ndorgyőlése Eger, 2010 aug. 31. A meteorológia oktatása a Nyugat-magyarorsz magyarországi gi Egyetem

Átírás

1 A meteorológia oktatása a Nyugat-magyarorsz magyarországi gi Egyetem Erdımérn rnöki Karán

2 Múlt: BányB nyászati és s Erdészeti Fıiskola F Erdıvegytani Tanszék, Vági V István Termıhelyismerettani Tanszék, Botvay Károly: Az éghajlattan önálló tárgy (Az általános meteorológia, idıjárástan és éghajlattan alapjai) Martos András: Mezoklíma és s mikroklíma ma kutatások elindítása és beépítése a képzk pzésbe Vig Péter: Új j hely - új j szakok új j tárgyak t

3 Jelen: Környezet- és s FöldtudomF ldtudományi Intézet Erdımérn rnöki MSc osztatlan, környezetmk rnyezetmérnöki és s környezettan k alapképz pzés: Éghajlattan (3. szemeszter, A 2+1óra, 3 kredit) Környezetmérnöki alapképz pzés: Levegıtisztas tisztaság-védelem (4. szemeszter, A, 2+0 óra, 2 kredit) Vadgazda és s természetv szetvédelmi mérnm rnöki alapképz pzés: Termıhelyismerettan (2. szemeszter elsı fele, A, 3+2 óra 5 kredit) Erdımérn rnöki és s környezettudomk rnyezettudományi nyi MSc: : Klimatológiai módszerek m (6. szemeszter, 2+1 óra, 3 kredit )

4 Éghajlattan: - A meteorológia tárgya, t az atmoszféra ra. - A sugárz rzás. - A hımérsh rséklet. - A hidrometeorok. - A légnyoml gnyomás és s a szél. - A légtl gtömegek és s idıjárási frontok. - A Föld F éghajlati képek pe. - Hazánk éghajlata. - Az erdészeti klímaoszt maosztályozás, - Az erdı sugárz rzásháztartása és s hımérsh rséklete. - Az erdı vízgazdálkodása - Az erdı szerepe a meteorológiai folyamatokban. - A városok v klímája - A klímav maváltozás, a klímaingadoz maingadozás.

5 Éghajlattan gyakorlat - Az operatív v meteorológia eszközei zei és s módszerei. m - A sugárz rzás s mérése. m - A hımérsh rséklet mérése. m - A csapadék k mérése. m - A levegı páratartalmának mérése. m - A mikrocsapadék és s a párolgp rolgás s mérésének m módszerei. m - A légnyoml gnyomás és s a szél l mérése m - Mőszervizsga - Terepgyakorlat

6 Levegıtisztas tisztaság-védelem - A tárgy t helye a képzk pzésben; a levegıgazd gazdálkodás s fogalom kialakulása, tartalma. Az ember szerepe a környezet k összetételének alakításában; A levegı védelmét t tárgyalt rgyaló fontosabb konferenciák, k, kiadványok. - A légszennyezl gszennyezıdés s fogalma és s fajtái; a légkl gköri aeroszol. - Az emisszióforr források - A légszennyezl gszennyezı anyagok csoportosítása. sa. - A légszennyezl gszennyezési si határért rték. - A levegı öntisztulása, sa, és s az immisszió. - A transzmissziós s folyamatok legfontosabb modelljei elérhet rhetı szoftverek (Euler, Lagrange, Gauss). - A levegımin minıség g vizsgálati módszereinek m összehasonlító áttekintése. - Az emisszió csökkent kkentésének nek módszerei. m - A faállom llományok légtisztl gtisztító szerepe. - A légszennyezl gszennyezı anyagok növényekre n nyekre gyakorolt hatása. - A légszennyezl gszennyezı anyagok egészs szségkárosító és s a mővi m környezetre k gyakorolt hatása. - A légszennyezl gszennyezı anyagoknak a klimatikus rendszerben betölt ltött tt szerepe. - Magyarország g légterl gterének szennyezettsége.

7 Klimatológiai módszerekm - A klimatológia tárgya, t módszerei, m az éghajlat fogalma, az éghajlatalakító tényezık - Az éghajlati elemek idıbeli változv ltozásai a FöldF ldön, a hıháztarth ztartás összetevıinek éves menete - Az éghajlati elemek övezetes rendje - Az éghajlat ábrázolása, alaptípusai pusai - Éghajlati rendszerek - A Föld F éghajlati képek - A földtf ldtörténeti korok éghajlata - A klímav maváltozás - Hazánk éghajlata - Terepklimatológia. A városi v mezoklíma ma - A mikroklíma ma kialakulásának feltételei, telei, típusai. t A növényn nyállományok mikroklimatikus térszerkezete. - Növényállományok energiaháztart ztartása - A növényn nyállományok vízgazdv zgazdálkodása - Speciális mikroklímák k (barlang, pince, vízpart, v üvegház, stb.)

8 Klimatológiai módszerek m gyakorlat - Adatforrások - A Péczely P - féle klímaoszt maosztályozás - A Borhidi - féle klímazon mazonális vegetáci ciótípusok - A nedvességell gellátottsági mutatók - Egy faállom llomány sugárz rzásháztartása - Egy faállom llomány vízhv zháztartása - Egy faállom llomány szélkl lklímája - Az erdészeti tájaink t klimatikus összehasonlításasa - Terepgyakorlat

9 Magyar Meteorológiai Társaság XXXIII. Vá Infrastrukturális háttér - Botankerti klímaálomás - Hidegvízvölgyi hidrometeorológiai mérıkert

10 A közelmk zelmúlt lt lezárt kutatási projektjei A Klimabizonytalanság hatása a hazai erdıtakar takaróra NKFP pályp lyázat ( ) GVOP /3.0 Klimatikus változv ltozások hatása a bükkb kkös állományok biológiai stabilitására ( ) 2009) Jedlik: Stratégi giák és s technológi giák k az erdei ökoszisztémák és s az erdıgazd gazdálkodás s klímav maváltozáshoz alkalmazkodásának javítására ( ) 2010)

11 Jövı TÁMOP, TIOP,

12 Köszönöm m a megtisztelı figyelmet!

13 Éghajlattan: Magyar Meteorológiai TársasT 1.A meteorológia tárgya, t az atmoszféra ra.. A meteorológia tárgya, t rövid r törtt rténete, helye a tudományok rendszerében, az idı,, idıjárás és éghajlat fogalma, a földi f légkör r kialakulása, összetétele, tele, rétegzr tegzıdése. 2.A sugárz rzás.. A sugárz rzás s fogalma és s fontosabb fizikai törvt rvényei (Stefan-( Boltzmann- és s Wien-törv rvény), a napsugárzás intenzitását t módosm dosító tényezık (beesési si szög, elnyelıdés s szóródás, s, visszaverıdés), s), a napsugárz rzás idıtartam tartamát t befolyásol soló tényezık k (nappalok hossza, orografikus horizontkorlátoz tozás), a földfelszf ldfelszín n kisugárz rzása, az albedó.. A felszín n sugárz rzási egyenlege. 3.A hımérsh rséklet.. A hımérsh rséklet fogalma; a hıközlés módjai; a levegı fölmelegedésének mechanizmusa; a talajok hıtani h tulajdonságai (sugárz rzáselnyelés, s, fajhı,, hıvezeth vezetés, hımérsh rsékletvezetés); a hımérsh rséklet periodikus és s aperiodikus változv ltozásai; a hımérsh rsékleti gradiens, az inverzió és az izotermia fogalma. 4.A hidrometeorok.. A levegı nedvessége és s az azt jellemzı fogalmak (abszolút nedvesség, relatív v páratartalom, p telítési hiány, specifikus légnedvessl gnedvesség, g, harmatpont, stb.); a levegı páratartalmát t befolyásol soló tényezık; a felhı és s a köd d képzk pzıdése, a száraz és s nedves adiabaták; ; a nemzetközi zi felhıoszt osztályozási rendszer; a csapadék k kialakulásának lehetıségei (köd, harmat, esıkelt keltés, jégesı-elhárítás); a zivatar, a hó. h

14 5.A légnyoml gnyomás és s a szél.. A légnyoml gnyomás s definíci ciója; az izobár r felületek letek kialakulása és s magassági gi képlet; k a Föld F izobár r térkt rképe; a konvekció és advekció kialakulása; a geosztrofikus szélmodell; a planetáris határr rréteg; a hemiszférikus cirkuláci ciós s rendszer; makroszinoptikus léptékő légmozgások; helyi szelek; a szél l iránya és s sebessége; a szélprofil, a felszín n súrls rlódási együtthat tthatója. 6.A légtl gtömegek és s idıjárási frontok.. A légtl gtömeg fogalma, osztályoz lyozása, konzervatív v tulajdonságai; a mérsm rsékeltövi és s trópusi ciklonok kialakulása és mozgása; az idıjárási frontok típusai, t hatásuk; az idıjárás s elırejelz rejelzése; az idıjárás s kártk rtételei. telei. 7.A Föld F éghajlati képek pe.. Az éghajlatot meghatároz rozó tényezık; az éghajlati típusok; az éghajlati jellemzık; a fenológia gia; ; a szoláris ris-; ; a KöppenK ppen- és s a Trewartha-féle éghajlatosztályozás. 8.Hazánk éghajlata.. Az éghajlat-alakító tényezık k alakulása hazánkban; hazánk éghajlat-osztályozási besorolásai; sai; a fontosabb éghajlati elemek; (globálsugárzás,, napfénytartam, nytartam, hımérsh rséklet, és s ingása, szél, csapadék, potenciális evapotranszspiráci ció, éghajlati vízhiv zhiány) alakulása hazánkban; hazánk éghajlati körzetei. k 9.Az erdészeti klímaoszt maosztályozás, mezoklíma ma mikroklíma. ma. A Borhidi-féle klímazon mazonális vegetáci ciótérkép; ; a Járó-féle J erdészeti klímaoszt maosztályozás; a Koncek-féle nedvességell gellátottsági index; a Budiko-féle ariditási index; a mezoklíma ma fogalma; a Yoshino-féle éghajlati skálák; k; a mikroklíma ma fogalma, típusai.

15 10.Az erdı sugárz rzásháztartása és s hımérsh rséklete.. Az erdı,, mint mikroklímatikus matikus tér; a koronaszint fényf ny-abszorpciója, reflexiója, albedója ja,, a levélfel lfelület-index (LAI); a törzstt rzstérbe rbe érkezı sugárz rzás s spektrális összetétele; tele; az erdı sugárz rzási mérlege; az erdı hımérsékleti profiljának napi és évszakos változv ltozásai; az erdı talajának hıgazdálkodása; ; az erdı hıháztartása. 11.Az erdı vízgazdálkodása és s a levegı áramlása az erdıben, az állományok légnedvesség-profiljainak változv ltozásai; a csapadék-intercepci intercepció fogalma; a csapadék k sorsa az erdıben az erdı vízmérlege; a szél l behatolása az erdıbe; az erdınek a felszín n súrls rlódási tényezt nyezıjére gyakorolt hatása; az erdı légtisztító képessége. 12.Az erdı szerepe a meteorológiai folyamatokban.. A levegı összetételére kifejtett hatás; az erdı szél l ellen védıv hatása; a felszín n sugárz rzásháztartására ra és s hıháztarth ztartására ra gyakorolt hatás; a levegı páratartalmára és s a talaj víztartalmára ra kifejtett hatás. 13.A városok v klímája s a légszennyezl gszennyezıdés-meteorológiai hatásai. A városi v felszín n sajátoss tosságai; a városi v "hısziget" sziget"; a város v vízgazdv zgazdálkodása; a városi v levegı összetétele; tele; a szél l alakulása a városokban; v a városok v átszellıztetése. 14.A klímav maváltozás, a klímaingadoz maingadozás.. az üvegházhatás s mechanizmusa; a légköri üvegházgázok zok koncentráci ciójának alakulása az elmúlt lt idıszakban; a klímav maváltozást befolyásol soló tényezık; a klímav maváltozás s regionális következményei; a klímav maváltozás s várhatv rható hatásai erdeinkre

16 Éghajlattan gyakorlat 1.Az operatív v meteorológia eszközei zei és s módszerei. m A Meteorológiai Világszervezet, az Idıjárási Világszolg gszolgálat lat szervezeti felépítése 2.A sugárz rzás s mérése. m Campbell-Stokes Stokes-féle napfénytartamm nytartammérı,, a Janisewsky, Kipp-Zonen Zonen,, lux-mérı) 3.A hımérsh rséklet mérése. m (állom( llomás-hımérı,, maximum-hımérı,, minimum-hımérı, termográf,, pontíró,, ellenáll llás-hımérık, sekély talajhımérık, Lamont- szekrény ny,) 4.A csapadék k mérése. m (Hellmann( Hellmann-f. ombrométer ter, ombrográf,, a billenıed edényes és cseppképz pzı szenzorok, Mougin,, az intercepció mérése) 5.A levegı páratartalmának mérése. m (hajszálas higrométer, poliméter ter,, August- és állomási aspiráci ciós pszichrométer ter, Assman,, automaták) 6.A mikrocsapadék és s a párolgp rolgás s mérésének m módszerei. m (Csomor-f. zúzmaramz zmaramérı keret, Hiltner-f.. harmatmérleg, rleg, Piche-féle evaporiméter ter,, párolgp rolgásmérı kádak, liziméterek terek,, kompenzáci ciós evaprotranszspirométer ter) 7.A légnyoml gnyomás és s a szél l mérése m (Fuess( Fuess,, aneroid barométer, barográf,, Beaufort- skála, Wild, Fuess, Cassela,, elektromos szélszenzorok, kézi k anemométerek terek) 8.Mőszervizsga 9.Terepgyakorlat

17 Levegıtisztas tisztaság-védelem 1. A tárgy t helye a képzk pzésben; a levegıgazd gazdálkodás s fogalom kialakulása, tartalma. Az ember szerepe a környezet k összetételének alakításában; A légkl gkör, mint befogadó ó ; ; A környezetszennyezk rnyezetszennyezés s okai; A levegı védelmét t tárgyalt rgyaló fontosabb konferenciák, k, kiadványok. 2. A légszennyezl gszennyezıdés s fogalma és s fajtái; a légkl gköri aeroszol. A levegı természetes összetétele; tele; A légkl gköri nyomanyagok eredete; A légkl gköri aeroszol fogalma, keletkezése. 3. Az emisszióforr források A pont-,, vonal- és s területi forrás s jellemzése; Az energiatermelés és s ipari tevékenys kenység, valamint a mezıgazdas gazdaság g kibocsátása, sa, a biológiai és s antropogén n források erıss sségének összehasonlítása; sa; jellemzésük, típusaik, t kibocsátásuk suk nagyságrendjei. grendjei. 4. A légszennyezl gszennyezı anyagok csoportosítása. sa. A szerves és s szervetlen vegyületek felépítése, eredete, légkl gköri tartózkod zkodási ideje. 5. A légszennyezl gszennyezési si határért rték. A légszennyezl gszennyezésre sre vonatkozó szabványok. A levegımin minıségi norma; A védettsv dettségi kategóri riák; A határért rtékkel szabályozott szennyezı anyagok területi besorolást stól l függf ggı határért rtékei. 6. A levegı öntisztulása, sa, a légszennyezl gszennyezés s terjedése és s az immisszió.. A légszennyezı anyagok elsıdleges és s másodlagos m kémiai k átalakulásai; A száraz és s nedves ülepedés s folyamatai; 7. A transzmissziós s folyamatok legfontosabb modelljei elérhet rhetı szoftverek (Euler, Lagrange, Gauss).

18 8. A levegımin minıség g vizsgálati módszereinek m összehasonlító áttekintése. A mintavételi teli eljárások; Az állomáshálózat tervezése; A legfontosabb mőszeres m mérési módszerek, m monitoring; A levegıállapot llapot minısítése. se. 9. Az emisszió csökkent kkentésének nek módszerei. m A porleválaszt lasztás, s, adszorpció, mosóberendez berendezések, oxidáci ciós s módszerek m összehasonlító áttekintése; A környezetkímélı technológiai folyamatok kiválaszt lasztása. sa. 10. A faállom llományok légtisztl gtisztító szerepe. A faállom llományok hatása a légtestek l mozgására; A száraz és s nedves ülepedés s a faállom llományokban; A kiülepedett légszennyezı anyagok ökoszisztémán n belüli li mozgása. 11. A légszennyezl gszennyezı anyagok növényekre n nyekre gyakorolt hatása. A fiziológiai és s kémiai k hatások; KárkK rképek; Krónikus és s akut károsodk rosodás, s, immissziórezisztencia rezisztencia; Bioindikátorok torok; ; Erdıpusztul pusztulás 12. A légszennyezl gszennyezı anyagok egészs szségkárosító és s a mővi m környezetre k gyakorolt hatása. Az egészs szségkárosítás s módjai; m A légszennyezl gszennyezı anyagok toxikológi giája, élettani hatásuk; Hazánk különbk nbözı szennyezettségő területeinek lakossági arányai; Mőszaki M károk k (épületek,( berendezések korrózi ziója). 13. A légszennyezl gszennyezı anyagoknak a klimatikus rendszerben betölt ltött tt szerepe. Albedó-cs csökkenés a hófelszíneken; ; A homályoss lyossági tényezt nyezı növekedése; A napsugárz rzás s spektrális összetételének megváltoz ltozása; Üvegház-hatás. 14. Magyarország g légterl gterének szennyezettsége. A regionális szennyezettség; A hazai kibocsátás s súlypontjai; s A különbk nbözı szennyezettségő körzetek elhelyezkedése;

19

20

21