Regionális Gazdaságtan modul Bevezetés. OKTATÓ: BACSI ZSUZSANNA EGYETEMI DOCENS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális Gazdaságtan modul Bevezetés. OKTATÓ: BACSI ZSUZSANNA (h5519bac@ella.hu) EGYETEMI DOCENS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK"

Átírás

1 Regionális Gazdaságtan modul Bevezetés OKTATÓ: BACSI ZSUZSANNA EGYETEMI DOCENS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK KÖVETELMÉNYEK, TEMATIKA 1 Ajánlott irodalom: Tanszéki honlapról a félév folyamán letölthetı PPT tananyag: (http://www.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/tantárgyak.htm oldal Bacsi Zsuzsanna tárgyai - Regionális Gazdaságtan MSc modul cím alatt) Lengyel I. - Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs, Lengyel I.: Verseny és területi fejlıdés. JATEPress, Szeged, (internetrıl letölthetı: Rechnitzer J.- Smahó M.: Regionális politika. HEFOP tankönyv, Tantárgyi követelmények: óralátogatás TVSZ szerint Értékelés Írásbeli vizsgadolgozat 2 1

2 Az 1. témakör: Regionális gazdaságtani alapismeretek - Tematikája: 1. Bevezetés: a regionális tudomány alapfogalmai 2. Telephelyválasztási döntések, vonzáskörzetek lehatárolása 3. Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint, térkapcsolatok mutatószámai 4. A regionális tıkeáramlás sajátosságai agglomerálódás, klaszterek, innováció szerepe 5. Az emberi erıforrás interregionális mobilitása 6. A regionális fejlettség indikátorai, mutatószámai, a régiók fejlettségének tényezıi, a regionális versenyképesség piramis modellje 7. Európa régiói társadalom, gazdaság, közigazgatás; regionális erıközpontok, az EU regionális politikája 3 A 2. témakör: Régiók versenyképessége Tematikája: 1. Régiók versenyképessége: a versenyképesség fogalma, értelmezése, típusai, kompetitív elınyök, a gazdaság és a vállalkozások versenyképességének értelmezése és eltérései, az üzleti környezet elemei 2. A regionális versenyképesség értelmezése az EU-ban:; régiók eltérı típusai a gyakorlatban: ipari, szolgáltató és rurális régiók, régiók sikerességének tényezıi, a versenyképesség 3- szintő modellje. 4 2

3 A 3. témakör: Regionális politika alapjai - Tematikája: 1. A regionális politika tárgya, célja, alapfogalmai 2. A területi politika jellemzıi a különbözı gazdaságpolitikákban 3. A tradicionális regionális politika jellemzıi 4. A kínálatorientált, a keresletorientált és a posztmodern regionális politika 5. Magyarország térszerkezetének átalakulása a 90-es évektıl az EU-csatlakozásig 6. Magyarország regionális politikája az EU csatlakozástól napjainkig, NFT I. és ÚMFT. 5 Regionális Gazdaságtan modul 1. témakör Regionális gazdaságtani alapismeretek 6 3

4 1) BEVEZETÉS: A REGIONÁLIS TUDOMÁNY ALAPFOGALMAI Mivel foglalkozik a regionális gazdaságtan? Az emberi társadalom alapfunkciói térbelisége Regionális földrajz: egy adott térség sajátosságainak leírása Regionális gazdaságtan: mögöttes törvényszerőségek feltárása Tárgya: A gazdaság általános törvényszerőségei térbeli érvényesülése, mozgástörvényei, pénzbeli mutatókkal dolgozik. Regionális tudomány: integratív tértudomány, a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmai, elméletei és módszerei (térgazdaságtan, területi gazdaságtan, spatial economics) Története: viszonylag új tudomány a XIX szd. végén jelenik meg a térszemlélet II. világháború után: a régió fogalma 1954: Walter Isard, regionális tudomány 1970-es évek: fordista nagyipari központok hanyatlása, területi egyenlıtlenségek élezıdése, a regionális tudomány gyors fejlıdése fontosabb mővelıi: von Thünen, Alfred Weber, Lösch, Isard, Christaller, Bourdieu, Richardson,Hoover, Krugman, G. Benko, stb.. Magyarországon a 1980-as évektıl : Enyedi György, Horváth Gyula, Rechnitzer János, Nemes-Nagy József,... MTA RKK, JPTE Pécs,...Tér és Társadalom c. folyóirat, Területi Statisztika c. folyóirat, stb. 7 Fontosabb vizsgálati irányai szaktudományos, ill. aktuálpolitikai: i, regionális kohézió, gazdasági, politikai, kulturális tényezık ii, területfejlesztési intézményrendszer, szereplık önkormányzatok szerepe iii, növekedési központok, innovációs lánc regionális alapelemei iv, a gazdaság térbeli átrendezıdésének folyamata v, az EU-beli regionális politika cél és eszközrendszere vi, határtérségek, Eurorégiók, kisebbségi kérdések 8 4

5 A régió fogalma: A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmigazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás (Benko) EUROSTAT definíciók: a régió: 1. Olyan földterület, tér, hely, amelynek többé-kevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzıi vannak; 2. Országrész, stb. Két fontos szempont a definícióban: Térségi lehatárolás egy vagy több kritérium alapján Adminisztratív célú felhasználás nemzetállam alatti szinten. Régiók lehatárolásának alapja: Fizikai jellemzık: Táj, éghajlat Kultúra: Nyelv, etnikai hovatartozás, közös történelem Természetes határok: Folyók, hegyek, vízpartok, erdık, mocsárvidék Történelmi határok Közigazgatási határok 9 A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók) 10 5

6 A NUTS rendszer (EU) 3 szint (népességszám szerint) + 2 lokális szint Az egyes szintek átlagos mérete EU-15 országok Új tagországok Az egyes szintek területi egységeinek száma. 1. szint 2. szint 3. szint EU-15 országok Új (2004-es) tagországok BU + RO NUTS 2 szintő régiók Magyarországon NUTS 3: megye NUTS 4: kistérség NUTS 5: település 12 6

7 13 A régiók közti eltérések alapvetı okai a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erıforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre Két oktípus: eltérı természeti adottságok, valamint a gazdasági tevékenység hatásai 14 7

8 Egy pont gazdaság és térgazdaság Egy pont - gazdaság alapmodellje: egyetlen piacot tételez fel, minden árunak egyetlen ára van, azonos az árszínvonal mindenki számára, a termelı a vele azonos terméket elıállítóval, illetve a helyettesítı termék elıállítójával versenyez. az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások határozzák meg átlag! a gazdasági szereplık azonosan reagálnak a gazdasági eseményekre a fentiek miatt egyensúly alakul ki a gazdaságban Egy-pont gazdaság Térbeli gazdaság Piaci ár egységes térben osztott Ráfordítás átlagos térben eltérı Verseny tökéletes tökéletlen (monopolisztikus) Gazdasági reakciók azonosak eltérıek Informáltság tökéletes térben eltérı (térbeli aszimmetria) Magatartás racionális térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák homogének térben inhomogének Helyettesíthetıség korlátlan térben korlátozott Gazdasági egyensúly általános egyensúly térben parciális egyensúly 15 A regionális mikroökonómia alapkérdései Két nagy vizsgálati terület: - a telephelyelméletek: a gazdasági tevékenységek elkülönült térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezık (minimális szállítási költség) - a tevékenységek térbeli eloszlásának elemzése: a gazdasági tevékenységek térbeli kapcsolódásai, egymásra hatásai (agglomerációk, klaszterek) 16 8

9 Telephely-elmélet A gazdaság alapegységét jelentı döntéshozó ( vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény) telephelyválasztási döntését befolyásolja: A döntéshozó (termelı, munkavállaló, lakástulajdonos, állami intézmény) számára fontos erıforrás-típusok elérhetısége, hozzáférhetısége, ennek költsége a szállítási költségeket befolyásoló úthálózat, közlekedési lehetıségek az adott város/település mérete, (piac mérete, termelı/szolgáltató tevékenységhez igénybe veendı inputok jelenléte) a munkaerı költségek, illetve a munkaerı képzettsége, mobilitása Azaz: az input beszerzése, output piacra jutása (termelı) elérhetı javak választéka és árszínvonala, munkalehetıségek és jövedelmek (fogyasztó, munkavállaló) 17 A javak tipizálása (elérhetıségük szerint) Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhetı) inputok és outputok Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetıséget, az egyik helyrıl egy másikra történı szállítást, mozgatást jelenti A fentiek alapján 4-féle jószágot különböztethetünk meg: Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerıre) telepítések. Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszıleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külsı kereslet): a termék szállítható a külsı piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel). 18 9

10 A tényezık térbeli szőkösségének alaptípusai: Ubikvitás (ubiquity): szinte mindenütt megtalálható (pl. levegı), Kommonalitás (commonality): sok helyen elıfordul (pl. folyóvíz, mint hőtıvíz), ritka javak (rare goods): kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak (unique goods): nagyon kevés helyen fordul elı (pl. uránérc). 19 2) A telephelyválasztás modelljei, vonzáskörzetek lehatárolása Transzferálható input és output modellje Leegyszerősítı kiinduló feltételek: - egy telephelyes vállalat, egyféle termék, egyféle input - tökéletes verseny (mindenki árelfogadó) - tetszıleges piaci szereplı szállíthat (eladó, vevı, szállítási cég), eltekintünk a szállítási módtól és földrajzi viszonyoktól w i : input anyagmennyiség, w q : output anyagmenny. r i : input szállítási egységktg (1 km, 1 tonna), r q : output száll. e.ktg. Szállítási költség/1 km-re: w i r i (input) ill. w q r q (output) : ideális súlyok optimális választás: Ha w i r i > w q r q : S-nél a telephely (input forrás) input orientált Ha w i r i w q r q : M-nél (output forrás) output orientált 20 10

11 TÖBBFÉLE INPUT EGY OUTPUT Vizsgálati téma: a vállalatok optimális térbeli elhelyezkedése Kiindulás: az ipari termeléshez input tényezık, az output-ot a piacon értékesítik Optimális hely: nyereségmaximalizálás szerint Feltevés: két input kell, adott arányokban : 1 tonna outputhoz x tonna A- input és y tonna B- input kell A Weber-féle lokalizációs háromszög: A és B: nyersanyagok, erıforrások, M: fogyasztói piac A nyilak vastagsága a szállítási költségekkel arányos. A félkörívek az azonos szállítási költségő térbeli pontokat jelölik Minden csúcs egy termelési, v. piaci tényezınek felel meg (energia, nyersanyag, fogyasztópiac) A szállítási költségek a távolságokkal és a szállítandó súlyokkal arányosak Az optimális egyensúlyi pont matematikailag meghatározható (közelítıleg) 21 A piac területi mintái (több termelı jelenléte, diszperziós jelleg) Feltétel: A szállítási költség a távolsággal arányos Az egyes termelık elıállítási költségei azonosak A, B, C, D termelık (telephelyek) piaci terület határa: az egyes termelık keresleti kúpjaiból Pl. tejüzemek, húsüzemek, élelmiszerboltok... Módosító hatás: Eltérı termelési költségek a drágább termelı csak kisebb távolságra szállíthat! Eltérı szállítási egységköltségek 22 11

12 A térgazdaság kialakulása három fázisban: 23 A központi helyek rendszere 24 12

13 A SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK sajátosságai a telephelyválasztásban Feltételezés: a száll. költségek a távolsággal arányosak Valóság: nem légvonalban, hanem adott útvonalakon -pénzbeli költségek és idıbeli költségek -termelı vagy szállító viseli-e a költségeket A szállítási tevékenység ökonómiai jellemzıi -nagy fix költség -méretgazdaságosság: nagy mennyiségek egységktg-e kisebb -átrakás nélküli szállítás olcsóbb -árumozgatási és adminisztrációs költségek Szállítási módok közút, vasút, vízi út, légi út, vezeték Szállítás tárgya ember, tárgy, energia, információ mit mivel? Utaztatás formája utasként, teherszállítmányként, kábelen, vezetéken, rádióhullámként, A szállítási költségek sajátos szempontjai i, Útvonalak és kiszolgálási pontok: -útvonalhálózat könnyebb mozgás -A gyakrabban használt útvonal egységköltsége kisebb (létesítés, fenntartás, kapacitás pl. nagy forgalmú vasúti szállítás v.s. ritka teherautóforgalom) -fix kiszolgáló pontok (pl. rakodás, vámkezelés) A szállítási végpontok is hatékonyabban kihasználhatók (jobb kiszolgálási színvonal) ii, A nagy távolságra történı szállítás gazdaságosabb -be- és kirakodás költsége nem függ az út hosszától! -terminál ktg/mozgási ktg aránya jobb -a mozgatás ktg-e is kisebb (elején gyorsítunk, végén lassítunk) (Kivétel: információ, energia nagy távolságon veszteségek!) iii, Fuvarozói árszabás eltérései -diszkrimináció az ár- érzékeny fogyasztó javára rövid út rel. drágább -nagyobb terminálok közelében és forgalmasabb útvonalakon erıs verseny: kisebb ktg-ek a nagy terminálokhoz közeli telephely elınyei - mit és mikor szállítunk (csúcsidıben, és értékesebb cikk szálllítása drágább!) - odaút és visszaút eltérı díjszabása, áru-osztályok szerinti díjszabás iv, A szállítási idı szerepe a gyorsabb olcsóbb, mert -kevesebb munkabér és gépóra -a szállítandó áru készletben áll a tıke, és kárveszély 26 -emberek utaztatása: az idı alternatív költsége 13

14 Vonzáskörzetek, áramlások erıssége Alapja: Reilly gravitációs törvénye Két város közti vonzás erıssége: V ij =g(p i P j /d ij 2 ) P i és P j : a népesség száma, d ij az i és j közötti távolság, g: tapasztalati állandó. Forrás: ELTE RFT, ) Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint 3.1) TERMÉSZETI TÉNYEZİK A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bıvíthetık, de kimeríthetık, elszennyezhetık Fogyó erıforrások (stock, azaz készlet jellegő) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erıforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termıföld, éghajlat (idıjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegı 28 14

15 Éghajlat, idıjárás, vizek, domborzat Ipar talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés domborzat, klíma Turizmus táj, klíma, vizek Mezıgazdaság napfény, hımérséklet, csapadék, domborzat Fosszilis energiahordozók Kimerülı, nem megújítható Kıolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! ) GAZDASÁGI TÉNYEZİK - Infrastruktúra Termelıi Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények 30 15

16 Közlekedési infrastruktúra Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Idıtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság Elérhetıség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet Gyorsforgalmi utak VASÚT 31 A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek értéke a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) Periferialitás: Két alapvetı tényezı okozza: a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában üzleti szervezetek, lakosság számára) a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya 32 16

17 Periferialitási indikátorok Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a gazdasági vagy piaci potenciált méri. gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok gazdasági mérete v. tömege függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összege. Az utazási idı vagy költség, illetve a napi elérhetıség mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú (n fıs) piacot akarunk elérni 33 4 ) Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI) A pénztıke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés (KPB) - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek 34 17

18 A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB új technika, KPB ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! 35 Technológia-transzfer Elemei: A technológia terjedése (diffúzió) A technológia abszorpciója, adaptálása Technológiatranszfer (gépek, mőszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történı átvitele) Fajtái: Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek ) Mőködı tıke befektetés Formái: Kereskedelmi Nem kereskedelmi (mőszaki segélyezés technical assistance) A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport A tıke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) Valóság: a tıke nem teljesen mobil polarizáció! 36 18

19 A tıkepiac jellemzıi Neoklasszikus elmélet: A tıke áramlását gazdasági okok magyarázzák profit/ megtérülés maximalizálása A tıkepiac tökéletes piac - hatékony bankrendszer A fentiek miatt a tıkeellátottság kiegyenlítıdése (a magas jövedelmő régiókba megy, ott kínálatbıvülés, árcsökkenés, tıke hozam csökkenés, ) A tıkekínálat a gazdaság, foglalkoztatottság, technológia szintjét is meghatározza A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport Valóság: a tıke nem teljesen mobil! Pl. földhöz kapcsolódó beruházás immobil! Új beruházás szempontja profitmax mellett lehet más is (saját vállalkozás bıvítése, kommunikációs, infrastrukturális és intézményi háttér, munkaerıellátottság,jogrendszer, korrupció, bürokrácia, állam viszonya a befektetıhöz) A beruházások a központi térségekben koncentrálódnak Hatása a célrégióban: kapacitásbıvítés, expanzív; küldı régióban restriktív, kapacitáscsökkentı Neoklasszikus elmélet szerint: kiegyenlítıdés Polarizációs elmélet szerint: a célrégióban agglomerációs elınyök miatt tovább nı a profitráta, kumulatív hatás, más vállalkozókat is oda vonz 37 Technikai haladás és regionális fejlıdés Részfolyamat Állomás Szakasz Ötletek Szelekció Az innováció keletkezése Invenciók Termékfejlesztés Innováció Az elsı termékközvetítés Az innováció terjedése Az elsı adaptáció A diffúziós szakasz Forrás: Lengyel-Bajmóczy,2005 Az n-edik adaptáció 38 19

20 Az innováció szerepe a regionális gazdaságban INNOVÁCIÓ: Schumpeter (1939) új termék új nyersanyag új eljárás új szervezet új piac Freeman (1988) 1. fokozatos vagy módosító innovációk - teljesítményjavítás - költségcsökkentés - alkatrész vagy komponens cseréje 2. radikális innovációk - új termék új technológia (CD lejátszó) - új termék meglévı technológia (walkman) 3. eljárásváltozások (flotáció elektrolízis) 4. paradigmaváltások (technikai forradalmak) Az innováció áramlásának korlátai Természeti környezet Kulturális mentális akadályok Politikai akadályok Finanszírozási akadályok Infrastrukturális vagy fizikai akadályok Emberi vagy humán akadályok 39 A regionális innovációt meghatározó tényezık 40 20

21 Térbeli agglomerálódás, klaszterek Példák: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek) angol ipari körzetek, toledó-i acél, meisseni porcelán stb., olasz iparági körzetek (NID new industrial district) Belsı méretgazdaságosság (internal economies of scale): az egységköltség az üzemen belüli tényezıktıl, az adott üzem méretétıl, költségeitıl függ. Külsı méretgazdaságosság (external economies of scale): amikor az egységköltség nem a vállalat méretétıl, hanem a vállalaton kívüli külsı tényezıktıl, az adott iparág méretétıl és technológiai fejlettségétıl, a vállalat területi elhelyezkedésétıl, a térségben levı munkaerı mennyiségétıl, a helyi intézményi környezettıl stb. függ. 41 DISZPERZIÓS ERİK A TELEPHELYVÁLASZTÁSBAN A szétszórt elhelyezkedés melletti érvek (diszperzió) - a verseny elkerülése (piac, erıforrások) - a fogyasztói piac szóródása - ha a termék standardizált, helyettesíthetı: az olcsóbb, közelibb termelı elınye Két ellentétes hatás: Méretgazdaságosság egy helyen nagy volumen Piachoz való közelség szétszórt elhelyezkedés 42 Az egy termelı által kiszolgált piac térbeli határai: keresleti kúp alapján Térbeli mintákat alakító tényezık: Egymást taszító tevékenységek Egymás mellé tömörülı tevékenységek (klaszterek) 21

22 Agglomerációs elınyök Nagyvállalati elınyök (large-scale economies) Lokalizációs elınyök (localization economies of scale): külsık egy vállalat, és belsık az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) Urbanizációs elınyök (urbanization economies of scale): külsık az iparág és belsık a térség (város) szempontjából agglomerációs gazdaságok két alaptényezıje: a pozitív lokális externáliák (külsı gazdasági hatások) és a növekvı mérethozadék 43 A pozitív lokális externáliák forrásai: nagymérető iparági piac, specializálódó helyi munkaerı-piac, iparági tudás túlcsordulás + infrastruktúra. földrajzi koncentrációt ösztönzi. Ha az iparág elér egy kritikus méretet, akkor öngerjesztı folyamat indul be

23 Vállalati versenyelınyök szempontjából az agglomerációs elınyök tipizálása 45 Statikus agglomerációs elınyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetıséget nyújtó elınyök. Dinamikus agglomerációs elınyök: innovációból származó elınyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot. Mind a lokalizációs, mind az urbanizációs elınyöknél egyaránt megfigyelhetık a statikus és dinamikus vonások. A regionális klaszterek egyértelmően a dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosítják kell egy kritikus tömeg is! Rombusz-modell (Porter): a mikrogazdaságtani üzleti környezet (adott iparágra) A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között 46 A hazai cégek közötti versengés segíti a globális versenyben való helytállást Tényezı (input) feltételek Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, humán, tıke) - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai) - A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyeket globálisan elégítenek ki iparágak tartós versenyelınyeinek forrásai: 1. térbeli koncentráció 2. innovációk Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 23

24 Regionális klaszterek A regionális klaszter fogalma: az egyazon iparágba tartozó, egyazon térségben mőködı versenyzı és kooperáló vállalatok, humán, tıke) technológiai) kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttmőködı infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációi A rombusz-modell lényegében egy regionális klaszter versenyelınyeinek forrásait rendszerezi, Tényezı (input) feltételek Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és - A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 47 Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyek et glob álisan elégítenek ki Alapvetı klaszter típusok Általános klaszter: urbanizációs elınyöket hasznosít Specializált klaszter: lokalizációs elınyöket hasznosít Regionális klaszter: dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosít Típusok: Iparági (regionális) klaszter: az iparágak közötti szinergia erısítés az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erısítésével; Intézményre-épülı (intézmény-orientált) klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet, elısegíti a vállalkozók közötti együttmőködést; Hálózatra épülı klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat jelentı együttmőködés, egymást kiegészítı tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll; Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréje, a középpontban gyakran egy mentor vállalkozással (tudástranszfer) Együttmőködési szinergiákon alapuló dinamikus klaszterek (intenzív kooperáció, informális kapcsolatok, specializált fejlett termelési tényezıkhöz, K+F eredményekhez való hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak cégeivel müszaki és üzleti tapasztalatok és tudás megosztása 48 24

25 5 ) Munkaerı, humánerıforrás Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerı Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa 49 A munkaerı interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Magasan kvalifikált munkaerı - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlıdı régiókban kiképzett munkaerı a fejlett régiókban termel! 50 25

26 A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés Régión kívülrıl munkaerı beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, késıbb török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlıdı országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás 51 Regionális jövedelmi különbségek Szempontok: Egy családra/háztartásra jutó átlagos jövedelem érték a régióban Adott foglalkozási ágban elérhetı jövedelem a régióban (reálkereset: nominális jövedelem- megélhetési költségek) Munkaadónál jelentkezı foglalkoztatási költségek (bér + juttatások) A megélhetési költségek területi különbségeinek magyarázata lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetıképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhetı, nem számszerősíthetı tényezık: o a terület pszichikai vonzereje (költségjellegő hatás is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényezı közelsége (ipartelep levegıszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.) 52 26

27 53 A migrációs folyamatok jellemzıi A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás fıleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása fıleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezık Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény Az elvándorló személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzık A régiók közti kiegyenlítıdés csökkenti a migrációs hajlandóságot! A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: A küldı régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerıforrás kapacitás romlik, kedvezıtlen a fejlesztésekhez; meglévı vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülrıl (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás 54 27

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek)

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan Regionális gazdaságtan 7. A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók 1 A regionális fejlettség területi indikátorai /1 Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı),

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan Regionális gazdaságtan 7. A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók 1 A regionális fejlettség területi indikátorai /1 Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı),,

Részletesebben

A termelési tényezık térbeli eloszlása

A termelési tényezık térbeli eloszlása Regionális gazdaságtan 3. Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint Természeti tényezık, infrastruktúra, elérhetıség, periferialitás 1 A termelési tényezık térbeli eloszlása A telephelyválasztást

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan Regionális gazdaságtan 3. A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók 1 A regionális fejlettség területi indikátorai /1 1.Demográfiai indikátorok: lakónépesség száma (fı),

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bacsi - Határrégiók...2 1 2. témakör REGIONALIZMUS ÉS REGIONÁLIS POLITIKA AZ

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

A regionális mikroökonómia alapkérdései Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Telephelyelméletek I. 1. A gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezők elemzése gazdasági (profitorientált)

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Háttér: Bevezetés. Ajánlott irodalom. Értékelés, számonkérés HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS)

Háttér: Bevezetés. Ajánlott irodalom. Értékelés, számonkérés HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) Háttér: HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 2006-2007: Keszthely-Héviz Kistérségi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B AGGLOMERÁCIÓ ÉS TERMELÉKENYSÉG Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Regionalizmus az EU-ban

Regionalizmus az EU-ban 1 Regionális gazdaságtan 9. elıadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban Regionalizmus az EU-ban Mi Európa? Heterogenitás Terry Jordan (Texasi Egyetem,1996) : 11 ismérv 1, vallás (az

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA A téma vázlata A regionális versenyképesség javítása alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, kompetitív regionális

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

Bérezési tanulmány 2010-2011

Bérezési tanulmány 2010-2011 Bérezési tanulmány 2010-2011 Bérek és versenyképesség Dirk Wölfer 2010.12.09 1 Befektetési döntések Motívumok gazdaságosság költségcsökkentés piacbıvítés helyi piac kiszolgálása vevıszolgálat kockázatok

Részletesebben

Regionalizmus az EU-ban

Regionalizmus az EU-ban 1 Regionális gazdaságtan 9. elıadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban Regionalizmus az EU-ban Mi Európa? Heterogenitás Terry Jordan (Texasi Egyetem,1996) : 11 ismérv 1, vallás (az

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Településföldrajz. 2. Elıadás. Településhierarchia, vonzáskörzetek. Vázlat

Településföldrajz. 2. Elıadás. Településhierarchia, vonzáskörzetek. Vázlat Településföldrajz 2. Elıadás Településhierarchia, vonzáskörzetek Vázlat Településhierarchia, falu és város, a központi funkciók. Vonzáskörzetek lehatárolásának módszerei: Beluszky modellje, agglomerációs

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Vanessia Magyarország Kft. 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G, II. lh. 4. em. E-mail: vanessia@vanessia.hu Tel.: (+36 1) 319 2707 Fax: (+36 1) 319 2702 1

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben