AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS"

Léna Lukácsné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS

3 Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében alakul pl. a légkörön n keresztül l haladva. Idıben viszonylag állandó: : a napálland llandó értéke kb W m - 2. A Napból l a légkl gkör r felsı határára ra ennyi energia érkezik. A Napból érkezı,, hullámok formájában terjedı elektromágneses energiának nak sajátos hullámhossz szerinti eloszlása sa van spektrális eloszlás. s. A légkl gkörön áthaladva a sugárz rzás s szóródik, elnyelıdik, illetve visszaverıdik a felszínre érkezı sugárz rzás veszteséget szenved, gyengül, változik v a spektrális összetétele. tele.

4 Meteorológiai sugárzástani paraméterek Spektrum szerint: Irány szerint: haladó haladó Egyenleg Rövidhullám (λ<3.5µm) PIRANOMÉTER 1. Globális lis sugár árzás 2. Diffúz sugár árzás 3. Direkt sugárz rzás 4.Visszavert sugárz rzás 5. R.hullámú sugárz rzási egyenleg Hosszúhull hullám (λ>10µm) PIRGEOMÉTER 6. LégkL gköri vissza- sugárz rzás 7. Felszíni kisugárz rzás 8. H.hul hullámú sugárzás árzási egyenleg Teljes sugárz rzás PIRRADIOMÉTER 9. Teljes lefelé haladó sugárzás árzási áramsőrőség 10. Teljes felfelé haladó sugárzás árzási áramsőrőség 11. Teljes sugárz rzási egyenleg

5 A sugárz rzás s erıss ssége jellemezhetı azzal a hımennyiséggel, amely akkor keletkezik, ha a sugárz rzást egy tökéletesen t elnyelı testtel elnyeletjük. A sugárz rzás s mértm rtéke az a hımennyiség, amely a sugárz rzás irány nyára merılegesen állított egységnyi gnyi felületen leten idıegys gység g idı alatt keletkeznék, k, ha az a ráesr esı sugárz rzást teljesen elnyelné. Mértékegysége:W m -2 Másik fontos sugárz rzási jellemzı a napfénytartam. nytartam. Ez a 120W m -2 fölötti globális lis sugárz rzás idıtartama (óra( év - 1 ). Mérése a sz. fordulóján n kezdıdött Ógyallán és Kalocsán Angström féle pirheliométerekkel terekkel óta a sugárz rzásmérés s központi k obszervatóriuma riuma Pestlırinc.

6 Campbell-Stokes féle napfénytartammérı

7 A napsugárzás évi menete A globális sugárzás mennyiségét a földrajzi szélesség és a borultság mértéke határozza meg. Magyarországon a 3 szélességkülönbség MJ m - 2 év - 1 különbséget idéz elı. A csillagászatilag lehetséges globális sugárzás évi menete a napmagassághoz igazodva decemberi minimumot és júliusi maximumot mutat. A tényleges globális sugárzás évi menete hasonló, értékei évi országos átlagban a lehetséges érték 65%-át érik (a felhızet visszatartó hatása). A minimum ÉK-en 78 MJ m - 2 év - 1, az Alföld közepén 97 MJ m - 2 év - 1. A maximum Ny-on 620 MJ m - 2 év - 1, az Alföld közepén 700 MJ m - 2 év - 1.

9 Az éves menettel a globális sugárzás diffúz és direkt összetevıjének aránya is változik. Még a derültebb nyári félévben is csak % a direkt / diffúz arány. Télen a globális sugárzás kétharmada a szórt sugárzásból származik.

10 A globális sugárzás és összetevıinek napi menete

11 A globális sugárzás területi képében egyértelmően a medence jelleg bontakozik ki.

13 Mezıgazdasági, ökológiai szempontból nagy jelentıségő a fotoszintetikusan aktív sugárzás ( nm közötti hullámhossz tartomány).

14 A felszínt elérı rövidhullámú sugárzás egy része visszaverıdik (albedó). A felszín fizikai paramétereinek változásaival összefüggésben ez sajátos idıbeli és térbeli dinamikát mutat. Az albedó (%) évi menete különbözı felszínek esetén.

15 Az albedó sajátos területi változásokat mutat a téli és a nyári félév során.

17 A globális sugárzás és a visszavert rövidhullámú sugárzás különbsége a rövidhullámú sugárzási egyenleg. Ez a globális sugárzáshoz hasonló idıbeli és térbeli dinamikát mutat kisebb értékekkel.

18 Az elnyelt rövidhullámú sugárzástól felmelegedı felszín hosszúhullámú sugárzást bocsát ki. A légköri üvegházgázok ennek a sugárzásnak egy részét elnyelik és visszasugározzák a felszínre. A felszín által kisugárzott és a légkör által visszasugárzott energiamennyiség különbsége a felszín hosszúhullámú sugárzási egyenlege. Ha ezt kivonjuk a rövidhullámú sugárzási egyenleg értékébıl a felszín teljes sugárzási egyenlegéhez jutunk, ami meghatározza az éghajlati folyamatok energia forrását.

20 A napfénytartam Ha a napsugárzás intenzitása 120 W mw -2 felett van, azt mondjuk, süt a nap. Mértékegysége: óra év - 1. Maximuma júliusban, minimuma decemberben van.

22 Az ózonlyuk problémája 1985-ben a British Antarctic Survey kutatói az ózonkoncentráció erıs csökkenését figyelték meg a tavaszi hónapok során. A sztratoszférában található ózonréteg ritkulásában, az ún. ózonpajzs elvékonyodásában a halogénezett szénhidrogének (CFC-k)) játsszák a fı szerepet. Kizárólag az emberi tevékenység hatására keletkeznek (spray-k k hajtógázai, hőtıfolyadékok, habosító anyagok, oldószerek, stb.). Teljes koncentrációjuk, 0,7 ppb körüli, mely anyagonként eltérı ütemben, évente %-kal% növekszik. Mivel e gázok kémiailag semlegesek, tartózkodási idejük nagyon hosszú, év a troposzférában. Lassú keveredéssel, bomlás nélkül azonban felkerülnek a sztratoszférába és belépnek az ott zajló fotokémiai folyamatokba. Az ultraibolya sugárzás hatására a halogén elemek szabaddá válnak és gyors reakcióba lépnek az ózonnal.

24 Az ózon a sztratoszférában természetes körülmények között is mindig jelen van. A Napból jövı ultraibolya sugárzás hatására ugyanis a légkör km közötti tartományában az oxigénmolekulák egy része atomos oxigénre bomlik, ezek az O 2 -vel kémiai reakcióba lépnek és létrejön az O 3 molekula. Mennyiségét Dobson egységben adják meg. 1 Dobson az az ózonmennyiség, ami a tengerszinti nyomáson 0,01mm vastag réteget alkotna. A sztratoszférikus ózon átlagos mennyisége 300 Dobson. A sztratoszférában az összes légköri ózon 90 %-a% található, koncentrációját itt a dinitrogén-oxid oxid és a halogénezett szénhidrogének, azaz antropogén tevékenységek következményei csökkentik. Annál meglepıbb, hogy a sztratoszférikus ózon csökkenésére az Antarktisz feletti ún. ózonlyuk felfedezése hívta fel a figyelmet.

25 A valószínő magyarázat erre az, hogy a déli sarkvidék feletti igen hideg levegıben a jégkristályok felületén olyan ún. heterogén reakciók játszódnak le, amelyek az ózon- koncentráció akár 50 %-os% csökkenését is okozhatják. Ehhez még a déli félteke telén kialakuló szimmetrikus, pólus körüli cirkuláció is hozzájárul. Az utóbbi idıkben az északi sark felett is megfigyeltek hasonló jelenséget.

Hasonló dokumentumok

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben