Tényezőellátottság szerepe a területi fejlődésben. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tényezőellátottság szerepe a területi fejlődésben. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében"

Átírás

1 Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Tényezőellátottság szerepe a területi fejlődésben Előadó: Dr. Péli László egyetemi docens Gödöllő, A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők Társadalmi tényezők (munkaerő mobilitása) A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében Mi határozza meg egy gazdasági térség növekedését (Samuelson és Nordhaus szerint)? NÉPESSÉG TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A négy fő tényezőcsoport mindegyike számos elemből tevődik össze, és ezek szintjét, alakulását nagyrészt számszerű mutatókkal is lehet jellemezni. A népesség alakulását mérhetjük például a lakosság számával, a születések és halálozások... A tőkeállomány jellemzését a régióban jelenlévő reáltőke és pénztőke, vagy más megfogalmazásban az állótőke és forgótőke mutatói, így az épületek, gépek, berendezések összértéke, a térségben működő vállalkozások saját tőke. A természeti tényezők, természeti erőforrások mennyiségének és minőségének leírását megtehetjük a termőföld nagysága és minőségi mutatói, az erdőállomány, folyó- és állóvizek, nyersanyagvagyon A legnehezebb feladat talán a technológiai haladás, az innovációk számbavétele, hiszen ezek jellegüknél fogva nehezebben írhatók le mennyiségi jellemzőkkel. Természetesen egyes elemeik, például a bejegyzett szabadalmak száma TŐKEÁLLOMÁNY TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK A régiók fejlődésében és növekedésében szerepet játszanak a régió saját belső adottságai és az előállított javak, szolgáltatások iránt a régión belül meglévő fogyasztói kereslet, valamint a más régiókkal való kapcsolatok hatásai. - Belső (intern) növekedési tényezőknek tekintjük a saját belső termelési kapacitásokat és belső keresletet. - Külső (extern) növekedési tényezőknek pedig a más régiókkal zajló együttműködéseket. Külső (extern) növekedési tényezők, interregionális kapcsolatok A régiók közti kapcsolatok egyik alapvető célja a belső, illetve a külső fogyasztói kereslet kielégítése. A régióközti kereskedelem volumenét és irányait a régiók szakosodása, különböző termelési ágazatokra való specializálódása határozza meg. Ennek a szakosodásnak kétféle oka lehet: Szükségszerűség: nincs lehetőség az önellátásra Teljes önellátás esetén is számos előnnyel jár a specializáció A régiók szakosodását és az ebből eredő előnyöket többféle módon is magyarázhatjuk 4 fő elmélet A régiók szakosodásának alapjai Abszolút előnyök (Smith) minden régiónak azt a terméket kell termelnie, amelyet a többi régiónál nagyobb termelékenységgel, hatékonysággal tud előállítani Komparatív előnyök (Ricardo) abban az esetben is érdemes szakosodni, ha valamely régió minden terméket hatékonyabban tud előállítani, mint a másik régió. Ilyenkor a kevésbé hatékony régiónak arra a termékre kell szakosodnia, amelyben lemaradása a legkisebb Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság) a régió olyan termékeket exportál, amelyek előállításához szükséges termelési tényezők bőséggel állnak rendelkezésre, és azokat a termékeket importálja, amelyekhez szükséges erőforrásai szűkösek. A munkaerő és tőke, mint termelési tényezők szempontjából ez azt jelenti, hogy az olcsó és nagylétszámú munkaerővel rendelkező régiók számára komparatív előnyt a munkaintenzív termelés jelenthet, a tőkeállománnyal bőséggel ellátott régióknak pedig tőkeintenzív termelésre kellene szakosodniuk Kompetitív előnyök (Porter) kompetitív előnyök elméletévé fejlesztette tovább, amely szerint egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, amelyek versenyelőnyként jelentkezhetnek egy adott országban 1

2 A tényezők szűkössége és mobilitása Mobil és immobil javak Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok Transzferálható: térbeli, mozgatás 4-féle jószág: Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés) Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra) Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségek). A tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai: ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc, termálvíz). A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erőforrások nem tökéletes oszthatósága TERMÉSZETI TÉNYEZŐK a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A legkevésbé mobilak Részben helyhez kötöttek Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erőforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő, táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás) Ásványkincsek, energiahordozók Egyenlőtlen térbeli eloszlás Kimerülő, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság Fontossága: ipar, 2

3 Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat Ipar talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés domborzat, klíma Turizmus táj, klíma, vizek Mezőgazdaság napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon Forrás: Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon A termőföld A termőföld az élet alapja (FAO, 2015). Az élelem 95%-a innen származik, 13 milliárd hektár szárazföld található Földünkön, melyből 1,4 milliárd ha alkalmas földművelésre. 3 cm jó minőségű termőréteg képződéséhez több ezer év szükséges, márpedig minden percben 30 futballpályányi termőterület megy tönkre, főként az intenzív talajművelés következtében (Keresztes, 2015). A termőföld Szűkös erőforrás, Nem mobilizálható, Termőképesség, eltartóképesség eltérései, Sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok között (talajminőség, vízkészletek, éghajlat, megközelíthetőség, munkaerőkínálat) Az egy főre jutó termőterület a világban (2011) Ország Termőterület (ha/fő) Ország Termőterület (ha/fő) Japán (172.) 0,033 Magyarország (21.) 0,441 Hollandia (149.) 0,062 Bulgária (20.) 0,442 Olaszország (115.) 0,112 Dánia (19.) 0,449 Németország (96.) 0,145 USA (14.) 0,514 Ausztria (90.) 0,162 Oroszország (6.) 0,850 Franciaország (44.) 0,281 Kanada (3.) 1,250 Lengyelország (41.) 0,288 Ausztrália (1.) 2,150 Forrás: nationmaster.com,

4 Az aranykorona-rendszer között került megvalósításra 1 kataszteri hold búza jövedelmének tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közművekhez viszonyítva A föld megközelíthetősége az útminőség alapján, A földművelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetőségei alapján, A környezet infrastrukturális ellátottsága. Az aranykorona-rendszer A skála a 3-5 aranykoronás gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt gyenge AK közepes, jó AK jó, nagyon jó 36 AK fölött extra Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK A termőterületek minőségalapú besorolása Termőföld jövőbeni eloszlása Forrás: ksh.hu, Forrás:mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/Agroforum2009_marcius.pdf Demográfia tendenciák napjainkban Abszolút kettőség jellemzi: Európa: folyamatos népességcsökkenés, Fejlődő világ (India, Kína, Pakisztán, Afrika): népességrobbanás 2018: 7,6 milliárd fő Napi gyarapodás meghaladja a főt, percenként 140 fő Szülések száma:» fejlődő világ: 5-6» USA: 2,0» Kanada: 1,5» Magyarország 1,3 Népességnövekedés a történelem során Növekedés dinamikája kiemelkedő: Több mint nemzedék alatt érte el az emberiség a 2 mrd. főt, míg 2 mrd.-ról 9 milliárdra mintegy 100 esztendő alatt gyarapodik!!! Ezen növekedés 97%-a a fejlődő világhoz köthető. Forrás: fna.hu/vilagfigyelo/nepessegrobbanas,

5 A világ népességének változása területi bontásban Város-vidék párhuzam Jelen népesedési folyamat együtt jár az urbanizációval! Míg 1950-ben csak 1 megaváros létezett glóbuszunkon, addig 2000-re már 15 darab, mára pedig már 27 db található. (Globalizáció hatása.) Jelenleg a föld népességének több mint fele városlakó és ez a tendencia erősödik. Magyarországon 2015-ben ez az érték 71,23 % (statista.com, 2016). A világ mezőgazdaságának ezt a megnövekedett, urbánus népességet kell ellátnia élelmiszeralapanyaggal. Forrás: ngkszki.hu, 2016 Világ élelmezési problémák "Éhinség nem azért van a földön, mert képtelenek lennénk jóllakatni a szegényeket, hanem azért, mert képtelenek vagyunk a gazdagok éhségét kielégíteni Teréz anya Az előzőekben bemutatott növekedés azért volt lehetséges, mert az élelmiszertermelés lépést tudott tartani a népességnövekedéssel! Legnagyobb fejlődés: gabonatermesztés (világátlag 1960: 1 t/ha, 2004: 3 t/ha) További intenzív fejlesztés szükséges: Globális alapanyag-termelés 70%-os növelésére lesz szükség (Popp, 2011) kisebb területen, kisebb energia-felhasználással. Rurális térségek elnéptelenedése veszélyt jelent; visszaesik, illetve megszűnik a tradícionális vidéki termelés (REL). Fosszilis energiahordozók Kimerülő, nem megújítható Kőolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd. hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 95,7 millió hordó (2016) Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! Fosszilis energiahordozók Forrás: 5

6 Olajtermelés, -fogyasztás alakulása 2009-ben Globális túlfogyasztás A Föld lakossága 2017-ben 7 hónap alatt ( ) használta el azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában fennmaradhasson. Az év hátralévő részét már a veszélyes tartományban töltjük, azaz túlfogyasztunk óta az energiafelhasználás megduplázódott. Az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld hosszútávon képes reprodukálni. Jelenleg egy év alatt annyit, amennyit egy másfélszeres bolygó lenne képes előállítani. Forrás: ha a világ minden embere a magyar átlagszínvonalon élne, 1,92 Földet kellene használni. Forrás: Globális túlfogyasztás GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Forrás: GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra Termelői Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények Közlekedési infrastruktúra Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság A közlekedés és távközlés az áru-, személy- és információmozgások közvetítésével, az elérhetőség javításával befolyásolja, sőt esetenként hatékonyan javíthatja a térségek fejlődését és a térszerkezetet. Elérhetőség (meghatározzák): Távolság, Utazási idő, Utazási költség, Járatgyakoriság. Fajlagos szállítási költség Jó közlekedési kapcsolatok által kevesebb raktározási költség Költségmegtakarítás telekárakban megjelenhet 6

7 Közlekedési infrastruktúra Szállítási módok, eszközök: Légi közlekedés, Belvizi hajózás, Tengeri hajózás, Csővezetéskes szállítás, Közúti közlekedés, Vasúti közlekedés, stb. A legközelebbi autópálya csomópont elérhetősége percben, 2016 Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet VASÚT Forrás: TeIR adatok alapján saját szerkesztés, 2017 Közlekedési infrastruktúra A MJV-ban az egy lakosra jutó támogatás Az egy lakosra jutó MVP támogatás (forintban) Forrás: saját szerkesztés, 2017 Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező! Formái: A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI): nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkező egység a másik országban lévő vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszonyt jelent a vállalat és befektető közt. A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés: alapvetően a pénzpiacokon forgalmazott értékpapírok vásárlása (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció), amely nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez Hitelek, segélyek 7

8 A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony! Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét Potfólió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbefektetés eltérése: 1, a fejlődéshez való hozzájárulás: FDI új technika, portfólióbef. ehhez pénzforrás 2, Időhorizontbeli eltérés: FDI hosszabb, portfólióbef. rövidebb lehet 3, Motiváció: FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef. : profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják portfólióbef.: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A FDI és portfólióbef. elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű! TÁRSADALMI TÉNYEZŐK MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerő Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerő interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Magasan kvalifikált munkaerő - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a fejlett régiókban termel! A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés Régión kívülről munkaerő beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, később török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás Regionális eltérések Vállalat szempontja: Munkaerő ára Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem Reálkereset = nominális jövedelem-fogyasztói kosár ára A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt 8

9 A megélhetési költségek területi különbségei lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.) A bér- és jövedelemdifferenciák okai A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció) Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége) Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) A munkaerő vándorlási hajlandósága Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetőségei A lakóközösség vonzereje A migrációs folyamatok jellemzői A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás főleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása főleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezők Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény A migráns személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság Foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzők A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot! A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió Bevándorlás nagyvárosi centrumba Növeli a célrégió termelési kapacitását Növelheti a célrégió képzettségi szintjét Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető Új piaclehetőségek (az eredetrégióban) a célrégió termékei számára Növekedhet a munkanélküliségi ráta Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú 9

Tényezőellátottság szerepe a területi fejlődésben. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében

Tényezőellátottság szerepe a területi fejlődésben. A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Tényezőellátottság szerepe a területi fejlődésben Előadó: Dr. Péli László egyetemi docens Gödöllő,

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD

Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében

A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A területi különbségek jelentősége a komplex, többdimenziós mérések rendszerében Dr. Káposzta József Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A termelési tényezık térbeli eloszlása

A termelési tényezık térbeli eloszlása Regionális gazdaságtan 3. Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint Természeti tényezık, infrastruktúra, elérhetıség, periferialitás 1 A termelési tényezık térbeli eloszlása A telephelyválasztást

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek. Dr. Bernek Ágnes 2008.

Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek. Dr. Bernek Ágnes 2008. Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek Dr. Bernek Ágnes 2008. minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erısebben kapcsolódnak egymáshoz, mint

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A regionális mikroökonómia alapkérdései Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Telephelyelméletek I. 1. A gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezők elemzése gazdasági (profitorientált)

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató

Az európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések

Részletesebben

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik . A népesedési problémák és következményeik Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM0). Népesedésünk és következményei 08/0-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015

MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, ) Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.) 1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti Regionális gazdaságtan Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti kollar.kitti@gtk.szie.hu A regionális gazdaságtan tárgya a gazdaság általános törvényszerűség

Részletesebben

Podruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése

Podruzsik Szilárd. Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban. F as számú OTKA zárójelentése Podruzsik Szilárd Külkereskedelem és külföldi működőtőke a magyar élelmiszeriparban F046283-as számú OTKA zárójelentése A külföldi működőtőke befektetések elméleti magyarázatára a vállalatgazdaságtan és

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 03. dr. Torma András 2011.09.20. Tartalom 1. Gazdasági folyamatok az iparban 2. Ipari termelés és termékek jellemzői, kapcsolataik 3. Termelési tényezők 4. Technológia jellemzői

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

MUT konferencia, Makó, május

MUT konferencia, Makó, május MUT konferencia, Makó, 2011. május 12-13. Dr. Kovács RóbertR robert.kovacs@localmonitoring.eu 1 Mit mérünk? Önkormányzatok véleménye a feltételeikről: Önkormányzatok bizalma a környező rendszerekben Önkormányzati

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

Önkormányzatok és helyi fejlesztés Önkormányzatok és helyi fejlesztés Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK RKI DTO Helyi fejlesztés, MRTT XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. 2 Alulról építkező fejlesztés A top down

Részletesebben

MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK. Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, október

MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK. Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, október MEGMARADÓ HELYZETI ELŐNY? NAGYVÁROSAINK EGY VÁLLALATI PIACKUTATÁS TÜKRÉBEN KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Áramlások a térgazdaságban Kecskemét, 2018.

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

Térségi egyenl tlenségek

Térségi egyenl tlenségek Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

2. Globális problémák

2. Globális problémák 2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben Lengyel Imre Varga Attila A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét, 2018. október 19. Ha meg szeretnénk érteni a nemzeti növekedési

Részletesebben

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság

Részletesebben

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 33,0% 13,0% 14,0% 8,0% 28,0% 12,0% 16,0% 10,0% 32,0% 34,0% 24,0% 9,0% 38,0% 27,0% 2,0% 15,0% 13,0% 15,0%

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés

Részletesebben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz 9. évfolyam félévi vizsga A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM a GDP százelékában a GDP százelékában százalék, % Százalék,

Részletesebben

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban Az életszínvonal alakulásának egyik mércéje a motorizálódás foka A gazdaságban és a foglalkoztatásban kiemelt

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? LászlóCsaba, Szenior Partner KPMG Tanácsadó Kft. 2013. szeptember Növekedés, államadósság, hiány GDP-növekedés hatása az államadósságra

Részletesebben