Agroökológiaés agrometeorológia

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Agroökológiaés agrometeorológia"

Kristóf Hajdu
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológiaés agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés)

2 A talaj agrometeorológiája: talajnedvesség és a talajok hőháztartása

3 A talajnedvesség szerepe közvetlen kapcsolat a talaj szilárd és légnemű fázisával, a növényzet gyökérrendszerével mennyisége, mozgékonysága és mennyisége, mozgékonysága és kémiai összetétele befolyásolja a talaj termékenységét

gyökérrendszerével mennyisége, mozgékonysága és

4 Nedvességformák a talajban I. Kötött víz II. Kapilláris víz 1. Szerkezeti víz (kémiailag kötött ) 2. Adszorbeált víz (fizikailag kötött) a) Erősen kötött víz b)lazán kötött víz 1. Támaszkodó kapilláris víz 2. Függő kapilláris víz 3. Elkülönült (izolált) kapilláris víz III. Szabad víz 1. Kapillárisgravitációs víz 2. Gravitációs víz 3. Talajvíz 4. Vízgőz Talaj-víz-növény kapcsolatrendszerben 1. Holtvíz (HV) (növények számára nem hasznosítható, gyökér szívóerejénél erősebben kötött) 2. Hasznosítható (diszponibilis) víz (DV) (növények számára hozzáférhető)

Elkülönült (izolált) kapilláris víz III. Szabad víz 1. Kapillárisgravitációs víz 2. Gravitációs víz 3. Talajvíz 4.

5 A talajnedvesség mérése 1. Mértékegységek a) tömeg % : a talajminta grammokban kifejezett nedvességtartalma 100 g talajra vonatkoztatva b) térfogat % : azt mutatja, hogy 100 cm 3 talajban hány cm 3 nedvesség van c) mm: 1 tf%= 1mm nedvességet jelent 10 cm vastag rétegben d) m 3 /ha: 1 mm vízborítás 1 ha-on= liter = 10 m 3, ezért a mm-ben kifejezett mennyiséget 10-zel szorozva megkapjuk a m 3 /ha-bankifejezett mennyiséget e) víztelítettségi % (relatív víztartalom %) : adott nedvességtartalomnál a pórustér hány %-a van vízzel, ill. levegővel kitöltve

hogy 100 cm 3 talajban hány cm 3 nedvesség van c) mm: 1 tf%= 1mm nedvességet jelent 10 cm vastag rétegben d) m 3 /ha: 1 mm vízborítás 1

6 2. Módszerek a) Szárítószekrényes (gravimetrikus) N t% = G n G G sz sz *100 N t% G n t% = nedvességtartalom tömeg %-ban = nedves talajminta tömeget G sz = száraz talajminta tömege. b) Tenziométeres A nyomásmérés mechanikus úton történik. Mérési tartomány: 0-99 cbar. A standard tenziométerek cm hosszúságban kaphatók. Jet-fill tenziométerek

talajminta tömege. b) Tenziométeres A nyomásmérés mechanikus úton történik.

7 c) TDR (Time Domain Reflectometry) talaj-nedvesség mérők 12 cm-es vagy 20 cm-es szonda rudak volumetrikusvíztartalom és öntözési menedzsment mód d) Neutronszóródásos (γ-sugár-gyengítéses) Rendkívül pontos talajnedvesség mérés gyorsneutronok H atomokon ütköznek érzékelő a talajban A visszavert lassú neutronok száma arányos a vízmolekulák számával, vagyis a talajnedvességgel.

(γ-sugár-gyengítéses) Rendkívül pontos talajnedvesség mérés gyorsneutronok H atomokon

8 e) Dielektromos állandó mérése a kondenzátor lemezek közötti vezetőképesség a lemezek közötti talaj nedvességtartalmával szorosan összefügg +egyszerű és gyors eljárás -nagy sótartalmú pl. szikes talajokon a mérés megbízhatatlan AQUATERR talajnedvesség mérő kézi működtetésű nyomószonda a mérendő talajnedvességgel arányosan a dielektromos állandó mérhető

9 A talaj vízkapacitása Vízkapacitás: az a vízmennyiség, amit a talaj különböző körülmények között befogadni és/vagy visszatartani képes Szabadföldi (VK sz ) Maximális (VK max ) Minimális (VK min ) VK sz VK min Kapilláris (VK kap ) (10 cm magas oszlopban)

visszatartani képes Szabadföldi (VK sz ) Maximális (VK max )

10 A talajok nedvességforgalma 1. Beszivárgás Szakaszai: 1. Felületi beázás, a talajfelszín benedvesedése, a víz összegyülekezése a felszíni egyenlőtlenségekben. 2. Gravitációs beszivárgása nagy pórusok, repedések, a gyökér-és állatjáratok feltöltődését jelenti. Ezzel egy időben, esetleg időben kissé eltolódva történik a kapilláris beszivárgás a kisebb járatokba. 3. Beszivárgás a réteg teljes telítődése esetén, amikor a beszivárgás minimumra csökken, lassan megállapodik és gyakorlatilag egy állandó értéket vesz fel. A Horton féle beszivárgási modell

Gravitációs beszivárgása nagy pórusok, repedések, a gyökér-és állatjáratok feltöltődését jelenti.

11 Vízbefogadás szakaszai: 1) Vízelnyelés 2) Áteresztés-vezetés Beázási profilok

12 A nedvesség eloszlása a talaj profilban 1=eredeti nedvességprofil, 2= közvetlenül a vízadagolás megszüntetése után, 3=a víz szétoszlása után (24 óra múlva) 4= 3nappal a beázás után; A = vályog; B= homokos vályogtalaj

megszüntetése után, 3=a víz szétoszlása után (24 óra

13 A nedvesség eloszlása a talaj profilban A talajnedvesség mélység szerinti profiljának évi menete száraz (a) és nedves (b) évjáratban

14 2. Száradás Oka: evaporáció (talaj párolgása) transzspiráció (növények párologtatása) növényzettel borított területen - evapotranszspiráció Befolyásolja: talaj mozgékony vízkészlete és kapilláris vezetőképessége légmozgás(szél) felszínt érő hősugárzás intenzitása és időtartama növényzet (faj-fajta, fejlettségi állapot, állománysűrűség)

talaj mozgékony vízkészlete és kapilláris vezetőképessége légmozgás(szél) felszínt

15 A párolgás folyamata

16 A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke és egymáshoz viszonyított mennyisége (a vízmérlegek) alapján lehet megállapítani. Egy terület egyszerűsített vízmérlege a következő elemekből áll: [P M + P m +RO + +RO u+ + CR+I] [ET+ RO - + RO u- + DP +In] = ΔR M m + u+ - u- P M = hulló csapadék P m = felszín közelében képződő csap. RO + = felszíni hozzáfolyás RO u+ = felszín alatti hozzáfolyás CR= kapilláris vízemelés I= öntözővíz ET= párolgás RO - = felszíni elfolyás RO u- = felszín alatti elfolyás DP= mély leszivárgás In= növények által felfogott víz (intercepció) ΔR= a talaj /levegő rendszer vízkészletében beállt változás

17 A talaj vízforgalmának és vízmérlegének elemei

18 A talajok vízforgalmának alaptípusai: Erős felszíni lefolyás típusa Kilúgozásos típus Egyensúlyi vízmérleg típusa Párologtató vízforgalmi típus

19 A talajok vízgazdálkodása Vízgazdálkodás Talajtermékenység Termesztett növények víz- és levegőellátottsága Talaj biológiai aktivitása Agrotechnikai módszerek meghatározása (cél: termékenység fokozása) Pl. talajművelés, öntözés, vízelvezetés, talajjavítás

aktivitása Agrotechnikai módszerek meghatározása (cél:

21 Szerepe: A talajok hőháztartása növények csírázása, növekedése, légzése, tápanyagfelvétele mikrobiológiai folyamatok intenzitása tápanyagfeltáródás üteme talajképződés folyamatainak sebessége A talaj hőmérsékletét befolyásolja: beérkező és távozó hő egyensúlya talaj hőtani jellemzőit kialakító tulajdonságok

22 A talaj hőtani jellemzői a) Fajlagos hőkapacitás (C) (egységnyi térfogatú vagy tömegű talaj hőmérsékletét 1 C-kal emeli) b) Hővezetőképesség (λ) (egységnyi hőm.-igradiens esetén, a talaj egységnyi keresztmetszetű felületén 1 sec. alatt áramlik át) c) Hőmérsékletvezető képesség (K T ) hődiffuzivitás (egységnyi hőm.-i gradiens hatására időegység alatt hány C-kal változik meg a talajhőmérséklet) Hőáramlás a talajban a) Hősugárzás (elektromágneses, talajfelszínen) b) Hővezetés (részecskék, hőmérsékleti gradiens) c) Hőáramlás (konvekció) (áramló folyadékkal vagy gázzal)

23 Érkező energia forrása: a) napsugárzás (inszoláció): 45%-a jut le intenzitása függ: - földrajzi helyzet - tengerszint feletti magasság - lejtős területen kitettség befolyásolja: - növényi fedettség -talajfelszín színe és szerkezete b) talajban lejátszódó kémiai és biológiai folyamatok c) kéreg mélyebb rétegeiből hővezetéssel érkező geotermikus energia (geotermikus gradiens) átlagban 33 m-ként 1 C nálunk m-ként 1 C

24 Hőveszteség: -atmoszférába történő hosszú hullámhosszú sugárzás - talajfelszínről történő párolgás -mélyebb rétegekbe történő hővezetés Hőfelvevő képesség függ: Hőfelvevő képesség függ: - víz- és levegőtartalom -hővezető képesség száraz talaj: C cm -1 min -1 nedves talaj: C cm -1 min -1 -talajt borító élő és élettelen anyagok (növényzet, avar, hó) - kitettség, lejtőszög

25 A talajhőmérséklet napi és éves menete A talajhőmérséklet időbeli fáziseltolódása és mélységi profilja az év folyamán

26 Talajhőmérséklet mérése - Talajhőmérők Cél: talajhőmérséklet különböző mélységekben való meghatározása Elhelyezési mélység alapján: A) Felszíni talajhőmérők leolvasás naponta UTC

27 B) Mélységi talajhőmérők leolvasás naponta 12 UTC

28 A talajok hőgazdálkodása Befolyásolja: talaj szerkezete talaj víztartalma talaj levegőzöttsége Laza szerkezetű, levegős talaj gyorsan felmelegszik, de gátolja az alsóbb rétegek felmelegedését és lehűlését nagy, de kis mélységig terjedő hőmérsékletingadozás Aprómorzsás felszín csökkenti a talaj felmelegedését gátolja a gyors hőmérsékletváltozást

29 Különböző talajtípusok hőgazdálkodása Homoktalajok Vályogtalajok Agyagtalajok Kis belső felület Kis vízmennyiséget ( mm/m) képesek visszatartani mm/m víz visszatartása a nehézségi erővel szemben Nagy az abszorbeáló felület mm/m víz visszatartása Kicsi hővezető képesség és hőkapacitás Szélsőséges hőmérsékletek kialakulása a felső talajrétegben Harmonikus hővezető képesség és hőkapacitás Kiegyenlített hőmérsékletek Leghosszabb tenyészidőszak Magas hővezető képesség és hőkapacitás Hideg talajok Legrövidebb tenyészidőszak

30 Hőháztartási egyenleg = R n A felszínen maradó energia felhasználása R n = Q Q Q LE t lev. Q F Q LE : párolgásra fordított energia (kb. 70%) Q T : a talaj felmelegítésére fordított energia (kb %) Q L : a levegő felmelegítésére fordított energia (kb %) Q F : a fotoszintézisben megkötött energia (1% alatt)

31 Talajhőmérséklet hétköznapi alkalmazásban Izotermikus talajrétegfogalma Magyarország: 10 C m mélyen Talajfagy határa - vízvezeték helye Mezőgazdasági jelentőség: Vetési időpont tavasz Kelés intenzitása Víz- és tápanyag-felvétel - folyamatos

32 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati