A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

Átírás

1 A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan

2 A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok gazdasági szereplői közötti ügyletek számszerű összegzése. Átfogó képet ad az ország devizamozgással járó tranzakcióiról, a gazdaság működéséről.

3 Megjegyzés Merkantilista beidegződés alapján a pénzbeáramlást jelentő tételeket aktív, a pénzkiáramlást jelentőket passzív tételeknek nevezzük. A mai pénzvilágban ezek az elnevezések már nem hordoznak sem pozitív, sem negatív tartalmat. A passzív tétel is lehet kedvező és egy aktív tétel is lehet kedvezőtlen, sőt káros hatású a gazdaság egésze szempontjából.

4 Az NFM a kettős könyvelés elvére épül Könyvelési szempontból mindig null-szaldóval zárul (külfölddel szembeni követelések = külfölddel szembeni tartozás) Ez közgazdasági értelemben nem jelent egyensúlyt (ahhoz meg kell nézni a belső tartalmát) Az NFM szerkezete: Sorok: nemzetközi fizetés indítékai (közgazdasági tartalom) Oszlopok: tartozik / követel (a két oszlop végösszege meg kell, hogy egyezzen)

5 Az NFM felépítése 1993-ig két részből állt Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg 1993-tól az IMF-szabvány alapján módosult a felépítése: Folyó fizetési mérleg Pénzügyi mérleg Tőkemérleg Egyenlegező tételek (nullára egészíti ki a fenti mérlegek összevont egyenlegét; pl. tartalékok változása) Ma a pénzügyi mérleg (finnacial account) utal arra, amire korábban a tőkemérleg (capital account). A magyar fizetési mérleg 1997-től készül az új szerkezetben

6 Folyó fizetési mérleg 1. Reálgazdasági tranzakciók (áru- és szolgáltatás export és import) Ez a külkereskedelmi mérleg (balance of trade): Naptári év összes exportja (X) összes importja (IM) Egyenlege aktív, ha az export nagyobb, mint az import Vámstatisztikai adatok alapján számolják 2. Tőkebefektetések tulajdonlásához és a munkavállaláshoz kapcsolódó jövedelmek áramlása (pl. kamat, profit, osztalék, bérleti díj) 3. Viszonzatlan folyó átutalások (nemzetközi segélyek)

7 Pénzügyi- és tőkemérleg A tőkemérleg a viszonzatlan tőkeátutalásokat és a nem termelt, nem pénzügyi eszközök tulajdonjogának (pl. szellemi tőke, bánya) értékesítéséhez kapcsolódó kiadásokat és bevételeket tartalmazza. A pénzügyi mérleg megmutatja egy adott országhoz kapcsolódó nemzetközi tőke-, hitel- és pénzmozgásokat (ezeket a tételeket korábban a tőkemérleg tartalmazta). A tévedések és kihagyások egyenlege szolgál a statisztikai felmérésekből eredő hibák korrigálására. A nemzetközi tartalékok változása (jegybanki devizatartalékok változása) teremti meg a formális egyensúlyt.

8 Tőke- és pénzmozgások Külföldi közvetlen beruházás (FDI): irányítást biztosító nagyságú tulajdonrész (általában: 10%<) szerzése külföldi vállalatban. Portfolió befektetések nevezik azokat az értékpapír vásárlásokat, amelyeket pénzügyi befektetők eszközölnek hozamszerzés céljából. Hosszúlejáratú hitelek: a hazai vállalatok hitelfelvétele külföldi bankoktól vagy hitelnyújtás külföldre a hazai bankok által. Rövidlejáratú tételek: Ezeknek a műveleteknek a célja részben a fölösleges likviditás hasznosítása, részben a spekuláció. Ezek a tőkemozgások eléggé kiszámíthatatlanok, ezért ezeket forró tőkének is nevezik. A tőkeimport külföldi fizetőeszköz beáramlást, a tőkeexport kiáramlást jelent. A hitelfelvétel tőke import, a hiteltörlesztés tőkeexport.

9 NFM egyensúlytalanságok Összességében egyensúlyban kell lennie, de egyes részmérlegek mutathatnak hiányt Pl. külkermérleg hiányról beszélünk, ha az ország több terméket és szolgáltatást importál, mint amennyit exportál. A részmérlegek ellensúlyozhatják egymást: a folyó fizetési mérleg hiányt (túlzott import) pl. ellensúlyozhatja a pénzügyi mérleg aktívuma (külföldiek befektetése). A részmérlegek hiányának oka lehet a nagymértékű költségvetési deficit (külföldi hitelek felvétele), az erős hazai valuta (gyenge export), a vállalatok gyenge versenyképessége, a háztartások túlzott hitelezési tevékenysége (devizahitelfelvétel, pl. mert a külföldi kamatláb alacsonyabb), vagy éppen a külföldiek túlzott megtakarításai, melyet előszeretettel vesznek fel belföldiek.

10 Foreign Direct Investment A külföldi közvetlen tőkeáramlások nemzetközi mérőszáma az FDI, melynek be- és kiáramlást jelző, valamint stock ás flow jellegű mutatói is vannak (FDI Inward/Inflow és FDI Outward/Outflow). A pénzügyi mérleg részeként jelenik meg az NFM-ben. Tulajdonképpen a multinacionális vállalatok globális terjeszkedését jelenti. Nincs lejárata, nem likvid. A külföldi befektetőnek tartós érdekeltsége van az általa létrehozott vagy felvásárolt vállalatban. Kb. 10% feletti tulajdon külföldi vállalatban (10% alatti: portfólió-befektetés) külföldi közvetlen tőkebefektetésre példa a kecskeméti Mercedes gyár vagy az Audi megjelenése Győrben megvalósulhat zöldmezős / barnamezős beruházásban vagy vállalat-felvásárlásban zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozás felépítését és alapítását jelenti, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. Pl. régi ipartelep felújítása és új üzem/infrastruktúra létrehozása.

11 FDI kiáramlás, Top20 küldő ország

12 FDI beáramlás, Top20 fogadó ország ( )

13 Legnagyobb multicégek (külföldi eszközeik összértéke alapján; jobb szélen: külföldi értékesítés aránya az összértékesítéshez képest)

14 A 10 legnagyobb magyarországi vállalat (Figyelő előrejelzése alapján) Helyezés Cég Nettó árbevétel (2013, Mrd) 1. Mol-csoport Audi Hungaria GE Hungary MVM-csoport Samsung Electronics Bosch-csoport n.a.* 7. Magyar Telekom-csoport Mercedes-Benz Tesco-Global n.a.** 10. E.ON Hungaria-csoport n.a.*** *Figyelő-becslés: 670 milliárd forint **Figyelő-becslés: 605 milliárd forint ***Figyelő-becslés: 500 milliárd forint FDI és Magyarország: klikk ide

15 Az FDI-import hatásai a fogadó országban (fejlett ország kevésbé fejlett ország) POZITÍV Új termelési technológia Új fogyasztói kultúra (lehet negatív is) Beszállítói hálózat kiépülése Munkahelyek teremtése (külföldi vállalatnál & beszállítóknál) Termelés/GDP növelése, extra adóbevétel az államnak Fizetések növelése (adóbevétel is nő) Professzionális munkamorál importálása NEGATÍV Gazdaság konzerválása (függőségi viszony konzerválása) Transzferárak alkalmazása: adóalap szándékos csökkentése Profitrepatriálás (nyereség hazautalása) Gazdasági struktúra térbeli torzulása (fejletlenebb régiók lemaradása erősödik a fogadó országon belül) A képzett munkaerő elszívása a helyi KKV-któl

16 Az FDI kivitel hatásai a tőkeexportőr országban POZITÍV NEGATÍV Hazai munkanélküliség növekedése (termelés delokalizációja). Hazai beszállító hálózat megrendeléseinek csökkenése. Hazai GDP csökkenése (Megj.: a transzferárak miatt ez a csökkenés nem nagy; továbbá a magas hozzáadott értékű munkát pl. K+F ritkán delokalizálják a tőkeexportőr országok).