfelelős, szerző, vagy oktató reménye az, hogy a fenti célok figyelemben tartásával és a leírt hármas oktatási vonal felhasználásával minden kormányablakban dolgozó ügyintéző elégséges alapismerteket szerez a napi munkavégzéshez, az eredményes ügyfélkiszolgáláshoz, a zavartalan működéshez. Mindez még akkor is igaz, ha minden hozzáértő tisztában van azzal, hogy a feladathalmaz egészének elsajátítása csak a tényleges, napi munkavégzés során lehetséges. 1.1 Mit nevezünk kormányablaknak? A kormányablak egy rendkívül érdekes és egyedi közigazgatási átalakítás, egy evolúciós folyamat eredményeképpen jött létre. A kormányablak ügyintézői képzés során bizonyára számtalanszor elhangzottak az alábbiak és több modul tananyagában is szerepeltek, de a tankönyv további fejezeteinek megértéséhez mindenképpen szükséges, hogy teljes képet lássunk, ismerjük az ok okozati összefüggéseket. A Kormány 2010-ben hirdette meg a közigazgatás átalakítására vonatkozó programját, illetve meghatározta azt a célt, amit az átalakítással elérni kíván. Így született meg a Magyary program és a Jó állam fejlesztési koncepció. Az azóta eltelt évek pedig valóban rendkívüli átrendeződést, átszerveződést hoztak. Első lépésként január 1-étől felállításra kerültek a Megyei-, illetve Fővárosi kormányhivatalok. A Kormányhivatalok hatásköreinek kijelölésével már látható volt az új rendszer sajátossága: integrál több, korábban szuverén módon működő szakigazgatási szervet (pl. Fölhivatal, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, stb.). E törekvések egyértelműen a korábbi széttagolt, szétaprózódott állapot megszűntetésére irányultak. Második lépésnek tekinthető, hogy a fentiekkel párhuzamosan megszületett a döntés, hogy az országosan 20 kormányhivatalnak az állampolgárok kényelme valamint a gyors és hatékony ügyintézés érdekében személyes ügyfélszolgálatot kell működtetnie. 11

12 Ennek a döntésnek az eredményeképpen jöttek létre az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok, ismertebb nevükön kormányablakok és ekkor országosan 29 helyszínen (köztük valamennyi megyeszékhelyen) kezdték meg működésüket. Az elérni kívánt cél az volt a kormányablakok létrehozásával, hogy a kormányhivatalok hatáskörei közül azokat az ügyeket, amelyekben az ügyfelek személyes megjelenése szükséges, egy helyen, kulturált körülmények között, magasan képzett szakembergárda közreműködésével, országosan egységesen lehessen intézni. A kezdetben 29 ügykörrel működő kormányablakok folyamatosan bővítették az ügyintézési spektrumot (és kicsit előreszaladva ma már 150 intézhető üggyel működnek). Ezek, az egyre elterjedtebb elnevezés szerint első generációs kormányablakok a kormányhivatalok szervezeti egységeiként fogadták - és egyes helyszíneken jelenleg is fogadják - az ügyfeleket. A harmadik - és talán a tankönyv, illetve tartalma szempontjából a legjelentősebb - lépés a Járási- és Fővárosi kerületi hivatalok felállítása volt január 1-jétől. A 175 járási- és 23 fővárosi kerületi hivatal tovább alakította a területi közigazgatást. A cél itt már az volt, hogy az egységesítést tovább folytatva újabb hatáskörök kerüljenek a kormányhivatalok feladatai közé (a járási hivatalok a kormányhivatalok területi kirendeltségeinek tekintendők). Így kerültek pl. a jegyzői hatáskörből az okmányirodai-, vagy a gyámhatósági feladatok a kormányhivatal hatáskörei közé. Bár ezzel a döntéssel a korábbi átszervezéshez képest - a humánerőforrást tekintve - kevesebb munkaerő került átcsoportosításra, de kétségtelen tény, hogy az országosan hagyományosan legtöbb ügyfelet fogadó okmányirodák átszervezésével ez az egyik legfajsúlyosabb cselekmény. Az átszervezett és a járási-, kerületi hivatalvezetők közvetlen irányítása alá kerülő szervezeti egységek az új struktúrában sok helyen az egyes kormányhivatalok és az őket irányító kormánymegbízottak döntésének megfelelően már hosszított nyitva tartással fogadták és fogadják az ügyfeleket. A tankönyv témájának szempontjából a negyedik lépés az, hogy a kormányablakok pozitív ügyfél-visszajelzései következtében az országos kormányablak-hálózat kialakításáról született döntés. Az országos hálózat kialakításának koncepciója több sarokponton nyugodott: - valamennyi államigazgatási ügy jelenjen meg a kormányablakok ügykörei között, legalább tájékoztatás szinten, - ezeket az ügyeket országosan egységesen kezeljék, így jöjjön létre egy közigazgatási tudásbázis, - a rengeteg ügyet csak magasan képzett és kvalifikált ügyintézők kezelhetik, így alakultak ki a képesítési feltételek és a kormányablak ügyintézői képzés szükségessége, - az ügyfelek igényeit maximálisan kielégítendő az ügyfélfogadási helyiségek 8-20 óráig tartó nyitva tartással üzemeljenek, így a kétműszakos működéshez elégséges létszámú munkatárs kerüljön képzésre, 12

13 - a kormányablakok egységes kinézetűek, arculatúak legyenek, valamennyi egyenlőnek tekintendő legyen szó az ügyintézői formaruháról, vagy az ügyek intézésében az országos hatáskör bevezetéséről. Ezen a gondolatmeneten haladva, több felmérés után, azokat értékelve született meg a döntés, hogy a kormányablak-hálózat a járási-, kerületi hivatalokba integrált okmányirodák bázisán jöjjön létre. A statisztikai adatgyűjtés és az ügyfélszokások megismerése után a kb. 290 okmányiroda helyett 364 kormányablak kialakítását tűzték ki célul, megkeresték azokat az arra alkalmas helyiségeket, melyek egy részén az átalakítás már elkezdődött, vagy be is fejeződött. Célul tűzték ki bevásárlóközpontok, vasúti pályaudvarok hálózatba való bevonását, mindezt azért, hogy az ügyintézés az állampolgárokhoz minél közelebb kerüljön. Ötödik lépés az országos kormányablak-hálózat kialakításának megkezdése, a kormányablak ügyintézői képzés szempontjából az érdemi munka. A tankönyv írásának pillanatában az evolúciós folyamat itt tart. Egy igazgatásszervezési szempontból rendkívül érdekes pillanatban vagyunk: - párhuzamosan működnek még az okmányirodák, - a fent leírt első generációs kormányablakok, - illetve az országos hálózat kialakításának megkezdése révén létrejött úgynevezett második generációs kormányablakok. A három hivatali egység közötti szervezeti elkülönítés talán a hatásköreik ismeretében a legkönnyebb. Ahogy arról már szó volt az első generációs kormányablakokban jelenleg kb. 150, az okmányirodákban kb. 85, míg a második generációs kormányablakokban kb. 235 ügyet lehet jelenleg intézni. A második generációs kormányablakok fenti ügyszáma nem véletlenül a másik két szám összege. Bár a cél az, hogy valamennyi államigazgatási ügykör kormányablak ügykör legyen - és a tervek szerint ennek a bevezetése a jövőben folyamatos lesz a jelenlegi informatikai feltételekkel ezekben a helyiségekben az okmányirodák és az első generációs kormányablakok ügykörei láthatóak el. Tankönyvünkben arra teszünk kísérletet, hogy az ezekben a második generációs kormányablakokban (illetve a továbbiakban: kormányablakokban) jelenleg, vagy a jövőben dolgozó, és a kormányablak ügyintézői képzésen résztvevő munkatársak számára nyújtson gyakorlati ismereteket, a napi munkavégzéshez pedig érdemi segítséget. 13

14 2 Kormányablak ügyintézés általános bemutatása (munkakezdéstől munkavégzésig) A kormányablak ügyintéző munkakezdésének valós ideje nem azonos az első ügyfél megérkezésének idejével. Ennek több oka is van: - számtalan olyan a későbbiekben részletesen is kifejtésre kerülő - feladatot kell előzetesen elvégezni, amikkel végezni kell az első ügyfél megérkezéséig, a zavartalan kiszolgálás megkezdéséig, - illetve a 8-20 óra közötti nyitva tartás és az ebből következő kétműszakos munkabeosztás átfedést igényel az egyes műszakok között. A legtöbb kormányablakban a fenti okok miatt a munkabeosztás a következőképpen alakul: - az első műszakban dolgozó munkatársak 7:30-tól 15:30-ig, - a második műszakban munkát végzők pedig 12:30-tól 20:30-ig dolgoznak. Ezen a módon elvégezhetőek a munkakezdést megelőző feladatok, illetve mindez már előrevetíti azt is, hogy az utolsó ügyfél távozását követően is vannak teendők (melyek kifejtése szintén meg fog történni). A 3 órás átfedésben valamennyi kormányablak ügyintéző a hivatali helyiségben tartózkodik, ami lehetővé teszi azon adminisztratív feladatok, illetve backoffice tevékenységek elvégzését is, amik szintén az ügyintézés, a gyakorlati munkavégzés velejárói (mindezek a tananyagban részletezésre kerülnek). Vegyük tehát sorba, hogy mik azok a teendők, amiket munkakezdéskor el kell végezni, illetve először is, hogy mik azok a perifériák, amiknek az előzetes ismerete nélkülözhetetlen az eredményes működéshez. 2.1 Munkaállomások A részletes bemutatás előtt le kell szögezni egy tényt a jelenlegi kormányablakok működéséről. Az informatikai feltételek rendelkezésre állása, illetve az úgynevezett okmányirodai környezet szigorú biztonsági előírásai miatt aktuálisan 3 fajta munkaállomást különböztetünk meg egy kormányablakban: - kormányablak munkaállomást, - okmányirodai munkaállomást, - egyéb, azaz kormányhivatali - járási munkaállomást. Tananyagunkban részletesen az első kettő kerül bemutatásra, az azokon való szakrendszerek gyakorlati működése lesz prezentálva mind a személyes, mind az e- learning oktatások során. Ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk, a jelenlegi feltételrendszer mellett a kormányablakos munkaállomáson az első generációs kormányablakok kb. 150 ügyköre, az okmányirodai munkaállomáson pedig a kb. 85 okmányirodai ügykör kerül intézésre, míg alap esetben a járási munkaállomáson folyik pl. egyelőre az iktatás. A távlati cél természetesen az, hogy valamennyi munkaállomás valamennyi feladat elvégzésére, valamennyi ügykör intézésére alkalmas legyen. Ehhez azonban le kell küzdeni az eltérő perifériaszükségletből eredő különbségeket, illetve biztonságosabbá kell tenni valamennyi hálózatot. 14

15 A. Kormányablak munkaállomás - Hardver A számítógépet, a hozzá tartozó monitort, egeret, billentyűzetet a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: NISZ) biztosítja és üzemelteti. A munkaállomás az ügyintézői belépéssel megszemélyesítésre kerül, és távolról monitorozható. - Nyomatkészítő A munkaállomásokhoz igaz általában más gépekkel megosztva - egy multifunkciós nyomtató kerül beüzemelésre, így ezekről a munkaállomásokról többek között a scannelési, faxolási feladatok is elvégezhetőek, melyekre a későbbiekben bevezetésre kerülő (de a tankönyvben már előre bemutatott) elektronikus ügyintézési feladatokhoz mindenképpen szükség lesz. - Belépés A munkaállomásba való belépés a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban: KEKKH) által generált felhasználónév jelszó párossal lehetséges. Az ügyintéző az azonosítását követően érheti el azokat az ügyek elvégzéséhez nélkülözhetetlen és a későbbiekben részletesen is tárgyalt szakrendszereket, mint pl. a Takarnet (Fölhivatal), vagy az ÉTDR (Építéshatóság). Tekintettel arra, hogy a kormányablak munkaállomáson nem történik pl. okmánynyomtatás, nincs szükség biztonsági okmánynyomtatóra, vagy bianco okmányokra, ez egy egyszerűbb felépítésnek, perifériaszükségletnek tekinthető. B. Okmányirodai munkaállomás - Hardver A számítógépet, a hozzá tartozó monitort, egeret, billentyűzetet szintén a NISZ biztosítja és üzemelteti. Ezek a munkaállomások azonban az országos nyilvántartási rendszerekben való munkavégzési feladatoknak köszönhetően sokkal szigorúbb felügyelet alá esnek. Minden időpontban pontosan kell ismerni a felügyeleti szerveknek, hogy melyik ügyintéző, mikor, kinek az ügyeit intézi, milyen bejegyzéseket tesz az országos nyilvántartásokban, mikor módosít, töröl, vagy éppen lekérdez. A munkaállomásokon található szakrendszereknek on-line kapcsolatban kell lenniük egymással (a későbbiekben ennek okai részletezésre kerülnek), ezt pedig a KEKKH biztosítja. - Nyomatkészítő A munkaállomásokhoz általában más géppel megosztva - egy normál, illetve általában szintén más munkaállomással megosztva - egy biztonsági okmánynyomtató tartozik. A normál, adatlap készítésre alkalmas nyomtató a frontoffice munkahelyeknél általában multifunkciós eszköz, aminek a szigorú biztonsági előírások következtében egyelőre csak a nyomtatási és másolási funkciói lettek elérhetők. (Természetesen a távlati cél itt is a teljes funkcionalitás.) A photoshop munkahelyeknél, illetve egyes backoffice 15

16 munkaállomásokon a feladatokhoz az úgymond hagyományos, asztali lézernyomtató biztosított. Az okmánynyomtatáshoz biztonsági okmánynyomtatók kerültek beüzemelésre, amik feladattól függően - lézeresek (forgalmi engedély, egyéni vállalkozói engedély), vagy - tintasugarasok (ideiglenes személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetve mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa) lehetnek. Ezeket a nyomatkészítőket a nemzetbiztonsági szempontból irányadó hatóságoknak előzetesen jóvá kellett hagyniuk. - Lamináló A kormányablak okmányirodai munkaállomásain gyártott okmányok sértetlenségének biztosításához szükség van arra, hogy a laminálón az elkészült okmányok átsütésre kerüljenek. A lézer biztonsági okmánynyomtatón gyártott okmányokat két papírlap között, a tintasugaras okmánynyomtatón gyártott okmányokat ezen kívül szilikon tokkal védve kell, bizonyos hőmérsékleten átengedni, átsütni. Így kerül biztosításra az, hogy külső eszközzel az okmányon változtatni ne lehessen, az adattartalom vagy a szilikon tok által legyen védve, vagy pedig az okmányba égjen. - Vonalkód olvasó Ennek az eszköznek a segítségével gyorsan, hiba nélkül, a tévedés lehetőségét kizárva kerülhetnek beolvasásra pl. a bianco okmányok száma, a készpénz-átutalási megbízások-, vagy pl. a műszaki adatlapok számai. - Kártyaolvasó A fejezetben ismertetetésre kerülő ügyintézői belépéshez azonosításhoz szükséges chip kártyák beolvasására szolgáló eszköz, ami a legtöbb munkaállomásokon már a billentyűzetbe beépítve található. - Bankkártyás terminál Általában munkaállomások között megosztva használatos, elektronikus fizetést lehetővé tévő eszköz, ami terminálból és pinpad-ből áll. (A fentieken túl fontos megemlíteni, hogy a kormányablakokban az okmány- és adatfelvételezéshez használt Photo fülkéhez kapcsolódó periféria állomány kiegészül egy lapscanner-el (amivel a felvételezett aláírás kerül elektronikusan rögzítésre), egy ujjnyomat-olvasóval (ami az útlevél adat-felvételezéshez és elkészült okmány kiadáshoz használatos), egy e-passport reader-el (ami az elkészült útlevél kiadásakor kerül használatba), illetve egy kamerával (amivel maga a fényképfelvételezés megtörténik) egészül ki. (Pl. egy útlevél-kérelem benyújtásakor a lapscannerrel rögzített aláírás, az ujjnyomat-olvasóval felvett ujjnyomat és a kamerával készített arcképmás adja az adott ügyfélről a teljes adatállományt.) - Belépés A kormányablakok okmányirodai munkaállomásaiba való belépés és az ügyintéző azonosítása többlépcsős. 16

17 a. Magába a munkaállomásba való bejelentkezéshez szükség van egy a korábbiakban már említett chip kártyára, az úgynevezett smart kártyára. A kártyát járási-, vagy kerületi hivatalvezető igényelheti meg a kormányablak munkatársainak. Az igényléshez formanyomtatványt kell kitölteni, ami az okmányirodai feladatokat ellátó munkaállomás egy alkalmazásáról, az OKOM-ról (jelölése a felületen: INFÓK) tölthető le. A jogosultságok kezelése gomb megnyomása után: A kitöltött nyomtatványt faxon, vagy scannelve (azaz elektronikusan) kell eljuttatni a KEKKH Help-Desk osztályára. A KEKKH előállítja a chip kártyát, beállítja a nyomtatványon kért jogosultságokat és a kártyát, valamint a hozzá generált pin kódot (5 számjegy) külön borítékban, futárszolgálat segítségével juttatja el az adott kormányablakba. 17

18 b. Következő szint, hogy az előző pontban ismertetett nyomtatvány segítségével a KEKKH Help-Desk osztálya nem csak kártyát, hanem felhasználónevet és jelszót is generál a kormányablak ügyintézőnek. Ha azt mondjuk, hogy chip kártyával és a pin kóddal érhető el a kormányablakban található munkaállomáson maga az okmányirodai környezet, akkor a felhasználónév jelszó páros biztosítja az egyes szakrendszerekben való azonosítást. Bármelyik szakrendszerbe kívánunk bejelentkezni, a következő, vagy hasonló képernyő tárul elénk: A felhasználónév egy betűkből és számokból álló állandó kombináció, míg a jelszó az ügyintéző által szabadon megváltoztatható. Ezzel a kétlépcsős azonosítással valósítható meg az, hogy az országos szakrendszereket és így a személyes adatokat kezelő alkalmazásokat csak a megfelelő szakértelemmel rendelkező tisztviselők használhassák, illetve, hogy minden mozzanat, minden részfolyamat pontosan azonosított és visszakereshető legyen. C. Egyéb, azaz kormányhivatali - járási munkaállomás - Hardver Ez a számítógép, monitor, billentyűzet a kormányhivatal tulajdonát képezi, kormányhivatali üzemeltetésben van, így általában a kormányhivatal is biztosítja (bár a már kialakított kormányablakokban a NISZ-től ingyenes használatba kapták). 18

19 - Nyomatkészítő A járási munkaállomáshoz tarozó nyomtatót - az előző pontban írtak következtében - szintén a kormányhivatal biztosítja. Tekintettel erre, biztonsági előírások itt nincsenek, hiszen olyan szakrendszer nem érhető el, ami személyes adatokat kezelne. - Belépés Szintén a kormányhivatal felelősségi körébe tartozik. A munkaállomás munkakezdés előtti üzembe helyezését követően, a szükséges szakrendszerekbe való belépés után kezdődhet meg az ügyfélfogadás, melynek azonban további előfeltételei vannak. Ilyen pl., hogy a kormányablak ügyintézőnek már nyitás előtt rendelkezésre kell, hogy álljanak az aznapi munkavégzéshez szükséges bianco okmányok, vagy pl. a különleges, a többi ügytípustól eltérő eszközök (pl. eltérő papír a térképmásolatok kiadásához). Mindezekre a feladatokra fel lehet készülni a korábbi időszakok ügyfélstatisztikáinak figyelembevételével, vagy az aznapra bejelentkezett ügyfelek számának, az intézendő ügyeknek a pontos ismeretével. 2.2 Időpontfoglalás a kormányablakokban A kormányablakokba történő időpontfoglalás egy rendkívül érdekes és sarkalatos pontja a napi működésnek. A történeti hagyományok következtében egy rendkívül heterogén környezet működött és működik napjainkban is, melynek megoldására, felszámolására a közeljövőben biztosan számíthatunk. A történeti hagyományok kifejezést az első generációs kormányablakok és az okmányirodák időpontfoglalási szokásai közötti különbségre értjük. A. Első generációs kormányablakok: Ezekben a hivatali helyiségekben az időpontfoglalás nem lehetséges. Az ügyfelek a hosszított nyitva tartási időben személyesen kereshetik fel az ügyintézőket, de arra nincs lehetőség, hogy előre meghatározott időpontra menjenek. Vélhetően a megalakulásukkor nem tartották az irányítók szükségesnek a fenitek bevezetését, ami azóta a növekvő ügyfélforgalom és ügyféligények következtében megváltozott. Figyelemmel kell azonban arra is lenni, hogy az első generációs kormányablakok a közeljövőben második generációssá alakulnak ahol a lentiekben ismertetett koncepció lesz használatban -, így erre a csekély időszakra már nem szükséges időt és energiát és nem utolsó sorban pénzügyi forrásokat fordítani az utólagos kialakításra. B. Okmányirodák: Itt jelenik meg igazán a már említett heterogén környezet. - Léteznek olyan okmányirodák, amik időpontfoglalási lehetőség nélkül működnek. 19

20 - Vannak olyan okmányirodák, ahol az időpontfoglalás a KEKKH által működtetett és a honlapról elérhető, Internetes központi szolgáltatási keretrendszerben (továbbiakban: XR) lehetséges. - A harmadik csoport az XR lehetőségein túl az adott iroda ügyfélhívó rendszerét szállító szolgáltató időpontfoglalási lehetőségeit is használja (ezek általában pl. az adott település honlapjáról érhetőek el). Az első csoportba tartozó irodák a kormányablakká alakulással mindenképpen változtatni fognak a korábbi bevett szokáson, hiszen a pozitív ügyfélélmény egyik meghatározó eleme a teljes körű kiszolgálás, ami magába foglalja az időpontfoglalási lehetőségek biztosítását is. A második és harmadik csoport munkája viszont egyszerűsödni fog (ennek részletezése e fejezetben megtalálható). Jelenleg az XR rendszert az ügyintézők az okmányirodai munkaállomásokról, mint szakrendszert érik el. Használatának segítségével minden munkanap reggelén az időpontot foglalók a rendszerből az egyes ügytípusokra való bontás logikáját alkalmazva kategorizálhatók. Amennyiben a helyi ügyfélhívó rendszert szállító vállalkozó időpontfoglaló rendszere is használatban van, akkor mára már ez a rendszer kommunikál az XR-el, így az időpontok minden reggel migrálásra, összefésülésre kerülhetnek, és teljes kép nyílik az aznapra időpontot foglaló ügyfelekről. C. Kormányablakok: Az időpontfoglalásra vonatkozó koncepció több lában áll, több gondolatmenet vezet a lent kifejtett megoldás kialakulásához. Nagyon fontos alapelv, hogy a XXI. századi ügyfélszokásoknak már elválaszthatatlan része az időpontfoglalási lehetőség biztosítása. Ez azért célravezető, mert 20

21 - valamennyi statisztikai adat (KEKKH) azt támasztja alá, hogy az időpontfoglalások száma rohamosan növekszik, - sokkal paraméterezhetőbb az aznapi munka, ami igazgatásszervezési, munkaerőátcsoportosítási szempontból lényes és - nem utolsó sorban az ügyfél-statisztikai beszámolók elkészítése is egyszerűbb. Másik alapelv, hogy a fent leírt heterogén környezet a kormányablakok egységes hálózatában már nem kívánatos. Homogenitásra van szükség, hiszen valamennyi kormányablak pontosan ugyanazon elvek alapján kell, hogy működjön, ami az időpontfoglalási lehetőségek biztosítását is magába kell, hogy foglalja. A fentiek figyelembe vételével, az egykori Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium szakmai felügyelete alatt került fejlesztésre a Járási hivatalok központi időpontfoglalóés ügyfélirányító kommunikációs alkalmazása (továbbiakban: Központi időpontfoglaló). A Központi időpontfoglaló egy, az XR-t, illetve a szigetszerűen elkülönítve működő egyéb rendszereket felváltó alkalmazás. Remélhetőleg mire a tananyagot kezébe veszi az olvasó, addigra már valamennyi kormányablakban bevezetésre kerül. A Központi időpontfoglaló: - ahogy az elnevezése mutatja, valamennyi kormányablakra kiterjesztésre kerül, így a heterogén környezet és az esetleges duplikációk megszüntetése történik meg, - valamennyi érintett ezt a rendszert fogja használni, így jogosultságtól függően az ügyfelek, a kormányablak ügyintézők, vagy pl. a KEKKH Kormányzati ügyfélvonal munkatársai is azonos adatbázisban foglalnak időpontot, - a korábbiaktól eltérően az időpontfoglalási lehetőség a járási hivatalok valamennyi ügyfélfogadással foglalkozó szervezeti egységére kiterjesztésre kerül. A rendszer központi, mert: - a központból, az egyéb alkalmazásokat is támogató szerverkörnyezetből működtetik, - az üzemeltetése is legfelsőbb szinten történik, - valamennyi rendszerben érintett ezt használja és - több helyi sajátosság a központból lesz paraméterezhető, illetve változtatható. Központból lesz paraméterezhető pl. a helyi ügyfélhívó rendszerek (bővebb leírás a következő fejezetben lesz megtalálható) érintőképernyőjének menürendszere. Ennek az az oka, hogy a dinamikusan változó kormányablak ügykörök következtében előfordulhat, hogy akár hetente kell majd változtatni a menürendszert, aminek legegyszerűbb megoldása, ha az egyetlen művelet elvégzésével, országosan egységesen kerül megváltoztatásra. A Központi időpontfoglaló automatikus statisztikai adatkészítés céljából online kommunikációt folytat egyrészt a helyi ügyfélhívó rendszerekkel, másrészt a Közigazgatási- és Igazságügyi Hivatal által fejlesztett és működtetett Központi vezetői információs rendszerrel (továbbiakban: KVIR). A két kapcsolat révén valamennyi kormányablak időpontfoglalási szokásairól, ügyfélszámáról, ügytípusairól konkrét és valós képet kaphatnak akár frontoffice 21

22 ablakra, vagy ügyintézőkre lebontva mind a kormányhivatalok, mind a kormányablakok. A rendszer alkalmazkodik a helyi kormányablak sajátosságaihoz, mert: - felhasználói jogosultságtól függően lehetősége lesz helyi járási hivatalvezetőnek, vagy kormányablak vezetőnek arra, hogy a sajátosságoknak megfelelően állítsa pl., a foglalható időpontok számát, - az aznap nyitva lévő frontoffice munkaállomásokat, vagy - az egyes ügytípusok esetén beállítsa az ügytípusra jellemző ügyintézési időt. Összefoglalva a fentieket a Központi időpontfoglaló a legkorszerűbb technikákat alkalmazva alkalmas lesz mindarra a feladatra, aminek meg kell felelni egy modern ügyfélkiszolgálást és ügyfélirányítást fókuszba helyező rendszernek és bevezetése mind az ügyfelek, mind a felső vezetők, mind a kormányablakok megelégedésére fog válni. 2.3 Ügyfélhívás, ügyfélirányítás Az időpontfoglalás fejezetben leírtakhoz nagyban hasonló módon a helyi ügyfélhívásnak is megvannak a maga sajátosságai. Ebben a témakörben is rendkívül heterogén környezetről beszélhetünk. Az ügyfélhívó nélküli működés - bár jelenleg a napi gyakorlatban sok példát láthatunk rá -, a kormányablakokban nem lesz már elfogadott. Ennek legfontosabb okai, hogy - a XXI. századi ügyfélirányítás kivitelezhetetlen a korszerű ügyfélhívó rendszer nélkül, hiszen a kormányablakok okmányirodai- és kormányablak munkaállomásokká való bontása miatt nagyon fontos, hogy az ügyfél mindig a kellő szakértelemmel rendelkező ügyintézővel kommunikáljon, - a korunkban kiemelten fontos akadálymentesítés többek között a helyi ügyfélhívó rendszer használatával valósítható meg, - a fent leírt Központi időpontfoglaló rendszer statisztikai adatkészítése megkívánja, hogy valamennyi kormányablakból adatokat nyerjen. Azok az irodák, ahol jelenleg működik helyi ügyfélhívó rendszer sem felelnek meg a kívánalmaknak, hiszen - pl. nem a korszerű technológiai vívmányokat alkalmazzák (nyomógombos felépítés, kábelezés, asztali hardver-igényű rendszerek), - esztétikailag is nagyban különbözik a színvonaluk, de az egységes arculatnak semmiképp nem felelnek meg, - illetve nem képesek kommunikációra a Központi időpontfoglaló rendszerrel. A kormányablakokba elhelyezésre került, illetve kerülő helyi ügyfélhívó rendszerek szintén a Központi időpontfoglaló fejlesztését koordináló kör közreműködésével kerültek beszerzésre. A helyi rendszerek mindegyike: - érintőképernyős, álló sorszámosztó terminált alkalmaz (melynek érintőképernyőjét, ahogy korábban is olvashatták a Központi időpontfoglaló paraméterezi), 22

23 - a terminál akadálymentesített és egy külön beszerzés keretében készített hangostérképet is tartalmaz (ami gombnyomásra meghallgatható), - mind a terminál, mind maga a rendszer hangbemondásra képes, - a sorszámok megjelenítése a kor kihívásainak megfelelően LCD kijelzőkön történik, - a terminál és az ügyintézői pultok wifi hálózat segítségével kommunikálnak, - a kormányablak munkatársak ügyintézői felülete egy webes elérhetőségű rendszer, ami táblagépről működtethető. Ami a korábbiakhoz képest mindenképpen újdonság és így a működés kritikus pontja a wifi hálózat használata, illetve a táblagépen való működés. Ezek együttese biztosítja, hogy az egyes munkaállomásokhoz beállításuktól függetlenül átcsoportosíthatóak legyenek a kormányablak munkatársak, illetve, hogy ne kelljen az amúgy is leterhelt hálózatokat további kábelezési struktúrákkal ellátni. Az előző két fejezetben leírt időpontfoglaló rendszer, illetve helyi ügyfélhívó rendszer együttes használatával egyrészt minden munkanap reggelén előre látható az aznapi ügyfélforgalom nagysága, átcsoportosíthatók az ügyintézők, másrészt megvalósulhat a modern ügyfélirányítás és a statisztikai adatok is automatikusan, humánerő-ráfordítás nélkül elkészíthetőek (KVIR). 2.4 Tudástárba való belépés A kormányablak ügyintézői képzés 4. moduljában megismert Tudástárba való belépés a következő feladat munkakezdéskor. Tekintettel arra, hogy a Tudástár oktatására más modul hívatott, a részletesebb elemzéstől itt eltekintünk. 23

24 2.5 Bianco okmányokkal kapcsolatos feladatok A bianco okmányokkal való munkavégzés elkerülhetetlen része a kormányablak napi működésének (bár nem szükséges valamennyi ügytípushoz). A fejezetben részletezésre kerülő feladatok a kormányablakok okmányirodai ügyköreihez kapcsolódnak, a kormányablak ügykörök bianco okmány nyomtatással és okmánygyártással kapcsolatban nem tartalmaznak tételeket. A bianco okmányok az Állami nyomda által, adattartalom nélkül kinyomtatott okmányok, melyek rendelése, kiadása és visszavétele egy okmányirodai munkaállomásról elérhető szakrendszerben, az STB szakrendszerben (részletes funkcionális bemutatására a következő fejezetben kerül sor) történik. A bianco okmányok nyomon követése kiemelt jelentőségű, minden okmány életútját pontosan ismerni kell. Részletes információ szükséges arról, hogy mikor, melyik kormányablakban, melyik ügyintéző, milyen célra használta fel. Mindezek következtében az okmányok minden munkanap reggelén az adott ügyintéző részére kiadásra kerülnek (az arra felhasználói jogosultsággal rendelkező személy, általában a vezető által) és munkanap végén el kell velük számolni, vissza kell őket venni. Tekintettel arra, hogy a fentieket a kormányablak ügyintézők munkába illesztő képzése során kiadott tananyagok is tartalmazzák, jelen tankönyvben csak felsorolásuk, képernyőképeik bemutatása történik meg. A kormányablak kijelölt ügyintézőjének első feladata az, hogy a negyedévente érkező, az előző negyedév ügyfélforgalma alapján kalkulált darabszámú és az Állami futárszolgálat által a helyszínre szállított bianco okmányokat átvegye, azok a kormányablak raktárába kerüljenek. Ennek ügyintézésre tehát az STB szakrendszerben kerül sor: Amennyiben az érkezett bianco okmány mennyisége nem elegendő, lehetőség van a rendszeresen felüli, úgynevezett rendkívüli rendelésre is, a lenti felületen: 24

25 A rendelt mennyiséget a KEKKH illetékes munkatársai bírálják el és amennyiben indokolt, akkor a szükséges bianco okmányok kormányablakba való eljuttatásáról is gondoskodnak (ennek a rendszernek az analógiájára lehet rendelni a kormányablak feladatvégzéshez kötődő egyéb eszközöket, nyomtatványokat is). A bianco okmányok nyomon követését a következő felület szolgálja: Az okmány számának a beírásával pontosan nyomon követhető, hogy a bianco okmány mikor került gyártásra, mikor került az adott kormányablak raktárába, mikor lett felhasználva és pontosan mely ügy intézése során került rögzítésre. 25

26 Az ügyintézők számára történő okmánykiadás ahogy a fentiekben részletesen is magyarázásra került mindenképpen szükséges és maguk a szakrendszerek is úgy lettek felépítve, az adatkapcsolatok úgy kerültek kialakításra, hogy az adott ügyintéző csak úgy tud bianco okmányra nyomtatni, azaz okmányt gyártani, ha az adott okmány részére előzetesen kiadásra került. (Ahogy arról már szó volt, a munkanap végén az okmányokkal el kell számolni, az okmányokat vissza kell venni és jelölni kell, hogy az adott okmány felhasználásra került, el lett rontva, vagy selejtes (nyomdai hibás) volt, esetleg fel nem használt állapotban a raktárba visszakerülhet és másnap ismételten kiadható.) 26

27 2.6 Egyéb feladatok Ez az alfejezet egy összefoglaló része a tankönyvnek, kísérletet tesz arra, hogy bemutassa azokat az eddig fel nem sorolt feladatokat, amiket a kormányablak ügyintézőknek munkavégzésük során el kell még végezniük. A felsorolás egyrészt a terjedelmi határok miatt nem lehet teljes, másrészt egyes folyamatok, ügyintézési módok a kormányablak ügyintézői képzés más moduljaiban kerülnek oktatásra, így jelen fejezetben csak említés szintjén merülnek fel. A. Fizetés a kormányablakokban A kormányablakokban való fizetési módokat jelen állapot szerint a kormányablak ügyintézés okmányirodai ügyintézés jól ismert bontása alapján két részre oszthatjuk. a. A kormányablak feladatokat ellátó munkaállomások ügyeiben: A fizetés készpénz-átutalási megbízáson lehetséges. Amelyik kormányablak helyiségben pénztár működik, ott az ügyfelek annyiban kényelmesebb helyzetben vannak, hogy a készpénz-átutalási megbízással nem kell a legközelebbi postát felkeresniük. (Kétségtelen tény, hogy ezekben az ügykörökben a fizetés megoldása kidolgozásra vár. Nem engedhető meg, hogy egyes ügyekben mind az ügyintéző, mind az ügyfél kiszolgáltatott legyen a posta nyitva tartásának. A probléma megoldása lehetséges a posták kormányablakba való kihelyezésével, a postai nyitva tartási idők meghosszabbításával, de a sokkal korszerűbb és célravezetőbb módszer az elektronikus fizetési módok ez irányú kiterjesztése lenne.) b. Az okmányirodai feladatokat ellátó munkaállomások ügyeiben: A fizetés készpénz-átutalási megbízással, annak postai, vagy amennyiben működik, házipénztári befizetésével, vagy elektronikusan, POS terminál használatával, azaz bankkártyás fizetéssel lehetséges. (Látható, hogy az okmányirodai ügykörök esetében a bankkártyás fizetés megoldott, de folyamatban van az egész kormányablakra kiterjesztve a virtuális fizetés, azaz a VPOS fizetés fejlesztése is hiszen ebben az esetben terminálra sem lenne szükség.) B. Backoffice feladatok a kormányablakokban A backoffice feladatok ismertetéséhez a legegyszerűbb az úgynevezett ügyiratos - ügyirathoz köthető feladatok és az egyéb feladatok elhatárolást használni. a. Ügyirathoz köthető feladatok: A gyakorlati szempontú megközelítéshez célravezető ezen a kategórián belül is elválasztani a kormányablakos feladatvégzéshez, illetve az okmányirodai ügykörökkel kapcsolatos feladatvégzéshez köthető teendőket. 27

28 - Kormányablakos ügykörökhöz köthető ügyiratos feladatok A kormányablakos ügyiratokkal kapcsolatos feladatvégzéshez érdemes ismertetni azt, hogy a már többször említett és a későbbiekben tervezetten bevezetésre kerülő kb ügykörnek az ügyintézés módja, az ügyintézés típusa szerint mi is a megoszlása: Tájékoztatás Továbbítás Ügyintézés Ügyintézés Érdemi Azonnali Az érdemi és az azonnali ügyintézés néhány kivételtől eltekintve az okmányirodai feladatellátáshoz köthető ügyköröket foglalja magába. Ebből megállapítható, hogy a klasszikus kormányablak ügykörökben az ügyintézőknek vagy tájékoztatást kell nyújtaniuk, vagy az ügyfél által előterjesztett kérelmeket az illetékes és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekhez kell továbbítaniuk. Az így keletkező ügyiratok ügyintézési módja tehát bár nagy számuk miatt rengeteg adminisztrációs teherrel járnak nem tekinthető bonyolultnak. - Okmányirodai ügykörökhöz köthető ügyiratos feladatok Az okmányirodai ügykörök indokolják igazából a backoffice ügyiratos feladatokhoz köthető magas szakmai tudás és - felkészültség igényét. Bonyolultságuknak köszönhetően csak rendkívül képzett és odafigyelésre képes kormányablak ügyintéző végezhet ezen a területen munkát. Az okmányirodai feladatvégzéshez köthető jogvitás ügyek és azok intézése a munkába illesztő képzés során részleteiben is oktatásra kerül, így jelen tankönyvben csak felsorolás szinten kerülnek megemlítésre. Elsajátításukhoz az oktatáson túl rengeteg gyakorlás és az ügyek legapróbb részletekbe menő ismerete szükséges. Az okmányirodai feladatvégzéshez köthető jogvitás, ügyiratos ügyek (a teljesség igénye nélkül): - közlekedési igazgatási ügyek, - vezetői engedélyekkel kapcsolatos ügyek, - egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyek, - mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványával kapcsolatos ügyek, - személyi igazolvánnyal-, útlevéllel-, személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyek. Rengeteg jogszabály pontos ismerete, monotonitástűrés és szakmai igényesség szükséges a mindennapi, gyakorlati munkavégzéshez. Felhívom a figyelmet a kritikus kiadmányozási kérdésre is. A jogszabály alapján a járási hivatal vezetője a kiadmányozásra jogosult, aki ezt a hatáskört a kormányablak vezetőjére, illetve más arra felhatalmazott személyekre delegálhatja. Kiemelten fontos, hogy a kétműszakos működésben mindig legyen a kormányablakban kiadmányozásra jogosult, hiszen vannak olyan ügyek ahol az iratok azonnali elkészítésére és ügyfélnek való kiadására van szükség. 28

29 b. Egyéb backoffice feladatok A nem szorosan az ügyiratok jogszabály- szabta intézéshez köthető feladatok jellemzően adminisztratív jellegűek. Ezek közül jelen fejezet az iktatási postázási, valamint a napi anyag elküldési feladatokat emeli ki. - Iktatás - postázás A kormányablakok iktatási feladatai a kormányhivatalok által szabályozott működési modell alapján kerülnek ellátásra. Az egységes iratkezelés, az iratrögzítés, az egyes határidők betartása rendkívül fontos. Az iratkezelés a kormányhivatalok egységes iratkezelő rendszerében történik. Különbséget tehetünk a kormányablakok között abban a tekintetben, hogy van ahol valamennyi kormányablak ügyintéző, van ahol erre a feladatra kijelölt ügyintézők végzik ezeket a teendőket. A postázási feladatok végzésében is fellelhető a fenti elkülönítés, sőt különbség tehető más tekintetben is. A kormányablakokban helyi szinten - a napi gyakorlatot figyelve - csak az iratok borítékolása, postakönyvbe rögzítése történik meg. Maga a postázás járási szinten valósul meg. Azokban a kormányablakokban, amik a járási hivatallal közös épületben működnek ezek a folyamatok gyorsabbak, mint ott, ahol a járási hivatal helyiségébe még külön el kell juttatni a postázandót. - Napi anyagok küldése A kormányablakok okmányirodai frontoffice feladatai során olyan kérelmek keletkeznek, amik következtében változtatások történnek az országos nyilvántartásokban. Ezeket a kérelmeket, változtatást indokoló iratokat jogszabályban előírt módon - meg kell őrizni. Az iratok őrzését a KEKKH látja el, így a munkanap végén valamennyi aznap keletkezett ilyen jellegű dokumentumot meg kell küldeni a KEKKH arra illetékes osztályának. A napi anyag megküldésekor érdemes ellenőrizni, hogy a kérelmekhez köthető valamennyi lényeges irat csatolásra kerül-e, valamennyi, a változtatást indokoló dokumentumot a napi anyag tartalmazza-e. Ennek időigényes ellenőrzése szakmai hozzáértést és az ügytípusok konkrét ismeretét igényli. 2.7 Korszerű informatikai eszközök A kormányablakok több olyan informatikai eszközzel lettek felszerelve, amik a korábbiakhoz képest mindenképpen előrelépésnek számítanak. Az első generációs kormányablakok és az okmányirodák gépállománya, eszközparkja a technológia rohamos fejlődését figyelembe véve már nem felet meg a kor kihívásainak. Mind a számítógépek, mind a hálózatok sebessége már akadályozta, lassította a munkavégzést. A fentieket súlyosbította, hogy a számítógépekhez tarozó perifériák már nem szolgálták ki a megnövekedett ügyfélszám és ügyfélkritériumok következtében fellépő igényeket (pl. az első generációs kormányablakok irodai helyiségenként egy multifunkciós nyomatkészítővel rendelkeztek). 29

30 Mindezeket figyelembe véve az informatikai eszközök lecserélése következett be. Valamennyi kormányablakos munkaállomás (függetlenül attól, hogy kormányablakos, vagy okmányirodai feladatokat lát el) kormányzati beszerzéseknek és több Európai Uniós projektnek köszönhetően új, gyors és nagy memóriaállománnyal rendelkező gépekkel lett ellátva. Ezt kiegészítendő új monitor, billentyűzet, illetve az okmányirodai feladatokat ellátó munkaállomáson új vonalkódolvasó került elhelyezésre. A perifériák tekintetében új multifunkciós nyomatkészítők, biztonsági nyomtatók, laminálók, scannerek is beszerzésre kerültek. A minőségi cserét hálózati sebességnövelés is kiegészítette, így a leírtaknak köszönhetően a kormányablakban történő munkavégzés jelentősen felgyorsult. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a fent felsorolt eszközök funkcionalitásukat tekintve már az előre gondolkodás jegyében kerültek beszerzésre. Ilyen, a jövőben több új ügyintézési módot kiszolgáló eszköz a kormányablakokban a multifunkciós nyomtató és a táblagép. A. Multifunkciós nyomtatók Mindenki számára ismert, hogy a jövőbeni célok között szerepel az elektronikus közigazgatás elterjesztése, az elektronikus úton intézhető ügyek körének kiszélesítése. Ezekre természetesen nem nyújt megoldást egy multifunkciós eszköz, de első lépésnek tekinthető a tisztán elektronikus, papírmentes ügyintézés felé vezető úton. A vonatkozó jogszabályi környezet már lehetőséget ad arra, hogy a közigazgatási szervek elektronikusan fogadják a hozzájuk érkező kérelmeket. Ennek legegyszerűbb megvalósítási módja a multifunkciós eszközzel való digitalizálás, azaz a scannelés. Egyelőre néhány informatikai eszköz még hiányzik a rendszerből, de a tervezett folyamat a kormányablakokban a következő lenne: - az ügyfél által benyújtott kérelem a multifunkciós nyomatkészítő segítségével scannelésre kerül, - a scannelt irat automatikusan az ügyiratkezelő rendszerbe kerül (az alkalmazás automatikusan iktatja is), - a rendszerből a scannelt, iktatott iratcsomag elektronikusan a címzett szervezet részére továbbításra kerül, - a címzett szervezet elektronikusan befogadja a kérelmet. A leírt folyamattal megvalósítható, hogy nyomtatás nélkül kerüljön egy kérelem az arra illetékes közigazgatási szerv elé, de mindennek előfeltétele, hogy az ügyfél is beleegyezzen abba, hogy nem kap a kérelem befogadásáról papírra nyomtatott igazolást. Ennek a megvalósításához a tervek szerint az alábbi eszköz kerül használatba. B. Táblagép A táblagépek kormányablakokban való használata egy rendkívüli újítás a közigazgatásban. A modern kor kihívásainak megfelelő táblagép az informatikai fejlődés számtalan vívmányának felhasználására alkalmas. 30

31 A táblagép és az azon futó alkalmazások legfontosabb előnye, hogy a wifin való kommunikációra való képességnek köszönhetően azokon egy sokkal mobilabb, sokkal energiatakarékosabb és olcsóbb munkavégzés lehetséges. Ahogy arról a tankönyv egy korábbi fejezetében már szó volt, a táblagépen jelenleg a helyi ügyfélhívó rendszerek ügyintézői felülete fut, az ügyintézők a webes felületet a táblagépről érik el. Másik fontos előnye a táblagépnek, hogy azon pl. a szintén már említett Tudástár is futtatható, így tekintettel arra, hogy valamennyi frontoffice pulthoz kihelyezésre kerültek minden kormányablakos munkaállomásról elérhető az alkalmazás függetlenül attól, hogy kormányablakos, vagy okmányirodai munkaállomásról van szó. A fentieken kívül a teljesség igénye nélkül az alábbi tervbe vett fejlesztések emelendők ki: a. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (továbbiakban: AVDH) használata, (Ennek az alkalmazásnak a segítségével valósítható meg az előző fejezetben leírt elektronikus, papírmentes irattovábbítás. Az AVDH segítésével a következő folyamat történhet meg: - az ügyfél az ügyintéző által összeállított kérelmet a táblagépen ellenőrizheti, - ügyfélkapus azonosítást követően amennyiben az adattartalom megfelelő, a kérelmet jóváhagyhatja (ami megfelel az aláírásnak), - a jóváhagyott kérelmet az ügyintézőnek továbbíthatja, visszaküldheti, - az ügyintéző a gépen a kérelmet már az ügyfél által jóváhagyottként kezelheti.) b. nemzeti egységes kártya megszemélyesítése esetén annak beolvasása, az adatok automatikus átvétele, c. elektronikus fizetés (VPOS) megvalósítása. Figyelembe véve az informatika rohamos fejlődését a táblagépen való ügyintézés végtelen és sokszínű lehetőségeket hordoz magában. 2.8 Munkaidő vége a kormányablakban A munkaidő vége a kormányablakban sosem az az időpont, amikor az utolsó ügyfél távozik. Sok olyan feladat van, amit ezt követően kell elvégezni. Ilyen pl., hogy minden ügyintézőnek a másnapi munkakezdésre alkalmas állapotban kell otthagynia munkaállomását, vagy pl., hogy a munkakezdéskor-, vagy a napi munkavégzés során kiadott bianco okmányokkal el kell számolni (korábbi alfejezet részletesen kifejti). Valamennyi olyan eszközt, okmányt, pecsétet stb. el kell zárni, amihez illetéktelen személyek nem férhetnek hozzá. Mindezt azonban megelőzi a pénzügyi elszámolásnak a folyamata. A fizetéssel foglalkozó alfejezetben is szó volt arról, hogy a kormányablakokban egyes ügyekhez illeték-, vagy díjfizetés kötődik. Bár a kormányablakokban főszabály szerint tényleges pénzmozgás nincs, mégis valamennyi, az adott munkanap során befolyt összeggel el kell tudni 31

32 számolni. Pontosan ismerni kell, hogy az aktuális ügyben ki volt az ügyfél, mennyi volt a fizetendő összeg, mi volt a fizetés módja, illetve, hogy befolyt-e az összeg az illetékes szervhez. A leírtak végrehajtását a korábban már említett STB szakrendszer támogatja. Az adott menüpontok segítségével történik a pénzügyi zárás. Tekintettel arra, hogy a lentieket a munkába illesztő képzés során felhasznált tananyag részletesen tartalmazza, itt rövid ismertetésre kerül csak sor. A pénzügyi zárás a fizetéssel foglalkozó alfejezetben ismertetett fizetési módokhoz igazodva kétféle lehet: A. zárni kell a kormányablakban a munkanap során, POS terminálon befizetett összegeket. A bankkártyás fizetésnek a zárása ügyintézőnként történik, valamennyi, a munkanap reggelén elektronikus pénztárt nyitó ügyintézőnek a munkanap végén a fenti felület segítségével zárnia is kell a pénztárat. B. Zárni kell a készpénz-átutalási megbízáson befizetett összegek elektronikus pénztárát is. 32

33 Ez a zárás már kormányablakonkét értendő. Valamennyi adat a fenti felület használatával automatikusan átemelésre kerül az adott szakrendszerekből. Látható, hogy az alkalmazás külön kezeli a Magyar Államkincstárnak, a Központi Hivatalnak (ebben az esetben a KEKKH), illetve az adott járási hivatalnak befolyó összegeket. Amennyiben a befizetett összegek nem egyeznek meg a szakrendszerekben rögzített összegekkel, minden lehetséges módon ki kell deríteni a hiba, az eltérés okát. Csak a teljes pénzügyi egyezőség esetén van lehetőség a munka befejezésére, a kormányablak elhagyására. 33

34 3 Az ügyintézés során használt alkalmazások A kormányablak ügyintézők a napi munkavégzés során az érdemi, azaz a hatósági tevékenységet az okmányirodai, vagy kormányablakos munkaállomásról elérhető szakrendszerekben, alkalmazásokban végzik. A tankönyv többek között az alábbi alkalmazások kezelésének alapjait mutatja be: - személyazonosító igazolvány- és útlevél szakrendszer, - integrált okmányrendszer, - járműnyilvántartás szakrendszer, - STB nyilvántartó rendszer, - egyéni vállalkozói nyilvántartás, - mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványa szakrendszer, - ügyfélkapu szakrendszer, - ÉTDR szakrendszer (építésügyi nyilvántartás), - Takarnet szakrendszer (földhivatali nyilvántartás), - Nemzeti Jogszabálytár, - E-cégjegyzék. 34

35 4 Személyazonosító igazolvány és útlevél nyilvántartás (SZIG-ÚTLEVÉL) 4.1 Az alkalmazás célja: A SZIG-ÚTLEVÉL alkalmazás biztosítja a személyazonosító igazolvány (továbbiakban: SZIG) kérelem befogadását (adat-felvételezését), megszemélyesítés kezdeményezését, a lekérdezési lehetőséget a nyilvántartásból, intézkedések felvitelét, ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadását a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban (továbbiakban: SZL) szereplő adatok felhasználásával. Lehetővé teszi útlevélkérelem befogadását (adat-felvételezését), és a megszemélyesítés kezdeményezését az SZL-ben szereplő adatok felhasználásával, valamint SZL nélkül, adatrögzítéssel. Lekérdezési lehetőséget ad az okmánynyilvántartásból (SZIG, úti okmányok, Nemzeti Egységes Kártya, azaz NEK adatlap), lehetővé teszi a kormányablakhoz postázott úti okmányok kezelését, befejezetlen igény folytatását (SZIG és útlevél), statisztikai adatok megtekintését (SZIG, útlevél, NEK adatlap). Ebben a szakrendszerben lehetséges a NEK adatlap SZL-ben szereplő adatok felhasználásával, valamint SZL nélkül, adatrögzítéssel történő rögzítése. Külön jogosultsággal a rendszer lehetővé teszi a hivatalból indított SZIG kezelését, a határátlépési igazolványok intézését, intézkedések felvitelét úti okmányokhoz, valamint az útlevél archiválás elvégzését. 4.2 Az alkalmazás felépítése: Az alkalmazás a fent részletezett funkciók elérését teszi lehetővé. A rendszerbe történő bejelentkezés után egy választó képernyőn (2. számú ábra) lehetséges az alkalmazni kívánt funkció megnyitása. Ezen a felületen a felhasználó jogosultsági szintjének megfelelő alkalmazások válnak elérhetővé. A rendszer azon funkcióinak, melyek a kormányablakokban felhasználásra kerülnek, részletes felépítése a következő: Bejelentkezés Főmenü - Személyazonosító igazolvány kérelem befogadása - Okmányirodához postázott személyazonosító igazolványok kezelése - Útlevélkérelem befogadása SZL-ben szereplő személy esetén - Útlevélkérelem befogadása SZL-ben nem szereplő személy esetén - Okmányirodához postázott úti okmányok kezelése - Okmányügyintézés okmány-nyilvántartás alapján - NEK alapadat befogadása 4.3 Bejelentkezés az SZIG-ÚTLEVÉL szakrendszerbe 35

36 A Személyazonosító igazolvány és útlevél integrált okmányirodai rendszer az Asztalról a "SZIG-ÚTLEVÉL" feliratú ikonra kattintással indítható. A kezdőlap letöltése közben egy bejelentkező ablak jelenik meg, itt kell megadni a megfelelő felhasználói nevet és jelszót (a korábbi fejezetben részletezettek szerint). A Bejelentkezés ablakban kerülnek megjelenítésre az alkalmazáshoz kapcsolódó hirdetmények (pl. ha módosítás történt, vagy tervezett leállás várható, stb.), illetve azok a telefonszámok, amelyeken probléma esetén segítséget lehet kérni. 1. számú ábra A SZIG-ÚTLEVÉL alkalmazásba történő bejelentkezés a kezelőhöz kapcsolódó egyedi azonosítóval történik. Érvényes felhasználói név és jelszó megadása után a felhasználó jogosultságának megfelelő főmenü töltődik be. 36

37 2. számú ábra: Az fenti menüpontok közül a felhasználó kiválasztja a használni kívánt funkciót. A munka befejezése a Főmenü Kijelentkezés menüpontjára kattintással történik: 3. számú ábra A szakrendszer funkcióinak részletes ismertetésére az egyes eljárások bemutatásának keretén belül kerül sor. 4.4 Egyes ügytípusok részletes bemutatása A SZIG-el kapcsolatos eljárás alapvető jogi szabályozása a évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény végrehajtásáról, valamint a 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról. A részletes jogi háttér ismertetése jelen leírásnak nem tárgya, ám annyit feltétlenül tudni kell, hogy személyazonosító igazolványra az az ügyfél jogosult, akinek személyes adatai szerepelnek az SZL-ben (aktív tételként, azaz nem passzív, történeti adatként). Ezen kívül tudni kell, hogy az a magyar állampolgár, aki nem rendelkezik más érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal sem, ideiglenes személyazonosító igazolványra jogosult ugyanez igaz az első alkalommal SZIG-et igénylőkre, valamint a névváltozás miatti okmánycserét kérő ügyfelekre is. 37

38 Az útlevél ügyintézés jogi hátterét az alábbi jogszabályok teremtik meg: évi XII. törvény a külföldre utazásról, 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a külföldre utazásról szóló évi XII. törvény végrehajtásáról, 37/1998. (VIII. 18.) BM rendelet a külföldre utazásról szóló évi XII. törvény végrehajtásáról, 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról, évi XCIII. törvény az illetékekről, 69/2011. (XII.30.) BM rendelet a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről. Az útlevél iránti kérelmet a Kormányablakokban a SZIG-től eltérően, csak magyar állampolgárok nyújthatnak be. További jelentős különbség a SZIG eljáráshoz képest, hogy amennyiben állampolgárságát igazolni tudja, olyan ügyfél is kaphat magyar útlevelet, aki nem szerepel az SZL-ben. 4.5 Személyazonosító igazolvány kérelem befogadása A főmenüből a Személyazonosító igazolvány kérelem befogadása menüpontra kattintva az alábbi felületre érkezünk: 4. számú ábra Az ügyfél személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványáról a piros színnel kiemelt mezőbe beírjuk személyi azonosítóját, majd a Keresés gombra kattintva 38

39 beemeljük az adatai a kezdőfelületre. A rendszer lehetőséget ad arra, hogy adatokra keressünk (erre például akkor van szükség, ha az ügyfél minden okmányát elvesztette, és nem tudja a személyi azonosítóját), ilyenkor a Személyi adatok fülre kattintva kitöltjük az ott megjelenő piros mezőket, és ezután kattintunk a Keresés gombra. Előfordul, hogy több találatot jelez a rendszer, ilyenkor egyértelműen be kell azonosítanunk, hogy melyik Minta Katalinról van szó (ebben nagy segítségünkre lehet az ügyfél születési anyakönyvi kivonata, melyben szerepel minden személyes adata). Ha sikerült egyértelműen egyeztetnünk az adatokat, az aktívvá váló Igénylés kezdeményezése gombra kattintva elindítjuk a rögzítést. 6. számú ábra A rögzítés a 6. számú Személyi adatok füllel indul. Az egyes képernyőkön csak sorban egymás után lehet végighaladni. Azokon a füleken, ahol már megtörtént az adatok felvitele és azok logikai ellenőrzése, egy zöld színű pipa jelenik meg. Pl.: 7. számú ábra A rögzítés bármelyik pontján a megfelelő fülre kattintva lehetőség van visszalépni egy tetszőleges korábbi képernyőre. Ebben az esetben azonban újra végig kell haladni a sorban következő képernyőkön egyesével a Tovább gombot használva. Minden képernyőn megtörténnek az ellenőrzések függetlenül attól, hogy módosított-e az ügyintéző az adatokon. A Tovább gombra kattintva megtörténnek az ellenőrzések, és az ellenőrzés eredményétől függően az okmányra kerülő névadatokat tartalmazó kisablak jelenik meg: 39

40 8. számú ábra Az okmányra kerülő névadatok kisablakban megjelenítésre kerülnek, melyet az OK gomb lenyomásával kell elfogadni. Az okmányra kerülő név elfogadása után a nyilvántartásban ellenőrzés történik a személyi adatok és a személyazonosító jel alapján, hogy van-e már megkezdett kérelem ezekkel az adatokkal, illetve van-e akadálya kérelem indításának. Ha az ügyfélnek van másik folyamatban lévő SZIG kérelme, az alábbi figyelmeztető ablak jelenik meg: 9. számú ábra Ebben az esetben az adatok felvitelét fel kell függeszteni, a Főmenüben az Okmányügyintézés okmánynyilvántartás alapján menüpontban kell megkeresni a folyamatban lévő igényt, melynek megszüntetéséről, vagy a már megkezdett kérelem folytatásáról az ügyintézőnek kell döntenie. Ha indítható a kérelem, akkor megtörténik a kérelem adatok felvétele az adatbázisba és a kérelem egyedi azonosítóval történő ellátása. Az egyedi azonosító felépítése: Rendszerdátum + Kormányablak kódja + sorszám. (Pl.: BMK ). Az igényelt okmány típusa lehet állandó vagy ideiglenes SZIG. Ideiglenes SZIG esetén az érvényességi idő az igénylés okától függ. Ha az igénylés oka ideiglenes SZIG kiadás adatpontosítás miatt, akkor az okmány érvényessége 120 nap, minden más esetben az okmány érvényessége 30 nap. Az érvényességi idő nem módosítható. Az előző okmány típusa, azonosítója és az intézkedés előző okmányra mezők közül vagy mindhárom mező töltött, vagy egyik sem. A személyazonosítás alapjául szolgáló okmány típusa: útlevél vagy vezetői engedély lehet. A letelepedési engedély száma és érvényessége kötelezően kitöltendő, ha az igényelt okmányt letelepedett jogállású kérelmező részére kerül kiállításra. Okmány azonosítója: csak az angol ABC és numerikus karakterek lehetnek (különleges karakterek nem használhatók). A Megjegyzés mezőben: magyar ABC (nagy és kisbetűk), numerikus és különleges karakterek is írhatók. A megjegyzés rovatba feltüntetésre kerül az ügyfél lakcímkártyájának okmányszáma, amennyiben az előző okmányát elvesztette/ellopták/megsemmisült, mivel erről jegyzőkönyv készül, ennek ténye. 14 év alatti kérelmező esetén a kérelmező születési anyakönyvi kivonatának folyószáma amennyiben az bemutatásra kerül, valamint eljáró törvényes képviselője személyazonosításra bemutatott okmányának száma a megjegyzés rovatban szintén feltüntetésre kell, hogy kerüljön. 40

41 Kötelező kitölteni ezen a felületen az igényelt okmány típusát, az igénylés okát, a letelepedett jogállású személy estén a letelepedési engedély (tartózkodási engedély) számát és érvényességi idejét. 10. számú ábra Megjegyzés: A 10. számú ábrán láthatóaktól eltérően a gondnokolt, valamint az intézkedést folytató okmányiroda rovat a jelenlegi éles rendszerben nem szerepel. A Tovább gombra kattintva a rendszer feladja az ügyfél személyazonosításra bemutatott, valamint előző okmányának adatlapját. Amennyiben elírtuk az okmányszámot a rendszer erre figyelmeztet, ilyenkor visszalépve ezt javítani kell. Ezen a ponton jelzi a rendszer azt is, ha valamelyik okmányt a rendőrség körözi (11. számú ábra). Ha az ügyfél kezében lévő, személyazonosításra bemutatott okmánya áll körözés alatt, ennek áltatában az az oka, hogy az okmány vesztését a kérelmező egy korábbi időpontban a rendőrségen bejelentette, majd később mikor az okmányt megtalálta, ezt elmulasztotta jelezni a körözést irányító szervnek ilyenkor fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ezt rendeznie kell, az okmánykörözést kiadó rendőrkapitányságon be kell jelentenie, hogy az okmányt megtalálta. 11. számú ábra 41

42 A következő fülön az illeték rögzítésére kerül sor (12. számú ábra). A rendszer az előzetesen rögzített adatok alapján az igénylő korának és helyzetének megfelelő illeték rögzítését kéri. Az illetéket csekken, vagy bankkártyával lehet alapestben fizetni, az előzetesen befizetett csekk befizetés azonosítóját (számát) rögzíteni kell. Bankkártyás fizetésnél a Fizetés módja alatt a választólistából ezt az opciót kell kijelölni. 12. számú ábra A Tovább gombra kattintva a Cím fülhöz tartozó felületre érünk (13. számú ábra). A címzés alapvetően kétféle lehet, az elkészült okmányt kérheti az ügyfél kormányablakos átvételre (amennyiben az előző okmánya kérésére érvényesen nála marad az új okmány elkészültéig, akkor csak ezt választhatja), vagy kérheti postai úton is. Az ügyfél szintén kérelmezheti, hogy okmányának a kormányablakba történt megérkezéséről SMS, vagy értesítést kapjon, rögzítő felületen a megfelelő rádiógomb kiválasztásával, és a mobilszám vagy cím berögzítésével intézkedhetünk erről az ügyfél kérésének megfelelően. 42

43 13. számú ábra A következő, Képi adatok fülön történik a képi adatok hozzárendelése a személyi adatokhoz. 14. számú ábra A rögzítés kezdete előtt az ügyfélről a kormányablak okmányirodai munkaállomásán található PHOTOSHOP alkalmazással fotó és aláírás felvételezés történik, ezt a rendszer egy azonosítón tárolja. Ennek az azonosítónak az utolsó négy számjegyét kell a piros mezőbe beírni, majd a Kép keresése gombra kattintani. Amennyiben az azonosítón megtalálható az ügyfél által adott aláírás és fotó, megtörténhet a két adathalmaz egyesítése, és a tovább gombra kattintva az elkészült igénylőlap felületére érünk (15. számú ábra). 43

44 15. számú ábra Az Igénylőlap fülön az elektronikusan összeállított, kész adatlap található. Az adatlapot két példányban kinyomtatjuk az Igénylőlap nyomtatása gombra kattintva, majd az ügyfélnek adjuk, megkérve, hogy egyeztesse az adatait. Amennyiben mindent helyesnek ítél, a megfelelő helyen aláírja, az ügyintéző is ellátja a hivatalos pecsétlenyomatával és aláírásával. Az egyik példányt az ügyfélnek adjuk, a másik adatlap az okmánytári alapirat részét képezi. Az adatlap kinyomtatása után a rendszer figyelmeztet arra, hogy az ügyfélnek alá kell írnia az adatlapot, amennyiben ez megtörtént, aktív lesz a Kiállítás kezdeményezése gomb, erre kattintva gyártásba küldjük a személyazonosító igazolványt és a képernyőn a következő válaszüzenet jelenik meg: 16. számú ábra 4.6 Ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítása A jogszabályban előírt esetekben a rögzített adatokból ideiglenes SZIG is kiállításra kerül. A személyi- és okmány adatok átvétele, a PHOTOSHOP-ban felvett képi adatok, 44

45 valamint a rögzített adatokról történő igénylőlap nyomtatási tevékenységek megegyeznek a korábban leírtakkal. A különbség annyi, hogy az Okmány adatok fülön (10. számú ábra) az Igényelt okmány típusa választólistában az ügyintézőnek a Személyazonosító igazolvány (ideiglenes) lehetőséget kell kiválasztani, valamint az igénylőlap nyomtatása egy példányban történik, majd, amennyiben az ügyfél aláírásával jóváhagyta adatai helyességét, sor kerül az igazolvány kiállítására is. Az Ideiglenes SZIG kinyomtatásának kezdeményezéséhez meg kell nyomnia az gombot. A rendszer ezután feladja a 17. számú ábrán látható párbeszédpanelt. A piros színű mezőbe be kell írni a bianco ideiglenes SZIG okmányszámát, majd az okmánynyomtatóval ki kell nyomtatni az ideiglenes SZIG-et. Az igazolvány megfelelő részét le kell vágni, majd laminálni, és az igénylőlapra felvezetni a kiadott okmány számát, majd az ügyfél részére át kell adni az elkészült okmányt. 17. számú ábra A gyakorlatban általában az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítása után azonnal elindítjuk az állandó SZIG gyártását. Ezt minden esetben a főmenü Okmányügyintézés okmánynyilvántartás alapján menüpontjából indítjuk, személyi számra lekérdezzük az ügyfél személyazonosító igazolványait, kattintással kiválasztjuk az általunk kiadott ideiglenes személyazonosító igazolványát, majd a lenyíló menüből az Ideiglenesből állandó funkciót kell kiválasztanunk. Az állandó SZIG kezdeményezését a megjelenő ablakban (18. számú ábra) az Igen gombbal kell megerősíteni. 45

46 18. számú ábra Az Igen gomb lenyomásával a rendszer a 6. számú ábrán található felületre navigál bennünket, innen folytathatjuk az állandó SZIG rögzítését a fentiekben ismertetett módon. Az ideiglenes SZIG-hez kapcsolódó (személyi és képi) adatok automatikusan átkerülnek az új okmány adataihoz. 4.7 Útlevél kérelem befogadása SZL-ben szereplő személy esetén A kérelem indítása a főmenüből az Útlevél kérelem befogadása SZL-ben szereplő személy esetén menüpont kiválasztásával történik. A rögzítési felület meglehetősen hasonló a SZIG iránti kérelem felületéhez: 19. számú ábra 46

47 A kérelem itt is a személyi adatok lekérdezésével indul az SZL-ből, majd az SZL-ből kapott adatok megtekintésével, a személy kiválasztásával folytatódik. A személyi adatok elfogadása után ki kell választani az okmány típusát (magánútlevél, szolgálati- stb.) majd a kérelem előterjesztőjét (személyes megjelenés, kiskorú törvényes képviselője útján stb.) Az okmányadatok rögzítésénél (20. számú ábra) amennyiben érvényes még az előző útiokmány, akkor arra intézkedést kell felvinni, be kell írni a személyazonosítás alapjául szolgáló okmány számát (SZIG, vezetői engedély). Ezen a felületen jelöli be az ügyintéző - az ügyfél nyilatkozata alapján -, hogy milyen eljárásban kéri az ügyfél az úti okmány kiállítását (azonnali, sürgősségi, soron kívüli, normál). Ezen a felül, amennyiben ujjnyomat felvételezés történt az igénylő 12 év feletti ezen a felületen történik a rögzítése annak is, hogy az ügyfél hozzájárul-e ahhoz, hogy az ujjnyomatát tárolja a rendszer a most igényelt okmány esetleges elvesztése esetén annak elektronikus pótlása, vagy elektronikus úton történő másod magánútlevél igénylés céljából. A megjegyzés rovatba fel kell tüntetni az igénylő lakcímkártyájának okmányszámát, valamint kiskorú útlevéligénye esetén a szülők/törvényes képviselők személyazonosításra bemutatott okmányainak számát is. (Kiskorú 18 év alatti - útlevélkérelméhez alapesetben mindkét szülő személyes jelenléte szükséges, de bizonyos esetben a jogszabály ez alól felmentést ad az egyik szülő személyes jelenlétét pótolhatja pl. annak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata, melyet a kérelemhez csatolni kell). 20. számú ábra 47

48 A felületen jelölni kell kiskorú igénylő esetében, hogy ki volt jelen az útlevélkérelem beadásánál (pl.: mindkét szülő személyes jelenléte), 18 év felett pedig nyilatkozni kell arról, hogy az ügyfél 5 vagy 10 éves érvényességi idővel kéri az okmányt. A Tovább gombra kattintva megjelenik az előző okmány, a személyazonosítás alapjául szolgáló okmány, valamint itt is figyelmeztet a szakrendszer az okmánykörözésre és az adatzárolásra. Az illetékfizetésre vonatkozó adatok rögzítésénél (21. számú ábra) külön kell rögzíteni az eljárás alapdíját (illeték), valamint az igazgatási szolgáltatási díjat. Lehetőség van az útlevélkérelem utólagos sürgetésére is, ezt a főmenüből, az Okmányügyintézés okmánynyilvántartás alapján menüpontra kattintva lehet kezdeményezni. A kérelmet először állapotmódosítással rögzítés kész állapotból rögzítés folyamatban állapotba kell visszahelyezni, majd módosítani kell a 20. számú ábrán látható felületen a sürgősség típusát, majd a 21. számú ábrán látható felületen a befizetett igazgatási szolgáltatási díj összegét, rögzítve az utólagos befizetést, majd újra kezdeményezni kell az okmány kiállítását. A címadatok rögzítése (postázási cím, értesítési cím), hasonló, mint a SZIG-nél, azzal a különbséggel, hogy az 1 és 3 napos útlevél-kérelmeknél a rendszer automatikusan a KEKKH Személyes Ügyfélszolgálatát (a Központi Okmányirodát) adja meg az okmány kézbesítési helyeként. A képi adatok hozzárendelése a kérelemhez technikailag ugyanolyan, de maga az adathalmaz 12 év feletti igénylőnél alapesetben - ujjnyomatot is tartalmaz. Az igénylőlap nyomtatása után itt is megtörténik a kiállítás kezdeményezése. 21. számú ábra 48

49 4.8 Útlevél kérelem befogadása SZL-ben nem szereplő személy esetén Útlevélre jogosult az a magyar állampolgár is, aki nem szerepel az SZL-ben. Ebben az esetben azonban állampolgárságát bizonyítania kell (külön jogszabályban meghatározott módon). Előző, még érvényes magánútlevele pl. állampolgárságát és adatait is igazolja, ennek alapján indítható számára az új útlevél. Az SZL nélkül felvett útlevélkérelem rögzítése a főmenü Útlevél kérelem befogadása SZL-ben nem szereplő személy esetén menüpontjából indul. A kezdőfelületet leszámítva (22. számú ábra) az eljárás mindenben egyezik az SZL-ből indított útlevél rögzítésének eljárásával. Mivel itt nem kerül sor az adatok átemelésére az SZL-ből, az ügyintéző rögzíti az ügyfél adatait annak előző okmánya alapján (vagy a bemutatásra kerülő anyakönyvi kivonatok alapján), majd a Módosítások elfogadása gombra kattintva újra, így kontrollrögzítést végez. A kétszer berögzített adatok alapján, amennyiben nincs eltérés, a kérelem indítható. A rögzítés menete a továbbiakban (az Okmány adatok fültől) megegyezik az SZL-ből indított útlevél rögzítésével. 22. számú ábra 4.9 NEK alapadat rögzítése A nemzeti egységes kártyarendszerhez felhasználható alapadat rögzítésére is a SZIG- ÚTLEVÉL szakrendszerben kerül sor. Ennek az adatnak a felhasználásával készül a pl. diákigazolvány és vitorlásigazolvány. A rögzítés menete a fenti eljárások ismeretében meglehetősen egyszerű. Ebben az eljárásban is lehetőség van az SZL-ben, és az SZL nélkül rögzíteni (pl. Magyarországon tanuló külföldi diákok). A főmenüből az alkalmazást a NEK alapadat befogadása SZL- 49

50 ben szereplő személy esetén, vagy a NEK alapadat befogadása SZL-ben nem szereplő személy esetén menüpontból indítjuk. A rögzítő-felület az SZL-ben a személyi azonosítóra indítható, de természeten lehetőség van személyes adatokra is keresni. Az SZL nélküli rögzítésnél az ügyfél külföldi útlevele alapján, kontrollrögzítéssel visszük fel az adatokat. A személyi adatok elfogadása után a megszokott módon történik a képi adatok hozzárendelése a kérelemhez. Az eljárás minden esetben illetékmentes. A képi adatok hozzárendelése után kinyomtatjuk az igénylőlapot és adategyeztetés, valamint aláírás után átadjuk az ügyfélnek, és felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adatlap rendszerazonosítójára lesz szüksége igazolványa kiállításához. Végül kezdeményezzük az alapadat tárolását Okmányügyintézés okmánynyilvántartás alapján Ez az ügyintézői tevékenység az okmánynyilvántartás tételeinek lekérdezését és on-line karbantartását jelenti. Itt ellenőrizhető pl., hogy az ügyfél igényelt-e személyazonosító igazolványt, illetve egy megkezdett igénylés rögzítési folyamatának folytatására, befejezésére is itt van lehetőség. A főmenüből az Okmányügyintézés okmánynyilvántartás alapján menüpontra kattintva érhető el (23. számú ábra). 23. számú ábra Ebben a menüpontban végrehajtható okmánylekérdezés technikai kulcs szerint (a program által generált azonosító), személyi adatok alapján, okmányszám alapján, kérőlap szám alapján, ragszám alapján, kezdeményező szerv és NEK fotó alapján. A lekérdezésre kapott választételekkel végezhető tevékenységek: befejezetlen igény 50

51 folytatása (SZIG, Útlevél), intézkedés felvitele (SZIG, Útlevélnél külön jogosultsághoz kötött!), ideiglenes SZIG funkciók, pl. ideiglenes SZIG-ből állandó kiállítása. Ezen a felületen elérhetőek a speciális tevékenységek, mint pl. az állapotmódosítás, címmódosítás, illetékjavítás. Erről a felületről nyomtatható ki egy adott okmányhoz tartozó szakrendszeri adatlap, valamint a fotót meg nem jelenítő részletes szakrendszeri adatlap, mely dokumentálja pl. az adott okmányra felvitt intézkedések sorát. Az Okmányügyintézés okmánynyilvántartás alapján a SZIG-ÚTLEVÉL szakrendszer egyik legfontosabb menüpontja, ismerete és használata a rendszerrel dolgozó ügyintézők számára nélkülözhetetlen. 51

52 5 TakarNet 5.1 A TakarNet szakrendszer célja A járási földhivatalok, mint első fokú ingatlanügyi hatóságok önálló adatbázisokban vezetik a földhivatali nyilvántartásokat (többek között az ingatlan-nyilvántartást és az ahhoz tartozó térképi nyilvántartást, valamint a földhasználati nyilvántartást). A TakarNet rendszer ezeknek a jelenleg még különálló adatbázisoknak az országos összekapcsolását szolgáló zárt számítógépes hálózat, amely korlátozott és szigorúan ellenőrzött (minden adatműveleti tevékenység, lekérdezés, belépés, stb. naplózásra kerül) hozzáférést biztosít a felhasználók számára. A biztonságos adatforgalmat többszintű titkosítási rendszer garantálja. A TakarNet rendszer ugyanakkor alapvetően kettős célt szolgál: egyrészt biztosítja a földügyi szakigazgatáson belül az ország valamennyi földhivatalának, valamint a földhivatali számítógépes szakrendszerek kezeléséért, működtetéséért felelős országos hatáskörű központi hivatal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban. FÖMI) számítógépes egymáshoz történő kapcsolódását; másrészt lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók (pl. államigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek, közjegyzők, ügyvédi irodák, bankok, ingatlanirodák, stb.) számára. 5.2 A TakarNet szakrendszeren keresztül elérhető online földhivatali szolgáltatások és a kormányablakokban intézhető ügyek bemutatása 1. A TakarNet hálózat fejlesztése lehetővé tette, hogy június 10-e óta mindegyik járási földhivatal szolgáltathat hiteles papír alapú tulajdoni lap másolatot, nemcsak saját illetékességi területéről, hanem az ország bármelyik ingatlanáról. A földhivatalokban országosan elérhető papír alapú hiteles adatszolgáltatások köre több lépcsőben bővült, elsőként a térképmásolat, majd a földhasználati lap másolat szolgáltatással. 2. A papír alapú hiteles tulajdoni lap és térképmásolat szolgáltatás a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatain (kormányablakokban) 2014 januárjában került bevezetésre, szintén országos lekérdezési lehetőséggel. 3. Külső felhasználók 2003 áprilisa óta csatlakozhatnak a hálózathoz, és ma már több mint 9000 digitális igazolvány van használatban, ami lehetővé teszi a rendszer szolgáltatásainak üzemszerű igénybevételét. A regisztrált TakarNet felhasználók a oldalon belépve vehetik igénybe a számukra elérhető alábbi on-line földhivatali szolgáltatásokat: elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat (szemle vagy teljes) különböző keresési szempontok szerint (pl. helyrajzi szám, helyrajzi szám intervallum, ingatlan közigazgatási címe, vagy annak részlete alapján); elektronikus dokumentumként szolgáltatott, elektronikusan hitelesített ún. e- hiteles tulajdoni lap másolat (szemle vagy teljes) a fenti keresési szempontok szerint; térképmásolat a fenti keresési szempontok szerint; 52

53 elektronikus dokumentumként szolgáltatott e-hiteles földhasználati lap másolat (teljes vagy részleges másolat) különböző keresési szempontok szerint; értesítés SMS-ben és/vagy ben (éves díj ellenében) a tulajdoni lapon történt változásokról (ún. változásfigyelő szolgáltatás) széljegyzésről, tulajdonjog változásáról, egyéb jogok bejegyzéséről és jogilag jelentős tények feljegyzéséről, az ingatlant, vagy a bejegyzett jogosultakat érintő adatváltozásokról. Külső felhasználóknak a szolgáltatások igénybevételéhez előzetes hatósági engedéllyel (az ún. csatlakozási engedéllyel) kell rendelkezniük. Az engedély megadására irányuló kérelem ügyében az eljárást a FÖMI folytatja le. Ezt követően az engedélyező határozat jogosultjával a FÖMI egyedi szolgáltatási szerződést köt. A regisztrált TakarNet felhasználók által igénybevett szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kiegyenlítése utólag, a FÖMI által kiállított számla alapján történik. 4. Az online földhivatali szolgáltatások legújabb köre a 2011 májusától érhető el valamennyi ügyfélkapus regisztrációval rendelkező állampolgár számára. Az ún. Földhivatal Online szolgáltatás keretében a hét minden napján, a nap 24 órájában vagyis non-stop (7/24) az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles és hiteles (e-hiteles) tulajdoni lap másolat, valamint elektronikus térképmásolat lekérdezésére nyílik lehetőség. A hozzáféréshez nincs szükség előzetes engedélyre, illetve szerződéskötésre (ahhoz csupán ügyfélkapu regisztráció szükséges), ugyanakkor az igényelt szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése előre (interneten keresztül bankkártyás elektronikus fizetéssel) történik. A kormányablakok ügyfélszolgálatán, a regisztrált TakarNet felhasználók, valamint az állampolgárok számára ügyfélkapus belépéssel elérhető online földhivatali szolgáltatások az alábbi ábrán kerültek összefoglalásra. 53

54 5.3 A TAKARNET szakrendszer alapvető felhasználási szabályai, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges digitális igazolványok A TAKARNET szakrendszer igénybevételéhez aktív internetes kapcsolat és a felhasználó azonosítása, illetve a lekérdezések naplózása érdekében a böngészőbe (jelenleg az TIPP: Előfordulhat, hogy a böngésző egymás után többször is kéri a tanúsítvány kiválasztását (akkor is, ha a döntés megjegyzése jelölőnégyzetet bejelöltük), ilyenkor a választást meg kell ismételni. A digitális igazolványok közötti váltáshoz a böngészőt be kell zárni és újraindítani. Ennek hiányában az alkalmazásból történő kilépés és új belépés esetén automatikusan ugyanazzal a digitális igazolvánnyal történik a beléptetés (a választást lehetővé tevő ablak nem jelenik meg). Internet Explorer, a Mozilla Firefox és a Netscape böngészők használata támogatott) telepített digitális igazolvány szükséges. A telepítést a FÖMI által biztosított telepítő lemezről lehet elvégezni, a részletes telepítési útmutatóban foglaltak szerint. A digitális igazolványhoz tartozó beállítások határozzák meg, hogy a belépést követően az ügyintéző milyen szolgáltatásokhoz történő hozzáférésre lesz jogosult. Ebből adódóan, ha az adott számítógépre több azonos, vagy különböző típusú hozzáférési jogosultságokat tartalmazó digitális igazolványt telepítettek, a belépéskor fontos a megfelelő digitális igazolvány kiválasztása. A kiválasztás a felugró ablakban történik. Ugyanazt a digitális igazolványt több ügyintéző is használhatja (ennek különösen a több műszakos munkarendben történő ügyfélfogadás miatt van jelentősége), akár különböző gépekre is telepíthető, de egy igazolványt egyidejűleg csak egy gépről lehet használni. Mindezek miatt fontos, hogy ha több ügyintéző használja ugyanazt a digitális igazolványt, akkor az adott időszakban történő felhasználás egy külön (elektronikus vagy papír alapú) nyilvántartásban a felhasználó megjelölésével naplózásra kerüljön. 54

55 55

56 5.4 Belépés a TAKARNET rendszerbe A TakarNet rendszerbe történő belépés internetes felületen keresztül a oldalon keresztül történik. A jobb oldali menüsorból a Belépés menüpontra kattintva megjelenik a bejelentkezési oldal, itt a lap közepén található (piros alapon fehér színű) Belépés a TakarNet rendszerbe feliratra kattintva indítható a szakrendszeri szolgáltatás. 5.5 A TAKARNET szakrendszer felépítése: a főbb menüpontok és az elérhető szolgáltatások áttekintése A sikeres belépést követően a TakarNet szakrendszer kezdő oldalára jutunk, amely függőlegesen két ablakra tagolódik. Bal oldalt felül látható, hogy éppen aktuálisan melyik földhivatali adatbázis elérhető. Ha valamelyik adatbázis időszakosan (pl. karbantartás, hálózati problémák, vagy egyéb technikai okból) nem érhető el, az adott járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokról az üzemzavar ideje alatt nem lehet sem tulajdoni lap másolatot, sem térképmásolatot szolgáltatni. A Földhivatal lista feliratra kattintva elérhető egy ún. település-kereső szolgáltatás, amelynek segítségével könnyedén (a kérelemben megjelölt település nevét a keresőmezőbe beírva) megállapítható, hogy az ügyfél által igényelt adatszolgáltatással érintett település melyik járási földhivatal illetékességi területéhez tartozik. Ha az adott földhivatal nem elérhető, a kérelem az üzemzavar elhárításáig nem teljesíthető. A képernyő jobb oldalán található a Főmenü, ezt a különböző szakrendszeri szolgáltatások igénybevétele során a Vissza a főmenübe gombra kattintva tudjuk elérni. A szakrendszeri alkalmazásból a képernyő jobb felső sarkában, a digitális 56

57 igazolvány azonosítója mellett található (Kilépés) feliratra kattintva lehet kilépni. A munkamenet megszüntetéséhez a feliratra ismételten rá kell kattintani, ezt követően a böngészőablakot is célszerű bezárni. A főmenüben a kormányablakos digitális igazolványhoz tartozó jogosultsági beállításokkal a következő menüpontok (szolgáltatások) érhetők el: 1. Tulajdoni lap másolat 1.1. Hitelesíthető tulajdoni lap másolat 2. Térképmásolat Szemle másolat Lekérdezés helyrajzi szám szerint Lekérdezés ingatlan cím szerint Teljes másolat Lekérdezés helyrajzi szám szerint Lekérdezés ingatlan cím szerint 2.1. Hitelesíthető térképmásolat 3. Hiba bejelentés 4. Kezdőlap Lekérdezés helyrajzi szám szerint Lekérdezés ingatlan cím szerint 3.1. Új bejelentés 3.2. Megválaszolt bejelentések 3.3. Folyamatban lévő bejelentések 3.4. Gyakori kérdések 57

58 Az almenük az adott menüpontra kattintva nyílnak meg (egyidejűleg csak egy menüpont almenüi lehetnek nyitva). Az almenüpontok kiválasztása szintén a szövegre történő kattintással lehetséges. TIPP: A jobb oldali ablak közepén található a Súgó menüpont, amelyre rákattintva egy új lapon nyílik meg a szakrendszer súgója. Az egyes menüpontok közül a tulajdoni lap másolat típusai (teljes szemle), valamint a tulajdoni lap másolat és a térképmásolat lekérdezése során igénybe vehető kétféle keresési mód érdemel kiemelést, illetve részletesebb magyarázatot. A tulajdoni lapról kétféle másolat szolgáltatására van lehetőség: a szemle másolat a fennálló bejegyzéseket, a teljes másolat valamennyi (tehát a korábbi, időközben törölt) bejegyzést tartalmazza. Az igényelt másolat típusát az ügyfélnek a kérelemformanyomtatványon kell megjelölnie. 5.6 A tulajdoni lap másolat lekérdezése, az adatmezők kitöltése Az adatszolgáltatást kérő természetes, vagy jogi személy adatait a kérelem formanyomtatványon szereplő adatok alapján kell kitölteni. A kérelmező által megadott személyes adatok valóságtartalmát személyazonosításra alkalmas arcképes igazolványból (régi, vagy új típusú személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél), valamint a 58

59 lakcímkártya alapján ellenőrizni kell és ennek megtörténtét a kérelem formanyomtatványon az azonosításra használt igazolvány típusának és számának megjelölésével rögzíteni kell. Az ügyfél által igényelt tulajdoni lapok számát az erre szolgáló mezőben ( Darab ) kell megadni (alapértelmezésként a rendszer 1-re van beállítva) Egy legördülő menüből ( Díjmentesség ) ki kell választani, hogy a szolgáltatás díjköteles (ez az alapértelmezett beállítás: Nincs díjmentesség ), vagy milyen jogcímen részesül díjmentességben. 1 Az űrlapon piros színnel jelölt mezőket kötelező kitölteni! A keresett ingatlanra vonatkozó adatokat attól függően kell kitölteni, hogy helyrajzi szám szerinti, vagy az ingatlan közigazgatási címe szerinti lekérdezést végzünk. Ezekről bővebben a következőkben lesz szó. Az erre szolgáló szöveges adatbeviteli mezőben 1 A díjmentességek körét és az igénybevétel feltételeit az évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) 30. -a tartalmazza. 59

60 minden esetben meg kell ugyanakkor adni a lekérdezés célját (ez lehet például: Hiteles tulajdoni lap másolat kiállítása ügyfél részére, vagy Ügyfél részére hiteles tulajdoni lap másolat szolgáltatás, stb.). TIPP: Az egyes űrlapmezők között a TAB billentyűvel válthat, egyszeri megnyomására a villogó kurzor átugrik a következő mezőbe, az újonnan leütött karakterek itt jelennek meg. Ha a TAB megnyomása alatt a SHIFT gombot nyomva tartja, akkor az előző mezőbe ugorhat vissza. Az adatmezők kitöltését követően a Kérelem folytatása gombra kattintva indítható el a lekérdezés valamennyi TakarNet szakrendszeri szolgáltatás esetében. A beírt adatokat a lekérdezés elindítását megelőzően gondosan ellenőrizni kell, mivel az ügyfelek jellemzően díjköteles szolgáltatást vesznek igénybe. Az adatszolgáltatások, így a papír alapú hiteles tulajdoni lap másolat, illetve a térképmásolat szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az adatok megadására szolgáló lap alján egy külön táblázat tartalmazza. 5.7 A helyrajzi szám szerinti lekérdezés, a helyrajzi szám felépítése A Főmenüben a Tulajdoni lap másolat menüponton belül a Hitelesíthető tulajdoni lap másolat menüpontra kattintva választható ki a kérelemben megjelöltek szerint a szemle vagy teljes tulajdoni lap másolat almenüpontokon belül a Lekérdezés helyrajzi szám szerint menüpont. A képernyőn az előző ábrán látható adatbeviteli űrlap jelenik meg. Miután az adatlap (elektronikus űrlap) általános (vagyis minden egyes szolgáltatás esetén szükséges, a kérelmező adataira, a díjmentességre, a lekérdezés céljára, valamint a kívánt darabszámra vonatkozó) adatmezőket az előző alcím alatt megismert módon kitöltöttük, nézzük most meg, hogy a keresett ingatlan helyrajzi száma alapján hogyan történik a lekérdezés, illetve milyen szempontokra kell figyelemmel lennünk az adatok beírása során. Az ingatlan helyrajzi számát tagoltan (helyrajzi szám elemenként) kell megadni. A település nevének a Helység nevű mezőben történő megadása után a Fekvés nevű legördülő listából (alapértelmezésben: belterület) kell kiválasztani az adott ingatlan fekvését. A fekvésnek három fajtája létezik: a belterület, a külterület és utóbbinak egy speciális formája a zártkert. Az első mezőbe a helyrajzi szám főszámát, a második mezőbe a helyrajzi szám alátörést (ez akkor szerepel a helyrajzi számban, ha az ingatlan például megosztásra került), a harmadik mezőbe az épületjelet, a negyedik mezőbe pedig a lakásszámot kell beírni. A főszám, az alátörés és a lakásszám csak arabs egész számot tartalmazhat, míg az épületjel egy betű lehet. Ezekről a következő alcímben lesz részletesebben szó. 60

61 TIPP: Ha a kérelmen belterületiként megadott helyrajzi szám alapján a Nem található ingatlan a megadott helyrajzi számon üzenetet írja ki, érdemes ugyanezt a számot másik fekvés kiválasztásával (pl. zártkert) is megpróbálni. 5.8 Speciális helyrajzi számok (egyéb önálló ingatlanok, társasházak, szövetkezeti házak) lekérdezése Az épületetek, építmények fő szabály szerint az alattuk fekvő földrészlettel együtt szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban (azokat ugyanis a föld alkotórészének tekintjük). Viszont ha a földnek és a rajta lévő épületnek más a tulajdonosa, vagy a tulajdonos kérelmére, az épület az ún. egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó szabályok szerint önálló helyrajzi számot kaphat. A helyrajzi szám adatbeviteli mezők közül az épület jelét a harmadik mezőbe kell beírni. Az épület megjelölésére a magyar abc nagybetűi közül az egyjegyű mássalhangzók és az A betű használható fel. Kivétel a Q, W, X, Y és Z betűk. Ha nem elegendő, kettőzni kell (pl. AA, AB,, stb.). Ezek a szabályok vonatkoznak a földalatti pincére, garázsra, stb. A társas-, illetve szövetkezeti házak (-üdülők, -garázsok, stb.) nyilvántartása esetében két fajta tulajdoni lapot különböztethetünk meg. A társasházi törzslap tartalmazza a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket, helyiségeket, valamint a földrészlet adatait. A helyrajzi szám azonos a földrészlet helyrajzi számával (pl. Budapest /2 hrsz). A társasházi különlapok (az ügyfelek gyakran az albetét megnevezéssel hivatkoznak rá) a tulajdonostársak külön tulajdonban álló lakás, vagy ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségeket tartalmazzák. A különlapokat a település (fekvés) szám/(alátörés)/épület jeleit követően egytől kezdődően arab számmal jelöljük (pl. Budapest /2/B/118 hrsz). Lekérdezés helyrajzi szám intervallumra, a találati lista 61

62 A helyrajzi szám intervallum mezőiben (a kötőjel előtti és mögötti első mezőben) lehetőség van a keresett helyrajzi szám intervallum első és utolsó helyrajzi számának a megadására. Ilyenkor a keresés eredménye a megadott két helyrajzi szám között található ingatlanok listája lesz. Érdemes minél szűkebb intervallum megadására törekedni. Ugyanígy az alátörés (a kötőjel előtti és mögötti második mezőkben), valamint a lakásszám esetében (a kötőjel előtti és mögötti negyedik mezőkben) is van lehetőség intervallum szerint keresni. Ilyenkor a többi mezőt páronként azonos adatokkal kell kitölteni. A keresés eredménye új lapon jelenik meg egy táblázatban, mely mindazokat az ingatlanokat tartalmazza, melyek megfelelnek a megadott keresési feltételnek. Ha a lekérdezésnél csak egy helyrajzi számot adtunk meg, értelemszerűen a találati lista is csak egy elemet fog tartalmazni. A táblázat első oszlopa a találat sorszámát tartalmazza. A tulajdoni lap lekérdezéséhez, illetve a képernyőn történő megjelenítéséhez a sorszámra kell kattintani. TIPP: Ha a helyrajzi számban nincs alátörés, ezt a mezőt üresen kell hagyni a keresésnél (pl. 338/ /A) vagy 0 karaktert kell beírni. 62

63 A tulajdoni lap másolat új ablakban jelenik meg, pdf formátumban. Fontos, hogy nyomtatás előtt ellenőrizzük, hogy megfelelő mennyiségű és hibátlan biztonsági papír van-e a nyomtató tálcájában. A nyomtatásra a biztonsági papír mindkét oldala felhasználható. TIPP: A tulajdoni lap oldalainak a számát, a jobb felső sarokban lévő Oldal: felirat melletti számok közül a perjel utáni (második) jelzi. 5.9 Lekérdezés az ingatlan címe alapján, speciális lekérdezési lehetőségek Ha nem ismert az ingatlan helyrajzi száma, a lehetőség van az ingatlan címe alapján történő keresésre is. A keresés csak a pontos (vagyis az adatbázisban rögzített) cím megadása esetén vezet eredményre, ezért a cím beírásánál minden karakter számít. A cím megadása alapesetben címtagonként történik, ugyanakkor lehetőség van speciális címek megadására is. 63

64 Tagolt cím: ᅳ Helységnév (kötelező) ᅳ Közterület neve (kötelező) ᅳ Közterület jellege (legördülő menüből) ᅳ Házszám (kötelező) ᅳ Épület, lépcsőház, szint, ajtó (opcionális) Speciális cím: Ha a keresett ingatlan címét valamilyen okból nem lehet tagolt címként felvenni (pl. postai címmel nem rendelkező ingatlan). A keresést segítő ún. helyettesítő ( joker ) karakterek: Egy karakter helyett: _ Több karakter helyett: % Utca mezőben megadott szöveg Kis% Keresés eredménye Példák Budapest XIV.ker. Kiscsillag utca 11. Összes "Kis" kezdetű Budapest V.ker. Kisfaludy utca 11. cím Budapest I.ker. Kisasszony utca 11. %ság %Lajos% Házszám mezőben megadott szöveg Összes "ság" végű cím Összes "Lajos" szöveget tartalmazó cím Keresés eredménye Budapest III.ker. Szabadság utca 23. Budapest II.ker. Gazdaság utca 23. Budapest IV.ker. Barátság utca 23. Budapest II.ker. Kossuth Lajos utca 7. Budapest XII.ker. Lajosház utca 7. Budapest XI.ker. Holló Lajos utca 7. Példák Budapest III.ker. Kossuth Lajos utca % Összes 19-cel kezdődő házszám Budapest III.ker. Kossuth Lajos utca 194. Budapest III.ker. Kossuth Lajos utca 197. %19 Budapest II.ker. Gazdaság utca 19. Összes 19-re végződő házszám Budapest III.ker. Szabadság utca 19. Budapest IV.ker. Barátság utca

65 Budapest III.ker. Kossuth Lajos utca 19. %19% Összes 19-et tartalmazó házszám Budapest III.ker. Kossuth Lajos utca 119. Budapest III.ker. Kossuth Lajos utca A papír alapú hiteles térképmásolat lekérdezése A térképmásolat lekérdezéséhez a Szolgáltatások menüpontból a Térképmásolat menüpontot kell kiválasztani. Ezt követően lehetőség nyílik mind az ingatlan(ok) helyrajzi száma (helyrajzi szám intervallumra történő keresés is lehetséges), mind az ingatlan közigazgatási címe alapján történő lekérdezésre a megfelelő menüpont kiválasztásával. Az adatmezők kitöltése a tulajdoni lap másolat lekérdezésnél megismert módon történik. A lekérdezés eredménye szintén a tulajdoni lap másolat szolgáltatással azonos módon jelenik meg, ugyanakkor a hiteles térképmásolat kiállítás nem biztonsági elemekkel ellátott okmányon történik, vagyis az nem biztonsági papíron kerül nyomtatásra. 65

66 Természetesen a hiteles térképmásolat cím szerinti lekérdezése esetében is van lehetőségünk az előzőekben megismert joker karakterek használatára. Nézzük most meg ezt egy konkrét példán keresztül! Tegyük fel, hogy egy váci ingatlanról szeretnénk térképmásolatot lekérdezni (az ügyfelek gyakran helyszínrajz megnevezéssel hivatkoznak rá), de az ügyfél csak annyira emlékszik, hogy valamilyen B betűvel kezdődő utca, illetve csak azt tudja biztosan, hogy a házszám: 2. Mit tehetünk ilyen esetben? A tulajdoni lap másolat lekérdezésénél megismert módon lehetőségünk van az ún. joker karakterek használatára. Ezek segítségével valamennyi, a keresési feltételnek megfelelő ingatlan meg fog jelenni a találati listában. 66

67 TIPP: A keresési feltételek megadására szolgáló felületen (valamennyi szolgáltatás-típus esetén) beállítható, hogy a következő lapon a találati listában legfeljebb mekkora legyen a megjelenő találatok száma (tulajdoni lap esetében maximum 200 db, térképmásolat esetében pedig legfeljebb 1000 db találat állítható be. A közterületnév megadására szolgáló Utca mezőben a B% használatával, illetve a házszámnál a 2 beírásával, a következő eredményt kapjuk: 5.11 A lekérdezés sztornózása A lekérdezett tulajdoni lap, illetve térképmásolat utólagos sztornózására a FÖMI ügyfélszolgálatának közreműködésével van lehetőség. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha például az ügyfél meggondolja magát és mégsem szeretné elvinni a hiteles tulajdoni lapot, illetve térképmásolatot, vagy ha a biztonsági elemek valamelyike hibás és ezt csak utólag (a biztonsági elemek elhelyezését követően észlelik), vagy a biztonsági papír megsérül (például begyűri a nyomtató). Ilyen esetekben a lekérdezett helyrajzi szám, valamint a lekérdezés időpontjának megadásával, továbbá az indok megjelölésével telefonon, vagy ben kell megkeresni a FÖMI ügyfélszolgálatát, ahol az ügyfélszolgálatos kollégák gondoskodnak a lekérdezett és naplózott tétel törléséről Fontos tudnivalók a tulajdoni lap másolat kiállításához használt biztonsági elemekről A TAKARNET szakrendszerből lekérdezett hiteles tulajdoni lap másolatot biztonsági elemek (biztonsági papír, biztonsági pecsétcímke és több lapból álló okirat esetén átpántoló címke felhasználásával kell kiállítani. A tulajdoni lap másolat minden oldalát vízjeles biztonsági papírra kell nyomtatni (mindkét oldal használható). Több lapból álló tulajdoni lap másolat esetén az átpántoló címkét az okirat bal felső sarkánál összetűzött lapokra kell ragasztani, úgy, hogy az betakarja a tűzőkapocs mindkét oldalát. 67

68 A hiteles tulajdoni lap másolat utolsó oldalán, a záradék-szöveget követően a kiadmányozási joggal rendelkező ügyintéző nevét fel kell tüntetni (névbélyegző), illetve azt az ügyintéző aláírásával, valamint a kibocsátó hivatalban (kormányablakban) használatos körbélyegzővel kell ellátni, továbbá azon a hologramos, sorszámozott pecsétcímkét el kell helyezni. Ha a biztonsági elemek közül bármelyik megsérült, újra kell kezdeni a folyamatot és a felhasznált biztonsági elemeket a papír alapú hiteles tulajdoni lap másolat kiállításához szükséges biztonsági elemek kezeléséről szóló 5/2014. (V. 5.) VM KIM együttes utasításban foglaltaknak megfelelően érvényteleníteni, illetve gyári hibás biztonsági elem esetén azt selejtezni kell Fontosabb jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.) 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartási törvény végrehajtásáról (Inyvhr.) 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól (Statútumr.) évi LXXXV. törvény az illetékekről szóló évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról (Díjtv.) 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól (Díjvhr.) évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről (Fttv.) 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 68

69 63/1999.(VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról (Díjr.) 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről 5/2014. (V. 5.) VM KIM együttes utasítás a papír alapú hiteles tulajdoni lap másolat kiállításához szükséges biztonsági elemek kezeléséről 69

70 6 Az Integrált okmányrendszer (INTOKM) bemutatása 6.1 Az alkalmazás célja Az Integrált Okmányrendszer célja egyrészt a közúti járművezetésre jogosító okmányokhoz fűződő adattartalom rögzítése, amely hozzájárul a közhitelesség biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítéséhez. Az Engedély-nyilvántartás a járművezető és a járművezetésre jogosító okmány adatait, továbbá a járművezető forgalomban való részvételével összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek fennállását igazoló adatokat tartalmazó nyilvántartás. Célja továbbá, hogy azokat az alapvető személyi, lakcím és értesítési cím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek. 6.2 Az alkalmazás felépítése A bejelentkezésnek megfelelő főmenü néhány menüpontja további almenüt tartalmaz. Az alábontást a menü megnevezés után álló nyílhegy jelzi. A menüpont kiválasztása az egér mutatójának a menü megnevezésre húzásával történik. A kiválasztott menüpont más színnel jelenik meg. A menüpontok elindítása a kiválasztás után egyszeres kattintással lehetséges. 6.3 A rendszer indítása / belépés Az Integrált okmányrendszer, a központilag asztalra / desktopra helyezett ikonról indítható. Az ezt követően megjelenő bejelentkezési ablakban meg kell adni a rendszert használni kívánó felhasználó nevét és jelszavát. A felhasználók a rendszer első indításakor a számukra megadott felhasználónévvel és jelszóval tudnak bejelentkezni a rendszerbe, de az első belépés után a jelszó módosítható. A felhasználói név és jelszó megadásánál a kis és nagy betűk nem egyenértékűek. 70

71 Intézhető ügyek: Vezetői engedély: - magyar vezetői engedély cseréje, pótlása adatjavítása - külföldi vezetői engedély cseréje magyarra, honosítás - nemzetközi vezetői engedély kiadása - technikai intézkedések rögzítése (pl.: vesztés, eltulajdonítás,) - eltiltások bejegyzése törlése - biankó okmányok kezelése Lakcímigazolvány: - lakcímbejelentés rögzítése - lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítása; pótlása - technikai intézkedések rögzítése (pl.: vesztés, eltulajdonítás,) - biankó okmányok kezelése - letelepedett nyilvántartásba vétele - külföldön élő magyar nyilvántartásba vétele - anyakönyvi adatjavítása (SZL-ben) 6.4 Elveszett / eltulajdonított / megsemmisült lakcímet igazoló hatósági igazolvány pótlása A rögzítési munka elérési útvonala: Főmenü lakcímigazolvány okmánykezelés - igazolvány kiállítás 71

72 Rögzítés nyomógomb kiválasztása után begépeljük az ügyfél személyazonosító számát. Ezt követően SZL ell. gombra kattintva lekérdezzük az érintett személy lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításához szükséges adatokat. Az SZL-ből származó adatok, mindig az ügyfél legaktuálisabb személyes adatait tölti be a lekérdező panelbe, így például a lakcímét. A kapott adatokon, ebben a menüpontban változtatni nem lehet. (A fenti felületből kiindulva nem csak okmányt pótolni lehet, hanem itt kezdjük el például az új lakcímkártya kiállítását névváltozás és első igazolvány kiállításakor is.) A kérelem indoka ablakból választva az ügyfél nyilatkozata alapján kiválasztjuk a megfelelőt. 14 év alatti ügyfelek estében lehetőség van a törvényes képviselő adatainak rögzítésére, amennyiben ezt a törvényes képviselő kéri. 72

73 Itt meg kell adni a törvényes képviselő/ képviselők nevét telefonos elérhetőségét. Ezt követően az illeték rovatban az ügy típusának megfelelően rögzítjük, hogy illetékköteles, vagy illetékmentes az eljárás. Amennyiben illetékköteles az eljárás az illeték rovat melletti üres mezőbe (összeg rovat) begépeljük annak mértékét. Majd rögzítjük az a lakcímkártya átvételének módját. Az Ok gombra kattintva a kérelem rögzül a rendszerben. Ezt követően - ha illetékköteles az eljárás - az illetéket rögzítjük az illeték/díj gombra kattintva. A felugró ablakon a rögzítés gomb megnyomásával tudjuk rögzíteni a fizetés módját (csekkes fizetés esetén a csekk sorszámát), valamint a megfizetendő illetéket (összegszerűen). Az Ok gombra kattintás után a program visszakérdez, hogy biztosan rögzítjük-e az adatokat. Az igen gomb kiválasztása után bezárjuk az ablakot. Az Igaz. gyártás gombra kattintva a lakcímigazolvány kezelésre történik átlépés. 73

74 A felugró ablak bal oldalán látszanak a polgár eddigi lakcímigazolványainak azonosítói. Bármelyik kiválasztható és kezelhető. Alapértelmezetten (a kiválasztó fénnyel megjelölve) az érintett személy utolsó lakcímigazolványának állapota látható. Az esetek nagy részében ez a polgár érvényes lakcímigazolványa, de nem kötelező annak lennie. Előfordulhat, hogy nincs érvényes lakcímigazolványa, vagy nem az utolsó állapotát látjuk. Ez esetben kiválasztjuk azt, amelyre intézkedést kívánunk rögzíteni. A Nézet gombbal ellenőrizni lehet a kiválasztott lakcímigazolvány adattartalmát. (A lakcímigazolvány az adatterületen való kattintással forgatható, illetve egy ablakban mindkét oldala is megtekinthető.) Visszatérni az igazolvány tartalmának megtekintéséből a Vissza nyomógombbal lehetséges. Első lépésben a polgár utolsó lakcímkártyájának állapotán kell módosítani az eljárásunknak megfelelően. Az Állapot váltás gombbal az érvényes igazolvány érvénytelenítését kell megtenni az állapot mezők beállításával. Ha a lakcímigazolvány nem vonható be (nincs a polgárnál, mert pl.: elveszette, ellopták, vagy megsemmisült), akkor: - állapot > érvénytelenítve, - érvényesség > a bizonylaton megadott ok, vagy az ügyfél nyilatkozata alapján kell kiválasztani, - fellelhetőség > érvényességtől függően változik, az ügyfél nyilatkozata alapján kell kiválasztani. Ha a lakcímigazolvány bevonható (a polgárnál van), akkor: - állapot > bevonva, - érvényesség > a bizonylaton megadott ok, vagy a lakcímigazolvány kiadás oka alapján kell kiválasztani, - fellelhetőség > a kormányablaknál kiválasztásokat kell megtenni. Az állapotváltoztatás rögzítése az OK gombbal történik. 74

75 Az Új igazolvány gombra kattintva rögzítjük a rendszerbe a biankó okmány számát, majd nézet gombra kattintva tudjuk az okmányt kinyomtatni. Sikeres nyomtatás esetén a kiadott okmányt a szakrendszerben is átadjuk az ügyfélnek. Bezárjuk az ablakot és az Adatlap ny. gombbal a kérelem adatlap kinyomtatására történik az átlépés. A kérelem adatlapon szerepel a fizetendő és a megfizetett illeték összeg, és ha az ügyfél nem a teljes összeget fizette meg, egy felszólítás is szerepel arra vonatkozólag, hogy a fizetés elmulasztása milyen következményekkel jár. A kinyomtatás előtt az adatlap tartalmát a képernyőn meg lehet tekinteni. Ha az adattartalom megfelelő, akkor a Nyomtat nyomógombbal indítható a nyomtatás. 6.5 Járművezetői engedéllyel kapcsolatos eljárások A vezetői engedély kiadására, pótlására, cseréjére irányuló kérelmet személyesen lehet benyújtani, bármelyik járási hivatal okmány kiállítással foglalkozó kormányablakában. A kérelem benyújtásának fontos feltételei, hogy a kérelmező rendelkezzen a vezetői engedély kiadásához szükséges vizsgával, valamint egészségi alkalmassági véleménnyel. Az ügyintéző okmánykiadással összefüggő feladatai: első fokú hatósági jogkörében eljárva a vezetői engedélyt és nemzetközi vezetői engedélyt kiadja, cseréli, illetve megrongálódás, eltulajdonítás és elvesztés esetén pótolja; engedélyezi a tanfolyammentes gyakorlati vizsga letétele iránti kérelem teljesítését; kérelemre honosítja a külföldi vezetői engedélyt (KEKKH kizárólagos illetékessége); visszahonosítás esetében visszaadja amennyiben a magyar vezetői engedélyt honosító külföldi hatóság a magyar vezetői engedélyt a KEKKH-nak megküldte a magyar vezetői engedélyt. A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 70. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas, de vezetésre kizárólag addig, ameddig a vizsgált személy orvosa megállapítja. Maximálisan az alább felsorolt ideig ad lehetőséget erre a jogalkotó: Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezető ha 40. életévét még nem töltötte be, 10 évig; ha 40. életévét betöltötte, de a 62. életévét még nem, 5 évig; ha 62. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, 3 évig; ha 70. életévét betöltötte, 2 évig kaphat egészségi alkalmassági vizsgálaton igazolást a vezetésre jogosító okmányhoz. (Természetesen, ez egyedi elbírálás alapján változhat.) A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetőknek (vagyis azoknak, akik a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezetnek vagy kívánnak vezetni, valamint azoknak, akiket közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak) maximálisan: 62. életévükig, 5 év; 62. életév felett, 2 év engedélyezhető. 75

76 6.6 Kezdő vezetői engedély kiadására irányuló eljárás A benyújtáshoz szükséges dokumentumok: - vizsgaigazolás (a vizsgaigazolást közlekedési hatóság - közlekedési felügyelet, közlekedési főfelügyelet - adja ki sikeres vizsga esetén), - egészségi alkalmassági vélemény, - személyazonosságot igazoló okmányok, - csekkes fizetés esetén a befizetést igazoló csekk eredetben. Arckép és aláírás felvételezése: az igénylő érkezése után a korábbi alfejezetben már említett Photoshop alkalmazás segítségével elektronikus fotó készül az okmány kiállításához, ekkor rögzítik az ügyfél aláírását is (írástudatlanság esetén kimarad). A Photoshop azonosító segítségével a korábban elkészített digitális fotó / aláírás a későbbiekben a kérelem rögzítésekor átemelésre kerül a kérelembe. A bejelentkezést követően a Főmenü > VEZETŐI ENGEDÉLY menüpontban indítható el a vezetői engedélyre irányuló kérelem felvételezése. OKMÁNYKEZELÉS > KÉRELEM FELVÉTELEZÉSE A Rögzítés gombra kattintva aktívvá válik a képernyő a kitöltéshez. Az érintett okmány típusa menüpontban kiválasztjuk a legördülő nyíl segítségével, hogy milyen okmány ügyében járunk el. Kiválasztjuk az igénylés okát. A személyi azonosító mezőbe begépeljük az ügyfél személyi számát, majd a keresés gombra kattintva lekérdezzük adatait az SZL-ből. A lekérdezés során felugró ablakban megjelennek a kérelmező adatai, amelyet a választás gombra kattintva átemelhetünk a kérelembe. 76

77 Az átemelést követően - kezdő vezetői engedély esetében - az ügyfél kérelme alapján a vezetői engedély átvehető postai úton, a lakcímén, vagy bármelyik kormányablakban. Az ügyfél nyilatkozata alapján az általa megjelölt átvételi módot az értesítési cím legördülő menüpontjában választjuk ki. Az ügyintézőnek lehetősége van az ügyfél értesítésére, cím és telefonszám rögzítésére. 77

78 Ezt követően a fénykép és aláírás azonosítására van szükség a kérelem adatlapon: ekkor történik a Photoshop-ból származó azonosító megadása. Beírt azonosító esetén a Fénykép nyomógomb hatására megjelenik a fénykép és aláírás, amit ellenőrizni kell a minőség és a személyhez tartozás szempontjából is. Aláírás/fénykép jelző menüpontban kiválasztjuk, hogy a fénykép és aláírás minősége megfelelő-e, amennyiben jó, akkor a Rendben mindkettő gombot választjuk, ha valamelyik nem megfelelő, akkor ezt jelezzük, és jelöljük továbbá azt, ha az ügyfél írásképtelen. A gyártásba adásig csak a rendben mindkettő és az írásképtelen esetben lehet eljutni. A kérelemrögzítő képernyőn az illeték/díj legördülő menüpontban kiválasztjuk a megfelelőt. A következő lehetőségek közül lehet választani: illetékköteles a vezetői engedély kiadása, cseréje, díjköteles a nemzetközi vezetői engedély kiadás, csere (és a honosítás). Az összegnél azt az összeget kell megadni, amely az adott eljárás törvényileg meghatározott illetéke, vagy díja. Abban az esetben, ha az állampolgár kedvezményt kapott, és nem a teljes összeget kell megfizetnie méltányossági alapon, úgy az összeg mezőbe a csökkentett összeget kell berögzíteni (költségmentesség esetén az összeg 0 Ft). A vezetői engedély illetéke 62. éves korig 4000,- Ft. 62. év felett, illetve ha az orvos egy év érvényességi időt adott, az illeték 1500,- Ft. A nemzetközi vezetői engedély 78

79 kiállításának díja 2300,- Ft közlekedési igazgatási díjas csekken vagy POS terminálon, esetleg házipénztárban leróva. (A honosított vezetői engedély díja (másik, harmadik országbeli jogosítvány, vagy Bécsi Közúti Egyezmény hatálya alá tartozó okmány cseréje esetén) 6200,- Ft közlekedésigazgatási csekken vagy POS terminálon leróva.) Az átvétel módja amennyiben az ügyfél korábban arról nyilatkozott, hogy a lakcímén kívánja átvenni az új vezetői engedélyét, akkor a megadott címen mezőt kell kiválasztani, ha kormányablakban, akkor a személyesen a kormányablakban (okmányirodában) mezőt. A megjegyzés rovatot nem gyakran töltjük ki, csak abban az esetben, ha az eljárás során valamely dolgot indokoltnak tartunk rögzíteni. A kérelemben az adatokat az ok gombra kattintva rögzíthetjük. Ezzel kell eltárolni az adatbázisban a már kitöltött rovatokat. (Ezután aktívvá válnak azok a gombok, amelyeket még ki kell tölteni.) Vizsgaigazolás gomb megnyomásával az alábbi ablak jelenik meg: A RÖGZÍTÉS gombra kattintva aktívvá válnak azok a mezők, amelyeket ki kell tölteni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (az NKH) által kiadott, sorszámozott vizsgaigazoláson található egyedi azonosítót begépeljük az azonosító mezőbe, majd rákattintunk a KF BEKÉRDEZÉS gombra. A bekérdezést követően megjelenik az a kategória, amelyből az ügyfél sikeres vizsgát tett. (Abban az esetben, ha nem érhető el a Közlekedési Felügyelet elektronikus bekérő oldala, manuális rögzítésre is lehetőség van. Ilyenkor az oldal mezőit a vizsgaigazolás alapján kitöltjük. Az OK gomb használatakor az "Azonosító" adatot a program feldobja a képernyőre, melyet az ügyintéző a vizsgaigazolásról ellenőriz. Ha egyezik a vizsgaigazoláson szereplő betűkből és számokból álló sor (mely CDV ellenőrzéssel generálódik) akkor az ügyintéző a RENDBEN gomb használatával fejezheti be a rögzítést. Amennyiben nem azonos a megjelent azonosító és a vizsgaigazoláson a 79

80 Közlekedési Felügyelet által kinyomtatott azonosító sor, akkor új igazolást kell beszereznie az ügyfélnek és nem történhet meg a vizsga rögzítése.) Az OK gomb használatával rögzíthető az oldal teljes adattartalma. Amennyiben egyszerre több vizsgaigazolással érkezik az ügyfél, mindig a jogszabályi előírás szerinti sorrendben kell a kategóriákat felrögzíteni. Alap a "B", utána "C", "CE" és végül "D". A nagy "A" kategória korhoz van kötve, a 21. életév betöltése után szerezhető meg Magyarországon. A rögzítés után bezárjuk az ablakot. Az Eü. igazolás gombra kattintva új képernyő jelenik meg, amelyen a kérelem orvosi alkalmassági vélemény rögzíthető. A RÖGZÍTÉS gomb megnyomásával az alábbiak közül kell kiválasztani a megfelelőt: EÜ vizsgálat típusa: - soros, - előzetes, - soron kívüli. Kezdő vezetői engedélynél az előzetest kell kiválasztani, érvényesség lejártakor a sorost, a soron kívülit csak elrendelés esetén kell választani. Vizsgálat időpontja: az orvosi vizsgálat napja. Az érvényességi csoportban kettő különböző típusú alkalmasság lehet: - 1. egészségügyi csoport /nem hivatásos vezető/ "A", "B" kategóriához; - 2. egészségügyi csoport /hivatásos vezető/ "C" "CE" "D" "DE" kategóriához; Az Érvényességi idő rovatba rögzítjük az új érvényességi időt, melyet az orvos határoz meg. Az Orvos azonosítója rovatba fel kell tüntetni a szakvéleményről 9 jegyű ágazati azonosítót. 80

81 A Korlátozások mezőben dupla kattintással a szótárból kiválasztható az orvos által megjelölt korlátozás /pl. szemüveggel vezetés /. A Speciális korlátozások mezőben szintén szótár segíti az ügyintézőt. Az Adatforrás mezőben a legördülő menüből kiválasztjuk a megfelelőt. Az OK gombra kattintva rögzíthető a teljes képernyő. Ezt követően bezárhatjuk az ablakot. A Priorálás gombra új ablak jelenik meg, amelyen az okmánykiadás feltételeinek vizsgálata történik. A Priorálás elvégzése nélkül az okmány gyártásba-adása nem történhet meg. A priorálás során vizsgálni kell az ügyfél cselekvőképességét, valamint hogy kényszergyógykezelés alatt áll-e. Ha a priorálás negatív eredményt ad, akkor a kérelmet el kell utasítani. Ilyen 81

82 válasz esetén az Eltiltás visszavonás menü alatt ellenőrizhető az eltiltás oka és időtartama, valamint a lejárata. Az eltiltásokat mindig a lakóhely szerinti illetékes kormányablak / okmányiroda kezeli az alapiratok alapján (a visszavonás rögzítését is.) Ha a priorálás rendben van, a képernyő minden kis kockájába pipa látható, és priorálás rendben választ kapjuk. Az OK gombra kattintunk, és bezárjuk az ablakot. Az Adattartalom gombra kattintva új képernyő jelenik meg, amelyen a Módosítás nyomógomb megnyomása után az okmányon szereplő adatok állíthatók össze. A NÉZET ÖSSZÁLLÍTÁS gombra kattintva ellenőrizhetjük az ügyfél kategóriáit az okmányon. Ha a kategória érvényességhez igazítva kockába pipát teszünk, akkor lehetőség van arra, hogy az okmány első (személyazonosság igazolására szolgáló dátum) és hátsó oldala (orvosi alkalmasság vége) ugyanolyan a lejárati dátumot kapjon, így mindkét oldalon az látható majd, hogy mikor kell az orvosi alkalmasság lejárta miatt orvoshoz menni és az okmányt cserélni. Az OK gombra kattintva hagyható jóvá és tárolható el az okmány összeállított adattartalma. 82

83 Az adattartalom összeállítása után rögzíteni kell az illetékfizetési adatokat az Illeték/Díj nyomógomb megnyomása után megjelenő képernyőn. Az Adatl. nyomt. gomb megnyomására új ablak jelenik meg, amelyből a Nyomtat gomb megnyomásával történik meg a kérelem adatlap nyomtatása. Itt tudunk nyomtató váltani. Kettő példányban nyomtatjuk az adatlapot, az ügyfél ellenőrzés után aláírásával fogadja el a kérelem adattartalmát és az okmányba kerülő adatokat. Az egyik példány az ügyfélé és ezzel, valamint a lejárt kategóriájú vezetői engedéllyel még hatvan napig (vagy az új okmány átvételéig) az ország határain belül közlekedhet. A kérelem csak az aláírást követően adható gyártásba. A Nézet + Gyártás gombra kattintva, az Átadható gyártásra? kérdés jelenik meg, amelyre Igennel való válasz esetén az igazolvány kiállításhoz szükséges rögzítési folyamat befejeződik és az adatok átkerülnek a gyártáshoz előkészített adatok közé. Nem válasz esetén az adattartalom összeállítására lehet visszatérni. A gyártásba adott adatokhoz tartozó kérelmet ezután már nem lehet módosítani, vagy törölni, csak lekérdezni. 83

84 A nyomtatást követően az adatlapot ellenőrzés céljából átadjuk az ügyfélnek, aki aláírásával igazolja az adatok hitelességét. Aláírást követően adható a kérelem gyártásba. Ezt követően nincs további teendőnk, az okmány gyártása központilag történik. 6.7 Vezetői engedély cseréjére irányuló eljárás az egészségi alkalmasság lejárta miatt A vezetői engedély e kérelem felvételezési folyamata megegyezik a fentekkel. Tekintettel arra, hogy a vezetői engedélyt minden estben be kell vonni, az ügyfelet nyilatkoztatni kell arról, hogy az új vezetői engedély elkészüléséig akar-e vezetni. Amennyiben igen, az okmányon az állapotváltást úgy kell elvégezni, hogy a korábbi okmány az új kézhezvételekor bevonandó. Ebben az esetben az új okmány átvétele kizárólag kormányablakban történhet. Az ügyfél a régi (lejárt) okmánnyal és a kinyomtatott kérelmével együtt 60 napig vezethet Magyarország területén. A kezdőképernyőn rögzíteni kell a korábbi vezetői engedély számát, majd az állapotváltás gombra kattintva új ablak jelenik meg. Itt történik az okmány technikai művelete az ügyfél nyilatkozata alapján. 84

85 Rögzíteni kell a fent leírt módon az orvosi igazolást az ügyfél alkalmasságáról, valamint az eljárási illetéket. 6.8 Vezetői engedély pótlására (eltulajdonítás, elvesztés, megsemmisülés) irányuló eljárás A vezetői engedély e kérelem felvételezési folyamata is megegyezik a fentekkel. Az okmányon az állapotváltást úgy kell elvégezni, ahogyan az ügyfél nyilatkozik (vesztés, lopás, megsemmisülés stb.). Ebben az esetben mindig jegyzőkönyv is készül a vesztés, lopás, megsemmisülés körülményeiről. Az intézkedés rögzítése után az IRATMINTÁK gombra kattintva jegyzőkönyv készíthető a szakrendszerben, amely ki is nyomtatható. Ezt követően a fent leírtak alapján rögzíteni kell az orvosi igazolást (szükség esetén), valamint az eljárási illetéket. Az okmány kérelemre postázható az ügyfél lakcímére is. Az 85

86 ügyfél az új vezetői engedély elkészüléséig a kérelem során elkészített adatlappal és jegyzőkönyvvel vezethet Magyarország területén belül. 6.9 Nemzetközi vezetői engedély kiadására irányuló eljárás Nemzetközi vezetői engedély csak akkor állítható ki, ha a polgár rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel. A vezetői engedély e kérelem felvételezési folyamata megegyezik a fentiekkel, azzal a különbséggel, hogy a kezdőképernyőn az érintett okmány típusa ebben az esetben a legördülő listából kiválasztott nemzetközi vezetői engedély. Az ügyfél által bemutatott vezetői engedély számot rögzítjük, de azon állapotot nem váltunk. Az eljárás díjköteles (2300 Ft), új orvosi igazolást nem rögzítünk. A fent leírtak alapján az adatlap nyomtatásáig elkészítjük a kérelmet. A gyártásba adásra kattintva a felugró ablakba begépeljük a biankó nemzetközi vezetői engedély számát, majd azon állapotváltás gombbal állapotot változtatunk. A nemzetközi vezetői engedély csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes. "B" kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedély a gépjárművezető részére a 18. életévének betöltését követően állítható ki. A nemzeti kategóriára ("K", "T", "M", "TR", "V") nemzetközi vezetői engedély nem érvényesíthető. Papír alapú, könyv formátumú, ötnyelvű, kézzel, helyben kitöltendő okmány. Szükséges hozzá az érvényes kártyaformátumú magyar vezetői engedély és 1 db igazolványkép, mely beragasztásra kerül az okmány kitöltése során. Érvényessége maximálisan 3 év lehet vagy annál rövidebb idő (ha a kártyás vezetői engedélynek rövidebb az érvényességi ideje). A nemzetközi vezetői engedély csak külföldön használható, mindig a kártyás vezető engedéllyel együtt, az első oldalon feltüntetett érvényességi idő végéig. 86

87 7 Ügyfélkapu regisztrációs rendszer 7.1 Okmányirodai környezet a. Bevezetés Az ügyfélkapu (UKAPU) regisztrációs rendszer a meglévő okmányirodai informatikai és igazgatási környezetbe illeszkedő, önálló szakrendszeri kliensen futó Java Web Start-os alkalmazás. Az ügyfélkapu rendszeren belül a funkciókat kiszolgáló okmányirodai regisztrációs modul és nyilvántartás alapvető feladata a hatályos jogszabályi feltételek szerinti ügyfélkapu regisztrációs tevékenységek kormányablakos megvalósításának támogatása. b. Az alkalmazás általános ismertetése a program indítása Az ügyfélkapu okmányirodai szakrendszeri modul a számítógép asztalán található parancsikonról, dupla kattintással indítható. c. Bejelentkezés Az UKAPU parancsikonra kattintást követően a program betöltéséig a ablak jelenik meg, majd néhány másodpercen belül felugrik a bejelentkező űrlap, amelyben két mezőt kell kitölteni. felhasználó nevet (User name) jelszót (Password); bejelentkezés. majd a Yes gombra kattintva indítható a Amennyiben a felhasználó neve és jelszava a rendszer számára ismeretlen, úgy a bejelentkező felület jelenik meg ismételten, üres cellákkal. d. A képernyő általános bemutatása Sikeres bejelentkezés után a képernyő bal oldali sötétkék blokkjában megjelenik a felhasználó jogosultságának megfelelő főmenü. A blokk bal alsó sarkában a regisztrációs 87

88 szerv kódja és megnevezése olvasható. A felső sávban a regisztrációs környezet és verziószám jelenik meg. e. Funkció kiválasztása Az elvégezni kívánt eljárás a képernyő bal oldali menüsorából a regisztrációs műveletnek megfelelő menüpontra való dupla kattintással kiválasztható. Az ügyfélkapu rendszer által támogatott folyamatok: Regisztráció (ügyfélkapu létesítése) Ideiglenes ügyfélkapu véglegesítése Módosítás Megszüntetés, letiltás Lekérdezés Módosítás alatt lévő ügyfélkapuk lekérdezése Aktiválás Kísérőjegyzék A menüsorból a kívánt regisztrációs eljárásnak megfelelő menüpontot kiválasztva, a képernyő középső, természetes azonosítók blokkjában a regisztrációs adatok rögzíthetőek. A gombok a jobb oldalon helyezkednek el. A találatok listája egy keresés után jeleníti meg az eredményül szolgáló elemeket. Az üzenetek blokkban olvashatjuk a rendszer által küldött figyelmeztető és hibaüzeneteket. f. Regisztrációs eljárás lépései - Regisztráció menüpont - Ügyfélkapu létrehozása, újabb ügyfélkapu nyitása Az ügyfélkapu regisztráció alanya bármely természetes személy lehet, állampolgárságtól függetlenül. A regisztráció megkezdése előtt részletes tájékoztatást kell adni: az adatkezelés céljáról az adatkezelés jogalapjáról az adatkezelésre és adatfeldolgozásra jogosult személyről az adatkezelés időtartamáról 88

89 az adatkezelés során ki ismerheti meg az adatokat A személyazonosság igazolása és a személy azonosítását követően az okmányban szereplő természetes személyazonosító adatok (családi- és utónév, születéskori családi- és utónév, születési hely, idő, anyja születési családi- és utóneve) és az állampolgárság megadása, Személyadatok ellenőrzésének helye kiválasztása a legördülő menüből. gombra kattintva indítható el az ügyfélkapu regisztrációs adatbázisban a keresés. Amennyiben az ügyfélkapu keresés eredményeként a Találatok listája -ban nincs találat, vagy a regisztrálni kívánt személynek van már érvényes ügyfélkapuja, és az ügyfél újabb ügyfélkapu nyitását kérelmezi, úgy a gombra kattintva a rögzített adatok összevetésre kerülnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL), illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartásban (ISZL) szereplő adatokkal. A természetes személyazonosító adatok automatikusan átemelődnek és azok a Találatok listája -ban megjelenítődnek. Előfordulhat, hogy a megadott természetes személyazonosító adatokkal nem található meg a keresett személy az SZL, vagy ISZL nyilvántartásban, amit hibaüzenetben jelez a rendszer (Hibaüzenet: A megadott keresőfeltételekkel nem található személy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ). Ekkor a rögzített természetes személyazonosító adatok ismételt ellenőrzésével annak pontosítása szükséges. Amennyiben a rögzített adatok az okmányban szereplőkkel egyezőek, úgy annak tisztázása szükséges, hogy az adateltérés oka a nyilvántartásban vagy az okmányban szereplő mely eltérő adattartalom, így 89

90 annak megfelelően vagy a nyilvántartásban kell javítást eszközölni, vagy az okmányt cserélni. Amennyiben Az igazoló okmány típusa nem megfelelő hibaüzenetet jelez a rendszer, úgy a Személyadatok ellenőrzésének helye nem megfelelően került a regisztrációs felületen beállításra. Ha az ügyfélkapu keresés eredményeként van találat, a visszakapott találati listában a keresési feltételekben megadott adatokhoz hasonló adatokkal szereplő ügyfélkapuk kerülnek megjelenítésre. Ennek okán kiemelten fontos rendkívül körültekintően eljárni. A lista tartalmi elemei: viselt név, anyja neve, születési hely, idő, bejelentkezési (felhasználói) név, cím, szem. adatok származása, kapu állapota. Amennyiben a szem. adatok származása: internetes rögzítés, úgy vagy elektronikus aláírással létrehozott ügyfélkapu regisztrációval rendelkezik az ügyfél, mellyel az ügyfél kérésének megfelelő regisztrációs művelet a megfelelő menüpont alatt elvégezhető (módosítás, aktiválás, megszüntetés); vagy ideiglenes regisztrált a Kormányzati Portál (www.magyarorszag.hu) felületén. Ez utóbbi véglegesítése szükséges az Ideiglenes ügyfélkapu véglegesítése menüpont alatt. Az SZL/ISZL nyilvántartásban való keresés eredményeként Találatok listája elemét kiválasztva a gombra kattintva a folyamatban ekkor következik az igazoló okirat típusának, azonosítójának, kiállítás és lejárat dátumának, rögzítése. 90

91 Ezen a felületen meg kell adni továbbá, az ügyfél által kért felhasználói nevet és elektronikus levelezési címet. Ha már szerepel ilyen felhasználói név a rendszerben, erről A felhasználónév már foglalt, válasszon másik felhasználói nevet! figyelmeztető üzenetet küld a rendszer. Ebben az esetben másik felhasználói nevet szükséges választani. A felhasználói név, képzésének szabályai: egyedinek kell lennie minimum 4 karakter hosszú nem tartalmazhat kötőjelet és különleges karaktereket nem lehet szóköz az elején és a végén legalább 3 eltérő karaktert kell, hogy tartalmazzon Ugyancsak hibaüzenetet küld a rendszer, ha az ügyfél viselt neve és megadott elektronikus levélcíme ( ) adatpár alapján már a regisztrációs adatbázisban van létező ügyfélkapu. Az elektronikus levélcímmel szembeni követelmények: több azonos nevű felhasználó nem használhat azonos levelezési címet azonos elektronikus levélcímre regisztráció csak a korábban regisztráló engedélyének bemutatásával történhet kiemelt gondossággal kell ellenőrizni, hogy a helyes cím került-e rögzítésre a rendszerben A rendszer ezt a regisztrációkor és a név, vagy az elektronikus levelezési cím változásakor ellenőrzi, és amennyiben az adott elektronikus levélcímre már történt regisztráció, ezt jelzi. Ebben az esetben az ügyfélnek másik címet kell megadnia. Az ügyintéző tájékoztatja a felhasználót a regisztráció során a proaktív szolgáltatás igénybevehetőségének lehetőségéről, és annak igénylése esetén a kívánt szolgáltatáshoz kapcsolódó Előzetes értesítést kérek okmányaim lejártáról jelölőnégyzet bejelölésével, az ügyfélkapu tulajdonosa értesítést kap kártyaformátumú személyazonosító igazolványa, útlevele, vezetői engedélye, illetve a gépjármű forgalmi engedély lejáratáról. 91

92 Az gombra kattintva megerősítő üzenetet küld a rendszer Menteni szeretné a változásokat az adatbázisban? kérdéssel, melyre az Igen gombra kattintva: A regisztráció sikeresen megtörtént. Az ügyfélkapu az értesítő megérkezése után használható. rendszerüzenet érkezik. Ezen a felületen még lehetőség van az ügyfélkapu adatok módosítására és regisztrációs nyugta nyomtatására. Amennyiben a regisztrálni kívánt személynek van már érvényes ügyfélkapuja, és az ügyfél újabb ügyfélkapu nyitását kérelmezi arról az Üzenet sávban A megadott természetes személyadatokkal van már regisztráció a rendszerben figyelem felhívó üzenet olvasható, a regisztrációs díj fizetésére kötelezettséggel. Amennyiben az újabb ügyfélkapu nyitásakor nem munkáltató által kiállított igazolással, hivatali kapuhoz történő hivatali célú ügyfélkapu regisztrációra kerül sor, úgy a STB menürendszer, KEP okmányirodai funkciók, Adatrögzítés, bizonylat kiállítás menüpont alatt van lehetőség a díjtétel rögzítésére és a bizonylat kiállítására. Ha a regisztrálni kívánt személy olyan külföldi, aki sem az SZL, sem az ISZL nyilvántartásban nem szerepel, úgy az adatok az ügyintéző által megadott formában kerülnek rögzítésre. Ekkor a Személyadatok ellenőrzésének helye - ként Regisztrációs szerv rögzítés kell kiválasztani. Automatikusan gomb válik aktívvá, arra kattintva szükséges továbblépni a fent leírt lépések szerint. g. Kilépés az alkalmazásból 92

93 A rendszerből történő kilépést az alkalmazás jobb felső sarkában található bezárás gombra kattintva lehetséges kezdeményezni, melynek eredményeképp megjelenik a megerősítő ablak. Az Igen gombot választva biztonságosan ki lehet jelentkezni az alkalmazásból, a Nem gombra kattintva a program visszatér előző állapotához. 7.2 Ügyfélkapu regisztrációs rendszer Kormányablakos (browseres) környezet a. Bevezetés Jelen fejezet bemutatja az ügyfélkapu regisztrációs eljárást támogató browseres alkalmazást, mely a kormányablakok kormányablakos munkaállomásain érhető el. Az alkalmazás használatával a jogosultsággal rendelkező ügyintézők ügyfélkapu regisztrációs tevékenységet végezhetnek. b. Az alkalmazás általános ismertetése, a program indítása A számítógép asztalán az ügyfélkapu regisztrációs rendszer UKAPU parancsikonról duplakattintással indítható, mellyel a bejelentkező képernyő érhető el. c. Bejelentkezés A bejelentkezéshez a felhasználói név és jelszó együttes, karakter pontos megadása szükséges, majd a Bejelentkezés -re kattintva a felhasználói felület jelenik meg. Amennyiben a felhasználó neve és jelszava a rendszer számára ismeretlen, úgy a bejelentkező felület jelenik meg ismételten, A megadott felhasználói név és/vagy jelszó nem megfelelő piros betűs hibaüzenettel. 93

94 d. A képernyő általános bemutatása A képernyő alján olvasható információk az alábbiak: rendszer és a fejlesztő megnevezése környezet és verziószám felhasználó neve session (feldolgozás) azonosító biztonsági időkorlátból hátralévő idő e. Funkció kiválasztása A kezdő képernyőről a bal felső sarokban lévő ikonra kattintva az alkalmazás menüpontjai jelennek meg. A megjelenő többszintű menük közül az egér segítségével kiválasztható a kívánt funkció, melyek az alábbiak: Ügyfélkapu kezelés Kísérőjegyzék Egyedi megjelenés beállítása Felhasználói funkciók Kilépés az alkalmazásból f. Ügyfélkapu kezelés menüpont alatt végezhető eljárások Az ügyfélkapu regisztrációs eljárással kapcsolatos tevékenységeket az Ügyfélkapu kezelés menüpont alatt kell elvégezni. Az Ügyfélkapu kezelés menüsorában a bejelentkezett felhasználó által az alábbi funkciók válnak elérhetővé: Ügyfélkapu adminisztrációja Lekérdezés Aktiválás 94

95 g. Ügyfélkapu adminisztrációja menüpont alatt végezhető regisztrációs eljárások Az Ügyfélkapu kezelés menüpont alatt elérhető Ügyfélkapu adminisztrációja -ra kattintva az alábbi ügyfélkapu regisztrációs eljárással összefüggő tevékenységek elvégzésére van lehetőség: Ügyfélkapu létrehozására Ügyfélkapu módosítására Ügyfélkapu törlésére (megszüntetésére) Ideiglenes ügyfélkapu véglegesítésére h. Ügyfélkapu módosítása A Regisztrációs eljárás lépesei alfejezetben bemutatott eljárás alapján Az Ügyfélkapu kezelés Ügyfélkapu adminisztrációja funkció kiválasztásával a személyazonosság igazolása és a személy azonosítását követően a név, születési hely és idő vagy elektronikus levélcím rögzítésével a Keresés gombra kattintva generáljuk az ügyfélkapu keresést. A visszakapott találati listába a keresési feltételekben megadott adatokhoz hasonló adatokkal szereplő ügyfélkapuk kerülnek megjelenítésre. Ennek okán kiemelten fontos rendkívül körültekintően eljárni: a találatok közül a Találati listában kijelölni azt kell, amelyikkel a módosítást szükséges elvégezni. A kiválasztást követően az Ügyfélkapu regisztráció részletes adatai képernyő jelenik meg: 95

96 A Módosítás funkciógombra kattintva a személyazonosító adatok felületen módosítható adatok a következők: o igazoló okmány típusa, azonosítója, kiállítási és lejárati dátuma. A Tovább gomb megnyomásával a Felhasználói adatok rögzítése képernyőn az alábbi adatok módosíthatóak: o felhasználói név o cím o előzetes értesítés bizonyos okmányok lejáratáról Névváltozás miatti ügyfélkapu módosítás is a fenti eljárásrendben lehetséges, a megváltozott adatokat tartalmazó személyazonosság igazolására alkalmas okmány bemutatásával, mivel az ügyfélkapu a szakrendszerből emeli át az adatokat, nem ügyintézői rögzítés történik. A módosítások véglegesítéséhez a Módosítás gombot kell megnyomni. A sikeres módosításról kapott üzenet: Az ügyfélkapu módosítása sikeres volt. A Regisztrációs nyugta nyomtatása gomb megnyomására megjelenik egy felugró ablak, ahol a nyugta megnyitására, elmentésére van lehetőség. Az ügyfélkapu módosítását követően nem érkezik a rendszertől elektronikus üzenet az ügyfél címére, kivételt képez, ha a regisztrációt követő 5 napon belül kerül sor e- mail cím módosítására. A módosítás ellenére a jelszó változtatása nem szükséges. i. Kilépés az alkalmazásból A menüponton keresztül az alkalmazásból történő biztonságos kilépésre van lehetőség. A Kilépés az alkalmazásból menüpont kiválasztása után a kilépési szándék 96

97 megerősítésére a Biztosan ki akarok lépni almenüpontot kell kiválasztani, melynek hatására a bejelentkező képernyőre kerül a felhasználó. Ekkor a böngésző biztonságosan lezárható. 97

98 8 Az Egyéni Vállalkozói Nyilvántartás használatának alapjai 8.1 Bevezetés Az egyéni vállalkozói bejelentések feldolgozása teljes egészében a KEKKH által működtetett Egyéni vállalkozói szakrendszerben (a továbbiakban: szakrendszer) kerül feldolgozásra. Az alábbi tananyag az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása során előforduló egyes főbb ügytípusok szakrendszerben történő rögzítésének bemutatására koncentrál, kitérve az ügyintézést segítő egyéb kiegészítő funkciókra. 8.2 Bejelentkezés az Egyéni Vállalkozói Szakrendszerbe Az Asztal ikonjára kattintással megjelenik az alkalmazás bejelentkezési felülete, ahol a felhasználónév (User name) és a jelszó (Password) beírását követően megjelenik a Kezdőlap megnevezésű kezdőképernyő, ahol a Vállalkozás kezelés menüt lenyitva találjuk meg a szakrendszerben indítható egyes ügytípusokat. 8.3 Az Egyéni Vállalkozói Szakrendszerben indítható ügytípusok kezelés ügytípusokra. A szakrendszerben indítható valamennyi ügytípus közül jelen segédanyag a Vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a Vállalkozás szüneteltetése, az Adatváltozás, valamint a Megszüntetés ügytípusok szakrendszerbeli rögzítését mutatja be, röviden kitérve a Vállalkozás adatainak módosítása hivatalból, valamint az Igazolvány 98

99 A szakrendszerben további ügytípusként szerepel még az Adószám-felfüggesztés, amely az adóhatóság központi informatikai rendszere által automatikusan generált ügytípus. A kormányablak ügyintézői ebben az ügytípusban nem jogosultak az ügyintézésre, csak a később ismertetett Ügy kiválasztása funkció segítségével tekinthetnek be az ügy adataiba. 8.4 Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése Egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentését a Vállalkozás kezelés menü Vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése ügytípusában rögzítjük. Dupla kattintással kiválasztjuk az ügytípust, majd a lenyíló menüben duplán az Új ügy indítása menüpontra kattintunk. Az ekkor megjelenő Új ügy indítása felület jobb felső sarkában lévő ikonra kattintunk. Az így aktívvá váló mezőkben kitöltjük az Ügyindítási adatok-at (a Célkönyvtár neve lehet az egyéni vállalkozó neve (ékezetek nélkül, egybeírva), a kérelembeadás dátuma vagy az iktatószám). Majd rögzítjük az adóazonosító jelet, illetve az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait (vállalkozó neve, születési neve, anyja neve, születési helye, ideje). A rögzítés befejeztével az ikonra kattintunk, majd a felugró ablakban megerősítjük a változások mentését. A szakrendszer ügyszámot generál, amit a felugró ablakban az ikonra kattintással fogadunk el. Lenyitjuk az Adatlapok kezelése menüpontot dupla kattintással. Ekkor az alábbi adatlapokat fogjuk látni: Az egyes adatlapokat dupla kattintással kiválasztjuk és sorban kitöltögetjük az egyéni vállalkozói bejelentésnek megfelelően. 99

100 FONTOS: minden adatlapon a ikonra kattintás után válnak aktívvá a kitöltendő sorok, és a rögzítés befejeztével minden adatlapon az ikonra kell kattintanunk, ezzel mentjük el a berögzített adatokat! A vállalkozó személyi adatai (Törzslap) felületen a módosíthatók az egyéni vállalkozó Új ügy indítása kezdőlapon már megadott természetes személyazonosító adatai, továbbá ezen a felületen rögzítjük az egyéni vállalkozó Lakóhely (tartózkodási hely) adatait is. A rögzítés befejezése után az ikonra kattintunk, majd a felugró ablakban megerősítjük módosításokat. ikonra kattintás után A vállalkozás adatai (Törzslap) adatlapon a rögzítjük a vállalkozás Székhely és Postai cím adatát, valamint Főtevékenységi kör és Munkavégzés jellege adatokat. A Székhely/Postai cím adat rögzítéséhez ikonra kattintunk, majd segítséget nyújt a alkalmazás, melyet az ikonjára kattintással nyithatunk meg. A ikonra kattintással sorban kiválasztjuk a táblázatból a bejelentésben megadott megyét, települést, közterületet. Majd az ikonra kattintunk. Az adatok a Településlekérdezés használata nélkül is beírhatóak (de így kiesik annak ellenőrzési lehetősége, hogy valós címadatot rögzítünke). Következő lépésként rögzítjük a Főtevékenységi kör adatot. Ez a rekord is kétféleképpen rögzíthető: vagy a 6 jegyű ÖVTJ kód begépelésével, ilyenkor hatályos ÖVTJ kód megadása esetén a tevékenységi kör megnevezését a rendszer automatikusan beemeli, ha más rubrikába kattint az ügyintéző. Vagy megadhatjuk a Főtevékenységi kör adatot a funkció használatával is. A szakrendszer mindig csak a hatályos ÖVTJ kódokat fogadja el, illetve engedi kiválasztani. Ezt követően a Munkavégzés jellege adatot töltjük ki. Kiválasztjuk a megfelelő opciót a lenyíló listából (főfoglalkozású egyéni vállalkozó, heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett, nyugdíjas), majd megadjuk az esetleges foglalkoztatottak számát. Ha az adatlapon végeztünk valamennyi adat rögzítésével az ablakban megerősítjük a változások mentését. ikonra kattintunk, majd a felugró 100

101 Az Adózással kapcsolatos adatok (Törzslap) adatlapon a ikonra kattintás hatására aktívvá váló lenyíló listákból kiválasztjuk minden egyes adózási pont esetén a bejelentésnek megfelelő opciót. A rögzítés befejeztével az kattintunk, majd a változtatások mentését megerősítjük a felugró ablakban. ikonra A Telephely adatok (A betétlap) adatlap kitöltését a ikonra kattintás után kezdjük meg. A telephely adatainak megadása a fent már ismertetett alkalmazás segítségével vagy egyszerű beírással is történhet. Több telephely esetén a jobb felső sarokban lévő ikonra kattintással veszünk fel újabb telephelyet, az új rubrikák a aktívvá. A rögzítés befejeztével az változtatások mentését a felugró ablakban. ikonra kattintás után válnak ikonra kattintunk, majd megerősítjük a A Tevékenységi körök adati (B betétlap) adatlapon a ikonra kattintás után a további tevékenységi kör(ök) ÖVTJ kódjait adjuk meg az aktívvá váló rubrikában a alkalmazás használatával vagy egyszerű beírással. Több tevékenységi kör bejelentése esetén az ikonra kattintással tudunk újabb tevékenységi köröket rögzíteni. A rögzítés befejeztével az után megerősítjük a változások mentését a felugró ablakban. ikonra kattintás Az Előző vállalkozás adati (C betétlap) adatlapot csak abban az esetben töltjük ki, amennyiben egy korábban elhunyt egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét annak özvegye vagy örököse folytatni kívánja. Az elhunyt vállalkozásának adatai a ikonra kattintást követően aktívvá váló rubrikákban rögzíthetők. FONTOS: az Előző vállalkozás típusa rekordnál a lenyíló listából csak az Özvegy vagy Örökös opciót válasszuk! A rögzítés befejeztével az ikonra kattintunk, majd a felugró ablakban megerősítjük a változtatásokat. A Gyám/gondviselő adatai adatlap kitöltésére csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó kiskorú. Ha befejeztük az adatlapok kitöltését, ügyellenőrzéssel folytatjuk a bejelentés rögzítését. Az Ügyellenőrzés menüpontra duplán kattintunk, majd a megjelenő Ügyellenőrzés felületen az ikonra kattintással elindítjuk az ellenőrzést, amelynek két eredménye lehetséges. Ha a rendszer nem talál hibát a rögzítésben, azt felugró ablakban jelzi. Amennyiben a rendszer hibát talált, azt PDF formátumban megjelenő hibalistában jelzi. A hibalista tartalmazza az ügy azonosítóját és a hibák megnevezését. A hibalista alapján el kell végezni a hiányzó adatok pótlását, illetve a hibás adatok javítását. Az ügyellenőrzés és az esetleges hibák javítása után következik az Adatfelvétel lezárása. Dupla kattintással kiválasztjuk a menüpontot, majd a megjelenő Adatfelvétel lezárása 101

102 felületen az ikonra kattintunk. A művelet elvégzése után a rendszer felugró ablakban kér megerősítést. Az adatfelvétel lezárásakor adószám, illetve statisztikai számjel kérő rendszerüzenetek mennek ki a társhatóságok (NAV, KSH) központi informatikai rendszerei felé. Az Üggyel kapcsolatos üzenetek felületen tudjuk ellenőrizni az elküldött rendszerüzenetek állapotát. Fontos, hogy ezen a felületen bevárjuk mindkét bejövő üzenetet. Ha a társhatóságok válaszüzeneteikben megküldték az azonosítókat, dupla kattintással kiválasztjuk a Vállalkozás nyilvántartásba vétele menüpontot, majd a megjelenő felületen a ikonra kattintunk. A szakrendszer felugró ablakban megerősítés kér, ennek jóváhagyásakor két újabb rendszerüzenet megy ki az előbb említett társhatóságok felé, ekkor kerül nyilvántartásba vételre az új egyéni vállalkozás mind a társhatóságok nyilvántartásaiban, mind az egyéni vállalkozók nyilvántartásában. Tehát a nyilvántartásba vétel napja lesz az egyéni vállalkozás kezdőnapja. Bejövő üzenet már csak az adóhatóság nyilvántartásától érkezik az ügynek ebben a fázisában. A vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenyég megkezdésének nyilvántartásba vételéről igazolást kell küldeni. Így következő lépésként az Igazolás nyomtatása menüpontot nyitjuk meg dupla kattintással. A megjelenő Igazolás nyomtatása felületen az ikonra kattintunk. Ekkor egy Word-formátumú igazolást jelenít meg a szakrendszer, mely az új egyéni vállalkozás nyilvántartásba vett adatait tartalmazza. Az igazolást elmentjük és kinyomtatjuk. Az igazolás előállítása kötelező, e nélkül az ügy nem zárható le. Utolsó lépésként dupla kattintással kiválasztjuk az Ügylezárás menüpontot. Az ekkor megjelenő Ügylezárás felületen pedig az ikonra kattintunk. A funkció egy elintézett ügy 102

103 lezárását végzi, melynek során ellenőrzéseket végez, hogy az ügy lezárható-e. Sikeres végrehajtás esetén a következő üzenetet küldi. Ha az ügy állapota nem megfelelő, szintén hibaüzenet jelenik meg. Ilyenkor pótolni kell a hibaüzenetben jelzett hiányosságokat. 8.5 Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése - Szünetelés megkezdésének bejelentése Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése megkezdésének rögzítéséhez dupla kattintással kiválasztjuk a Vállalkozás kezelése menün belül a Vállalkozás szüneteltetés ügytípust, új ügyet pedig az Új ügy indítása menüpontra kattintva indítunk. A megjelenő Ügyadatok felületen a ikonra kattintás után kitöltjük az ügyindítási adatokat az aktívvá váló mezőkben, majd az ikonra kattintva mentjük az adatokat. A rendszer ügyszámot generál, erről egy előugró ablakban tájékoztat. Ezt követően egyéni vállalkozást kell rendelnünk az elindított ügyhöz, amit a felület jobb felső sarkában lévő ikonra kattintással tehetünk meg. Az előugró ablakban lévő üres rubrikába beírjuk az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és az ikonra kattintunk. A vállalkozás sikeres azonosítását követően a szakrendszer automatikusan az Adatlapra ugrik, ahol a ikonra kattintás után megadjuk az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének kezdődátumát, ami mindig a bejelentés napját követő nap! 103

104 Fontos továbbá, hogy a Határozatlan idejű szüneteltetés melletti négyzet be legyen pipálva, mivel a szakrendszerben csak határozatlan idejű szünetelés rögzíthető! A rögzítés végeztével az megerősítjük a változások mentését. ikonra kattintunk, majd a felugró ablakban Az Adatlap kitöltése után az ügymenet megegyezik az egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentése ügytípus leírásában ismertetettel, röviden: ügyellenőrzés lefolytatása után az adatfelvétel lezárása következik, a társhatósági üzenetek megérkezése után pedig nyilvántartásba vesszük a szünetelést, majd igazolást nyomtatunk és lezárjuk az ügyet. Amennyiben az egyéni vállalkozó a bejelentés megtételekor az elektronikus űrlapon azt nyilatkozta, hogy rendelkezik érvényes egyéni vállalkozói igazolvánnyal, azt még az adatfelvétel lezárása előtt, az EGYÉNI VÁLLALKOZÓI IGAZOLVÁNY ÉRVÉNYTELENÍTÉSE fejezetben leírtak alapján érvényteleníteni kell! 8.6 Szünetelés utáni folytatás bejelentése Szünetelő egyéni vállalkozás szünetelés utáni folytatásának bejelentését szintén a Vállalkozás szünetelése ügytípusban rögzítjük. A rögzítés menete alapvetően megegyezik a szünetelés megkezdésének bejelentése ügytípusnál leírtakkal. Különbség: Az Adatlapon a szakrendszer folyamatban lévő, aktív szünetelés esetén automatikusan felhozza a szünetelés kezdődátumát, a ikonra kattintás után így csak a szünetelés végdátumát kell beírni, ami megegyezik a kérelem beadásának dátumával! Továbbá a Határozatlan idejű szünetelés melletti rubrikából eltávolítjuk a pipát. A rögzítés végeztével az megerősítjük az adatok mentését. ikonra kattintunk, majd a felugró ablakban 8.7 Egyéni vállalkozás adatainak megváltozása Az egyéni vállalkozó adatai megváltozásának bejelentése esetén az Adatváltozás ügytípusban rögzítjük az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatainak, az egyéni vállalkozás azonosításához szükséges adatoknak, valamint az egyéni vállalkozás telephely, illetve tevékenységi kör adatainak megváltozását. Továbbá ebben az 104

105 ügytípusban rögzíthetjük az egyéni vállalkozó cselekvőképességének megváltozása esetén az egyéni vállalkozás törvényes képviselő általi folytatását is. A Vállalkozás kezelés menüből kiválasztott Adatváltozás ügytípuson belül új ügyet indítunk, majd az előző ügytípusnál már ismertetett módon az Új ügy indítása felületen rögzítjük az ügyindítási adatokat, majd a nyilvántartási szám alapján beazonosítjuk az egyéni vállalkozót. A vállalkozás azonosítását követően a szakrendszer a Vállalkozás azonosításához szükséges adatok (Törzslap) adatoldalra ugrik, ahol a ikonra kattintással kiválaszthatjuk a lenyíló listák segítségével, hogy az adott ügyben milyen adatot módosítunk. (Ha nem választjuk ki a módosítandó adattípusokat, az Ügyellenőrzés során a szakrendszer hibát fog jelezni!) Az ikonra kattintással mentjük a módosításokat, majd a jobb oldali menüben az Adatok kezelése lenyíló listából sorban kiválasztjuk a módosítandó adatlapokat és az egyéni vállalkozó bejelentésének megfelelően, az egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentése ügytípusnál már ismertetett módon töltjük ki azokat. FONTOS: Minden egyes adatlapon a módosítások végeztével az ikonra kattintással mentjük a változásokat! Az adatlapok módosításának befejezését követően elvégezzük az ügyellenőrzést, szükség esetén érvénytelenítjük az egyéni vállalkozói igazolványt (lásd: EGYÉNI VÁLLALKOZÓI IGZAOLVÁNY ÉRVÉNYTELENÍTÉSE fejezet), ezután az adatfelvétel lezárása következik, majd a társhatósági üzenetek megérkezése után nyilvántartásba vesszük az adatváltozást. Ezt követően nyomtatjuk és elmentjük a szakrendszer által generált igazolást, végül pedig lezárjuk az ügyet. 105

106 8.8 Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése a Vállalkozás kezelés menü Megszüntetés ügytípusában rögzíthető a szakrendszerben. A kiválasztott ügytípuson belül az Új ügy indítása menüpontra duplán kattintva megjelenik az Ügyadatok felület, amelyen kitöltjük az ügyindítási adatokat, majd a nyilvántartási szám beírásával beazonosítjuk a megszüntetni kívánt egyéni vállalkozást. Ekkor a szakrendszer automatikusan az Adatlap felületre ugrik, ahol a ikonra kattintás után megadjuk az egyéni vállalkozás megszűnésének dátumát, valamint a lenyíló listából kiválasztjuk a megszűnés okát. A módosítások mentése az ikonra kattintással történik meg, ezt követően elvégezzük az ügyellenőrzést. Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik érvényes egyéni vállalkozói igazolvánnyal, azt a következő fejezetben leírtak szerint érvénytelenítjük, majd az adatfelvétel lezárása következik. A társhatóságok beérkező üzeneteinek megérkezése után a fent már ismertetett módon nyilvántartásba vesszük a megszűnést, igazolást nyomtatunk, és végül lezárjuk az ügyet. 8.9 Egyéni vállalkozói igazolvány érvénytelenítése Az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése, illetve megszüntetése, valamint adatváltozás bejelentésekor érvényteleníteni kell a szakrendszerben, az adott ügy rögzítése során. Érvényteleníteni kell továbbá az egyéni vállalkozói igazolványt akkor is, ha az egyéni vállalkozó annak elvesztését, eltulajdonítását, vagy megsemmisülését jelenti be és nem tesz egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésére, megszüntetésére vagy adatváltozásra vonatkozó bejelentést. 106

107 Az egyéni vállalkozói igazolványt a fent említett három ügytípus rögzítése során, az Adatlap(ok) kitöltését követően, de még az Adatfelvétel lezárása előtt kell érvényteleníteni. Amennyiben az érvénytelenítés elmarad, az ügy nem zárható le. Az Ügyellenőrzés funkció jelez, ha az igazolvány érvénytelenítése még nem történt meg. A megfelelő ügytípuson belül a Határozatok menüpont kiválasztásával az alábbi felület jelenik meg, ahol a Jegyzőkönyv fül három opciója közül az ügyfél által a bejelentésben megjelöltet kiválasztjuk, majd az oldal alján lévő ikonra kattintunk. Ekkor előugrik egy, a kiválasztott opciónak megfelelő tartalmú Word-formátumú dokumentum az egyéni vállalkozói igazolvány érvénytelenítéséről, ezt mentjük és kinyomtatjuk. A dokumentum bezárását követően megjelenő felületen rögzítjük a határozat kiadás dátumát (ami a megszűnés napja), a határozat file nevét (ami lehet az ügy indításakor megadott fájlnév), az ügy iktatószámát, majd a lenyíló listából kiválasztjuk a megfelelő kézbesítési formát. A Leírás mezőbe mindenképpen írnunk kell min. 1 karaktert! Az adatok rögzítése végeztével az ikonra kattintunk. Az igazolvány érvénytelenítés sikerességét a Határozatok lekérdezése felületen ellenőrizhetjük (ha sikeres volt a rögzítés, ezen a felületen az alábbi adatsort kell látnunk) Igazolvány kezelés Az Igazolvány kezelés menüpont segítségével rögzíthetők az egyéni vállalkozói igazolványok elvesztésére, eltulajdonítására, illetve megsemmisülésére vonatkozó 107

108 bejelentések, amikor az egyéni vállalkozó egyidejűleg nem jelent be adatváltozást, szünetelést, vagy megszüntetést. Továbbá ebben az ügytípusban állítható ki új egyéni vállalkozói igazolványt. Az Igazolvány kezelés ügytípusban az Új ügy indítása menüpont kiválasztását követően az Ügyadatok felületen kitöltjük az ügyindítási adatokat, majd új igazolvány igénylése esetén az Ügy eljárási illeték felületen rögzítjük a lerótt eljárási illetéket. Ezt követően megnyitjuk és kitöltjük az Adatlap (Váll. ig. igénylés) felületen a ikonra kattintás után aktívvá váló rubrikákat. Az ügyellenőrzés elvégzése után az adatfelvételt csak abban az esetben zárjuk le, ha új egyéni vállalkozói igazolványt állítunk ki! Ha nem állítunk ki új igazolványt, Ügy lezárás-sal befejezzük a rögzítést. Amennyiben új egyéni vállalkozói igazolványt állítunk elő, az adatfelvétel lezárást követően az Igazolvány létrehozása felületen az ikonra kattintunk, ekkor létrejönnek az egyéni vállalkozás aktuális adataiból az egyéni vállalkozói igazolvány adatai. Ezt követően a Vállalkozói igazolvány nyomtatása felületen, a bianco sorszámának A vállalkozói igazolvány / Pótlap száma rubrikába beírása után a ikonra kattintással megjelenik a igazolvány nyomtatási nézete, ekkor a Magyarország felirattal felfelé az okmánynyomtatóba helyezzük a bianco okmányt, majd ismét a ikonra kattintunk. Az igazolvány sikeres nyomtatásáról egy felugró ablak informál. Ezt követően Ügylezárás-sal befejezzük az ügyet. Amennyiben a kész okmány hibás (pecsétes, a szöveg elcsúszott) még az ügy lezárása előtt az Elkészült igazolványok érvénytelenítése felületen átállíthatjuk a hibás előállítású/kiállítású igazolvány státuszát érvénytelenre, majd új bianco-t helyezünk az okmánynyomtatóba és új igazolványt nyomtatunk. Ügylezárás után már csak a Bianco nyilvántartás felületen módosítható a hibás okmány státusza a következő alfejezetben leírt módon Egyéb műveletek, felületek - Egyéni vállalkozói igazolvány státusának módosítása Az Okmányok menüpont Bianco nyilvántartás felületén módosítható az egyéni vállalkozói igazolványok státusza az okmány típusa (törzslap vagy pótlap), illetve a megfelelő új státusz lenyíló listából történő kiválasztásával, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány számának megadásával. Az adatok megadása után a ikonra kattintással a módosítás azonnal átvezetésre kerül a nyilvántartáson. - Javítási felületek 108

109 Tévesen elindított ügy, vagy téves adatok rögzítése esetén a szakrendszer több javítási lehetőséget is biztosít. Ezek rövid ismertetésére kerül sor ebben az alfejezetben. - Technikai ügylezárás, avagy a sztornó Bármely ügytípusban indított ügy a vállalkozás azonosításának megtörténte után, de még az adatok nyilvántartásba vétele előtt ún. sztornóval lezárható, ami azt jelenti, hogy az ügyben rögzített adatok törlődnek, nem kerülnek be sem a társhatóságok, sem az egyéni vállalkozók nyilvántartásába. A megfelelő ügytípus Ügy kiválasztása menüpontjában történő kiválasztása után a Sztornó menüpontra kattintással megjelenik a Sztornó felület, ahol az oldal alján a ikonra kattintással, és az ellenőrző kérdés jóváhagyásával hajtható végre az ügy technikai lezárása. Amennyiben nem a fent leírt ügyszakaszban hajtjuk végre a technikai ügylezárást a rendszer hibaüzenetet generál és nem engedi sztornóval lezárni az ügyet. A technikai ügylezárás befejeztével előugrik egy információs ablak, mely a sikeres ügylezárásról tájékoztat, ennek elfogadása után megjelenik egy Word-formátumú Feljegyzés az ügy technikai lezárásáról, javasolt ennek kinyomtatása és az iratanyaghoz csatolása. - Megszűnt egyéni vállalkozás élesztése A már lezárt, tehát sztornóval nem törölhető megszüntetési ügyek esetén más lehetőség is van a javításra, ez az úgynevezett élesztés. Ennek alkalmazásával a megszüntetett egyéni vállalkozás ismét működővé válik, mintha a megszüntetés adatai törlődnek mind a társhatóságok, mind az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. A Megszüntetés ügytípuson belül a Vállalkozás élesztése menüpontra történő dupla kattintás után jelenik meg a Vállalkozás élesztése felület, ahol az Ügyszám rubrikába az élesztendő ügy ügyszámának beírása után a ikonra kattintva megjelenik 109

110 az ügy adatsora, ezt egy kattintással kiválasztjuk, majd az kattintunk. ikonra Egy előugró információs ablak értesít az üzenetküldés sikerességéről. Ekkor értesíti a rendszer a társhatóságokat az ügy élesztéséről. Az Üggyel kapcsolatos üzenetek felületen nyomon követhető az üzenetváltás. A társhatóságok elfogadó üzeneteinek bevárását követően térhetünk vissza a Vállalkozás élesztése felületre, ahol az ügy kikereséséhez az előzőleg leírt eljárást alkalmazzuk, majd az adatsor kiválasztása után az megjelenik egy információs ablak az élesztés sikerességéről. ikonra kattintunk. Ekkor 8.12 Hivatalból indított adatváltozás Az egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentése vagy adatváltozás típusú ügyek esetén tévesen rögzített adatok a Vállalkozás adatainak módosítása hivatalból ügytípusban javíthatók. Az ügytípus rögzítésének folyamata szinte teljesen megegyezik az Adatváltozás ügytípus rögzítésével, az eltérés mindössze annyi, hogy ügyindítóként csak az Okmányiroda vagy a KEKKH választható, továbbá a menüpontok között a módosítandó adatlapokat Javítandó adatok fülre kattintással lehet megnyitni. 110

111 8.13 Lekérdezési felületek A különböző lekérdezési felületek a szakrendszeren belüli keresést teszik lehetővé, akár az egyéni vállalkozás adatai, akár az egyes ügyek adatai tekintetében. Az alábbiakban ezen különböző lekérdezési felületek funkciói és használata kerül röviden bemutatásra. - Ügy kiválasztása A még folyamatban lévő vagy a már lezárt ügyeket bármely ügytípus esetén az Ügy kiválasztása felület segítségével lehet keresni. A keresendő ügy ügytípusán belül dupla kattintással kiválasztjuk az Ügy kiválasztása menüpontot, majd a megjelenő Ügy kiválasztása felületen az Ügyszám rubrikába beírjuk a keresett ügy ügyszámát, és a keresett ügy Ügyadatok felületére ugrik. ikonra kattintunk. A szakrendszer a Az Ügy kiválasztása felületetet ügyállapotra történő keresésre is használhatjuk. Ilyenkor az Ügyszám rubrika alatti lenyíló listából kiválasztjuk a kívánt ügyállapotot, a szakrendszer pedig egy listát generál az adott szervkódú hatóság által a szakrendszer felállásának kezdete óta indított és a kiválasztott állapotban lévő valamennyi ügyről. Ha egy kattintással kiválasztjuk a listában szereplő valamely ügyet és rákattintunk az oldal alján lévő ugrik. ikonra a szakrendszer a kiválasztott ügy Ügyadatok felületére 111

112 - Általános lekérdezés A Lekérdezések menü Általános lekérdezés felülete az egyéni vállalkozás azonosításához szükséges adatokat, az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, valamennyi volt és a lekérdezés időpontjában hatályos székhely/telephely, illetve fő/tevékenységi kör adatát, továbbá a vállalkozói tevékenység megkezdésének dátumát, valamint amennyiben a vállalkozás megszűnt, a megszűnés dátumát és okát jeleníti meg. Ezen a felületen az egyéni vállalkozás nyilvántartási száma, adószáma, vagy az egyéni vállalkozói igazolvány száma alapján lehet keresni. A kiválasztott rekord megnevezésére történő dupla kattintással a szürke mező aktívvá válik, és az azonosító beírható. Ezt követően a kitöltött sor melletti fent említett az adatokat. - Ügylekérdezés ikonra kattintunk, és a rendszer megjeleníti a A Lekérdezések menü Ügylekérdezés felületén az adott egyéni vállalkozó valamennyi, a szakrendszerben az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése óta indított ügye megjelenik, a vállalkozás azonosításához szükséges adatokkal, ügyszámmal, ügyállapottal, ügyindítóval és az ügyindítás dátumával. Új ügy indítását megelőzően ezen a felületen lekérdezhető, hogy van-e az egyén vállalkozónak nyitott ügye, amely megakasztja az új ügy rögzítését. A keresés nyilvántartási szám vagy adóazonosító jel (amennyiben a szakrendszer még nem generált nyilvántartási számot) alapján indítható. 112

113 - Vállalkozás lekérdezése A Lekérdezések menü Vállalkozás lekérdezése felületén az egyéni vállalkozás azonosításához szükséges adatok kérdezhetők le az egyéni vállalkozás nyilvántartási száma, illetve adószáma, vagy az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatai alapján. - Bianco státusz lekérdezése Az Okmányok menü Bianco státusz lekérdezése felületén az egyéni vállalkozói igazolványok állapota (az okmány helye és érvényessége) kereshető le, az igazolvány száma alapján. 113

114 9 Nemzeti Jogszabálytár 9.1 Röviden a jogszabály-gyűjteményekről A jogszabályokat módosításaikkal egységes szerkezetben közlő gyűjtemények kiadásának indokául azok megismerhetőségének és hozzáférhetőségének biztosítása szolgál, amelynek fontosságát az elmúlt két és fél évtized jogalkotásának jelentős mennyisége még inkább hangsúlyossá tette. Ebben az időszakban az időnként dömpingszerű jogalkotás már nem csak a laikus jogkeresők számára tette szinte kivitelezhetetlenné a hatályos jogszabályszövegeknek a jogi normák hiteles forrásául szolgáló Magyar Közlöny használatával történő megállapíthatóságát. A jogszabályok módosításaikkal egységes szerkezetben való rendszeres utánközlését először a jogalkotásról szóló évi XI. törvény a jogrendszer megismerése és áttekinthetősége érdekében rendelte el, azonban a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét csak ötévenként kellett kiadni. A kiadvány a jogalkotás mennyisége és a módosítások gyakorisága miatt néhány éven belül már nem bizonyult megfelelő eszköznek az alkalmazandó joganyag megismerésére, így megjelentek a jogszabályszövegek piaci szolgáltatóinak különféle kiadványai. Elterjedtségük ellenére ezen kiadványokban közölt jogszabály-szövegeket azonban nem lehetett (és ma sem lehet) hivatalos utánközlésnek tekinteni. Ezen a helyzeten kívánt változtatni az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény, amely a jogállamiság és a jogbiztonság követelményéből levezetve a jog megismerhetőségének elvárását az állam feladatává tette a jogszabályok megismerhetőségének a lehető legtöbb ember számára a lehető legalacsonyabb költséggel történő biztosítását, és a hozzáférés módjául az internetet választotta. A törvény létrehozta a kormányzati portálon elérhető Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményét, amely folyamatos frissítéssel, kereshető módon tartalmazta a jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek az aktuális napon hatályos szövegét. Az új jogalkotási törvény (2010. évi CXXX. törvény, a továbbiakban: Jat.) január 1. napjával hozta létre a Nemzeti Jogszabálytárat. Ez az elektronikus jogszabálygyűjtemény immár deklaráltan közszolgáltatásként működik, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, és a jogszabályokat módosításaikkal egységes szerkezetben (is) tartalmazza. A Nemzeti Jogszabálytár (a továbbiakban: NJT) kormányrendeletben meghatározott tartalommal és önálló honlapon (www.njt.hu) érhető el. Mivel az NJT létrehozásával a jogalkotó elsődleges célja az volt, hogy a polgárok és a vállalkozások juthassanak hozzá minél egyszerűbben és ingyen az ügyeik intézéséhez szükséges jogszabályokhoz, ezért az NJT tartalma és időbeli kiterjedtsége jelenleg korlátos (azonban figyelemmel a jelentős kódexek által meghatározott elévülési időkre, még a professzionális jogalkalmazók, a közigazgatási szervek, intézmények, egyéb állami szervek döntő többsége számára az NJT-ben jelenleg elérhető időállapotok is elegendő információval szolgálnak a napi ügyek viteléhez). Meg kell jegyezni, hogy az NJT mind az elérhető tartalom, mind funkcionalitás tekintetében jelentős kibővítés és fejlesztés alatt áll. 9.2 A Nemzeti Jogszabálytár felépítése Az NJT portál valójában három jogi felület elérhetőségét biztosítja: egyrészt az országos jogi normák másodlagos közlésének a helye, tehát egy jogszabálykereső felület, 114

115 másrészt felületet biztosít meghatározott körben az önkormányzati rendeletekhez való hozzáférésre, harmadrészt pedig lehetőséget ad a nemzetközi szerződések egységes szerkezetű szövegének a lekérdezésére is. Az önkormányzati rendeletek NJT-ben történő másodközlése július 1-jétől kötelező, így az adatbázisban ezen időponttól felépülő rendszerben érhetők el: tehát a június 30. után kihirdetett valamennyi önkormányzati rendelet, valamint a július 1. napját megelőzően hatályba lépett és június 30. napját követően módosított önkormányzati rendelet szövegváltozatai érhetők el a gyűjteményben. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló évi L. törvény rendelte el, hogy ha a nemzetközi szerződés módosítását kihirdető jogszabály rendelkezik a nemzetközi szerződés-módosításokkal egységes szerkezetben történő közzétételéről, az egységes szerkezetű szöveget az NJT-ben kell közzétenni. Erre önálló felület áll rendelkezésre a portálon. 9.3 A Nemzeti Jogszabálytár tartalma Az NJT-ben megtalálható jogi normák a következők: 1. a hatályos jogszabályok időállapotai a lekérdezés napját megelőző 5 évre visszamenőleg, valamint a lekérdezés napját követő három időállapotukkal, 2. a Magyar Közlönyben már kihirdetett, de a lekérdezés napján még nem hatályos jogszabályoknak az első három időállapota, 3. a lekérdezés napját megelőző öt évben hatályban volt jogszabályoknak a hatályvesztést megelőző időállapota, 4. a jelentősebb közjogi szervezetszabályozó eszközök egységes szerkezetű szövege. Jogszabályon a felület vonatkozásában az Alaptörvényt és módosításait, továbbá az Alkotmánymódosításokat, valamint a törvényeket, a törvényerejű rendeleteket és az önkormányzati rendelet kivételével a rendeleteket értve. Egy jogszabály időállapota a hatálybalépésétől legkésőbb az első időpontban történő változásáig hatályos, illetve 115

116 valamely időpontban történő módosításától legkésőbb a következő időpontban történő módosításáig hatályos, tehát a módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét jelenti. Közjogi szervezetszabályozó eszköz a normatív határozat és a normatív utasítás. Ezek közül azonban csak a kormányrendeletben taxatív felsorolás keretében megadott, a lekérdezés napján vagy azt követően hatályos, minősített adatot nem tartalmazó, a Magyar Közlönyben (illetve annak mellékletét képező Hivatalos Értesítőben) közzétételre került normákat tartalmazza az NJT. Ezek: a köztársasági elnök, az Országgyűlés, a Kormány és a kormánybizottságok, a miniszterelnök és a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács határozata, valamint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterek, az Országos Bírói Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész normatív utasítása. A fentiek alapján látható az NJT már említett tartalmi és időbeli korlátossága, amelyre a keresések során legyünk figyelemmel! Az NJT azonban lehetővé teszi bármely felhasználó számára egyéb időállapotok elérhetőségét is: kérelemre a lekérdezés napján hatályos jogszabálynak a lekérdezés napját megelőző legfeljebb 20 évre visszamenőleges szövege, továbbá a lekérdezés napját megelőző 20 évben hatályban volt (de már az ötéves időkorláton kívül hatályon kívül helyezett) jogszabály hatályvesztést megelőző időállapotában hatályos szövege megküldésre kerül a kérelmező részére. A kérelem megküldése a honlapon található űrlap kitöltésével történik. Az NJT-ben nemcsak a jogi normák módosításokkal egységes szerkezetű szövegei érhetők el, hanem másodközlésre kerül (a fenti korlátozásokkal) valamennyi jogi norma. A hivatalos lapban kihirdetett, közzétett szövegek a feldolgozást követően azonnal közlésre kerülnek, míg az egységes szerkezetű szövegek közlésére a kihirdetéstől, közzétételtől számított három munkanap áll rendelkezésre (meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban ez általában egy munkanap alatt megvalósul). A módosult vagy újabb időállapot közléséig a változással érintett jogszabálynál a várható módosulásra a kihirdetést követően haladéktalanul utalni kell. Ennek jelzésére a jogszabály címe mellett megjelenő jelölés szolgál: 9.4 A Nemzeti Jogszabálytár használata Az NJT a honlapon működik. Az NJT adatbázisára irányuló keresés indítható továbbá a kormányzati portálról is (a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso oldal használatával). Az elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető NJT használata semmilyen azonosításhoz, regisztrációhoz, bejelentkezéshez nem kötött. Emellett az elvárt szolgáltatási szint miatt a gyűjtemény gyakorlatilag bármikor hozzáférhető. Az NJT szövegei, mint szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak, a szerzői jogi törvényben meghatározott szabad felhasználás keretében használhatók. Az NJT-be belépve azonnal annak Keresés felülete (vagyis a jogszabálykereső) használható. 116

117 A gyorskeresések használata Az oldalon a keresés szempontjainak megadására szolgáló keresőűrlap mellett néhány, előre összeállított keresés találati listája is elérhető. A Közismert jogszabályokra kattintással egy ábécé szerint rendezett jogszabályi lista válik elérhetővé. A lista olyan rövid megnevezések szerint tartalmaz jogszabályokat (meg kell jegyezni, hogy nem az NJT-ben elérhető valamennyi jogszabályt!), amelyek a köznapi életben is elterjedtek és jól beazonosíthatóak (pl. Art., Btk., Szja tv.), illetve amelyeket maga a jogalkotó adott meg, mint a jogszabályt jelölő rövidítést. A listában a betűkre kattintással tudunk választani. A listából bármelyik jogszabály szövege azonnal megnyitható, annak címére kattintással. Ekkor a jogszabály lekérdezés napján hatályos szövege nyílik meg. 117

118 A Mai napon hatályba lépő jogszabályok és a Mai napon hatályukat vesztő jogszabályok listájának meghívásával pedig a lekérdezés napjától alkalmazandó, illetve az aznaptól hatályukat vesztett jogszabályokat tekinthetjük meg. E listákból szintén a jogszabály címére kattintással hívhatjuk elő a lekérdezés napján hatályos szöveget, illetve a hatályvesztett jogszabályok esetén a hatályvesztést megelőző utolsó időállapot szövegét. A kereső használata Az NJT a közzétett jogi normák kibocsátójára, számára és címére, a kibocsátás évére, valamint a jogi norma szövegében történő keresés lehetőségét biztosítja. A keresőűrlap ennek megfelelően tagolt. A keresőűrlapon nem szükséges valamennyi mező kitöltése, elegendő csak az ismert adatokat megadni ám minél több mező kitöltésével minél pontosabban megadjuk a jogszabály adatait, annál rövidebb lesz és pontosabb is a találati lista tartalma. Az Évszám és a Sorszám mező értelemszerűen töltendő ki. A Sorszám mezőben (tekintettel a törvények számozására) római számok is használhatók. A keresőűrlap legördülő menüként működő Típus mezője valójában egy jogalkotó (kibocsátó) és jogi norma típus (törvény, törvényerejű rendelet, rendelet, határozat, utasítás) párosított lista. Ennek az az oka, hogy az NJT nem minden jogi normát tartalmaz, így az előre összekapcsolt jogalkotó-jogi norma típus listával elkerülhető, hogy olyan jogszabályt keressünk a rendszerben, amelyet az nem tartalmaz, másrészt az NJT-t használó (jogi szakmai szempontból) laikus közönségnek könnyíti meg egy adott jogszabály megtalálását. A listában való könnyebb navigálás érdekében a billentyűzeten beütve a kezdőbetűt, a program az adott betűvel kezdődő elemre ugrik. A kezdőbetű leütésének ismétlésével pedig a nem kívánt elemek kihagyásával tudunk végigmenni a listában. 118

119 A jogi norma szövegében a Szavak mező kitöltésével lehet keresni. Ez a szövegkeresés ún. fulltext-jellegű, a keresés a jogszabályok teljes szövegére történik, vagyis csak azon szavakra lesz helyes találat, amelyeket a jogszabály ténylegesen tartalmaz (például a köznapi életben használt fizetés szó a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó jogszabályokban munkabér vagy illetmény szóként található meg). Szókeresésnél ne használjunk számokat és írásjeleket! A kereső a Szavak mezőbe beírt szó ragozott alakjaira és a megadott szót tartalmazó összetett szavakra is keres, elegendő tehát csak a szó alapalakját megadni. Ha a ragozott alakok nélkül kívánunk a megadott szó alapján keresni, jelöljük be a Pontos szóra opciót. Ha nem a jogszabályok teljes szövegében, hanem csak címekben kívánunk keresni, jelöljük be a Csak a címben opciót. 119

120 A keresőűrlapon található Törlés gombra kattintás valamennyi beírt mezőadatot töröl, így új adatok megadásával új keresés indítható. Ha csak módosítani kívánjuk a keresési feltételeket, azt a mezők tartalmának átírásával tehetjük meg. A keresőűrlapon található Keresés gombra kattintás futtatja le a keresést. Ha a keresés során megadott feltételeknek értelmezhetetlenül túl sok jogszabály megfelel (kezelhetetlenül hosszú találati listánk lenne), erről a rendszer üzenetet küld. Ekkor a keresési feltételek pontosításával (további mezők kitöltésével, pontosabb szókereséssel) javíthatunk. A találati lista A keresés eredményeként előállt találati lista, a találatok számával együtt, a keresőűrlap alatt, a lista hosszától függően több oldalra tagolva található meg. Az oldalak között lapozással vagy az oldal számára kattintással haladhatunk. A találati listában a jogi normák a jogi hierarchia szerinti sorrendben, ezen belül a törvények csökkenő időrendben, az azonos szintű, több jogalkotótól származó normák (például a rendeletek) pedig a kibocsátóik szerinti ábécérendbe soroltan jelennek meg. Már a találati lista alapján azonnal megállapíthatjuk a jogszabály fő hatályossági adatait, a hatályjelölők (a listában a jogszabály számától balra megjelenő ikon) és a jogszabálycímek színe segítségével: - hatályos jogszabály - már nem hatályos jogszabály 120

121 - még nem hatályos jogszabály Meg kell jegyezni, hogy a találati listában a jogszabály száma alatt szürkével megjelenő dátum mindig a jogszabály hatálybalépésének dátumát, illetve hatályon kívül helyezett jogszabály esetén a hatályon kívül helyezés dátumát jelöli (tehát sosem időállapot dátum, hanem a fő hatályossági dátumok jelennek itt meg). Az időállapotok elérhetősége A találati listában a jogszabályok címe mellett megjelenő naptár ikon biztosítja a szövegben az egyes időállapotok szerinti keresés lehetőségét. A naptár ikonra kattintva az elérhető időállapotok listaszerűen jelennek meg a jogszabály címe alatt. A hatályos, a már nem vagy még nem hatályos időállapotok azonnali azonosíthatóságát itt is ugyanazok a színek segítik mint a találati listában. A jogszabály adott időállapotú szövege a megfelelő dátumra kattintással nyitható meg. (Ismét meg kell jegyezni, hogy az NJT-ben elérhető jogi normák tekintetében nem valamennyi, egyébként létezett időállapotot érhetjük el!) A jogszabályi tartalom (jogszabályszöveg) megjelenítése A bármely módon előállt (gyorskeresések használata, keresőűrlappal történő keresés) találati listából a jogszabály címére kattintva a lekérdezés napján hatályos jogszabályszöveg nyitható meg. Ha a jogszabálynak másik időállapotát kívánjuk megnyitni, akkor a fent leírt módon, a találati listában a jogszabály címe melletti naptár ikon használatával tudjuk kiválasztani a kívánt időállapotot. A jogszabály szövegét az NJT a böngésző önálló lapján nyitja meg. Így a találati lista és a keresőűrlap a megnyitva maradt eredeti lapon továbbra is hozzáférhető, azokhoz egyszerűen visszaléphetünk, és szükség esetén módosíthatunk a keresési feltételeken vagy új keresést indíthatunk. A jogszabályszöveg megjelenítésének változtatása keretében a betűméret változtatására van lehetőség, a megnyitott jogszabály-szövegablakban a nagyítás/kicsinyítés gombokra kattintással. Az NJT-ben követhetők a jogszabályszövegekben a megnyitott időállapotot közvetlenül megelőző időállapothoz képest bekövetkezett változások. A megváltozott 121

122 rendelkezésekre azok mellett a szöveg bal szélén található piros csík hívja fel a figyelmet. A jogszabályszövegekben kétféle lábjegyzet található: a jogszabály kihirdetett szövegének eredeti jogalkotói lábjegyzetei, továbbá a módosításokkal egységes szerkezetű szövegekben a módosításra utaló, a módosító jogszabályhelyet pontosan megjelelő lábjegyzetek. Ez utóbbi lábjegyzetek a jogalkalmazás megkönnyítésére a jogalkotó által az adott módosított rendelkezéshez meghatározott átmeneti rendelkezéseket is tartalmazhatják. A lábjegyzet szövege az egérrel annak száma fölé állva, kattintással jeleníthető meg, ekkor a program a lábjegyzetek jogszabály végi listájában a megfelelőt az ablak legfelső sorába pozícionálja. A lábjegyzet-listából ismét a lábjegyzet számára történő kattintásra ugrik vissza a program a jogszabály szövegére. A törvények kihirdetése időpontját a törvények címénél elhelyezett lábjegyzetben találjuk meg. Keresés a jogszabályszövegben, -ra ugrás A jogszabály szövegében történő keresés, ideértve a jogszabály valamely szakaszára ( - ra) való ugrást is, a használt böngésző szövegkeresőjével történik. Ezt a keresőablakot a Ctrl+F billentyűkombináció segítségével hívhatjuk elő. A keresővel előre és hátra navigálhatunk a találatok között. 122

123 Jogszabályszöveg másolása, kinyomtatása A jogszabály, illetve egyes (akár nem összefüggő) részeinek kijelölésére és a vágólapon keresztül valamely szövegszerkesztőbe való beillesztésére, továbbá a nyomtatásra szintén a böngésző lehetőségeit használja az NJT. Nem összefüggő szövegek nyomtatására a legbiztosabb megoldásként azok kijelölése és szövegszerkesztőbe másolása (a Ctrl+C billentyűkombináció vagy a böngésző jobb egérklikkre megjelenő lebegőmenüjének Másolás parancsa használatával), majd a szövegszerkesztőből történő kinyomtatása ajánlható. A Nyomtatás funkció a megnyitott jogszabály-szövegablakban érhető el, rákattintásra a jogszabály nyomtatási előképe és a használt böngésző Nyomtatás panelje jelenik meg. (Tájékoztatásul: a tananyagban található képernyőképek Firefox böngészőben megnyitott NJT-ről készültek. Az NJT szolgáltatásait a felhasználó által választott böngésző program segítségével lehet igénybe venni. A portál fejlesztése során a tartalomszolgáltató figyelembe vette a webes tartalompublikálás alapvető szabványait, de nem biztosítható, hogy ezeket a szabványokat minden böngészőprogram egyformán kezeli.) 123

124 10 Céginformáció az e-cegjegyzek.hu oldalon keresztül A Céginformációs Szolgálat az alábbi honlapon keresztül biztosítja az ingyenes elektronikus céginformáció szolgáltatást: Jogszabályi háttér: évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról; - 47/2007. (X.20.) IRM rendelet az ingyenes céginformációról 10.1 Az alkalmazás célja Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának honlapján január 1-től ingyenesen biztosítja Magyarország területén bejegyzett összes cég egyes cégadatainak online módon történő megismerhetőségét. Az ingyenes céginformációról szóló 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet alapján a céginformációs szolgálat a oldalán keresztül biztosítja az elektronikus ingyenes céginformációt. Fontos, hogy az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel. Az adatok lekérdezésének időpontjában ismerhető meg a cég fennálló vagy törölt cégjegyzékszáma, cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe, tevékenysége, jegyzett tőkéje, adószáma, továbbá az, ha a cég csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, illetve ha a gazdasági társaság (volt) vezető tisztségviselője vagy cégvezetője a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 23. -a alapján nem lehet más gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy cégvezető (eltiltott képviselő). A hét első napján frissített adatként ismerhető meg: 124

125 a cég cégjegyzékben szereplő valamennyi fennálló adata, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatai, csoportosított céginformációként a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minősége, képviseleti jogosultsága, vagy természetes személy képviseleti jogosultsága, felügyelőbizottsági tagsága Az alkalmazás felépítése Háromféle kiadmány közül lehet választani a. Cégadat b. Tárolt cégkivonat c. Csoportosított cégadat A. Cégadat Egy cég cégadatai alatt, meghatározott adatok valós idejű lekérdezését értjük. Eszerint az adatok lekérdezésének időpontjában, a cégjegyzékben szereplő adatként ismerhető meg a cég fennálló vagy törölt: a. elnevezése, b. székhelye, c. telephelye(i), d. fióktelepe(i), e. tevékenysége, f. jegyzett tőkéje, g. adószáma, h. a végelszámolás kezdete és befejezése, i. a felszámolás kezdete és befejezése. Amennyiben a Cégadat kiadmányt választotta, akkor a képernyő jobb oldalán a Cégbetekintés rovatainak kiválasztása eredményablak jelenik meg. Cégbetekintés rovatainak kiválasztása Cégformától független adatok 2 A cég elnevezése 5 A cég székhelye 6 A cég telephelye(i) 7 A cég fióktelepe(i) 902 A cég tevékenysége 11 A cég jegyzett tőkéje 21 A cég adószáma 26 A végelszámolás kezdete és befejezése 28 A felszámolás kezdete és befejezése 125

126 A megjelölt rovatok alapján kérem a cég adatainak A kérvény kitöltését. másolatát. Amennyiben csak a cég fennálló adatait kéri akkor a cég adatainak kivonatát is érdeklik, akkor a cég adatainak B. Tárolt cégkivonat jelölje be, ha a céggel kapcsolatos fennálló és törölt adatok másolatát válassza ki. A Tárolt cégkivonat a hét első napján frissített adatként ismerhető meg, a cég cégjegyzékben szereplő valamennyi fennálló adatát, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatait tartalmazza. Ezen adatok csak akkor kerülnek frissítésre, ha a cégjegyzékben bejegyzett adatokban a korábbi állapothoz (előző hét eleji) képest változás állt be. Ha tehát a cég adataiban semmiféle változás nem történt, akkor előfordulhat, hogy a lekérdezés eredményeként 1 hétnél korábbi tárolt cégkivonatot kap. C. Csoportosított cégadat A Csoportosított cégadat csakúgy, mint a tárolt cégkivonat a hét első napján frissített adatként ismerhető meg. Ezen kiadmány keretében a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minőségére, képviseleti jogosultságára, vagy természetes személy képviseleti jogosultságára, felügyelőbizottsági tagságára lehet keresni Keresés a cégnyilvántartásban Ahhoz, hogy egy cégről információt kaphasson, a cég azonosítására van szükség. Az azonosítás a keresett cég egyedi azonosítására szolgáló cégjegyzékszáma, a keresett cég elnevezése vagy adószáma alapján történik. Ehhez a képernyő baloldalán lévő o Cégkeresés cégjegyzékszám szerint o Cégkeresés a cég elnevezése szerint o Cégkeresés adószám szerint mezők valamelyikét szükséges kitölteni. Továbbá lehetőség van eltiltott személyekre vonatkozóan keresést kezdeményezni a teljes cégnyilvántartás tekintetében. o Cégjegyzékszám vagy adószám szerinti keresés A cég azonosítása során célszerű, amennyiben az ismert a cég cégjegyzékszámát vagy adószámát megadni, ilyenkor ugyanis a találati listában kizárólag a keresett cég adatai jelennek meg. A cégjegyzékszámot teljes hosszában, az adószámnak pedig az első 8 számjegyét szükséges pontosan megadni, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a keresés eredménytelen lesz. o Cég elnevezése szerinti keresés A cég elnevezése szerinti keresésnél elegendő a cég nevének, illetőleg rövidített elnevezésének a kezdetét megadni, ugyanakkor a név megadásakor ügyelni kell arra, hogy a névkezdetnek legalább 4 karakter hosszúnak kell lennie. Minél hosszabb cégnévkezdetet ad meg, annál kevesebb olyan cégnév jelenik meg a találati listában, amely 126

127 egyezik a megadott keresési paraméterekkel, így nagyobb az esélye annak, hogy hamarabb találja meg a keresett céget. Ha olyan cégnévre keres, amely kevés betűből áll, vagy gyakran szerepel különböző cégek elnevezésében (pl. Auto, Buda, Pest, Comp, Inter, Hung, Micro stb.), javasolt a cég teljes nevét megadnia kereséskor, ellenkező esetben nagyszámú találat várható. A cégnév megadásakor a rendszer nem tesz különbséget a kis és nagy betűk, illetve a rövid és hosszú magánhangzók között, továbbá nem veszi figyelembe a szóköz karaktereket és a különböző írásjeleket sem. A következő cégnév kezdetek ezért azonos eredményre vezetnek: MAGYAR magyar Magyar MA-GYAR m.a.g.y.a.r M-A-G-Y-A-R Eredménytelen keresés esetében javasolt a többszöri próbálkozás egyre rövidülő névkezdetek megadásával. Eltiltott személyek keresése A rendszer alkalmazásával megismerhető az a tény is, ha egy gazdasági társaság (volt) vezető tisztségviselője, vagy cégvezetője a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 23. -a alapján nem lehet más gazdasági társaságban vezető tisztségviselő vagy cégvezető. Az Eltiltott személyek keresése mezőbe írható be a lekérdezni kívánt személy neve. A rendszer által megadott biztonsági kód begépelése és a Mehet gomb megnyomása után megjelenik a keresés eredménye Keresés a gyakorlatban A belépéshez regisztrációra nincs szükség. I. Keresett cég kiválasztása A cégjegyzékszám, az adószám, vagy a cégnév megadása után a keresést Mehet gomb megnyomásával indíthatja el. Ekkor a képernyő jobb oldalán az Azonosító adatok ablak jelenik meg, ahol a rendszer által megadott biztonsági kód begépelése, és a Mehet gomb megnyomása után megjelennek a keresési adatoknak megfelelő cég/ek listája. II. Kért kiadmány kiválasztása A talált cégek esetében először ki kell választania a találati listában azt a céget, amelynek kiadmányát le szeretné kérni (a cég baloldalán található négyzet kipipálásával), továbbá a legördülő menüben megjelenő lekérdezni kívánt kiadmányt. III. Cégadat Amennyiben az alábbi adatok valamelyikére van szüksége, úgy azok a lekérdezésének időpontjában, a cégjegyzékben szereplő adatként ismerhetőek meg. a. elnevezése, b. székhelye, c. telephelye(i), d. fióktelepe(i), e. tevékenysége, 127

128 f. jegyzett tőkéje, g. adószáma, h. a végelszámolás kezdete és befejezése, i. a felszámolás kezdete és befejezése. A Befejeztem gomb megnyomását követően megjelenik a fent felsorolt lista, ahol az ügyfél az elnevezések mellett található négyzet/ek kipipálásával megjelölheti az általa kért adatokat. Ezt követően kell kiválasztani a kívánt adatok típusát: - kivonat esetén a cég fennálló, - másolat esetén a cég fennálló és törölt adatai láthatóak. A Befejeztem nyomógombra történő rákattintást, ill. a biztonsági kód begépelését követően nyílik lehetőség a kért adatok megtekintésére. IV. Új kiadmány lekérése Új kiadmányt lekérése esetén a törlés gomb megnyomásával újabb adatok lekérdezésére van lehetőség. 128

129 11 A JÁROK és az STB Pénzügyi, számviteli, logisztikai, ügyviteli rendszer, mint szakrendszerek 11.1 Az alkalmazások célja A közúti közlekedési nyilvántartás okmányirodai szakrendszere a JÁROK. A JÁROK szakrendszer kialakításának célja az volt, hogy a közlekedési igazgatási hatóság számára megfelelő adattárolási, adatkezelési és információbiztonsági feltételeket biztosítson, a lehető legnagyobb mértékben elősegítse, megkönnyítse az okmányirodai, kormányablakos ügyintézők munkáját, valamint megfelelően biztosítsa a bővülő adatszolgáltatási igények kielégítését és a rendszerkapcsolati eljárások alkalmazását. A JÁROK megjeleníti a közúti közlekedési nyilvántartás adatait, biztosítja a járműnyilvántartási adatok, valamint a kérelemre és hivatalból indított ügyek adatainak jogszerű kezelését és felhasználását. A szakrendszer teljességében biztosítja, illetve támogatja valamennyi, a járműnyilvántartásban szereplő járművekkel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljárás folyamatát az ügyek megindításától azok befejezéséig. Az eljárás minden szakaszában év hónap nap, óra perc - másodperc lebontásban naplózásra kerül, hogy ki, mikor, milyen műveletet végzett, illetve milyen adatot kérdezett le a szakrendszerben. A szakrendszer támogatja továbbá az okmányelőállítást. Az STB Pénzügyi, számviteli, logisztikai, ügyviteli rendszer biztosítja a kormányablakos ügyintézés háttérmunkájához kapcsolódó, biankó okmányellátással és raktározással (forgalmi engedély, ideiglenes személyi igazolvány, lakcímigazolvány, nemzetközi jogosítvány, parkolási igazolvány) kapcsolatos informatikai feladatokat az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt-től való igényléstől a kiadásig, illetve - amennyiben nem kerülnek felhasználásra- a selejtezésig. Informatikai támogatást nyújt a rendszámellátáshoz az igényléstől a kiadásig, illetve selejtezésig. Az okmány-, valamint a rendszámellátás folyamatának minden mozzanatát naplózza, biztosítja ehhez kapcsolódóan a lekérdezést és a kimutatást. Informatikailag támogatja a kormányablakok egyéb speciális eszközeinek igénylését (csekkek igénylése, szigorú sorszámadásos tonerek cseréje, aláíró tollak töltése, festékek, oldószerek igénylése, stb.) A szakrendszer a KEP rendszerén keresztül lehetővé teszi az illetékek és a hatósági díjak készpénz-átutalási megbízáson való megfizetésének támogatását, az ezzel kapcsolatos adatok nem közhiteles nyilvántartását, a Magyar Államkincstár informatikai rendszerével való kapcsolat fenntartását. Hatósági díj fizetése esetén az STB rendszerében nyomtatható bizonylat az ügyfél részére. A kormányablakok okmányirodai szakrendszereiben rögzített, meghatározott illeték- és hatósági díjfizetési adatokat tehát az STB KEP rendszere részére át kell adni a további adatkezelés céljából Az alkalmazások felépítése JÁROK A nyitó képernyő bal oldalán találhatók a szakrendszer fő funkciói: 1. JÁRMŰ alkalmazás (v4.12.fix1) 1. Járműigazgatási ügyek 1. Gyártmány- típus- alvázszám lekérdezés 129

130 - e menüpont alatt lekérdezhető, hogy adott járműgyártmányhoz és típushoz milyen alvázszámok tartozhatnak 2. JKL sorszám javítása - e menüponthoz kizárólag a KEKKH-nak van hozzáférése, itt javítható a járműkísérő-lapok sorszáma 3. Kísérőjegyzék nyomtatása - a JÁROK-ban lezárt ügyekhez kapcsolódó okmánytári alapirat-kötegekhez itt nyomtatható kísérőjegyzék, mellyel az iratok felküldésre kerülnek a nyilvántartó hatósághoz 2. Statisztikai kimutatások - havi és éves lebontásban lekérdezhető a szakrendszerben végzett karbantartások száma, az elindított törzskönyvek száma és a kinyomtatott forgalmi engedélyek száma 3. Általános lekérdező 4. Kilépés 2. Internetes ügyek - időpontfoglaláshoz: az XR program használata esetén az időpontfoglaláshoz nyújt segítséget STB Pénzügyi, számviteli, logisztikai, ügyviteli rendszer Minden kormányablak csak a saját ügyeihez kapcsolódóan kap jogosultságot a szakrendszer által tárolt adatokhoz való hozzáféréshez, illetve csak saját ügyeikkel kapcsolatban tudnak adatot rögzíteni, készletet kezelni, az alábbi menüpontok alatt található lehetőségek szerint. 1. Központi Hivatali feladatok Biankó okmányok, rendszámok, érvényesítő címkék megrendelésének, raktári kezelésének, kiadásának dokumentálását biztosítják a lenti menüpontok, biztosítva az egyes mozzanatok naplózását. 1. Rt. Logisztika 2. Biankó rendszer 3. Igazgatási szolgáltatási díjak 4. ReAlk 5. Okmánylogisztika 6. Vezetői Információk 2. KEP okmányirodai funkciók A járműügyintézés során a JÁROK-ban rögzített illetékek befizetésének lekérdezését, illetve a hatósági díjak lekérdezését, és ahhoz kapcsolódóan a bizonylatnyomtatást biztosítja. 1. Eljárási illetékek 2. Igazgatási szolgáltatási díjak 3. Adatátadás járásnak 4. Téves fizetések kezelése 5. Lekérdezések, kimutatások 6. Bizonylat az igazgatási szolgáltatási díjról 11.3 Belépés, kilépés, alapvető felhasználási szabályok 130

131 A szakrendszerek menürendszereiben mindig csak azok a menüpontok érhetők el, melyekre a felhasználónak jogosultsága van. Jogosultság igényelhető a KEKKH Informatikai Üzemeltetési Főosztályától. A szakrendszerekbe a belépés feltétele az előzetesen igényelt felhasználónévvel és az ahhoz rendelt jelszóval való rendelkezés. A JÁROK alkalmazás a JARMU_JAROK v2_0 elnevezésű ikonra való kattintással indul. A bejelentkezési ablakban a sikeres bejelentkezéshez be kell írni a felhasználónevet és a jelszót. A kilépés a szakrendszer nyitó oldalán balra található. A választható funkciók cím alatt felsorolt lehetőségek közül a Kilépés menüpontra való kattintással, vagy a megnyitott ablak bezárásával, és a Biztos, hogy ki akar lépni a rendszerből? kérdésre Igen -nel való válasszal lehetséges. Az STB Pénzügyi, számviteli, logisztikai, ügyviteli rendszer az STB2 elnevezésű ikonra való kattintással indul. A bejelentkezéshez itt is felhasználónév és jelszó beírása szükséges. A rendszerből való kilépéshez elegendő a megnyitott ablak bezárása, valamint a program által feltett Valóban ki akar lépni? kérdésre az Igen válaszra kattintás A JÁROK-ban, és ahhoz kapcsolódóan az STB-ben intézhető ügyek A JÁROK-ban intézhető ügyek körét a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglalt szabályok határozzák meg. Ezek a következők: - Első forgalomba helyezés - Ismételt forgalomba helyezés - Forgalomból kivonás - Átírás - Tulajdonos felvétel, lemondás - Okmány ügyek - Műszaki adatváltozás - Személyes adatok kezelése - Forgalmi rendszám ügyek - Záradékok kezelése - Műszaki érvényességi idő módosítása - Tulajdonjoggal kapcsolatos ügyek - Hivatalbóli nyilvántartásba vétel - Hivatalbóli adatjavítás/adatkezelés - Hatósági bizonyítvány A járműügyintézéshez kapcsolódóan az STB-ben intézhető ügyek közül érdemes kiemelni a következőket (a további ügyek az alfejezet későbbi részében kerülnek bemutatásra): - Rendszám foglalása, törlése, fizetési adatok rögzítése - Rendszám, címke kiadás, címke fizetési adatok rögzítése - Rendszámtábla utángyártásának engedélyezése, EU -sítás, kiadás, új engedély kiadása - Engedély kiállítása E betűjelű rendszámtáblához - Hatósági díj fizetése esetén szakrendszeri ügyazonosító keresése, bizonylat nyomtatása 131

132 - Bankkártyás illeték- vagy hatósági díjfizetés esetén bankkártyás fizetés indítása - Ügyintézési nap végén pénztárzárás 11.5 Új jármű forgalomba helyezése A Korm. rendelet 2. -a alapján új jármű a gyártótól, forgalmazótól vagy kereskedelmi szervezettől közvetlenül megszerzett, a nyilvántartásba még ideiglenesen sem vett jármű. A Korm. rendelet 42. (7) bekezdésének megfelelően a jármű forgalomba helyezése nyilvántartásba vétellel, a forgalmi engedély, a rendszámtábla, és az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica kiadásával valósul meg. Az ügyintézéskor a kérelemhez csatolandó iratok körét a Korm. rendelet 19. számú mellékletének II. 3. pontja határozza meg. Az ügyintézés első lépéseként az STB szakrendszerében a Központi Hivatali feladatok - on belül a ReAlk menüpont (É) pontjában rendszámot kell foglalni a szükséges adatok fehér mezőkbe történő megadásával. 132

133 A rendszámfoglalás megtörténte után a JÁROK szakrendszer nyitó oldalán a Járműigazgatási ügyek menüponton belül kiválasztjuk a Kérelmek/ügyek kezelése pontot. Ezt követően megjelenik a Jármű és kérelem/ügy keresés című felület. E felület jobb oldalán rákattintunk az Új kérelem/ügy menüpontra, majd megjelenik az intézhető ügyek listáját tartalmazó ablak. Itt kiválasztjuk az Első forgalomba helyezés - en belül az Új jármű alpontot. Ezután megjelenik az Első forgalomba helyezés Új jármű (? - Ügyintézés folyamatban) című felület, illetve e felület bal oldalán található menüsorból az első menüpont, a Kérelem/ügy alapadatok. A felületen ki kell tölteni a fehér sávokat, úgymint Beérkezés időpontja, Jármű származása tisztázott, Tulajdonjog megszerzésének időpontja és Regisztrációs adó fizetésére kötelezett? pontokat. 133

134 A beérkezés időpontjaként a kérelem beérkezésének időpontját kell beírni, a Jármű származása tisztázott mezőben kiválasztjuk az Igen -t, a tulajdonjog megszerzésének időpontjaként a kérelem mellékleteként benyújtott, a tulajdonjog megszerzését igazoló okiraton található adatot kell rögzíteni. A regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény 1. (1) bekezdése meghatározza, hogy mely járművek forgalomba helyezése esetén kötelező megfizetni a regisztrációs adót. Ennek megfelelően személygépkocsi, lakóautó és motorkerékpár esetén a szakrendszerben a kötelezettségre vonatkozó kérdésnél az Igen választ kell kiválasztani. Ezt követően az Első forgalomba helyezés Új jármű (? - Ügyintézés folyamatban) című felület baloldali menüsorának második pontját, a Jármű adatok menüpontot kell kiválasztani. A felület felső sorában található fülek közül először a Jármű dokumentumok fület választjuk ki, ahol a megjelölt dokumentumok közül (Műszaki adatlap, Járműkísérő lap, Eredetiség vizsgálati igazolás) ki kell választani azokat, amelyeket az adott eljárásban be kell nyújtani/mutatni, illetve benyújtásra, bemutatásra kerültek. A kiválasztott 134

135 dokumentumok mellé azok számát is be kell írni, majd ezt követően a jobb oldalon található menüsorban be kell kérdezni a vonatkozó szakrendszerbe, hogy a kiválasztott dokumentum valóban létezik, eredetiség vizsga esetén pedig a hatósági bizonyítvány adatai is ellenőrizhetőek. A Korm. rendelet 52. (1) bekezdése alapján azonban az előzetes eredetiség-vizsgálatot gyártótól származó új jármű esetén csak abban az esetben kell elvégezni, ha a jármű nem rendelkezik járműkísérő lappal. A felső sorban található Km-óra állás, Jármű adatok, Kiegészítő berendezések, Záradékok fülek alatt található felületeket a Műszaki adatlap adatainak megfelelően kell kitölteni. A Rendszám fület megnyitva rögzíteni kell a rendszám kategóriáját, jellegét, és magát a rendszámot itt szükséges bejegyezni. A Regisztrációs adó fület megnyitva az alvázszám és a motorszám beírása után a vámhatóság szakrendszerébe történő bekérdezéssel ellenőrizni kell, hogy a bemutatott regisztrációs igazolás valódi-e, felhasználásra került-e, az adóigazolás száma és kelte, az alvázszám és a motorszám valódi-e. Ezt követően az Első forgalomba helyezés Új jármű (? Ügyintézés folyamatban) című felület baloldali menüsorában a soron következő, Új tulajdonos/üzembentartó menüpontot kell kiválasztani. 135

136 A megnyíló felületen a legfelső ablakban - attól függően, hogy a jármű tulajdonosa természetes személy vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet hozzá kell adni a tulajdonos/üzembentartó személyét. Amennyiben a jármű tulajdonosa és üzembentartója nem ugyanaz a személy, két, esetleg több személyt kell hozzáadni, majd lent, a Szerepkör mezőben kiválasztható a személyek minősége. Az alsó adattáblázatban a tulajdonos/üzembentartó adatait kell rögzíteni. Természetes személy esetén a táblázat felső sorában található első fül alatt található felületen az Ügyfél azonosítása mezőben ki kell választani a személyi azonosítót, az alatta található mezőbe pedig be kell írni annak számát, majd a jobb oldalon található menüsorban az SZL bekérdezéssel az ügyfél adatai automatikusan átemelődnek az SZLből. A felső sorban található fülek megnyitásának segítségével rögzíthető levelezési cím, amennyiben az ügyfél a törzskönyvet nem a bejegyzett lakcímre kéri postázni. Ugyanitt rögzíthető személyhez kötött záradék a benyújtott okiratok alapján (opciós jog, elidegenítési és terhelési tilalom, zálogjog, stb.). Az utolsó fül alatti felületen az ügyben eljáró ügyfél által bemutatott ügyfél-azonosító okmány típusát és számát kell bejegyezni. Ha az ügyfél nem természetes személy, a felső ablakban az Új jogi személy felvitele lehetőséget kell választani. Ebben az esetben az ügyfél azonosítása cégjegyzékszám vagy egyéb nyilvántartási szám alapján történik. Cég esetén a cégjegyzékszám megadásával le kell kérdezni az adott cég adatait a cégnyilvántartásból. A cég székhely/telephely adatai automatikusan átemelésre kerülnek a JÁROK szakrendszerébe. 136

137 Következő lépésként az Első forgalomba helyezés Új jármű (? Ügyintézés folyamatban) című felület bal oldali menüsorában a Biztosítási adatok menüpont választható ki. Ezen a felületen a szerződő kijelölése történik, valamint a szerződés típusa, szerződő típusa, a biztosító, a kötvényszám és a szerződés kezdete kerül rögzítésre. A biztosítási adatokat a Képviselő menüpont követi. Az e pont alatt megnyíló felületen lévő mezőket abban az esetben kell kitölteni, amennyiben az ügyintézés során az ügyfél meghatalmazottja, illetőleg egyéb jogcímen kijelölt képviselője jár el. A képviselő személyes adatainak az átemelése az SZL-ből történik azonos módon, mint az ügyfél adatai esetében. 137

138 A baloldalon található menüoszlopban a következő pont az Okmány jogosultak menüpont. Ezen a felületen több üzembentartó, illetőleg tulajdonos közül ki kell választani, hogy kinek a nevére kerüljön kiállításra a forgalmi engedély és a törzskönyv. Az okmányjogosultak adatai automatikusan átemelésre kerülnek az Új tulajdonos/üzembentartó felületről. A Díj, illeték menüpont alatt az eljárás során fizetendő és megfizetett illetékeket és hatósági díjakat kell rögzíteni. A felső ablakban + jelre kattintással új illeték vagy díj rögzítésének lehetősége nyílik meg. A Jogcím mezőnél a nyílra kattintással kiválasztható az adott illeték vagy díj jogcíme (forgalmi engedély, törzskönyv illetéke, visszterhes vagyonátruházási illeték, rendszámtábla és érvényesítő címke hatósági díja), illetve ki kell választani a Fizetési mód -ot. Ha az ügyfél készpénz-átutalási megbízással 138

139 kíván fizetni, a befizetési azonosító is rögzítésre kerül. Illeték esetén a csekkazonosító, hatósági díj fizetése esetén a megbízó-azonosító számát kell beírni. A Bemutatott/csatolt dokumentumok menüpontnál a Csatolt dokumentumok fül alatt a csatolt dokumentumok megjelenő listájában pipával ki kell jelölni az ügyintézés során benyújtott dokumentumokat. Új jármű forgalomba helyezése során ezek a következők: Műszaki adatlap, a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat, a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról szóló igazolás/postai feladóvevény, az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjáról szóló igazolás/postai feladóvevény. A Műszaki adatlap mellett rögzíteni kell annak azonosítószámát is. Képviselő által történő ügyintézés esetén jelölni kell továbbá a képviseleti jogcímet igazoló dokumentumot. A Bemutatott dokumentumok fül alatt ugyanígy pipával kell jelölni az adott okiratokat. Az adatok rögzítését követően a jobb oldalon található menüoszlopban az Elbírálás -ra kattintva megjelenik egy ablak, ahol a Kérelemnek helyt ad lehetőség automatikusan megjelölve megjelenik, melynél a Rendben gombra kattintással lehet tovább haladni. 139

140 Ezt követően a szakrendszer felteszi arra vonatkozóan a kérdéseket, hogy az adatok rendben vannak-e, az eljáró személy aláírta-e a kérelem adatlapot, befizette-e a díjakat és a forgalmi engedély nyomtatható-e. Igen válasz esetén a Forgalmi engedély gombra kattintással megjelenő ablakban be kell írni a kiadásra kerülő forgalmi engedély számát, majd nyomtatható az okmány. Ezt követően ismét a Tovább gombra kattintással haladunk tovább, majd a Rendben és a Bezár gombra kattintva a JÁROK szakrendszerében az ügy lezárásra kerül. A JÁROK szakrendszerben rögzített minden eljárás végén a szakrendszer által automatikusan összeállított kérelem adatlapot ki kell nyomtatni, melyet elolvasás után az ügyféllel vagy annak képviselőjével alá kell íratni, majd az ügyintéző lepecsételi és aláírja. Az így jóváhagyott kérelem adatlap a kérelem mellékleteivel együtt megküldésre kerül okmánytári alapiratként a nyilvántartó hatósághoz (KEKKH). A forgalmi engedély kinyomtatását és az ügy lezárását követően az STB szakrendszerében a Központi Hivatali feladatok ponton belül a ReAlk menüpont (É) Rendszám, címke kiadás, címke fizetési adatok rögzítése című alpontjában megjelenő ablak fehér mezőit kell kitölteni a rendszám és az érvényesítő címke kiadásának rögzítése érdekében. A rendszám beírását követően az OK gombra kattintva a címke típusáig az adatok automatikusan átemelésre kerülnek a foglalási felületről. Ezután be kell írni a címke sorszámát, majd mindez az OK gombbal jóváhagyásra kerül. 140

141 A rendszám és az érvényesítő címke kiadását követően a hatósági díj megfizetéséről kiállított bizonylatot az STB szakrendszerben a KEP Okmányirodai funkciók menüpont alatt a Szakrendszeri ügyazonosító keresése, bizonylat nyomtatása elnevezésű alpontban megjelenő ablak mezőinek kitöltése után lehet kinyomtatni. Ebben az ablakban a szakrendszerbe bejelentkezett ügyintéző neve és a dátum automatikusan kitöltésre kerül. A Lekérdezés -re kattintva megjelenik az adott napon intézett ügyek listája, melyből ki kell választani az adott ügyben felhasznált készpénz-átutalási megbízás azonosítóját. Ezután az ablak jobb alsó részében a Nyomtatás -ra rá lehet kattintani, így megjelenik a bizonylat, melynek kinyomtatott példányát az ügyfélnek át kell adni. 141

142 11.6 Jármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírás) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIV. törvény 33. (1) bekezdés b) pontja alapján a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogának a változását. A JÁROK szakrendszer nyitó oldalán a bal oldali menüoszlopból a Járműigazgatási ügyek menüpont alatt a Kérelmek/ügyek kezelése almenüpontot kell kiválasztani és az így megjelenő Jármű és kérelem/ügy keresés elnevezésű felületen a Rendszám mezőbe be kell írni az eljárás tárgyát képező jármű rendszámát. A jobb oldali menüoszlopban található Lekérdezés gombot kiválasztva, majd a Nyilvántartás adatai gombra kattintva ellenőrizni kell, hogy a tulajdonjog-változás bejegyzésének nincs akadálya, azaz az eladó egyezik a nyilvántartásban szereplő tulajdonossal, illetve nem szerepel a nyilvántartásban tulajdonjogot korlátozó záradék. A jobb oldali menüoszlopban az Új kérelem/ügy gombra kattintva a megjelenő ablakban a listából ki kell választani az Átírás menüpontot. A Kérelem/ügy indítás azonosító adatai elnevezésű ablakban az Alvázszám mezőbe be kell írni a jármű alvázszámát, majd ki kell pipálni a Forgalmit kíván nyomtatni?, illetve Törzskönyvet kíván gyártani? kérdés melletti négyzeteket, majd a Rendben gombra kattintva kezdhető az ügyintézés. 142

143 Az Átírás (? Ügyintézés folyamatban) elnevezésű felületen a Kérelem/ügy alapadatok menüpont alatt ki kell tölteni a Beérkezés időpontja, Jármű származása tisztázott?, Tulajdonjog megszerzésének időpontja mezőket. A tulajdonjog megszerzésének időpontjaként a benyújtott tulajdonjog megszerzését igazoló okiraton szereplő, a tulajdonjog változás hatályba lépésének napját kell feltüntetni. Ezt követően a baloldali menüoszlopban a Jármű adatok menüpontot kiválasztva a Jármű dokumentumok fülön megjelenő felületen be kell jelölni a Műszaki adatlapot -ot és az Eredetiség vizsgálati igazolás -t, valamint rögzíteni kell mellettük az adott dokumentumszámokat. Ezután az Eredet vizsg. gombra kattintással ellenőrizni kell az előzetes eredetiségvizsgálat eredményét. 143

144 A Jármű adatok menüpont alatt megjelenő felületek mezőinek kitöltése azonos módon történik az új jármű forgalomba helyezése során követendő lépésekkel, azzal a különbséggel, hogy a Km-óra állás fül alatti mezőket a benyújtott tulajdonjogot igazoló okirat adatai alapján kell kitölteni. Az Átírás (? Ügyintézés folyamatban) című felület bal oldali menüsorában az Új tulajdonos/üzembentartó, a Biztosítási adatok, a Képviselő, az Okmány jogosultak, a Díj, illeték, valamint a Bemutatott/csatolt dokumentumok menüpontok alatt megnyíló felületek mezőit azonos módon kell kitölteni az új jármű forgalomba helyezése során követendő lépésekkel. A Bemutatott/csatolt dokumentumok című felületen, a Csatolt dokumentumok fül alatt a listán szereplő dokumentumok közül ki kell jelölni a Műszaki adatlap, A tulajdonjog megszerzését igazoló okirat, A jármű törzskönyve, A jármű forgalmi engedélye, A rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról szóló igazolás és Az érvényesítő címke igazgatási szolgáltatási díjáról szóló igazolás csatolmányokat. A Bemutatott dokumentumok fül alatt megjelenő listán be kell jelölni az Eredetiség vizsgálati igazolás -t. Az eljárás befejezése azonos módon történik az új jármű forgalomba helyezése során követendő lépésekkel: elbírálás, forgalmi engedély nyomtatás, bezárás, rendszámkiadás, bizonylatnyomtatás, kérelem adatlap jóváhagyása, aláírása Jármű forgalomból kérelemre történő ideiglenes kivonása A Korm. rendelet 100. (1)-(2) bekezdései alapján a forgalmi engedély jogosultjaként nevesített üzemben tartó kérelmére a közlekedési igazgatási hatóság a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel intézkedik a jármű ideiglenes forgalomból történő kivonásáról. A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba. 144

145 A JÁROK szakrendszer nyitó oldalán a bal oldali menüoszlopból a Járműigazgatási ügyek menüpont alatt a Kérelmek/ügyek kezelése almenüpontot ki kell választani és az így megjelenő Jármű és kérelem/ügy keresés elnevezésű felületen a Rendszám mezőbe be kell írni az eljárás tárgyát képező jármű rendszámát. A jobb oldalon lévő menüoszlopban az Új kérelem/ügy gombra kattintva a megjelenő ablakban ki kell választani a Forgalomból kivonás, majd a mellette megjelenő ablakban a Kérelemre ideiglenesen menüpontot. A Kérelem/ügy indítás azonosító adatai elnevezésű ablakban az Alvázszám mezőbe be kell írni a jármű alvázszámát, majd a Rendben gombra kattintva kezdhető az ügyintézés. A Forgalomból kivonás Kérelemre ideiglenesen (? Ügyintézés folyamatban) felületen automatikusan megjelenik az ügyintézés dátuma a beérkezés és a forgalomból kivonás időpontjaként. Ezeknek a mezőknek a tartalma módosítható. A Forgalomból kivonás vége mezőben rögzíteni kell az ügyfél által kért kivonási időtartam végső dátumát, ami legfeljebb a kivonás időpontjától számított 6 hónap lehet. 145

146 Ha az ügyfél személyesen jár el, a baloldalon található menüoszlopban az Ügyben eljáró személy menüpontra kattintva megjelenik az ügyfél személyes adatait tartalmazó felület. Ezen a felületen az Igazoló okmányok fülön ki kell választani a személyazonosságot igazoló okmány típusát a nyíl segítségével, majd a Szám mezőben pedig rögzíteni kell az okmány számát. A Képviselő, Díj, illeték, valamint a Bemutatott/csatolt dokumentumok menüpontok alatt megnyíló felületek mezőit azonos módon kell kitölteni az új jármű forgalomba helyezése során követendő lépésekkel. A Díj, illetékek menüpontban található felületen a Jogcím -ek közül ki kell választani a Forgalomból kérelemre történő kivonás, 146

147 ideiglenes forgalomból kivonás megszüntetése kérelemre jogcímet. A Bemutatott/csatolt dokumentumok című felületen, a Bemutatott dokumentumok fül alatt megjelenő listán be kell jelölni a Forgalmi engedély -t, mellette pedig be kell írni annak számát. Amennyiben az eljárás során meghatalmazott jár el, be kell jelölni a képviseleti jogcímet igazoló dokumentumot is. Az eljárás végén az Elbírálás gombra kattintva megjelenő ablakban a Kérelemnek helyt ad mező automatikusan kiválasztásra kerül. A Rendben gombra kattintással megjelenik a kérelem adatlap, melynek kinyomtatása után az ügy lezárható. A bizonylatnyomtatás azonos módon történik az új jármű forgalomba helyezésénél leírtakkal E betűjelű ideiglenes rendszámtábla és ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadása A Korm. rendelet 63. (2) bekezdése értelmében a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre az önjáró munkagépre és arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű rendszámtáblát ad ki. A Magyarországra harmadik országból importált, szállítóeszközön behozott járműre az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a jogszabályban foglalt feltételek igazolását követően a származásellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg, ideiglenes forgalomban tartás céljából az ügyintéző kérelemre kiadja, vagy a NAV vámszerve által kiadott hatósági jelzés használatát engedélyezi. A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával az STB szakrendszeren keresztül történik. Az ügyintézés első lépéseként az STB szakrendszerében a Központi Hivatali feladatok - on belül a ReAlk menüpont (É) pontjában rendszámot kell foglalni a szükséges adatok fehér mezőkben történő megadásával. 147

148 A következő lépésben a Központi hivatali feladatok menüponton belül ki kell választani az ReAlk (É) Engedély kiállítása E betűjelű rendszámtáblához című pontot. A megjelenő felületen a fehér mezőket ki kell tölteni a megfelelő adatokkal. Az érvényességi idő végeként az ügyintézéstől számított 6 hónapot kell rögzíteni, ha a műszaki érvényességi idő vége korábbi, akkor a Műszaki adatlap által meghatározott műszaki érvényességi időt kell beírni. Az adatok felvitele után a felső sorban az Ok gombra kattintással kinyomtatható az ideiglenes forgalomban tartási engedély. A rendszámtábla kiadása az STB szakrendszerében a Központi Hivatali feladatok -on belül a ReAlk menüpont (É) pontjában Rendszám, címke kiadás, címke fizetési adatok rögzítése című felületen megjelenő ablak fehér mezőinek kitöltésével hajtható végre. Első lépésként a Rendszám mezőbe be kell írni a kiadásra kerülő rendszámot, majd a felső sorban az Ok gombra kattintás után a megjelenő fehér mezőket ki kell tölteni. A bizonylatnyomtatás azonos módon történik az új jármű forgalomba helyezésénél leírtakkal. 148

149 11.9 Az STB szakrendszer további funkcióinak bemutatása A fenti feladatok elvégzését követő munkafolyamathoz az érdemi ügyintézés során használt valamennyi kormányablakos szakrendszert ez a tankönyv, illetve más segédlet mutatja be, így jelen alfejezetben az STB szakrendszer további funkciói kerülnek részletesen elemzésre. Az STB szakrendszer részletes funkcionális leírása is megtalálható ebben az alfejezetben, illetve más irományokban, így tekintettel arra, hogy használata több eljárás elvégzéséhez nélkülözhetetlen csak az elvégzendő feladatok felsorolása, bemutatása, az egyes képernyők felvázolása történik meg. Az STB szakrendszer ahogy arról már szó volt - az okmányirodai munkaállomásokon található meg, így kormányablakos ügykörhöz nem-, csak a klasszikus értelemben vett okmányirodai munkavégzéshez kötődik, ám egyes funkcióit valamennyi-, néhány workflow-ját pedig az arra kijelölt ügyintézőnek el kell sajátítania. Bejelentkezés után a következő kezdőképernyő látható: Az egyes menüpontok több ügytípusnál is használatba kerülnek, pl. ahogy láttuk a közlekedés-igazgatás járműigazgatási területén (többek között hatósági jelzések-, műszaki érvényességet jelző címkék kezelése), a bianco okmányokkal kapcsolatos feladatoknál (pl. a teljesség igénye nélkül az említett kiadás, visszavétel), a kormányablak működéséhez szükséges kellékek rendelésénél (pl. biztonsági nyomatkészítőbe patronok rendelése, vegytollak, vagy készpénz-átutalási megbízások igénylése). 149

150 Szintén a kormányablak feladatvégzéséhez köthető bár kevés említés esik róla a leltározás, vagy a selejtezés feladatköre. A leltározás a kormányablakban intézendő és az okmányirodai ügykörökkel kapcsolatos feladatellátáshoz köthető tevékenység. Minden évben el kell készíteni egy olyan leltárt, aminek a kormányablak helyiségben aktuálisan megtalálható bianco okmányokat kell tartalmaznia. Ezt a készletfelvételi íven rögzített mennyiséget veti össze az STB rendszer az adatbázisban található számokkal. A két adatnak mindenképpen egyeznie kell, hiszen az egész bianco okmányokkal való készletmozgás, az egyes változások figyelése azon alapszik, hogy a valóságban 150

151 fellelhető, ügyintézés során felhasznált, vagy fel nem használt számadatoknak pontosan idomulnia kell a nyilvántartásokban rögzített mennyiségekhez. A kormányablakokban a leltározást az arra felhatalmazott személynek, személyeknek minden évben el kell végezniük. Az eredmény alapján generált jegyzőkönyvet a KEKKH illetékes főosztályának szükséges megküldeni. A leltározáshoz szorosan kapcsolódó feladat a selejtezés. A selejtezés során a rontott, vagy nyomdai hibás bianco okmányok, műszaki érvényességet jelző címkék, illetve a közlekedési igazgatási ügyintézés során leadott hatósági jelzések érvénytelenítése történik meg. A selejtezés során rögzített adatokat az STB rendszer összeveti az egyes ügyintézések, illetve a bianco okmányokkal kapcsolatos műveletek során rögzített adatokkal. Minden egyes folyamatnak az alkalmazás egészében egységesnek kell lennie. 151

152 12 Mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványa szakrendszer (PARKIG) általános bemutatása 12.1 Az alkalmazás célja Az úgynevezett PARKIG szakrendszer alapvetően a mozgásukban korlátozott személyek parkolási igazolványának kiállítására szolgál. A mozgásukban korlátozott személyek sajátos helyeztük következtében jogszabályi felhatalmazás (pl. a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet) alapján kedvezményekre jogosultak. Ilyen kedvezménynek tekinthető az, hogy - tekintettel arra, hogy közlekedésük akadályoztatott - a gépjárművel való szállítást és közlekedést biztosítandó ingyenes parkolási lehetőséget kaphatnak. A parkolási igazolvány kiadásának feltételeit előíró és így az egész szakterületet meghatározó jogszabály jelenleg a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.). A Korm. rend. sorolja fel azokat a hatóságokat, amik első fokon eljárhatnak: ezek - a fővárosi / megyei kormányhivatalok járási és kerületi hivatalai, - a kormányablakok és - a KEKKH. A szakterület sajátossága, hogy a parkolási igazolványok kiállítására vonatkozó eljárások jellemzően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben deklarált kérelemre induló eljárások tipikus példái. (Fontos megemlíteni, hogy a Korm. rend as módosítása következtében a parkolási igazolvány már nem csak mozgásukban korlátozott magányszemélyek, hanem egyes intézmények számára is kiállítható, amennyiben a járművet mozgásában korlátozott személy szállítására használják. Ennek ügyintézésére azonban nem a PARKIG, hanem egy különálló szakrendszer (PARKIG-WEB) szolgál.) Felhívom a figyelmet arra is, hogy szinte valamennyi, parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügytípus az ügyfelek számára a KEKKH webes ügysegéd alkalmazásának segítségével elektronikusan is kezdeményezhető, intézhető (amennyiben az igazolvány adataiban változás nem történt) Az alkalmazás felépítése Az alkalmazás felépítése és használata nem különbözik nagyban a többi - e tankönyvben is bemutatásra kerülő - kormányablakban megtalálható és okmányirodai feladatokat ellátó munkaállomáson használt szakrendszertől. (Legnagyobb hasonlóságot az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítására szolgáló EVIG és az ügyfélkapu regisztrációt kezelő ÜGYFÉLKAPU szakrendszerekkel mutat, de az ügymenetekben több egyezés állapítható meg az INTEGRÁLT szakrendszerből elérhető vezetői engedélyek kiállítására szolgáló felülettel is.) 152

153 A PARKIG szakrendszer on-line összeköttetésben van a személyi adat- és lakcímnyilvántartást tartalmazó INTEGRÁLT- és az adat-felvételezés, ennek keretében az arcképmás felvételezés során használt PHOTOSHOP szakrendszerekkel. (Ennek okát és szükségességét az ügytípusok intézésének bemutatásakor részletesen taglalom.) Az alkalmazás, felépítését tekintve bal, illetve jobb sávra osztható. Baloldalon található a menüsor, jobb oldalon pedig az érdemi tevékenységekre használt képernyő. A következő fejezetben bemutatásra kerülő bejelentkezést követően, még az érdemi ügyintézés előtt a következő képernyő látható: A képernyőkép bal oldalán található menüsávból választott menüpont és a megjelenő adatok a jobb oldali képernyősávban láthatóak Alapvető felhasználási szabályok A PARKIG szakrendszer a kormányablakban található okmányirodai feladatot ellátó munkaállomásokról érhető el. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően többlépcsős, szigorú hozzáférési és felhasználási szabályok vannak érvényben. - Az alkalmazást csak a kormányablakokban dolgozó és így a jogszabályokban előírt képesítési feltételeknek megfelelő és esküt tett kormánytisztviselők, a kormányablak ügyintézők érhetik el. - A kormányablakok okmányirodai munkaállomásaiba való belépés csak a KEKKH Help-Desk osztálya által kiállított, az adott ügyintéző elsődleges azonosítását szolgáló biztonsági kártya, az úgynevezett smart kártya és a hozzá tartozó pin kód együttes használatával lehetséges. Az ügyintéző számára a biztonsági kártya kiadását a járási / kerületi hivatalvezető kezdeményezheti. - Az okmányirodai feladatokkal kapcsolatos ügyintézést biztosító felület elérését követően magába, a PARKIG szakrendszerbe való belépés szintén a KEKKH Help- Desk osztálya által generált és biztonságos csatornán eljuttatott felhasználónév jelszó páros együttes használatával lehetséges. A bejelentkezés előtt a következő képernyő látható: 153

154 A felhasználónév és a jelszó páros beírását követően kezdődhet meg az alkalmazásban az érdemi tevékenység, az ügyintézés. Az ügyintézéshez mindenképpen szükséges, hogy a PARKIG szakrendszerbe az adott felhasználónévvel azonosított ügyintézőnek előzetesen bianco okmány kerüljön kiadásra. A bianco okmány kiadására a kormányablakok okmányirodai feladatot ellátó munkaállomásain található STB szakrendszer alkalmazásával kerül sor (ennek részletezése a tanagyag más fejezetében történik) Intézhető ügyek A PARKIG szakrendszerben intézhető ügyek alapvetően a következő hármas csoportosítás szerint azonosíthatók: - parkolási igazolvány első alkalommal való kiadása, - parkolási igazolvány cseréje (érvényességi idő lejárta-, vagy adatváltozás következtében), - parkolási igazolvány pótlása (elvesztés-, lopás-, vagy megrongálódás következtében). A főbb ügytípusokon felül a PARKIG szakrendszerben kerül sor a teljesség igénye nélkül: - a parkolási igazolványokkal kapcsolatos bejelentések rögzítésére, - az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmek teljesítésére, - a találás parkolási igazolvány leadás tényének rögzítésére, - vagy olyan technikai jellegű cselekmények, mint pl. a parkolási igazolványok selejtezésének végrehajtására. 154

155 12.5 Egyes ügytípusok részletes bemutatása Az előző fejezetben felsorolt ügyek közül ebben a részben mindössze egy kerül majd részletesen bemutatásra. Ennek az az oka és magyarázata, hogy egyrészt bizonyos részfeladatokban valamennyi ügytípus ügyintézési módja megegyezik, másrészt a tananyag terjedelmi határaira végesek és valóban elégséges egy ügy részletes bemutatása. Az ügy lépésről lépésre való felvázolását megelőzően azonban mindenképpen szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a kormányablak ügyintézőnek a szakrendszerben való munkavégzés megkezdése előtt mik azok az előzetes kérdések, melyekre választ kell kapnia. - Vizsgálni szükséges, hogy az ügyfél személyesen, meghatalmazott-, vagy törvényes képviselő útján jár el. Amennyiben személyesen jár el az ügyfél, akkor személyazonosító okmányát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát, ha szükséges a későbbiekben taglalt orvosi dokumentációt, illetve ha rendelkezett vele, akkor a régi parkolási igazolványt kell bemutatnia. Ha meghatalmazott jár el, akkor mindenképpen szükséges bemutatni a meghatalmazást, a kérelmező által aláírt kérelem adatlapot, amennyiben szükséges az orvosi dokumentációt, a meghatalmazó és a meghatalmazott személyazonosító okmányait, lakcímet igazoló hatósági igazolványait, a meghatalmazó egy db egy évnél nem régebbi igazolványképét, illetve ha rendelkezett vele, akkor a régi parkolási igazolványt. Abban az esetben, ha törvényes képviselő jár el (pl. kiskorú, vagy gondnokolt esetében), akkor a fentieken kívül mindenképpen szükség van a törvényes képviselői jogviszonyt megalapozó dokumentumokra is (pl. ha a gyermek apja jár el, akkor a születési anyakönyvi kivonatból derül ki, hogy ő a törvényes képviselő, amennyiben gondnokoltról van szó, akkor szükség van a gyámhatóság kirendelő határozatára). - További előzetesen vizsgálandó kérdés, hogy az ügyfél rendelkezett-e a korábbiakban parkolási igazolvánnyal. Amennyiben az ügyfél még nem rendelkezett parkolási igazolvánnyal, akkor kezdődik a későbbiekben részletezésre kerülő parkolási igazolvány első kiállítása ügytípus. Abban az esetben, ha az ügyfélnek volt már korábban parkolási igazolványa, akkor vizsgálandók a további kiadhatóság, a cserélhetőség, a pótolhatóság feltételei. (Ebben az esetben fontos kérdés a korábbi okiratok fellehetősége szempontjából, hogy az adott kormányablakban, vagy korábban az adott okmányirodában került-e sor az ügyintézésre.) A fent részletezett cselekmények után kerülhet sor a PARKIG szakrendszerben történő érdemi ügyintézésre. Fejezetünkben a leírtaknak megfelelően egy ügy, a parkolási igazolvány első alkalommal való kiadása ügytípus kerül bemutatásra. A PARKIG szakrendszerbe való belépést követően a korábban márt ismertetett képernyőfelület látható. 155

156 Az előzőekben bemutatott gondolatmenet alapján minden ügyintézést érdemes az Ügykeresés funkcióval kezdeni. Kereshetünk személyi azonosító (az úgynevezett személyi szám) alapján, ami azért fontos, mert ennek a funkciónak a segítségével kétséget kizárólag megállapítható, hogy a kormányablakot felkereső ügyfél rendelkezik-e már parkolási igazolvánnyal. (Itt jelenik meg a korábban említett on-line adatkapcsolat az SZL-el.) (Természetesen ezt a funkciót érdemes használni valamennyi ügytípus kezdetekor. Látható, hogy lehet pl. parkolási igazolvány számra keresni, ezekben az ügymenetekben a rendszer által találatként 156

157 jelzett okmány kiválasztásakor az alkalmazás automatikusan azzal az okmánnyal dolgozik tovább és a korábbi adatok átemelésre kerülnek.) Esetünkben első alkalommal való kiadás révén - ezzel a funkcióval az ügykeresés korábbi okmányt nem jelezhet. Következő lépés az Ügykezelés menü kiválasztása. A kormányablak ügyintéző a Kérelem felvitel gomb megnyomása után itt választhatja ki az ügyfél kérelme alapján az adott ügytípust ( Ügy típusa lista), esetünkben az Első kiadás / kiadás fülre kell kattintani. (A legördülő lista tartalmazza a korábban már említett további ügytípusokat is, nevezetesen a csere érvényességi idő lejárta-, adatváltozás-, vagy megrongálódás miatt, illetve a pótlás elvesztés, - megsemmisülés, - ellopás miatt ügytípusok választhatóak.) Ezt követően a kormányablak ügyintéző a Személyi azonosító mező kitöltésével (a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán található úgynevezett személyi szám beírásával) és az Adatok átvétele gomb megnyomásával átemeli az ügyfél személyes adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból (itt ismét felfedezhető az on-line 157

158 kapcsolat az INTEGRÁLT szakrendszerrel). Ezt követően rögzíteni szükséges még az ügyfél által az ügyintézéskor bemutatott személyazonosító okmány számát és típusát. Ebben a szakaszban érkezünk el a PARKIG szakrendszerben történő ügyintézés legkritikusabb pontjához, a jogalap rögzítéséhez. A Korm. rend. előírásai szerint ugyanis első lépésben azt kell vizsgálni, hogy az adott ügyfél fogyatékossági támogatást kap-e (azaz magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegsége van-e). Ezt az illetékes szakhatóság állásfoglalásának bemutatásával kell igazolni. A Korm. rend. tartalmát röviden összefoglalva magasabb összegű családi támogatás adható a látássérült, értelmi fogyatékos, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista személyeknek (külön kezelendőek a tartósan beteg gyermekek, akiknek betegségükről szintén szakorvosi igazolás állítható ki). A szakhatósági dokumentáción a kormányablak ügyintézőnek a következő betűjeleket kell keresni: K.1., L.1-5., M.1-2., N.1. Amennyiben az úgynevezett fogyatékossági támogatást az ügyfél nem tudja igazolni, akkor az általa kitöltött kérelmet és valamennyi általa bemutatott orvosi dokumentációt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalba kell továbbítani, ahol orvosi konzílium fog dönteni arról, hogy kiadható e a parkolási igazolvány vagy nem, tehát, hogy jogosult-e az ügyfél mozgáskorlátozottsága okán erre a kedvezményre, vagy sem. Csak a rehabilitációs szakigazgatási szerv dokumentált döntése esetén lehetséges a további ügyintézés ezekben az esetekben. (Itt jegyezném meg, hogy jelenleg sajnos nem egyértelmű a Korm. rend. értelmezése az iratoknak Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz való továbbítása ügyében. Ennek az alapja, hogy a Korm. rend. előírásai szerint a parkolási igazolvány határozott időtartamra adható ki. Ez az időtartam lehet az orvosi dokumentáción jelzett utolsó nap, pl., amennyiben a konzílium egy évet állapított meg a mozgásszervi betegség és így a mozgáskorlátozottság időtartamára, akkor az okmány is egy évig lesz érvényes. Amennyiben hosszabb idő kerül megállapításra, akkor azt kell figyelembe venni, hogy alapesetben a kiállított parkolási igazolvány 3 évig érvényes. Ha ennél hosszabb az idő, akkor az okmányt a birtoklásra jogosító dokumentáció bemutatásával ki kell cserélni. A vitára okot adó körülmény az, hogy lehetséges, hogy a mozgáskorlátozottságot a korábbiakban végleges állapotúnak jelölték. Ebben az esetben az okmány első alkalommal 5 évig volt érvényes. Az eltérő jogértelmezés pontosan ekkor jelentkezik, miszerint az ilyen ügyfél esetében, az ilyen okmány hosszabbításakor szükséges-e a korábbi orvosi dokumentáció bemutatása, vagy az okmány automatikusan 5 évvel meghosszabbítható.) A jogalap rögzítését követően az ügyfél nyilatkozhat az adatszolgáltatások tiltásáról, illetve a kormányablak ügyintéző jelölheti az esetleges írásképtelenségét. Következő lépésben a Fotó/aláírás átvétel gombra kell kattintani. 158

159 Ahogy arról a korábbiakban már volt szó, a PARKIG on-line összeköttetésben van a PHOTOSHOP szakrendszerrel. Ezen a felületen a Photoshop azonosító szám beírásával és a Fotók átvétele gombra kattintással az ügyfél korábban felvételezett arcképmása és aláírása átemelődik a képernyőfelületre. Az Elfogadás gombra való kattintással lesz végleges a folyamat. A Vissza billentyű lenyomása után az Adatfelvétel lezárása gombra kattintva véglegeződik a kérelem adatlap, melyről a rendszer figyelmeztető, biztonsági üzenetet is küld. Ezek után a Kérelem nyomtatása gomb a következő lépés, hiszen az összeállított adatokat, még mielőtt okmánynyomtatás következne, az ügyfélnek mindenképpen le kell ellenőriznie. Amennyiben az ügyfél a nyomtatványt rendben találta, az Igazolvány előállítása gombbal kezdeményezhető az okmánynyomtatás. 159

160 A kormányablak ügyintézőnek a korábbiakban említett módon az előre kiadott és soron következő bianco okmány számát kell a Kitöltendő igazolvány száma mezőbe beírni. A Tovább gomb megnyomása után leellenőrizhető az okmány tervezett tartalma, így az ügyintéző vizuálisan már látja maga előtt a nyomtatandó igazolványt. A Tovább gomb ismételt megnyomása előtt a kormányablak okmányirodai feladatot ellátó munkaállomásához tartozó tintasugaras biztonsági okmánynyomtatóba kell behelyezni azt a bianco okmányt, aminek a száma az imént rögzítésre került, és aminek tervezett tartalma a képernyőn már látható volt. (Az okmányt a nyomtatóba fejjel lefelé kell behelyezni.) A nyomtató kiválasztása után a Tovább gomb ismételt megnyomásával az okmány kinyomtatása megtörténik. A nyomtatás után az okmány fehér szélét a kormányablakban található vágóeszközzel le kell vágni, az okmányt félbe kell hajtani és az erre a célra rendszeresített szilikonos tokba kell helyezni. Az így összeállított és két papír közé rakott okmányt a lamináló gépen kell átereszteni, kvázi megsütni így biztosítva azt, hogy adattartalmához hozzáférni-, azon módosítani ne lehessen. Az alkalmazásban való továbblépés előtt a rendszer megkérdezi, hogy sikeres volt-e a nyomtatás. Ebben az esetben a Rendben gombra kattintva az ügy lezárul és a szakrendszer automatikusan a főmenübe irányítja az ügyet. Az Átadás-átvétel gombra való kattintással a szakrendszer ügyiratot generál és előkészíti az igazolvány átadását. 160

161 Amennyiben a kinyomtatott átadás átvételi jegyzőkönyvet az ügyfél aláírja a parkolási igazolvány átadható. Ha mindez megtörtént, akkor az ügy véglegesen az Átad./Átvét. megtörtént gombra való kattintással zárul le. 161

162 13 Épitésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) 13.1 Bevezető Jelen jegyzet az ÉTDR gyakorlati használatában igyekszik segíteni. A terjedelmi kötöttségek miatt a célunk nem az volt, hogy a jegyzet teljes körű segítséget nyújtson, hanem igyekeztünk a kormányablakokban leggyakrabban előforduló ÉTDR-ben teljesítendő folyamatokat összefoglalni. Jelen jegyzet nem ad teljes körű felvilágosítást sem a rendszer elméleti működéséről, sem a jogszabályi hátérről. Mivel a jegyzet a Kormányablakok munkatársainak képzése ÁROP számú projekt keretében készült, nem vállalkozik a változó jogszabályok tükrében napi frissítésben tartani az itt közzétett információkat. Bővebb információkat az Irodalomjegyzékben megtalálható hivatkozásokon szerezhet az olvasó Az alkalmazás célja Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) dokumentumkezelő rendszerként elsődleges célkitűzése az, hogy a hatósági oldalt tehermentesítse a gyakran terjedelmes papír alapú dokumentációk kezelésének, tárolásának költségvonzataitól. E célt az elektronizáció eszközeivel érte el, s teljesülésével megvalósította az elektronikus ügyindítás és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét is. Az alkalmazás további célja az is, hogy a hatósági eljárások elektronikus kezelésével segítse a hatékonyabb ügyintézést. Így az engedélyezési eljárások folyamata gyorsabbá és átláthatóbbá válik, pontosabban megfogalmazott kérelmek és alaposabban kidolgozott, átláthatóbb dokumentációk születhetnek, így csökkenhet a hiánypótlások száma is, ezáltal jelentősen csökken az engedély megszerzéséhez szükséges idő is. Az ÉTDR támogatja az engedélyezési tervdokumentáció (a rajzi mellékleteket is beleértve) elektronikus kezelését, azaz tárolását, továbbítását, véleményezését, megjelenítését és megőrzését. A jelenlegi adminisztratív terhek csökkentésével a hatósági oldalon több energia marad a szakmai előkészítésre, a megalapozottabb döntésekre Az alkalmazás felépítése Az alkalmazást interneten keresztül egy web böngésző segítségével érjük el. Ügyfélszolgálati jogosultság gyakorlásához nincsen szükségünk semmi egyéb programra. Mivel az ÉTDR-t hatóságok, szakhatóságok, ügyfelek, tervtanácsok, polgármesteri településképi véleményezők és ügyfélszolgálatok is használják, különféle jogosultságokkal lehet a rendszer használatát igénybe venni. Az adatok, dokumentumok, iratok a központi szerveren tárolódnak és az alkalmazás a jogosultságtól, valamint az eljárás során felvett adatoktól függően teszi úgymond láthatóvá az egyes felhasználók számára azokat. Leegyszerűsítve, például a kérelmek nem kerülnek fizikailag továbbításra a hatósághoz, hanem azokat a rendszerben rögzítjük és a címzettek arra olvasási jogot kapnak. A rendszerben a különböző ügyintézők, ügyfélszolgálatosok egy-egy hatósághoz vannak regisztrálva, ahol a hatósági adminisztrátor hagyja jóvá és vonja el a hozzáféréseket. A 162

163 Kormányablak és az Építésügyi Szolgáltatási Pont munkatársai regisztrációját a központi adminisztráció hagyja jóvá. A vonatkozó jogszabály értelmében az ÉTDR minden kérelmező, vagy annak meghatalmazottja részére tárhelyet biztosít az építésügyi hatósági eljárások lefolytatásához szükséges dokumentumok feltöltéséhez. Amíg az engedélyezési eljárás iránti kérelem még nem kerül benyújtásra, Tárhelynek, miután benyújtásra került, Mappának nevezzük. Minden tárhely/mappa rendelkezik egy egyedi azonosítóval, melyet ÉTDR azonosítónak nevezünk. A formátumukat tekintve: a létrehozásuk évszámával kezdődik, és egy nyolcjegyű sorszámmal végződik. Pl.: Az ÉTDR-ben rögzített adatokat a következőképpen különböztetjük meg. Iratok: a rendszer által a rögzített adatokból generált, vagy a hatóság által létrehozott kiadmányok. Ezek egyedi iratazonosítóval rendelkeznek, melyek rendszerint előtaggal kezdődnek, kilencjegyű sorszámmal folytatódnak és a végén a létrehozásának évszámával végződik. Pl.: IR /2014 Dokumentumok: dokumentumoknak nevezzük az ÉTDR-ben azokat a fájlokat, amelyeket valamely irathoz kapcsolódóan töltünk fel a rendszerbe. Leíró adatok: azok az adatok, amelyeket az eljárás során rögzítünk manuálisan az egyes űrlapokra, mezőkbe Regisztráció Az első belépéskor a rendszerbe történő regisztrációt kell elvégeznünk. Ez két lépésből áll, először a személyes adatainkat rögzítjük, ezt követően a Regisztráció hatósági munkatársként opció kiválasztása után meg kell adnunk, hogy a Kormányablak, integrált ügyfélszolgálati iroda Budapest, V. kerület, ÉTDR üzemeltetői adminisztráció nevű hatósághoz kérjük a felvételünket. A következő teendő, hogy a oldalon lévő meghatalmazást a szerv vezetője kitölti és megküldi az ott megadott címre. Fontos, hogy az itt megadott és a rendszerbe felvitt adatok megegyezzenek, más különben a regisztráció nem kerül jóváhagyásra. A nyomtatványon szereplő, ÉTDR azonosító a rendszerbe belépve a Saját adatok szerkesztése oldalon lévő űrlap legfelső sorában található meg. Ez minden felhasználó esetében egyedi, ez alapján azonosítja be a központi adminisztrátor a felhasználókat. A regisztrációról bővebben a oldalon tudhatunk meg többet. Ha a regisztráció jóváhagyásra kerül, akkor a bejelentkezéskor megjelenik két belépési lehetőség. A Kormányablak munkatársai a rendszerbe a Belépés integrált ügyfélszolgálatosként opcióval lépnek be, ezt követően kezdhető meg a munkavégzés. A regisztráció folyamatáról bővebben az ügyfélszolgálatosok számára készült felhasználói kézikönyv 3.2 Regisztráció fejezetében olvashatnak, mely az kattintva érhető el Belépés, kilépés, alapvető felhasználási szabályok Az alkalmazásba a főoldalon, a webcímen lehet belépni. Az általános belépési mód az ügyfélkapus, ezt fogjuk használni a mindennapi munkánk során. A megjelenő opciók közül kormányablakos ügyintézőként, mindig a Belépés integrált ügyfélszolgálatosként opciót válasszuk! A rögzítendő kérelmeket az Eljárások oldalon töltjük fel, mely a képernyő felső sávjában található. (1. ábra) 163

164 1. ábra Az eljárás megindítása iránti kérelmet az Eljárásműveletek dobozban található Hozzáadás gombra kattintva új tárhely létrehozása után rögzíthetünk. (2. ábra) 2. ábra A rendszerben már korábban rögzített eljáráshoz úgy tudunk adatot felvinni, ha a Szűrési funkciók dobozban megadjuk az eljárás ÉTDR azonosítóját, valamint az abban keletkezett bármely irat iratazonosítóját. (3. ábra) 3. ábra Ekkor az Eljárások listája dobozban amennyiben helyesen adtuk meg az azonosítókat megjelenik a keresett eljárás, amit a Megnyitás gombbal meg kell nyitnunk ahhoz, hogy adatot rögzíthessünk hozzá. Egy eljárás megnyitása után az Eljárás szerkesztése nevű oldalra kerülünk, ahol az eljárás leíró adatait, iratait és dokumentumait tekinthetjük meg. (4. ábra) 164

165 4. ábra A 4. ábrán láthatjuk, hogy a Cselekmények dobozban rendelkezésre áll a Kérelem visszavonása, Kérelem, Meghatalmazás és a Kapcsolattartási mód változtatása cselekménygomb. A Kérelem gomb megnyomása után még egy legördülő listából választhatunk, hogy pontosan milyen kérelmet is szándékozik az ügyfél a hatósághoz benyújtani: pl. egyéb, felfüggesztés, hatósági bizonyítvány iránti kérelem, kérelem módosítása. Vannak olyan cselekménygombok, amik csak úgy jelennek meg, ha megnyitunk bizonyos iratokat. Ez abból adódik, hogy az eljárás során bizonyos iratok létrehozásánál úgynevezett cselekményláncolatok keletkeznek. Ilyen például a hiánypótlás cselekményláncolat. Az egyes cselekményláncolatok elemeit a sor elején lévő jellel tekinthetjük meg. (5. ábra) 5. ábra A hatósági ügyintéző, amikor létrehozza a hiánypótlás iratot, azt azért teszi, mert választ vár arra. Ha a hiánypótlás beérkezik, az ügyintéző megvizsgálja azt, amennyiben az teljes körű, lezárja a cselekményláncolatot. Lezárt cselekményláncolatban nem tudunk újabb iratot létrehozni. Minden egyes cselekmény gombbal egy iratot hozunk létre, amit a rendszer az általunk megadott leíró adatokból, valamint az esetlegesen csatolásra kerülő dokumentumokból automatikusan generál. 165

166 Amennyiben az ügyfél hiánypótlási felhívásra szeretne dokumentumokat benyújtani, az Eljárás szerkesztése oldalon a Cselekmények fül alatt megjelenő Hiánypótlás cselekményláncolat Hiánypótlási felhívás nevű iratot kell megnyitnunk az első oszlopban lévő ikonnal (5. ábra) és csak ezután nyílik meg a lehetőség a cselekményláncolatba hiánypótlást feltölteni. (6. ábra) 6. ábra Hasonló a helyzet az érdemi döntés irattal is. A fellebbezés, a fellebbezés elleni lemondó nyilatkozat az imént említett hiánypótláshoz hasonlóan a cselekményláncolatot elindító döntés irat megnyitása után megjelenő cselekménygombok használatával tehető meg. Tehát némely cselekményt önálló funkció gombbal tudunk indítani, némely cselekményt azonban a meglévő cselekmény láncolatra tudunk csak felfűzni! A rendszerben biztonsági időkorlát van beállítva, ha egy bizonyos ideig nem végzünk semmilyen műveletet, akkor automatikusan kijelentkeztet minket. Ha befejeztük a munkát, a képernyő jobb felső sarkában megtalálható Kilépés gombbal lépjünk ki a rendszerből Az ÉTDR-ben intézhető ügyek 7. ábra Az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, ahogyan a neve is tükrözi, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok engedélyezési eljárásait támogatja, melyek lehetnek: építési engedélyezési eljárás, használatbavételi engedélyezési eljárás, fennmaradási engedélyezési eljárás, bontási engedélyezési eljárás, összevont engedélyezési eljárás, engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési és az országos építési követelményektől (OTÉK-tól) való eltérés engedélyezési eljárás. Továbbá, támogatja a tudomásulvételi eljárásokat, melyek az alábbiak lehetnek: használatbavétel tudomásulvételi, jogutódlás tudomásulvételi, 166

167 bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi és veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvételi eljárás. A fenti kérelmeken kívül az ÉTDR lehetőséget nyújt az alábbi kérelmek benyújtására is: hatósági bizonyítvány, előzetes szakhatósági állásfoglalás, tervtanácsi állásfoglalás, polgármesteri településképi vélemény és építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmek. Az ÉTDR nem csak az eljárások, ügyek megindítása iránti kérelmek benyújtását, hanem a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos hiánypótlások, és egyéb kérelmek benyújtását is támogatja. A rendszerbe a jogszabályok betartása mellett felvitt adatok hitelesek, ezért az ügyfelek az eljárások állásáról tájékoztatást, az ügyiratokról hiteles másolatot is kérhetnek. A gyakorlati alkalmazás során nélkülözhetetlen jogszabályok A fejezet nem vállalkozik a jogszabályok értelmezésére és nem törekszik kizárólagosságra. Mindössze néhány jogszabály különösen elengedhetetlen ismeretére hívja fel a figyelmet! 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról, különösen a 2, 7, 8, 15, 72. és a 8. melléklet. 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet - az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól, különösen a Bővebb felsorolás a linken érhető el Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 7. (2) bekezdése értelmében az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is. Az ügyfélszolgálatos feladata, hogy rögzítse az ügyfél helyett az ÉTDR-ben a formanyomtatványon megadott adatokat, majd a hatósághoz azt benyújtsa. (A formanyomtatványok a című weboldalról, az ügyfélszolgálatosoknak szóló felhasználói kézikönyv pedig a című weboldalról tölthetőek le.) 1. A kérelem és mellékleteinek feldolgozása Ahhoz, hogy az ÉTDR-ben elkezdhessük a kérelem rögzítését, a benyújtásra kerülő iratokat át kell vennünk és elő kell készítenünk a feltöltésre, a papír formátumúakat digitalizálnunk szükséges. A digitalizáció eredményei 300 DPI-ben szkennelt PDF/A formátumú dokumentumok legyenek. Kérelem formanyomtatvány: Papír alapon nyújtja be az ügyfél, ugyanis az elektronikus űrlap csak az online és az ÁNYK program segítségével történő benyújtás esetében használatos. A formanyomtatványt először digitalizáljuk. Adathordozón érkező dokumentumok: 167

168 A Korm. r. előírja, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációt minden esetben elektronikus formátumban kell a kérelmezőnek benyújtania. Helyezzük be az adathordozót a munkaállomásunkba a későbbi feltöltés végett. Papír alapon érkező egyéb mellékletek: A Korm. r. 8. sz. melléklete előírja, hogy mely iratokat nem fogadhatjuk el papír alapon. A benyújtásra kerülő iratokat digitalizáljuk. 2. Új eljárás létrehozása az ÉTDR-ben Első dolgunk, miután az ÉTDR kezdőoldalán (www.etdr.gov.hu) az ügyfélkapuval történő belépést követően integrált ügyfélszolgálatosként beléptünk, hogy az Eljárások oldalra lépünk (8. ábra 1. pont) és a Hozzáadás" gombbal létrehozunk egy új eljárást (8. ábra 2. pont) Az eljárás alapadatainak rögzítése 8. ábra A rendszerben a kötelezően kitöltendő adatmezők sárga színnel vannak jelölve. Ezekbe amíg nem írunk adatot, nem menthetünk, vagy nem léphetünk tovább. (9. ábra) Az eljárás megnevezése szabadszöveges mező, ami alapján a létrehozott tárhelyet később könnyebben be tudjuk azonosítani. Ez az adat a későbbi eljárás során nem lesz használatos, csupán a könnyebb tájékozódást segíti. Az Építési tevékenység szintén szabadszöveges mező, a kitöltése nem kötelező. A következő mezőkben az építési tevékenységgel érintett ingatlan adatait kell megadnunk, amiket a 3. számú formanyomtatványon találunk meg. Az Irányítószám helyére beírjuk a település irányítószámát és továbblépünk, a rendszer automatikusan kitölti az alapján a Település mezőt. Amennyiben több település tartozik egy irányítószámhoz, akkor egy legördülő listából kiválaszthatjuk a megfelelőt. A legördülő lista a billentyűzeten található lefelé nyíl megnyomásával, vagy a település nevébe történő beletörléssel jön elő. Az Eljárás típusa szintén a 3. számú formanyomtatványon található meg, közvetlenül az építési tevékenységgel érintett ingatlan adatai alatt. Miután megadtuk az ingatlannak a formanyomtatványon szereplő összes adatát, a Mentés gomb megnyomásával hozzuk létre a rendszerben az eljárást. 168

169 9. ábra 4. A nyomtatvány adatainak rögzítése és a mellékletek feltöltése Amint a mentés megtörténik, a Tárhely szerkesztése oldalra kerülünk. A következő teendőnk a Tárhely adatai dobozban található lapok kitöltése. Célszerű egyesével balról jobbra haladni, hogy semmilyen adatot se hagyjunk ki. (10. ábra) 10. ábra Az első lapfül az, amin a Megnevezés, az Eljárás típusa és az Építési tevékenység módosítható a gomb megnyomása után. A következő a, melyen az első lépésként már rögzített adatokat módosíthatjuk a szerkesztés ikon segítségével. Az Érintett ingatlanok lapot nem szükséges 169

170 kitöltenünk, ugorhatunk az lapra. Nyomjuk meg a Műveletek oszlopban található szerkesztés ikont és adjuk meg a kiemelt kérelmező adatait, melyeket a formanyomtatvány 1., 2. és 2b. lapjain találunk meg. Amennyiben az első oldalon a bejelentés benyújtója saját nevében jár el rubrika van bejelölve, a kiemelt kérelmező az 1. oldalon található meg. Pipáljuk ki az Eljárás kiemelt kérelmezője jelölőnégyzetet. Ha az 1. oldalon a nem természetes személy nevében annak képviseletében jár el rubrika van bejelölve, akkor pipáljuk ki a Jogi személy jelölőnégyzetet. (11. ábra) 11. ábra Adjuk meg a kiemelt kérelmező többi adatát, majd nyomjunk a Mentés gombra. Amennyiben a nyomtatványon több kérelmező is szerepel, az nyomógombbal rögzítsük azokat a megadott adatokkal. A Típus a többi esetben a kitöltött adatoktól függően képviselő, meghatalmazott vagy kérelmező is lehet. A (12. ábra) lapon kell feltöltenünk a szkennelt és az adathordozón behozott fájlokat. 12. ábra Nyomjuk meg a gombot a munkaállomásunk merevlemezére, vagy egy adathordozóra helyezett dokumentumok feltöltéséhez. Először a gombbal keressük ki a fájlokat. (13. ábra 1. pont) A legtöbb böngésző és operációs rendszer támogatja az egyszerre több fájl kijelölését. Ha egy mappában lévő összes fájlt szeretnénk kijelölni, akkor a legegyszerűbben a CTRL+A billentyűkombinációval tehetjük meg. Ha a CTRL billentyűt lenyomva tartjuk, akkor egyesével jelölhetünk ki fájlokat. Ha végeztünk a file-ok kijelölésével, és a kiválasztó ablakot jóváhagyjuk, akkor a gombok alatt megjelenik a lista róluk. 170

171 ábra Amennyiben nem szeretnénk már több fájlt feltölteni, nyomjuk a nyomógombra. (13. ábra 2. pont) Amint megjelennek a Dokumentumok adatai dobozban a fájlok, feltöltésre kerültek és a gomb megnyomásával folytathatjuk a munkát, mert a dokumentumok adatainak beállítása az ügyintézők feladata. (14. ábra) 14. ábra A következő lap az. Az ehhez szükséges adatokat a formanyomtatvány 4. lapja tartalmazza, de ezeket az adatokat a hatósági ügyintézőknek kell rögzíteniük. (15. ábra) 15. ábra A Cselekmények lap új kérelem rögzítése esetén nem használatos, ugyanis éppen a legelső cselekményt rögzítjük. Az utolsó kitöltendő lap a. (16. ábra) Az ehhez szükséges adatokat a formanyomtatvány 3. lapján találjuk. A mezők 171

172 szerkesztése előtt meg kell nyomnunk a gomb segítségével tároljuk el. gombot, majd az adatbevitel után a 16. ábra Ezennel elérkeztünk az adatok rögzítésének végéhez, minden ügyfél által benyújtott adatot rögzítettünk. Fontos megjegyezni, hogy ezzel még nincsen az eljáró hatósághoz, szervhez benyújtva a kérelem. 5. A kérelem irat létrehozása szerkesztése és benyújtása o Az irat létrehozása A választható eljárások cselekménygombjait a Cselekmények dobozban találjuk meg. (17. ábra) 17. ábra Az egyes cselekménygombokkal a kérelem iratát állítjuk össze a tárhelyre rögzített adatokból. (Amint létrehozunk egy iratot, azt a rendszer eltárolja, tehát, ha valamiért félbeszakad utána a rögzítésünk vagy másik oldalra lépünk, az iratot a lapon a megfelelő típusú irat előtt lévő jel megnyomása után felbukkanó ikon segítségével nyithatjuk meg.) A Korm. r. 3. -a szerinti kérelem az engedélyező hatóság felé Előzetes szakhatósági, tervtanácsi-, vagy településképi vélemény iránti kérelem Az engedélyezési eljárás megindítására irányuló kérelem Válasszuk ki a megfelelő cselekménygombot a formanyomtatvány 3. lapján található adatok alapján és nyomjuk meg azt. Az gomb megnyomása után legördülő listából kell kiválasztanunk a megkeresés célját és csak ezután jelenik meg a kérelem irat adatlapja. o Az irat szerkesztése A 18. ábrán egy engedély iránti kérelem iratának készítését láthatjuk. Az első, fülön szereplő adatok közül a gomb megnyomása után a Benyújtó neve, címe mezőt kell kitöltenünk. Ide annak a személynek az adatait kell beírnunk, aki nálunk megjelent. Az Indoklás mezőbe szabad szöveget írhatunk, ezért bármilyen olyan információt közölhetünk itt az eljáró hatósággal, amit máshova nem tudtunk rögzíteni. 172

173 18. ábra A rendszer a korábban megadott ingatlan adatok és az eljárás típusa alapján automatikusan kiválasztja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. Ezt az lapon tekinthetjük meg, vagy módosíthatjuk az gombbal. Az lapon a gomb megnyomása után az irat tárgyát módosíthatjuk. A könnyebb áttekinthetőség végett célszerű átírnunk. (19. ábra) 19. ábra A következő teendőnk, hogy a lapon a korábban a tárhelyre feltöltött dokumentumokat csatoljuk a kérelem irathoz a gomb segítségével. (20. ábra) Ha itt vesszük észre, hogy valamit elfelejtettünk feltölteni a tárhelyre, akkor az gomb megnyomásával pótolhatjuk azt. 173

174 20. ábra o Benyújtás A következő lépéshez az oldal jobb alsó részében található gombra kell kattintanunk, ahol a bevitt adatokat kell leellenőriznünk. Amennyiben hibát találunk, akkor a gombra kattintva módosíthatjuk a kérelem irathoz felvitt adatokat. Amennyiben a tárhely szerkesztésekor felvitt adatokat is módosítanunk kell, azt az gomb megnyomását követően tehetjük meg. Ha minden adat rendben van, akkor az gomb megnyomásával a kérelem iratot (mely egy pdf formátumú fájl) meg kell nyitnunk és két példányban ki kell kinyomtatnunk. Az irat arra alkalmas részén hitelesítenünk kell (pecsét, dátum, aláírás) és a benyújtóval is alá kell íratnunk. Az egyik példányt az iratkezelési szabályzatnak megfelelően megőrizzük, a másikat pedig az ügyfélnek átadjuk igazolás céljából. Ezt követően a gombot megnyomva nyújtsuk be a kérelmet a hatósághoz. 6. A benyújtás utáni teendők Azokat a papír alapú iratokat, melyek megőrzését jogszabály nem teszi kötelezővé, visszaadjuk az ügyfél részére az adathordozóval együtt, a többi papír alapú iratot az eljáró hatósághoz postázzuk. 174

175 13.8 Hiánypótlás teljesítése Ahhoz, hogy az ügyfél nevében egy hatóság által kiállított hiánypótlási felhívásra válaszul iratot juttassunk el az eljáró hatósághoz, a benyújtónak szükséges tudatnia velünk az eljárás azonosítóját (pl ) és egy, az eljárásban keletkezett irat azonosítóját (pl. IR /2014). 1. A kérelem és mellékleteinek feldolgozása Az ügyfél által benyújtásra kerülő kérelem és mellékleteinek feldolgozása megegyezik az Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása fejezet 1. pontjában foglaltakkal. 2. A folyamatban lévő eljárás hiánypótlási felhívás iratának megnyitása Mivel egy már folyamatban lévő eljáráshoz szeretnénk iratot feltölteni, először ki kell keresnünk az adott eljárást a feltöltés megkezdéséhez. Lépjünk az oldalra. Minden olyan cselekményt, amely valamilyen hatósági iratra válaszul kerül megküldésre, csak úgy tudunk elvégezni, hogy ha megnyitjuk azt a bizonyos iratot. Így kerül bele a cselekményláncolatba. A hiánypótlás egy hiánypótlási felhívásra válasz, ezért meg kell nyitnunk azt. A Szűrési funkciók dobozban találhatóak azok az adatmezők, ahol meg kell adnunk az eljárás azonosítóját, valamint abban az eljárásban keletkezett bármely irat azonosítóját. A beírást követően kattintsunk a Szűrés gombra, vagy csak egyszerűen nyomjunk ENTER-t. (21. ábra) 21. ábra Ez a szűrés csak az olyan eljárások között futott le, amelyek folyamatban vannak, hiszen a Nézet mezőben ez az alapértelmezett. Előfordulhat, hogy olyan eljárást kell megnyitnunk, amely már befejezett állapotú, ilyenkor a Nézet adatmezőt át kell állítanunk Összes eljárás értékre, különben nem kapunk eredményt. Ha a megfelelő azonosítókat adtuk meg, az Eljárások listája dobozban megjelenik a keresett eljárás. Ennek iratait kétféle módon tudjuk megnyitni. Az egyik, hogy a gomb után a lapra megyünk, a másik, hogy itt a jelet megnyomva kibontjuk az eljárást. Az utóbbit mutatjuk be ebben a példában. A kibontást követően láthatóvá válnak az eljárás során keletkezett cselekményláncolatok. Az egyes cselekményláncolatok előtt is megtalálható jelre kattintva láthatóvá válnak az abban keletkezett iratok. Ebben a példában látható, hogy kettő darab hiánypótlási felhívás lett kiküldve. (22. ábra) 175

176 ábra A régebbi Hiánypótlás nevű cselekményláncolat befejezve állapotban van, tehát az már lezárásra került. (22. ábra 1.) Mindaddig tudunk a hiánypótlási felhívásra válaszul iratot feltölteni, amíg a hatósági ügyintéző a cselekményláncolatot le nem zárja, tehát ebben az esetben az elküldve állapotúra. (22. ábra 2.) Tehát az ebben lévő a Hiánypótlási felhívás nevű iratot kell megnyitnunk a ikon segítségével. (22. ábra 3.) 3. A beadvány irat létrehozása, szerkesztése és benyújtása o Az irat létrehozása A megnyíló irat Cselekmények dobozában lévő gombot kell megnyomnunk az ügyféli beadvány létrehozásához. o Az irat szerkesztése és benyújtása A beadvány irat szerkesztésének és benyújtásának menete megegyezik az Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása fejezetben foglaltakkal, ezért ezt még egyszer nem ismertetjük. 4. A benyújtás utáni teendők Azokat a papír alapú iratokat, melyek megőrzését jogszabály nem teszi kötelezővé, visszaadjuk az ügyfél részére az adathordozóval együtt, a többi papír alapú iratot az eljáró hatósághoz postázzuk Hiányok pótlása felhívás hiányában, valamint eljárás közbeni kérelmek Előfordulhat olyan szituáció, hogy még azelőtt szeretne további mellékleteket feltöltetni az ügyfél, mielőtt a hatóság hiánypótlási felhívást írt volna ki, vagy már a hiánypótlási cselekményláncolatot lezárta. Az eljárási jogszabály értelmében az engedélyezési eljárások megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a mellékletek felsorolását. Tehát, ha újabb mellékleteket csatolunk, azzal az eredeti kérelmet módosítjuk, e szerint kell eljárni ezekben az esetekben. Az ügyfélnek joga van bármely folyamatban lévő eljárás keretében, azokkal összefüggésben újabb kérelmeket előterjeszteni. Ilyen lehet például az eljárás 176

177 megszüntetésére vagy felfüggesztésére, hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelem. A fenti példákban szereplő adatok rögzítése megegyezik, az eltérés csak abban van, hogy más cselekménygombot kell megnyomni. Ezért most csak a felhívás nélküli hiányok pótlását fogjuk ismertetni. Itt is mint minden benyújtott állapotú eljárásnál igaz, hogy a benyújtónak szükséges tudatnia velünk az eljárás azonosítóját (pl ) és egy, az eljárásban keletkezett irat azonosítóját (pl. IR /2014) a kérelmének teljesítéséhez. 1. A kérelem és mellékleteinek feldolgozása Az ügyfél által benyújtásra kerülő kérelem és mellékleteinek feldolgozása megegyezik az Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása fejezet 1. pontjában foglaltakkal. 2. A folyamatban lévő eljárás megnyitása A folyamatban lévő eljárás menete megegyezik a Hiánypótlás teljesítése fejezet 2. pontjában foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás kikeresése után az eljárást kell megnyitnunk a gombbal. 3. Az irat létrehozása, szerkesztése és benyújtása o Az irat létrehozása Az eljárást megnyitva láthatjuk, hogy a Cselekmények dobozban gombok találhatóak. (23. ábra) Ezekkel új cselekményláncolatokat hozhatunk létre. 23. ábra Ha az ügyfél olyan kérelmet hozott be, melyben az eljárás megszüntetését kéri, a gomb megnyomásával hozhatjuk létre a megfelelő iratot. A gombbal az itt fel nem sorolt eljárás közbeni kérelmeket lehet előterjeszteni a kérelem módosítása lehetőséggel együtt. A gomb segítségével nyújthatjuk be azokat a kérelmeket, mely valamely személy meghatalmazásáról rendelkezik. Amennyiben az ügyfélnek a kérelme a kapcsolattartási módjának megváltoztatására irányul, azt a nyomógomb segítségével rögzíthetjük. Hiánypótlási felhívás hiányában a további mellékletek ÉTDR-be történő feltöltéséhez kattintsunk a gombra. Láthatjuk, hogy először ki kell választanunk egy legördülő listából a Kérelem típusa-t. (24. ábra) Itt fel van sorolva pár tipikus eljárás közbeni kérelem fajta. Most a kérelem módosítása opciót kell kiválasztanunk, majd nyomjunk a gombra. o Az irat szerkesztése és benyújtása 24. ábra A beadvány irat szerkesztésének és benyújtásának menete megegyezik az Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása fejezet 5. pontjában foglaltakkal, ezért ezt még egyszer nem ismertetjük. 177

178 4. A benyújtás utáni teendők Azokat a papír alapú iratokat, melyek megőrzését jogszabály nem teszi kötelezővé, visszaadjuk az ügyfél részére az adathordozóval együtt, a többi papír alapú iratot az eljáró hatósághoz postázzuk Fellebbezés, fellebbezési jogról történő lemondás rögzítése Egy döntés ellen történő fellebbezés, vagy a fellebbezési jogról történő lemondás rögzítésének menete a hiánypótlás rögzítésének menetéhez hasonlít. Itt is igaz az, hogy ezeket a cselekményeket azokba a cselekményláncba illesztve kell elvégeznünk, amelyikhez tartoznak. Ahogy már ismertettük, ezt úgy lehet megtenni, ha a hivatkozott iratot nyitjuk meg. 1. Az ügyfél által benyújtásra kerülő iratok feldolgozása Az ügyfél által benyújtásra kerülő iratok feldolgozása megegyezik az Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása fejezet 1. pontjában foglaltakkal. 2. Az érintett döntés megnyitása Az ügyfél beadványában hivatkozott döntés megnyitásának folyamata megegyezik a Hiánypótlás teljesítése című fejezet 2. pontjában foglaltakkal. Azt viszont itt fontos leellenőriznünk, hogy a megnyíló döntés lapján szereplő iratazonosító megegyezik-e a beadványban szereplővel. Amennyiben a beadványban nincsen feltüntetve az iratazonosító, az gombra kattintva nyissuk meg a hatóság döntését és a tartalmát vessük össze vele. Ha szükséges, az gombra kattintva az eljárásba léphetünk és a lapon áttérhetünk egy másik döntésre. 3. Az irat létrehozása, szerkesztése és benyújtása Az irat létrehozása A megnyílt iraton a Cselekmények dobozban a fellebbezés, fellebbezési jogról való lemondás, valamint általános levél létrehozására alkalmas gombokat találunk a döntés típusától függően. ( ábra) 25. ábra 26. ábra Válasszuk ki, majd kattintsunk a beadvány tartalmának megfelelő gombra. o Az irat szerkesztése és benyújtása A beadvány irat szerkesztésének és benyújtásának menete megegyezik az Eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása fejezet 5. pontjában foglaltakkal, ezért ezt még egyszer nem ismertetjük. 4. A benyújtás utáni teendők Azokat a papír alapú iratokat, melyek megőrzését jogszabály nem teszi kötelezővé, visszaadjuk az ügyfél részére az adathordozóval együtt, a többi papír alapú iratot az eljáró hatósághoz postázzuk. 178

179 13.11 Ügyfél tájékoztatása, hiteles másolat kiállítása Az ügyfélszolgálatos munkatársak feladatkörébe tartozik az építésüggyel kapcsolatos általános tájékoztatás, illetve egyes eljárások állásáról való tájékoztatás, vagy egy hatósági döntésről, annak mellékletéről hiteles másolat kiadása, mely történhet papír vagy digitális formában. Általános tájékoztatás esetén - a Tudástár megvalósításáig - építésügyi kérdésekben a weboldal lehet segítségünkre. Konkrét eljárásban adandó tájékoztatás esetén az első teendőnk az ilyen esetekben az, hogy leellenőrizzük az előttünk megjelent személy ügyféli jogállását. Sajnos a tananyagkészítéskor aktuális programverzióban még nem támogatott az integrált ügyfélszolgálati munkatársak esetében az lapon az ügyfelek nevén kívül az egyéb adatok megtekintése. Ott csupán a nevet látjuk és azt, hogy a hatósági ügyintéző bejelölte-e az ügyféli státuszt. (27. ábra) Amennyiben a megjelent személy neve mögött nincs bepipálva az ügyféli státusz, úgy nem jogosult betekinteni az adott eljárásba. Ilyen esetben kérjük meg a megjelent személyt, hogy az eljáró hatósággal vegye fel a kapcsolatot. 27. ábra További ellenőrzési lehetőség az egyes hatósági döntések végén található értesített lista megtekintése, ami már tartalmazza a lakcímeket is. A döntéseket a lapon tekinthetjük meg a már megszokott módon: a jelre kattintva bontsuk ki a cselekményláncolatot, majd a ikon megnyomása után az lapon az gombra kattintsunk. A felugró ablakban válasszuk a megnyitás lehetőséget. Az egyes iratokat is így nyomtathatjuk ki. Fontos, hogy ha egy dokumentum mellékletét is az ügyfél kérésére át kell adnunk, akkor azt ne az Eljárás szerkesztése oldalon lévő Dokumentumok lapról tegyük meg, ugyanis itt az ügyben keletkezett összes dokumentum megtalálható, azok is, amelyek esetleg a későbbiekben módosításra kerültek. Az egyes mellékletek az iratainak megnyitását követően a lapról menthetőek le. A záradékolt építészetiműszaki tervdokumentáció a Határozat jogerőre emelése megnevezésű irat megnyitását követően tekinthető meg, ugyanis a rendszer azokat a mellékleteket látja el záradékkal, amelyek az ilyen típusú iratokhoz kerülnek csatolásra. Az ÉTDR-ben keletkező hatósági iratok, valamint a záradékolásra kerülő dokumentumok elektronikus aláírással rendelkeznek, ezért a kinyomtatásuk esetén amennyiben szükséges hitelesítenünk kell a vonatkozó jogszabályok értelmében. Viszont az elektronikus iratok mindaddig hitelesek maradnak, amíg elektronikus úton másoltuk őket. Tehát az ÉTDR-ből pendrive-ra letöltött irat, elektronikus úton másik gépen megnyitva továbbra is hiteles marad Irodalomjegyzék, hasznos linkek Jelen jegyzet az ÉTDR felhasználói kézikönyveiben, tájékoztatóiban, gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) adott válaszaiban, előadásaiban is szereplő, elhangzott információira 179

180 is épül, az adott helyeken meg is hivatkozva azokat. Mivel jelen jegyzet nem megismétli, hanem kiegészíti és összefoglalja azokat a kérelmezői oldal számára, így az ÉTDR használatához nélkülözhetetlen ezeket a tájékoztató, ismereterjesztő anyagokat is áttanulmányozni. Az irodalomlista hasznossága nagyban függ a felhasználó ismereteinek mélységétől is. Tájékoztató anyagok: hivatalos projekt oldal: felhasználói kézikönyv ügyfélszolgálatosoknak: gyakran ismételt kérdések: regisztráció folyamata: dokumentumok egyszerre történő letöltése az ÉTDR-ből egyéb letölthető tájékoztatók: Formanyomtatványok: ügyféli beadvány nyomtatványok: regisztrációs nyomtatványok: Oktatási anyagok: Ügyfélszolgálat az építésügyi e-közigazgatásban: Másolatkészítés: 180

181

182

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

TAKARNET24 szolgáltatásai

TAKARNET24 szolgáltatásai TAKARNET24 szolgáltatásai Szilvay Gergely Földmérési és Távérzékelési Intézet ÖSSZEFOGLALÁS A Digitális Földhivatal k özéptávú fejlesztési terv első lépések ént a befejezéséhez k özeledik az EKOP-1.1.3

Részletesebben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Csurgai Katalin Főosztályvezető-helyettes Budapest, 2010. április 16. Tartalom I. Bevezetés II. III. IV. Jogszabályi alapok Elektronikus ügyintézéshez

Részletesebben

Korszerű ügyfélirányítás, ügyfél tájékoztatás

Korszerű ügyfélirányítás, ügyfél tájékoztatás Korszerű ügyfélirányítás, ügyfél tájékoztatás Előadó: Budai Balázs ügyvezető igazgató Bemutatkozás B2Data Szoftverfejlesztő és Informatikai Szolgáltató Kft. 6 év tapasztalat ügyfélhívók terén Budaörs Városháza

Részletesebben

Önkormányzati megújulás konferencia 2011

Önkormányzati megújulás konferencia 2011 Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Önkormányzati megújulás konferencia 2011 2011. november 3 4. Dr. Ignácz István általános elnökhelyettes A KEK KH a közigazgatás központi

Részletesebben

Az okmány hátoldalán szereplő kategória érvényességig.

Az okmány hátoldalán szereplő kategória érvényességig. GYIK (Gyakran ismételt kérdések) 1./ Mikor van nyitva az Okmányiroda? Hétfő - Péntek 8.00-12,00 12,30-20.00 óra 2./ Van-e hosszított ügyfélfogadás az Okmányirodában? Igen van, minden nap este 8 óráig.

Részletesebben

Beszámoló a Kormányablakokról

Beszámoló a Kormányablakokról Beszámoló a Kormányablakokról A közigazgatás átalakításának egyik kiemelt célja, hogy az ügyfelek ügyeiket hatékonyan, gyorsan és egyszerűen intézhessék. Az állampolgároknak az államról alkotott képét,

Részletesebben

Egyéni vállalkozói engedély ügyek

Egyéni vállalkozói engedély ügyek Egyéni vállalkozói engedély ügyek Jogosultak köre: magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára,

Részletesebben

TUDNIVALÓK. az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez

TUDNIVALÓK. az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez TUDNIVALÓK az Adatváltozás bejelentési adatlap egyéni vállalkozók részére nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra törzslapból és pótlapokból áll. A törzslap kitöltése minden esetben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Jánoshalmi Járási Hivatalának okmányügyintézéssel kapcsolatos munkájáról

TÁJÉKOZTATÓ a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Jánoshalmi Járási Hivatalának okmányügyintézéssel kapcsolatos munkájáról TÁJÉKOZTATÓ a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Jánoshalmi Járási Hivatalának okmányügyintézéssel kapcsolatos munkájáról Az Okmányiroda a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Jánoshalmi Járási Hivatala és

Részletesebben

Földhivatali szolgáltatások

Földhivatali szolgáltatások Földhivatali szolgáltatások 1. Betekintés a tulajdoni lap tartalmába: Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY KIÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES OKIRATOKRÓL (2011.01.01.):

TÁJÉKOZTATÓ A SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY KIÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES OKIRATOKRÓL (2011.01.01.): TÁJÉKOZTATÓ A SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY KIÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES OKIRATOKRÓL (2011.01.01.): 1. Ha a személyazonosító érvényességi ideje lejár 14-70 év között, és 70 év felett (addig, amíg érvényes az

Részletesebben

Ügyfélkapu. etananyag

Ügyfélkapu. etananyag Ügyfélkapu etananyag 1. Bevezető Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus azonosító- és ügyfélbeléptető rendszere. Biztosítja, hogy használói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri belépéssel

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Ügyiratszám: BP-5D/001/01015-2/2014. Tárgy: 2230 Gyömrő, Horthy Miklós tér, 1 ÉTDR azonosító 201300089050

Ügyiratszám: BP-5D/001/01015-2/2014. Tárgy: 2230 Gyömrő, Horthy Miklós tér, 1 ÉTDR azonosító 201300089050 V. KERÜLET I ÉP ÍT ÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA ÉP ÍT ÉSÜGYI OSZT ÁLY Ügyiratszám: BP-5D/001/01015-2/2014. Tárgy: 2230 Gyömrő, Horthy Miklós tér, 1 ÉTDR azonosító 201300089050 helyrajzi számú ingatlan.

Részletesebben

Vezetői engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárások

Vezetői engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárások Ózd Városi Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztály 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel.: 48/574-100, Fax: 48/574-180 Vezetői engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárások Ügyfélfogadás: hétfő: 8.00-12.00 és 13.00-16.00

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL (2012.)

TÁJÉKOZTATÓ az EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL (2012.) Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Igazgatóság Okmányiroda 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Telefon: (56) 503-890, (56) 503-891; Fax: (56) 503-599 TÁJÉKOZTATÓ az EGYÉNI VÁLLALKOZÁSRÓL

Részletesebben

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter

Részletesebben

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv MAGYAR NEMZETI BANK. ERA keretrendszer

Felhasználói kézikönyv MAGYAR NEMZETI BANK. ERA keretrendszer Felhasználói kézikönyv MAGYAR NEMZETI BANK ERA keretrendszer Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 A dokumentum hatásköre... 3 A modul használatának szoftveres követelményei... 4

Részletesebben

Gyakorlati tapasztalatok:

Gyakorlati tapasztalatok: Tisztelt Kedvezményezett! A Pályázati e-ügyintézés felületén található új funkciók segítségével internetes úton, on-line kitöltő program alkalmazásával teljesíthetők 2014. június 07-től a jelentéstételi,

Részletesebben

TAKARNET24 szolgáltatásai

TAKARNET24 szolgáltatásai GISopen Földmérési és Távérzékelési Intézet TAKARNET24 szolgáltatásai A TAKARNET24 projekt a Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere ügyfélkapun keresztül Az adatszolgáltatás tekintetében

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA

A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA A KORMÁNYZATI ÉRKEZTETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA Dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár 2014. november 06. Közpolitikai cél: közigazgatás hatékonyságának növelése E-közigazgatási szolgáltatások körének

Részletesebben

Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés Ügyintézés kezdeményezhető: Az ügyintézés díja: Az alkalmazott jogszabályok Ügyintézésési határidő:

Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés Ügyintézés kezdeményezhető: Az ügyintézés díja: Az alkalmazott jogszabályok Ügyintézésési határidő: Gépjárműügyintézés: Első forgalomba helyezés : A külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű forgalomba helyezése. forgalmi engedély: 6.000 Ft, törzskönyv:

Részletesebben

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul.

A parkolási igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos ügyintézése A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa (a továbbiakban: igazolvány vagy parkolási igazolvány) közokirat,

Részletesebben

A DALNET24 projekt aktualitásai

A DALNET24 projekt aktualitásai GISopen 2015. Székesfehérvár 2015. március 27. Doroszlai Tamás FÖMI-FFÜO ov Földmérési és Távérzékelési Intézet Digitális földhivatal Földhivatali elektronikus dokumentum kezelés Az elektronikus dokumentum

Részletesebben

ÁROP 1.A.2/A-2008-0278

ÁROP 1.A.2/A-2008-0278 SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS Bemutató Készült az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

KIRA OKTATÁSI TANANYAG

KIRA OKTATÁSI TANANYAG KIRA OKTATÁSI TANANYAG 2015. június hó ADATSZOLGÁLTATÁS Magyar Államkincstár 1054 Budapest, Hold u. 4. www.allamkincstar.gov.hu 1 BIZTOSÍTOTTI BEJELENTÉS (T1041) ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A biztosítotti bejelentés

Részletesebben

Meghatalmazás LEADER pályázatok elektronikus beadására. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Meghatalmazás LEADER pályázatok elektronikus beadására. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Meghatalmazás LEADER pályázatok elektronikus beadására Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Benyújtási időszak: 2011. szeptember 30. 2011. október 31. (nov.

Részletesebben

Egyéni vállalkozói igazolvány

Egyéni vállalkozói igazolvány Egyéni vállalkozói igazolvány Egyéni vállalkozói igazolvány igénylése illetékmentes Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. Törvény (Evctv.), valamint a kapcsolódó végrehajtási

Részletesebben

Személyi igazolvány ügyintézés:

Személyi igazolvány ügyintézés: Személyi igazolvány ügyintézés: Elérhetőség 2457 Adony, Rákóczi u. 21. tel: 25/ 504-522 Ügyintézők: Erős Krisztina 25/504-522 11.m. Ügyfélfogadási idő Steiger Beatrix 25/504-522 16.m. Hétfő: 8:00-11:30,

Részletesebben

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit kft. FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Felhasználói kézikönyv Dokumentum állapota: Tervezet Verzió: 0.1.0 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Bejelentkezés...

Részletesebben

Bóra Adatcsere. A webes modul működésének részletesebb leírását a csatolt dokumentum tartalmazza.

Bóra Adatcsere. A webes modul működésének részletesebb leírását a csatolt dokumentum tartalmazza. Bóra Adatcsere A Bóra Adatcsere a Bóra bérprogram webes modulja, ami a http://adatcsere.globo.hu címen érhető el. Természetesen a modult szeretnénk az Önök igényei alapján tovább fejleszteni, ezért kíváncsian

Részletesebben

Egyéni vállalkozói igazolvány. Vezet i engedély

Egyéni vállalkozói igazolvány. Vezet i engedély Egyéni vállalkozói igazolvány Egyéni vállalkozói igazolvány igénylése illetékmentes Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr l szóló 2009. évi CXV. törvény (Evctv.), valamint a kapcsolódó végrehajtási

Részletesebben

Útmutató. Elektronikus ügyintézéshez a www.nebih.gov.hu oldalon. 2012. július 25. Oldal: 1 / 8

Útmutató. Elektronikus ügyintézéshez a www.nebih.gov.hu oldalon. 2012. július 25. Oldal: 1 / 8 Útmutató Elektronikus ügyintézéshez a www.nebih.gov.hu oldalon 2012. július 25. Oldal: 1 / 8 Tartalomjegyzék I. Fontos tudnivalók... 3 II. Belépés a felületre... 3 III. E-ügyintézés... 4 1. Bizonylatkitöltés

Részletesebben

Tájékoztató. A Somogy Megyei Kormányablaknál intézhető ügyekről

Tájékoztató. A Somogy Megyei Kormányablaknál intézhető ügyekről Tájékoztató A Somogy Megyei Kormányablaknál intézhető ügyekről Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2011. január 3-án integrált ügyfélszolgálati irodák kezdték meg működésüket, ahol egy helyen több típusú

Részletesebben

GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS. Email: danko.attilane@mateszalka.szszbmkh.gov.h u

GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS. Email: danko.attilane@mateszalka.szszbmkh.gov.h u GÉPJÁRMŰ ÜGYINTÉZÉS Illetékességi terület: országos Ügyintéző: Dankó Attiláné Tel.. 44/545 308 Email: danko.attilane@mateszalka.szszbmkh.gov.h u Közlekedési hatósági ügyintéző: Dankó Attiláné Tel.: 44/545

Részletesebben

2004. január Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben. Európai Uniós adószám Magyarország Európai Uniós tagságával a belső piac részesévé válik. A tagállamok közötti

Részletesebben

Felhasználói útmutató

Felhasználói útmutató Felhasználói útmutató egyeztetési eljárás kezdeményezéséhez a (volt) biztosítottak részére 2013. január 1-jétől azok a biztosítottak (volt biztosítottak), akik ügyfélkapu regisztrációval rendelkeznek,

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 33/2005.(X.27.)KGY. r e n d e l e t e. a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 33/2005.(X.27.)KGY. r e n d e l e t e. a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 33/2005.(X.27.)KGY r e n d e l e t e a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről (egységes szerkezetben a 29/2009.(IX.29.) KGY rendelettel)

Részletesebben

MI SZÜKSÉGES A KÉRELMEK ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁHOZ?

MI SZÜKSÉGES A KÉRELMEK ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁHOZ? MI SZÜKSÉGES A KÉRELMEK ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁHOZ? 1. Ügyfélkapus regisztráció 2. ABEV-JAVA Általános Nyomtatványkitöltő Program 3. Regisztráció a hivatali címtárba 4. Elektronikus kérelem

Részletesebben

A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul! Ügyleírás:

A járművezetésre jogosító okmányok kiadására, cseréjére és pótlására irányuló eljárás kérelemre indul! Ügyleírás: KÖZLEKEDÉSI ÜGYEK: Vezetői engedélyek kiadásával kapcsolatos hatósági ügyek: Vezetői engedély csere Amennyiben a vezetői engedély lejárt, betelt, megrongálódott, vagy új kategóriát szerzett valamint ha

Részletesebben

Gépjármű ügyintézés: Elérhetőség. Ügyfélfogadási idő. Főbb típusok:

Gépjármű ügyintézés: Elérhetőség. Ügyfélfogadási idő. Főbb típusok: Gépjármű ügyintézés: Az ügyfélfogadás főszabály szerint előjegyzés alapján történik. Előjegyzés nélkül érkező ügyfeleket abban az esetben áll módunkban fogadni, ha a napi előjegyzések nem fogytak el. Az

Részletesebben

XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április 27-29.

XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április 27-29. XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április 27-29. Mit nevezünk elektronikus ügyintézésnek? (előzmények, alapfogalmak, jogszabályi háttér) Az elektronikus ügyintézés az ügyfél

Részletesebben

Elektronikus cégeljárás

Elektronikus cégeljárás Elektronikus cégeljárás Szilágyi Károly Szilágyi Ügyvédi Iroda Elektronikus cégeljárás XI. Infokommunikációs Szakmai Nap - Elektronikus eljárások PTE ÁJK, 2010.04.16. Áttekintő Jogszabályi háttér Cégnyilvántartás

Részletesebben

Az eljárás az ügyfél kérelmére indul az okmányirodában. okmányirodában készül.

Az eljárás az ügyfél kérelmére indul az okmányirodában. okmányirodában készül. Gépjármű vezetői engedélyekkel kapcsolatos eljárások Ki kaphat vezetői engedélyt? 1. Magyar állampolgár, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van. 2. Az Európai Gazdasági Térség

Részletesebben

Fizetési folyamat az Építésügyi Fizetési Portálon (ÉFP)

Fizetési folyamat az Építésügyi Fizetési Portálon (ÉFP) Fizetési folyamat az Építésügyi Fizetési Portálon (ÉFP) Jelen dokumentum képernyő másolatokkal illusztrálva mutatja be az Építésügyi Fizetési Portálon megvalósuló fizetési folyamatot. Az illusztrációk

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer használatához a veszélyes anyagokkal veszélyes keverékkel történő tevékenység bejelentése esetén

TÁJÉKOZTATÓ az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer használatához a veszélyes anyagokkal veszélyes keverékkel történő tevékenység bejelentése esetén TÁJÉKOZTATÓ az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer használatához a veszélyes anyagokkal veszélyes keverékkel történő tevékenység bejelentése esetén Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek

Részletesebben

SEGÉDLET. A támogatási év minden év április 1-jétől, következő év március 31-éig tart és négy tárgynegyedévből áll.

SEGÉDLET. A támogatási év minden év április 1-jétől, következő év március 31-éig tart és négy tárgynegyedévből áll. SEGÉDLET a tenyészkoca állatjóléti támogatások igénybevételéhez szükséges N0632 számú Kifizetési kérelem, valamint N0633 számú Tartási hely adatok Kifizetési kérelemhez nyomtatványok helyes kitöltéséhez

Részletesebben

Felhasználói útmutató

Felhasználói útmutató Felhasználói útmutató EUREST KFT. BUDAPESTI NÉMET ISKOLA WEB ALAPÚ MENÜRENDSZERÉNEK HASZNÁLATÁHOZ Tartalom Általános felhasználói ismeretek... 2 Nyelv Választás... 3 Regisztráció... 4 Bejelentkezés...

Részletesebben

Ügytípus tájékoztató információk lekérdezése

Ügytípus tájékoztató információk lekérdezése Szakrendszer: Vezetői engedély ügyek Vezetői engedély ügyek: Ügyindítás Nemzetközi vezetői engedély igénylése Az eljárás költsége: 2300 Ft igazgatási - kiadás alapjául szolgáló érvényes magyar vezetői

Részletesebben

Tájékoztatás az e-ügyintézés bevezetéséről

Tájékoztatás az e-ügyintézés bevezetéséről Tájékoztatás az e-ügyintézés bevezetéséről a nyilvános kibocsátók, a befektetési alapkezelők és a kockázati tőkealap-kezelők részére 2013. június 24. Bevezetés 2013. május 2. kihirdetésre kerültek egyes

Részletesebben

Ügytípus tájékoztató információk lekérdezése

Ügytípus tájékoztató információk lekérdezése Szakrendszer: Összes szakrendszer Egyéni vállalkozói igazolvány ügyek: Időpontfoglalás Egyéni vállalkozói igazolvány igénylése Az eljárás díja: 10000 Ft értékű illeték - 3 hónapnál nem régebben kiállított

Részletesebben

INTERNET FIESTA A LENTI VÁROSI KÖNYVTÁRBAN

INTERNET FIESTA A LENTI VÁROSI KÖNYVTÁRBAN INTERNET FIESTA A LENTI VÁROSI KÖNYVTÁRBAN Ügyintézés otthonról Hasznos linkek ajánlója azoknak, akik szeretnének élni az e-ügyintézés adta lehetőségekkel. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS Fogalma: a közigazgatási

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. KÉRELEM ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével, ÁNYK űrlap benyújtás

Részletesebben

Gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés

Gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés Gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés Személygépkocsi - motorkerékpár átírása Kérjük, hogy az ügyintézéshez minden esetben hozzák magukkal a személyi igazolványukat! kötelező felelősségbiztosítási kötvény

Részletesebben

e-nhh ELEKTRONIKUS RLAPOK ÜGYFÉLOLDALI FELÜLETEI

e-nhh ELEKTRONIKUS RLAPOK ÜGYFÉLOLDALI FELÜLETEI User! 12/11/09 2:08 PM Formatted: Font:Times New Roman, e-nhh ELEKTRONIKUS RLAPOK ÜGYFÉLOLDALI FELÜLETEI Dokumentum átvétele VERZIÓ 1.0 2009 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 1 DOKUMENTUMLETÖLTÉSI FELÜLETEK...

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS KITÖRÉSI PONTJAI INFORMATIKAI SZEMPONTBÓL Keringer Zsolt irodavezető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai és Infokommunikációs Iroda e-mail: keringer@szombathely.hu

Részletesebben

Képzési projektterv felvétele Képző Szervezetek részére Kitöltési útmutató

Képzési projektterv felvétele Képző Szervezetek részére Kitöltési útmutató Képzési projektterv felvétele Képző Szervezetek részére Kitöltési útmutató az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Személyazonosító okmány csere (rongált)

Személyazonosító okmány csere (rongált) Személyazonosító okmány csere (rongált) országos Amennyiben a fénykép azonosítható: a rongálódott személyazonosító igazolvány lakcímigazolvány (amennyiben rendelkezik vele) születési anyakönyvi kivonat

Részletesebben

Felhasználói Kézikönyv

Felhasználói Kézikönyv Felhasználói Kézikönyv Az eforte 5.0 e-időpont Modul használatához 1 T a r talomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 1.1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A KÉZIKÖNYVRŐL... 3 1.2. SZÜKSÉGES TECHNIKAI KÖRNYEZET A RENDSZER HASZNÁLATÁHOZ...

Részletesebben

Költséghatékony, papírmentes adminisztráció, E-ügyintézés NETWORKSHOP 2010 Konferencia

Költséghatékony, papírmentes adminisztráció, E-ügyintézés NETWORKSHOP 2010 Konferencia Költséghatékony, papírmentes adminisztráció, E-ügyintézés NETWORKSHOP 2010 Konferencia Vörös Balázs Folyamatosan növekedő költségek Az ügyfélkör növekedésével párhuzamosan növekszik: A feldolgozandó és

Részletesebben

Kitöltési útmutató a közös eszközhasználatra kötött megállapodás elektronikus úton történő bejelentésére szolgáló űrlaphoz

Kitöltési útmutató a közös eszközhasználatra kötött megállapodás elektronikus úton történő bejelentésére szolgáló űrlaphoz Kitöltési útmutató a közös eszközhasználatra kötött megállapodás elektronikus úton történő bejelentésére szolgáló űrlaphoz Az űrlapot annyi példányban kell kitölteni és beküldeni, amennyi megállapodást

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

A fizetési forgalom és várható változásai

A fizetési forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A i forgalom és várható változásai A központi Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) piaci szereplők i megoldásait teszi elérhetővé az EFER szolgáltatásait

Részletesebben

Az elektronikus építési napló bevezetésének tapasztalatai. dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Főosztály

Az elektronikus építési napló bevezetésének tapasztalatai. dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Főosztály Az elektronikus építési napló bevezetésének tapasztalatai dr. Bedő Katalin BM Építésügyi Főosztály Országos Építésügyi Nyilvántartás Egységes, központi elektronikus nyilvántartás a korábbi széttagolt,

Részletesebben

Elektronikus ügyintézés súgó. Az Elektronikus ügyintézés kezdeményezésének lépései:

Elektronikus ügyintézés súgó. Az Elektronikus ügyintézés kezdeményezésének lépései: Elektronikus ügyintézés súgó Az Elektronikus ügyintézés kezdeményezésének lépései: 1. Elektronikus ügyintézés kezdeményezése: 1.1 Elektronikus ügyintézés menüpont-, azon belül az Elektronikus ügyintézés

Részletesebben

KIRA OKTATÁSI TANANYAG

KIRA OKTATÁSI TANANYAG EKOP-1.2.16-2012-2012-0001 KIRA OKTATÁSI TANANYAG 2014. október hó ADATSZOLGÁLTATÁS Magyar Államkincstár 1054 Budapest, Hold u. 4. www.allamkincstar.gov.hu 1 BIZTOSÍTOTTI BEJELENTÉS (T1041) ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZOMBATHELY: ÜGYFÉLSZOLGÁLATI KÖZPONT E KÖZGYŰLÉS / E-BIZOTTSÁG

Részletesebben

nyzati igazgatásban 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató

nyzati igazgatásban 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató 1 Korszerő technológi giák k az önkormányzati nyzati igazgatásban és s település üzemeltetésben 2010. szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató 2 Önkormányzatok feladatai Hatósági tevékenység

Részletesebben

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez

16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez 16. számú melléklet a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelethez I. A járművek származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéhez szükséges okmányok 1. A nyilvántartásba vételi eljárás megindítására irányuló kérelem

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített Regisztrációs lap hoz KÉRJÜK, HOGY A REGISZTRÁCIÓS LAP KITÖLTÉSE ELŐTT A KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ T FIGYELMESEN OLVASSA EL! AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉSÉHEZ

TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉSÉHEZ TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY ÜGYINTÉZÉSÉHEZ Személyazonosító igazolvány igénylése 14. életév betöltése után 18 éves kor betöltéséig Személyazonosító igazolvány igénylése 14. életévet be nem

Részletesebben

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK A RENDSZEREK ALAPSZOLGÁLTATÁSAINAK RÖVID ISMERTETÉSE ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 2015. ELŐZMÉNYEK 2011-ben elkészült és üzembe állt

Részletesebben

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elektronikus hatósági szolgáltatásai Dr. Tószegi Zsuzsanna, elnöki főtanácsadó, EKOP szakmai projektvezető Barna Tamás, főosztályvezető-helyettes, IT fejlesztési

Részletesebben

NightHawk AccessControl

NightHawk AccessControl NightHawk AccessControl Poker Edition Version: 2.0 2012. január 1 Tartalomjegyzék Rendszer elemei... 3 Felhasználói felület... 3 Nap nyitása, zárása... 4 Új játékos felvitele... 4 Ki és beléptetés... 5

Részletesebben

TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ

TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ Kedves Látogató! Jelen tájékoztatóban összefoglaljuk a Tisztaszoftver Program keretén belül az arra jogosultak számára ingyenesen

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

WorkNet rendszer. Gyártás-, termelés-felügyeleti rendszer a munkaidő, munkaszámok, és a felhasználás dolgozónkénti nyilvántartására

WorkNet rendszer. Gyártás-, termelés-felügyeleti rendszer a munkaidő, munkaszámok, és a felhasználás dolgozónkénti nyilvántartására WorkNet rendszer Gyártás-, termelés-felügyeleti rendszer a munkaidő, munkaszámok, és a felhasználás dolgozónkénti nyilvántartására A WorkNet termelés-felügyeleti rendszer a gyártási folyamat folyamatos

Részletesebben

Útmutató az IRM E-Számlák kezeléséhez

Útmutató az IRM E-Számlák kezeléséhez Útmutató az IRM E-Számlák kezeléséhez Éves beszámoló elektronikus küldése 2010. január 1-től 1(11) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék... 2 2. Bevezető... 3 3. Az IRM E-számla kezelésének feltételei...

Részletesebben

Belépés és regisztráció az ÉTDR-ben

Belépés és regisztráció az ÉTDR-ben Belépés és regisztráció az ÉTDR-ben Dr. Hegedűs Annamária Az ÉTDR bevezetése nagyban megkönnyíti az építési adminisztrációt. Írásunk a rendszer használatához nyújt gyakorlati útmutatót: Hogyan regisztrálhatunk

Részletesebben

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások

Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárások 2000. január 1-jétől az új személyazonosító igazolvány kártya formátumú. A személyazonosításra alkalmas okmányok köre kibővült 2000. január 1-jétől

Részletesebben

ÁSZF 1. melléklet. GST-Max Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1021 Budapest, Völgy utca 32/b. részéről

ÁSZF 1. melléklet. GST-Max Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1021 Budapest, Völgy utca 32/b. részéről ÁSZF 1. melléklet GST-Max Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1021 Budapest, Völgy utca 32/b részéről Click&Flow licenc, éves szoftverkövetés és kapcsolódó szolgáltatások díjai érvényes: 2015.08.01-től 1/7

Részletesebben

2/2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet 1, 2

2/2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet 1, 2 2/2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet 1, 2 az önkormányzatnál alkalmazandó elektronikus ügyintézésről szóló - 58/2006. (IX. 12.) Budapest XVIII.

Részletesebben

Működési vázlat: Egyéb feltétel. Opcionális rendszerelem. Központi kijelző. Ügyfél terminál érintő monitorral. Ügyfél. Ügyfél Hivatali PC.

Működési vázlat: Egyéb feltétel. Opcionális rendszerelem. Központi kijelző. Ügyfél terminál érintő monitorral. Ügyfél. Ügyfél Hivatali PC. Működési vázlat: Központi kijelző Kijelző Kijelző Hivatali PC Ügyfél Hivatali PC Ügyfél Ügyfél terminál érintő monitorral LAN vagy WiFi Ügyfél Hivatali PC Hivatali PC Sorszám nyomtató Ügyfél Kijelző Ügyfél

Részletesebben

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? )

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Gósz Zoltán hivatalvezető GISopen Székesfehérvár, 2012. március 12-14. Az előadás vázlata Vállalkozóból kormánytisztviselő. Kezdeti tervek, elképzelések.

Részletesebben

FELHÍVÁS. a bioüzemanyag-részarány teljesítésének jelentésével kapcsolatban

FELHÍVÁS. a bioüzemanyag-részarány teljesítésének jelentésével kapcsolatban FELHÍVÁS a bioüzemanyag-részarány teljesítésének jelentésével kapcsolatban Tisztelt Ügyfelünk! A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott intézkedések 2015. évi kiegészítő monitoring adatszolgáltatás

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv III. kötet 2015.04.01.

Felhasználói kézikönyv III. kötet 2015.04.01. SZOLGÁLTATÓI NYILVÁNTARTÁS MŰKENG RENDSZER FELHASZNÁLÓI LEÍRÁSA (HATÁSKÖR-ÉS TERÜLETI ILLETÉKESSÉG HIÁNYA MIATTI ÁTTÉTEL; ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS - SZGYH ÜGYINTÉZŐ) Felhasználói kézikönyv III.

Részletesebben

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához A gyed extra a gyermekgondozási díjra (továbbiakban: gyed) vonatkozóan 4 fő rendelkezést tartalmaz. Ebben a tájékoztatóban ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy minden

Részletesebben

Ügyfélkapunyitással kapcsolatos ügyintézés Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett egyszeri

Részletesebben

Az autorizáció részletes leírása

Az autorizáció részletes leírása Az autorizáció részletes leírása 1. REGISZTRÁCIÓ ÉS FELTÉTELEI 1.1 Regisztráció Az Autorizációs kérés előtt a szervezetnek vagy a magánszemélynek regisztráltatnia kell magát. A regisztrációs lapon megadott

Részletesebben