SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanulói munkatankönyv 2

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ SCHILLER MARIANN SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. SCHILLER MARIANN A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

3 A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM Tanulói munkatankönyv Fejlesztő k Gyeskó Ágnes Molnár Cecília

4 TARTALOM A SZIGET MINT KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM 5 SZIGETJÁTÉKOK 35 WILLIAM GOLDING: A LEGYEK URA HELYZETEK, SZEREPLŐ K ÉS KAPCSOLATOK 55 AZ ISMÉTLŐ D Ő VEZÉRMOTÍVUMOK RENDSZERE 71 GOLDING REGÉNYÉNEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐ SÉGEI 75 EGY MÁSIK SZIGET SHAKESPEARE: A VIHAR (I. FELVONÁS 1. ÉS 2. SZÍN) 83 PÁRHUZAMOK A) PÁRHUZAMOK A GOLDING-REGÉNY ÉS A SHAKESPEARE-DRÁMA KÖZÖTT B) A KÉTÉVI VAKÁCIÓ ÉS A LEGYEK URA ÖSSZEHASONLÍTÁSA 91 SHAKESPEARE: A VIHAR 107 A SZIGET MINT UTÓPIA JÓKAI MÓR: AZ ARANY EMBER

5 1. S Z I G E T J Á T É K O K Olyan művekkel, műrészletekkel ismerkedünk meg a következőkben, melyek szigeten játszódnak. Arra is választ keresünk a szigeteken játszódó történetek megbeszélése során, hogy a hasonló helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok. Először meggondoljuk, mit is jelent (lakatlan) szigeten lenni, mi a sziget mint helyszín, mi a jelentősége a szigetnek mint történések helyszínének, miért játszódik ott annyi film, regény, dráma, valóságshow. Aztán egy szigetre vetődött gyerekekről szóló Verne-regényben mélyedünk el, hogy megnézhessük, hogyan viselkednek, milyen problémákkal néznek szembe a szereplők. És mi történik az olvasóval. 1. Sziget a) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy sziget? Írj le minél több, ezzel kapcsolatos bármilyen szót vagy kifejezést 3 perc alatt! (Használhatsz pókhálóábrát vagy listázhatsz.) b) Egyeztessétek együttműködő csoportjaitokban az egyéni asszociációkat! c) Készítsetek egy csoportábrát legfeljebb 12, legalább 8 elemmel, amelyben a csoport legfontosabb képzettársításai szerepelnek! d) Az osztály közös csomagolópapíron szereplő pókhálóábrájához minden csoport 1-1 általa kiválasztott fogalmat írjon föl! e) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyekre minden csoport asszociált! Mi lehet az oka annak, hogy vannak közös szavak? SZIGET

6 6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 2. Mi kell a túléléshez? Csoportotok egy gazdag növény- és állatvilágú, változatos éghajlatú lakatlan szigetre vetődik. Mit vinnétek magatokkal? Négyen vagytok, összesen 50 kg poggyászotok lehet, ennyit bír el a mentőcsónak. a) Először egyedül dolgozz! Mit vinne magával a csoport, ha neked egyedül kellene gyorsan döntened? Állítsd a tárgyakat fontossági sorrendbe! b) Készítsetek csoportban az egyéni listák alapján közös listát, közös poggyászt! A szabály ugyanaz: legfeljebb 50 kg lehet a közös poggyászotok. Állítsátok a tárgyakat fontossági sorrendbe, és mindegyik mellé írjatok néhány szavas indoklást, hogy miért van szükség arra a tárgyra! Döntésetek lehetőleg megegyezésen, ne pedig többségi szavazaton nyugodjék. c) Hasonlítsátok össze a csoportlistát az egyéniekkel! Van különbség? Melyik lett hasznosabb, jobb? Írj egy észrevételt a füzetedbe ezzel kapcsolatban! d) Csoportotok választott szószólója olvassa fel a csoport listáját! Hasonlítsátok össze a végeredményt! Döntsétek el, hogy találtok-e egy legjobb megoldást vagy a csoportlistákból összerakható-e egy legjobb lista! EGYÉNI LISTA CSOPORTLISTA INDOK

7 S Z I G E T J Á T É K O K 7 3. Szigetről szól a) Gyűjtsetek minél több szigeten játszódó vagy szigetről szóló irodalmi alkotást, filmet vagy szigetet ábrázoló képzőművészeti alkotást bármilyen műfajból! (Tüntessétek fel a művek szerzőjét és címét!) Használjátok az internetet, kérdezzétek családtagjaitokat, ismerőseiteket! Együtt is végezhetitek a gyűjtőmunkát. b) Ha képről van szó, nézzétek meg, ha tudjátok, sőt, hozzátok el az órára; ha szöveges műfajú, akkor próbáljátok megtudni a rövid fabuláját (meséjét)! 4. Miért sziget? Írd le két percben, szerinted miért választ egy író műve cselekményének helyszínéül egy szigetet? Vagy: Te miért választanál regényed helyszínének egy (lakatlan) szigetet? 5. Mitől különleges a sziget? a) Mi az oka annak, hogy a sziget mint helyszín népszerű? Írjátok le ötleteiteket néhány szóban!

8 8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M b) Miben más egy szigeten (ráadásul esetleg lakatlan szigeten) játszódó történet, mint egy városban vagy faluban játszódó? c) Milyen igényt elégítenek ki a szigeten játszódó túlélős valóságshow-k? Miért szeretik nézni az emberek? d) Mit jelent az elszigetelt/elszigeteltség szó? Milyen szövegkörnyezetben találkozunk vele? 6. Mi szól szigetről? a) Mutass be egy általad gyűjtött, ismert, szigetről szóló vagy arról készített műalkotást a párodnak! Írj vázlatot a füzetedbe felkészülésképpen. Ennek segítségével beszélj összefüggően 3 percig! Törekedj arra, hogy a párod olyan képet kapjon erről a műről, ami benned él róla! b) Most a párodat hallgasd meg! A lehető legteljesebben jegyezd meg, amit hallottál! c) A párok egyik tagja üljön egy paddal odébb! Az új párodnak arról a műről kell beszélned 2 percig, amelyet az eredeti párod mutatott be neked, azaz idegen tollakkal ékeskedsz. Az új pár is készítsen jegyzeteket. 7. Csonka mondatok Egészítsd ki az alábbi mondatokat, majd írd le még két mondatban, ami eszedbe jutott a Kétévi vakáció olvasása közben vagy utána! a) A cím alapján azt vártam, hogy a regény fog szólni.

9 S Z I G E T J Á T É K O K 9 b) Az összefoglaló jellegű alcímek az olvasás során, mert c) Az adatszerű pontosság (pl. a pontos idő- és helymegjelölések) szerintem azért van a regényben, hogy/mert d) Szerencsésnek tartom a hajótörött fiúkat, mert e) Izgalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben f) Unalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben g) h) 8. Mikor játszódik a mű? Mennyi a regény cselekményideje? 9. Hol van a sziget, ahova a fiúk vetődnek? 10. Mit sugall a cím? (Nézd meg, mit írtál a 7. feladat a) kérdésére!) 11. Idézzük fel a sziget fontosabb helyeit! Honnan kapták nevüket?

10 10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 12. Hányan vannak a hajótöröttek? Idézzetek föl néhány nevet! Hányan vannak a banditák? A feladat közül csak egyet kell megoldanotok, majd bemutatnotok a többieknek. A többiek beszámolóját a regény egyes vonatkozásairól jegyezd majd a füzetedbe. 13. Olvassunk és készítsünk térképet! a) Nézzétek meg Dél-Amerika felfedezésének térképét! Kik és mikor jártak ott először, ahol a regény játszódik? b) Kikről neveztek el földrajzi helyeket, és melyek ezek?

11 S Z I G E T J Á T É K O K c) Hol van Auckland? Merre sodródott a regény elején a szkúner? d) Keressétek meg a Magellán-szoros térképén és a földrajzi atlaszotokban az Evans által emlegetett helyeket (12. fejezet)! Melyiknek van más neve a regényben? e) Melyiket nem találtátok meg? f) Jelöljétek meg a saját térképeteken, hol lehet a Hannover- (Chairman-)sziget! g) Merre mentek a fiúk haza? Készítsetek útvonaltérképet a saját térképeteken! h) Véleményetek szerint miért van a regényben ennyi földrajzi adat? Miért ez az adatszerű pontosság (vö. 7. feladat c) mondat)? Mi ennek a hozadéka a regényben? Válaszoljatok több összefüggő mondatban! 11

12 12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 14. Expedíciók a Chairman-sziget térképe a) Hogyan derül ki, hogy szigeten vannak a hajótöröttek? b) Hová szerveznek felderítőutakat, kirándulásokat, és kik vesznek bennük részt? Vegyétek számba őket időrendi sorrendben! Melyik útnak mi a jelentősége (cselekményvezetési vagy más szempontból)? Emeljétek ki a legfontosabbakat! Segít a táblázat. ÚT HOVA? RÉSZTVEVŐ K CSELEKMÉNY- BELI OKA VAGY CÉLJA EGYÉB JELEN- T Ő SÉGE

13 S Z I G E T J Á T É K O K c) Soroljatok föl több helyszínt, főként azokat, ahol sok időt töltenek a fiúk vagy nagyon fontosak a cselekményben! Miért lényeges, hogy ilyen sok helyszín van a regényben? 13

14 14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M d) Rajzoljátok le a szigetet egy nagy csomagolópapírra! (Baudoin térképe is segít az I. rész 9. fejezetében.) 15. Technika és életvitel a) Vizsgáljátok meg ennek a szkúnernek a képét! Hogyan nézhetett ki ehhez képest a Sloughi (100 tonnás, kétárbocos)? Mi a különbség? b) Miért nem maradhattak a fiúk a hajón? Miért kellett szétszedni? Melyik részét mire tudták használni? c) Milyen tárgyaik voltak a fiúknak? Keressétek meg a regényben azt a részt, amikor Gordon leltárt készít! Miért fontos, hogy anyagi javaik vannak (vö. 7. feladat d) mondat)? d) Nézzetek utána, mennyi 1 láb, 1 (francia, tengeri) mérföld, 1 gallon! e) Miért van szerencséjük a barlanggal? f) Hogyan szervezik meg a fiúk az életüket, milyen a munkamegosztás, ki mit csinál? Emeljetek ki néhány fő tevékenységet!

15 S Z I G E T J Á T É K O K 15 g) Milyen lehet egy bóla? Hogyan vetik? h) Ti még mi mindent tennétek ilyen helyzetben? Van-e valami, amire a fiúk nem ügyeltek, nem fordítottak gondot vagy nem volt rá igényük? i) Mennyire tartjátok valószerűnek az élet ilyen tudatos megszervezését éves fiúk esetében? 16. Állatok és növények a) Írjatok föl minél több állatot és növényt, amelyeket említenek a regényben! Néhány érdekeset mutassatok be a regény alapján! b) Milyen biológiai vagy rendszertani hiba található a regényben? Szerintetek mi ennek az oka?

16 16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M c) Azonosítsátok a regény leírásai alapján ezeket az állatokat! d) Keressétek meg a lexikonban ennek a három állatnak a leírását! Jegyezzétek föl a szigetlakók szempontjából lényeges vonásaikat! Mire használják őket a fiúk?

17 S Z I G E T J Á T É K O K 17 e) Keressetek a regényen belül is precíz állat- és növényleírásokat! Mi a célja a részletes leírásoknak? f) Az állat-, a növényvilág, a környezeti és az éghajlati tényezők szempontjából miért szerencsések vagy balszerencsések a szigetlakók? Milyen veszélyforrások vannak a szigeten ebből a szempontból? g) Miből lesz valódi veszély, és hogyan hárítják el a fiúk?

18 18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 17. A szereplők rendszere a) Csomagolópapíron ábrázoljátok a szereplők rendszerét! Helyezzétek el a neveket úgy, hogy térben kialakuljon az egymáshoz tartozók halmaza! Ábrázoljátok nyilakkal az egyes szereplők közti konfliktusokat ( )! b) Milyen egy 19. századi angol iskola szabályrendszere (I. rész 3. fejezet)? Hasonlítsátok össze például a Harry Potter-regényekben és az Abigélben megismert bentlakásos iskola szabályaival! c) A szigetet az iskolájukról nevezik el a fiúk. Szerintetek miért? d) Hasonló helyzetben ti is el tudnátok képzelni, hogy az iskolátokról nevezzétek el a szigeteteket? Miért igen, miért nem? e) Mi a faggizmus? Miért nem érvényesítik ezt a szabályt a szigeten? Hogyhogy nem lesz belőle konfliktus? f) Milyen célt szolgál a szereplők 3. fejezetbeli jellemzése, családi, vagyoni helyzetük bemutatása? Mennyi információt hasznosítunk ezekből a későbbiekben?

19 S Z I G E T J Á T É K O K 19 g) Miért a vezetéknevükön szerepelnek a fiúk? Moko és Jacques miért kivételek? h) Mi a szerepe a nemzeti hovatartozásnak a műben? Mi a jelentősége annak, hogy Gordon amerikai, Briant francia? 18. Egy kis helyesírás a) Keresd meg a Magyar helyesírás szabályai című könyvben a Tulajdonnevek helyesírása részben, mely szabályok vonatkoznak a sziget neveinek és azok -i képzős származékainak helyesírására! Írd ki a szabályzatból az erre vonatkozó számokat és melléjük a szabályok lényegét! b) Szerinted miért éppen ez a szabály? Találj logikus magyarázatot! Sikerült? Miért igen, miért nem? c) Írj fajtánként 1-1 általad ismert, létező földrajzi nevet példaként! d) Magyarázd meg, miért írjuk máshogyan: Bükkerdő Ingovány-erdő; Déli-mocsár Homokos puszta.

20 20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 19. A regény nyelve A) Olvasd el a regény 1. fejezetét! a) Olvasás közben gyűjtsd ki mindazokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyek megakasztanak olvasás közben, amelyek furcsák a mai olvasó számára! b) Nézz utána azoknak a szavaknak, amelyeknek nem tudod a jelentését! Jegyezd is fel őket! SZAVAK JELENTÉSEK B) Olvasd el a regény 1. fejezetét! a) Olvasás közben jelöld meg azokat a szavakat, kifejezéseket, akár teljes mondatokat, amelyek, furcsák, régiesek a mai olvasó számára! b) Válassz ki egy olyan részletet a fejezetből (20-30 sort), amelyben különösen sok ilyen furcsaságot találtál, és írd át mai nyelvre! (A szöveg tartalmán ne változtass, csak egyes szavakon, kifejezéseken, mondatszerkezeteken!)

21 S Z I G E T J Á T É K O K 21 C) Tekintsd át az első fejezetet! a) Tekintsd át az első fejezetet és az előtte álló rövid összefoglalót! b) Bontsd szakaszokra a fejezetet az összefoglaló szerint! Írd a margóra a címszavakat vagy számozd be a címszavakat és a nekik megfelelő részeket! c) Mi a címszavak nyelvi jellegzetessége?

22 22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M d) Milyen részletek vannak kiemelve a címszavakban, és vajon miért? e) Írj 5 mondatot arról, hogy mennyiben gyorsítja vagy lassítja a fejezetek élén álló kivonat a regény olvasását! D) Fussátok végig a regény fejezetei élén álló kivonatokat! a) Ezek alapján beszélgessetek az alábbi kérdésekről! b) Előhívják-e a cselekményt ezek a kivonatok? Hogyan utalnak a cselekményre? c) Hogyan, mennyiben torzítják a cselekményt ezek a kivonatok? d) Segítik-e az olvasást ezek a kivonatok? Ha igen, hogyan? Megakasztják-e az olvasást? Ha igen, hogyan? e) Írjátok le, milyen funkciói lehetnek a kivonatoknak! f) Az alábbiakban néhány, hosszabb-rövidebb elbeszélő mű éléről kiemelt kivonatot olvashattok. Írjátok fel a legfontosabb nyelvi és tipográfiai különbségeket közöttük! Készüljetek úgy, hogy a többieknek be kell mutatnotok ezeket a típusokat! I. Hatodik nap Negyedik novella Chichibio, Currando Gianfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával mentegetődzvén, Currado dühét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado fenyegette.

23 S Z I G E T J Á T É K O K 23 II. XII. FEJEZET amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését III. ELSŐ VIRRASZTÓ Anzelmus diák bal esetei Paulmann tanár spanyol dohánya és a zöld kígyók IV. ELSŐ FEJEZET (melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülményes pusztai kirándulásról is) V. TIZENEGYEDIK FEJEZET melyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó VI. X. FEJEZET Amelyben Róbert Gida estélyt ad Micimackó tiszteletére, egyben szerző és olvasó elbúcsúznak egymástól. g) Van idézet, amelyikre ráismertetek? Az ismeretleneknek próbáljatok utánakeresni vagy kérdezzétek meg tanárotokat. A szerzőket és a címeket írjátok az idézetek mellé. h) Gyűjtsetek olyan részleteket filmekből, zenéből, újságokból stb., amelyek a fenti kivonatokhoz hasonló vagy velük azonos szerepet játszanak!

24 24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M i) Olvassátok el az alábbi meghatározást! Foglaljátok össze a lényeget úgy, hogy egyikőtök el tudja majd magyarázni a többieknek! Novellaciklusokban vagy számozott fejezetekre bontott regényekben gyakran találkozhatunk előzetes tartalom-összefoglalókkal. Ezeknek sokféle szerepe lehet. Volt, amikor például az eredetileg fejezetenkénti folyóiratközlés miatt megszakított olvasás folyamatosságának megteremtését segítették elő, azaz az olvasó tájékozódását szolgálták, azt, hogy újra képbe kerülhessen. Az előzetes summázat, címke vagy vignetta érdekességével, esetleg titokzatosságával vagy hangzatosságával szolgálhat egyszerűen az érdeklődés felkeltésére. Van, amikor valóban a fejezet cselekményének lényegét emeli ki, esetleg azért, hogy az olvasó ne csupán a történetre figyeljen, hanem a rejtett finomságokra is. Előfordul, hogy az előzetes summázat tudatosan félrevezeti az olvasót, s éppen a fejezet lényegét titkolja el, hogy meglepetést szerezzen. Olyan esettel is találkozhatunk, amikor ez a vignetta a későbbiekben leírt történés erőteljes értékelését tartalmazza. Ennek az előzetes értékelésnek a célja lehet a későbbi elbeszélés tehermentesítése az erkölcsi ítélkezés alól, de akár arra is szolgálhat, hogy az olvasóból jelentősen más, a vignettában leírtakkal kifejezetten vitázó értékelést csalogasson elő. Az előzetes summázat, összegzés szolgálhat a rákövetkező történet példázatszerűségének, szimbolikus, jelképes értelmezésének tudatosítására, ilyen értelmezés ösztönzésére is. Az előzetes summázat, a címke nemegyszer ironikusan utal arra a történettípusra, műfajra vagy beszédmódra, amit a rákövetkező szöveg kifiguráz. Annyi általában is elmondható, hogy a címkék, az előzetes summázatok az elbeszélt történethez képest mindig bizonyos távlatot teremtenek, így akarva-akaratlanul rámutatnak arra, hogy a történet, az elbeszélt világ nem egyszerűen van, hanem valaki valahogyan elbeszéli, az elbeszélés révén megteremti: azaz a címkék, előzetes summázatok kicsit kiemelnek az elbeszélt világból, és rámutatnak az elbeszélés műveletére, tevékenységére. E) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket a regény szövegéből, amelyeknek a jelentését nem ismertétek eddig! Soroljatok fel olyanokat is, amelyeket a fiúk alkottak, csak az ő nyelvhasználatukra jellemző, illetve olyanokat, amelyeknek a jelentése átalakult a szigeten! Az alábbi táblázat segít a megoldásban. A REGÉNYBŐ L MEGISMERT SZAKKIFEJEZÉSEK A FIÚK ÁLTAL ALKOTOTT SZAVAK SZAVAK, AMELYEK A SZIGETEN ÚJ JELENTÉSEKET KAPTAK

25 S Z I G E T J Á T É K O K Olvasd el a kalandregényről szóló szöveget, és igazold, hogy a Kétévi vakáció kalandregény! A KALANDREGÉNY A regény műfajának egyik változata, melyben a hős vagy hősök kalandjai, fordulatokban gazdag megpróbáltatásai, esetleg hőstettei állnak a középpontban. A középkori lovagregények, a csavargó történetek, az ún. utaztató regények, a kincskereső és az indiánregények is ebbe a csoportba tartoznak. A legtöbb kalandregényt nem a magas irodalom részeként tartják számon, hanem az ún. szórakoztató irodalomba (erről fog szólni az 5. fejezet) sorolják. Természetes műfaji követelmény, hogy a cselekmény legyen nagyon gazdag, bővelkedjen váratlan, meglepő fordulatokban, azaz legyen nagyon izgalmas. A jellemek kidolgozottsága ehhez képest másodlagos, gyakori megoldásként a szereplőket két csoportra osztják: jókra és rosszakra. A műfaj hagyományához tartozik a legtöbbször szerencsés végkimenetel. Minden epikus mű fölfogható késleltetések sorozataként. Az olvasót a kíváncsiság hajtja előre az olvasás során. Általában valamilyen rejtély megoldódását várjuk vagy valamilyen küzdelem kimenetelére vagyunk kíváncsiak. A kalandregényben ezek szinte kizárólagos elvárásainkká válnak, tulajdonképpen csakis erre megy ki a játék. a) Mi igazolja, hogy Verne regénye kalandregény? Írj 4 érvet, példát a regényből! b) Milyen rejtélyek vannak a regényben? Írj legalább kettőt! c) Milyen küzdelmek kimenetelét várjuk? Írj legalább kettőt! d) Nézd meg, mit írtál a 7. feladat e) és f) mondatába! Módosult a véleményed vagy megerősödött?

26 26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 21. Gyűjtsétek össze, milyen konfliktusok vannak a fiúk között a banditák érkezése előtt! Menjetek a témafalhoz, segítségképpen nézzétek meg a szereplők rendszerét. 22. Kérdezzük a szerzőt! a) Szerintetek melyik konfliktus oldódik meg életszerűen, hitelesen? Melyik nem? Miért? Kérdezzük a szerzőt! (Tegyetek föl kérdéseket a szerzőnek a konfliktusokkal kapcsolatban!) Vitatkozzatok a szerzővel, ha más a véleményetek, mint az övé! b) Szerintetek a konfliktusok inkább a helyzetekből vagy inkább a jellemekből adódnak? Keressetek példákat! c) Ezek a konfliktusok mennyiben tükrözik a felnőttek társadalmát? Kérdezzük a szerzőt!

27 S Z I G E T J Á T É K O K 27 d) Miből lehetett volna még (nagyobb) konfliktus? Miért nem lett? Kérdezzük a szerzőt! e) Miért szerepelteti a szerző a banditákat az utolsó harmadban, azaz miért váltja föl a belső konfliktusokat egy külsővel? Kérdezzük meg tőle! 23. Készítsétek el a kapott kártyán lévő szereplő jellemtérképét! Négy jellemvonást írjatok, és mindegyikhez 2-2 érvet a műből! 1. jellemvonás 2. jellemvonás Doniphant v. Briant v. Gordon 3. jellemvonás 4. jellemvonás

28 28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 24. Az elbeszélő magatartása a) Miről tájékoztatja az olvasót az elbeszélő? b) Mi az előnye és mi a hátránya ennek a technikának? c) Hogy nevezzük az ilyen, erre a regényre is jellemző elbeszélői magatartást? 25. Mintamondatok a műből a) Figyeld meg az alábbi mondatokat (1 5.)! Mi jellemzi ezeket? Mi lehet az elbeszélő szándéka velük? (1) Hát egyetlen férfi sincs a hajón? Kapitány, aki irányítaná?... Nem! Senki sincs! (2) hogyan tudnák ezek a magukra hagyott, és csak a hajóról megmentett készletekkel rendelkező fiúk életben tartani magukat? (3) Meg tudnak-e élni az ifjú hajótöröttek, ha néhány hetet itt kell eltölteniük? (4) De nem! A szerencsétlen embernek meg kellett halnia. (5) Igen! A derék fiú vállalta az utat. b) Hogyan tudnád jellemezni az elbeszélő nyelvét a számozott részletek alapján? (6) kedves fegyverével csendben kell maradnia. (7) Phann, ez a derék állat a tűz mellé heveredve élvezte a finom vadpecsenye szagát. (8) mind olyan szerzemény, mely lelkes fogadtatást érdemel.

29 S Z I G E T J Á T É K O K 29 (9) A szórakozásban bővelkedő nap kitűnően telt el. (10) szeretetre méltó segédje, Service. (11) Ezután a bárka, amelyet a biztos kezű kormányos vezetett c) Zavart vagy inkább tetszett ez a nyelvhasználat? Meg tudod fogalmazni, miért? 26. Vélemények Verne regényéről a) Olvasd el az alábbi kritikákat! Írj róluk rövid tartalmi vázlatot! 1. KRITIKA: Furcsa ez a sziget, a Kétévi vakáció szigete. Lehetne Defoe szigetének az utódja, a Stevenson szigetének a rokona, a Golding szigetének az előde. Csakhogy ennek a szigetnek nincs karaktere nincs igazi jelentése, és ezért nincs mágneses erőtere sem, mint a kincses szigetnek....csupán a megszelídített kaland és a személytelenné tett egzotikum majdnem kiszámítható fordulatai tartják ébren a megfáradt érdeklődést. Robinsont szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott néhány partra dobott eszközzel a maga történelmi tapasztalataiból újjáteremti a civilizációt, megindítja az egyszemélyes történelmet. Így lesz a szigetlakó átlagburzsoá históriája az ember történetiségének, a polgárság világot formáló hitének mítosza. Verne iskolásait is szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott a partra dobott bőséges készletekkel és a maguk történelmi tapasztalataival két évre megőrzik a civilizációt, és megvárják a kívülről jövő felszabadítást. Így lesz a szigetlakó átlaggimnazisták históriája egy egyszeri hajótörés boldog megoldásba torkolló kalandsorozata. Poszler György 2. KRITIKA: A Kétévi vakációt fekete-fehér emberábrázolása, problémamentes világképe sorolja a gyermekirodalom alkotásai közé. A kalózok az egy Forbes kivételével végtelenül gonoszok, a gyerekek pedig alapvetően jók, még a hiúságában sértett Doniphan is becsületes és bátor, cél ja elérése érdekében aljas eszközökkel még véletlenül sem él. Hibáját, tévedését pedig végül természetesen belátja. Ez az emberkép határozza meg a regény cselekményének szerkezetét is: mivel a gyerekek közötti konfliktus nem vadulhat el, az izgalom fönntartása érdekében új, a rendes emberek világához képest külső konfliktusforrást, külső ellenséget kell behozni a regény be, a kalózokat. Hasonló szerkezeti gyengeségnek tekinthetjük a Jacques titka (tudniillik, hogy ő oldotta el a Sloughi köteleit) körüli meglehetősen átlátszó és hosszadalmas sejtetést és késleltetést.

30 30 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M Mindezek ellenére Verne mesélőkedve, az a tanáros-gyermeki lelkesedés, ahogyan egyegy állatfajt (vikunya, nandu, guanakó) meghatároz, egy-egy növény hasznosítását (pl. a tejfa), a fogaskerékből a szekérkerék készítésének műveletét vagy a sárkánykészítést elmagyarázza, ahogy egy-egy humoros alakot, helyzetet megteremt (pl. a struccot mindenáron meglovagolni akaró Service-t), alighanem elhallgattatja az olvasóban a fenntartásokat, a kritikát. A felfedezések, a gyarapodás, a birtoklás, a leltárbavétel a Robinson olvasója számára oly ismerős örömei is hozzájárulnak a regény hatásához. No és persze magának a két évig tartó nagyvakációnak az idillje, a gyermekek társadalmának utópisztikus-valószerűtlen harmóniája is rendelkezik valamilyen varázserővel. Arató László b) Mit jelent az 1. kritikában, hogy megszelídített kaland, személytelenné tett egzotikum, nincs mágneses erőtere? c) Miért ifjúsági (gyermek-) regény a 2. kritika szerint ez a mű? d) Miben rejlik a regény varázsa a kritika szerint?

31 S Z I G E T J Á T É K O K 31 e) Jelöld meg azokat a megállapításokat a kritikák bármelyikéből, amelyekkel egyetértesz! f) Írj ki olyan megállapításokat a kritikákból, amelyekkel nem értesz egyet. Érvelj ellenük! 27. Fejezd be a mondatokat, majd írj saját értékelő mondatokat erről a regényről, illetve az elmúlt 5 órán tapasztaltakról. Szerintem Verne regényének nagy erénye az, hogy Szerintem Verne regényének nagy gyengesége az, hogy

32 32 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 28. Választható feladatok Dolgozz a füzetedbe vagy külön lapra! Készíts könyvillusztrációt! (1) Rajzold le a csomagokkal teli tutajt! Rajzold le a sárkányt vagy a fölemelkedés jelenetét! Készíts felülnézeti lakberendezési rajzot a barlangokról! Rajzolj le számodra ismeretlen állatokat vagy növényeket, ahogyan elképzeled őket a regény leírása alapján! (2) Sorolj ételeket, amiket a fiúk ehettek, és írd le a receptjüket! (Magad is kitalálhatsz ételeket, de a karácsonyi menü ételeinek receptjét is leírhatod.) (3) Írd meg Baxter naplójának egyik részletét egy fontos eseményről! Írd le, hogyan mesélhette el Jacques otthon a szüleinek végzetes csínytevését! (4) Írj át egy jelenetet a regényből! Válassz olyat, amelyet nagyon máshogyan képzelsz, mint az író! (5) Írd meg röviden, hogyan végződne a kétévi vakáció a szigeten, ha nincsenek banditák! 29. Gondolkodástérkép az ideális szigetről a) Milyen lenne a te ideális szigeted? Jegyezd föl az ötleteidet, és a szempontokat is tudatosítsd magadban! b) Alkossátok meg általatok kitalált szempontok alapján a gondolkodástérképet a csoport által elképzelt ideális szigetről. Milyen szempontok szerint kell egy ideális helyet, környezetet elképzelni, megalkotni? c) Mutassátok be egymásnak munkátokat!

33 S Z I G E T J Á T É K O K Írás saját magam számára Írj a saját szigetedről egy összefüggő szöveget! Nem baj, ha már a csoport véleménye, ideális sziget-képe befolyásol. A gondolkodástérkép segít a szöveged logikájának kialakításában. Először válassz magadnak nézőpontot: lehet személyes (már ott élsz, és leírod élményeidet napló vagy levél formájában), de lehet külső nézőpontú tanulmány, értekező jellegű, tárgyilagos, leíró szöveg is.

34 34 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 31. Kilépőkártya a) Írj le két olyan fontos gondolatot, amit az elmúlt órákon értettél, tanultál meg! b) Melyik feladat okozott nehézséget számodra és miért? c) Írj le egy-két olyan kérdést, ami foglalkoztat, de eddig nem kaptál rá választ! 32. Szempontok Verne: Kétévi vakáció című regényének feldolgozásához, bemutatásához (1) Néhány mondatban ismertesd a cselekményelemeket: hol és mikor játszódik a regény, kik a szereplők? (2) Milyen fontos események történnek velük a szigeten? (3) Milyen a fiúk egymáshoz való viszonya, milyen konfliktusok, problémák származnak ebből? (4) Milyen egyéb problémáik vannak, milyen feladatokat kell megoldaniuk? (5) Miféle aprólékos leírásokat olvashatunk a regényben (helyszínekről, növényekről, állatokról, leltár)? Miért vannak ezek benne? (6) Mi a fő probléma a regény második részében, izgalmasnak találtad-e ennek bemutatását? (7) Milyen izgalmas és milyen unalmas részek voltak a regényben véleményed szerint? (8) Mik a regény erősségei és mik a gyengeségei? (9) Rajzold le a szigetet a többieknek a regény utasításait követve egy nagy (A/5) papírra! (10) Olvasd föl a többieknek a kedvenc részletedet vagy akár részleteidet a regényből! (11) Írj könyvajánlót a többieknek, és olvasd föl! (12) Írj találós kérdéseket a könyvben szereplő állatokról, növényekről, tárgyakról!

35 2. W I L L I A M G O L D I N G : A LEGYEK URA HELYZETEK, SZEREPLŐ K ÉS KAPCSOLATOK A következő órákon Golding népszerű, filmen is többször földolgozott regényével foglalkozunk. Először a szigeten játszódó regény alaphelyzeteit, a főbb szereplőket és kapcsolataikat vizsgáljuk. Megpróbálunk rájönni arra, hogy miből fakad a fiúk egymás közötti viszonyainak működése vagy működésképtelensége. A megbeszélés során végig legyen nálatok a regény minél több példányban, hogy bármikor megkereshessetek egy-egy szövegrészt. 1. A cím a) Adjatok más címet az olvasott regénynek! b) Beszéljétek meg, melyik cím mit emel ki, hogyan utal a műegészre! 2. Írjatok jól használható szempontokat a regény vizsgálatához, vessetek fel olyan problémákat, amelyekről szerintetek feltétlenül beszélni kellene! 3. A sziget Lapozz vissza, nézd meg, amit az előző rész 4. és 5. feladatához írtál, illetve idézd föl magadban, amiről akkor beszélgettetek, nézd meg a pókhálóábrád! Mi a jelentősége annak, hogy Golding regényének helyszíne egy sziget?

36 36 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 4. A szigetről szóló szöveg tanulmányozása a) Olvasd el az alábbi ismertető szöveget, közben jelöld a szöveg mellett (1) azokat az információkat, amelyekről már beszélgettetek órán ( ), (2) amelyekről egészen más dolgok hangzottak el vagy te nem értesz egyet velük ( ), (3) amelyek új információt tartalmaznak, és érdemes megjegyezni vagy felhasználhatónak tartod a későbbiekben (+), (4) amelyeket nem értesz vagy még át kell gondolnod, például idegen szó, túl bonyolult a mondat, a mondatok közötti kapcsolat nem érthető (?) (5) és amiről eszedbe jutott valami saját gondolat (*). Ezt a gondolatot jegyezd is föl magadnak! (6) Ha van olyan a szövegben, amit nem értesz, próbáld följegyezni, megfogalmazni azt is, miért nem érted! A kérdőjeleidet és a csillagjaidat számozd, hogy vissza tudd keresni a jegyzeteidben! b) Húzd alá a szövegben azokat a szavakat, amelyeket nagyon fontosnak tartasz ( kulcsszavak ), és azokat a mondatokat is, amelyekben a legfontosabb információkat találtad ( tételmondatok )! 5. Utópiák a) Gyűjts még utópiákat és negatív utópiákat (regényeket, filmeket) az internetről vagy könyvtárban! b) Olvasd el vagy nézd meg valamelyiket, és tarts róla ötperces beszámolót az osztálynak vagy írd meg róla személyes véleményedet! 6. A regény cselekményelemei

37 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 37 Ki nem képzelte még magát lakatlan szigetre, távol a világ zajától, paradicsomi állapotok közé? Az irodalomban is ősrégi helyszín, ezerszínű motívum a sziget. Már az Odüsszeia, a világirodalom egyik legelső alkotása tele van szigetekkel. Azután következik Lukiánosznál, az ókori görög prózaírónál a Boldogok Szigete, később, a reneszánsz korában az angol Morus Tamás és az olasz Campanella utópiáinak Sehol Szigete. Robinson Crusoe Daniel Defoe megálmodta szigetéről, Verne Rejtelmes szigetéről, Stevenson Kincses szigetéről pedig talán te is olvastál vagy hallottál már. Miért fordul nem egy író teremtő képzelete éppen e helyszín felé, mit jelenthet a sziget, mi mindenre adhat módot? Minden mű kicsit másképp válaszol ezekre a kérdésekre. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a sziget zárt, határolt s így felderíthető világ, ugyanakkor az újonnan érkezőnek ekként tehát az olvasónak is mindig titkokat, izgalmakat rejt. Maga a műalkotás is sokak szerint ilyen sziget, zárt teljesség, József Attila szavával: határolt végtelenség. Meglehet, ez is vonzza az alkotókat e helyszín felé. Egy ilyen zárt világban talán jobban láthatók, tanulmányozhatók azok a folyamatok, értékrendek, amelyek a nagyvilág kavargásában, bonyolultságában áttekinthetetlenek maradnak. Az irodalom némelyik szigete olyan, mint egy nagyítólencse vagy egy kísérleti laboratórium: a folyamatok, jelenségek, a vizsgált anyag tulajdonságai felnagyítva, tisztábban, a zavaró mellékkörülményektől mentesen válnak láthatóvá. A sziget az emberrel folytatott kísérletek laboratóriumává válhat: a megszokott körülmények közül kiszakítva, a szigeten magára hagyva vagy sorstársaival összezárva az ember alapvető tulajdonságai jobban kiütközhetnek, felerősödhetnek. A civilizációtól, az otthoni szokásrendtől távol felszínre törhet az eredendő emberi természet feltéve, hogy van ilyen, vagy éppen ellenkezőleg: a szigetre vetődőket kibocsátó, felnevelő társadalom szokásai, normái kerülnek erősebb és új megvilágításba. A sziget nemegyszer modellje, azaz kicsinyített, működő mása is a nagy társadalomnak. Természetesen az otthoni normák, értékrendek vagy éppen ellenkezőleg a civilizációban elfedett eredeti emberi természet megjelenítése csak kettő a rengeteg lehetőség közül, hiszen a sziget gyakran inkább az álmok beteljesülése, a vágyott, tökéletes világ, nem pedig kísérleti laboratórium. A sziget mint helyszín vagy irodalmi motívum gyakran összekapcsolódik az utópia műfajával. Az utópia (= seholhely, seholsincsország) egy olyan eszményi társadalmat ír le, amely sehol nem található meg, csupán a vágyak, a képzelet világában. A műfaj elnevezését Morus Tamás (angolosan: Thomas More) Utópia című könyve nyomán kapta. Campanella Napállama mellett utópiának vagy legalábbis az utópiák ősének szokták tekinteni a nagy görög filozófus, Platon Állam című művét is. A huszadik század inkább negatív utópiákkal vagy más néven antiutópiákkal ajándékozta meg a műfaj kedvelőit. Ezek (pl. Orwell 1984-e, Zamjatyin Mi című regénye, Huxley Szép új világa) nem az eszményi, a vágyott társadalmat, hanem ennek éppen ellenkezőjét, a fenyegető, riasztó világot állítják elénk. Nem a legjobb, hanem a legrosszabb lehetőségek megvalósulását. Az utópisztikus elem és az otthoni normák erőteljesebb megvilágítása gyakran széjjelválaszthatatlan: a Robinson Crusoe például egyszerre jeleníti meg az angol polgár szorgalmat, takarékosságot, találékonyságot, önálló kezdeményezőkészséget becsülő értékrendjét és az eszményi állapotnak csak a képzeletben létező valamilyen idilljét.

38 38 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M a) Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre? Mi történik a géppel? Miért nincs velük felnőtt? b) Mikor játszódhat a regény? Mi folyik a nagyvilágban a szigeti élet idején? c) Honnan tudhatjuk, hogy a regény nem a II. világháború idején játszódik? d) Mennyi időt töltenek a fiúk a szigeten? Tudunk-e pontos választ adni? Mik jelzik az idő múlását? e) Le lehet pontosan rajzolni a szigetet? Készíts rajzot a szigetről! Hagyatkozz a képzeletedre! f) Még milyen dolgokat nem tudunk pontosan? g) Ha a regény a jövőben játszódik, miért nem kapnak nagyobb hangsúlyt a sci-fi-elemek? Gondolj arra, amit megbeszéltetek a sziget helyszínről és amit a 4. feladatban olvastál! 7. A sziget nyelve a) Gyűjtsetek a regény szövegéből minél több olyan kifejezést, amelyek a sziget addig név nélküli helyeire, tárgyaira, növényeire, jelenségeire stb. utalnak!

39 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 39 b) Néhány esetében nézzetek utána a regényben, hogy minek az alapján jöttek létre ezek a kifejezések! (Próbáljátok alkalmazni azokat a fogalmakat, amelyeket a nyelvi változásról, illetve a lexémaalkotásról eddig tanultatok!) 8. Helyzetek, szereplők és kapcsolatok Válaszoljatok párban egy kérdésre, és jegyzeteljétek a többire a választ! a) Milyen reményekkel, vágyakkal néznek a főszereplők a szigeti életük elébe? Milyen a hangulatuk a regény elején? Tekintsétek át ebből a szempontból az 1. fejezetet! b) Vizsgáljátok meg a vezérválasztás folyamatát! Miért van szükség egyáltalán vezérre? Kik az esélyesek? Miért Ralphot választják? c) Milyen célokat tűz ki Ralph a 2. gyűlésen? Miért fontosak ezek? Miért tekintélyes vezető Ralph? Milyen hibát követ el már a regény elején? d) Mi vetíti előre a 2. fejezet végén a helyzet későbbi rosszra fordulását? Hogyan viselkednek a tűzgyújtási jelenetben a gyerekek?

40 40 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M e) Milyen szerepe van Röfinek Ralph mellett? Soroljatok föl olyan gondolatokat, ötleteket, amelyek tőle származnak. Rokonszenves vagy idegesítő figura? Miért? f) Vizsgáljátok a harmadik fejezetet! Mi az, amit Ralph tud és érez, de Jack nem? Mi az, amit Jack tud és érez, de Ralph nem? Mi okozza vitájukat? Mi bomlasztja föl a sziget társadalmának rendjét? g) Röfi szerint a szigeten kialakult minden baj oka Jack. Gyűjtsetek érveket Röfi állítása mellett és ellen. Máshol azt mondja, Ralph hibát követett el avval, hogy megsértette Jack vadászait. Ha nem sérti meg, akkor elkerülhető lett volna a szakítás? h) A történet során hol válik egyértelművé, hogy a két (kezdetben három) cél között feloldhatatlan ellentét feszül, és hogy a kettő között fontossági sorrendet kell felállítani? Szerintetek hogyan lehetett volna ezt az ellentétet feloldani? i) A regényben a fiúk három társuk halálát okozzák. Ki a három áldozat? Fejtsétek ki a három haláleset oka és jellege közötti különbséget! Ki lenne a 4. áldozat? Az ő halála mennyiben különbözne az előzőekétől?

41 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 41 j) Milyen szerepet tölt be Simon Ralph mellett és a közösség számára? Hányszor szólal meg, mit mond, és főként mit csinál? A regény szerkezetét leírhatjuk úgy is, hogy a gyűléseket tekintjük pilléreknek. Ezért vizsgáljuk meg a gyűléseket külön-külön. 9. Az 1. gyűlés a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést? b) Hol és melyik napszakban gyűlnek össze a fiúk, kb. hányan? c) Mik a fontosabb programpontok? d) Milyen fontos döntések, határozatok születnek? e) Vizsgáljátok meg, hogyan teremti meg a hangulatot a környezet leírása? f) Minek nevezi az elbeszélő a vezérválasztást? 10. A 2. gyűlés a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést? b) Milyen fontos információkat tudatnak a többiekkel a felfedezőút résztvevői? c) Milyen szabályokat fogalmaznak meg? d) Hogyan viselkedik Ralph, hogyan bátorítja a többieket? Milyen szót használ a szigeti életre?

42 42 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M e) Hogyan reagál Ralph és hogyan Jack a kígyó-izékre? A két magatartást hogyan minősítenétek? f) Milyen két célt fogalmaznak meg és hogyan? g) Mi vetíti előre, hogy a frissen hozott törvényeket valaki meg fogja szegni? 11. A 3. gyűlés a) Milyen probléma és milyen siker előzi meg a 3. gyűlést? b) Ki, mikor, mi célból hívja össze? c) Milyen problémákat fogalmaz meg Ralph, milyen fontossági sorrendet állapít meg a célok között? d) Mi lehet az oka, hogy fölmerül a szörny problémája? e) Hogyan és miért csúszik ki a gyűlés alól a talaj? Mivé válik a gyűlés? Milyen, a korábbi megállapodásokat felborító, Ralph álláspontjával szembeszegülő mondatokat mond ki Jack? f) A gyűlés után mit fogalmaz meg Ralph, Simon és Röfi? 12. A 4. gyűlés a) Miért, kik és mikor hívják össze? b) Milyen információ derül ki? c) Mit határoznak? d) Hogyan bomlanak tovább az emberi kapcsolatok és hogyan alakul a szabályokhoz való viszony?

43 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A Az 5. gyűlés a) Ki és miért hívja össze? b) Mitől háborodik föl Jack, miért éppen most akarja kenyértörésre vinni a dolgot? c) Miféle hangzatos, népszerűségre törekvő, de hazug állításai vannak Jacknek? d) Vajon miért nem követi Jacket a tömeg vagy legalább egy-két gyerek? e) Mi történik a tűzzel? f) Mi történik közvetlenül a gyűlés és a tűzgyújtás után? 14. A 6. gyűlés a) A 6. gyűlést megelőzi egy másfajta gyűlés. Mi ez, miben különbözik az eddigi gyűlésektől? b) Kik, mikor és miért vesznek részt a 6. gyűlésen? c) Mit határoznak el, miben reménykednek? d) A bandához érve mit mond Ralph és miért? e) Milyen Röfi, majd Ralph szónoklata, és milyen hatást ér el? 15. A g yűlés sikere A) Vizsgáljátok meg a saját gyűlésjeleneteteket! Tervezzétek meg a jelenetet úgy, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés! Hogyan kellett volna beszélnie Ralphnak, Jacknek és a többieknek, hogy sikeresebb legyen a gyűlés? Játsszátok is el a jelenetet! B) Vizsgáld meg a saját gyűlésjelenetedet!

44 44 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M Írd át úgy a szöveget, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés! Hogyan kellett volna beszélnie Ralphnak, Jacknek vagy másoknak, hogy sikeresebb legyen a gyűlés? 16. Ralph jelleme a) Idézzétek fel a 8. feladat b), c), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalását! Ezek is segítségetekre lesznek Ralph jellemtérképének megalkotásában. b) Miért nem nevezhető Ralph tökéletes vezetőnek? Idézzétek föl azokat a pillanatokat, amikor nem áll helyzete magaslatán! c) Melyek a jó vezetői tulajdonságai? d) Hogyan viszonyul általában a többiekhez, ezen belül Röfihez és Simonhoz? e) Milyen vétkeket, bűnöket követ el Ralph, mennyiben vannak benne is jelen Jack kellemetlen tulajdonságai? f) Miért éppen Ralphot gondoljuk a regény főszereplőjének? Mi minden segíti elő, hogy az olvasó vele azonosuljon? g) Alkossátok meg Ralph jellemtérképét egy külön papírra! 17. Jack a) Idézzétek fel a 8. feladat b), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz a jellemtérkép megalkotásában. b) Bizonyítsátok, hogy Jack értelmes fiú, és a mű elején nem ellensége a civilizált világnak!

45 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 45 c) Miért ismerjük a vezetéknevét is? Melyik szereplőnek ismerjük még a vezetéknevét és miért? d) Milyen előjelek utalnak már az 1. fejezetben a későbbi Jackre? Mi a legfontosabb a számára? e) Milyen sikerek és megaláztatások érik, amelyek hatására elszabadul benne a vadember? f) Jack átalakulásának milyen állomásait tudjátok megkülönböztetni? g) Miért növekszik Jack tábora? h) Miért nem lehet onnan szabadulni? i) Hogy nevezik Jacket a csapatában, és miért hívják így? j) Alkossátok meg Jack jellemtérképét egy külön papírra! 18. Röfi a) Idézzétek föl a 8. feladat e) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz Röfi jellemtérképének megalkotásában. b) Mi jellemzi Röfi esetében az elmélet és a gyakorlat, az ötlet és a megvalósítás viszonyát? c) Mi jellemzi helyzetét a közösségben?

46 46 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M d) Mi a véleménye társairól? Mit mond róluk pl. az erdőtűz után és a halála előtt? e) Miért alkalmas áldozatnak; Jack miért utálja? f) Miért csak a becenevét ismerjük? g) Miért felnőttesebb, mint a többiek? h) Mivel nem tud szembenézni mégsem? i) Milyen emberi gyengeségei derülnek ki? j) Alkossátok meg Röfi jellemtérképét egy külön papírra! 19. Simon a) Idézzétek föl, és ha kell, egészítsétek ki a 8. feladat j) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segíteni fog Simon jellemtérképének megalkotásában. b) Mi az első, amit megtudunk Simonról? Miben különc? c) Miért nézi le Jack? Ralph hogyan viszonyul hozzá? d) Milyen észrevétlen vagy észrevehető nemes cselekedetei vannak?

47 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 47 e) Miért nem tudja világosabban kifejezni gondolatait az 5. fejezet gyűlésjelenetében? Ralph miért nem segít neki? Mi idegesíti itt Röfit? Hogyan segíti az elbeszélő Simon véleményének értelmezését? f) Bizonyítsátok azt az állítást, hogy Simon a hit embere, míg Röfi a józan ész meggyőződésének embere! g) Simon és Röfi betegek. Szerintetek mi ennek a jelentősége? Mi baja van Simonnak? Miért válik áldozattá? h) Alkossátok meg Simon jellemtérképét egy külön papírra! 20. Roger a) Hogyan jellemzi Rogert az 1. fejezet? b) Mi történik a 4. fejezetben? Milyen vonásait ismerjük meg itt? c) Hogyan viselkedik, amikor a vadak táborában van? d) Milyen pozíciót tölt be Jack mellett? Miért alkalmas erre? e) Változik-e a jelleme, viselkedése, ha igen, minek a hatására; ha nem, miért gondoljátok?

48 48 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M f) Alkossátok meg Roger jellemtérképét egy külön papírra! 21. Samseric a) Miért van egy ilyen megkettőzött szereplő a regényben, azaz miért fontos, hogy Sam és Eric ikerpár és teljesen egyformák? b) Van olyan tulajdonságuk vagy tettük, amiben különböznek? c) Bár általában keveset beszélnek, egy kulcsjelenetben mégis elég sokat. Vizsgáljátok meg ezt a jelenetet! Mi minden múlik az ikrek beszámolóján? d) Milyen tetteik vannak a regény során? Miért ők maradnak utolsónak hűségesek Ralphhoz? e) Alkossátok meg kettőjük jellemtérképét egy külön papírra! 22. Írj egyes szám első személyű (átképzeléses) fogalmazást Maurice vagy Robert szemszögéből: Miért csatlakoztál Jack csapatához, és milyen ott az élet, mi a véleményed a történésekről? 23. Írd le Jack naplóját, naplóbejegyzését, amelyben a saját maga számára utólag összefoglalja a szigeten történteket! 24. Írd meg, hogyan meséli el Ralph az édesapjának a szigeten történteket! 25. Írd le, mit gondol Simon a gyűlésen (5. fejezet), és mit gondol a Legyek Uránál tett látogatás alkalmával! 26. Jellemezd Simont a saját olvasói nézőpontodból! Kinek a nézőpontjából tudnád még jellemezni? Miért rá esett a választásod? Írj Simonról a választott szereplő nézőpontjából is! Miért nem tudnád a többi szereplő nézőpontjából jellemezni őt? 27. A regény szerkezetének tengelye: Ralph és Jack konfliktusa. Ábrázoljátok idődiagramon Jack és Ralph viszonyának alakulását. Szerepeljenek rajta legalább ezek az elemek:

49 W I L L I A M G O L D I N G : A L E G Y E K U R A 49 (1) fejezetszámok, hogy azonosíthassuk, hol járunk a cselekményben; (2) egy-egy vélemény a helyzetről; (3) 1-2 viselkedéselem; (4) egymással kapcsolatos érzelmeik; (5) véleményük egymásról; (6) elbeszélői közlések Fontos, hogy megjelenítsétek a viszony változását (romlását): honnan indul, mivé válik. Áttekinthetőbbé tehetitek munkátokat aláhúzásokkal, különböző színek használatával. A feladat megoldásában használjátok a gyűlésekről készült papírokat és a jellemtérképeket is!

50 50 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 8. É V F O L Y A M 28. A szerző és műve Olvasd el az ismeretközlő szöveget William Goldingról és A Legyek Ura című regényről! Válassz az a) és a b) feladat közül! William Golding 1911 szeptemberében született a délnyugat-angliai Cornwall grófság (megye) egy kis településén. Apja tanár volt, a világ ésszerű, természettudományos magyarázatának meggyőződéses híve, kémia- és fizikatankönyvek mellett egy széles körben használatos földrajzkönyv szerzője. Fia számára a mindentudás megtestesülését jelentette. Az író, apja kívánságának megfelelően, az oxfordi egyetemen először természettudományt tanult, s csak később fordult az angol irodalom felé. A természettudományi alapképzettség talán nyomott hagyott a regényíró módszerén is: regényei embertani kísérletek terepei, helyszínük zárt, mint egy laboratórium vagy egy lombik. Pedagógiai diplomájának megszerzése után nem sokkal, 1939-ben Golding megnősült, és Sailsburyben kezdett el tanítani. A haditengerészetnél töltött évektől eltekintve 1961-ig ugyanabban az iskolában dolgozott. A tanár erkölcsi felelősségtudata, szigora és elnézése alighanem ott érződik művein is. Meghatározó élménye azonban a második világháború lett és 1945 között a haditengerészet kötelékében szolgálva megtapasztalhatta a biztonságosnak tűnt európai civilizáció és a haladásba vetett hit törékenységét, az emberi természet sötét oldalát. Tengerészként részt vett a német haditengerészet büszkeségének, a Bismarck csatahajónak az elsüllyesztésében és a Hitler ellen harcoló szövetséges csapatok normandiai partraszállásában. A háború évei alatt jól megtanult ógörögül, s ettől kezdődően alapvető szellemi táplálékát az eredetiben olvasott görög klasszikusok (elsősorban az eposzköltő Homérosz, a drámaíró Szophoklész és Euripidész) jelentették. Regényeire a gyermekkorában olvasott ifjúsági regények, a tudományos-fantasztikus irodalom és a Biblia mellett e szerzők hatottak a leginkább. (A Legyek Urára például bármilyen meglepő valószínűleg erősen hatott az időszámításunk előtti 5. században élt Euripidesz Bakkhánsnők című darabja, amelynek Golding az egész szövegét betéve tudta.) Az angol tanárembert 1954-ben megjelent első regénye, A Legyek Ura szinte egy csapásra világhírűvé tette. (Ez előtt csupán egy teljesen visszhangtalanul maradt verseskötetet jelentetett meg 1934-ben.) 1963-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig teljesen az írásnak szentelte magát ban ő kapta az irodalmi Nobel-díjat. Igaz, az örömbe üröm is vegyült: a hatvanas évek angol és amerikai egyetemistáinak sztárja ekkorra sokat veszített hajdani népszerűségéből. (A Nobel-díj történetében páratlan módon a bírálóbizottság egyik tagja egyet nem értése jeléül le is mondott bizottsági tagságáról.) A Golding-életmű megítélése tehát távolról sem egyértelmű. Ez az életmű rendkívül egységes és ugyanakkor igen változatos is. Egységességét néhány alapkérdés, alapmotívum állandó jelenléte adja. Goldingot mindenekelőtt a sötétség foglalkoztatja, a sötétség mint az ismeretlen és ezért félelmetes belső és külső világ jelképe. A sötétség mint az ész világosságának ellentéte, a sötétség mint az emberi természetben rejlő rossz vagy mint az ártatlansággal szemben álló tapasztalat. Legnagyobb igényű és legnagyobb terjedelmű regénye s az egyetlen, amelyről az író interjúiban nem volt hajlandó nyilatkozni, a Látható sötétség (Darkness Visible,1979) a címében is ezt a motívumot emeli ki. Golding művei azt vizsgálják, hogy milyen önmagunk számára is ismeretlen erők dolgoznak bennünk. Azt, hogy saját félelmeit az ember hogyan vetíti ki másokba, hogyan s miért alkot magának ellenséget, miért esik bűnbe, miképpen veszíti el ártatlanságát, hogyan bukik el. A bűnbeesés szinte minden Golding-regény közös címe lehetne.