A válság hatása Németország gazdaságára Válságkezelő intézkedések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A válság hatása Németország gazdaságára Válságkezelő intézkedések"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás Szakirány A válság hatása Németország gazdaságára Válságkezelő intézkedések Készítette: Gál Katalin Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 4 Táblázatok jegyzéke... 4 I. Bevezetés... 5 II. A válság kialakulása... 8 Ingatlanpiaci buborék Subprime-hitelek CDO-k III. Elméletek a válsággal kapcsolatban IV. A válság megjelenése a világon és az Európai Unióban A válság gazdasági hatásai Európa V. A válság begyűrűzése Németországba Általános adatok A német gazdasági modell Szociális piacgazdaság A szociális piacgazdaság gyakorlati megvalósítása Változások Jóléti állam Az újraegyesítés Előzmények - Németország helyzete a válság előtti időkben Makrogazdasági folyamatok A válság megjelenése A német bankrendszer VI. A válságkezelést szolgáló intézkedések Az intézkedések első szakasza Az I. Konjunktúra csomag A II. Konjunktúra csomag Az intézkedések második szakasza VII. A válságkezelés eredményei A világkereskedelem stabilizálódása A Soffin és a Német Gazdasági Alap felhasználása A német gazdaság aktuális helyzete és jövő évi kilátásai a válságkezelési intézkedések tükrében Vállalati várakozások

3 VIII. Összefoglalás IX. Felhasznált források X. Melléklet

4 Ábrajegyzék 1. ábra CDO-k kibocsátása világszerte ábra Az áruexport változása (%) ábra A világ exportjának változása 1981 és 2009 között ábra Az áruexport változása régiónként negyedik ábra Az egy főre jutó GDP a keleti és nyugati tartományokban 1991-ben ábra A munkanélküliség alakulása Németországban ábra A GDP alakulása 2003 és 2010 között ábra Németország külkereskedelme 1950 és 2009 között ábra A német államháztartás hiánya a GDP százalékában ábra A német államadósság a GDP százalékában Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Az USA főbb gazdasági mutatói 2007 és 2008-ban táblázat Az USA külkereskedelmi forgalma 2006 és 2008 között táblázat A válság két szakasza táblázat Ipari termékek kereskedelme (%), táblázat A GDP, a munkanélküliség és a folyó államháztartási hiány alakulása az EUtagállamokban táblázat A világkereskedelemben való részesedés, táblázat Németország áruforgalma táblázat Németország szolgáltatásforgalma táblázat Németország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, táblázat Németország főbb gazdasági mutatói táblázat Az I. Konjunktúra csomag táblázat A II. Konjunktúra csomag táblázat A Soffin felhasználása 2010-ig táblázat A Német Gazdasági Alap igénybe vett eszközei 2010-ig

5 I. Bevezetés Németország Európa legnagyobb gazdasága, mely meghatározó politikai erejével és gazdasági modelljével befolyást gyakorol az európai integráció működésére. Dolgozatomban az elmúlt hónapokat meghatározó gazdasági válság hatásait, és annak következményeit vizsgáltam Németországban. A dolgozat során választ kapunk arra, hogyan jelentkezett a válság a világon, miként gyűrűzött be a krízis az Európai Unióba és annak egyik legjelentősebb államába, Németországba. Németország jelentőségét mutatja az, hogy 2009-ben a világ ötödik legerősebb gazdasága volt, az Egyesült Államok, Kína, Japán és India után a legnagyobb GDP-vel rendelkezik, amely meghaladja a 2800 milliárd USD-t. Bár a válság hatására a német export 18 százalékkal esett vissza 2007-hez képest, ben Kína után a második legjelentősebb exportőr, mivel a világ áruexportjából 9 százalék volt Németország részesedése. Az országnak nagyon fontos szerepe van mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország gazdasági fejlődésében, ugyanis az EU-n belül, a tagországok közötti kereskedelemben az összes export 23 százalékát, az összes import 20 százalékát 2009-ben Németország bonyolította le. Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere és legnagyobb tőkebefektetője Németország, 2009-ben a teljes befektetett tőke mintegy harmada innen érkezett. Ezek az adatok is alátámasztják, milyen nagy jelentőséggel bír Németország az EU-n belül, és milyen fontos szerepet játszik a világgazdaságban. Emiatt lényeges kérdés az, hogyan kezeli Németország a válságot, milyen eszközöket vet be annak érdekében, hogy a válság negatív hatásait kiküszöbölje, hiszen az ország nagy hatással van az Európai Unióra és a magyar gazdaságra is. A személyes motiváció, ami arra ösztönzött, hogy szakdolgozatomban Németországgal foglalkozzak az, hogy hosszú évek óta tanulom a német nyelvet, és terveim között szerepel, hogy a jövőben Németországban dolgozzak, aminek a segítségével a nyelvtudásomat megerősíthetem és megismerhetem a német kultúrát és mentalitást közelebbről. 1 Az Eurostat adatai szerint: 2007-ben millió euró, 2009-ben millió euró 5

6 Dolgozatom első részében a válság kirobbanásának okait mutatom be, valamint arra világítok rá, hogy a pénzügyi válság, miként eredményezhetett reálgazdasági válságot, amely ugyan az Amerikai Egyesült Államokból indult ki, de negatív hatását és eredményét minden országban érzékeltette. Az okok illetve a válság gyökereinek megismerése elengedhetetlen feltétele a válság ideje alatt kialakult folyamatok, változások megértéséhez. A következő részben a válság hatásait mutatom be a német gazdaságra a főbb gazdasági mutatók elemzésével, majd részletes elemzést követően a Németországban bevezetett válságkezelő intézkedéseket részletezem, arra keresve a választ, hogy az ország kilábalt-e a válságból. Az intézkedések következtében (és természetesen a 2009-es év harmadik negyedévében jelentkező világgazdasági konjunktúra hatására) bekövetkezett válságkezelés sikerességéről a dolgozat írásának idején már különböző cikkek és tanulmányok szólnak. Ezt a sikeresnek mondható válságkezelést ismerhetjük meg a szakdolgozat segítségével. Az azonban, hogy hosszútávon ez a sikeresség mennyire teljesül be, sok más egyéb folyamattól is függ. A es gazdasági világválság az as nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági krízis, mely egy globális pénzügyi válságból alakult ki. Előzménye az amerikai jelzáloghitel-válság, mely az USA ingatlan- és bankszektorából 2006 végén indult ki. Hatása olyan jelentős volt, hogy bár az amerikai piacon jelentkezett elsőként, más országokra is átgyűrűzött és hatása várhatóan még az elkövetkező néhány évben is érezhető lesz. Ez a hatás a pénzügyi szektor résztvevőin túlmenően a gazdaság minden ágában érezhető változásokat hozott, bankok és cégek mentek csődbe illetve kényszerültek fúzióra. Bár a válság az USA-ból indult, gyorsan és megállíthatatlanul terjedt, lassulás következett be a világgazdaságban. A válság kirobbanása után két évvel az látható, hogy ez a válság egy olyan korszaknak vetett véget, ahol a gazdasági és pénzügyi rendszer hibásan működött. A válság komplexitása révén olyan helyzetekre mutat rá, ami alapján megállapítható, hogy az eddig használt válságkezelő intézkedések nem használhatók eredménnyel és teljesen új alapokra kell helyezni az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, gondolkodásmódot. Ez pedig 6

7 nem csak a pénzügyi szektorban jelentkező változásokat jelenti, hanem a globális viszonyok átrendeződését is. Ez tehát azt is jelenti, hogy ez a válság nem csak a bankok, hitelintézetek működésére van hatással, hanem az egyszerű, hétköznapi ember életében is hatalmas változásokat idézett elő és nehezítette meg az emberek mindennapjait. Hiszen a magasra szökött árfolyamok, ezáltal a megemelkedett kamatok hozzájárultak ahhoz, hogy azok az emberek, akik devizahitelt vettek fel, elveszítették házukat, lakásukat vagy munkahelyüket, ezzel pedig veszélybe sodorták saját illetve családjuk fenntartását. Ez a hullám pedig komoly társadalmi feszültségeket is okozott a legtöbb országban. A pénzügyi válság szeptemberi elmélyülését és a globális konjunktúra ezzel összefüggő csökkenését követően 2008 negyedik negyedévében és 2009 első negyedévében a világkereskedelem erősen zsugorodott. Gyorsaságát, mértékét és az egyes országok közötti összehangoltságát tekintve a kereskedelem hanyatlása történelmi léptékkel mérve példátlan volt letöltés: november 24. 7

8 II. A válság kialakulása 2008 végén magas kőolajárak, emelkedő élelmiszerárak, tartósan zuhanó tőzsdei és ingatlan árak jellemezték az USA gazdaságát. Az amerikai termelés nagymértékben visszaesett (amihez hozzájárult Kína gazdasági szerepének erősödése is), a munkanélküliség pedig nőtt. Ezekre a lappangó folyamatokra azonban csak a folyó fizetési mérleg romlása utalt, mivel a felületes szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy az USA-ban eljött az aranykor az alacsony kamatlábakkal, olcsó hitelekkel, könnyűvé váló ingatlan-beruházásokkal. Az 1. számú táblázat az USA főbb gazdasági mutatóit tartalmazza 2007 és 2008-ban, ami rávilágít arra, hogy az utóbbi években az ország gazdasága a magas állami-, vállalati-, és jelzálog-adósság, a számottevő egészségpénztári és társadalombiztosítási kiadások, és a magas külkereskedelmi deficit problémáival küzdött. Ezek az események járultak hozzá a hitelpiaci válság a recesszió elmélyüléséhez. A gazdasági szakértők egyetértenek abban, hogy az USA-ban 1933 óta a ben tapasztalt volt a legnagyobb gazdasági válság. 1. táblázat Az USA főbb gazdasági mutatói 2007 és 2008-ban Forrás: A táblázatból kiderül, hogy a költségvetési deficit a válság enyhítését célzó jelentős mértékű gazdaságösztönző csomagok és szociális intézkedések hatására számottevően megemelkedett. De nőtt a munkanélküliségi ráta, és romlott a folyó fizetési mérleg egyenlege is. A válság az ország kereskedelmére is negatív hatással volt. 8

9 Az Egyesült Államok hagyományosan a világ egyik legnagyobb áru-, és szolgáltatásexportőre, gazdaságában a munkahelyek körülbelül 20 százaléka az exporthoz kötődik. Importja hosszú évek óta jóval meghaladja az exportot, külkereskedelmi forgalmára hatalmas deficit jellemző. A 2008 végén kirobbant gazdasági válság hatására a fogyasztás és a kereslet visszaesésének következtében az amerikai külkereskedelmi forgalom is jelentősen csökkent. Az árukereskedelem százalékos visszaeséséhez képest a szolgáltatáskereskedelem kisebb mértékben, 10 százalékkal csökkent. A kereskedelmi mérleg éves hiánya 2008 végére az előző évi 701 milliárd dollárról 696 milliárd dollárra mérséklődött első félévében folytatódott a kereskedelmi forgalom csökkenése, májusra a kereskedelmi mérleg hiánya 10 éve nem tapasztalt szintre, havi 26 milliárd dollárra esett vissza. Az év második felében előbb az import, majd az export is lassú növekedésnek indult, így a kereskedelmi mérleg egyenlegének javulása is lassult, majd a deficit újra növekedésnek indult. 3 A decemberi hiány 40 milliárd dollárt ért el, míg az éves deficit az előző évi érték közel felére csökkent, 379 milliárd dollárt tett ki (2. táblázat). 2. táblázat Az USA külkereskedelmi forgalma 2006 és 2008 között Forrás: A következőkben arra mutatok rá, mik lehettek a válság és az USA-ban kezdődő előbbiekben bemutatott recessziónak a legfőbb okai, melyek a 2008-as évtől kezdve meghatároztak a világ összes országának gazdaságát. 3 letöltés: november 20. 9

10 Ingatlanpiaci buborék 2008 szeptemberében olyan események jelentkeztek az Egyesült Államokban, melyek alapjaiban ingatták meg az eddigi gazdasági rendszert: az ingatlanpiaci buborék kipukkanásával a jelzálog piac összeomlott. A buborék létrejöttéhez számos ok vezetett. Az Alan Greenspan vezette Fed 2000 és 2002 között az irányadó kamatlábat 6 százalék körüli értékről 2 százalék alá csökkentette, hogy ezzel serkentse a gazdasági növekedést. Ennek következtében azonban több hitel kamatlába meredek esést mutatott, ami megnövelte a kölcsönfelvételi hajlandóságot. Ennek hatására rengetegen döntöttek úgy az USA-ban, hogy bérelt lakás helyett, inkább jelzáloghitelre vásárolnak lakást. De ezek az alacsony kamatú hitelek más felhasználást is nyertek: sokan a hitelre kapott pénzt a feltörekvő országok tőkepiacain fektették be, ahol az nagyobb hozamot hajtott, mint a hitel költsége. Ez tehát azt jelentette, hogy a befektetések egy része is hitelből származott. Alan Greenspan paradigmaváltásának magyarázata, hogy a jegybank saját politikájával akart hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, növelve az optimizmust és a beruházási kedvet (pl. ingatlanokba), vállalva annak kockázatát, hogy a magas likviditású piacon buborékok jöhetnek létre. A bankok úgy gondolták, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak mellett megengedhetik maguknak azt a kockázatot is, hogy akár nulla önrész mellett nyújtsanak hitelt. 4 Subprime-hitelek Az amerikai ingatlanárak 1997 óta folyamatosan emelkedtek. Ezek az irreálisan magas árak a lakosságot arra ösztönözték, hogy pénzüket ingatlanba fektessék vagy e célból akár hitelt is felvegyenek, emiatt a már előbb említett akár nulla százalékos önrész mellett a felvett hitelek száma is folyamatosan nőtt. Ahogy a hitelek egyre olcsóbbá váltak, az emberek sorra mondták fel a régi kölcsönöket, házukat, lakásukat pedig az alacsony kamatú hitelekkel finanszírozták tovább. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztásra fordítható összeg nőtt, ami bővítette a fogyasztási 4 Antal Melinda Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válsága, május, 4-5. oldal 10

11 javak piacát és megnövelte az új ingatlanok iránti keresletet ez által pedig tovább nőttek az ingatlanárak. A háztartások költekezéseivel párhuzamosan megtakarításaik csökkentek. A subprime kölcsönzés következtében hitelképessé váltak olyanok is, akik eddig valamilyen okból kifolyólag nem feleltek meg a hitelfelvétel feltételeinek. Annak érdekében, hogy ezt a tendenciát megállítsa, a Fed emelni kezdte az alapkamatot. Ennek következtében a felvett hitelek törlesztő részletei is emelkedni kezdtek, az adósok pedig sorra jelentették be fizetésképtelenségüket. Ez a csődhullám jelentette tulajdonképpen a válság kiindulópontját. CDO-k 5 Ahhoz, hogy pontosan megértsük, hogy jutott el a subprime hitelek csődje a nagy befektetési alap kezelőkig, meg kell ismerni egy új pénzügyi piaci terméket. A CDO-k, fedezett hitelkötelezettséget jelentenek (angolul: Collateralized Debt Obligation). A CDO alapelve, hogy egy kötvénybe csomagol össze több hitelt, azok kockázatát pedig a CDO tulajdonosai együtt viselik. A CDO-t a hitelnyújtó hozza létre, és fedezete az adósok által befizetett kamat. Így tehát a hitelnyújtó és a CDO tulajdonosa osztoznak a hitel kockázatán, csakúgy, mint annak a hozamán. Ez az eszköz, úgy vált a válság kiterjedésének eszközévé, hogy ez által könnyű volt egy portfólióba csomagolni számos, különböző rizikójú hitelt. Ez odáig vezetett, hogy a többször újracsomagolt portfóliók esetében lehetetlenné vált meghatározni a kockázat faktorát és így a termék pontos beárazása is problémát jelentett. A CDO az értékpapírosítás egyik formája. Ez egy olyan kockázatáthárítási technika, amely az egész világon kezd elterjedni. Az értékpapírosítás során a pénzügyi szolgáltató (értékpapírosító) először egy céltársaságba szervezi át eszközeit, amelyeket finanszírozási vagy refinanszírozási céllal kíván értékesíteni a jövőben. A céltársaság kötvények vagy más értékpapírok kibocsátásával finanszírozza az eszközök bekerülési költségét, amelyet olyan befektetőknek értékesít, akik az eszközök értékesítéséből befolyó pénzáramokból kapják vissza a befektetésüket és a hozamot. Az értékpapírosítás során az eszközök kockázata áthárításra kerül a céltársaságra. Ez a tény vezetett oda, hogy amikor a subprime hitelek sorozatban dőltek be, ez a fizetésképtelenségi hullám nem akadt fenn a hitelezőkön, 5 Antal Melinda Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válsága, május, 6-8. oldal 11

12 hanem továbbterjedt a pénzügyi világ szinte minden területére, mely a CDO-kal kapcsolatban állt. Az alábbi grafikon a CDO-k kibocsátását mutatja világszerte 2004 és 2008 között dollár trillió értékben. Látható, hogy a 2006 és 2008-as időszak között lett kibocsátva a legtöbb CDO, mely hozzájárult a későbbi válság kirobbanásához. 1. ábra CDO-k kibocsátása világszerte (dollár trillió) Forrás: Antal Melinda Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válsága, május, p8 A buborék a csúcsát végül 2005-ben érte el, rövid ideig stagnált, majd kipukkant: az árak előbb lassan, majd egyre gyorsabban csökkentek. A buborék kipukkanása pedig kéz a kézben járt a subprime hitelek bedőlésével is. A Melléklet 1. számú ábrája részletesen tartalmazza a subprime folyamat kialakulásának lépéseit. A pénzpiacok befagytak, bizalmatlanság kezdődött a piaci szereplők között, megindult egyfajta bizalmi válság kialakulása. Ez hatalmas üzleti kockázatot és a finanszírozási költségek emelkedését vonta maga után. Ezzel párhuzamosan a vállalatok és a lakosság felé irányuló hitelezés is beszűkült. A másik problémát a világszintű válság kialakulásánál az jelentette, hogy egyre több amerikai bank vált fizetésképtelenné, a Fed milliárdokat pumpált a gazdaságba, de a bedőlt bankok száma 2008 októberére elérte a 16-ot. 6 Ez a tömeges fizetésképtelenség már önmagában is igen nagy problémát jelentett, de a modern pénzügyi eszközöknek és intézményeknek világszintű elterjedtségének köszönhetően a problémák nem tudtak az 6 Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés, 2009.február, 73. oldal 12

13 USA-n belül maradni. A különböző földrészek bankjaitól, hitelintézeteitől is folyamatosan érkeztek a hírek likviditási problémákról, hiszen a modern pénzügyi eszközök működése oda vezetett, hogy a piaci szereplők érintettsége teljesen átláthatatlanná vált és a fejlett világ minden részére kiterjedt. III. Elméletek a válsággal kapcsolatban Egyes nézetek szerint: A 2008-ban kitört világméretű válság elindítója George W. Bush amerikai elnök elhibázott adócsökkentése volt 2001 és 2003 között. 7 Mivel az elnök terve nem sikerült. A terv ugyanis az volt, hogy az adócsökkentésből származó többletbevételből az amerikai családok házat, lakást vesznek, ezáltal fellendül majd az építőipar valamint a vállalatoknak az adócsökkentés hatására egyre nő majd a beruházásuk, nő a gazdaság, nő az export, és ennek végeredményeképpen az USA külkereskedelmi mérlege javulni fog. Ezek az eredmények azonban elmaradtak. Természetesen ez is hozzájárulhatott a válság kitöréséhez, azonban ez a folyamat több tényezőből tevődött össze. A krízis éppen az összetettsége miatt nem magyarázható egyetlen okkal, és nem minősíthető pusztán a szokványos gazdasági hullámvölgyek egyikeként. A válság kiszélesedése és elmélyülése után értelemszerűen megsokasodtak az okokat kutató és a kezelés lehetséges módjait kereső elemzések. Ilyen például Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökének elemzése. 8 Szerinte a válságnak három típusát különböztethetjük meg: az eszköz oldali válság a nyugdíjalapokat, a biztosítókat és a bankokat érinti leginkább, amikor kiderül, hogy az eszközök értéke eltúlzott, a likviditási válság oka, hogy a túlértékelt eszközök finanszírozása miatt a források csökkenni kezdenek, végül a bizalmi - vagy infrastrukturális - válság oka, hogy megrendült a piaci szereplők egymásba vetett bizalma. 7 Fejlesztés és finanszírozás, Gazdag László: 2008, A Nagy Válság természetrajza, 82.oldal október

14 Erre a 2008-as válságra mind a három típus jellemző lehet, mivel érintette a bankokat, biztosítókat, melyek forrása folyamatosan csökkent és ezáltal infrastrukturális válságba fordult, az elveszett bizalom miatt. Farkas István szerint ezért is nagyon fontos a válság megoldásánál az, hogy a bizalmat helyreállítsák a piaci szereplők egymás között, hiszen bizalom nélkül tulajdonképpen nincs kereskedelem. Ez a bizalmatlanság 2009-re hozzájárult ahhoz, hogy a piacok beszűkültek és egyre nagyobb mértékben esett vissza az export és import a világ összes országában. A válság négy szintjét különböztette meg Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. első a pénzügyi válság, ezt követi annak a makrogazdasági következménye, vagyis a növekedés lefékeződése, a harmadik szint, amikor társadalmi következmények alakulnak ki, melyek a gazdasági mélypont után jönnek majd, végül a negyedik szint a válság hatása az ideológiára. Inotai András véleménye szerint, akár két év elegendő arra, hogy a válság kezelhetetlenné váljon. 9 Andor László 10 szerint a válság két részre osztható. A két rész közötti határvonal 2008 szeptemberénél húzható meg. Az első hullámot másodrendű jelzálogpiaci válságnak nevezhetjük. Ez 2007 augusztusától 2008 szeptemberéig tartott. A szeptembertől kezdődő szakaszt pedig már globális gazdasági és pénzügyi válságként emlegetik a szakirodalomban. Az igazi válság tulajdonképpen a Lehman Brothers, az egyik legnagyobb befektetési bank összeomlásától számítható. Ezzel kezdődött meg a válság második szakasza. A válság e két szakaszát mutatja be Andor László táblázata: 9 letöltve: október Andor László magyar közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docens, az Eszmélet c. folyóirat főszerkesztője. Tanulmánya: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés, február 14

15 3. táblázat A válság két szakasza augusztus szeptember Válság megítélése Másodrendű jelzálogpiaci válság Pénzügyi rendszer Kiterjedő csődhullám az angolszász világban, hitleszűkítés Reálgazdaság Lassulás az angolszász országokban, kőolaj- és élelmiszerár-emelkedés Árfolyam-mozgások Gyengülő USD és GBP; az EUR és a félperiféria valutái erősödnek szeptember Globális pénzügyi és gazdasági válság Totális bizalmi válság, csődhelyzetek, likviditáshiány Recesszió az OECDországokban, lassulás a felzárkózó félperiférián, olajár-csökkenés Erősödő USD, a félperiféria valutái gyengülnek Állami beavatkozás Óvatos kamatcsökkentések Drasztikus bankmentő és és kármentő intézkedések élénkítő csomagok; agresszív kamatcsökkentés, IMF, G20 stb. aktivizálódás Forrás: Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés, február A válság kialakulását és lefolyását valamint okait, Hyman Minsky amerikai közgazdász elmélete alapján is tökéletesen be lehet mutatni. 11 Ez a pénzügyi válságmodell hét szakaszból áll. Az első szakasz mindig valamilyen eltolódással vagy változással indul. Ez az esemény módosítja az emberek jövőre vonatkozó várakozásait. Ezt követően a második szakaszban megindul az árak emelkedése az érintett szektorban vagy területeken. A harmadik szakaszt a kedvező kondíciók melletti hitelfelvételek jellemzik, amelyeket ún. pénzügyi innovációk is támogatnak. A negyedik szakasz a túlkereslet szakasza, amikor a piac a pótlólagos kereslettől függ. Az ötödik szakasz az eufória, amikor a kevésbé informáltak is élvezni akarják azt a gazdagságot, amit az előttük érkezettek már megszereztek. A buborékot, azaz a 11 Losoncz Miklós: Az amerikai hitelválság és világgazdasági következményei, Pénzügyi Szemle, LIII. évf., szám, oldal. 15

16 reálgazdasági alapoktól elrugaszkodott árakat és árfolyamokat kiáltók intelmeit semmibe veszik, így a léggömböt tovább fújják. A hatodik szakaszban a bennfentesek realizálják nyereségüket. A hetedik szakasz a hirtelen kijózanodásé, sokaknak kell szembenézni a kialakult problémával. Ezeket a szakaszokat, hogy jobban megértsük a gazdasági folyamatokat, átvetíthetjük a jelenlegi gazdasági válságra. A jelenlegi ciklus első szakasza a 2000-es évek elején, a kamatlábak világméretű csökkenésével kezdődött. Az Egyesült Államokban 2001 és 2003 között az alacsony kamatlábak nem ösztönözték a beruházásokat, mert jelentős felesleges kapacitás volt a gazdaságban. Ehelyett az alacsony kamatozású hiteleket a hitelfelvevők jelzáloghitelek refinanszírozására, új ingatlanok vásárlására és fogyasztás finanszírozására fordították. Ezt a helyzetértékelést árnyalja, hogy az ingatlanárak már 2006-ban is jelentős mértékben, 10 százalékkal nőttek, amikor a Fed 6,5 százalékos irányadó kamatlába még magasnak volt tekinthető. Emiatt az erőteljes áremelkedés inkább spekulációs lendületre vezethető vissza, ami a kamatláb-csökkentési hullám előtt érvényesült. 12 A második szakaszban az alacsony kamatozású hitelből történő tömeges ingatlanvásárlás először az USA-ban, majd más országokban is a lakás-, illetve tágabb értelemben az ingatlanárak emelkedését váltotta ki. Az amerikai lakásárak reálértéken számolva 1996 és 2006 között 86 százalékkal emelkedtek. A harmadik szakaszban a hitelnyújtást a már az előző fejezetben is tárgyalt ún. pénzügyi innovációk, CDO-k is ösztönözték. A hitelezők ugyanis a jelzálogkölcsönöket, amelyek fedezete a lakás vagy az ingatlan volt, gyakran bonyolult pénzügyi instrumentumok formájában újracsomagolták, és más befektetőknek adták el. Az általuk nyújtott szolgáltatások kockázatát ezzel mások vállalták át: a jelzáloghiteleket az egész világ bankjai és befektetői között terítették szét. Ebben a szakaszban már nemcsak saját használatra, hanem spekulációs célból is tömegesen vásároltak hitelből ingatlant. A hitelfelvételhez sorolható az ún. carry trade is, amikor a gazdasági szereplők alacsony kamatozású devizában (például japán jenben) vesznek fel hitelt, és azt magas kamatozású devizában (új-zélandi, ausztrál és amerikai dollár stb.) denominált eszközökbe vagy a 12 letöltve: november

17 nyersanyagpiacon, illetve kockázatos piacokon (fejlődő vagy felzárkózó országok), gyakran nagy kockázatú, tőkeáttételes (a saját tőkénénél jóval nagyobb volumenű) spekulatív ügyletekbe fektetik be. A carry trade nem csekély mértékben járult hozzá devizapiaci buborékok kialakulásához (a japán jen számottevő alulértékeltségéhez, a céldevizák ausztrál és új-zélandi dollár stb. túlzott erősödéséhez), illetve maga is táplálta a részvénypiaci buborékokat. Egyéb tényezők mellett az alacsony kamatlábak is serkentették a határidős nyersanyag- és energiapiacokon (főleg a kőolajpiacon) történő befektetéseket. A hagyományos piaci szereplők mellett megjelentek az intézményi befektetők (elsősorban befektetési alapok) és kisebb mértékben az egyéni spekulánsok. A határidős nyers- és fűtőanyag-kontraktusok, illetve indexek önálló befektetési osztállyá váltak. Az áru- és energiatőzsdei spekuláció természetesen a mögöttes termékek fundamentális okokra visszavezethető áralakulásától korántsem függetlenül hozzájárult az árfolyamok szárnyalásához, bár a szakirodalom nem egységes e szerep mértékének megítélésében. A negyedik szakaszban a hitelezők azzal kínáltak ingatlanfedezet melletti hiteleket, hogy az ingatlan ára a hitelköltségeknél gyorsabban fog nőni, így később a hiteleket akár újabb adott esetben kedvezőbb kondíciójú kölcsönökből is refinanszírozni lehet. Az indokoltnál egyébként agresszívebb hitelezők is úgy gondolták, hogy az adósok nem válnak fizetésképtelenné, mert a fedezetként szolgáló ingatlanok árának növekedése nem veszélyezteti a kölcsönök törlesztését (feltéve természetesen, ha az adósnak van jövedelme a törlesztésre). Az ötödik szakaszban, az eufória idején jelentek meg az ún. másodlagos jelzáloghitelek, azaz a pénzügyi közvetítők olyanoknak is folyósítottak hitelt ingatlanvásárlásra, akik nem rendelkeztek a kamatfizetéshez és a törlesztéshez szükséges rendszeres jövedelemmel. Az eufóriában teljesedtek ki a nagy nyereség reményében nagy kockázatot vállaló fedezeti alapok tőkeáttételes befektetései, amelyeket nem kis részben finanszíroztak bankhitelből. Ezután következett a hatodik szakasz, a profitrealizálás, eső árakkal és árfolyamokkal, majd 2007 augusztusának második hetétől a hetedik szakasz, a kijózanodás. Ezt Minskypillanatnak is nevezték, amikor nemcsak a rossz, hanem a jó adósok számára is kiszáradtak a hitelcsatornák, sőt a bizalom megrendülése miatt a bankok egymásnak sem akartak hitelezni. Ekkor pánik lett úrrá a pénzügyi piacokon. Ahhoz, hogy egyes piaci szereplők veszteségeiket fedezni tudják, más, nem veszteséges pénzügyi eszközeiket is értékesíteniük kellett. A másodlagos amerikai jelzálogpiac problémái azonnal átgyűrűztek 17

18 a pénzügyi piac más kockázatos területeire, így az elsődleges jelzálogpiacra, a kereskedelmi ingatlanok piacára, a gépkocsi-hitelek, a bankkártyák, a részvények, a devizák és a vállalati hitelek piacára, valamint azon biztosítótársaságokra ( monoline biztosítók ), amelyek a kötvények utáni kamat fizetését és a tőke visszafizetését garantálják, ha a kötvénytulajdonos csődbe jut. Ez utóbbi intézmények piaca a Credit Default Swap- (CDS-) piac. Ezzel párhuzamosan megugrott a kockázatmentesnek vagy alacsony kockázatúnak tekinthető amerikai állampapírok iránti kereslet. 13 A Minsky-modellből levonható tehát az a következtetés, hogy a válság a pénzügyi rendszer hibáinak a következménye: miközben a liberalizált pénzügyi rendszer kiemelkedő profitok realizálására ad lehetőséget (pl. a pénzügyi közvetítők számára a kockázatok újracsomagolása miatt), önmagát erősítő hibákat is generál. A szabályozatlan hitelrendszer tulajdonsága a stabilitás hiánya. Kisszámú bennfentes számára óriási profit elérését teszi lehetővé, miközben milliók számára hatalmas veszteségeket okoz. A válság kialakulásának tehát a legfőbb okai a következők lehettek: spekulatív buborékok, és konkrétan az amerikai jelzálogpiac; az angolszász országokból elindult, de másutt is követett dereguláció; a 2001 utáni, mesterségesen élénkítő gazdaságpolitika; permanens nemzetközi liberalizáció; intézményeken belüli kockázatkezelés tökéletlensége; válságkezelés során elkövetett hibák. 13 Losoncz Miklós: Az amerikai hitelválság és világgazdasági következményei, Pénzügyi Szemle, LIII. évf., szám, oldal. 18

19 IV. A válság megjelenése a világon és az Európai Unióban A válság gazdasági hatásai 14 A gazdasági és pénzügyi válság sokkolta a világgazdaságot, hiszen 2008-tól recesszió és hatalmas gazdasági visszaesés következett be a világkereskedelemben, amelyre több mint 70 éve nem volt példa. Az elmúlt évben is voltak hasonló helyzetek, amikor a világgazdaság teljesítménye nagymértékben csökkent, de egyik sem hasonlítható ahhoz, amelyet ez a 2008-as válság okozott. Az alábbi grafikon (2. ábra) az áruexport százalékos változását mutatja 1965-től 2009-ig. 2. ábra Az áruexport változása (%), Forrás: WTO International Trade Statistic Ebből a grafikonból kiderül, hogy a legszembetűnőbb csökkenések, mint például 1975, ahol 7 százalékos visszaesés látható az olajválság következtében, vagy 1982, ahol 2 százalék, vagy 2001-ben (az információtechnológiai léggömb kipukkanásának következményeként), ahol 0,2 százalékos volt a visszaesés, egyik sem mérhető ahhoz, amelyet a 2008-as válság okozott. Hiszen az USA-ból kiinduló pénzügyi válság 2009-re átterjedt a reálgazdaságba, melynek következtében csökkent a kereslet, és tulajdonképpen a globális ellátási láncra is hatással volt. 14 World Trade Report 2010, oldal 19

20 Ennek a recessziónak a következtében a háztartások egyre inkább csökkentették kiadásukat olyan fogyasztási cikkekre, mint például az autó. Ez a visszafogottság meg is mutatkozott az autóiparban, mivel ez az az ágazat, amely a leginkább megérezte a válság negatív hatásait, hiszen 2009-ben 32 százalékkal esett vissza az autók iránti kereslet. De nem csak a háztartások, hanem a cégek is visszavettek költekezéseikből, egyre kevesebb beruházást hajtottak végre, hiszen bizonytalan gazdasági helyzetben senki nem akar kockáztatni. A csökkenő kereslet egyéb termékek, mint például vas és acél iránt hozzájárult az építőipar visszaeséséhez is, melynek következtében egyre több ágazatban történtek meg a visszaesések. A 4. számú táblázat e termékek visszaesését mutatja 2008 első negyedévétől 2009 utolsó negyedévéig. Látható tehát a már említett autószektorban, a vas-acél szektorban a folyamatos visszaesés, de tulajdonképpen ilyen visszaesés vehető észre a kémiai anyagoknál, az irodai eszközöknél, ipari gépeknél, textileknél és a ruházatnál is. Ezen termékek keresletének csökkenéséből adódóan a 2009-es évben gyakorlatilag a legnagyobb visszaesés következett be az országok kereskedelmében. A válság tehát alapjaiban ingatta meg a már addig felépített jól működő gazdasági ágazatokat. 4. táblázat Ipari termékek kereskedelme (%), első negyedév negyedik negyedév n.é. 2. n.é. 3. n.é. 4. n.é. 1. n.é. 2. n.é. 3. n.é. 4. n.é Ipari termékek Vas és acél Kémiai anyagok Irodai eszközök Autóipari termékek Ipari gépek Textilek Ruházat Forrás: WTO Secretariat estimates 20

21 Az 1980-as évektől a javak és szolgáltatások exportja a világon folyamatosan nőtt, melyet a 3. számú ábra szemléltet. Látható, hogy 2000 és 2008 között volt a legnagyobb mértékű a világ exportjának növekedése, majd 2009-től hanyatlás következett be. A piacok a válság hatására fokozatosan beszűkültek, az exportpiacok diverzifikálásának fokozása térben és időben korlátozódott. (Az import is nagymértékben esett vissza, ami mögött egyrészt a stagnálás közeli fogyasztási kereslet húzódott meg, másrészt a nehéz gazdasági helyzetre a beruházások visszafogásával reagált a vállalati szektor, ami ugyanebbe az irányba hatott.) Az export és import csökkenése hozzájárult a gazdasági növekedés csökkenéséhez is. Egyre több ország süllyedt 2008-tól kezdve gazdasági recesszióba (például: Dánia, Franciaország, Spanyolország, Anglia) Ezen országok problémái később a világ egyéb térségeiben is érezhetők voltak. Kelet-Európa fokozatosan lassult, majd követte őt Latin- Amerika és Ázsia is. Az es nagy gazdasági válság óta nem látott krízisbe csúszott bele a világ ábra A világ exportjának változása 1981 és 2009 között Forrás: WTO Secretariat A kereskedelem e nagyarányú visszaeséséhez erősen hozzájárult az a jelenség is, hogy az export és import visszaesése tulajdonképpen egy időben jelentkezett a világ összes országában és nem hagyott egyetlen régiót sem érintetlenül

22 A 4. számú ábra mutatja, hogyan jelentkezett 2008 harmadik negyedévétől ez az egyidejű visszaesés az áruexportban országok szerint. Az ábra Észak-Amerikát, Középés Dél Amerikát, Európát, a Független Államok Közösségét és Ázsiát mutatja. 4. ábra Az áruexport változása régiónként 2007 első negyedévétől 2009 negyedik negyedévéig Forrás: IMF, International Financial Statistics Ezek a hatások tehát a világ összes országában jelentkeztek, hatalmas változásokat hozva maguk után. Az eddigi gazdasági rendszer felborult, országok süllyedtek mély és hosszantartó recesszióba, a makrogazdasági mutatószámok talán soha nem mutattak ekkora visszaesést, mint amit ez a jelzálogpiaci válság okozott a 2008-as évtől kezdődően. Az előző adatokból is kiderül, hogy Európát is elérte ez a recesszió. A visszaesés itt 2008 második és harmadik negyedéve körül kezdődött. Az Európai Unió 27 országa is megszenvedte a válság okozta következményeket. Európa A válság mivel nem csak egy-egy ágazatot érintett, hanem a gazdaság szinte összes ágazatát, elkerülhetetlenné vált, hogy ennek hatása ne csak az USA-ban, hanem a világ összes országában is érezhető legyen, így az európai országokban is. 22

23 Az Uniós tagállamok állam- és kormányfői novemberi informális találkozójukon világossá tették, hogy együtt szándékoznak szembenézni a válság következményeivel. Olyan közös alapelvekről egyeztek meg, melyek egy új nemzetközi pénzügyi rendszer kialakítására hivatottak (pl. a minősítő ügynökségek regisztrációjának és felügyeletének bevezetése, alapelvek elfogadása a számviteli standardok konvergenciájára, viselkedési kódex létrehozása). A válság terjedésével azonban egyre több gazdaság került recesszióba, így egyre pesszimistább jóslatok láttak napvilágot november 15-én G20-csúcs volt Washingtonban, amelyet kifejezetten a pénzügyi válság miatt hívtak össze. A találkozón a tagállamok közül az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Spanyolország vett részt. A csúcs eredménye egy öt pontos akcióterv lett (protekcionizmus elutasítása, nemzetközi pénzügyi intézmények reformja, a pénzügyi szabályozás teljes felülvizsgálata, stb.) a világ pénzügyi piacainak megreformálására. A megállapodás két részből állt: Az első egy felszólítás a kormányok számára minden szükséges erőfeszítés megtételére nemzeti gazdaságaik érdekében. A dokumentum értelmében a pénzügyminiszterekre várt a feladat, hogy a jövőbeli váratlan globális válságok elkerülésére konkrét javaslatokat tegyenek, de hatékonyabb szabályokra volt szükség a vállalati eszközök értékelésénél is, ugyanis ez a hiányosság is okolható a pénzügyi krízis kialakulásáért. Továbbá a vezetők hitet tettek minden pénzügyi piac, termék és résztvevő szabályozása és felügyelete mellett. A megállapodásban szerepelt a spekulatív fedezeti alapok, valamint a származékos pénzügyi termékek szabályozásának szigorítása is. A második rész a tényleges akcióterv volt, amely intézkedéseket tartalmazott az átláthatóság és a felelősségi viszonyok fokozására, a szabályozás javítására, továbbá a piacok megbízhatóságának, a nemzetközi együttműködésnek és a nemzetközi szervezetek reformjának erősítésére. Középtávon ez főként a hitelminősítő intézetek szabályozását jelentette letöltés:2010.november

24 Az együttműködő lépésekre szükség volt, mivel a válság mindenütt a GDP és a beruházások visszaesésével, valamint a folyó államháztartási hiány megnövekedésével járt. A reálgazdasági visszaesés a munkanélküliség növekedését is maga után vonta. Azt, hogy az egyes tagországokban ezek a mutatók hogyan alakultak, az 5. táblázatból lehet megismerni. 5. táblázat A GDP, a munkanélküliség és a folyó államháztartási hiány alakulása az EUtagállamokban (a GDP az előző év százalékában, a deficit a GDP százalékában) Forrás: MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 9. kötet, 9. oldal A munkanélküliségre vonatkozó adatokat tekintve magas a spanyol, a portugál, a szlovák, és a három balti ország adata is. A válság hatására az EU-ban 2008 folyamán kétmillió munkahely szűnt meg, s ennek több mint fele Spanyolországban. 17 Az adatok érdekessége az is, hogy miközben 2010-ben már jóval kisebb a GDP visszaesése, mint 2009-ben, a munkanélküliség nagyobb az EU-27 minden országában 2010-ben, mint az előző évben. 17 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: 12. kötet, A globális válság, Miklos.pdf, 28. oldal, letöltés: november

25 Az államháztartási deficitre vonatkozó adatok az EU egészére is óriási kihívást jelentettek. A GDP növekedése szempontjából a 2009-es év mindenhol negatív mutatót eredményezett, kivéve Lengyelországot, ahol nulla növekedés volt. A válság tehát végigsöpört az EU-27-en, de rendkívül nagy heterogenitást mutat az, hogy a GDP visszaesése milyen mélységű. A legsúlyosabb visszaesés régiós szinten a három balti országban alakult ki 2009-ben. Nagyon figyelemre méltó a korábbi siker országnak, Írországnak a gazdasági visszaesése. Az ország mára nagyon nehéz gazdasági helyzetbe került, olyannyira, hogy az EU-tól kellett segítséget kérnie. Ugyanakkor kiugróan magas ütemben esett vissza a német gazdaság is. 18 Németország is gazdasági recesszióba került a válság hatására. A 2008-as évet növekvő munkanélküliség, növekvő államháztartási hiány, csökkenő export és import jellemezte. A következő fejezetben részletesen mutatom be a válság megjelenését Németországban, megismerhetjük a német gazdaság válság előtti és utáni állapotát makrogazdasági mutatók elemzésével, megtudhatjuk, mik voltak az előzmények, hogyan bontakozott ki válság a pénzügyi szektorban, milyen reálgazdasági változásokat eredményezett, és mi volt az ország reakciója a krízisre. 18 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: 9. kötet, A globális válság, oldal, Letöltés: november

26 V. A válság begyűrűzése Németországba 1. Általános adatok Németország az Európai Unió legnépesebb állama, hiszen népessége fő. 19 A km 2 es területét, melyet északon az Északi- és a Balti-tenger, délen az Alpok határol, Európa nagy folyóinak, a Rajnának, a Dunának és az Elbának az ágai hálózzák be. Fővárosa Berlin. Németország szövetségi köztársaság. A törvényeket nemzeti szinten a Bundestag (Szövetségi Gyűlés) és a Bundesrat (Szövetségi Tanács) hozza. A Bundestag tagjait négyévente választják meg a polgárok általános választás útján, a Bundesrat a 16 szövetségi állam (Bundesland) 69 képviselőjét foglalja magában. 20 A II. világháború után Németország két államra vált szét: a demokratikus nyugatra (Német Szövetségi Köztársaság) és a kommunista keletre (Német Demokratikus Köztársaság). E megosztottság szimbólumává vált a berlini fal, mely 1989-ban omlott le. Egy évvel később a két részre szakadt Németország újraegyesült. Amíg az ország két részre szakadt, hatalmas fejlettségbeli és gazdasági különbségek alakultak ki a keleti és a nyugati országrész között. A keleti tartományok több szempontból elmaradtak a nyugati tartományokhoz képest például versenyképességi szempontból, munkanélküliség vagy egy főre jutó GDP tekintetében. Ezen különbségek leküzdését a német kormány a mai napig is legfontosabb célkitűzéseként tartja számon. 2. A német gazdasági modell Szociális piacgazdaság 21 Ahhoz, hogy pontosan megértsük a válság németországi jellemzőit, a válságkezelési módokat és eszközöket valamint a válság előtti állapotot, mindenképp szükség van a német gazdaságpolitika, a szociális piacgazdaság (Soziale Marktwirtschaft) ismeretére. A szociális piacgazdasági koncepcióról, annak megvalósíthatóságáról különösen sok vita folyt a német gazdasági és valutáris unió megteremtése kapcsán. A szociális piacgazdaság 19 letöltés: november letöltés: 2010 november Antalóczy Katalin: Válság és válságkezelés Németországban, 4. oldal 26

27 fogalma, cél-, eszköz- és intézményrendszere a második világháborút követő időszakban, ben jött létre Németország nyugati felében. E gazdasági modellnek az elméleti alapjait Alfred Müller-Armack, 22 Walter Euken, Wilhelm Röpke 23 és Alexander Rüstow 24 rakta le. A modell gyakorlati megvalósítása Konrad Adenauer 25 és Ludwig Erhard 26 nevéhez fűződik. A modell a következő elemeket tartalmazza: egyik legfontosabb célja a szabad verseny biztosítása, valamint a társadalmi egyenlőség fenntartása. A piaci mechanizmusokat a kereslet és a kínálat alakulása határozza meg, melyek metszéspontjából alakul ki a piaci ár. Ennek egyik alapfeltétele, hogy szabad verseny jöjjön létre illetve ne alakuljon ki a piacot befolyásolni képes hatalom, mint például monopólium. Abban az esetben, ha ezek a piaci mechanizmusok működni tudnak, nőhet a fogyasztás, ami az eladókat nagyobb termékkör előállítására illetve további újításokra ösztönzi, ezzel a piaci szereplők megakadályozzák, hogy a hatalom egy szereplő kezébe kerüljön. A szociális piacgazdaság fontosabb eleme továbbá, hogy ennek segítségével előtérbe helyezzék a kis- és középvállalatokat, hangsúlyozzák az egyéni felelősséget, és fontos része még az árstabilitás, vagyis a pénz értékállóságának megőrzése. A szociális piacgazdaság koncepciója a Németország nyugati felét a második világháborút követő időszakban ért belső és külső kihívásokra adott válaszként született. Elméleti gyökerei a harmincas évek ordoliberalizmusának irányzatához nyúlnak vissza. Eszerint létezik olyan előzetes megfontolások alapján tervezhető társadalmi-gazdasági szerveződési forma, amelynek kialakításához igénybe vehetők az állam kényszerítő eszközei. 27 Az ordoliberalizmus határozottan elutasította a szocialista állami beavatkozás gyakorlatát. Hitt a piac allokációs képességében, de ennek feltétele a piac valódi szabadsága. Röpke, Rüstow és Armack úgy vélték, hogy a tényleges szabadságot csak a piac szigorú állami szabályozása biztosíthatja, ami megakadályozza monopolhelyzetek kialakulását, s biztosítja a piacra lépés szabadságát. 22 Alfred Müller-Armack: , német közgazdász, szociológus 23 Wilhelm Röpke: , német közgazdász 24 Alexander Rüstow: , német szociológus 25 Konrad Adenauer: , német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja 26 Ludwig Erhard: gazdasági miniszter, az NSZK második kancellárja 27 letöltés: november 3. 27

28 2.1. A szociális piacgazdaság gyakorlati megvalósítása A piacok megélénkültek, az áruellátás javult. Ugyanakkor az 1950-es évek közepétől megindultak a szociális lakásépítések, a munkavállalói érdekvédelem törvénybe foglalása, a kis- és középvállalatok intézményes segítése. Megerősödtek a társadalombiztosítási jogok, javultak az ellátások. Németország sikeresen építette a szociális piacgazdaságot. 28 A modell megvalósítása a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) köthető. A két gyakorlati megvalósító tehát Konrad Adenauer, Németország nyugati felén megalakuló Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja, és Ludwig Erhard volt, aki Adenauer mellett volt gazdasági miniszter, később pedig az NSZK második kancellárja. A szociális piacgazdaság alapjainak megteremtése az 1948-as valuta- és gazdasági reformmal kezdődött. Az első nagyjából két évtized a látványos sikerek, a német gazdasági csoda időszaka volt gyors gazdasági növekedéssel, a termelés modernizálódásával, az életszínvonal emelkedésével. Ekkor vált Németország nyugati fele Európa vezető gazdaságává és vált jelentőssé az országban jól működő gazdasági modell. Az 1960-as években váratlan fordulat következett be nem csak Németország, de Európa több országának belpolitikájában is. A különböző társadalmi feszültségek és diákmozgalmak változásokat követeltek Változások Jóléti állam Ezen változások hatására a német belpolitika is átalakult től az SPD (Német Szociáldemokrata Párt) a német liberális párttal az FDP-vel kormányzott koalícióban. A korábban kiépült szociális piacgazdaságtól egyre inkább eltávolodtak és kiépült a jóléti állam rendszere. Jellemző volt ekkor, mint általában a jóléti államra, hogy az egyéni felelősséget egyre inkább felváltotta a jóléti állam teljes körű gondoskodása, és az állami újraelosztásnak is nagy szerepet adtak. A német jóléti állam fenntartása az 1970-es évek végétől az olajválság és a világgazdasági krízis hatására nehézkessé vált. A német államadósság hatalmas méreteket öltött. Az SPD- FDP koalíció felbomlott, majd az 1983-as választásokat követően a liberálisok a 28 Letöltés: október

29 kereszténydemokratákkal léptek koalícióra. Helmut Kohl kancellárságával megpróbálták helyreállítani a régi szociális piacgazdasági modellt, de a szükséges reformok elmaradtak és a redisztribúció továbbra is magas maradt Az újraegyesítés 29 Németországot tehát ebben az állapotban érte az 1990-es német újraegyesítés. Ebben az évben hozták létre a Valuta-, Gazdasági és Szociális Uniót, amelynek keretében törvényben fogalmazták meg a szociális piacgazdaságot, de ennek a gyakorlati megvalósítása lehetetlennek bizonyult. Ennek oka az volt, hogy a két egyesített országrész között hatalmas fejlettségbeli, gazdasági különbség alakult ki, amit jól szemléltet az 5. ábra, ahol egy főre jutó GDP-t láthatjuk 1991-ben a keleti és nyugati tartományokban (Berlin nélkül). A nagy különbségek egyik oka az egy főre jutó GDP eloszlása a két országrész között, mivel a nyugati tartományokban körülbelül háromszor nagyobb az egy főre jutó GDP, mint a keleti tartományokban. 5. ábra Az egy főre jutó GDP a keleti és nyugati tartományokban 1991-ben Forrás: Antalóczy Katalin tanulmánya alapján 29 Antalóczy Katalin: Válság és válságkezelés Németországban, 4. oldal 29

30 A kelet-német márka nyugatnémet márkára történő átváltási árfolyamának és a privatizációknak döntő szerepe volt az unió megvalósításában. Ezekből ugyanis számos olyan következmény adódott, amely a szociális piacgazdaság intézményét és a német gazdaság teljesítményét kedvezőtlen irányba befolyásolta. Az NDK termékei a nyugati piacokon versenyképtelenekké váltak, miközben a keleti piacok összeomlottak. Egyre több vállalat csődölt be, nőtt a munkanélküliség és a bérek gyors ütemű azonos szintre hozása tovább súlyosbította a keleti tartományok versenyképességét és a foglalkoztatottságot. Ezen az állam transzferek segítségével próbált javítani, de egy idő után ezek nehezen kezelhető terhet jelentettek a német költségvetés számára. Ennek következtében romlott a német gazdaság versenyképessége. A munkanélküliség már 1993-ban elérte a 8 százalékot, és tartósan ezen a szinten maradt, sőt valamelyest emelkedett is. A munkanélküliség tartósan magas szintje strukturális okokra vezethető vissza. Ezek miatt az események miatt Németország az újraegyesítéstől egészen a 2000-es évek elejéig Európa beteg embere volt, ahol a gazdasági növekedés alacsony szinten, a munkanélküliség pedig magas szinten állt. (Antalóczy, 4-5. oldal) A munkanélküliség mellett a gyenge gazdasági növekedés, a magas költségvetési hiány, valamint a növekvő államadósság együttes jelentkezése reformkényszert idézett elő tól SPD-zöld koalíció alakult Gerhard Schröder vezetésével, amely visszavette Helmut Kohl reformjait és a jóléti államot kezdte újra erősíteni. Azonban az információtechnológiai (IT) léggömb kipukkanásának következtében, től világgazdasági recesszió és német gazdasági stagnálás alakult ki. Az SPD 2002 után látott hozzá a reformoknak és létrehozták az Agenda 2010 nevű programot, mely hatalmas megszorító intézkedéseket tartalmazott, például a szociális segély összevonása a munkanélküli segéllyel től kezdve úgy indultak meg a reformok, hogy emellett a szociális piacgazdaság visszaállítására is törekedtek. 3. Előzmények - Németország helyzete a válság előtti időkben Németországot viszonylag szerencsés körülmények között érte a krízis begyűrűzése második felében. Az elmúlt évek közpolitikai intézkedései jelentősen javították az ország esélyeit a válság átvészelésére. Az 1998 és 2005 szeptembere között hivatalban lévő 30

31 Schröder-kormány által bevezetett reformok jelentős hatással voltak a munkanélküliség csökkentésére és a sokáig feszült költségvetési helyzet javítására. A már említett Agenda 2010 átfogó reformprogram, és azon belül is annak legvitatottabb eleme, a munkanélküli és szociális segélyeket átalakító Hartz-csomag jelentős hatással volt az ország makrogazdasági helyzetére. Hartz-csomag ben Peter Hartz Volkswagen AG korábbi személyzeti igazgatójának- vezetésével bizottság alakult a munkaerőpiac átalakításának koncepciójának kidolgozására. A Schröder kormány által beiktatatott bizottságnak az volt a feladata, hogy különböző javaslatokat dolgozzon ki a munkaerőpiac hatékonyabb működése érdekében, valamint hogy megreformálja a segélyezési rendszert. A bizottság által kijelölt legfőbb cél az volt, hogy az akkor majd négymilliós munkanélküliséget négy éven belül a felére csökkentsék. A Hartz által vezetett bizottság négy csomagot dolgozott ki (Hartz I, Hartz II, Hartz III, Hartz IV), melyek a német kormány Agenda 2010 reformcsomagjának részei voltak. A reformok január. 1.-től kezdve fokozatosan léptek életbe. A Hartz I és a Hartz II intézkedéseinek a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele volt a célja. A két intézkedéscsomag új eszközöket vezetett be a foglalkoztatáspolitikába, amelyeknek az volt a célja, hogy a munkanélküliek gyorsabban és tartósabban reintegrálódjanak a munkaerőpiacba. Ennek érdekében olyan új lehetőségeket nyitottak meg, mint az ideiglenes munkavállalás, a mini/midijob vagy az önfoglalkoztatás. Hartz I január 1. A Hartz I. keretében az eddigi munkaügyi központokat átnevezték valamint a szakképzések és továbbképzések támogatása a munkaügyi hivatal által történt meg. A kormány képzési utalványokat vezetett be, amelyeket a munkanélküli a munkaügyi központokkal szerződésben lévő oktatási intézményekben tudott beváltani. Az utalványok bevezetése mögött az a gondolat húzódott meg, hogy a munkakeresők ezekkel felelősen bánnak, és csak jó szolgáltatóknál fogják felhasználni, azoknál, amelyek sikeresek és ezzel 30 Miniszterelnöki Hivatal: Jóléti rendszerek Európában: jó gyakorlatok és reformalternatívák, 56. oldal 31

32 együtt a szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy javítsák szolgáltatásaik minőségét, és így hosszú távon csak a jó szolgáltatók maradnak majd meg. Hartz II január 1. Ennek keretében újfajta foglalkoztatási formákat vezetnek be, a Minijob-ot és Midijob-ot. A minijob és midijob kifejezések alatt a Hartz reformok egyik elemeként létrejött új foglalkoztatási formákat értjük április 1-jét követően volt lehetőség ilyen foglalkoztatásra. Megemelték a munkaügyi központok (ügynökségek) számát és a vállalkozói támogatásokat ( Ich-AG = Én Rt) is. Minijob A április 1-jén elindított mini munkaprogram célja az volt, hogy egyszerű és bürokráciamentes munkalehetőséget kínáljon 400 eurós bérért. Az alkalmazottaknak ez után a bér után nem kellett fizetniük sem adót, sem járulékokat, a munkáltatók pedig 25 százalékos összevont adót fizettek. Az egészségügyi járulékokat a munkaadói átalány tartalmaztea. Az így kapott bruttó 400 eurós bér tehát megegyezett a nettó bérrel. A program elindításának egy további célja az volt, hogy azon munkákat, melyeket eddig nem jelentettek be ezen túl bejelentsék. Midijob 400 és 800 euró közötti állásokat jelentett. Szintén adómentes jövedelem, de a szociális járulékot is fizetni kellett. Hartz III január 1. A január 1.-én életbelépő Hartz III. megteremtette az alapjait a Szövetségi Munkaügyi Hivatal átstrukturálásának. Az átalakítás lényege az volt, hogy az addigi bürokratikus közintézményből egy modern és hatékony szolgáltató központ jöjjön létre. Hartz IV január 1. A négy csomag közül a Hartz IV. keretében indultak meg a legjelentősebb változások. A Hartz IV. lényege az volt és ez volt a reformok egyik legfájóbb pontja -, hogy a segély 32

33 ezen túl csak bizonyos feltételek teljesítése után járt. Az intézkedések célja, hogy csökkenjen azon egyének száma, akik a szociális támogatásoktól függnek. Eredmények, hatások A Hartz reformok eredményességéről megoszlanak a vélemények. Azt a célját, hogy kétmillió fővel csökkenjen a munkanélküliek száma nem sikerült elérnie. Több szakértő egybehangzó véleménye azonban az, hogy a munkaerőpiacot a Hartz IV. néven ismert program hozta mozgásba. Az eddig szociálisan segélyezettek ugyanis egyre nagyobb számban vettek részt az aktív munkakeresésben, a munkanélküliség pedig 2006-tól, ha kismértékben is, de csökkenni kezdett. A Hartz reformok tehát strukturálisan változtatták meg az aktív munkapiaci politikát Németországban. 4. Makrogazdasági folyamatok Németország fő gazdasági növekedési, beruházási, államháztartási és külgazdasági adatai 2004 és 2007 között jó és javuló képet mutattak. Németországnak sikerült pénzügyeit ebben az időszakban konszolidálni. Az állótőke beruházások 2007-ben 4,1 százalékkal, 2008-ban 3,9 százalékkal növekedtek. Az állami kiadások igen szolid mértékben, az elmúlt két évben mind a két alkalommal 2,2 százalékkal nőttek. A gépekre és berendezésekre fordított beruházások 2007-ben 6,9 százalékkal nőttek, de 2008-ban már 5,3 százalékra mérséklődött ez a növekedés ről 2008-ra már erőteljesen romlott az export-import teljesítménye: az export 7,5 százalékos növekedés után már csak 3,9 százalékos növekedést mutatott, az import növekedési üteme viszont 5,0 százalékról 5,2 százalékra emelkedett. 31 Munkanélküliségi ráta A munkapiac megreformálása és a Hartz csomag következményeként kedvező fordulat következett be a munkanélküliség területén. 31 MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 45. oldal, letöltés: november

34 A munkanélküliség között évi átlagban 4,9 millióról 3,3 millió főre csökkent; a helyzet 2008 októberében volt a legkedvezőbb, amikor a munkanélküliek száma kevesebb, mint 3 millió főt tett ki első félévében több mint 40 millió kereső dolgozott Németországban, ami történelmi rekordnak számít. A munkanélküliségi ráta így 2008 átlagában 7,8 százalékot tett ki. Az inflációt az euró övezetben, így Németországban is sikerült viszonylag igen alacsonyan tartani, s a fogyasztói árak emelkedése 2007-ben 2,3 százalékot tett ki, 2008-ban viszont az első félévi energiaár-robbanás hatására 2,8 százalékra emelkedett. 32 Az alábbi grafikon (6. ábra) megmutatja, hogy a 2005-ös csúcs, a 10 százalékot meghaladó munkanélküliségi ráta 2008-ra 7,3 százalékra esett vissza, majd szinten is maradt. 6. ábra A munkanélküliség alakulása Németországban Forrás: Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie adatai alapján saját szerkesztés A GDP alakulása A GDP növekedése 2007-ben 2,5 százalékos volt, s 2008 átlagában is még 1,3 százalékot ért el. 32 MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 45. oldal, letöltés: november

35 A 7. ábra a GDP alakulását mutatja az Európai Unió három legfontosabb tagországában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban, melyek az EU mag-országainak számítanak, valamint az EU átlagot. Itt látható, hogy a német GDP 2006-ig elmaradt a franciától és az olasztól is től kezdődően 2008-ig viszont meghaladta mind a francia, mind az olasz GDP-t. Látható még, hogy a 2009-es évben, amikor a válság már igazán éreztette hatását, mindhárom országban drasztikus visszaesés következett be, mely az idei 2010-es évben mérséklődni látszik. 7. ábra A GDP alakulása Németországban, az EU-ban, Franciaországban és Olaszországban, 2003 és 2010 között Forrás: Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie adatai alapján saját szerkesztés Export-import 33 Németország 2003 és 2008 között a legerősebb áruexportáló ország volt mindaddig, amíg 2009-ben a válság hatására ezt a címet Kína szerezte meg. A 6. táblázat az országok világkereskedelemben való részesedését mutatja a 2008-as évben az export és import szerint. 33 Letöltés: november

36 6. táblázat A világkereskedelemben való részesedés, 2008 Export Import Németország 9,1% 7,3% Kína 8,9% 6,9% USA 8,0% 13,2% Japán 4,9% 4,6% Hollandia 3,9% 3,5% Franciaország 3,8% 4,3% Olaszország 3,3% 3,4% Nagy-Britannia 2,9% 3,8% Forrás: WTO A táblázat is mutatja, hogy 2008-ban Németország joggal viselhette az export-bajnok elnevezést, mivel a világkereskedelemben való részesedése 9,1 százalék volt és ekkor még megelőzte Kína részesedését. Import szempontjából Németország az USA után, második helyen szerepelt a világranglistán 7,3 százalékos részesedésével. Megállapítható tehát, hogy Németország nagy szerepet játszott a világgazdaság vérkeringésében, hiszen mind exportja, mind importja folyamatosan nőtt az évek során, melyet a 8. számú ábra kitűnően szemléltet. Itt azt láthatjuk, hogy az 1950-es évektől folyamatosan bővül a németországi külkereskedelem, amely következtében ez vált a német gazdaság egyik mozgatórugójává. Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki. Németország vegyipari nagyhatalomnak is tekinthető. A világ nagy vegyipari csoportosulásainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Európa legnagyobb termelője és exportálója az elektronikai berendezéseknek. A BASF (vegyipar), a Volkswagen (gépkocsi), a Zeiss (optika) és még sok cége az egész világon ismert. A Melléklet 1. számú táblázatában megtalálható Németország 50 legnagyobb vállalata. A táblázatból kiderül, hogy az autóipari vállalatok (Volkswagen, Daimler) igen fontos helyet foglalnak el a német vállalatok között. 36

37 8. ábra Németország külkereskedelme 1950 és 2009 között Forrás: Statistisches Bundesamt Import Export Németországot tehát joggal nevezik exportnemzetnek. A német kivitel nagysága ban megközelítette a 970 milliárd eurót ezzel Németország exportvilágbajnok volt. Az exportált áruk értéke 175 milliárd euróval túlszárnyalta az importált áruk értékét. A német export majdnem két harmada az Európai Unió tagállamaiba irányul, de az Egyesült Államokban is nagy a kereslet termékeik iránt. Németország exportorientált nemzetgazdaságként erőteljesebben integrálódott a világgazdaságba, mint a legtöbb nagy nemzetgazdaság. Így az export GDP-n belüli aránya elérte a 2006-os évben a 40 százalékot, míg ez az arány az Egyesült Államokban 10 százalékot tett ki ben azonban az euró zóna története során először került recesszióba, amelynek következtében néhány tagállam, köztük Németország a második világháború óta nem tapasztalt válsággal szembesült. 34 Deutschland/Wirtschaft sstandort Seite.html, Letöltés: október

38 7. táblázat Németország áruforgalma Áruforgalmi egyenleg M Euro Export M Euro Import M Euro Forrás:http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode =tet00002&language=en 8. táblázat Németország szolgáltatás-forgalma Szolgáltatások egyenlege M Euro Export M Euro Import M Euro Forrás: A német áruexport 2009-ben mintegy 18 százalékkal, az import 17 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest, így Németország 2009-ben elvesztette export-világbajnoki címét és Kína után a 2. helyre csúszott. A jelentős csökkenés oka a német export szerkezete: meghatározó részét jelentik a már említett gépek-berendezések, tehát beruházási javak, illetve a járművek, amelyek kereslete a pénzügyi és gazdasági válság hatására a legnagyobb mértékben esett vissza. Az exporton belül az EU-tagországokba irányuló kivitel az átlagot meghaladó mértékben, 19,1 százalékkal, az EU-n kívüli országokba irányuló 17,1 százalékkal csökkent. Az importban az EU-országokból származó behozatal az átlagtól elmaradó mértékben 13,2 százalékkal, míg az EU-n kívüli országokból származó az átlagot meghaladó mértékben, 19,4 százalékkal esett vissza. 35 A legfontosabb külkereskedelmi partnerek maradtak továbbra is Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Olaszország, az importban azonban Kína már a második helyet foglalta el. Árucsoportok szerinti bontásban a teljes német kivitel 15,1 százalékát kitevő gép- és berendezés-export 24,1 százalékkal, a közúti járművek és járműalkatrészek kivitele 35 Letöltés: október

39 (részesedés: 14,9 %) 28,9 százalékkal, míg a vegyipari termékek exportja (9,1 százalékos részarány) 19,4 százalékkal mérséklődött. Az importban a három legfontosabb termékcsoport az adatfeldolgozási berendezések, elektromos és optikai termékek (10,4 százalékos részaránnyal) voltak, megelőzve a közúti járműveket és jármű-alkatrészeket (9,2%), valamint a kőolajat és földgázt (8,2%). A szolgáltatás-külkereskedelem csökkenése az áruforgaloménál kisebb volt: 2009-ben az export 7,5 százalék, az import 5,9 százalékkal csökkent 2008-hoz képest. A legnagyobb visszaesést egyértelműen a gazdasági válság hatására a szállítási szolgáltatások szenvedték el, az export és az import csökkenése is meghaladta a 16 százalékot. Jelentősen visszaestek a turisztikai bevételek és kiadások (-8,6%, ill. -6,3%), ezen belül is az üzleti utak voltak a leginkább érintettek. Ugyancsak az átlagot meghaladóan csökkent a pénzügyi szolgáltatások forgalma, nőni tudott azonban a biztosítási szolgáltatások exportja (+17%), de a 2007-es szintet így sem érte el. A pénzügyi és biztosítási szolgáltatások együtt az exportból 7 százalékkal, az importból 3,5 százalékkal részesednek. A teljes export közel 50 százalékát, az import 45 százalékát kitevő egyéb szolgáltatások (melyek az üzleti szolgáltatásokat is magukban foglalják) stagnáltak, mindössze 1 százalék alatti volt a visszaesés mindkét irányban. 36 Külföldi közvetlen tőkebefektetések 2008-ban a német közvetlen működő-tőke kifektetések 88 százaléka irányult fejlett ipari országokba, és mindössze 11 százaléka fejlődő országokba. 9. táblázat Németország közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, Forrás: 36 Letöltés: november

40 A német működő-tőke befektetések 66 százaléka érkezett az Európai Unió 27 tagállamába, ezen belül 45 százalék az euró-zóna tagországaiba. A legjelentősebb célországok Hollandia és Spanyolország voltak. Az Egyesült Államokba a teljes német működő-tőke beruházás 11 százaléka, Oroszországba 3,3 százaléka, Indiába 1,1 százaléka, Kínába 0,7 százaléka irányult. A németországi külföldi tőkebefektetések 46 százaléka érkezett az EU tagállamokból, 39 százalék pedig az USA-ból. A német külföldi tőkekifektetések 28,9 százaléka az ingatlanszektorban valósult meg, 15,5 százaléka a pénzügyi és biztosítási szektorban, és 12,4 százaléka a feldolgozóiparban (ezen belül 7,6 százalék a járműipar). A külföldiek németországi közvetlen tőkebefektetéseinek legkedveltebb célágazata az ingatlanszektor volt (50,3%), kiemelkedik még a pénzügyi és biztosítási szektor (19,4%) és a közlekedés és hírközlés (19%) is től kezdődően a válság megjelenésének hatására azonban Németország illetve a legtöbb ország gazdaságában tehát visszaesés vehető észre, melyet az alább tábla szemléltet Németországra vetítve. 10. táblázat Németország főbb gazdasági mutatói Forrás: Németország a második világháború óta a legnagyobb gazdasági visszaesést szenvedte el a 2009-es évben. A visszaesés legfőbb oka az exportkereslet, és ennek megfelelően az exportorientált feldolgozóipar termelésének (16,9 százalékos) zsugorodása, illetve a gépés berendezés beruházások szintén erre az okra visszavezethető (20 százalékos) csökkenése volt. A visszaesés mértékét mindössze a belső lakossági, illetve állami fogyasztás alakulása 40

41 tudta tompítani, előbbi gyakorlatilag a 2008-as szinten stagnált (+0,4%), utóbbi a kormányzati válságkezelési intézkedések eredményeképpen 2,7 százalékkal bővült. Az államháztartást hosszú ideig terhelte a német újraegyesítés és a keleti tartományok felzárkóztatása, valamint a nagyvonalú szociálpolitika. Németország ennek ellenére az euró bevezetéséhez kapcsolódóan igyekezett teljesíteni a Maastrichtban egyébként erőteljes német nyomásra - megfogalmazott szigorú kritériumokat. Maastrichti konvergencia kritériumok Az február 7-én írták alá a Maastrichti Szerződést. A szerződés szerint a közös pénz övezetéhez csak azon tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesít egyes, a gazdaság stabilitását, valutaunióra való érettséget bizonyító, a legjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez konvergáló, a monetáris unió szempontjából kiemelkedően fontos feltételeket. 37 Ezek az elsősorban gazdasági kritériumok azért fontosak, mert az egyes országok gazdaságát összhangba kell hozni a többi euró övezetbeli gazdasággal ahhoz, hogy ne veszélyeztesse se a saját, se az euró övezet működését, valamint, hogy a tagállam megfeleljen a hosszú távú stabilitást és fenntartható növekedést biztosító követelményeknek. 38 A meglehetősen szigorú, a közös pénz egyes tagállamokban történő bevezetéséhez szükséges feltételek, az ún. maastrichti konvergencia kritériumok a következők: - Árstabilitás: A fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5 százaléknál jobban nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. - Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2 százaléknál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. - Árfolyamok stabilitása: az EMS árfolyam-mechanizmusán (ERM) belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelik le. - Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát nem haladhatja meg 39 (utóbbinál 37 FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, Európai Uniós ismeretek 2003., 15. oldal 38 letöltés: december A költségvetési hiány és az államadósság esetében azért esett a választás a GDP-hez viszonyított 3 illetve 60 százalékos arányra, mert a közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy ezek az összegek jelentik a legjobb egyensúlyt a kormányzatok hitelfelvétellel és kiadásokkal kapcsolatos szükségletei és azon 41

42 elvileg elfogadhatónak tekinthető a 60 százaléknál magasabb szint is, ha az adósságállomány folyamatosan csökkenő tendenciát mutat). A konvergencia kritériumok meghatározó jelentősége, hogy egy tagállamnak a monetáris unió harmadik szakaszában való részvételéről az EU állam- és kormányfői a konvergencia kritériumok tejesítése alapján határoznak. A Melléklet 2. számú táblázata pontos képet ad arról, hogy az egyes tagországok miként teljesítették a konvergencia kritériumokat. Németországnak 2003-ig a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítése nagyjából sikerült is, az államháztartási hiány 3 százalék körül mozgott ben éppen az Agenda 2010 megvalósításának indítása után a deficit megugrott, az államháztartás hiánya a évben 3,8 százalék volt, de már 2005-ben ismét a kritérium közelébe került, ban pedig gyakorlatilag kiegyensúlyozottá vált a német államháztartás. (Antalóczy K.) 2009-ben a válság hatására azonban a deficit ismét nagyobb méreteket öltött, amelyet az alábbi grafikon (9. ábra) szemléletet. 9. ábra A német államháztartás hiánya a GDP százalékában Forrás: Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie adatai alapján saját szerkesztés célkitűzés között, miszerint biztosítani kell az egyes országok pénzügyeinek fenntarthatóságát és stabilitását. 42

43 Az államadósság esetében viszonylag kedvezőtlenül alakult a helyzet tól kezdve ugyanis egyszer sem sikerült Németországnak teljesíteni a maastrichti szerződésben megfogalmazott 60 százalékos referenciaértéket, sőt a tendencia mint azt a grafikon (10. ábra) is mutatja folyamatosan romlott. A 2006 és 2007-es évben ugyan észrevehető némi javulás, de 2008-tól kezdve a válság kitörésétől az államadósság nőtt. Azonban több Európai Uniós országgal összehasonlítva ezeket az adatokat elmondható, hogy a német államadósság nem túl magas és nem is tekinthető veszélyes mértékűnek. 10. ábra A német államadósság a GDP százalékában Forrás: Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie adatai alapján saját szerkesztés Összességében tehát elmondható, hogy Németország helyzete és makrogazdasági mutatói stabilnak mondhatók a 2000-es évek első éveiben, sőt 2005 végétől növekedésgyorsulás tapasztalható, ami következtében javult a munkaerő-piaci helyzet, csökkent az államháztartás hiánya, csökkentek a regionális különbségek és az államadósság is viszonylag moderált maradt. A válság azonban fordulópontot hozott Németország számára is. Az előző grafikonokból is kiolvasható, hogy 2007 és 2008-tól kezdődően a válság már éreztette hatását, mely negatívan érintette a mutatószámokat is. Csökkenő GDP, növekvő államadósság, növekvő államháztartási hiány. De mit tehet egy állam, hogy ezt a csökkenő tendenciát megszüntesse, vagy legalább moderálja? Hogyan lábalhat ki Németország a válságból úgy, hogy mutatószámai pozitív irányba forduljanak? A következő fejezetben azokra a válságkezelő eszközökre világítok 43

44 rá, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy Németország a 2010-es év utolsó negyedében a gazdasági növekedés útjára lépett. 5. A válság megjelenése Az USA 2006-ban kezdődő másodlagos jelzálogpiaci válsága egy globális pénzügyi rendszerkrízisig terebélyesedett 2008 augusztusától kezdve. A pénz- és hitelpiacok, beleértve a bankközi piacokat is a totális káosz állapotában voltak, hiányzott a pénzügyi közvetítő rendszer szereplői között a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen bizalom, még a jó adósok felé is a hitelezési hajlandóság, amelyek jórészt a pénzügyi intézmények mérlegeik hitelességével (erősen fertőzött nem teljesítő hitelekkel) szembeni bizonytalansággal magyarázható. A válságra adott közvetlen reakcióként a G7 központi bankja óriási méretű likviditást pumpált a rendszerbe, valamint a kormányok bankmentő csomagok formájában próbálták visszaállítani a normális üzemmódot. Számos nagy múltú pénzintézet került részben vagy teljesen államosításra (Citigroup, Fortis vagy a Royal Bank of Scotland), de mindez kevésnek bizonyult az egyre erősödő recessziós félelmek közepette. Egyértelműen megállapítható, hogy a monetáris szférából induló krízis átterjedt a reálszférába is. 40 A második hullámot olyan gazdaságélénkítő csomagok képezték, ahol a munkahelyek megőrzése volt a cél (vagy legalább a munkanélküliségi ráta emelkedésének mérséklése), valamint kormányzati vásárlásokon keresztüli élénkítés, egészen a magánszféra beruházások támogatásáig vagy a kormányzati közösségi infrastrukturális fejlesztésekig. Ez a repertoár igen széles volt, és elmondható, hogy alapvetően keynesi ihletésű, amely keresletoldali gazdaságpolitikát jelent költségvetési expanzióra építve. A csomagok mértéke nemzetgazdasági mérettől függően erősen változott. A német bankrendszer (Antalóczy K oldal) A 2000-es évek közepén a német bankrendszer is szilárdnak tűnt, ám 2007-től problémák jelentkeztek a Landesbankoknál, az ún. tartományi bankoknál is. 40 Dessewfy Tibor: Válságkezelés a nagyvilágban 2009., 5-6. oldal 44

45 A német bankrendszer három részből tevődik össze: nagy kereskedelmi bankokból, melyek magántulajdonban vannak (pl. Deutsche Bank), tartományi Landesbankokból, melyek az állam és a takarékpénztárak tulajdonában vannak, és 1300 szövetkezeti bankból. Úgy látszott, ezek közül a Landesbankok csoportja volt a leggyengébb. Ezen bankok problémái részben akkor kezdődtek amikor, az Európai Bizottság 2005-ben létrehozott egy határozatot. Ebben megtiltották a német államnak azt, hogy a Landesbankok számára garanciát nyújtson. Addig ez a garancia a legjobb minősítést biztosította számukra, így gyakran olcsóbban jutottak forrásokhoz, mint az ilyen garanciával nem rendelkező versenytársaik, s ezt tovább tudták adni ügyfeleiknek is, akik versenyelőnybe kerültek a többi bank ügyfeleihez képest. Az állami garancia megszűnése arra késztette tehát a lakossági betétgyűjtéssel nem foglalkozó Landesbankokat, hogy új piacokat, új forrásokat, úgy ügyleteket keressenek. Ekkor jelentek meg például az amerikai jelzálogpiacon is. A Landesbankok problémáinak másik része kevésbé átlátható tulajdonosi szerkezetükre, rossz irányításukra és eklektikus üzleti portfóliójukra vezethető vissza. A takarékbankok egyszerre résztulajdonosai és ügyfelei is a Landesbankoknak. Fő tevékenységi területük tulajdonosaik vagyis a takarékbankok és a német állam, tartományok kiszolgálása, valamint a kis- és középvállalatok finanszírozása, de működnek itt már lakossági területen is a Baltikumban, a volt Jugoszlávia területén, Közép-Európában is. Természetesen a német bankrendszer is, mint az európai társai, hasonlóan kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezett, és beágyazott volt a globális pénzügyi piacokba. (Antalóczy K.) Az ingatlanpiac összeomlása az Egyesült Államokban tehát ben kezdődött el. Ennek hatása Németországban 2007 júliusától jelentkezett, főleg azoknál a Landesbankoknál, melyek befektetéseiken vagy cégeiken keresztül érintettek voltak az USA ingatlanpiacán. Először az IKB Deutsche Industriebank kezdett nehézségekkel küzdeni, majd sorban jelentkezett a többi USA ingatlanpiacán jelen lévő Landesbank is. 45

46 IKB Deutsche Industriebank Németországban és Európában egyaránt tehát az IKB Deutsche Industriebankot érte el elsőként a jelzálogpiaci válság. Székhelye Stuttgartban található, fő tevékenységi körébe tartozik a kis- és közepes méretű vállalatok finanszírozása. Jellemzően ipari beruházásokat finanszírozó bank, többségi tulajdonosa (38 százalékos részesedéssel) az állami tulajdonban lévő KfW Bankcsoport (Kreditanstalt für Wiederaufbau = Újjáépítési Hitelintézet). Más bankokkal közösen létrehozott egy hedge fund-ot Rheinland Funding Capital Corporation névvel, amelynek működési területe az amerikai másodlagos kölcsön piac volt. Az IKB innentől kezdve 8,1 milliárd eurós összegű likviditási hitelkeretet tartott fenn a Rhineland Funding conduit-cég részére, amit a cég kénytelen volt lehívni, amikor július végén jelentkező piaci bizalmatlanság okán nem tudta megújítani rövid futamidejű kötvényeit. A bank a conduit-céggel szembeni egyéb kitettségeihez kapcsolódóan további veszteségekkel nézett szembe. 41 A csoportnak a válság következményeként összesen kb. 27 milliárd dollár veszteséggel kellett számolnia, amiről a befektetők is csak utólag értesültek, hiszen a bank nem volt köteles feltüntetni ezeket az ügyleteket a főkönyvben, mivel befektetési alapként működött. Az IKB hitelképessége megkérdőjeleződött, és az inszolvencia-helyzetet sem lehetett kizárni. A bizalom sérülése amiatt is jelentős volt, hogy az IKB július 20-án még azt nyilatkozta, hogy az amerikai jelzálogpiaci kitettségei kapcsán nem vár jelentősebb veszteséget. Ekkor a KfW július án a Bundesbankkal, a BaFinnal, a német pénzügyminisztériummal és Németország három bankszövetségével közösen egy megmentési intézkedéscsomagot dolgozott ki: A KfW felvállalta az IKB 8,1 milliárd eurós hitelkeret nyújtásából fakadó kötelezettségét, a conduit-cég ezen túl fennálló, 6,5 milliárd eurós hitelkeretét továbbra is más bankok biztosították. A KfW vezetésével több magán- és állami tulajdonban lévő hitelintézet fogott össze, és összességében 3,5 milliárd euró összeg erejéig vállalták, hogy az IKB potenciális veszteségeit fedezik. 41 MNB tanulmányok 72. kötet, 2008, oldal 46

47 Ezzel egy időben a cég bejelentette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, el kívánja adni az IKB-ban birtokolt tulajdonhányadát, mely a mentőcsomag révén 38 százalékról, 90 százalékra emelkedett. Ennek érdekében születtek olyan tervek, miszerint a normál banki ügyleteket megtisztítanák a magas kockázatú befektetésektől. Ezek azonban nem vezettek sikerre és újabb segítségre volt szükség. Mintegy 500 millió eurót magánbankok, további 500 milliót takarék- és szövetkezeti bankok adtak, 2 milliárd eurót pedig az anyabank (KfW) fizetett be a közös alapba. A harmadik mentőakció keretében a kormány és a vezető német bankok egy milliárd euróval emelték az IKB tőkéjét. Egy év után végül a dallasi székhelyű Lone Star vásárolta fel az IKB 90,8 százalékát a KfW csoporttól. Landesbank Sachsen 42 A Sachsen LB-t (Szászország tartományi bankja) 1992-ben alapították tisztán kelet-német tulajdonosi körrel. A bank a Landesbank Baden-Würtemberg leányvállalataként tevékenykedett. Az IKB válsága után három héttel az állami tulajdonban lévő Sachsen LB leányvállalatánál is súlyos likviditási problémák jelentkeztek. A Landesbank problémája szintén a hitelintézeti csoportnál hitelkerettel rendelkező conduit-cégek (Ormond Quay Funding, George Quay Funding, Sachsen Funding) finanszírozási nehézségeivel kezdődött. Az Ormund Quay részére nyújtott hitelkeret-szerződés (17,3 milliárd euró) mögött még tartományi garanciavállalás állt, melyből adódóan Szászország és a tartományban lévő takarékszövetkezetek egyetemlegesen viselték a struktúrából adódó mindennemű kockázatot. Az Ormund Quayjal kapcsolatban fennálló likviditási probléma megoldása a takarékszövetkezeteknek alapvető érdeke volt, így a Takarékszövetkezeti Pénzügyi Csoport (Sparkassen-Finanzgruppe) 17,3 milliárd eurós hitelt nyújtott. A likviditási problémák kezelését követően a Sachsen LB-nek jelentős portfólióveszteséggel kellett szembesülni saját ABS-befektetésein, ami a tőkemegfelelése jelentős romlását idézte elő. A probléma végső megoldásaként a hitelintézet eladása mellett született döntés. Végül a Landesbank Baden-Würtemberg 328 millió euróért vásárolta fel a bankot. Az egyesülés folyamata pedig 2008 áprilisában zárult le. 42 MNB tanulmányok 72. kötet, 2008, oldal 47

48 Az IKB és a Sachsen LB válságában közös, hogy mindkét hitelintézet teljesen, illetve többségében közvetett állami, illetve tartományi tulajdonban volt. Mindkét hitelintézet alaptevékenységéhez képest jelentős összegű hitelkeretet biztosított conduit-cégek számára, melyeket azok a rövid kereskedelmi papírok piacok kiszáradása miatt kénytelenek voltak lehívni. Hypo Real Estate 43 A Lehman Brothers bedőlésével összeomlott a bizalom, kiszáradtak a nemzetközi pénzügyi piacok, végletessé vált a bankok kockázatkerülése. Ezek miatt illetve az amerikai másodlagos jelzálogpiaci befektetései miatt egy nagy német jelzálogbank, a Hypo Real Estate-nek (HRE) is likviditási problémái támadtak. Azért, hogy megakadályozzák a pénzügyi válság kiterjedését, a központi kormányzat illetve egy banki szindikátus 35 milliárd eurós mentőcsomagot hagyott jóvá a likviditási gondokkal küszködő vállalat részére. Később kiderült, hogy a HRE adósságai jóval nagyobbak lehetnek, mint 35 milliárd euró. Végül, október elején a kormányzat és a banki szindikátus újabb 50 milliárd eurós likviditást biztosított a HRE számára. Az előbbiekből is kiderül, hogy az események szeptember végén, október elején, rendkívüli módon felgyorsultak. Egyre jobban körvonalazódott, hogy a válság nem az USA belügye, hiszen egyre nőtt az európai érintettek száma. Október elején Izland gyakorlatilag összeomlott, államosították a három legnagyobb bankot. Október 8-án pedig példa nélküli módon hat jegybank (pl. Fed, Bank of England, Európai Központi Bank) összehangolva 50 bázisponttal csökkentette alapkamatát. A pánik megállíthatatlan volt és ekkor már a reálgazdaságban is látszódni kezdtek a problémák (pl. világkereskedelem összeomlása). A többi ország nyomán a német kormány is kénytelen volt kimondani, hogy nem veszhet el megtakarítás, fontos bankok nem mehetnek csődbe. Ezek után a kormány sorra hozta létre a gazdaságmentő csomagokat. 43 MNB tanulmányok 72. kötet, p

49 VI. A válságkezelést szolgáló intézkedések A német gazdaság helyzetéről megállapítható, hogy a válságjelenségek döntően a nemzetközi pénzügyi válságból és a világgazdaság recessziójából adódtak. A német gazdaságpolitika az elmúlt években képes volt egyszerre szolid növekedést és viszonylag kiegyensúlyozott pénzügyeket biztosítani. A sokat bírált költségvetési hiányt restrikciós gazdaságpolitika nélkül sikerült 2008-ra gyakorlatilag teljesen leépíteni. Németország évek óta a világ legelső exportőre. A válság azonban hatalmas változásokat idézett elő. A német kormány 2008 októberében tehát a válságkezelés útjára lépett. A kormány igyekezett meghatározni a fő célokat. Ezek a következők voltak: Rövidtávon stabilizáció hosszú távon reformok Jó gazdasági keretfeltételek biztosítása a bizalom erősítése érdekében A közkiadásoknak a növekedés szolgálatába állítása A munkaerőpiac sikeres átalakítása A társadalombiztosítási rendszer jobb hatékonyságának elérése Az energiapolitika ésszerűsítése Az innováció előmozdítása a versenyképesség javítására a jövő munkahelyeiért A nemzetközi és európai gazdaságpolitika révén Németország pozícióinak javítása a világpiacon 44 A kormány válságkezelési intézkedéseit két fontosabb szakaszban lehet elkülöníteni. Az első szakasz az I. és II. Konjunktúra csomagot tartalmazza, a második szakaszban pedig további a gazdaság stabilizálása érdekében tett intézkedéscsomagok léptek életbe. 44 MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 47. oldal, letöltés: november

50 1. Az intézkedések első szakasza Az I. Konjunktúra csomag Garanciavállalás október 8-án a német kormány teljes körű garanciát vállalt a különböző bankokban illetve pénzintézetekben elhelyezett lakossági betétekre (értéke kb milliárd euró volt). Ennek célja szimbolikus jelentőségén és politikai jelzésén túl annak megakadályozása volt, hogy az állampolgárok pánikszerűen kivonják betéteiket a bankokból, amely jelentős likviditási nehézségeket eredményezett volna. Pénzügyi piacokat stabilizáló törvény október 13-án fogadta el a Bundestag a fenti stratégia előmozdítása érdekében az első mentőcsomagot, a Pénzügyi piacokat stabilizáló törvényt (Finanzmarktstabilisierungsgesetz), amely 18-án lépett hatályba. A törvény célja az volt, hogy visszaállítsa a bizalmat a pénzügyi szektorban, és hogy biztosítsa a pénzintézetek likviditását valamint az egymás közötti üzleti tranzakciókat. A kormány tehát garanciát vállalt a magánszemélyek befektetéseire függetlenül azok nagyságától, annak érdekében, hogy a német bankok ne ütközzenek likviditási nehézségekbe. Emellett kidolgozták és elfogadták az adóterhek csökkentését, a társadalombiztosítási járulékok stabilizálását és a családtámogatásba történő beruházások intézkedési csomagját (Massnahmenpaket zur Senkung der steuerlichen Belastung, Stabilisierung der Sozialversicherungsabgaben und für Investitionen in Familien). Tizenöt pontos programot dolgoztak ki a foglalkoztatás biztosítására a növekedés ösztönzése révén. Ennek keretében 30 milliárd eurós tehercsökkentést irányoztak elő 2010 végéig. A Pénzügyi piacokat stabilizáló törvény keretében hozták létre a Pénzügyi Piacokat Stabilizáló Alapot (Sonderfonds Finanzmarktstabilisierung = SoFFin). Ez a következőket tartalmazta: az értékelési és mérlegkészítési szabályozás módosítását, 45 Jahreswirtschaftsbericht 2009 alapján, 2009,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf, letöltés: november 5. 50

51 a pénzpiaci stabilizálási alap működtetését, a szövetségi állami refinanszírozás garanciarendszerét, a pénzintézetek feltőkésítésének lehetőségeit, az állami kontroll és garanciaszabályozás rendszerét, a kockázatos követelések átvállalásának módjait az aktívák megszerzése (vétele) révén, a pénzpiaci alapok likviditásának biztosítását, a pénzpiaci felügyelet működésének javítását, betétbiztosítást (megtakarítási és befektetési garanciákat) és a tartományok részesedését a pénzpiaci intézetekben (tőke hozzájárulással). A stabilizálási külön alap 400 milliárd eurós garanciakeretet biztosított. Pénzpiaci stabilizációra 100 milliárd eurót szántak. Állami refinanszírozásra külön 400 milliárd euró állt rendelkezésre. Nyolcvanmilliárd euró szolgálta az állami rizikóátvállalás és szükség esetén a pénzintézeti rekapitalizáció céljait. 46 Kedvezményben részesülő vállalatok: Hitel- és pénzügyi intézmények Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Tőkebefektetési Társaságok Értékpapír és határidős tőzsdei ügyletet folytató társaságok Kormányzati intézkedéscsomag Október első felében született meg a Kormányzati intézkedéscsomag is, amely a háztartások és a vállalatok rendelkezésre álló jövedelem növelését célozta pótlólagos keresletteremtés céljából. Ez a csomag magában foglalta a családok jövedelmének növelését, az adóterhek csökkentését és a társadalombiztosítási járulék stabilizálását január 1-jétől növelték a családi pótlékot: az első és második gyerek után 10 euróval havonta, a harmadik gyerektől pedig 16 euróval havonta, valamint a gyermekek után járó adómentes összeget is növelték 5808 euróról 6024 euróra gyermekenként. 46 MTA Világgazdasági Kutatóintézet, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Somai-Miklos.pdf, 49. oldal, letöltés: november

52 Fontosabb társadalombiztosítási járulékok esetében is történtek változások. A munkanélküli-biztosítási hozzájárulást például 0,5 százalékponttal csökkentették, így 2,8 százalék lett. Program a növekedés és foglalkoztatás jegyében Az év vége felé egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a válság sokkal súlyosabb, mint amire számítottak. Az ilyen helyzetben a politikai vezetésnek az a feladata, hogy iránymutatást adjon, és hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy megvédje a munkahelyeket, hozzájáruljon a növekedéshez és modernizálja az országot november 5-én fogadott el az állam egy 15 pontos programot a növekedés és foglalkoztatás jegyében ( Beschäftigungssicherung durch Wachstumsstärkung ). Ez a program arra volt hivatott, hogy hozzájáruljon a már említett gazdasági növekedéséhez valamint, hogy óvja a munkahelyeket. A program 50 milliárd eurós állami- és magánberuházást tartalmazott. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok likviditását és finanszírozását biztosítsa a Kreditanstalt für Wiederaufbaun (KfW) (Újjáépítési Hitelintézet) keresztül 15 milliárd euró pótlólagos hitellehetőség formájában. A válság következtében kialakult recesszió miatt több ezer munkahely került veszélybe. A munkahelyek elvesztésének megelőzése érdekében meghosszabbították az ún. Kurzarbeitgeld folyósítását 6 hónapról 12 hónapra. A Kurzarbeit (rövidített munkaidő) lényege, hogy ha egy vállalatnak csökken a rendelésállománya és ezt bejelenti a munkaügyi hatóságoknál, bizonyos ideig rövidített munkaidőben foglalkoztathatja munkavállalóját, akinek a teljes munkaidejére a munkaügyi hatóság kiegészíti a bérét. A kormány leegyszerűsítette az ehhez kapcsolódó eljárást is. 47 A program fő célkitűzései: A közületi beruházások támogatása A gazdaság hitelellátásának biztosítása A foglalkoztatás és képzés ösztönzése Az adók és járulékok csökkentése A kiegyensúlyozott, tartós pénzügypolitika biztosítása 47 Antalóczy Katalin: Válság és válságkezelés Németországban, oldal 52

53 A közületi beruházásokat az infrastruktúra kiépítésére és a képzési-szakképzési offenzívára koncentrálták, ezen kívül a munkaerő-piaci intézkedések az elbocsátások elkerülését és a szakképzettség növelését szolgálták. Már rövidtávon igyekeztek elérni a bürokrácia csökkentését, a már meglévő infrastruktúra működésének javítását, a jövőorientált ágazatok fejlesztésének ösztönzését (ICT, orvosi technika, gyógyszergyártás, high-tech gépipar) és a közszolgáltatások hatékonyságának növelését. 48 A 11. számú táblázat összefoglalja az I. Konjunktúra csomag legfőbb intézkedéseit (Demos Magyarország tanulmánya): 11. táblázat Az I. Konjunktúra csomag Célcsoport/ Szakterület intézmények Intézkedés rövid leírás A német állam a fejlesztési bankon keresztül (Újraépítési Pénzügyi Hitelintézet) 15 milliárd euróval egy új finanszírozási eszközt bankok rendszer nyújt, amellyel a magánbankok hitelfolyósítását kívánják könnyíteni. Emellett a bankok felelősségvállalását is növelik. Az ingóság jellegű befektetések értékük 25 százalékáig ismét Adózás KKV-k leírhatóvá válnak. Az intézkedés két évig érvényes, ez idő alatt akarja a német állam a cégek beruházásainak növelését illetve szinten tartását biztosítani. Energiahatékonyság/ csökkenő szén-dioxid kibocsátás érdekében 2009 és 2011 között A kormány az épületek alacsonyabb energiafogyasztása és a Építkezők, épülettulajdonosok Környe- összesen 3 milliárd euróval növeli az épületek szanálására zetvéde- fordítandó összeget. lem A mesteremberek állagmegtartó vagy modernizáló munkájára Adózás Egyének kifizetett pénzt az eddigi 600 euró helyett 1200 euróig lehet levonni. Ezzel a magánháztartások akár 1,5 milliárd euró adócsökkentést is elérhetnek, míg a gazdasági tárca reményei 48 MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 51. oldal, letöltés: november

54 szerint akár 10 százalékkal növekedhet a mesteremberek forgalma. Új gépkocsi vásárlása esetén egy évre elengedik a járműadót, a Adózás különösen alacsony fogyasztású autók esetében két évre. Az Járműtulajdonosok intézkedés a június 30-ig vásárolt autókra érvényes, de maximum 2010 decemberéig lehet adókedvezményben részesülni. A munkaügyi központokban 1000 új állást teremtenek a jobb Foglalkoztatáküliek Munkanél- szolgáltatás (és ugyan nincs kimondva, de vélhetően a várható nagyobb forgalom) érdekében. Az ún. rövidített munkaidő intézményére való jogosultságot Munkaadók kiterjesztik 12 hónapról 18 hónapra. A program keretében azon Foglalkoztatás munkaválla- és munkáltatók, akik a csökkenő forgalom miatt leépítésre szorulnának, csökkenthetik e helyett a dolgozók munkaidejét és lók az állam kiegészíti az ily módon lecsökkenő béreket. Tartományok, A szövetségi kormányzat egy külön program keretében 2009-re Vidékfejlesztés 200 millió eurót bocsát a tartományok rendelkezésére, elmaradott régiók amelyekkel azok különösen elmaradott régiókat fejleszthetnek, illetve azokba befektetéseket vonzhatnak. Forrás: Dessewffy Tibor: Válságkezelés a nagyvilágban, 28. oldal Hamarosan azonban a politikai nyomás erősödött, hogy mégis többet tegyen a kormány, mivel egyrészt a válság súlyosabbnak bizonyult, mint azt eleinte várták, másrészt pedig a német reakció ehhez képest visszafogottnak tűnt. Már az év végén, rögtön az első csomag elfogadása után megkezdődött a vita egy újabb csomagról A II. Konjunktúra csomag A kormány újabb stratégiai pontokat nevezett meg, amelyek a főbb célkitűzéseket jelentették. Ezek a következők voltak: Németország pénzpiacának erősítése, az adózás feltételeinek javítása, az infrastrukturális fejlesztések feltételeinek biztosítása, 54

55 a régiók strukturális fejlesztésének támogatása, a Mittelstand erősítése és újegzisztencia-alapítások támogatása, a kelet-német tartományok célzott megerősítése. Ennek érdekében hozta létre a kormány a német foglalkoztatottság és stabilitási programot. Program a német foglalkoztatottságért és stabilitásért 49 A kormány 2009 januárjában fogadta el a német foglalkoztatottság és stabilitási programot ( Pakt für Beschäftigung und Stabilität in Deutschland ). Ez a program jelentős részben a korábbi válságkezelő intézkedéseket tartalmazta, néhol emelt összeggel vagy meghosszabbított határidővel. A program újabb 50 milliárd eurónyi költségvetési ígérvényt tartalmazott. A kormány a programban 5 központi területet emelt ki: Az állam beruházásai a jövőben: Ebben a pontban a klímavédelemre, a képzés- és infrastruktúrafejlesztés fontosságára hívta fel a kormány a figyelmet, mivel e területek erősítése révén, Németország hosszútávon is sikeres maradhat és 2010-re 14 milliárd eurós segítséget nyújtott a kormány a jövőbeli beruházásokra (Zukunftinvestitionen). Beruházások, innováció és kereslet támogatása: Ebben a részben fogalmazzák meg, a már az előző programban is említett 15 milliárd eurós pótlólagos hitellehetőséget a vállalatok számára. Ennek az a célja, hogy a vállalatok, üzemek a kutatási hajlandóságukat nagyobb szintre emeljék, és ez által ne veszítsék el vezető szerepüket a globális versenyben. Egy autógyár esetében például törekedni kell arra, hogy klímabarát járműveket gyártsanak és ez által még versenyképesebb pozíciót érjenek el a világgazdaságban. Ez a 15 milliárd euró az ilyesfajta beruházásokat hivatott támogatni. A foglalkoztatás biztosítása: A munkahelyek elvesztésének megelőzése érdekében meghosszabbították az ún. Kurzarbeitgeld folyósítását 12 hónapról 18 hónapra továbbá lehetővé tették a részmunkaidőben foglalkoztatottak számára is a programban való részvételt. 49 Jahreswirtschaftsbericht 2009 alapján, 2009,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf, letöltés: november 5. 55

56 Háztartások: A roncsautó-prémium továbbra is fennmaradt. Ez azt jelenti, hogy ha egy autótulajdonos a legalább egy éve tulajdonában lévő minimum 9 éves személygépkocsiját a roncstelepre viszi és új, környezetkímélő autót vásárol, 2500 euró ún. környezetvédelmi díjat kap az államtól. Az államháztartás hiányának csökkentése. Természetesen Németországnak is fontos célja, az államháztartás megfelelő és kiegyenlített szintre hozása. Az öt központi terület mellett a kormány a növekedési és stabilitási programban kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a képzési és infrastrukturális fejlesztési programoknak, amelyre 2009-ben 14 milliárd eurót szántak, a tartományok, községek 25 százalékos kofinanszírozási aránya mellett. A német állam támogatta az óvodai, iskolai, egyetemi infrastruktúra fejlesztését, 2009-ben 6,5 milliárd euróval. Az állam 50 százalékkal járult hozzá az utak, vasutak, vízi utak infrastrukturális fejlesztéséhez. A megnehezült világgazdasági, kereskedelmi helyzetben a német vállalatok exportját finanszírozási garanciavállalással segítették elő. Az innováció támogatás keretében külön program vonatkozott a K+F-támogatásokra a legfeljebb 1000 fős vállalatokban. Németország egészét tekintve erre 450 milliárd eurót, ebből a keleti tartományoknak elkülönítve 100 milliárd eurót juttatott. 50 Német Gazdasági Alap március 6-tól kezdett működni a SoFFin mellett egy másik pénzügyi alap a Német Gazdasági Alap (Wirtschaftsfonds Deutschland). Ez az alap 100 milliárd eurós kerettel rendelkezett, december 31-i lejárattal. Az alap fő célja a nem pénzügyi vállalkozások az ún. Mittelstand pénzügyi helyzetének javítása, forráshoz juttatása különböző garanciavállalásokkal illetve hitelprogramokkal. Ezt az alapot csak olyan cégek vehették igénybe, amelyek nem saját hibájukból kerültek bajba, és amelyek rendelkeztek kilábalási tervvel. Az alábbi táblázat a II. Konjunktúra csomag főbb intézkedéseit tartalmazza. 50 MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 49. oldal, letöltés: november

57 12. táblázat A II. Konjunktúra csomag Szakterület Célcsoport/ intézmények Intézkedés rövid leírás 2010 végéi 14 milliárd eurót invesztálnak közintézményekbe (10 milliárd regionális illetve önkormányzati, 4 milliárd Oktatás, Oktatási és szövetségi intézményekbe kerül). A célintézmények intrastruktúrafej- közintézmények infrastruktúrafejlesztésbe és egyéb intézményekbe is kerül elsősorban oktatási és gyermekgondozási intézmények, de lesztés pénz. Minden esetben hangsúlyos a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése. Hiteltámogatás és állami garancia program: Az állam Gazdaság/ különböző formákban összesen 115 milliárd eurót szán a Vállalatok/ pénzügyi vállalkozások és bankok hiteltámogatására, illetve bankok szféra hitelgaranciára (ebből 15 milliárd eurót már korábban folyósított e célra). A 2008 közepén létrehozott Központi Innovációs Program Kelet-német KKV-k fejlesztése KKV-k Középvállalkozásoknak nevű program nagyobb támogatást kap. A legfeljebb 1000 főt foglalkoztató kelet-német technológiai, innovációval foglalkozó vállalatok magasabb támogatásban részesülhetnek. Internet Háztartások A kormány támogatja a szélessávú hálózatok jelentős mértékű bővítését, kiemelten az eddig el nem látott vidéki részeken re mindenütt szélessávú lehetőséget szeretne biztosítani a kormány (2010-ig a háztartások 75 százaléka számára legyen elérhető az 50 mb/s sebesség, 2018-ra pedig minden háztartásnak). A legalább kilenc éves autóknál, amelyet a jelenlegi tulajdonos legalább egy évig birtokolt 2500 eurós Gazdaságélínkétés/kör Autótulaj- környezetvédelmi prémiumot kaphat a tulajdonos, ha roncsautóként leadja és vásárol egy alacsony fogyasztású, új nyzetvédeledonosok autót. Az intézkedés egyúttal növelheti a keresletet az új gépkocsikra és csökkentheti az autók szén-dioxidkibocsátását. A kormány 1,5 milliárd eurót szán a programra. 57

58 Környezetvédelem/K+F Vállalatok, kutatóintézetek 2010-ig fél milliárd euró áll rendelkezésre, a mobilitás illetve energiatárolás technológiájának javítására, amely lehetővé teszi a környezetszennyező kibocsátás csökkentését. Az ún. rövidített munkaidő intézménye keretében a foglalkoztatási hivatal átvállalja a járulékos költségek 50 százalékát. A rövidített munkaidő keretében azon Munkaadók munkáltatók, akik a csökkenő forgalom miatt leépítésre Foglalés munka- szorulnának, csökkentik e helyett a dolgozó munkaidejét és koztatás vállalók az állam kiegészíti az emiatt csökkenő béreket. A válság időszakát a foglalkoztatási hivatal szerint arra használhatják a munkáltatók, hogy tovább képezzék a munkaerőket, ahelyett, hogy elbocsátanák őket. A kormány 2009-ben 2,9 milliárd, 2010-ben pedig 6 milliárd eurós személyi jövedelemadó-csökkentést hajtott végre. Az Adópolitika Egyének, intézkedés keretében a kezdő kulcs 15-ről 14 százalékra KKV-k csökkent, az adómentes minimum pedig 170 euróval 7834 euróra emelkedett 2009-ben, majd újabb 160 euróval ben. A változásokból a KKV-k is profitálhattak. Minden gyermek után egy egyszeri 100 eurós támogatást Család- Családok fizet az állam, ami elvileg alanyi jogon jár, de bizonyos politika jövedelem felett az adóbevalláskor vissza kell fizetni. A kormány 15,5 százalékról 14,9 százalékra csökkentette az egészségügyi hozzájárulás mértékét. Ez a lépés eleve tervbe Egészségügyi biz- és munka- Munkaadók volt véve, de a válságra való tekintettel előre hozták. Az intézkedés keretében 2015-ig 29 milliárd euró folyna a tosítás vállalók költségvetésből az egészségügyi biztosítás alapjába, a kiesett bevételeket pótolva. Forrás: Dessewffy Tibor: Válságkezelés a nagyvilágban, 28. oldal 58

59 2. Az intézkedések második szakasza szeptemberében a CDU (továbbra is Angela Merkel vezetésével) a német liberális párttal, az FDP-vel alakított kormányt, ami tulajdonképpen annyit jelentett, hogy továbbra is a szociális piacgazdaságot szerették volna tovább vinni, amit a koalíciós szerződésben is hangsúlyoztak. Az új kormány megfogalmazta főbb gazdaságpolitikai kihívásait és felvázolt egy stratégiát a problémák megoldására. Növekedési játéktér kibővítése Rávilágítottak arra, hogy Németországban az azonnali konjunkturális intézkedések mellett, szükség van strukturális reformokra is, melyek hosszútávon is kibővítik a növekedési játékteret. Ennek érdekében a kormány, a növekedés motorjaként számon tartott képzés és innováció számára, prioritást biztosított az állami költségvetésben. A kormány 12 milliárd eurót különített el ezek fejlesztésére. Ezzel kapcsolatosan a kormány kidolgozott egy olyan koncepciót, mely biztosítja a magánszféra és a vállalatok számára is, hogy versenyképesebbek legyenek. A növekedésnek tehát többek között a vállalatok dinamikájára van szüksége. Németország globalizált piacokon való vezető pozícióját csak elkötelezett és megújulásra képes vállalatok tudják biztosítani. A kormány ennek érdekében olyan lépéseket tett a vállalatok feltételeinek javítására, melyekkel támogatja a vállalatok versenyben való részvételét és a külgazdasági tevékenységüket. Nagy hangsúlyt kapott továbbra is a Mittelstand helyzetének javítása. A gazdaság élénküléséhez való hozzájárulás kiszállási vagy exit - stratégia bevezetése, Sofortprogramm A gazdasági fellendülés törékeny szakaszában a legfontosabb feladat a gazdaság stabilizálása és a tartós fejlődés alapjainak megteremtése. 51 Jahreswirtschaftsbericht 2009 alapján, 2009,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf, letöltés: november 5. 59

60 Ennek érdekében a kormány létrehozott egy azonnali programot (Sofortprogramm), amely arra volt hivatott, hogy megkönnyítse a lakosság és a vállalatok számára az adózást. Ehhez 24 milliárd eurós támogatást biztosított a kormány. A korábban bevezetett két konjunktúra programban az állam erőteljes gazdasági szerepet vállalt, de itt megfogalmazták, hogy ez nem válhat az állampolgárok számára megszokott dologgá, mert elveszhet az egyéni felelősség és az innovációs erő. Ezért a kormány kidolgozott egy konzisztens és rendezett exit-stratégiát, melynek meghatározták a konkrét időpontját is, ami legkésőbb Fenntartható államháztartás A kormány megfogalmazta, hogy 2011-től új államadósság-szabályozást vezet be, mely teljesen új keretet biztosít az állami pénzügyek konszolidására. A fenntartható növekedés hosszútávon a konszolidációs sikertől függ. Ahhoz, hogy ez működjön, a kormány ellenőrzi a bevételi és kiadási oldalt, hogy a bevételek és kiadások megfelelő mértékben hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a kormány a politikai célkitűzéseit hatékonyan el tudja érni. Megfogalmazták, hogy spórolással hosszú távon tudják biztosítani az államháztartás fejlődését. Egyéb stratégiák Keleti tartományok felzárkóztatása Továbbra is nagy hangsúlyt fektettek a keleti tartományok felzárkóztatására. Az állam különböző programok segítségével erősíti a kelet-német gazdaság innovációs erejét, valamint a gazdaság és tudomány közötti technológiatranszfert. Családok és vállalatok tehermentesítése A kormány célja az, hogy a családok és vállalatok rendelkezésre álló jövedelmét növeljék. Ennek érdekében több intézkedést is hoztak: a gyermekek után járó adómentes összeget 6024 euróról 7008 euróra növelték, megemelték a családi pótlékot (összesen 4,6 milliárd 52 Antalóczy Katalin: Válság és válságkezelés Németországban, 24. oldal 60

61 euró), az örökösödési adót csökkentették. A vállalatok átstrukturálódásához pedig kedvezményeket adtak. Bad-Bank - törvény Ennek a törvénynek a segítségével a bankok meg tudták tisztítani a mérlegüket a mérgezett eszközöktől. A törvény továbbá megadta a bankok államosításának lehetőségét is, mint végső eszközt. Adórendszer-reform A kormány megfogalmazott egy hosszú távú adó- és járulékcsökkentést, amely elsősorban az alacsonyabb illetve középjövedelmű családoknak, háztartásoknak és vállalkozásoknak javítja a beruházási és fogyasztási lehetőségeit valamint bővíti a mozgásterét. Megfogalmazták, hogy ezt a reformot legkorábban csak 2011 januárjától lehet bevezetni, addig azonban még fontos vizsgálatokra van szükség. Schuldenrecht Az egyik legfontosabb intézkedés a Schuldenrecht elfogadása volt. Eszerint 2016-ra a strukturális deficitet a GDP 0,35 százalékára kell csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a ben előreláthatólag 70 milliárd eurós hiányt 2016-ra 10 milliárd euróra kell visszaszorítani. Az új adósságtörvény lehetővé teszi a konjunktúra-szabályozást: fellendülés esetén csökkenti, míg dekonjunktúra esetén növeli a játékteret. 53 A munkaerő-piaci intézkedések A munkaerő-piaci intézkedések területén a legfontosabb célok a következők: a munkaerő-piaci eszköztár bővítése, a munkakeresés hatékonyságának növelése, a munkaerő képzésének és továbbképzésének támogatása, a szakmunkáshiány megszüntetése, a nők munkavállalásának előmozdítása, 53 Antalóczy Katalin: Válság és válságkezelés Németországban, 24. oldal 61

62 a család és a munkavállalás összeegyeztetésének támogatása. Vállalatok 54 A vállalati adóreform érdemi intézkedése, hogy a társasági adó 25 százalékos kulcsát 15 százalékra csökkentették, ugyanakkor megszüntették az iparűzési adó eddigi levonhatóságát. Ösztönzik a munkavállalók vállalati tulajdonban való részesedésének növelését. A munkavállalók számára a vállalati részvényjuttatás évente 360 euróig adó- és járulékmentes lett. A vállalati bürokrácia költségeinek csökkentésével is hozzá kívántak járulni a tehercsökkentéshez, amelyre a következő időszakban évente 7,1 milliárd eurót fordítanak. A német állam az elektronikus adónyilatkozat-feldolgozás révén szintén a vállalatok adónyilvántartásának költségcsökkentéséhez járult hozzá. A munkavállalóknak a vállalati tőkében való részesedésszerzését is ösztönözték, azaz a vállalatok az eddigi 18 százalék helyett 20 százalék tőkerészesedési juttatást hajthatnak végre a munkavállalói tulajdon növelésére. (Erre az egyedülállóak esetében 20 ezer euró, házaspárok esetében 40 ezer euró értékhatárig van lehetőség). A Mittelstand átfogó megerősítését is támogatták. Az e körbe tartozó vállalatok beruházások utáni amortizációs leírását a as beruházásokra 20 százalékról 30 százalékra emelték. Az új tudományos eredmények bevezetését célzó új vállalatalapításokat külön program keretében támogatják. Az Újjáépítési Hitelintézet meghatározott hitelekre a vállalatok számára a bankok felé 50 százalékig terjedő garanciavállalást nyújthat. 54 MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 54. oldal, letöltés: november

63 VII. A válságkezelés eredményei Látható tehát, hogy Németországot a válság viszonylag kedvező gazdasági-pénzügyi helyzetben érte el. Az elmúlt évek közpolitikai intézkedései jelentősen javították az ország esélyeit a válság átvészelésére. Az 1998 és 2005 szeptembere között hivatalban lévő Schröder-kormány által bevezetett reformok jelentős hatással voltak a munkanélküliség csökkentésére és a sokáig feszült költségvetési helyzet javítására. A német kormány által az előbbiekben bemutatott bevezetett válságkezelő intézkedések illetve a 2009-ben kialakult konjunktúra révén, a 2010-es év utolsó negyedében már Németország fellendüléséről szóló hírek láttak napvilágot. A világkereskedelem stabilizálódása A 2008 végén és 2009 elején bekövetkezett súlyos zsugorodást követően a világkereskedelem egyre inkább a stabilizálódás jeleit mutatta harmadik negyedévében a világ árukereskedelme 4 százalékkal nőtt, szemben az év első negyedévében tapasztalt mindegy 11 százalékos csökkenésével. A világkereskedelem számára kedvező volt az olyan ideiglenes tényezők hatása, mint például a makrogazdasági ösztönző tervek, melyek élénkítették a tartós gazdasági cikkek autó iránti keresletet. A kereskedelmi forgalom fellendülését leginkább Ázsia vezette. Az euró övezeten kívülre irányuló export számára kedvező volt a megnövekedett ázsiai kereslet, amely részben kompenzálta azt a tényt, hogy a legtöbb fejlett gazdaság kereslete továbbra is mérsékelt volt. Tehát mind a világkereskedelem, mind az euró övezet exportjának kilátásai érzékelhetően javultak. 55 A következőkben arra mutatok rá, hogy a német válságkezelő intézkedések és a 2009 őszétől kezdődő konjunktúra együttesen milyen hatással volt a német gazdaság válságból való kilábalására, milyen eredményeket ért el a válságkezelés területén és, hogy kijelenthető-e: Németország túl van a válságon oldal, letöltés: december 1. 63

64 A Soffin és a Német Gazdasági Alap felhasználása A kormány által bevezetett két alap, a SoFFin és a Német Gazdasági Alap, amelyek a legtöbb felhasználható eszközt tartalmazták a különböző bankok, hitelintézetek, vállalatok számára. Az alábbi két ( számú) táblázat a két alapból igénybe vett eszközök nagyságát és összetételét mutatják. 13. táblázat A Soffin felhasználása 2010-ig Milliárd euró Elfogadott garanciakeretek 147 Elfogadott sajáttőke segélyek 28 Kockázatvállalás - Lebonyolításban résztvevő intézetek 6 Összesen 175 Forrás: Antalóczy Katalin, 26. oldal, Jahreswirtschaftsbericht alapján Az első táblázatból kiderül, hogy a SoFFin alap által rendelkezésre álló 480 milliárd euróból január közepéig összesen 175 milliárd eurónyit használtak fel, ami a teljes összeg 36 százalékát teszi ki. A második táblázat a Német Gazdasági Alap igénybe vett eszközeit mutatja. 14. táblázat A Német Gazdasági Alap igénybe vett eszközei 2010-ig KfW-különprogram Kis- és középvállalatok Jóváhagyott ügyletek száma Érték (millió euró) Beruházások Eszközök Összesen Nagyvállalatok Beruházások Eszközök Összesen KKV+nagyvállalat összesen

65 Kezességvállalások Banki kezességvállalás Tartományi kezességvállalás Nagykezesség Összesen Összesen Forrás: Antalóczy Katalin, Jahreswirtschaftsbericht alapján A Német Gazdasági Alapot leginkább a Mittelstand megsegítésére hozták létre, vagyis főleg a kis- és középvállalatoknak szólt. A táblázatból kiderül azonban, hogy a nagyvállalatok január 18-ig majdnem ugyanolyan mértékben tudtak élni az Alap nyújtotta speciális finanszírozási lehetőségek igénybevételével, mint a kis- és középvállalkozások. Az összesen igénybe vett (a táblázat alsó sorában kiemelve) kb. 10 milliárd euró csupán a 10 százalékát teszi ki az Alap által rendelkezésre bocsátott 100 milliárd eurós összegnek. Roncsautó-prémium A Gazdasági és Technológiai Minisztérium vizsgálatot végzett a roncsautó-prémium hatásaival kapcsolatban is. Itt az derült ki, hogy 2009-ben bár rossz volt a gazdasági helyzet több új autót helyeztek forgalomba, mint 2008-ban (kb. 1,04 millióval több új autóról van szó). Ezt a növekedést a Konjunktúra-csomagok által bevezetett roncsautóprémium számlájára írták. Munkaerő-piac A válságkezelés egyik legnagyobb sikerét a németek a munkaerő-piaci folyamatok változásaiban látják. A munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, miközben az Euró zóna országaiban egyre nagyobb problémát jelent a növekvő munkanélküliség. Ehhez a sikerhez nagyban hozzájárult a Kurzarbeit intézménye. Ez olyannyira hatékonnyá vált, hogy 2010 elején kb. 1,5 millió munkavállaló volt rövidített munkaidőben foglalkoztatva. 65

66 A német gazdaság aktuális helyzete és jövő évi kilátásai a válságkezelési intézkedések tükrében 56 Németország hatvan éves történetében a példa nélküli pénzügyi-gazdasági válság után 2010 közepén a német gazdaság teljesítménye még mindig a ben elért szinten mozgott, ugyanakkor 2010 őszére néhány év kihagyás után Németország egyértelműen az európai fejlődés motorjává vált. Ezt támasztja alá, hogy a bruttó hazai termék nagysága 2010 második negyedévében 4,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, miközben az euró-övezetben a németországi növekedést is beszámítva mindössze 1,7 százalékos volt a fejlődés. Ezzel együtt a német gazdaság teljesítménye a évi 4,7 százalékos visszaesést követően, várhatóan 2011 végére fogja elérni a válság előtti szintet. A német újraegyesülés óta legerőteljesebb gazdasági növekedés az export, (ezen belül mindenekelőtt az Európán kívüli országokba, elsősorban Kínába és Indiába irányuló kivitel), valamint a belső kereslet egyidejű élénkülésének köszönhető. A növekedés elsődleges mozgatóereje 2011-ben ugyanakkor már nem az export, hanem egyértelműen a belső kereslet lesz. A robusztus munkaerőpiac, az alacsony kamatszint, valamint a kedvező finanszírozási helyzet révén a magánfogyasztás és az építési beruházások is erőteljesen emelkednek, olvasható a független szakértők előrejelzésében. A munkabérek a reálbéreknek az elmúlt években tapasztalt csökkenése és Németország, mint termelési telephely nemzetközi versenyképességének ebből fakadó javulása után a várakozások szerint 2010-ben 2,5, 2011-ben pedig 2,8 százalékkal emelkednek. A berlini DIW gazdaságkutató intézet adatai szerint az ipar a 8 százalékos termelésbővülésével az átlagot jóval meghaladó mértékben járul hozzá a gazdaság összteljesítményének növekedéséhez. A második negyedévben az ipari termelés 14,4 százalékkal haladta meg a múlt év második negyedévit, a válság előtti szint elérése azonban több évet vesz igénybe (miután 2009-ben az ipari termelés visszaesése elérte a 16 százalékot). Az erőteljes gazdasági növekedésnek és az adóbevételek gyors, a korábban feltételezettnél erőteljesebb emelkedésének köszönhetően Németország várhatóan már 2011-ben újból teljesíteni tudja a költségvetési deficit nagyságára a maastrichti feltételek sorában meghatározott mértéket: a hiány nagysága az idei 3,8 százalék után jövőre nem lesz több a bruttó hazai termék 2,7 százalékánál. A Szövetségi Pénzügyminisztérium (BMF) november eleji előrejelzése szerint 2010 és 2012 között a szövetségi költségvetés 56 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: letöltve: november

67 25,6, a tartományok 23, az önkormányzatok pedig 13,1 milliárd euró többlet-adóbevétellel számolhatnak a korábban számítotthoz képest őszére egyértelműen beigazolódott és a dolgozat során már említett rövidített munkaidő intézményének előnye és sikere, ami a berlini kormány és a munkaadók szövetségén alapult, s amellyel a válság ideje alatt is sikerült megtartani a német vállalatoknál foglalkoztatott szakképzett munkaerő többségét. A 2005 tavaszán még 10,8 százalékos munkanélküliségi ráta 2010 októberére 6,7 százalékra mérséklődött, ami 3,3 százalékponttal alacsonyabb az euró-övezet Németországot is magában foglaló 10,0 százalékos mutatójánál. Egyes szakértői számítások szerint a válság után kidolgozott szabályozás révén 3,1 millió munkahelyet sikerült megőrizni, s a németországinál alacsonyabb munkanélküliségi rátával az euró-övezet országai közül csak Hollandia és Ausztria, továbbá az ország csoport átlagára minimális hatást gyakorló Luxemburg és Málta büszkélkedhet. Az előrejelzések készítésével foglalkozó kutatói műhelyek - a szövetségi kancellárral és pénzügyminiszterrel egyetértésben - egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a vártnál kedvezőbb költségvetési helyzet ellenére folytatni kell a korábban meghirdetett takarékossági kormányprogramot, nem szabad elosztogatni a korábban számítottnál magasabb bevételeket. Angela Merkel kancellár a 2010-re várható magas növekedési várakozásokat és a foglalkoztatás helyzet javulását bátorításnak nevezte a Stabilitási és növekedési paktumban meghatározott feltételek újbóli teljesítése irányában, míg Rainer Brüderle szövetségi gazdasági miniszter a munkanélküliek számának 3 millió fő alá történő mérséklődését úgy értékelte, hogy a fellendülés foglalkoztatási fellendüléssel párosul. Vállalati várakozások 57 A német gazdaság szereplőnek aktuális helyzetmegítélését a közeljövővel kapcsolatos várakozásait a leghitelesebben az ipari és kereskedelmi kamarák évi háromszori rendszerességgel elvégzett konjunktúra-felmérései tükrözik. A 2010 őszén készített, több mint 28 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat válaszain alapuló felmérés valamennyi kritériumot tekintve kedvezőbb képet mutat még a legutóbbi, négy 57 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: letöltve: november

68 hónappal korábbi felméréshez képest is, a 2009 kora nyári és őszi felméréssel összehasonlítva pedig gyökeresen jobb helyzetkép és növekedési várakozások láthatóak: 2010 őszén a válaszadó vállalatok több mint harmada tekintette jónak aktuális üzleti helyzetét (a 2009 őszi 20 és a 2010 kora nyári 28 százalékkal szemben), egy harmada pedig javulónak nevezte saját üzleti várakozásait (2009 kora nyarán csak 14, ősszel pedig 24 százalékuk tette ugyanezt). A külkereskedelemmel kapcsolatosan a vállalatok majdnem fele várta exportjának növekedését (a 2009 kora nyári 14 és az őszi 29 százalékkal szemben), és 29 százalékuk tervezte beruházásainak emelkedését (ez a 2009 kora nyári 14 és az őszi 16 százalék mintegy kétszerese). A vállalatok 19 százaléka pedig munkavállalói létszámának növelését is tervezte (ez pedig az egy évvel korábbi 10 százalék csaknem kétszerese). A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) a vállalati válaszok alapján 2010-re 3,4, 2011-re pedig 2,4 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. A kamara szerint a magánfogyasztásra fordított kiadások az idei stagnálás (+0,2%) után 2011-ben 2,4 százalékkal, az állami kiadások pedig az idei 3,0 százalékos növekedés után jövőre 1,0 százalékkal emelkednek majd. Az előrejelzések szerint a gépi beruházások (amelyek 2010-ben 9,2 százalékot tettek ki) 2011-ben újabb 8,0, míg az építési beruházások (2010: 3,5%) 3,0 százalékkal bővülhetnek, A német export, amely 2010-ben 15,2 százalékon állt, 2011-ben újabb 8,5, míg az import (a évi 14,0 százalékhoz képest) 9,5 százalékkal emelkedik. A munkanélküliek éves átlagszáma pedig a évi 3,42 millió és a évi 3,2 millió főről 2011-re 2,9 millió főre mérséklődik. A kamarai felmérés tehát egyértelműen azt igazolja, hogy a német konjunktúra szilárd alapokon áll, s ez a gazdaság szinte összes területére kiterjed. Az ipar az export mellett növekvő mértékben profitál a beruházások élénküléséből. Az üzleti várakozások vonatkozásában kiemelésre kívánkozik a belső növekedési tényezők erősödő szerepe. Az ipar általános derűlátását ezzel szemben némileg beárnyékolja az Egyesült Államokban, Japánban és Európa egyes országaiban várt élénkülés késlekedése. Az exportban folytatódik a Németországból elsősorban gépeket és berendezéseket importáló felzárkózó országok térnyerése. Egyes küszöb-országok gazdasági növekedésének lanyhulása, valamint a korábban elfogadott és bevezetett konjunktúra-élénkítő programok kifutása ugyanakkor fékező hatást gyakorol a német exportra. 68

69 A beruházások élénkülése átlagon felüli a jellemzően exportra termelő iparvállalatoknál, mindenekelőtt a közútijármű-gyártásban, a fémtermékek gyártásban, a villamos iparban, valamint a belkereskedelemben. A munkaerőpiacon a legerőteljesebb növekedés szintén a fémtermelésben, a villamos iparban, a gép- és berendezésgyártásban, a tudás intenzív szolgáltatói tevékenységet folytató informatikai, valamint kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások körében valószínűsíthető. A részmunkaidőben tevékenykedők foglalkoztatása továbbra is pozitívan járul hozzá a foglalkoztatási helyzethez, miközben egyre érezhetőbb a szakemberhiánynak a vállalati expanzióra gyakorolt fékező hatása. Különösen az ország keleti és délkeleti térségeiben, (mint például a Lengyelországgal közvetlenül határos Brandenburg tartományban) egyre türelmetlenebbül várják az új tagországok állampolgárai németországi munkavégzését korlátozó rezsim májusi feloldását, mert számos munkaadó onnan várja munkaerőgondjai megoldását. 69

70 VIII. Összefoglalás A pénzügyi és gazdasági válság Németországot és a világot is hatalmas kihívás elé állította. Hosszú évtizedek óta nem tapasztalt szintre esett vissza a világgazdasági kereskedelem és termelés 2009-ben. Németország gazdaságát pedig az intenzív külkapcsolatai révén még inkább érintette a válság negatív hatása. A német kormány következetesen lépett fel a válsággal szemben, hogy gazdaságát stabilizálja, és hogy a válság okozta negatív mutatókat átlendítse pozitív irányba. A kialakított válságmenedzseléssel a kormány mindvégig a pénzügyi stabilitás elérésére törekedett. Legfontosabb célja az volt, hogy az ország a stabilitást hosszú távra meg tudja őrizni. Európa legnagyobb gazdasága, a németországi a válságkezelő intézkedések révén illetve a 2009 harmadik negyedévében kialakult világkereskedelmi konjunktúrának köszönhetően meglepően erős fellendülést produkált. A gazdasági ciklusok jellemzésére használt Ifoindex egyértelműen a boomsávban mozog, mind a jelenlegi helyzet megítélését, mind a jövőbeni kilátásokat illetően. Történetének ötven-hatvan éve során a mutató soha nem emelkedett olyan meredeken, mint az utóbbi egy évben. Németország amelyet a 2000-es évek elején sokáig Európa sereghajtójának és beteg emberének tekintettek várhatóan 3 százalékos gazdasági bővülést produkál az idén, szemben az EU egészének 1,1 százalékos átlagával. Az ország munkaerőpiaca jelenleg szintén nagyon fontos fordulatot mutat: a munkanélküliségi ráta 7 százalékon áll, ez már a legutóbbi boom idején elért szint alatt van, és várhatóan tovább esik. 58 Bár az ország jelenleg a szakember hiány problémájával küzd, a kormánynak sikerült a munkanélküliséget alacsony szinten tartani, ami leginkább a Kurzarbeit intézményének sikeres bevezetésének köszönhető. Németország egyik legfontosabb húzó ágazata az export. A dolgozat során kiderült, hogy az országra, az export jelentős szerepe miatt, közvetlen hatással vannak a világgazdaságban zajlódó folyamatok. Ez meg is mutatkozott abban, amikor a 2008-as pénzügyi válság következtében az addigi erős export (hiszen 2008 elején még 58 Sinn szerint elmúlt a válság - Németország a nyertes, november 5., 70

71 Németország export-bajnok volt, vagyis a világ első számú exportőre) hirtelen és nagymértékben visszaesett (a visszaesés mértéke 18 százalék körüli volt). Mindenekelőtt az export erős visszaesése járult hozzá ahhoz is, hogy a GDP olyan nagy arányban esett vissza (-4,7%), mint a Német Szövetségi Köztársaság több évtizedes történelmében még soha közepén azonban a német GDP ismét viszonylag egy moderált szintet ért el. Ez persze nem jelentette azt, hogy Németország túl lett volna a válságon. A 2009 őszén megindult világkereskedelmi konjunktúra és a világgazdasági kereslet növekedése a német export kisebb arányú növekedéséhez vezetett. Az előrejelzések szerint a német export a válság előtti szintet körülbelül a 2011-es év elején érheti el újból. A német kormány feladata, hogy rövidtávon továbbra is stabilizálja a gazdaságot, középtávon pedig szélesítse a növekedési játékteret, hiszen a gazdaság még mindig törékeny állapotban van. Németország a válságkezelés időszaka alatt az azonnali konjunkturális intézkedések mellett strukturális reformokat is bevetett a gazdaság élénkítése érdekében. Nagy hangsúlyt fektetett az oktatás, a képzés és a kutatás és fejlesztés színvonalának emelésére. A kormány az intézkedések ideje alatt egyszerűsítette az adórendszert is, amely eddig is nagymértékben hozzájárult az állampolgárok és vállalatok terheinek csökkentéséhez. Az új adórendszert azonban majd 2011 januárjától vezetik be, mellyel további tehercsökkentést érnek el augusztus-szeptemberétől kijelenthető, hogy a háború utáni legsúlyosabb világválság elmúlt. Hirtelen érkezett 2008-ban, és 18 hónap után ugyanolyan gyorsan ment el, mint ahogyan jött. A világ országait jelenleg két csoportra lehet osztani. Vannak, amelyek erős fellendülésnek nézhetnek elébe, míg mások lemaradnak, és további problémák jelentkezhetnek gazdaságukban. Az előző csoportba tartoznak a BRIC államok, vagyis Brazília, Oroszország, India és Kína. Oroszországban a kilábalás nehéz és bizonytalan volt, az idén az előrejelzések szerint mégis 4,3 százalékos növekedés várható az országban. A bajnok Kína marad, a várhatóan 10 százalék körüli növekedéssel. A második csoportba a súlyos adóssággal küszködő országok tartoznak, az élükön az Egyesült Államokkal. Bár itt a növekedés az idén 3,3 százalék, jövőre pedig 2,9 százalék lesz, ami nagyjából megfelel az utóbbi harminc év átlagának, ez az irányzat mégsem tekinthető önfenntartónak, mert 11 százalékos GDP-arányos idei fiskális deficiten alapul, 71

72 amely várhatóan jövőre sem megy majd 8,2 százalék alá. Az USA munkanélküliségi rátája ugyan várhatóan nem növekszik tovább, a jelenlegi 9,5 százalékos arány az ottani viszonyokhoz képest azonban rendkívül magasnak számít, közel duplája a recesszió előttinek. Emellett továbbra is problémákkal küzd az ingatlanpiac, amelynek összeomlása váltotta ki a válságot. Mindennek negatív hatása lesz az amerikai fogyasztásra, az építőiparra és a bankrendszerre nézve. A legújabb bankreform-törvények ellenére az USA nem tudta felszámolni a tőkepiac strukturális hiányosságait sem. A fő probléma a beáramló tőke megcsappanása, mert a jelzáloggal fedezett értékpapírok és a rájuk épített származékos termékek lényegében eladhatatlanokká váltak külföldön. Ezeknek a papíroknak a piaca egyszerűen dezintegrálódott, a kibocsátásuk a válság évei során 97 százalékkal 1900 milliárdról 50 milliárd dollárra esett. Európa Európában szintén eléggé vegyes a kép a válság utáni állapotokat illetően. A korábbi boom-államok mint Görögország, Írország, vagy Spanyolország gazdasága továbbra is recesszióban van, és a GDP-jük egy ideig még várhatóan zsugorodni fog. Az EU egyik legnagyobbjának tekintett spanyol gazdaságban a munkanélküliségi ráta 20 százalékra ugrott, és a javulás jelei továbbra sem láthatók. Az ország GDP-jének zsugorodása tavaly 3,6 százalék volt, az idén várhatóan 0,4 százalék lesz. Finnországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban az átlagostól elmaradó ütemű növekedésre lehet számítani. Franciaország is rossz helyzetben van. Európa második legnagyobb gazdasága, amely lényegében vergődik. A munkanélküliségi ráta 10 százalék, ez rosszabb, mint a legutóbbi, évi mélypont idején volt. A növekedés várhatóan 1,3 százalék körül lesz. A világ ilyen megosztottságának magyarázata abban rejlik, hogy egyes államok Görögország, Spanyolország, USA hosszú ideig élvezték a hatalmas tőkeimportra alapozott boom időszakát, most azonban csak nagy nehézségek árán jutnak külföldi forrásokhoz. Velük szemben állnak a korábban tőkét exportáló államok, amelyek most szinte dúskálnak a likviditásban, mert a tőke óvakodik a korábbi túlzások következményeitől terhelt államoktól. A kedvezőbb helyzetben lévők rendelkezésére álló 72

73 bőséges hitel, pótlólagos fogyasztást és beruházásokat indukál, ami fellendüléshez vezethet. 59 A szakdolgozat alapkérdésére adott válasz tehát, Németország gazdasága a többi európai ország gazdaságával ellentétben 2010 végén láthatóan kilábalt a válság okozta nehéz körülményekből. Kezd helyreállni az export, import, de a többi makrogazdasági mutató is egyre javuló képet mutat től várhatóan a növekedés hajtóereje az export (a német gyártmányú termékek külföldi keresletének élénkülése miatt) és a belső kereslet növekedése lesz. Németország sikere, előreláthatólag pozitív hatással lesz mind az Európai Unió, mind Magyarország helyzetére, hiszen az ország az EU vérkeringésében igen fontos szerepet játszik. Németország tehát újra a fejlődés útjára lépett. 59 Sinn szerint elmúlt a válság - Németország a nyertes, :00 Utolsó módosítás:

74 IX. Felhasznált források 1) Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés, február 2) Antal Melinda Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válsága, május 3) Antalóczy Katalin: Válság és válságkezelés Németországban, Külgazdaság folyóirat, LIV. évf., május-június (3-32. oldal) 4) Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie (Német Gazdasági Minisztérium) 5) Dessewffy Tibor: Válságkezelés a nagyvilágban szeptember 30. 6) Deutsche Bundesbank 7) Economic survey of Germany, március, OECD policy brief (Németország gazdasága 2010.) 8) Eurostat Yearbook 2009 (Eurostat Évkönyv 2009.) 9) Fejlesztés és finanszírozás, 2009/4 (82-87), Gazdag László: 2008, A Nagy Válság természetrajza 10) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Uniós ismeretek ) Germany response to the crisis, tanulmány (Németország válasza a válságra) 12) 13) World gripped by largest financial crisis in 100 years, ) code=tet00002&language=en 15) letöltés: 2010 november ) 17) s, letöltés: november ) letöltve: november ) letöltés: 2010.november

75 20) letöltve: november ) Letöltés: október ) 23) letöltve: november 3. 24) IMF: World Economic Outlook 25) Jahreswirtschaftsbericht: 2009,property=pdf,bereich=bmwi,sprache=de,rwb=true.pdf, letöltés: november 5. (Éves gazdasági jelentés) 26) Losoncz Miklós: Az amerikai hitelválság és világgazdasági következményei, Pénzügyi Szemle, LIII. évf., szám, oldal. 27) Marsi Erika: Elmélkedés a subprime egyes jelenségeiről, Hitelintézeti szemle, 7. évfolyam, 5. szám 28) Miniszterelnöki Hivatal: Jóléti rendszerek Európában: jó gyakorlatok és reformalternatívák, 56. oldal 29) MNB tanulmányok 72. kötet, ) MTA Világgazdasági Kutatóintézet: 12. kötet, A globális válság, letöltés: november ) Szolnoki Endre: A subprime válság hatásai és tanulságai, ) The Economist: Germany's role in the world, Will Germany now take centre stage? 33) The Economist: Its economy is booming, but its strength poses new questions, Oct 21st 2010 BERLIN 34) The Economist: Overview, október ) World Statistics Day, A new Eurostat publication on the EU and the G-20, október ) World Trade Report ) Bundesagentur für Arbeit ) letöltés: december 3. 39) letöltés: november ) 41) 75

76 42) letöltve: október 23. X. Melléklet 1. ábra A subprime folyamat Forrás: Marsi Erika: Elmélkedés a subprime egyes jelenségeiről, Hitelintézeti szemle, 7. évfolyam, 5. szám, 485. oldal 76

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I. KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. JÚLIUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. augusztus 7. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló Jelentős esés következett be a vezető tengerentúli részvényindexekben, Nyugat- Európában kisebb volt a csökkenés. Tartani tudta a forint az euróval szembeni

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. június 25. Vezetői összefoglaló Szerdán a nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárt. Mindhárom vezető devizával szemben gyengülést mutatott a forint árfolyama. A BUX záróértéke

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló Fontosabb makroadatok hiányában az enyhülni látszó geopolitikai hírek határozták meg a nemzetközi tőzsdei kereskedést, így komoly emelkedést könyveltek el

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december

A BÉT ma és holnap. a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei. Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde. 2012. december A BÉT ma és holnap a magyar gazdaság finanszírozási lehetőségei Szécsényi Bálint Alelnök Budapesti Értéktőzsde 2012. december Bankszektor: veszteségek és forráskivonás Bankszektor ROE mutatója % % 30 70

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Abszolút Hozam Származtatott Alap I: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. december 22. Lajstromszáma 1121-34 Tipusa Zártkörű,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége eséssel zárta a csütörtöki tőzsdei kereskedést a vegyes makrogazdasági és vállalati hírek megjelenése után. Csütörtökön

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020

MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 2016 2020 MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KONVERGENCIA PROGRAMJA 216 22 216. április TARTALOM 1. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK... 3 2. MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK ÉS ELŐREJELZÉS... 4 2.1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET... 4 2.2.

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. ÁPRILIS 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. május 15. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi CCVIII

Részletesebben