Vízgazdálkodástan Párolgás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vízgazdálkodástan Párolgás"

Henrik Vincze
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév

2 A párolgás A párolgás fizikai folyamat, amikor a víztér cseppfolyós halmazállapotú részecskéi kilépnek a folyadéktérből és gáznemű állapotban belépnek a folyadékteret környező légtérbe. A légtér - a párafelvevő rendszer - által maximálisan felvehető páramennyiség a potenciális párolgás. A tényleges párolgás mértéke soha sem nagyobb, mint a potenciális párolgásé.

3 A párolgás formái A párolgás formái: evaporáció: a szabad vízfelszín, a hó, a jég és a fedetlen talaj párolgása transzspiráció: a növények párologtatása evapotranszspiráció: a növényzet és a talaj együttes párolgása

4 Vízfelületek párolgása A vízfelületek párolgását általában párolgásmérő kádakkal mérik. Közvetlen és megbízható mérések hiányában a vízfelületi párolgást általában számításokkal határozzák. A számítások többnyire tapasztalati összefüggéseken alapulnak (Meyer képlet). Wild-féle párolgásmérő Piche-féle párolgásmérő A típusú párolgásmérő kád

5 A párolgás sokévi átlagértéke

6 A párolgás mérése Tavak, tározók vagy egyéb vízfelületek párolgási vízveszteségének számítása egyes műszaki hidrológiai feladatoknál elmaradhatatlan. Módszer: Párolgásszámítás Meyer eljárással.

7 A párolgás mérése A Meyer-féle eljárás A Meyer-féle eljárás a tényleges havi párolgás meghatározására alkalmas. P [ E t') e] ( + b w) = a 1 ( (mm/hónap) P = a havi párolgás összege (mm/hó) E = a vízhőmérséklettől függő közvetlenül a vízfelszín felett lévő légréteg telítési páratartalma (g/m 3 ),melyet a t' [ C] havi közepes vízhőmérséklet alapján határoznak meg e = tényleges páratartalom (g/m 3 ) (adott hőmérsékleten mennyi a levegő páratartalma) w = havi közepes szélsebesség (m/s) a,b = állandók (értéke éghajlati és földrajzi körülményeink között 11 és 0,2)

8 Feladat Az elpárolgott vízmennyiség értékeit a következőképpen számíthatjuk: V P [10 3 m 3 ] = P [mm] A[km 2 ] (10 3 m 3 ) Feladat 1. Meghatározandók egy Székesfehérvár mellett létesített tározó1966. évi tényleges havi párolgásösszegei (három hónap), valamint a negyedéves párolgásösszeg. A tározó felszíne: A = 4,8 km 2

9 Feladat

10 Feladat A vízfelszín havi közepes hőmérsékletei alapján meghatározhatók a hozzátartozó telítettségi nedvességtartalom E(t') [g/m 3 ] értékei is.

11 Evapotranspiráció A talaj és növény rendszert jellemző evapotranszspirációnak két lehetséges értéke van: - potenciális evapotranszspiráció és - tényleges evapotranszspiráció Potenciális evapotranszspiráció: Amikor a víz hiánya nem korlátozza a növény transpirációját és a talaj evaporációját (Pl.: nagyobb esők után). Tényleges evapotranszspiráció: A csapadék évi, vagy tenyészidőszaki mennyisége meghatározza az elpárologtatható víz mennyiségét. A tényleges evapotranspiráció a növényállomány korlátozott vízfogyasztása.

12 Evapotranspiráció Antal-módszer: Potenciális evapotranspiráció: 0, 7 4, 8 PET = 0, 74 ( E e ) (1 + α T ) mm / ahol E a telítési páranyomás, e a napi átlagos páranyomás, α a levegő hőkitágulási együtthatója, T a napi középhőmérséklet. Tényleges evapotranspiráció: nap ahol ET p a potenciális evapotranspiráció; b az ún. biológiai konstans; w a relatív talajnedvesség. ahol W a talaj tényleges víztartalma; W hv a holtvíztartalom; W dv a hasznosítható víztartalom (diszponibilis). Feladat 2. Egy terület potenciális és tényleges evapotranspirációjának számítása.

13 Feladat Beadandó feladat részei: 1) A Meyer-féle eljárás rövid ismertetése, számolás rövid leírása + táblázat + grafikon 2) Antal-módszer rövid ismertetése Penman-módszer Tanner és Fuchs módszere Szász-féle módszer Thorntwait-módszer Turc-módszer Rövid összefoglaló a különböző módszerekről.

14 A párolgás mérése Irodalom: Szász Gábor Tőkei László: Meteorológia Vermes László: Vízgazdálkodás Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései

Hasonló dokumentumok

A felhőzet megfigyelése

TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs