SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 2

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR VEZETÓ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ ALKOTÓSZERKESZTÕ SCHILLER MARIANN SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. SCHILLER MARIANN A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

3 A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM Tanári útmutató Fejlesztő k Gyeskó Ágnes Molnár Cecília

4 TARTALOM A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM 5 NÉVJEGY 7 SZIGETJÁTÉKOK 38 WILLIAM GOLDING: A LEGYEK URA HELYZETEK, SZEREPLŐ K ÉS KAPCSOLATOK 61 AZ ISMÉTLŐ D Ő VEZÉRMOTÍVUMOK RENDSZERE 78 GOLDING REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐ SÉGEI 83 EGY MÁSIK SZIGET SHAKESPEARE: A VIHAR (I. FELVONÁS 1. ÉS 2. SZÍN) 92 PÁRHUZAMOK A) PÁRHUZAMOK A GOLDING-REGÉNY ÉS A SHAKESPEARE-DRÁMA KÖZÖTT B) A KÉTÉVI VAKÁCIÓ ÉS A LEGYEK URA ÖSSZEHASONLÍTÁSA 10 4 SHAKESPEARE: A VIHAR 116 A SZIGET MINT UTÓPIA JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER 12 4 FELADATLAP 12 9 JAVÍTÓKULCS A FELADATLAPHOZ 13 1 FELADATBANK

5 NÉVJEGY A fejezet címe A fejezet célja Képességfejlesztési fókuszok A fejezetben lévő modulok címe és ajánlott óraszáma Ajánlott korosztály Fejezetkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai Sziget A sziget helyszín lehetőségei irodalmi művekben (a sziget mint kísérleti laboratórium) A jelképes jelentésszintek, a példázatszerűség, a modellisztikus sűrítés felismerése Egy mű több lehetséges olvasatával való megismerkedés Tapasztalatszerzés a különféle kulturális kódok működéséről az értelmezés során Vezérmotívumok azonosítása Műrészletből műegész kibontása Tematikus fókusz: barbárság és civilizáció, ösztön és értelem, hatalomvágy és szolgaság, az eszményi élet modellje Poétikai fókusz: modellszerűség szó szerinti és mögöttes jelentések Szövegértési fókusz: sorok közötti olvasás, a történet idejének, helyének lehetséges rekonstrukciója, a szereplők motivációjának árnyalt értése, motívumok kibontása, szekunder szövegek feldolgozása Szövegalkotási fókusz: beszámolók (napló, levél), hasonló tematikájú művek összehasonlítása, összefoglalók készítése 1. Bevezető szigetjátékok, illetve Jules Verne: Kétévi vakáció c. regényének értelmezése, 5 óra 2. William Golding: A Legyek Ura c. regényének cselekményelemei, a szigetlakók viszonyai, konfliktusaik, jellemük, 5 óra 3. A Legyek Ura motívumfeltöltéses szerkezete, 4 óra 4. A Legyek Ura értelmezési lehetőségei, 2 óra 5. Shakespeare: A vihar c. drámája I. felvonásának értelmezése, 2 óra 6. Párhuzamok a Golding-regény és a Shakespeare-dráma között: a hatalomvágy és az ösztönök szerepe, 2 óra; illetve a Kétévi vakáció és A Legyek Ura gyerekcsoportjainak és történelmének összevetése, 2 óra 7. A vihar c. dráma három cselekményszála és az összekötő motívumok, a szereplők tükörrendszere, 2 óra 8. A Senki szigete Jókainál, 2 óra 8. évfolyam Tantervi Minden olyan fejezet, mely epikus és drámai művekkel foglalkozik, minden olyan fejezet, mely többletjelentést, jelképes jelentést vizsgál narratív szövegekben Kompetenciaterületen (Ajánlott a megelőző és a követő fejezet) előző: lírával, elmélettel foglalkozó következő: hagyományozódás (Anakreon) NAT (2003) Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások) Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése

6 Verbális és nem verbális információk együttes kezelése Önálló jegyzetkészítés Idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése Nézőpontok és nézőpontváltások funkciójának értelmezése Egyéb műveltségterületi Történelmi, földrajzi, biológiai, technikai isme retek az 1. modulban Kereszttantervi (Pl. életpálya-építési, szociális) A szociálpszichológia, szociológia, pszichológia, filozófia, etika és drámapedagógia bizonyos tartalmai Követelmények A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét epikai és drámai szövegekben (a szöveg jellemző szerveződése, magatartás- és szemléletforma, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Ismerje és alkalmazza a regényértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Választott munkáihoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan értelmező esszét írni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Értékelés Folyamati A prezentációk értékelése, a megértést ellenőrző mintavétel a házi feladatokból, kilépőkártya, rövid esszé, az írásfolyamatra visszatekintő reflektáló esszé. Kimeneti Feladatlap. Módszertani ajánlás A fejezet mind az egyéni, mind a csoportos, mind a pármunkát egyaránt ajánlja, nagy hangsúlyt fektet a kreatív munkákra. Ajánlott témafal kialakítása az osztályteremben, ahová a tanulók munkái kerülnek, segítve a korábban tanultak felelevenítését, az összehasonlító szemlélet kialakítását. Támogató rendszer Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005 Arató László Pála Károly: A szöveg vonzásában II., Átjárók. Műszaki Kiadó

7 1. SZIGETJÁTÉKOK A KÉTÉVI VAKÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE 5 ÓRA A változat: mindenki olvasta a regényt Tanári instrukciók Három különböző változatot képzelünk el. A változat: mindenki olvasta a regényt, B változat: kb. fele-fele arányban olvasták, ill. nem, mindenesetre elég sokan olvasták ahhoz, hogy lemondhatnánk a feldolgozásáról; C változat: 1-3 gyerek olvasta, aki kiselőadást tart belőle a többieknek. Az A változat részletes kidolgozása után következik a másik két változat, fölhasználva az A bizonyos lépéseit. (A tanulói munkatankönyv nem jelzi az A, B, C megkülönböztetést.) RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat Előzetes tudás, elképzelések mozgósítása a szigetről T/1. 5. oldal 20 PERC Tanári instrukciók A c) feladatban alakuljon ki az osztály asszociációs mezője a szigetről! Minden csoport egy-egy képviselője kimegy a nagy csomagolópapírhoz, és akár egyszerre is írhat rá. Ha több időt ad a tanár, mert nagyon termékenynek találja a feladatot, csoportonként több szó is felkerülhet a közös ábrára. A későbbiek során vissza fogunk térni rá, hogy előzetes elvárásaink közül találunk-e bizonyos jellegzetességeket az olvasott művekben. Természetesen a tanulók egy része teljesen vagy részben már elolvasta az ajánlott műveket, és ezek a tapasztalatok valószínűleg befolyásolják az asszociációikat, de ez nem baj. 4 fős csoportokat javasolunk, mert ennyien könnyebben dűlőre jutnak, de lehetnek 5-6 fős csoportok is. A kész ábrát helyezzük el a témafalra! Kiemelt készségek, képességek: képzettársításra való képesség, divergens gondolkodás, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: a) egyéni (3 perc); b) csoportos (10 perc); c) és d) frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: pókhálóábrás asszociáció 3 menetben E s zközö k: füzet, majd nagy csomagolópapír a grafikai szervezővel

8 8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M Olyan művekkel, műrészletekkel ismerkedünk meg a következőkben, melyek szigeten játszódnak. Arra is választ keresünk a szigeteken játszódó történetek megbeszélése során, hogy a hasonló helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok. Először meggondoljuk, mit is jelent (lakatlan) szigeten lenni, mi a sziget mint helyszín, mi a jelentősége a szigetnek mint történések helyszínének, miért játszódik ott annyi film, regény, dráma, valóságshow. Aztán egy szigetre vetődött gyerekekről szóló Verne-regényben mélyedünk el, hogy megnézhessük, hogyan viselkednek, milyen problémákkal néznek szembe a szereplők. És mi történik az olvasóval. 1. Sziget a) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy sziget? Írj le minél több, ezzel kapcsolatos bármilyen szót vagy kifejezést 3 perc alatt! (Használhatsz pókhálóábrát vagy listázhatsz.) b) Egyeztessétek együttműködő csoportjaitokban az egyéni asszociációkat! c) Készítsetek egy csoportábrát legfeljebb 12, legalább 8 elemmel, amelyben a csoport legfontosabb képzettársításai szerepelnek! d) Az osztály közös csomagolópapíron szereplő pókhálóábrájához minden csoport 1-1 általa kiválasztott fogalmat írjon föl! e) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyekre minden csoport asszociált! Mi lehet az oka annak, hogy vannak közös szavak? SZIGET 2. lépés: 2 3. feladat Mi kell a túléléshez? T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Figyelni kell arra, hogy a kilogramm-limitet betartsák; egy-két indoklást is meghallgathatunk. A tanár a felolvasásnál jegyez a táblára, majd a csomagolópapírra azok a szavak kerülnek, amelyek a legtöbb csoportnál szerepeltek. Lehet nehezíteni, ill. mederben tartani a játékot a feladat módosításával: csak 10 tárgyat sorolhattok fel! (Bevezethetjük mindhárom fázisban vagy csak a csoportfázisban.) A lista kerüljön föl a témafalra, később össze lehet vetni mindegyik művel: nekik mi nem volt, nekünk mink nem lenne.

9 S Z I G E T J Á T É K O K 9 Arra kell még ügyelni, hogy minden füzetben szerepeljen a saját lista és a csoportlista is, ugyanúgy, ahogy az 1. lépés mindkét asszociációja. Kiemelt készségek, képességek: kreativitás, gyakorlati érzék, valóságismeret mozgósítása, érveléstechnika Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: mint fent: a) egyéni; b) csoportos; c) frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: listakészítés indoklással E s zközök: csomagolópapír, esetleg előre rajzolt táblázattal 2. Mi kell a túléléshez? Csoportotok egy gazdag növény- és állatvilágú, változatos éghajlatú lakatlan szigetre vetődik. Mit vinnétek magatokkal? Négyen vagytok, összesen 50 kg poggyászotok lehet, ennyit bír el a mentőcsónak. a) Először egyedül dolgozz! Mit vinne magával a csoport, ha neked egyedül kellene gyorsan döntened? Állítsd a tárgyakat fontossági sorrendbe! b) Készítsetek csoportban az egyéni listák alapján közös listát, közös poggyászt! A szabály ugyanaz: legfeljebb 50 kg lehet a közös poggyászotok. Állítsátok a tárgyakat fontossági sorrendbe, és mindegyik mellé írjatok néhány szavas indoklást, hogy miért van szükség arra a tárgyra! Döntésetek lehetőleg megegyezésen, ne pedig többségi szavazaton nyugodjék. c) Hasonlítsátok össze a csoportlistát az egyéniekkel! Van különbség? Melyik lett hasznosabb, jobb? Írj egy észrevételt a füzetedbe ezzel kapcsolatban! d) Csoportotok választott szószólója olvassa fel a csoport listáját! Hasonlítsátok össze a végeredményt! Döntsétek el, hogy találtok-e egy legjobb megoldást vagy a csoportlistákból összerakható-e egy legjobb lista! EGYÉNI LISTA CSOPORTLISTA INDOK T/3. Házi feladatnak alkalmas, mert gyűjtőmunka. 3. Szigetről szól a) Gyűjtsetek minél több szigeten játszódó vagy szigetről szóló irodalmi alkotást, filmet vagy szigetet ábrázoló képzőművészeti alkotást bármilyen műfajból! (Tüntessétek fel a művek szerzőjét és címét!) Használjátok az internetet, kérdezzétek családtagjaitokat, ismerőseiteket! Együtt is végezhetitek a gyűjtőmunkát. b) Ha képről van szó, nézzétek meg, ha tudjátok, sőt, hozzátok el az órára; ha szöveges műfajú, akkor próbáljátok megtudni a rövid fabuláját (meséjét)!

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Defoe: Robinson Crusoe; Wyss: A svájci Robinson-család; Cooper: Kráter; Verne: A rejtelmes sziget; Stevenson: A kincses sziget; Merle: A sziget; Fehér Klára: Sziget; Golding: A Legyek Ura (erről 2 film is); Shakespeare: A vihar; Ballantyne: Korallsziget; A kék lagúna c. filmcsalád; Bacon: Új Atlantisz; Swift: Gulliver utazásai; Lost c. sorozat. Elő fognak kerülni a szigetre kivetett emberekről szóló valóságshow-k nem baj, sőt: beszélni fogunk róla, miért olyan népszerűek. 3. lépés: 4. feladat Átvezetés a sziget mint művészeti téma kérdéskörhöz Választható feladat T/4. 7. oldal 10 PERC Tanári in s t r ukciók: Ügyeljünk rá, hogy mindenki írjon legalább 3 mondatot! Csak az olvassa fel, aki akarja! Ezután beszélgetünk róla közösen. Kiemelt készségek, képességek: valóság és fikció viszonyának érzékelése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, majd frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: 2 perces írás, majd felolvasás és megbeszélés 4. Miért sziget? Írd le két percben, szerinted miért választ egy író műve cselekményének helyszínéül egy szigetet? Vagy: Te miért választanál regényed helyszínének egy (lakatlan) szigetet? 4. lépés: 5. feladat A sziget mint modell T/5. 7. oldal 15 PERC Tanári in s t r ukciók: Erre a problémára visszatérünk a 2. modulban, akkor alaposabban megbeszéljük. Ezt jelezzük a gyerekeknek is. Kiemelt készségek, képességek: valóság és fikció, egyedi és általános viszonyának érzékelése; pszichológiai, szociális érzékenység Célcsoport differenciálás: az egész osztály

11 S Z I G E T J Á T É K O K 11 M unk aformák: pármunka, majd frontális M ó d s zer ek, eljárá s o k: feladatmegoldás (ötletroham), majd megbeszélés 5. Mitől különleges a sziget? a) Mi az oka annak, hogy a sziget mint helyszín népszerű? Írjátok le ötleteiteket néhány szóban! b) Miben más egy szigeten (ráadásul esetleg lakatlan szigeten) játszódó történet, mint egy városban vagy faluban játszódó? c) Milyen igényt elégítenek ki a szigeten játszódó túlélős valóságshow-k? Miért szeretik nézni az emberek? d) Mit jelent az elszigetelt/elszigeteltség szó? Milyen szövegkörnyezetben találkozunk vele? LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: Népszerű helyszín, mert átláthatóak az ott végbemenő folyamatok, határolt végtelen, el van zárva a világtól, ezért úgy működik, mint egy elzárt kísérleti laboratórium, az ingerek felnagyítva jelentkeznek, másként viselkednek az emberek, mint ahogy a társadalmi szerepeik szerint a civilizációban, más problémákat kell megoldaniuk, amelyek a civilizációban nem problémák, ezek az életösztön különböző megnyilvánulásait hozzák felszínre, ugyanakkor egy-egy problémát elkülönítve, szinte fölnagyítva látunk, kalandos cselekménye lehet, a fantasztikum irányába is eltolódhat: minden megtörténhet stb. d) Átvitt, elvont értelem, általában egyes személyekre vagy jelenségekre vonatkozik. 5. lépés: 6. feladat A 3. (házi) feladat ismertetése Szigetről készült műalkotások T/6. 8. oldal 15 PERC Tanári instrukciók Az a) feladat vázlatához 5 percet adjunk, majd a szónoklat 3 perc, szerepcsere után újabb 3 perces szónoklat, majd párcsere, és az utolsó szónoklat 2-2 perc. A tanár döntse el, hogy a b) feladatban melyik utasítást hajtsák végre a tanulók. Itt alkalom adódik a differenciálásra is: akinek a memóriáját fejleszteni kell, az próbálja jegyzetek nélkül, akit a feladat frusztrál, mert nem szívesen beszél, az jegyzeteljen, hogy ezután a papírba kapaszkodhasson stb. A lépést nem hagyhatjuk el, de rövidíthető, azaz nem csináltatjuk meg a 6. feladatot, csak párban, csoportosan vagy frontálisan közzé tétetjük a tanulókkal a 3. (házi) feladat gyűjtésének eredményét. Ajánlom olyan csoportoknak a 6. feladatot, amelyek nem olvasták a Verne-regényt, mert nekik lesz idejük elvégezni. (Azaz a B és a C változat részeként.) Az A változatban azért van benne, hátha marad rá idő.

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegalkotás, szónoki képesség, memória, lényegkiemelés, vázlatírás előre, jegyzetkészítés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni felkészülés után pármunka M ó d s zer ek, eljárá s o k: háromperces recenzió szóban; párcsere után: Idegen tollakkal ékeskedem 6. Mi szól szigetről? a) Mutass be egy általad gyűjtött, ismert, szigetről szóló vagy arról készített műalkotást a párodnak! Írj vázlatot a füzetedbe felkészülésképpen. Ennek segítségével beszélj összefüggően 3 percig! Törekedj arra, hogy a párod olyan képet kapjon erről a műről, ami benned él róla! b) Most a párodat hallgasd meg! A lehető legteljesebben jegyezd meg, amit hallottál! c) A párok egyik tagja üljön egy paddal odébb! Az új párodnak arról a műről kell beszélned 2 percig, amelyet az eredeti párod mutatott be neked, azaz idegen tollakkal ékeskedsz. Az új pár is készítsen jegyzeteket. 6. lépés: 7. feladat Ráhangolódás a Verne-regényre T/7. 8. oldal 10 PERC Tanári instrukciók Legalább 8 percet adjunk a 8 mondatra. Később, a jelentésteremtés fázisában a kérdésekhez kapcsolódva egyet-egyet olvasson föl, aki akar. A feladat célja, hogy még az elemzés előtt tudatosítson bizonyos olvasói élményeket. Ha a b) mondat egyedül nem megy, a tanár segíthet szavak felajánlásával: gátoltak, zavartak, fölöslegesek, ill. segítettek, eligazítottak, szükségesek. Kiemelt készségek, képességek: élmények fogalmivá tétele Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, majd frontális M ó d s zer ek, eljárá s o k: hiányos mondatok kiegészítése 7. Csonka mondatok Egészítsd ki az alábbi mondatokat, majd írd le még két mondatban, ami eszedbe jutott a Kétévi vakáció olvasása közben vagy utána! a) A cím alapján azt vártam, hogy a regény... fog szólni.

13 S Z I G E T J Á T É K O K 13 b) Az összefoglaló jellegű alcímek az olvasás során, mert c) Az adatszerű pontosság (pl. a pontos idő- és helymegjelölések) szerintem azért van a regényben, hogy/mert d) Szerencsésnek tartom a hajótörött fiúkat, mert e) Izgalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben f) Unalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben g) h) JELENTÉSTEREMTÉS 7. lépés: feladat Cselekményelemek tisztázása T/ oldal 10 PERC Tanári instrukciók A lépés lényege, hogy felidézzük a regény világát, tisztázzuk a cselekményelemeket; az értelmezést csoportmunkában a következő feladatban kezdjük el. A 10. feladatnál néhányan olvassák föl, amit írtak az a) mondathoz a 7. feladatban. Jó lenne, ha hagynánk időt arra, hogy megalakuljanak a csoportok: mondjuk el a gyerekeknek, milyen témakörök, feladatcsoportok vannak, azaz mutassuk meg, hogy a 13., 14., 15., 16. és 17. feladattal fogunk foglalkozni, a következő órán már eszerint üljenek le. Nem kell mindenáron arra törekedni, hogy a csoportok létszáma azonos legyen, de ne legyenek 3 főnél kisebb és 6 főnél nagyobb csoportok. Azonos témán több csoport is dolgozhat. Kiemelt készségek, képességek: epikus művek cselekményelemeinek azonosítása, elkülönítése Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk a formák: frontális M ó d s ze r e k, e l j á r á s o k : közös megbeszélés 8. Mikor játszódik a mű? Mennyi a regény cselekményideje?

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK március 9-én éjjel 11-kor kezdődik (1. fejezet). Az indulás napja febr. 15. lett volna, előző este szabadult el a hajó (3. fejezet). A visszaindulás napja február 5. (14. fejezet). Az érkezés napja: febr. 25. (15. fejezet). Cselekményidő kb. 2 év cím. 9. Hol van a sziget, ahova a fiúk vetődnek? MEGOLDÁSOK A Csendes-óceánban, mint a végén kiderül, a Magellán-szorosnál az 51. szélességi fokon a Hannover-szigeten. A kontinentális éghajlat és a növényvilág segített nekik a sarkkörtől való távolság megállapításában, de ennél kicsit keletebbre és délebbre gondolják a sziget helyét. 10. Mit sugall a cím? (Nézd meg, mit írtál a 7. feladat a) kérdésére.) LEHETSÉGES MEGOLDÁS A vakáció szó kedélyes, biztosak lehetünk benne, hogy nagy tragédia nem fog történni, és szerencsésen hazakerülnek. Nem is gondolunk hajótörésre, ha csak a címet ismerjük. 11. Idézzük fel a sziget fontosabb helyeit! Honnan kapták nevüket? MEGOLDÁSOK Sloughi-öböl, Zéland folyó, Chairman-sziget, Család-tó korábbi életükből Ingovány-erdő, Gát-patak, Áltenger-fok, Csalódás-öböl tulajdonságokról és az átélt élményekről 12. Hányan vannak a hajótöröttek? Idézzetek föl néhány nevet! Hányan vannak a banditák? MEGOLDÁSOK Tizenöten: 14 turista, 1 szolga (néger) 8-14 évesek. Doniphan, Briant, Gordon, Wilcox, Webb, Cross, Baxter, Service, Garnett, Jenkins, Iverson, Dole, Costar, Jacques + Moko Banditák: Brandt, Rock, Henley, Cook, Forbes, Cope, Pike és Walston a vezér. Kate és Evans nem banditák. 8. lépés: feladat Elmélyülés a regény világában T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók Az a fontos, hogy mindenki a legjobb tudása alapján járuljon hozzá a regény feltérképezéséhez,

15 S Z I G E T J Á T É K O K 15 ezért inkább nem képességfejlesztő, hanem képességműködtető feladatokat kapjon. Egyféle feladatsort természetesen több csoport is kaphat. Ha egy feladatsort több csoport is megcsinál, akkor a feladatok egy részét az egyik, más részét a másik ismertesse. A tanár eldöntheti, hogy a csoport választ-e szószólót, ill. osztja-e el a munkát (pl. valaki rajzol, a másik a regényben keresgéli az információkat) vagy a tanár jelöli ki a szerepeket. Előre is kijelölheti a szószólót, de dönthet úgy, hogy bármelyik tanuló álljon készen erre a feladatra, és csak a prezentáció előtt tudja meg, ő fog-e beszélni. Ez a konkrét pedagógiai helyzetben dől el. A tanár minden csoportnál jelöljön meg olyan feladatot, amit nem kell ismertetni, mivel a regény közös, mélyebb megértéséhez az nem elengedhetetlen mindenki számára. Előre szóljunk, hogy hozzák el az atlaszaikat (földrajzi és történelmi), ill. akinek van, az a fönt említett lexikonok közül valamilyet. Reméljük, az iskolai könyvtárban is van ilyen könyv. Ezt előre tisztázzuk, kölcsönözzük ki ezekre az órákra a könyveket! Olyan projektorra van szükség, amely könyvet, lapot tud kivetíteni, illetve a tanár a CD-n megkapott anyagból számítógépen keresztül is ki tudja vetíteni a térképeket, ábrákat. (A Magellán-szoros térképe, földrajzi felfedezések, a négy állat képe.) Célcsoport differenciálás: az egész osztály, érdeklődés szerinti csoportokban Munkaformák: csoportmunka, érdeklődés alapján 5-féle, lehetőleg 3-6 fős homogén csoport inkább a meglévő képességekre támaszkodjunk Módszerek, eljárások: mozaik elv E s zközö k: csomagolópapír, képek, néhány kép földarabolva, saját földrajzi és történelmi atlaszuk, természettudományi vagy biológiai lexikon vagy enciklopédia (a prezentációkhoz jó lenne projektor) T/13. A) csoport: földrajz iránt érdeklődők, térképkedvelők, térképen jól tájékozódók (amúgy is meglévő képességeik mélyítése történik, de fontos, hogy élvezzék a feladatot, és az osztály regényképéhez hozzá tudjanak járulni) Tanári instrukciók A kármit, akármennyit gyűjtögetnek össze, minden jó! A prezentációnál ne maradjon el a 13. c), g), h) és i) feladat! Ha képkivetítő van, akkor a többiek látni fogják a jelöléseket, ha számítógép van, akkor a tanuló a saját példánya segítségével a többieknek a jelöletlen térképen lézeres mutogatóval rajzolja az útvonalakat, helyeket. Ezt mindenki a saját térképein be tudja jelölni. Kiemelt készségek, képességek: térképen való eligazodás, gyors információ-visszakeresés A feladat közül csak egyet kell megoldanotok, majd bemutatnotok a többieknek. A többiek beszámolóját a regény egyes vonatkozásairól jegyezd majd a füzetedbe. 13. Olvassunk és készítsünk térképet! a) Nézzétek meg Dél-Amerika felfedezésének térképét! Kik és mikor jártak ott először, ahol a regény játszódik? b) Kikről neveztek el földrajzi helye ket, és melyek ezek?

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S c) Hol van Auckland? Merre sodródott a regény elején a szkúner? d) Keressétek meg a Magellán-szoros térképén és a földrajzi atlaszotokban az Evans által emlegetett helyeket (12. fejezet)! Melyiknek van más neve a regényben? e) Melyiket nem találtátok meg? f) Jelöljétek meg a saját térképeteken, hol lehet a Hannover- (Chairman-) sziget! g) Merre mentek a fiúk haza? Készítsetek útvonaltérképet a saját térképeteken! h) Véleményetek szerint miért van a regényben ennyi földrajzi adat? Miért ez az adatszerű pontosság (vö. 7. feladat c) mondat)? Mi ennek a hozadéka a regényben? Válaszoljatok több összefüggő mondatban! 8. É V F O L Y A M

17 S Z I G E T J Á T É K O K 17 MEGOLDÁS h) A valószerűség érzetének megteremtésére szolgál a sok pontos hely- és időmegjelölés. T/14. B) csoport: térképkedvelők nagy vizuális fantáziával, jól tájékozódók, kirándulni szeretők Tanári instrukciók A b) és d) feladat ne maradjon el a prezentációban! Ha van projektor, akkor kivetítjük, tehát rajzolják kicsiben vagy nagyban, illetve kitesszük a témafalra. A feladat célja, hogy a szövegértést fejlessze, azaz hogy a regénybeli térkép leírása, ill. a regény egyéb leírásai alapján rekonstruálni tudják a helyszínt. Fejleszti a vizuális képességet is. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: vizuális képesség, fantázia, kézügyesség, tájékozódási képesség, gyors információ-visszakeresés képessége 14. Expedíciók a Chairman-sziget térképe a) Hogyan derül ki, hogy szigeten vannak a hajótöröttek? b) Hová szerveznek felderítőutakat, kirándulásokat, és kik vesznek bennük részt? Vegyétek számba őket időrendi sorrendben! Melyik útnak mi a jelentősége (cselekményvezetési vagy más szempontból)? Emeljétek ki a legfontosabbakat! Segít a táblázat. ÚT HOVA? RÉSZTVEVŐ K CSELEKMÉNY- BELI OKA VAGY CÉLJA EGYÉB JELEN- T Ő SÉGE c) Soroljatok föl több helyszínt, főként azokat, ahol sok időt töltenek a fiúk vagy nagyon fontosak a cselekményben! Miért lényeges, hogy ilyen sok hely szín van a regényben? d) Rajzoljátok le a szigetet egy nagy csomagolópapírra! (Bau doin térképe is segít az I. rész 9. fejezetében.)

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M MEGOLDÁSOK b) I. rész: Briant egyedül (5. fejezet), Doniphan, Wilcox, Service, Briant és a kutya (6. fejezet), mindenki megy a tutajjal (10. fejezet), a tó körül: Gordon, Baxter, Service, Doniphan, Webb, Wilcox, Cross, Phann, a kutya (14., 15. fejezet), II. rész: fókavadászat zsírszerzés céljából mindenki megy (1. fejezet), Briant, Jacques, Moko a folyón az óceánig (2. fejezet), Doniphan, Webb, Wilcox, Phann gólyalábon át a mocsáron, tüzifavontatás mindenki (3. fejezet), korcsolyázás mindenki (4. fejezet), elszakadás: Doniphan, Webb, Wilcox, Cross (5., 6. fejezet), Briant föl megy a sárkányon, hogy kiderítse, ott vannak-e még a bűnözők (9. fejezet), felderítőút, hol vannak a banditák: Evans és a nagyfiúk (13. fejezet), a bárka vontatása (14. fejezet). c) Sloughi-öböl, szirtpart, fövenypart, Zéland-folyó, Család-tó, Auckland-magaslat, sziklafal, Áltenger-fok, Kelepce-erdő, Ingovány-erdő, Gát-patak, Viharpart, Déli-mocsár, Északi-fok, Délifok (hegyek), Angol-fok, Francia-fok, Amerikai-fok (földnyelvek), Stop-folyó, Keleti-folyó, Homokos puszta, Északi-patak, Francia-barlang, Medveszikla-barlang, Medveszikla-kikötő, Csalódásöböl, Bükkerdő. T/15. C) csoport: technikakedvelők, a gyakorlati élet részletei iránt érdeklődők Tanári in s t r ukciók: A c), az f) és az i) ne maradjon el a prezentációból! Kiemelt készségek, képességek: gyakorlati érzék, gyors információ-visszakeresési képesség 15. Technika és életvitel a) Vizsgáljátok meg ennek a szkúnernek a képét! Hogyan nézhetett ki ehhez képest a Sloughi (100 tonnás, kétárbocos)? Mi a különbség? b) Miért nem maradhattak a fiúk a hajón? Miért kellett szétszedni? Melyik részét mire tudták használni? c) Milyen tárgyaik voltak a fiúknak? Keressétek meg a regényben azt a részt, amikor Gordon leltárt készít! Miért fontos, hogy anyagi javaik vannak (vö. 7. feladat d) mondat)? d) Nézzetek utána, mennyi 1 láb, 1 (francia, tengeri) mérföld, 1 gallon! e) Miért van szerencséjük a barlanggal? f) Hogyan szervezik meg a fiúk az életüket, milyen a munkamegosztás, ki mit csinál? Emeljetek ki néhány fő tevékenységet! g) Milyen lehet egy bóla? Hogyan vetik?

19 S Z I G E T J Á T É K O K 19 h) Ti még mi mindent tennétek ilyen helyzetben? Van-e valami, amire a fiúk nem ügyeltek, nem fordítottak gondot vagy nem volt rá igényük? i) Mennyire tartjátok valószerűnek az élet ilyen tudatos megszervezését éves fiúk esetében? MEGOLDÁSOK c) Fontos, hogy nagyobbak a túlélési esélyeik a tárgyaik miatt, biztonságot jelentenek jó ezeket az olvasónak is számba venni (4. fejezet). f) Vadászat, halászat, főzés, ruhaneműk karbantartása, tanítás és tanulás, sportolás, állatok gondozása az életkornak, munkabírásnak, vérmérsékletnek megfelelően osztják el, pl. Briant földet is próbált művelni (sikertelenül), a vadászok sem egyformán vadásznak: bólavetés, csapdaállítás, lövés. i) Túl felnőttes, előírásos a viselkedésük, túl megfontolt, szabályismerő, szabályteremtő és -követő. T/16. D) csoport: élővilág iránt érdeklődők Tanári in s t r ukciók: A c) feladatban a szigetlakók számára igen hasznos állatok, a guanako, a vikunya és az elefántfóka képét kell felismerniük a tanulóknak a regény leírásai alapján. Nem maradhat el a prezentációban a c), az e), a f) és a h) feladat. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: vizuális képesség, információkeresés, gyors információvisszakeresés, szakkönyvhasználat, lényegkiemelés, memória 16. Állatok és növények a) Írjatok föl minél több állatot és növényt, amelyeket említenek a regényben! Néhány érdekeset mutassatok be a regény alapján! b) Milyen biológiai vagy rendszertani hiba található a regényben? Szerintetek mi ennek az oka? c) Azonosítsátok a regény leírásai alapján ezeket az állatokat! d) Keressétek meg a lexikonban ennek a három állatnak a leírását! Jegyezzétek föl a szigetlakók szempontjából lényeges vonásaikat! Mire használják őket a fiúk? e) Keressetek a regényen belül is precíz állat- és növényleírásokat! Mi a célja a részletes leírásoknak? f) Az állat-, a növényvilág, a környezeti és az éghajlati tényezők szem-

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M pontjából miért szerencsések vagy balszerencsések a szigetlakók? Milyen veszélyforrások vannak a szigeten ebből a szempontból? g) Miből lesz valódi veszély, és hogyan hárítják el a fiúk? MEGOLDÁSOK b) fóka, jaguár, sakál, aranynyúl, maranyúl, anta(tapír), pekári, guakuli, tukutukonyúl, vikunya, guanako, borz, rozsomák, zorilla, víziló, róka, medve; galamb, csigaforgató madár, vadkacsa, délsarki pingvin, tinamu, fogoly, fenyőrigó, vadlúd, hófajd, strucc (nandu), szalonka, túzok, bíbic, pintyőke, pacsirta, harkály, légykapó, ökörszem, kondorkeselyű, hollókeselyű, karakara, gyöngytyúk, fácán, flamingó, parti-réce, böjti-ruca, nyársfarkú ruca, lile; kagyló, óriás teknős, notothénia, galaxia, pisztráng, csuka, lazac; hólyagmoszat, nyír, bükk, mirtusz, wintera-fa, masztix-fa, kakukkfű, hanga, páfrány, áfonya, vadzeller, otwa, tehénfa, legyezőfenyő, örökzöld tölgy, aggógűvirág, trulka, algarróbe, örökzöld bükk, pernettia-fa, cukorjuhar, paratölgy, mandulafenyő c) A fókáról és a tapírról azt írja, hogy kétéltűek. Verne korában ez a fogalom még nem volt tisztázott. d) déli elefántfóka, kölyök guanakó, vikunya f) pl. I/15. fejezet g) Olyan növényt esznek, ami mérgező vagy megbetegít. Valamilyen élelmiszer hiánya miatt betegséget (pl. C-vitamin skorbut) kapnak, meghűlnek a nagyon hideg télben, elcsúsznak a jégen, és eltörik valamijük, vadászat közben nem elég ügyesek, pl. embert találnak el, vagy az állatot csak megsebesítik, aki megtámadja őket, bármelyik vadabb állat támadhatna, belefulladnak vízbe, elegendő tűzifa hiányában megfagynak a barlangban, vagy nincs is olyan barlang, amely ennyire zárt, elsüllyednek a mocsárban, vérmérgezést kapnak stb. h) Sakál- és rókaveszély háromszoros irtóvadászat (II/1. fejezet), Doniphanék, majd Jacques elvesznek a ködben hang- és fényjelek (II/4. fejezet), Doniphant jaguár támadja meg Briant késsel megöli az állatot (II./7. fejezet) T/17. E) csoport: szociális és pszichológiai problémák iránt érdeklődők Ta nári in s t r ukciók: A csomagolópapírt kitesszük a témafalra az ismertetés után. Az 5., 6. és 8. feladat se maradjon el a prezentációból! K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: lélektani érzékenység, szociális érzékenység, problémaérzékenység

21 S Z I G E T J Á T É K O K A szereplők rendszere a) Csomagolópapíron ábrázoljátok a szereplők rendszerét! Helyezzétek el a neveket úgy, hogy térben kialakuljon az egymáshoz tartozók halmaza! Ábrázoljátok nyilakkal az egyes szereplők közti konfliktusokat ( )! b) Milyen egy 19. századi angol iskola szabályrendszere (I. rész 3. fejezet)? Hasonlítsátok össze például a Harry Potter-regényekben és az Abigélben megismert bentlakásos iskola szabályaival! c) A szigetet az iskolájukról nevezik el a fiúk. Szerintetek miért? d) Hasonló helyzetben ti is el tudnátok képzelni, hogy az iskolátokról nevezzétek el a szigeteteket? Miért igen, miért nem? e) Mi a faggizmus? Miért nem érvényesítik ezt a szabályt a szigeten? Hogyhogy nem lesz belőle konfliktus? f) Milyen célt szolgál a szereplők 3. fejezetbeli jellemzése, családi, vagyoni helyzetük bemutatása? Mennyi információt hasznosítunk ezekből a későbbiekben? g) Miért a vezetéknevükön szerepelnek a fiúk? Moko és Jacques miért kivételek? h) Mi a szerepe a nemzeti hovatartozásnak a műben? Mi a jelentősége annak, hogy Gordon amerikai, Briant francia? MEGOLDÁSOK a) Doniphanhez tartoznak: Cross (unokatestvére), Webb, Wilcox mindegyik gazdag, befolyásos családból, angolok. Doniphan arisztokratikusan gőgös, mindig első akar lenni, okos, Cross középszerű, Doniphan bámulója, Webb és Wilcox közepesen értelmesek, civakodó természetűek. Briant és öccse, Jacques franciák, apjuk mérnök (független értelmiségi), Briant merész, vállalkozó szellemű, nem nagyon szorgalmas tanuló, de gyorseszű, védi a gyengébbeket, külsejére ha nyag, nem gőgös. Jacques nagy csínytevő, szava nem számít annyira, inkább a kicsikhez tartozik. Hozzájuk tartoznak: Gordon, árva, amerikai, rendszerező természet, jó szervező, lelkiismeretes; Garnett, tengerészkapitány apa, játszik harmonikán; Service, a barátja az intézet bohóca, aki Robinson-rajongó, ő próbálja a nandut meglovagolni; Baxter ügyeskezű ezermester jó gyakorlati érzékkel. A kisebbek inkább Brianthoz húznak, mert ő rendes velük: Jenkins, Iverson, Dole, Costar. Moko, a néger szolga nemeslelkű, dolgos, inkább Brianthoz húz, mert ő egyenrangúként kezeli. b) Ez az iskola hamarabb tesz felnőtté, önállóvá, a legtöbb gyerek udvarias, nem alakoskodik, gondos külsejű, nagy a szabadság, nincs prefektus, de van testi fenyítés stb. c) Erős a kötődés, identitásérzés.

22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M e) A kicsik csicskások, kiszolgálják a nagyokat. Mivel a szabadság hazájából érkezett egyenlőségpárti Gordon lesz a vezető, az ő értékrendje érvényesül. Ebből pl. valódi konfliktus válhatna, mégse lesz semmi. Vigyázat! Egyes fordítások nem használják a szót. f) Keveset, semmi szükség nem lesz a hierarchikus rendszerre, a vagyoni helyzet ismeretére. A jellemek ilyen direkt közlése nem a legjobb megoldás egy cselekményes műben. Beszéljenek a tettek is. Egyébként a jellemzés egyszerű, de pontos, és később igazolódik, pl. Dole makacs valóban: nem fog tanulni, ezért Gordon vesszőzésre ítéli; Costar torkos mindig ő várja legjobban a süteményt; Baxter találja ki a technikai megoldásokat, meg is valósítja; Service a regényes fantáziáját akarja kiélni (pl. strucclovaglás) stb. g) Az iskolában, ill. a társadalomban a felnőttek is így hívják egymást. Jacques-ot a testvérétől különböztetik meg a másik nevével, Moko alárendeltségére utalhat, hogy neki csak keresztneve van, nem tényező a társadalomban. Vö. II/3. fejezet: a gyerekeknek ez a kis közössége valahogy a nagyok társadalmának kicsinyített képe volt h) Konfliktust szít a hatalom birtoklása körül. Doniphan szerint angoloknak nem lehet először amerikai, majd francia vezetőjük. Gordon amerikai volta jelképes: ő érzi leginkább otthon magát idegen földön (árva is, így a legkevesebb kötődése van az otthonhoz), ő az igazi gyarmatosító, belakja, magáénak érzi a szigetet; másrészt a szabadság hazájából érkezik, a konzervatív angolokkal szemben nem minden szabályt tart evidensnek, keresi a kézenfekvő megoldásokat. Briant francia volta a hagyományos angol francia rivalizálás miatt lényeges: gőgös, arisztokratikus, külsőségekre adó angolok a laza, demokratikus, külsőségekre nem adó franciákkal szemben. (Ne felejtsük el, hogy a szerző francia!) 9. lépés Az előbbi csoportmunka prezentációja 25 PERC Ha csak a kijelölt feladatok kapnak publicitást Tanári instrukciók Mindenki jegyzeteljen! Segíteni kell a súlyozásban: ami a későbbiekben fontos lesz, mindenképp kerüljön a füzetbe. A tanár is jegyzeteljen, ha lehet, a táblánál. Ha van aktív tábla, az a legjobb. Ezzel segíti a lényeg kiemelését. Semmiképp se vegyük át a prezentáló szerepét! Reméljük, éppen óra végére kerültünk, akkor a 18. feladat házi feladatnak alkalmas, a 16. lépésben térünk rá vissza, akkor beszéljük meg. Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s zerek, e ljárá s o k: jegyzetelés

23 S Z I G E T J Á T É K O K lépés: 18. feladat Helyesírás T/ oldal Otthoni munka Tanári in s t r ukciók: Differenciálni kell, a d) feladat csak a jó helyesíróknak ajánlott, a kevésbé jóknak épp elég az a) és a c). A b) mindenkinek ajánlott. 18. Egy kis helyesírás a) Keresd meg a Magyar helyesírás szabályai című könyvben a Tulajdonnevek helyesírása részben, mely szabályok vonatkoznak a sziget neveinek és azok -i képzős származékainak helyesírására! Írd ki a szabályzatból az erre vonatkozó számokat és melléjük a szabályok lényegét! b) Szerinted miért éppen ez a szabály? Találj logikus magyarázatot! Sikerült? Miért igen, miért nem? c) Írj fajtánként 1-1 általad ismert, létező földrajzi nevet példaként! d) Magyarázd meg, miért írjuk máshogyan: Bükkerdő Ingovány-erdő; Déli-mocsár Homokos puszta. MEGOLDÁSOK a) 176. (178.) b) Több magyarázat elfogadható, pl. az, ha rájönnek, hogy konvencióról van szó, írhatnánk máshogyan is. c) Sólyom-sziget, János-dűlő; sólyom-szigeti, János-dűlői d) Bükkerdő: tulajdonképpen bükkfákból álló erdő, ezért összetett szóvá válik, nem vonatkozik rá a 176-os szabály; Homokos puszta tulajdonképpen a képző által jelölt jelzős szerkezet, ezért inkább a 184-es szabály vonatkozik rá.

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 11. lépés: 19. feladat A Kétévi vakáció formája, nyelve Megfigyelések az 1. fejezet alapján T/ oldal PERC Tanári instrukciók Ebben a feladatban a regény megformálásának néhány jellemzőjéről lesz szó, a regényszöveg nyelvi jellegzetességei közül emelünk ki néhányat. A feladatok célja elsősorban az olvasási folyamat tudatosabbá tétele bizonyos szerkezeti jellegzetességek felfedezése által. A csoportokat a fentebb megadott differenciálási szempontok szerint alakítsuk ki. Ha a D) és az E) feladatot végzők száma meghaladná a 6 főt, akkor alakítsunk több csoportot, amelyek ugyanazt a feladatot végzik. Az E) feladatot végzők kereshetnek a regény elektronikus változatában is. A feladatok elvégzésével nagyjából 20 percet foglalkozzanak a tanulók, ezután kb. 10 percen át számoljanak be az eredményekről: az egyéni feladatok esetében önkéntes jelentkezés alapján menjen a megbeszélés, illetve a felolvasás, a D) csoport által végzett munka prezentációjára hagyjunk időt, hogy a csoport magyarázhassa el a többieknek a tudnivalókat a kivonatokról. A D) csoport h) feladatát otthonra javasoljuk mindenkinek. A szöveg internetes elérhetősége: D) csoport szövegei: I. Boccaccio: Dekameron; II. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; III. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép; IV. Kosztolányi Dezső: Pacsirta; V. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, VI. A. A. Milne: Micimackó Kiemelt készségek, képességek: nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség, gyors keresés szövegben, szövegtranszformáció Célcsoport differenciálás az egész osztály homogén csoportokban az alábbi szempontok alapján: A) a leggyengébben olvasók B) gyengébben írók, a szövegtranszformációban gyengébbek C) az összefüggő szövegben nehezebben tájékozódók D) a legjobb szövegértők E) a szövegek nyelvi részletei iránt kevésbé fogékonyak, ill. azok, akik kevésbé jók a kooperatív feladatmegoldásban Munkaformák, módszerek A) egyéni munka, feladatmegoldás; B) egyéni munka, olvasás, szövegtranszformáció; C) egyéni munka, olvasás, feladatmegoldás; D) csoportmunka, közös megbeszélés ( letettük a garast ), prezentáció; E) csoportmunka, gyűjtés, feladatmegoldás E s zközö k: szótárak, regényszöveg, internetkapcsolat (ha megoldható) 19. A regény nyelve A) Olvasd el a regény 1. fejezetét!

25 S Z I G E T J Á T É K O K 25 a) Olvasás közben gyűjtsd ki mindazokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyek megakasztanak olvasás közben, amelyek furcsák a mai olvasó számára! b) Nézz utána azoknak a szavaknak, amelyeknek nem tudod a jelentését! Jegyezd is fel őket! SZAVAK JELENTÉSEK B) Olvasd el a regény 1. fejezetét! a) Olvasás közben jelöld meg azokat a szavakat, kifejezéseket, akár teljes mondatokat, amelyek furcsák, régiesek a mai olvasó számára! b) Válassz ki egy olyan részletet a fejezetből (20-30 sort), amelyben különösen sok ilyen furcsaságot találtál, és írd át mai nyelvre! (A szöveg tartalmán ne változtass, csak egyes szavakon, kifejezéseken, mondatszerkezeteken!) C) Tekintsd át az első fejezetet! a) Tekintsd át az első fejezetet és az előtte álló rövid összefoglalót! b) Bontsd szakaszokra a fejezetet az összefoglaló szerint! Írd a margóra a címszavakat vagy számozd be a címszavakat és a nekik megfelelő részeket! c) Mi a címszavak nyelvi jellegzetessége? d) Milyen részletek vannak kiemelve a címszavakban, és vajon miért? e) Írj 5 mondatot arról, hogy mennyiben gyorsítja vagy lassítja a fejezetek élén álló kivonat a regény olvasását! D) Fussátok végig a regény fejezetei élén álló kivonatokat! a) Ezek alapján beszélgessetek az alábbi kérdésekről! b) Előhívják-e a cselekményt ezek a kivonatok? Hogyan utalnak a cselekményre? c) Hogyan, mennyiben torzítják a cselekményt ezek a kivonatok? d) Segítik-e az olvasást ezek a kivonatok? Ha igen, hogyan? Megakasztják-e az olvasást? Ha igen, hogyan? e) Írjátok le, milyen funkciói lehetnek a kivonatoknak! f) Az alábbiakban néhány, hosszabb-rövidebb elbeszélő mű éléről kiemelt kivonatot olvashattok. Írjátok fel a legfontosabb nyelvi és tipográfiai különbségeket közöttük! Készüljetek úgy, hogy a többieknek be kell mutatnotok ezeket a típusokat! I. Hatodik nap Negyedik novella Chichibio, Currando Gianfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával mentegetődzvén, Currado dühét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado fenyegette. II. XII. FEJEZET amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését

26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M III. ELSŐ VIRRASZTÓ Anzelmus diák balesetei Paulmann tanár spanyol dohánya és a zöld kígyók IV. ELSŐ FEJEZET (melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülményes pusztai kirándulásról is) V. TIZENEGYEDIK FEJEZET melyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó VI. X. FEJEZET Amelyben Róbert Gida estélyt ad Micimackó tiszteletére, egyben szerző és olvasó elbúcsúznak egymástól. g) Van idézet, amelyikre ráismertetek? Az ismeretleneknek próbáljatok utánakeresni vagy kérdezzétek meg tanárotokat. A szerzőket és a címeket írjátok az idézetek mellé. h) Gyűjtsetek olyan részleteket filmekből, zenéből, újságokból stb., amelyek a fenti kivonatokhoz hasonló vagy velük azonos szerepet játszanak! i) Olvassátok el az alábbi meghatározást! Foglaljátok össze a lényeget úgy, hogy egyikőtök el tudja majd magyarázni a többieknek! Novellaciklusokban vagy számozott fejezetekre bontott regényekben gyakran találkozhatunk előzetes tartalom-összefoglalókkal. Ezeknek sokféle szerepe lehet. Volt, amikor például az eredetileg fejezetenkénti folyóiratközlés miatt megszakított olvasás folyamatosságának megteremtését segítették elő, azaz az olvasó tájékozódását szolgálták, azt, hogy újra képbe kerülhessen. Az előzetes summázat, címke vagy vignetta érdekességével, esetleg titokzatosságával vagy hangzatosságával szolgálhat egyszerűen az érdeklődés felkeltésére. Van, amikor valóban a fejezet cselekményének lényegét emeli ki, esetleg azért, hogy az olvasó ne csupán a történetre fi gyeljen, hanem a rejtett fi nomságokra is. Előfordul, hogy az előzetes summázat tudatosan félrevezeti az olvasót, s éppen a fejezet lényegét titkolja el, hogy meglepetést szerezzen. Olyan esettel is találkozhatunk, amikor ez a vignetta a későbbiekben leírt történés erőteljes értékelését tartalmazza. Ennek az előzetes értékelésnek a célja lehet a későbbi elbeszélés tehermentesítése az erkölcsi ítélkezés alól, de akár arra is szolgálhat, hogy az olvasóból jelentősen más, a vignettában leírtakkal kifejezetten vitázó értékelést csalogasson elő. Az előzetes summázat, összegzés szolgálhat a rákövetkező történet példázatszerűségének, szimbolikus, jelképes értelmezésének tudatosítására, ilyen értelmezés ösztönzésére is. Az előzetes summázat, a címke nemegyszer ironikusan utal arra a történettípusra, műfajra vagy beszédmódra, amit a rákövetkező szöveg kifi guráz. Annyi általában is elmondható, hogy a címkék, az előzetes summázatok az elbeszélt történethez képest mindig bizonyos távlatot teremtenek, így akarva-akaratlanul rámutatnak arra, hogy a történet, az elbeszélt világ nem egyszerűen van, hanem valaki valahogyan elbeszéli, az elbeszélés révén megteremti: azaz a címkék, előzetes summázatok kicsit kiemelnek az elbeszélt világból, és rámutatnak az elbeszélés műveletére, tevékenységére. E) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket a regény szövegéből, amelyeknek a jelentését nem ismertétek eddig! Soroljatok fel olyanokat is, amelyeket a fiúk alkottak, csak az ő nyelvhasználatukra jellemző, illetve olyanokat, amelyeknek a jelentése átalakult a szigeten!

27 S Z I G E T J Á T É K O K 27 Az alábbi táblázat segít a megoldásban. A REGÉNYBŐ L MEGISMERT SZAKKIFEJEZÉSEK A FIÚK ÁLTAL ALKOTOTT SZAVAK SZAVAK, AMELYEK A SZIGETEN ÚJ JELENTÉSEKET KAPTAK 12. lépés: 20. feladat A Kétévi vakáció mint ifjúsági kalandregény T/ oldal 12 PERC Tanári instrukciók Hagyjunk 1-2 percet az olvasásra, majd 4-5 percet az egyéni írásra! Ezután frontálisan beszéljük meg a 20. feladatot! Reméljük, kiderül, hogy valóban kalandregényről van szó, és talán fölvetődik az is, miféle erényei és gyengeségei vannak a regénynek. Erénye például, hogy izgalmas, meseszerű, könnyen áttekinthető az értékszerkezete, ezért alkalmas ifjúsági regény nek, jó a vége stb. Gyengeségei például, hogy minden nagyon kiszámított, kimódolt, nagyon tudható, hogy valójában nincs miért aggódnunk, a nyelve is kissé körülményeskedő, nem életszerűen viselkednek a gyerekek, inkább kis felnőttekként stb. K iemelt ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: csöndes olvasással megismert szöveg megértése, lényegkiemelés, szintézisteremtés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: egyéni, majd frontális M ó d s zerek, eljárá s o k: csöndes olvasás, feladatmegoldás, majd irányított beszélgetés 20. Olvasd el a kalandregényről szóló szöveget, és igazold, hogy a Kétévi vakáció kalandregény! A KALANDREGÉNY A regény műfajának egyik változata, melyben a hős vagy hősök kalandjai, fordulatokban gazdag megpróbáltatásai, esetleg hőstettei állnak a középpontban. A középkori lovagregények, a csavargó történetek, az ún. utaztató regények, a kincskereső és az indiánregények is ebbe a csoportba tartoznak. A legtöbb kalandregényt nem a magas irodalom részeként tartják számon, hanem az ún. szórakoztató irodalomba (erről fog szólni az 5. fejezet) sorolják. Természetes műfaji követelmény, hogy a cselekmény legyen nagyon gazdag, bővelkedjen váratlan, meglepő fordulatokban, azaz

28 28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M legyen nagyon izgalmas. A jellemek kidolgozottsága ehhez képest másodlagos, gyakori megoldásként a szereplőket két csoportra osztják: jókra és rosszakra. A műfaj hagyományához tartozik a legtöbbször szerencsés végkimenetel. Minden epikus mű fölfogható késleltetések sorozataként. Az olvasót a kíváncsiság hajtja előre az olvasás során. Általában valamilyen rejtély megoldódását várjuk vagy valamilyen küzdelem kimenetelére vagyunk kíváncsiak. A kalandregényben ezek szinte kizárólagos elvárásainkká válnak, tulajdonképpen csakis erre megy ki a játék. a) Mi igazolja, hogy Verne regénye kalandregény? Írj 4 érvet, példát a regényből! b) Milyen rejtélyek vannak a regényben? Írj legalább kettőt! c) Milyen küzdelmek kimenetelét várjuk? Írj legalább kettőt! d) Nézd meg, mit írtál a 7. feladat e) és f) mondatába! Módosult a véleményed vagy megerősödött? MEGOLDÁSOK a) Érvek: lényeg a megpróbáltatások sora, hogyan vágják ki magukat a helyzetekből, a jellemfestés tényleg másodlagos, polarizált jellemek vannak; veszélyes helyzetek. b) Sziget-e, ahova kerültek, ki volt a barlang lakója, hová tűnt Phann, hogyan jutott ki a hajó a nyílt óceánra, kik a felnőtt hajótöröttek, hová tűnt a holttest, ott vannak-e még a szigeten, hogyan akarnak támadni, hányan maradtak életben stb. c) Doniphan és Briant: küzdelem majdnem végig; vezérválasztások; banditák gyerekek; küzdelem az elemekkel, a természettel. 13. lépés: feladat Problémák és konfliktusok a regényben T/ oldal 20 PERC Választható feladat Tanári instrukciók A segítő kérdések mellett szóban is orientálhatjuk a csoportokat. Jelöljük ki, ki lesz először a szerző, a csoport minden tagja legyen egy feladatnál 22. a), c), d), e) szerző! Az eljárás lényege, hogy a regény problémáit explicitté tegye, és a gyerekek próbálják megmagyarázni a problémás pontokat pl. a szerző nézőpontjából, feltételezett szándékait, motivációit figyelembe véve, kitalálva. (A csoportmunka végén 1-1 ötletet, megoldást ismertethet a többiekkel néhány csoport, ez a helyzettől, a tanár megítélésétől függ.) Ha lassabban dolgoznak, nem kell minden kérdésre válaszolniuk. Kihagyhatatlan feladatok, hiszen a regény lényeges elemeit vizsgálják. Kiemelt készségek, képességek: problémaérzékenység, epikus művek szerkezeti sajátosságainak felismerése