|
|
- Gábor Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az öntözési rend Az öntözési rend a víznorma és az öntözési forduló meghatározását jelenti, mely termőtájanként, növényenként, talajtípusonként, öntözőgépenként változik. Kialakításának célja a vizet olyan gyakorisággal és mennyiségben kijuttatni, hogy a növények terméscsökkenése, a minőség romlása megelőzhető legyen. Tervezése nem hagyatkozhat a termelő érzékszervi megállapításaira vagy több éves rutinra. A csapadék területi és időbeli eloszlásában igen nagyok a különbségek. Az Alföld közepén (Szolnok) az átlagos évi (az évek adatai alapján) csapadékösszeg 52 mm, a legnagyobb értéke 713 mm, a legkisebb 302 mm. Tenyészidőszakban az átlagos évi csapadékösszeg 302 mm, legnagyobb értéke 78 mm, legkisebb 115 mm. Ugyancsak rendkivűl változatos lehet a légköri szárazság - a levegő relatív nedvességtartalma 30 százalékra, vagy ez alá süllyed megjelenése, melynek csökkentése szintén az öntözés célja. A légköri aszály leggyakrabban júliusban és augusztusban tapasztalható, évente átlagosan alkalommal fordul elő, naponkénti tartama 3-5 óra és többnyire 2-5 napig tart. Az öntözés időpontjának és a víz mennyiségének megállapításához mérések, számítások végzése szükséges. Az öntözés időpontja az időjárási viszonyoktól (napsugárzás tartama, a levegő hőmérséklete, relatív páratartalma, a szél sebessége, csapadék mennyisége), a talajban rendelkezésre álló víz mennyiségétől, a növény igényétől függ. A szemiarid és szubhumid klímán viszonylag gyakori a csapadék az öntözési idény során, melyet számításba kell vennünk. Az 5 mm alatti egyszeri csapadék érdemben nem befolyásolja a talaj víztartalmát. Az evaporáció a szabad felszín párolgása, mely függ a hőmérséklettől, a levegő mozgásától és páratartalmától, fizikai folyamat. Hazánkban július-augusztusban az átlagos szabadföldi evaporáció napi 5 mm körül alakul, maximumként 7 mm-t is mértek. A transzspiráció a növény párologtatása mely szintén függ a fenti tényezőktől, de a változása azokkal nem lineáris mivel a növény légzőnyílásai segítségével szabályozza saját vízleadását. Folyamatait nemcsak a légköri, hanem biológiai tényezők, valamint a talaj jellemzői is jelentősen befolyásolják. A transzspiráció mérése szántóföldi körülmények között igen nehézkes, ezért a növény vízleadását a hasonló körülmények közötti evaporáció megállapítása és növényenkénti módosító tényező alkalmazásával próbálják meghatározni. Az evapotranszspiráció (ET) a növényállomány párologtatása, egyenlő azzal a vízmennyiséggel, amely pára formájában hagyja el a növénytermesztési teret. A ET értéke magában foglalja a teljes, legalább 1 ha nagyságú növényállomány vízfogyasztását, amennyiben a növények fejlődése, növekedése nem korlátozott a nem kielégítő vízellátás (többlet, vagy hiány) miatt, az állomány egészséges és elegendő tápanyag áll rendelkezésre. Amennyiben a növények teljesen takarják a felszínt, úgy a talaj párolgása összevetve a növényzettel elhanyagolható, értéke 5 % alatti. A kijuttatandó öntözővíz mennyisége az utóbbi esetben egyenlőnek vehető a transzspiráció, a növények párologtatási értékével. Az öntözés kezdési idejének meghatározása Az érzékszervi módszer a talaj, a növény, az időjárás tapasztalati adatainak, jelenségeinek megfigyelésén alapszik. A gazdálkodó látja a talaj, termesztőközeg száradását, a növény leveleinek lankadását, vagy megemeli a konténeres növényt a víztartalom megbecsülésére és tapasztalata, ismeretei alapján dönt az öntözés megindításáról. A módszer általánosan használt annak ellenére, hogy a vízadagolás számos problémával jár. Az ember nehezen tudja megbecsülni a talaj aktuális nedvesség tartalmát, a lankadás már streszt jelent
2 és korlátozza a növényt a maximális termés kifejlesztésében. További hátrány az állandó jelenlét igénye, a gazdálkodónak nap mint nap többször meg kell tekinteni az állományt. A talaj nedvességtartalmának folyamatos mérése a legpontosabb módszer az öntözővízigény meghatározásra. A mintavételes megoldás (a minta tömegének mérése, majd szárítószekrényes szárítása, újabb mérése) azonban sok időt vesz igénybe és nehezen ismételhető. Gyakorlatiasabb módszer néhány növény tenyészedényének mérlegre helyezése és az adatok folyamatos rögzítése. A napi mérések adatai alapján ki tudjuk szűrni a növény növekedéséből adódó változásokat és számíthatjuk a teljes állomány részére szükséges vízmennyiséget. A módszerben nehézséget jelent a folyamatos adatrögzítési igény, a reprezentatív egyedek kiválasztása. Az eletronikus, hibrid vagy mechanikus időkapcsolókkal beállíthatjuk az öntözés kezdetét, időtartamát vagy mindkét paramétert. A termesztő közeget öntözhetjük naponta többszöri, vagy napi-több napi gyakorisággal, mely függ a közegtől, a növény igényétől. Lehetséges érzékelő beépítése, mely jelet ad a kívánt mélységű benedvesedés esetén, vagy víz elfolyásának megindulásáig üzemben tartja az öntözőberendezést. Egyszerűbb esetben mechanikus kapcsolón meghatározzuk a be- és kikapcsolás időpontját. Ez utóbbi módszernél vegyük figyelembe a szezonálisan változó evaporációt, a növény fejlődését és ezek alapján növeljük-csökkentsük az öntözés időtartamát. Amennyiben döntési lehetőség van, válasszunk minél nagyobb napi öntözésszámot lehetővé tevő berendezést. Nedvességérzékelő adata alapján szintén irányíthatjuk az öntözést. A legelterjedtebb a tenzióméter használata. A beszerzésnél ügyeljünk a megfelelő típus kiválasztásra, mivel az eltérő termesztőközeghez más-más kialakítás használható. A tenziométer lehet elektronikus jeladóval szerelt, így közvetlenül indíthatja az öntözőrendszert. Ebben az esetben nagyon fontos a mélységi elhelyezése és összhangja a használt öntözőberendezéssel valamint a kijuttatott vízadaggal. Nagy intenzitású esőztető öntözőrendszer használatakor a gravitációs pórusok is telítődnek vizzel. Az ezekben található víz azonban az öntözés befelyezése után tovább mozog lefelé a talajban, a nedvesített zóna alja a tenzióméter alatt lesz. Csepegtető öntözőrendszer esetében a zóna bővülésére nem kell számítanunk. A talaj dielektromos állandójának mérési elvén működő érzékelők szintén jól hasznosíthatók az öntözőrendszer kézi vagy automatikus indítására. Növényházban, a szántófödi területen érdemes több jellemző helyen, legalább két mélységben elhelyezni az érzékelőket. A nedvességérzékelők telepítése mellett biztonsági megoldások használatára is szükség van. Beépíthető minimális vagy maximális idő eltelte után öntözést indító berendezés, vagy a minimális, maximális öntözési időt behatároló automatika. A nedvességérzékelők felhasználhatók az időautomatikák működésének tiltására is. Párolgási modell alapján méréssel vagy ehhez kapcsolódó számítások végzésével két módszer ismeretes a gyakorlatban. 1. Párolgási kád felállítása az öntözött területen. A transzspiráció, a kijuttatandó öntözővíz mennyiségét meghatározó egyik módszer az evaporációs kádak adatainak felhasználása a tenyészidőszak folyamán. A kád összegzi a napsütés, a szél, a hőmérséklet és a páratartalom hatását a párolgásra az öntözendő növény környezetében. A kád típusának és elhelyezésének jó megválasztásával követhetjük a növények párologtatását. Figyelembe kell venni azonban a növények fejlődési állapotát, valamint a fajok eltérő párologtató képességét, ezért különböző értékű szorzófaktorokat alkalmaznak a számítás során. A nemzetközileg leginkább használt "A" típusú (U.S. Weather Bureau) evaporációs kád kör alakú, átmérője 121 cm és 25, cm (10") mély. Anyaga horganyzott vaslemez. A
3 növényállományban annak szélétől legalább 30 m-rel beljebb, vízszintesen állítsuk fel, így a párolgási feltételek azonosak lesznek a jellemezni kívánt növény körülményeivel. Alátétként farácsot használjunk úgy, hogy a kád alja 15 cm magasságban legyen a talajfelszíntől. Ezzel megakadályozzuk a talajban tárolt hőenergia átadását, pontosabb lesz a mérés. Feltöltéskor a víz 5 cm mélyen legyen a peremtől és ne csökkenjen 7,5 cm-nél mélyebbre. A mérést torzítja, ha madarak isszák a vizet, ennek elkerülésére a kádat fedjük ritkaszövésű hálóval, vagy helyezzünk el egy peremig töltött másik kádat. Ebben az esetben a madarak ezt fogják előnyben részesíteni. A növények párologtatásának meghatározása az alábbi képlet alapján lehetséges: ET c =ET 0 x k c ahol: ET c = a növény párologtatása, mm ET 0 = a kád párolgása, mm k c = növényi faktor A növények párologtatása fejlődésük során jellemző szakaszra osztható, 125 tenyésznappal számolva : 1. kezdeti szakasz (kb.: 10 %-os talajfedettség, 20 nap) k c = 0,35 2. növekedési szakasz (kb.: %-os talajfedettség, 35 nap) k c = 0, teljes kifejlettség (teljes talajfedettség, 0 nap) k c = 5. érési szakasz (30 nap) k c = 0,60 Az 1. és 2. szakasz faktorai valamennyi növénynél azonosnak vehetők, a 3. és. szakasz faktorait a 1. számú táblázat tartalmazza. Az öntözővízszükségletet megkapjuk, ha a növények párologtatását növeljük a talajfelszín párolgásával, valamint a veszteségekkel. Az esőszerű öntözés során fellépő párolgási veszteség számításához a 2. számú táblázat értékei vehetők számításba. Az öntözővízszükséglet számítása: ahol: Öv = öntözővízszükséglet, ET c = a növény párologtatása (mm), E = a talajfelszín párolgása (%), v e = párolgási és egyéb veszteség (%).
4 1. számú táblázat Növények párologtatási faktorai (k c ) különböző fejlődési állapotban (Doorenbus és Pruitt, 198.) növény fejlődési RHmin < 20 % állapot szélsebesség szélsebesség 0-5 m/s 5-8 m/s Burgonya 3 Cukorrépa 3 Dinnye 3 Hagyma 3 Keresztes-virágúak 3 Kukorica 3 Napraforgó 3 Paprika 3 Paradicsom 3 Saláta 3 Uborka 3 RH= relatív páratartalom 5 0,8 5 0,9 0,6 0, ,65 0,9 0,95 5 1, ,1 0,95 0,6 0,35 1, ,65 5 0,8 2. számú táblázat Az esőszerű öntözés párolgási veszteségei szórófej típus öntözési időszak nappal éjszaka kis intenzitású 0 % 20 % i=3-5 mm/h közepes intenzitású 30 % 20 % i=5-15 mm/h nagy intenzitású 20 % 10 % i=15-20 mm/h Példa: paprika öntözése augusztusban, 3. fejlődési szakaszban, szélsebesség kisebb mint 5 m/s, így a növényi faktor 5, az evaporációskád párolgása 5 mm. A talajfelszín fedett, a párolgás 5 %-os, párolgási veszteség a levegőben 30 %. x Öv = 5105, x = 79, mm,, A fenti feltételek mellett a paprika napi öntözővízigénye 7,9 mm, mely 1 m 2 -re 7,9 l, 1 ha-ra számítva 79 m 3 vizet jelent. Öntözés során azt a vízmennyiséget kell kiadagolni, amit a növényállomány az utolsó öntözés óta elpárologtatott, figyelembe véve a lehullott csapadékot is. Többlet kijuttatása esetén a víz mélybe szivárog és elvész a növény számára. Deficit esetén nem érjük el a kívánt eredményt a termés mennyiségében és minőségében. Vegyük azonban figyelembe, hogy a növényállomány vízfogyasztása jelentősen változik a tenyészidőszak folyamán.
5 Az elvégzett vizsgálatok szerint az öntözött növények vízszükségletüket a gyökerezési mélységből különböző mértékben veszik fel. Esőszerű öntözésnél , mikroöntözésnél a felvételi arány, amennyiben a gyökerezési mélységet négy egyenlő részre osztjuk. 2. Az evaporáció meghatározására számos matematikai módszer létezik. A Blaney- Criddle módszer használatához a levegő napi átlagos hőmérsékleti adatainak ismerete szükséges. A többi befolyásoló tényező táblázatból olvasható ki. A radációs módszer használatához a levegő hőmérsékletének és a napsütés időtartamának mérése szükséges. A Penman módszert ott alkalmazhatjuk, ahol a hőmérséklet, szél, napsütés, relatív páratartalom adatok rendelkezésre állnak. Az öntözés időpontjának meghatározására lehetőség van a zöld növény vízpotenciáljának mérése alapján is. A vízzel jól ellátott növény kisebb nyomáson veszít vizet. A mérés eszköze egy nyomáskamra (pressure bomb). A növény levelét, vagy lágy részét gumi tömítőgyűrűbe szorítjuk, úgy hogy a szállító edények láthatók legyenek, majd belehelyezzük a készülékbe. A nyomás előállítását nitrogénpalack szolgálja. A tartályon levő szelepet lassan nyitva a kamrán elhelyezett mérőórán leolvasható az a nyomásérték mikor a szállítóedények végén folyadékcsepp jelenik meg. A folyadékcsepp megjelenése növényenként eltérő nyomás mellett észlelhető, a kapott értéket az előzetes laboratóriumi mérésekkel összevetve megállapítható a növény vízellátottságának szintje és ebből határozhatjuk meg az öntözés kezdésének időpontját. Számítógépes öntözésirányítási rendszerek célja a növények számára szükséges életfeltételek biztosítása, a vízfelhasználás optimalizálása. A vezérlés magában foglalja a szükséges vízmennyiség számítását és adagolását, a tápanyagok, kemikáliák kijuttatását, növényházak esetében a belső klíma szabályozását, valamint meghibásodás esetére jelzőrendszer működtetését. A számításokhoz szükséges kiinduló adatok egyrésze lehet éves idősoros meteorológiai adat. Ezek hátránya, hogy az időjárás évről-évre változik, az átlagos év ritka, az éves ET nagysága %-al eltérhet a ténylegestől. A havi eltérés még nagyob, ± 50 % is lehet. Ezért törekedni kell arra, hogy valamennyi szükséges adat a helyszínen, automatikusan, folyamatosan legyen mérve. Az adatgyűjtés során valamennyi adat rögzítésre kerül, így utólag lehetőség van azok elemzésére. Az angolul tudó érdeklődők részletes és a helyi körülményekhez dekád, vagy havi adatokkal feltölthető IBM PC kompatibilis számítógépen futtatható programot találhatnak a vízfelhasználás számítására és az öntözési fordulók tervezéséhez SMITH,M.: CROPWAT A computer program for irrigation planning and management 5.7. (Irrigation and Drainage Paper 6. FAO, Rome.) című könyvének belső borítójában. A program kézikönyvének magyarnyelvű fordítása és a használatához gyakorlati útmutató a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Vízgazdálkodási Tanszékén (Debrecen) érhető el. A továbbfejlesztett változat (1995. november) a 7.0 jelet kapta. Ennek újdonsága a könnyebb kezelhetőség, a csapadék mennyiségének és a referencia evaporáció megadásához az A típusú kád adatainak napi beviteli lehetősége, a különböző számítások dekádonkénti eredményének közlése. Ezekkel a paraméterekkel a program felhasználása gyakorlati körülmények között is lehetséges. A program lehetőséget ad: - öntözési fordulók tervezésére, változatok készítésére szántóföldi körülmények között, - öntözési programok értékelésére vízfelhasználási és termésnövelési szempontokból,
6 - a termés változásának szimulációjára öntözés nélkül, vagy nem kielégítő mennyiségű víz adagolása esetén. A program ingyenesen letölthető a címről.
Vízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati
RészletesebbenAz öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Precíziós vízgazdálkodás I 145.lecke Precíziós vízgazdálkodás Egy termőhelyen
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenAz öntözés társadalmi megítélése
Az öntözés társadalmi megítélése dr. Tóth Árpád MÖE közgyűlés 2018. 04. 25. Szarvas A víz a Földön - A magyarországi vízgazdálkodási beavatkozások nem befolyásolják a vízhiányos területek ellátottságát.
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG
A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 214-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján Benyhe Balázs ATIVIZIG MHT Vándorgyűlés Szombathely 215. július A talaj nedvességének alakulása a
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 1. szám, 2018 STATISZTIKAI JELENTÉSEK ÖNTÖZÉSJELENTÉS 2017. év Tájékoztató jelentés az öntözésről Tájékoztató jelentés az öntözésről XXI. évfolyam 1. szám, 2018 Megjelenik évente 2018. június
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenÖntözés alapelvei, öntözés napi és éves görbéi. Szőriné Z. Alicja
Öntözés alapelvei, öntözés napi és éves görbéi Szőriné Z. Alicja Klimaat Miért fontos? Klíma Tulajdonságok régebben Gyökér zóna Miért fontos? Klimaat Most Tulajdonságok Klíma Gyökérzóna 90 80 Tábla nedvessége
Részletesebben2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén
2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén BONAFARM CSOPORT Bonafarm Zrt Szántóföldtől az Asztalig Pick Szeged Zrt. Sole-Mizo Zrt. Tevékenységeinkkel megteremtjük a fenntartható fejlődés feltételeit,
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mikroöntözés jelentősége. 37.lecke MIKROÖNTÖZÉS Legfőbb jellemzője: az állandóan telepített
RészletesebbenA felhőzet megfigyelése
TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs
RészletesebbenAz öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenErdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken
Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken Vig Péter, Drüszler Áron, Eredics Attila Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézet A kutatások célja A faállományok ökológiai
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Részletesebbenműszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Dátum: 2018. június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság Aszálykezelés? Futottunk az események után: utólagos aszályelemzések, az aszály számszerűsítése
RészletesebbenAgroökológiaés agrometeorológia
DEBRECENI EGYETEM Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Agroökológiaés agrometeorológia Mezőgazdasági mérnök BSc alapszak (nappali és levelező képzés, partiumi levelező képzés) A talaj
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenAlapozó terepgyakorlat Klimatológia
Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -
RészletesebbenTÁVSZABÁLYZÓ. Kezelési útmutató. KJR-90 típushoz
Kezelési útmutató TÁVSZABÁLYZÓ KJR-90 típushoz Kérjük, hogy használatbavétel előtt figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót Elolvasás után őrizze meg, mert később is hasznos információkat találhat benne.
RészletesebbenDr. Tóth Árpád. 2015. június 17. OVF, Budapest
Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. június 17. OVF, Budapest A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro- és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenNövények élettana. orem.
Növények élettana www.gremon.com Növények Növények élettana élettana A terméshozam maximalizálása érdekében ismernünk kell, milyen módon tarthatjuk a növény vegetatív-generatív állapotát egyensúlyban.
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenMP ROTATOR Alkalmazási segédlet, telepítők számára
MP ROTATOR Alkalmazási segédlet, telepítők számára Érjen el egyenletes csapadékkijuttatást bármilyen szórási szög és bármilyen öntözési távolság mellett. JELEN SEGÉDLET TARTALMAZZA: 1. MP Rotator alkalmazása
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenAszálykárok kezelése a mezőgazdaságban
Aszálykárok kezelése a mezőgazdaságban Tanczné Óvári Csilla osztályvezető Agrárminisztérium DriDanube Nemzeti Aszályszeminárium Budapest, 2019. április 15. A klímaváltozás negatív hatásai a mezőgazdasági
RészletesebbenAX-PH02. 1. Az eszköz részei
AX-PH02 1. Az eszköz részei A. PH/TEMP kapcsoló: üzemmód kapcsoló: állítsa a kapcsolót PH érték, hőmérséklet vagy nedvességtartalom állásba. B. ON gomb: a bekapcsoláshoz nyomja meg a gombot. C. ÉRZÉKELŐ
RészletesebbenEASY RAIN kezelési útmutató
EASY RAIN kezelési útmutató Az Easy Rain egy elemes időkapcsoló, amely 1 mágnesszelep vezérlésére képes. Bármelyik Rain Bird DV, PGA, PEB, és PESB szelepre fölszerelhető. Az Easy Rainnel a legnagyobb üzemi
RészletesebbenBig Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez
Big Data technológiai megoldások fejlesztése közvetlen mezőgazdasági tevékenységekhez Szármes Péter doktorandusz hallgató Széchenyi István Egyetem, MMTDI Dr. Élő Gábor egyetemi docens, Széchenyi István
RészletesebbenSWS 500 HU FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. Megjegyzés: A mobiltelefon nem tartozék.
SWS 500 HU FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV Megjegyzés: A mobiltelefon nem tartozék. ELSŐ LÉPÉSEK A csomag tartalma: SWS 500 hő- és páratartalom-érzékelő Felhasználói kézikönyv 2x 1,5 V AA típusú elem (alkáli) Az
RészletesebbenA magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat
RészletesebbenIntégro CLIA. A klímavezérlő számítógép általános ismertetése
BRINKMAN HUNGARY KFT. Hódmezővásárhely 6800 Szántó K. J. u. 180. Tel.: (62) 533-260 Fax.: (62) 243-254 Intégro CLIA A klímavezérlő számítógép általános ismertetése Az Integro Clia növényházakban alkalmazható
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenHelyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr.
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat a felszíni vizeink növényvédő szer szennyezésének csökkentésére (TOPPS Water Protection project, ECPA) Dr. László Péter Éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenNagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel
Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenLevélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
RészletesebbenACK4 Láncos ablakmozgató motor
1 ACK4 Láncos ablakmozgató motor Telepítési telepítési útmutató Kérjük figyelmesen olvassa el a dokumentumot, mert helytelen beüzemelés okozta meghibásodásért a forgalmazó nem vállalja a garanciát! Amennyiben
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenKezelési útmutató. RC helyiség hõmérséklet szabályozó. Általános elõírások. A helyiség hõmérséklet szabályozó kézi beállítása
7055 4700 11/00 Kérjük õrizze meg! Kezelési útmutató RC helyiség hõmérséklet szabályozó Általános elõírások Az RC helyiség hõmérséklet szabályozó egy, a következõkkel felszerelt moduláló helyiség hõmérséklet
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenTU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.
TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre
RészletesebbenA transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ
A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ A CarpatClim adatbázis A Kárpát-régió éghajlatának részletes idő- és térbeli vizsgálatára alkalmas
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenSzakmai fizika Gázos feladatok
Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenOkosVezérlők Talajnedvesség Mérés
OkosVezérlők Talajnedvesség Mérés Tóth Csaba Villamosmérnök 25 év öntözéstechnika T-Markt Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakmérnökire Célom Megértés az eszközökről. Tájékozottabb legyél, mint az ügyfeled.
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 07 Csapadék és párolgás Tározók (ezer km 3 ) Áramok (ezer km 3 /év) Tengerek, óceánok Krioszféra Szárazföldi víz Légkör Párolgás Csapadék
RészletesebbenHiba leltár. Szőriné Zielinska Alicja
Hiba leltár Szőriné Zielinska Alicja Felkészülés: Berendezés fertőtlenítése szer maradvány házban, szelőztetés - szer maradvány energiaernyőn Tisztaság fertőtlenítés után - dolgozók vándorlása - eszközök
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
RészletesebbenA tápoldatozás gépei a gyakorlatban
A tápoldatozás gépei a gyakorlatban A tápoldat keverőgép részei Törzsoldatok készítése 1- A tartály kalcium tartalmú műtrágyák, nitrátok, kelátok. 2- B tartály szulfátok, foszfortartalmú műtrágyák, salétrom
RészletesebbenTájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázati felhívás A pályázati kiírás elsősorban a mezőgazdasági
RészletesebbenHASZNÁLATI UTASÍTÁS. AM50 légsebességmérő
HŰTŐTECHNIKAI ÁRUHÁZAK 1163. Budapest, Kövirózsa u. 5. Tel.: 403-4473, Fax: 404-1374 3527. Miskolc, József Attila u. 43. Tel.: (46) 322-866, Fax: (46) 347-215 5000. Szolnok, Csáklya u. 6. Tel./Fax: (56)
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenMagyar Öntözési Egyesület
Magyar Öntözési Egyesület Automata öntözőrendszer építő és karbantartó tanfolyam 1118 Budapest, Villányi út 29-43. info@moe.hu Tárgy neve: Növényi vízigény, talajféleségek,víztakarékos öntözés megvalósítása
RészletesebbenÖntözés alapjai. Öntözés kedvezőtlen hatásai a talajra
Öntözés alapjai Az öntözés szükségszerűsége Csökken a csapadék mennyisége és kedvezőtlenebbé válik az eloszlása Növekszik az időjárási szélsőségek bekövetkezésének gyakorisága Magyarország rendelkezik
RészletesebbenH01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA
H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola
A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI
Részletesebbentechnológiai, műszaki, technikai KECSKEMÉT 2009.10.07.
Minőségi öntözés- technológiai, műszaki, technikai elvárások KECSKEMÉT 2009.10.07. Talajtípusok vízgazdálkodási jellemzői Megnevezés Ka TS Leisz. rész Talajell. VK szf HV DV Ke (s) P Esőzt. int. g/cm
RészletesebbenGÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése
MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során
RészletesebbenSzárítás kemence Futura
Szárítás kemence Futura Futura, a nemzetközi innovációs díjat Futura egy univerzális szárító gép, fa és egyéb biomassza-alapanyag. Egyesíti az innovatív technikai megoldások alapján, 19-26 szabadalmazott
RészletesebbenA BLOWER DOOR mérés. VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, október 27. ÉMI Nonprofit Kft.
A BLOWER DOOR mérés VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, 2010. október 27. ÉMI Nonprofit Kft. A légcsere hatása az épület energiafelhasználására A szellőzési veszteség az épület légtömörségének a függvénye:
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II.
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata II. Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Elsődleges aktív felszín: levél
RészletesebbenA HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.
A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21. A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenDR. VARGÁNÉ KRÉN NIKOLETT
DIPLOMAMUNKA Készítette: DR. VARGÁNÉ KRÉN NIKOLETT okleveles mérnökjelölt Mosonmagyaróvár 2011 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR NÖVÉNYTERMESZTÉSI INTÉZET
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenVidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért
RészletesebbenAszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Klímaváltozás: A hidrológiai ciklus felgyorsulása ÁRVÍZ BELVÍZ ASZÁLY SZÉLSŐSÉGEK
RészletesebbenRHTemp 2000. TepRetriver-RH. Hőmérséklet- és páratartalom adatgyűjtő, LCD kijelzővel. Hőmérséklet- és páratartalom adatgyűjtő
TepRetriver-RH Hőmérséklet- és páratartalom adatgyűjtő - méréstartomány: -40 o C - +80 o C - pontosság: ±0,5 o C ( 0 o C - 50 o C) Páratartalom: - méréstartomány: 0%RH 95%RH - felbontás: 0,1 %RH - pontosság:
RészletesebbenHC VÍZMÉRŐK HASZNÁLATA
HC VÍZMÉRŐK HASZNÁLATA Hydrawise Ready Rövid leírás az üzembe helyezéshez hunterindustries.com Tartalomjegyzék HC Vízórák 4 Tervezés 5 Telepítés 6 Beállítások 7 HC Terméktámogatás Köszönjük, hogy a Hunter
RészletesebbenA kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései
A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy a tenyészidőszakok többségében a természetes csapadékellátás sem mennyiségben,
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenProjektfeladatok 2014, tavaszi félév
Projektfeladatok 2014, tavaszi félév Gyakorlatok Félév menete: 1. gyakorlat: feladat kiválasztása 2-12. gyakorlat: konzultációs rendszeres beszámoló a munka aktuális állásáról (kötelező) 13-14. gyakorlat:
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenFelhasználói kézikönyv
Felhasználói kézikönyv 63B Digitális Rezgésmérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Használat előtti ellenőrzés... 2 3. Funkciók... 2 4. Előlap és kezelőszervek... 3 5. LCD Képernyő... 3 6. Műszaki jellemzők...
RészletesebbenAz MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola
Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen
RészletesebbenVaillant aurostep szolárrendszer
Az aurostep szolárrendszer áttekintése Termék Szolárrendszer 150 literes, monovalens tárolóval, 2,2 m 2 -es kollektormezővel Szolárrendszer 150 literes, monovalens tárolóval, 2,2 m 2 -es kollektormezővel
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenHangterjedés szabad térben
Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a
Részletesebben1. www.summatrade.hu
1. www.summatrade.hu TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... Az érzékelő ismertetése és működési módja... Az érzékelő telepítése... A vezérlő automata programozása... A z érzékelő és a vezérlő összekötése... Műszaki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben