A termelési tényezık térbeli eloszlása

Átírás

1 Regionális gazdaságtan 3. Az erıforrások jellege térbeli elhelyezkedésük szerint Természeti tényezık, infrastruktúra, elérhetıség, periferialitás 1 A termelési tényezık térbeli eloszlása A telephelyválasztást befolyásolja: Input igény, és hozzáférhetıség Output mennyisége és szállítása A területi munkamegosztást alakító tényezı 2 1

2 TERMÉSZETI TÉNYEZİK A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bıvíthetık, de kimeríthetık, elszennyezhetık Fogyó erıforrások (stock, azaz készlet jellegő) a felhasználással véglegesen elfogyasztott, újrahasznosítható Megújuló erıforrások korlátlanul újrahasznosítható egy kritikus határig képesek regenerálódni Fajtáik: Táj (domborzat, földfelszín), termıföld, éghajlat (idıjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegı 3 Ásványkincsek, energiahordozók Egyenlıtlen térbeli eloszlás Kimerülı, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság Fontossága: ipar, 4 2

3 Éghajlati övek 5 Éghajlat, idıjárás, vizek, domborzat Ipar talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés domborzat, klíma Turizmus táj, klíma, vizek Mezıgazdaság napfény, hımérséklet, csapadék, domborzat Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon 6 3

4 Termıföld Szőkös erıforrás Nem mobilizálható Termıképesség, eltartóképesség eltérései Termıtalaj pusztulása Japán Hollandia Olaszország Ausztria Ország Németország Franciaország Lengyelország Magyarország Termıterület/ fı (ha) 0,04 0,18 0,21 0,28 0,36 0,51 0,60 0,60 Dánia Bulgária Spanyolország USA Ország Törökország Svédország Ausztrália Termı-terület /fó (ha) 0,63 0,64 0,67 0,78 1,54 4,00 24,06 7 Fosszilis energiahordozók Kimerülı, nem megújítható Kıolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) (40 évre, 1700 mrd hordó)? Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! 8 4

5 A világ kıolajfogyasztása , millió hordó/nap (1 t =7,3 hordó) Million Barrels Source: BP 9 Kína Kína kıolajexportır volt a 90-es évek elején Ma: a világ második legnagyobb importıre Millió hordó/ nap Million Barrels/Day fogyasztás Consumption termelés Production Source: DOE 10 5

6 A fosszilis energia 70 évre? Készletek (mrd t) 2003 term (mó t) Kína 2,5 Brazília India 0,7 Kanada Irán 12,3 Kína Irak 15,2 Irán Kuvait 13,3 Irak Mexikó 1,8 Kuvait Oroszország 8,2 Mexikó Szaúd-Arábia 36,0 Nigéria Egy.Arab Emir. 13,0 Norvégia USA 3,8 Oroszország Venezuela 11,2 Szaúd-Arábia Egyéb országok 24,7 Egyesült Kir. USA Venezuela Egyéb országok Világ összesen 142,7 Világ összesen Kıolaj kitermelés Napi mennyiség, millió hordó Volt Szovjetunió Million Barrels USA Szaúd Arábia Source: BP

7 Termelık OPEC (60 %) 11 ország Nem OPEC Eltérı kitermelési költségek Szibéria USA Kitermelés ktg-e, Lelıhely Északi tenger Perzsa öböl, Arab-félsziget Indonézia, Irán, Nigéria USD/hordó mrd hordó/nap export feletti exportırök Nigéria 6% Mexikó 5% Algéria 4% Irak 4% Kuvait 6% Líbia 3% Egyesült Arab Emirátusok 6% Kazahsztán 3% Venezuela 6% Irán 7% Katar 3% Fogyasztás gyorsan nı - Fejlettek - Fejlıdık Szaúd-Arábia 22% Norvégia 8% Oroszország 17% 13 GAZDASÁGI TÉNYEZİK - Infrastruktúra Termelıi Közlekedési Hírközlési Energetikai Környezetvédelmi Vízgazdálkodási Szociális Lakásállomány Kommunális hálózatok Egészségügyi Oktatási, kulturális Települési intézményrendszer Környezeti Sportlétesítmények 14 7

8 Közlekedési infrastruktúra Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Idıtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság Elérhetıség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet Gyorsforgalmi utak VASÚT

9 A transz-európai közlekedési hálózat és az országos jelentıségő logisztikai központok Magyarországon Forrás: Közlekedéstudományi Intézet, Budapest 17 Területi szerkezet változásai, Hoover-index Hoover-index: H = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 ahol: x i = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. idıpont) értékeibıl f i = az i. terület részesedése (%) a másik változó v. idıpont értékeibıl (Σ i=1..n x i = 100 és Σ i=1..n f i = 100 ) Úthálózat Országos közút, km Ebból: autópálya, Megoszlás abszolút eltérése, % közút % Autópálya % Régió Közép ,9% 16,6% Magyarország 8,3% 8,5% 40,2% 25,2% Közép-Dunántúl ,8% 11,0% 13,6% 12,9% 39,4% 23,9% Nyugat ,5% 4,8% Dunántúl 15,7% 16,0% 5,2% 11,2% Dél-Dunántúl ,2% 5,9% 14,4% 14,3% 5,2% 8,4% Észak ,4% 5,0% Magyarország 15,1% 15,6% 5,7% 20,6% Észak-Alföld ,4% 15,1% 16,4% 16,2% 0,0% 1,1% Dél-Alföld ,9% 6,8% 16,5% 16,5% 4,6% 9,7% Ország összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% HOOVER-INDEX ( ) 57,6% 32,6% 18 9

10 Területi szerkezet változásai, Hoover-index /b Hoover-index: H = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 ahol: x i = az i. terület részesedése (%) az egyik idıpontbeli értékekbıl f i = az i. terület részesedése (%) a másik idıpontbeli értékekbıl (Σ i=1..n x i = 100 és Σ i=1..n f i = 100 ) Úthálózat Országos közút, km Ebból: autópálya, Megoszlás abszolút eltérése, % közút % Autópálya % Régió közút autópálya Közép ,2% 15,1% Magyarország 8,3% 8,5% 40,2% 25,2% Közép-Dunántúl ,7% 15,5% 13,6% 12,9% 39,4% 23,9% Nyugat ,3% 6,1% Dunántúl 15,7% 16,0% 5,2% 11,2% Dél-Dunántúl ,1% 3,2% 14,4% 14,3% 5,2% 8,4% Észak ,5% 14,8% Magyarország 15,1% 15,6% 5,7% 20,6% Észak-Alföld ,1% 1,1% 16,4% 16,2% 0,0% 1,1% Dél-Alföld ,0% 5,1% 16,5% 16,5% 4,6% 9,7% Ország összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% HOOVER-INDEX ( ) 1,0% 30,4% 19 A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek értéke a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) 20 10

11 A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek értéke a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) 21 Periferialitás Két alapvetı tényezı okozza: a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában üzleti szervezetek, lakosság számára) a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya 22 11

12 Periferialitási indikátorok Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a gazdasági vagy piaci potenciált méri. gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok gazdasági mérete v. tömege függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összege. Az ilyen indikátorok alapján a térrıl olyan térkép készíthetı, amely az agglomeráció gazdasági elınyeit hangsúlyozza, és meredekebb gradienseket eredményez a magterületek, központi térségek közelében, mint amilyeneket csupán az utazási költségekkel számolva kapnánk. Az utazási idı vagy költség, illetve a napi elérhetıség mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú (n fıs) piacot akarunk elérni 23 Példa gazdasági potenciálra Az elsı megközelítésre lehet példa a Keebleféle gazdasági potenciál, amelyet az alábbi képlettel számítunk ki: EP i = Σ j W j /c ij ahol i a vizsgált telephely, j = 1,2,..n az elérhetı gazdasági centrumok, W j a j. centrum gazdasági potenciálja (piacmérete, GDP értéke, stb.) és c ij az i telephely és a j centrum közti távolság. Keeble közli az európai nagyvárosokra kiszámított Gazdasági Potenciál értékek térképét: 24 12

13 Európai nagyvárosokra számított Gazdasági Potenciál (Keeble) 25 Elérhetıségi Index: (accessibility index ) az i. telephely közelsége az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) A i = Σ j g(w j ) f(c ij ) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendı egyéb település W j : a j. településen rendelkezésre álló tényezı/lehetıség c ij : az i. telephely és a j. település közti távolság, g(w j ): a rendelkezésre álló tényezı/lehetıség értéke (aktivitási függvény) a tényezı növekvı függvénye f(c ij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének költsége, azaz a c ij távolság értékelése (impedancia függvény) a távolság növekedésével csökken! A i magas értéke az adott telephely kedvezı elhelyezkedését, kedvezı elérhetıségét jelenti. Példák: W j : a lakosság /fogyasztók száma, a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság 26 13

14 Példák: (Schürmann et al., 1997, Wegener et al, 2002 W j : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság Index aktivitási függvény impedancia függvény Utazási g(wj ) = Wj ( vagy =1) f(cij ) = 1/ (cij ) 2 költség index Napi elérési index Potenciális elérési index = 0 ha Wj <Wmin ha Wj Wmin az adott helyszín vonzereje: csak akkor számít, ha bizonyos alsó korlátot meghalad (kívánatos minimális piaci méret, vagy vásárlóerı) g(wj ) = Wj az utazási költség a távolsággal nı, így az indikátor értéke csökken f(cij ) = 1 ha cij cmax és = 0 ha cij > cmax g(wj ) = Wj α (pl. α = 1) f(cij ) = e (- β Cij) (csak egy adott max, távolságig lehet naponta utazni) vagy : f(cij ) = cij (- α ) 27 Standardizált periferialitási index: A Gazdasági Potenciál alapján kiszámítható a standardizált periferialitási index (Copus A K, 1999 ): p i = 100 (EP max EP i ) / (EP max - EP min ) ahol: EP i : az i-edik területegység gazdasági potenciálja EP max illetve EP min a térségben lévı legnagyobb illetve legkisebb gazdasági potenciál-értékek. Az index ilyen módon közötti skálán méri, hogy az adott (i-edik) helyszín/ területegység gazdasági potenciálja mennyivel marad el a térség legnagyobb gazdasági potenciáljától, a térségben lévı maximális gazdasági potenciálkülönbséghez viszonyítva. Minél kisebb a p i index (azaz minél közelebb van 0 hoz) annál közelebb van a térség potenciálja a maximális potenciálhoz, azaz annál kevésbé jellemzi periferialitás az adott helyszínt

15 Európa 1996-beli periferialitási indexei Európa 1996-beli a GPD ECU-ben mért értéke alapján számított gazdasági potenciálok segítségével számított periferialitási indexeit ábrázolja az alábbi térkép, NUTS3 szintő régiókra, mint területegységekre nézve