Regionális gazdaságtan

Átírás

1 Regionális gazdaságtan 1. A regionális gazdaságtan alapfogalmai 1 BEVEZETÉS: A REGIONÁLIS TUDOMÁNY ALAPFOGALMAI Mivel foglalkozik a regionális gazdaságtan? Az emberi társadalom alapfunkciói térbelisége Regionális földrajz: egy adott térség sajátosságainak leírása Regionális gazdaságtan: mögöttes törvényszerőségek feltárása Tárgya: A gazdaság általános törvényszerőségei térbeli érvényesülése, mozgástörvényei, pénzbeli mutatókkal dolgozik. Regionális tudomány: integratív tértudomány, a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmai, elméletei és módszerei (térgazdaságtan, területi gazdaságtan, spatial economics) Története: viszonylag új tudomány a XIX szd. végén jelenik meg a térszemlélet II. világháború után: a régió fogalma 1954: Walter Isard, regionális tudomány 1970-es évek: fordista nagyipari központok hanyatlása, területi egyenlıtlenségek élezıdése, a regionális tudomány gyors fejlıdése fontosabb mővelıi: von Thünen, Alfred Weber, Lösch, Isard, Christaller, Bourdieu, Richardson,Hoover, Krugman, G. Benko, stb.. Magyarországon a 1980-as évektıl : Enyedi György, Horváth Gyula, Rechnitzer János, Nemes-Nagy József,... MTA RKK, JPTE Pécs,...Tér és Társadalom c. folyóirat, Területi Statisztika c. folyóirat, stb. 2 1

2 Fontosabb vizsgálati irányai szaktudományos, ill. aktuálpolitikai: i, regionális kohézió, gazdasági, politikai, kulturális tényezık ii, területfejlesztési intézményrendszer, szereplık önkormányzatok szerepe iii, növekedési központok, innovációs lánc regionális alapelemei iv, a gazdaság térbeli átrendezıdésének folyamata v, az EU-beli regionális politika cél és eszközrendszere vi, határtérségek, Eurorégiók, kisebbségi kérdések 3 Vázlat: 1. témakör: a regionális gazdaságtani alapismeretek Régió fogalma, típusai Regionális eltérések okai Régiók lehatárolása, statisztikai osztályozási rendszer A regionális mikroökonómia alapkérdései A javak és erıforrások tipizálása térbeliség szerint 4 2

3 A régió fogalma: A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmigazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás (Benko) 5 A regionális gazdaságtan paradigmái (gondolati, elemzési keretek) a térbeli társadalmi egyenlıtlenségek centrum-periféria elméletek térszerkezet (rendezettség) és térelemek (szereplık) egyenlıtlensége a térben település és régió típusok, urbanizáció A régió fogalmának közgazdaságtani alkalmazásai: földrajzilag összekapcsolódó államcsoportok, regionális integrációk (pl. EU, OPEC, EFTA) makrorégió ( a világon 3 nagy régió: USA, EU, Japán) egy országon belüli területi egység, összefüggı, szomszédos településeket magában foglaló térség szubnacionális régió 6 3

4 A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók) 7 Mi a régió? Régió: EUROSTAT definíciók: 1. Olyan földterület, tér, hely, amelynek többé-kevésbé jól meghatározott határai vagy jellemzıi vannak; 2. Országrész, stb. Két fontos szempont a definícióban: Térségi lehatárolás egy vagy több kritérium alapján Adminisztratív célú felhasználás nemzetállam alatti szinten. 8 4

5 A régiók közti eltérések alapvetı okai a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erıforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre Két oktípus: eltérı természeti adottságok, valamint a gazdasági tevékenység hatásai 9 A régiók megkülönböztetése (EUROSTAT) A régiókat olyan különleges jellemzık szerint különböztethetjük meg, mint: Fizikai jellemzık: Táj (hegyvidék, tengerpart, termıterület, erdı); Éghajlat (száraz, esıs, tundra); Kultúra: Nyelv (pl. Belgiium flamand és vallon régiói, Franciaország, Spanyolország és Olaszország nyelvileg egyedi régiói); Etnikai hovatartozás (gyakran átfedésben a nyelvi identitással. Pl. Wales, Bretagne, Svédország és Finnország északi része, a spanyol Baszkföld); Közös történelem (pl. Bajorország, Aragónia, Shetland-szigetek, Piemont) 10 5

6 A régiók lehatárolása (EUROSTAT) Természetes határok Folyók, hegyek, tenger- vagy tópartok, ritkán lakott területek, sőrő erdıs területek vagy mocsárvidék Történelmi határok Nem is olyan régen Európa nagy részét dukátusok, hercegségek, szabad városok, királyságok, stb. alkották. Ezek a területek számos esetben mint enklávék szerepelnek a mai térképeken (Baarle Nassau, Llivia, Busingen, Ceuta stb.) Közigazgatási határok A kormányzati funkciókat (amelyek kezdetben a honvédelem, az adóztatás és az igazságszolgáltatás voltak) a nemzetállam alatti közigazgatási egységek szintjén kell gyakorolni: akár a feladatok vertikális megosztásával, akár szövetségi struktúrában. Lehetnek ezek természetes vagy történelmi térségek is, de gyakran többé-kevésbé önkényesen kialakított egységek. A politikai vagy a túlnépesedési folyamatok függvényében ezek a települések, megyék, tartományok, stb. változhatnak. 11 A NUTS rendszer (EU) 3 szint (népességszám szerint) + 2 lokális szint Az egyes szintek átlagos mérete EU-15 országok Új tagországok Az egyes szintek területi egységeinek száma. 1. szint 2. szint 3. szint EU-15 országok Új (2004-es) tagországok BU + RO

7 NUTS 2 szintő régiók Magyarországon

8 NUTS 3 szintő régiók az EU-ban Regionális jövedelmi különbségek, EU27 GDP/fı % (PPP,2002) < Index, EUR-27 = Egy pont - gazdaság: a közgazdaságtan alapmodellje: egyetlen piacot tételez fel, minden árunak egyetlen ára van, azonos az árszínvonal mindenki számára, a termelı a vele azonos terméket elıállítóval, illetve a helyettesítı termék elıállítójával versenyez. az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások határozzák meg átlag! a gazdasági szereplık azonosan reagálnak a gazdasági eseményekre a fentiek miatt egyensúly alakul ki a gazdaságban 16 8

9 Egy pont gazdaság és térgazdaság Egy-pont gazdaság Térbeli gazdaság Piaci ár egységes térben osztott Ráfordítás átlagos térben eltérı Verseny tökéletes tökéletlen (monopolisztikus) Gazdasági reakciók azonosak eltérıek Informáltság tökéletes térben eltérı (térbeli aszimmetria) Magatartás racionális térben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciák homogének térben inhomogének Helyettesíthetıség korlátlan térben korlátozott Gazdasági egyensúly általános egyensúly térben parciális egyensúly A tér fogalmának korai megjelenése a gazdasági elemzésekben: A Smith: Nemzetek gazdagsága térbeli munkamegosztás Malthus: népesedési törvényszerőségek D. Ricardo: Komparatív elınyök 17 A regionális mikroökonómia alapkérdései Két nagy vizsgálati terület: - a telephelyelméletek: a gazdasági tevékenységek elkülönült térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezık (minimális szállítási költség) - a tevékenységek térbeli eloszlásának elemzése: a gazdasági tevékenységek térbeli kapcsolódásai, egymásra hatásai (agglomerációk, klaszterek) 18 9

10 A fıbb telephelyelméletek (a regionális gazdaságtan nagy szakaszain belül) A telephelyelméletek nagyon függnek az adott korszak technikai-technológiai fejlettségi szintjétıl Mezıgazdasági területhasználat: Thünen (19. század eleje) Iparosítás: Alfred Weber (19. század vége) Térbeli verseny és egyensúly: Lösch (20. század elsı harmada) Telepítések optimalizálása: Isard (20. század közepe) Globális gazdaság: Krugman, Porter (20. század végén) - Az adott korszak társadalmi-gazdasági viszonyait adják vissza - Mindegyikbıl napjainkban is vannak érvényes gondolatok 19 Telephely-elmélet A gazdaság alapegységét jelentı döntéshozó ( vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény) telephelyválasztási döntését befolyásolja: A döntéshozó számára fontos erıforrás-típusok elérhetısége, hozzáférhetısége, ennek költsége a szállítási költségeket befolyásoló úthálózat, közlekedési lehetıségek az adott város/település mérete, (piac mérete, termelı/szolgáltató tevékenységhez igénybe veendı inputok jelenléte) a munkaerı költségek, illetve a munkaerı képzettsége, mobilitása Azaz: az input beszerzése, output piacra jutása (termelı) elérhetı javak választéka és árszínvonala, munkalehetıségek és jövedelmek (fogyasztó, munkavállaló) 20 10

11 A javak tipizálása Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhetı) inputok és outputok Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetıséget, az egyik helyrıl egy másikra történı szállítást, mozgatást jelenti A fentiek alapján 4-féle jószágot különböztethetünk meg: Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerıre) telepítések. Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszıleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külsı kereslet): a termék szállítható a külsı piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel). 21 A tényezık térbeli szőkösségének alaptípusai: Ubikvitás (ubiquity): szinte mindenütt megtalálható (pl. levegı), Kommonalitás (commonality): sok helyen elıfordul (pl. folyóvíz, mint hőtıvíz), ritka javak (rare goods): kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak (unique goods): nagyon kevés helyen fordul elı (pl. uránérc)