Agroökológiaés agrometeorológia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Agroökológiaés agrometeorológia"

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológiaés agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés)

2 A talaj agrometeorológiája: talajnedvesség és a talajok hőháztartása

3 A talajnedvesség szerepe közvetlen kapcsolat a talaj szilárd és légnemű fázisával, a növényzet gyökérrendszerével mennyisége, mozgékonysága és mennyisége, mozgékonysága és kémiai összetétele befolyásolja a talaj termékenységét

4 Nedvességformák a talajban I. Kötött víz II. Kapilláris víz 1. Szerkezeti víz (kémiailag kötött ) 2. Adszorbeált víz (fizikailag kötött) a) Erősen kötött víz b)lazán kötött víz 1. Támaszkodó kapilláris víz 2. Függő kapilláris víz 3. Elkülönült (izolált) kapilláris víz III. Szabad víz 1. Kapillárisgravitációs víz 2. Gravitációs víz 3. Talajvíz 4. Vízgőz Talaj-víz-növény kapcsolatrendszerben 1. Holtvíz (HV) (növények számára nem hasznosítható, gyökér szívóerejénél erősebben kötött) 2. Hasznosítható (diszponibilis) víz (DV) (növények számára hozzáférhető)

5 A talajnedvesség mérése 1. Mértékegységek a) tömeg % : a talajminta grammokban kifejezett nedvességtartalma 100 g talajra vonatkoztatva b) térfogat % : azt mutatja, hogy 100 cm 3 talajban hány cm 3 nedvesség van c) mm: 1 tf%= 1mm nedvességet jelent 10 cm vastag rétegben d) m 3 /ha: 1 mm vízborítás 1 ha-on= liter = 10 m 3, ezért a mm-ben kifejezett mennyiséget 10-zel szorozva megkapjuk a m 3 /ha-bankifejezett mennyiséget e) víztelítettségi % (relatív víztartalom %) : adott nedvességtartalomnál a pórustér hány %-a van vízzel, ill. levegővel kitöltve

6 2. Módszerek a) Szárítószekrényes (gravimetrikus) N t% = G n G G sz sz *100 N t% G n t% = nedvességtartalom tömeg %-ban = nedves talajminta tömeget G sz = száraz talajminta tömege. b) Tenziométeres A nyomásmérés mechanikus úton történik. Mérési tartomány: 0-99 cbar. A standard tenziométerek cm hosszúságban kaphatók. Jet-fill tenziométerek

7 c) TDR (Time Domain Reflectometry) talaj-nedvesség mérők 12 cm-es vagy 20 cm-es szonda rudak volumetrikusvíztartalom és öntözési menedzsment mód d) Neutronszóródásos (γ-sugár-gyengítéses) Rendkívül pontos talajnedvesség mérés gyorsneutronok H atomokon ütköznek érzékelő a talajban A visszavert lassú neutronok száma arányos a vízmolekulák számával, vagyis a talajnedvességgel.

8 e) Dielektromos állandó mérése a kondenzátor lemezek közötti vezetőképesség a lemezek közötti talaj nedvességtartalmával szorosan összefügg +egyszerű és gyors eljárás -nagy sótartalmú pl. szikes talajokon a mérés megbízhatatlan AQUATERR talajnedvesség mérő kézi működtetésű nyomószonda a mérendő talajnedvességgel arányosan a dielektromos állandó mérhető

9 A talaj vízkapacitása Vízkapacitás: az a vízmennyiség, amit a talaj különböző körülmények között befogadni és/vagy visszatartani képes Szabadföldi (VK sz ) Maximális (VK max ) Minimális (VK min ) VK sz VK min Kapilláris (VK kap ) (10 cm magas oszlopban)

10 A talajok nedvességforgalma 1. Beszivárgás Szakaszai: 1. Felületi beázás, a talajfelszín benedvesedése, a víz összegyülekezése a felszíni egyenlőtlenségekben. 2. Gravitációs beszivárgása nagy pórusok, repedések, a gyökér-és állatjáratok feltöltődését jelenti. Ezzel egy időben, esetleg időben kissé eltolódva történik a kapilláris beszivárgás a kisebb járatokba. 3. Beszivárgás a réteg teljes telítődése esetén, amikor a beszivárgás minimumra csökken, lassan megállapodik és gyakorlatilag egy állandó értéket vesz fel. A Horton féle beszivárgási modell

11 Vízbefogadás szakaszai: 1) Vízelnyelés 2) Áteresztés-vezetés Beázási profilok

12 A nedvesség eloszlása a talaj profilban 1=eredeti nedvességprofil, 2= közvetlenül a vízadagolás megszüntetése után, 3=a víz szétoszlása után (24 óra múlva) 4= 3nappal a beázás után; A = vályog; B= homokos vályogtalaj

13 A nedvesség eloszlása a talaj profilban A talajnedvesség mélység szerinti profiljának évi menete száraz (a) és nedves (b) évjáratban

14 2. Száradás Oka: evaporáció (talaj párolgása) transzspiráció (növények párologtatása) növényzettel borított területen - evapotranszspiráció Befolyásolja: talaj mozgékony vízkészlete és kapilláris vezetőképessége légmozgás(szél) felszínt érő hősugárzás intenzitása és időtartama növényzet (faj-fajta, fejlettségi állapot, állománysűrűség)

15 A párolgás folyamata

16 A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke és egymáshoz viszonyított mennyisége (a vízmérlegek) alapján lehet megállapítani. Egy terület egyszerűsített vízmérlege a következő elemekből áll: [P M + P m +RO + +RO u+ + CR+I] [ET+ RO - + RO u- + DP +In] = ΔR M m + u+ - u- P M = hulló csapadék P m = felszín közelében képződő csap. RO + = felszíni hozzáfolyás RO u+ = felszín alatti hozzáfolyás CR= kapilláris vízemelés I= öntözővíz ET= párolgás RO - = felszíni elfolyás RO u- = felszín alatti elfolyás DP= mély leszivárgás In= növények által felfogott víz (intercepció) ΔR= a talaj /levegő rendszer vízkészletében beállt változás

17 A talaj vízforgalmának és vízmérlegének elemei

18 A talajok vízforgalmának alaptípusai: Erős felszíni lefolyás típusa Kilúgozásos típus Egyensúlyi vízmérleg típusa Párologtató vízforgalmi típus

19 A talajok vízgazdálkodása Vízgazdálkodás Talajtermékenység Termesztett növények víz- és levegőellátottsága Talaj biológiai aktivitása Agrotechnikai módszerek meghatározása (cél: termékenység fokozása) Pl. talajművelés, öntözés, vízelvezetés, talajjavítás

20

21 Szerepe: A talajok hőháztartása növények csírázása, növekedése, légzése, tápanyagfelvétele mikrobiológiai folyamatok intenzitása tápanyagfeltáródás üteme talajképződés folyamatainak sebessége A talaj hőmérsékletét befolyásolja: beérkező és távozó hő egyensúlya talaj hőtani jellemzőit kialakító tulajdonságok

22 A talaj hőtani jellemzői a) Fajlagos hőkapacitás (C) (egységnyi térfogatú vagy tömegű talaj hőmérsékletét 1 C-kal emeli) b) Hővezetőképesség (λ) (egységnyi hőm.-igradiens esetén, a talaj egységnyi keresztmetszetű felületén 1 sec. alatt áramlik át) c) Hőmérsékletvezető képesség (K T ) hődiffuzivitás (egységnyi hőm.-i gradiens hatására időegység alatt hány C-kal változik meg a talajhőmérséklet) Hőáramlás a talajban a) Hősugárzás (elektromágneses, talajfelszínen) b) Hővezetés (részecskék, hőmérsékleti gradiens) c) Hőáramlás (konvekció) (áramló folyadékkal vagy gázzal)

23 Érkező energia forrása: a) napsugárzás (inszoláció): 45%-a jut le intenzitása függ: - földrajzi helyzet - tengerszint feletti magasság - lejtős területen kitettség befolyásolja: - növényi fedettség -talajfelszín színe és szerkezete b) talajban lejátszódó kémiai és biológiai folyamatok c) kéreg mélyebb rétegeiből hővezetéssel érkező geotermikus energia (geotermikus gradiens) átlagban 33 m-ként 1 C nálunk m-ként 1 C

24 Hőveszteség: -atmoszférába történő hosszú hullámhosszú sugárzás - talajfelszínről történő párolgás -mélyebb rétegekbe történő hővezetés Hőfelvevő képesség függ: Hőfelvevő képesség függ: - víz- és levegőtartalom -hővezető képesség száraz talaj: C cm -1 min -1 nedves talaj: C cm -1 min -1 -talajt borító élő és élettelen anyagok (növényzet, avar, hó) - kitettség, lejtőszög

25 A talajhőmérséklet napi és éves menete A talajhőmérséklet időbeli fáziseltolódása és mélységi profilja az év folyamán

26 Talajhőmérséklet mérése - Talajhőmérők Cél: talajhőmérséklet különböző mélységekben való meghatározása Elhelyezési mélység alapján: A) Felszíni talajhőmérők leolvasás naponta UTC

27 B) Mélységi talajhőmérők leolvasás naponta 12 UTC

28 A talajok hőgazdálkodása Befolyásolja: talaj szerkezete talaj víztartalma talaj levegőzöttsége Laza szerkezetű, levegős talaj gyorsan felmelegszik, de gátolja az alsóbb rétegek felmelegedését és lehűlését nagy, de kis mélységig terjedő hőmérsékletingadozás Aprómorzsás felszín csökkenti a talaj felmelegedését gátolja a gyors hőmérsékletváltozást

29 Különböző talajtípusok hőgazdálkodása Homoktalajok Vályogtalajok Agyagtalajok Kis belső felület Kis vízmennyiséget ( mm/m) képesek visszatartani mm/m víz visszatartása a nehézségi erővel szemben Nagy az abszorbeáló felület mm/m víz visszatartása Kicsi hővezető képesség és hőkapacitás Szélsőséges hőmérsékletek kialakulása a felső talajrétegben Harmonikus hővezető képesség és hőkapacitás Kiegyenlített hőmérsékletek Leghosszabb tenyészidőszak Magas hővezető képesség és hőkapacitás Hideg talajok Legrövidebb tenyészidőszak

30 Hőháztartási egyenleg = R n A felszínen maradó energia felhasználása R n = Q Q Q LE t lev. Q F Q LE : párolgásra fordított energia (kb. 70%) Q T : a talaj felmelegítésére fordított energia (kb %) Q L : a levegő felmelegítésére fordított energia (kb %) Q F : a fotoszintézisben megkötött energia (1% alatt)

31 Talajhőmérséklet hétköznapi alkalmazásban Izotermikus talajrétegfogalma Magyarország: 10 C m mélyen Talajfagy határa - vízvezeték helye Mezőgazdasági jelentőség: Vetési időpont tavasz Kelés intenzitása Víz- és tápanyag-felvétel - folyamatos

32 Köszönöm a figyelmet!

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás

A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás Vízmozgás a talajban Víz megkötése, visszatartása a talajban: Talajnedvesség egy része a szemcsék felületéhez tapadva,

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A hidrológiai körfolyamat elemei; beszivárgás 9.lecke Intercepció A lehulló csapadék

Részletesebben

A talajok vízgazdv. mozgékonys eloszlása sa jellemzi, kenységgel, termékenys. aktivitását

A talajok vízgazdv. mozgékonys eloszlása sa jellemzi, kenységgel, termékenys. aktivitását A talajok vízgazdv zgazdálkodása a tárolt t víz v z mennyisége, mozgékonys konysága, eloszlása sa jellemzi, szoros összefüggésben van a termékenys kenységgel, döntően befolyásolja a talaj biológiai aktivitását

Részletesebben

Vízgazdálkodástan Párolgás

Vízgazdálkodástan Párolgás Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai

Részletesebben

A talajnedvesség mérés módszerei és a mérési eredmények hasznosíthatósága

A talajnedvesség mérés módszerei és a mérési eredmények hasznosíthatósága A talajnedvesség mérés módszerei és a mérési eredmények hasznosíthatósága Fiala Károly Fehérváry István Magyar Hidrológia Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen 2016.07.06. Talajnedvesség tf %

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1421 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

Agroökológia és agrometeorológia

Agroökológia és agrometeorológia DEBRECENI EGYETEM - ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc. II. évfolyam Levelező tagozat - Partium Meteorológiai sugárzástan

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

A hazai öntözés gyakorlatának fejlesztése a talajnedvesség mérés módszereinek tükrében

A hazai öntözés gyakorlatának fejlesztése a talajnedvesség mérés módszereinek tükrében A hazai öntözés gyakorlatának fejlesztése a talajnedvesség mérés módszereinek tükrében XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS SZOMBATHELY 2015. július 1-3. Fiala Károly ATIVIZIG Vízgazdálkodás Vízgazdálkodás fogalma:

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Talaj-növény-mikroorganizmusok rendszer és öntözés kapcsolata

Talaj-növény-mikroorganizmusok rendszer és öntözés kapcsolata ORSZÁGOS ÖNTÖZÉSI NAP KONFERENCIA ÉS SZAKKIÁLLÍTÁS Talaj-növény-mikroorganizmusok rendszer és öntözés kapcsolata Posta Katalin egyetemi tanár, MTA doktora SzIE, Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar Gödöllő

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

Az öntözési rend Az öntözési rend a víznorma és az öntözési forduló meghatározását jelenti, mely termőtájanként, növényenként, talajtípusonként, öntözőgépenként változik. Kialakításának célja a vizet olyan

Részletesebben

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)

Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1223 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. 2015. június 17. OVF, Budapest

Dr. Tóth Árpád. 2015. június 17. OVF, Budapest Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. június 17. OVF, Budapest A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro- és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben)

Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) (-) (-) (+) (+) (+/-) (+) Épületek hővesztesége Filtrációs hőveszteség: szabályozatlan szellőztetésből, tőmítetlenségekből származó légcsere Transzmissziós

Részletesebben

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati

Részletesebben

A meteorológiai modellek talajtani megalapozása térinformatikai módszerek segítségével

A meteorológiai modellek talajtani megalapozása térinformatikai módszerek segítségével A meteorológiai modellek talajtani megalapozása térinformatikai módszerek segítségével Tanszéki konzulens: Dr. Jancsó Tamás Külső konzulens: Dr. Geresdi István 2006 Időszerűség A talaj és a légkör közötti

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Agroökológia és agrometeorológia

Agroökológia és agrometeorológia DEBRECENI EGYETEM - ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ Agroökológia és agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc. II. évfolyam Nappali és levelező tagozat Meteorológiai sugárzástan

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Öntözéses növénytermesztés. Dr. Ormos László főiskolai docens Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

Öntözéses növénytermesztés. Dr. Ormos László főiskolai docens Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus Öntözéses növénytermesztés Dr. Ormos László főiskolai docens Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus A talaj A földkéreg legfelső, laza, szilárd, termékeny (víz+tápanyag) takarója. A talaj olyan három fázisú,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II.

A Föld pályája a Nap körül. A világ országai. A Föld megvilágítása. A sinus és cosinus függvények. A Föld megvilágítása I. A Föld megvilágítása II. Föld pályája a ap körül TVSZI TL TVSZ PJEGYELŐSG Márc. 21. világ országai P TLI PFORULÓ ec. 21. YÁRI PFORULÓ Jún. 22. ŐSZ YÁR ŐSZI PJEGYELŐSG Szept. 23. sinus és cosinus függvények III. Föld megvilágítása

Részletesebben

11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba

11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba 11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása Dr. Varga Csaba A talaj vízforgalmának jellemzői A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke, s egymáshoz viszonyított

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag: 2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Korszerű -e a hő h tá ro s? T th ó Zsolt

Korszerű -e a hő h tá ro s? T th ó Zsolt Korszerű-e ű a hőtárolás? Tóth Zsolt 1. Mikor beszélünk hőtárolásról? 1.Könnyűszerkezet 2.Nehéz szerkezet 1. Fogalmak? 1. Hőtároló tömeg 2. Hő kapacitás 3. Hővezető képesség 4. Aktív tömeg 5. Hő csillapítás

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE A VÍZGAZDÁLKODÁS METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Budapest, 2016. november 24-25. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos, Pósa

Részletesebben

Talajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata

Talajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudomány MSc. Talajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata Készítette: Husovszky Judit Témavezető: Dr. Varga Imre

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Az öntözés tízparancsolata

Az öntözés tízparancsolata 1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október okl. környezetmérnök Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék Egy hulladéklerakó sematikus ábrája Zárószigetelő rendszer Hulladék Csurgalékvíz-elvezető rendszer Aljzatszigetelő rendszer

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest Az előadás tartalmi vázlata Miért érdekes a talajnedvesség? Talajnedvesség definíciója, mértékegységei; Talajnedvesség-mérés

Részletesebben

Alépítményi és felszíni vízelvezetések

Alépítményi és felszíni vízelvezetések Alépítményi és felszíni vízelvezetések A vízelvezetésről általában A talajban és a felszínen megtalálható különbözõ megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek az épületeinkre. Az épületet érõ nedvességhatások

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Projektfeladatok 2014, tavaszi félév

Projektfeladatok 2014, tavaszi félév Projektfeladatok 2014, tavaszi félév Gyakorlatok Félév menete: 1. gyakorlat: feladat kiválasztása 2-12. gyakorlat: konzultációs rendszeres beszámoló a munka aktuális állásáról (kötelező) 13-14. gyakorlat:

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT. ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mikroöntözés jelentősége. 37.lecke MIKROÖNTÖZÉS Legfőbb jellemzője: az állandóan telepített

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN

KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN Tóth Gergely ELTE Kémiai Intézet Látványos kémiai kísérletek ALKÍMIA MA sorozat részeként 2013. január 31. Hőközlés hatására hőmérsékletváltozás azonos tömegű

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek

A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó

Részletesebben

Ellenáramú hőcserélő

Ellenáramú hőcserélő Ellenáramú hőcserélő Elméleti összefoglalás, emlékeztető A hőcserélő alapvető működésével és az egyszerűsített számolásokkal a Vegyipari műveletek. tárgy keretében ismerkedtek meg. A mérés elvégzéséhez

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése Ács 1 F., Breuer 1 H., Horváth 2 Á., Laza 1 B. and Rajkai 3 K. 1 ELTE, Pázmány Péter sétány 1/A., Budapest 2 OMSz, Vitorlás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A. Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles

Részletesebben