Regionális Gazdaságtan modul Bevezetés. OKTATÓ: BACSI ZSUZSANNA EGYETEMI DOCENS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK

Átírás

1 Regionális Gazdaságtan modul Bevezetés OKTATÓ: BACSI ZSUZSANNA EGYETEMI DOCENS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK KÖVETELMÉNYEK, TEMATIKA 1 Ajánlott irodalom: Tanszéki honlapról a félév folyamán letölthetı PPT tananyag: ( oldal Bacsi Zsuzsanna tárgyai - Regionális Gazdaságtan MSc modul cím alatt) Lengyel I. - Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs, Lengyel I.: Verseny és területi fejlıdés. JATEPress, Szeged, (internetrıl letölthetı: Rechnitzer J.- Smahó M.: Regionális politika. HEFOP tankönyv, Tantárgyi követelmények: óralátogatás TVSZ szerint Értékelés Írásbeli vizsgadolgozat 2 1

2 Az 1. témakör: Regionális gazdaságtani alapismeretek - Tematikája: 1. Bevezetés: a regionális tudomány alapfogalmai 2. Telephelyválasztási döntések, vonzáskörzetek lehatárolása 3. Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint, térkapcsolatok mutatószámai 4. A regionális tıkeáramlás sajátosságai agglomerálódás, klaszterek, innováció szerepe 5. Az emberi erıforrás interregionális mobilitása 6. A regionális fejlettség indikátorai, mutatószámai, a régiók fejlettségének tényezıi, a regionális versenyképesség piramis modellje 7. Európa régiói társadalom, gazdaság, közigazgatás; regionális erıközpontok, az EU regionális politikája 3 A 2. témakör: Régiók versenyképessége Tematikája: 1. Régiók versenyképessége: a versenyképesség fogalma, értelmezése, típusai, kompetitív elınyök, a gazdaság és a vállalkozások versenyképességének értelmezése és eltérései, az üzleti környezet elemei 2. A regionális versenyképesség értelmezése az EU-ban:; régiók eltérı típusai a gyakorlatban: ipari, szolgáltató és rurális régiók, régiók sikerességének tényezıi, a versenyképesség 3- szintő modellje. 4 2

3 A 3. témakör: Regionális politika alapjai - Tematikája: 1. A regionális politika tárgya, célja, alapfogalmai 2. A területi politika jellemzıi a különbözı gazdaságpolitikákban 3. A tradicionális regionális politika jellemzıi 4. A kínálatorientált, a keresletorientált és a posztmodern regionális politika 5. Magyarország térszerkezetének átalakulása a 90-es évektıl az EU-csatlakozásig 6. Magyarország regionális politikája az EU csatlakozástól napjainkig, NFT I. és ÚMFT. 5 Regionális Gazdaságtan modul 1. témakör Regionális gazdaságtani alapismeretek 6 3

4 1) BEVEZETÉS: A REGIONÁLIS TUDOMÁNY ALAPFOGALMAI Mivel foglalkozik a regionális gazdaságtan? Az emberi társadalom alapfunkciói térbelisége Regionális földrajz: egy adott térség sajátosságainak leírása Regionális gazdaságtan: mögöttes törvényszerőségek feltárása Tárgya: A gazdaság általános törvényszerőségei térbeli érvényesülése, mozgástörvényei, pénzbeli mutatókkal dolgozik. Regionális tudomány: integratív tértudomány, a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmai, elméletei és módszerei (térgazdaságtan, területi gazdaságtan, spatial economics) Története: viszonylag új tudomány a XIX szd. végén jelenik meg a térszemlélet II. világháború után: a régió fogalma 1954: Walter Isard, regionális tudomány 1970-es évek: fordista nagyipari központok hanyatlása, területi egyenlıtlenségek élezıdése, a regionális tudomány gyors fejlıdése fontosabb mővelıi: von Thünen, Alfred Weber, Lösch, Isard, Christaller, Bourdieu, Richardson,Hoover, Krugman, G. Benko, stb.. Magyarországon a 1980-as évektıl : Enyedi György, Horváth Gyula, Rechnitzer János, Nemes-Nagy József,... MTA RKK, JPTE Pécs,...Tér és Társadalom c. folyóirat, Területi Statisztika c. folyóirat, stb. 7 Fontosabb vizsgálati irányai szaktudományos, ill. aktuálpolitikai: i, regionális kohézió, gazdasági, politikai, kulturális tényezık ii, területfejlesztési intézményrendszer, szereplık önkormányzatok szerepe iii, növekedési központok, innovációs lánc regionális alapelemei iv, a gazdaság térbeli átrendezıdésének folyamata v, az EU-beli regionális politika cél és eszközrendszere vi, határtérségek, Eurorégiók, kisebbségi kérdések 8 4

5 A régió fogalma: A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmigazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás (Benko) EUROSTAT definíciók: a régió: 1. Olyan földterület, tér, hely, amelynek többé-kevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzıi vannak; 2. Országrész, stb. Két fontos szempont a definícióban: Térségi lehatárolás egy vagy több kritérium alapján Adminisztratív célú felhasználás nemzetállam alatti szinten. Régiók lehatárolásának alapja: Fizikai jellemzık: Táj, éghajlat Kultúra: Nyelv, etnikai hovatartozás, közös történelem Természetes határok: Folyók, hegyek, vízpartok, erdık, mocsárvidék Történelmi határok Közigazgatási határok 9 A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók) 10 5

6 A NUTS rendszer (EU) 3 szint (népességszám szerint) + 2 lokális szint Az egyes szintek átlagos mérete EU-15 országok Új tagországok Az egyes szintek területi egységeinek száma. 1. szint 2. szint 3. szint EU-15 országok Új (2004-es) tagországok BU + RO NUTS 2 szintő régiók Magyarországon NUTS 3: megye NUTS 4: kistérség NUTS 5: település 12 6

7 13 A régiók közti eltérések alapvetı okai a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erıforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre Két oktípus: eltérı természeti adottságok, valamint a gazdasági tevékenység hatásai 14 7

8 Egy pont gazdaság és térgazdaság Egy pont - gazdaság alapmodellje: egyetlen piacot tételez fel, minden árunak egyetlen ára van, azonos az árszínvonal mindenki számára, a termelı a vele azonos terméket elıállítóval, illetve a helyettesítı termék elıállítójával versenyez. az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások határozzák meg átlag! a gazdasági szereplık azonosan reagálnak a gazdasági eseményekre a fentiek miatt egyensúly alakul ki a gazdaságban Egy-pont gazdaság Térbeli gazdaság Piaci ár egységes térben osztott Ráfordítás átlagos térben eltérı Verseny tökéletes tökéletlen (monopolisztikus) Gazdasági reakciók azonosak eltérıek Informáltság tökéletes térben eltérı (térbeli aszimmetria) Magatartás racionális térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák homogének térben inhomogének Helyettesíthetıség korlátlan térben korlátozott Gazdasági egyensúly általános egyensúly térben parciális egyensúly 15 A regionális mikroökonómia alapkérdései Két nagy vizsgálati terület: - a telephelyelméletek: a gazdasági tevékenységek elkülönült térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezık (minimális szállítási költség) - a tevékenységek térbeli eloszlásának elemzése: a gazdasági tevékenységek térbeli kapcsolódásai, egymásra hatásai (agglomerációk, klaszterek) 16 8

9 Telephely-elmélet A gazdaság alapegységét jelentı döntéshozó ( vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény) telephelyválasztási döntését befolyásolja: A döntéshozó (termelı, munkavállaló, lakástulajdonos, állami intézmény) számára fontos erıforrás-típusok elérhetısége, hozzáférhetısége, ennek költsége a szállítási költségeket befolyásoló úthálózat, közlekedési lehetıségek az adott város/település mérete, (piac mérete, termelı/szolgáltató tevékenységhez igénybe veendı inputok jelenléte) a munkaerı költségek, illetve a munkaerı képzettsége, mobilitása Azaz: az input beszerzése, output piacra jutása (termelı) elérhetı javak választéka és árszínvonala, munkalehetıségek és jövedelmek (fogyasztó, munkavállaló) 17 A javak tipizálása (elérhetıségük szerint) Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhetı) inputok és outputok Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetıséget, az egyik helyrıl egy másikra történı szállítást, mozgatást jelenti A fentiek alapján 4-féle jószágot különböztethetünk meg: Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerıre) telepítések. Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszıleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külsı kereslet): a termék szállítható a külsı piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel). 18 9

10 A tényezık térbeli szőkösségének alaptípusai: Ubikvitás (ubiquity): szinte mindenütt megtalálható (pl. levegı), Kommonalitás (commonality): sok helyen elıfordul (pl. folyóvíz, mint hőtıvíz), ritka javak (rare goods): kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak (unique goods): nagyon kevés helyen fordul elı (pl. uránérc). 19 2) A telephelyválasztás modelljei, vonzáskörzetek lehatárolása Transzferálható input és output modellje Leegyszerősítı kiinduló feltételek: - egy telephelyes vállalat, egyféle termék, egyféle input - tökéletes verseny (mindenki árelfogadó) - tetszıleges piaci szereplı szállíthat (eladó, vevı, szállítási cég), eltekintünk a szállítási módtól és földrajzi viszonyoktól w i : input anyagmennyiség, w q : output anyagmenny. r i : input szállítási egységktg (1 km, 1 tonna), r q : output száll. e.ktg. Szállítási költség/1 km-re: w i r i (input) ill. w q r q (output) : ideális súlyok optimális választás: Ha w i r i > w q r q : S-nél a telephely (input forrás) input orientált Ha w i r i w q r q : M-nél (output forrás) output orientált 20 10

11 TÖBBFÉLE INPUT EGY OUTPUT Vizsgálati téma: a vállalatok optimális térbeli elhelyezkedése Kiindulás: az ipari termeléshez input tényezık, az output-ot a piacon értékesítik Optimális hely: nyereségmaximalizálás szerint Feltevés: két input kell, adott arányokban : 1 tonna outputhoz x tonna A- input és y tonna B- input kell A Weber-féle lokalizációs háromszög: A és B: nyersanyagok, erıforrások, M: fogyasztói piac A nyilak vastagsága a szállítási költségekkel arányos. A félkörívek az azonos szállítási költségő térbeli pontokat jelölik Minden csúcs egy termelési, v. piaci tényezınek felel meg (energia, nyersanyag, fogyasztópiac) A szállítási költségek a távolságokkal és a szállítandó súlyokkal arányosak Az optimális egyensúlyi pont matematikailag meghatározható (közelítıleg) 21 A piac területi mintái (több termelı jelenléte, diszperziós jelleg) Feltétel: A szállítási költség a távolsággal arányos Az egyes termelık elıállítási költségei azonosak A, B, C, D termelık (telephelyek) piaci terület határa: az egyes termelık keresleti kúpjaiból Pl. tejüzemek, húsüzemek, élelmiszerboltok... Módosító hatás: Eltérı termelési költségek a drágább termelı csak kisebb távolságra szállíthat! Eltérı szállítási egységköltségek 22 11

12 A térgazdaság kialakulása három fázisban: 23 A központi helyek rendszere 24 12

13 A SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK sajátosságai a telephelyválasztásban Feltételezés: a száll. költségek a távolsággal arányosak Valóság: nem légvonalban, hanem adott útvonalakon -pénzbeli költségek és idıbeli költségek -termelı vagy szállító viseli-e a költségeket A szállítási tevékenység ökonómiai jellemzıi -nagy fix költség -méretgazdaságosság: nagy mennyiségek egységktg-e kisebb -átrakás nélküli szállítás olcsóbb -árumozgatási és adminisztrációs költségek Szállítási módok közút, vasút, vízi út, légi út, vezeték Szállítás tárgya ember, tárgy, energia, információ mit mivel? Utaztatás formája utasként, teherszállítmányként, kábelen, vezetéken, rádióhullámként, A szállítási költségek sajátos szempontjai i, Útvonalak és kiszolgálási pontok: -útvonalhálózat könnyebb mozgás -A gyakrabban használt útvonal egységköltsége kisebb (létesítés, fenntartás, kapacitás pl. nagy forgalmú vasúti szállítás v.s. ritka teherautóforgalom) -fix kiszolgáló pontok (pl. rakodás, vámkezelés) A szállítási végpontok is hatékonyabban kihasználhatók (jobb kiszolgálási színvonal) ii, A nagy távolságra történı szállítás gazdaságosabb -be- és kirakodás költsége nem függ az út hosszától! -terminál ktg/mozgási ktg aránya jobb -a mozgatás ktg-e is kisebb (elején gyorsítunk, végén lassítunk) (Kivétel: információ, energia nagy távolságon veszteségek!) iii, Fuvarozói árszabás eltérései -diszkrimináció az ár- érzékeny fogyasztó javára rövid út rel. drágább -nagyobb terminálok közelében és forgalmasabb útvonalakon erıs verseny: kisebb ktg-ek a nagy terminálokhoz közeli telephely elınyei - mit és mikor szállítunk (csúcsidıben, és értékesebb cikk szálllítása drágább!) - odaút és visszaút eltérı díjszabása, áru-osztályok szerinti díjszabás iv, A szállítási idı szerepe a gyorsabb olcsóbb, mert -kevesebb munkabér és gépóra -a szállítandó áru készletben áll a tıke, és kárveszély 26 -emberek utaztatása: az idı alternatív költsége 13

14 Vonzáskörzetek, áramlások erıssége Alapja: Reilly gravitációs törvénye Két város közti vonzás erıssége: V ij =g(p i P j /d ij 2 ) P i és P j : a népesség száma, d ij az i és j közötti távolság, g: tapasztalati állandó. Forrás: ELTE RFT, ) Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint 3.1) TERMÉSZETI TÉNYEZİK A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bıvíthetık, de kimeríthetık, elszennyezhetık Fogyó erıforrások (stock, azaz készlet jellegő) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erıforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termıföld, éghajlat (idıjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegı 28 14

15 Éghajlat, idıjárás, vizek, domborzat Ipar talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés domborzat, klíma Turizmus táj, klíma, vizek Mezıgazdaság napfény, hımérséklet, csapadék, domborzat Fosszilis energiahordozók Kimerülı, nem megújítható Kıolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! ) GAZDASÁGI TÉNYEZİK - Infrastruktúra Termelıi Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények 30 15

16 Közlekedési infrastruktúra Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Idıtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság Elérhetıség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet Gyorsforgalmi utak VASÚT 31 A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek értéke a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) Periferialitás: Két alapvetı tényezı okozza: a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában üzleti szervezetek, lakosság számára) a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya 32 16

17 Periferialitási indikátorok Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a gazdasági vagy piaci potenciált méri. gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok gazdasági mérete v. tömege függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összege. Az utazási idı vagy költség, illetve a napi elérhetıség mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú (n fıs) piacot akarunk elérni 33 4 ) Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI) A pénztıke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés (KPB) - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek 34 17

18 A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB új technika, KPB ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! 35 Technológia-transzfer Elemei: A technológia terjedése (diffúzió) A technológia abszorpciója, adaptálása Technológiatranszfer (gépek, mőszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történı átvitele) Fajtái: Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek ) Mőködı tıke befektetés Formái: Kereskedelmi Nem kereskedelmi (mőszaki segélyezés technical assistance) A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport A tıke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?) Valóság: a tıke nem teljesen mobil polarizáció! 36 18

19 A tıkepiac jellemzıi Neoklasszikus elmélet: A tıke áramlását gazdasági okok magyarázzák profit/ megtérülés maximalizálása A tıkepiac tökéletes piac - hatékony bankrendszer A fentiek miatt a tıkeellátottság kiegyenlítıdése (a magas jövedelmő régiókba megy, ott kínálatbıvülés, árcsökkenés, tıke hozam csökkenés, ) A tıkekínálat a gazdaság, foglalkoztatottság, technológia szintjét is meghatározza A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport Valóság: a tıke nem teljesen mobil! Pl. földhöz kapcsolódó beruházás immobil! Új beruházás szempontja profitmax mellett lehet más is (saját vállalkozás bıvítése, kommunikációs, infrastrukturális és intézményi háttér, munkaerıellátottság,jogrendszer, korrupció, bürokrácia, állam viszonya a befektetıhöz) A beruházások a központi térségekben koncentrálódnak Hatása a célrégióban: kapacitásbıvítés, expanzív; küldı régióban restriktív, kapacitáscsökkentı Neoklasszikus elmélet szerint: kiegyenlítıdés Polarizációs elmélet szerint: a célrégióban agglomerációs elınyök miatt tovább nı a profitráta, kumulatív hatás, más vállalkozókat is oda vonz 37 Technikai haladás és regionális fejlıdés Részfolyamat Állomás Szakasz Ötletek Szelekció Az innováció keletkezése Invenciók Termékfejlesztés Innováció Az elsı termékközvetítés Az innováció terjedése Az elsı adaptáció A diffúziós szakasz Forrás: Lengyel-Bajmóczy,2005 Az n-edik adaptáció 38 19

20 Az innováció szerepe a regionális gazdaságban INNOVÁCIÓ: Schumpeter (1939) új termék új nyersanyag új eljárás új szervezet új piac Freeman (1988) 1. fokozatos vagy módosító innovációk - teljesítményjavítás - költségcsökkentés - alkatrész vagy komponens cseréje 2. radikális innovációk - új termék új technológia (CD lejátszó) - új termék meglévı technológia (walkman) 3. eljárásváltozások (flotáció elektrolízis) 4. paradigmaváltások (technikai forradalmak) Az innováció áramlásának korlátai Természeti környezet Kulturális mentális akadályok Politikai akadályok Finanszírozási akadályok Infrastrukturális vagy fizikai akadályok Emberi vagy humán akadályok 39 A regionális innovációt meghatározó tényezık 40 20

21 Térbeli agglomerálódás, klaszterek Példák: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek) angol ipari körzetek, toledó-i acél, meisseni porcelán stb., olasz iparági körzetek (NID new industrial district) Belsı méretgazdaságosság (internal economies of scale): az egységköltség az üzemen belüli tényezıktıl, az adott üzem méretétıl, költségeitıl függ. Külsı méretgazdaságosság (external economies of scale): amikor az egységköltség nem a vállalat méretétıl, hanem a vállalaton kívüli külsı tényezıktıl, az adott iparág méretétıl és technológiai fejlettségétıl, a vállalat területi elhelyezkedésétıl, a térségben levı munkaerı mennyiségétıl, a helyi intézményi környezettıl stb. függ. 41 DISZPERZIÓS ERİK A TELEPHELYVÁLASZTÁSBAN A szétszórt elhelyezkedés melletti érvek (diszperzió) - a verseny elkerülése (piac, erıforrások) - a fogyasztói piac szóródása - ha a termék standardizált, helyettesíthetı: az olcsóbb, közelibb termelı elınye Két ellentétes hatás: Méretgazdaságosság egy helyen nagy volumen Piachoz való közelség szétszórt elhelyezkedés 42 Az egy termelı által kiszolgált piac térbeli határai: keresleti kúp alapján Térbeli mintákat alakító tényezık: Egymást taszító tevékenységek Egymás mellé tömörülı tevékenységek (klaszterek) 21

22 Agglomerációs elınyök Nagyvállalati elınyök (large-scale economies) Lokalizációs elınyök (localization economies of scale): külsık egy vállalat, és belsık az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) Urbanizációs elınyök (urbanization economies of scale): külsık az iparág és belsık a térség (város) szempontjából agglomerációs gazdaságok két alaptényezıje: a pozitív lokális externáliák (külsı gazdasági hatások) és a növekvı mérethozadék 43 A pozitív lokális externáliák forrásai: nagymérető iparági piac, specializálódó helyi munkaerı-piac, iparági tudás túlcsordulás + infrastruktúra. földrajzi koncentrációt ösztönzi. Ha az iparág elér egy kritikus méretet, akkor öngerjesztı folyamat indul be

23 Vállalati versenyelınyök szempontjából az agglomerációs elınyök tipizálása 45 Statikus agglomerációs elınyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetıséget nyújtó elınyök. Dinamikus agglomerációs elınyök: innovációból származó elınyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot. Mind a lokalizációs, mind az urbanizációs elınyöknél egyaránt megfigyelhetık a statikus és dinamikus vonások. A regionális klaszterek egyértelmően a dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosítják kell egy kritikus tömeg is! Rombusz-modell (Porter): a mikrogazdaságtani üzleti környezet (adott iparágra) A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között 46 A hazai cégek közötti versengés segíti a globális versenyben való helytállást Tényezı (input) feltételek Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, humán, tıke) - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai) - A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyeket globálisan elégítenek ki iparágak tartós versenyelınyeinek forrásai: 1. térbeli koncentráció 2. innovációk Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 23

24 Regionális klaszterek A regionális klaszter fogalma: az egyazon iparágba tartozó, egyazon térségben mőködı versenyzı és kooperáló vállalatok, humán, tıke) technológiai) kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttmőködı infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációi A rombusz-modell lényegében egy regionális klaszter versenyelınyeinek forrásait rendszerezi, Tényezı (input) feltételek Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és - A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 47 Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyek et glob álisan elégítenek ki Alapvetı klaszter típusok Általános klaszter: urbanizációs elınyöket hasznosít Specializált klaszter: lokalizációs elınyöket hasznosít Regionális klaszter: dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosít Típusok: Iparági (regionális) klaszter: az iparágak közötti szinergia erısítés az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erısítésével; Intézményre-épülı (intézmény-orientált) klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet, elısegíti a vállalkozók közötti együttmőködést; Hálózatra épülı klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat jelentı együttmőködés, egymást kiegészítı tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll; Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréje, a középpontban gyakran egy mentor vállalkozással (tudástranszfer) Együttmőködési szinergiákon alapuló dinamikus klaszterek (intenzív kooperáció, informális kapcsolatok, specializált fejlett termelési tényezıkhöz, K+F eredményekhez való hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak cégeivel müszaki és üzleti tapasztalatok és tudás megosztása 48 24

25 5 ) Munkaerı, humánerıforrás Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerı Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa 49 A munkaerı interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Magasan kvalifikált munkaerı - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlıdı régiókban kiképzett munkaerı a fejlett régiókban termel! 50 25

26 A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés Régión kívülrıl munkaerı beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, késıbb török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlıdı országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás 51 Regionális jövedelmi különbségek Szempontok: Egy családra/háztartásra jutó átlagos jövedelem érték a régióban Adott foglalkozási ágban elérhetı jövedelem a régióban (reálkereset: nominális jövedelem- megélhetési költségek) Munkaadónál jelentkezı foglalkoztatási költségek (bér + juttatások) A megélhetési költségek területi különbségeinek magyarázata lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetıképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhetı, nem számszerősíthetı tényezık: o a terület pszichikai vonzereje (költségjellegő hatás is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényezı közelsége (ipartelep levegıszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.) 52 26

27 53 A migrációs folyamatok jellemzıi A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás fıleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása fıleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezık Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény Az elvándorló személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzık A régiók közti kiegyenlítıdés csökkenti a migrációs hajlandóságot! A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: A küldı régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerıforrás kapacitás romlik, kedvezıtlen a fejlesztésekhez; meglévı vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülrıl (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás 54 27