Nemzetközi gazdaságtan 10.

Átírás

1 Nemzetközi gazdaságtan 10. A kıolaj a világgazdaságban, KÖZEL-KELET és Észak-Afrika 1 A kıolaj 140 éve. Ókor Földközi tenger keleti partja, Holt tenger bitumen, görögtőz, gyógyszer.. Kıolajipar: USA: 1859, Pennsylvania, Oil City 1870, J. D. Rockefeller, Standard Oil Co ESSO-EXXON, Mobil Oil Co 1901: Nobel testvérek Oroszország, Baku Oroszország, Rothschild bankház vasútépítési hitelért olajipari részesedés Távol Keletre terjeszkedik, Shell céggel társul Közel-Kelet: (a Sykes Picot egyezmény után) 1908, Irán (Masjed Sulejman) : Anglo-Persian Oil Company 1918, Irak Brit félgyarmattá válik Moszul, Kirkuk 1931: Bahrein, Katar, Abu Dhabi 1933: Szaud-Arábia + Standard Oil California, ARAMCO (1944) 66 évre koncesszió 1934 Kuvait: Kuvait Oil Company 1950-es évektıl államosítások Ma: A világ energiaigényének kb. 40%-a kıolaj, 27%-a földgáz 2 1

2 Fosszilis energiahordozók Kimerülı, nem megújítható Kıolaj, földgáz Készletek: Sokféle becslés! 2004: 70 évre, 3200 mrd hordó (437 mrd tonna, évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) 2004: 40 évre, 1700 mrd hordó (232 mrd tonna)? Ismert készletek 2007-ben: 1236 mrd hordó (169 mrd tonna) Napi fogyasztás=napi kitermelés: 85 millió hordó (2007; = 11,5 millió tonna) Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! Mérıszámok: 1 hordó = 136 kg = 159 liter 1 tonna = 1165 liter = 7,33 hordó 1 hordó / nap = 49,8 t / év 3 Ismert kıolaj készletek, 2007 (összes készletek = 168,5 milliárd t, összes kitermelés = milliárd t / év) 2007billion t 2007 billion b % of total US 3,6 29,4 2,4% Canada 4,2 27,7 2,2% Mexico 1,7 12,2 1,0% Venezuela 12,5 87,0 7,0% Kazakhstan 5,3 39,8 3,2% Norway 1,0 8,2 0,7% Russian Federation 10,9 79,4 6,4% United Kingdom 0,5 3,6 0,3% Other Europe & Eurasia 0,3 2,1 0,2% Total Europe & Eurasia 19,4 143,7 11,6% Iran 19,0 138,4 11,2% Iraq 15,5 115,0 9,3% Kuwait 14,0 101,5 8,2% Oman 0,8 5,6 0,5% Qatar 3,6 27,4 2,2% Saudi Arabia 36,3 264,2 21,3% Syria 0,3 2,5 0,2% United Arab Emirates 13,0 97,8 7,9% Yemen 0,4 2,8 0,2% Total Middle East 102,9 755,3 61,0% Algeria 1,5 12,3 1,0% Libya 5,4 41,5 3,3% Nigeria 4,9 36,2 2,9% China 2,1 15,5 1,3% TOTAL WORLD 168,6 1237,9 100,0% of which: European Union 0,9 6,8 0,5% OECD 11,9 88,3 7,1% OPEC 127,6 934,7 75,5% OPEC ,8 810,7 65,5% Non-OPEC 23,6 175,0 14,1% Former Soviet Union 17,4 128,1 10,4% 4 2

3 Kıolaj és földgáz termelés elırejelzése, World Energy Outlook, A VILÁG TELJES KÉSZLETE, kıolaj ekvivalens hordó, 2008 Forrás: Wikipedia Commons,

4 A világ kıolajfogyasztása , millió hordó/nap (1 t =7,33 hordó) Million Barrels Source: BP 85 m hordó = 11,5 m tonna World oil Exports(1) and Imports (2) in bbl/day, 2007 [ a/publications/factboo k/rankorder/2176rank.html CIA factbook]

5 Kína Kína kıolajexportır volt a 90-es évek elején Ma: a világ második legnagyobb importıre termelés: 187 m tonna/év, fogyasztás: 368 m t/év (2007-ben) Millió hordó/ nap Million Barrels/Day fogyasztás Consumption termelés Production Source: DOE 9 A fogyasztás szerkezete (OPEC: World Oil Outloook 2011) 10 5

6 A fosszilis energia 70 vagy 40 évre? Készletek (mrd t) Kína 2,5 2,1 India 0,7 0,7 Irán 12, Irak 15,2 15,5 Kuvait 13,3 14,0 Mexikó 1,8 1,7 Oroszország 8,2 10,9 Szaúd-Arábia 36,0 36,3 Egy.Arab Emir. 13,0 13,0 USA 3,8 3,6 Venezuela 11,2 12,5 Egyéb országok 24,7 58,3 Világ összesen 142,7 168,6 term (mó t) 2001 Brazília 68 Kanada 109 Kína 165 Irán 183 Irak 128 Kuvait 102 Mexikó 167 Nigéria 100 Norvégia 163 Oroszország 348 Szaúd-Arábia 434 Egyesült Kir. 109 USA 289 Venezuela 160 Egyéb országok 942 Világ összesen , , , , , , , , , , , , , , China 5% Kıolajtermelık, 2007 Nigeria 3% Libya 2% Angola (-) 2% Indonesia 1,2% Algeria 2% Yemen 0,4% United Arab Emirates 3% Syria 1% Saudi Arabia 13% India 1,0% Rest of the world 10% Qatar 1% Oman 1% Iraq (-) 3% Kuwait 3% US 8% Iran 5% Canada 4% Mexico 4% Brazil 2% Azerbaijan 1% Kazakhstan 2% Norway 3% Russian Federation 13% United Kingdom 2% Venezuela 3% OPEC: 43% Közép- Kelet: Iran, Iraq, Kuwait, Qatar, Saudi Arabia, United Arab Emirates. Észak- Afrika: Algeria, Libya. Nyugat- Afrika: Angola, Nigeria. Ázsia Csendes óceán: Indonesia. Dél Amerika: Venezuela. OPEC 10: Irak és Angola nélkül 12 6

7 Kıolaj kitermelés Napi mennyiség, millió hordó Volt Szovjetunió Million Barrels USA Szaúd Arábia Source: BP 13 Termelık OPEC: (export 60 %-a, kitermelés 43%-a, készletek 75 %-a) 12 ország Nem OPEC Eltérı kitermelési költségek Kıolajexportırök, mrd hordó/nap, 2007 (össz: 40 mrd h/nap) C hin a ; 0,0 7 J a p a n ; 0,0 0 A us tra la s i a ; 0,3 1 E a s t & S o uth e rn A fric a ; 0,3 9 W e s t A fric a ; 4,7 1 N o rth A fric a ; 2,7 2 S i ng a p o re ; 0,0 2 O th e r A s ia P a c ific ; 0,8 8 U nid e nti fie d *; 0,3 9 U S ; 0,1 2 C a n a d a ; 1,8 8 M e xic o ; 1,8 3 S. & C e n t. A m e ri c a ; 2,3 1 E uro p e ; 0,5 8 M id d le E a s t; 1 7,2 6 F o rm e r S o vi e t U n io n; 6,3 6 Kitermelés ktg-e, Lelıhely Szibéria Északi tenger Perzsa öböl, Arab-félsziget Indonézia, Irán, Nigéria USA USD/hordó (2000) (2007: ) Fogyasztás: gyorsan nı - Fejlettek - Fejlıdık 14 7

8 A kıolajárak összetevıi Forrás: OPEC Who Gets What, KÖZEL KELET ÉS ÉSZAK AFRIKA Alapadatok: (2000-ben) Terület: m km 2 Lakosság: m fı GDP/fı USD Közel-Kelet: M asrek 3, É-Afrika: M aghreb 5, Nílus-völgy: Egyiptom, 4, Szudán... Irán 1, Összesen: 15, GDP/fı vásárlóerı paritáson: 7444 USD/fı (2007) Masrek: Szaúd-A, Bahrein, Katar, E. Arab Emirátusok, Omán, Jemen (É, és D), Kuvait, Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael Maghreb:Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó, Mauritánia Nílus völgyi országok: Egyiptom, (Szudán, Dzsibuti, Szomália) Irán (perzsa lakosság) mó km2 millió fı PPP, USD Terület Lakosság 2005 GDP/fı Maghreb 6,0 82,4 6353,1 Nílus-völgy 4,2 117,7 3322,7 Masrek 3,5 126, ,9 Irán 1,6 70,0 9800,0 Összesen: 15,3 396,7 7444,0 16 8

9 TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sivatagi és félsivatagi öv, évi csapadék max mm Szahara pereme, Arab félsz. belseje, Szír Arab táblavidék Folyók mentén, oázisokban öntözés + szikesedés Földközi tenger partján mediterrán TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK Iszlám vallás (kivétel: Izrael), többnyire arab nép (kivétel: Törökország, Irán), Arab Liga: 22 tagország, 200 millió fı Jövedelemszint-beli különbségek Világgazdasághoz kötıdés egyoldalú, 1-2 nyersanyagra épül Export nagy szerepe kiszolgáltatottság, diverzifikálás szüks. Heterogén lakosság, változatos politikai rendszer (monarchia, teokrácia, demokrácia, diktatorikus) 17 A mezıgazdaságilag hasznosítható terület: 198 millió ha, hasznosított: 68 millió ha (38%), a térség 50 %-ban élelmiszerimportra szorul. Idézi: Selján Péter: A szomjazó Közel-Kelet,

10 19 Ásványkincsek: KİOLAJ! a föld készletei 2/3-a, kitermelés ¼-e itt Atlasz hegység (Marokkó, Mauritánia): foszfát, vasérc, színesérc Ipar: kıolajra alapozott A GAZDASÁG SZERKEZETE: Ország GDP/fı Mezıg. Ipar Feldolg. ipar Szolgált. Év: 2000 GDP %-a GDP %-a GDP %-a GDP %-a Közel-Kelet + É Afrika Szaud-Arábia Világ össz Állattartás - nomád pásztorkodás -juh, kecske Növénytermesztés: elmaradott agrotechnika + aszályos éghajlat (kis hozamok) oázisok: búza, árpa, gyapot, datolya, Mediterrán partvidék: citrusok, szılı, zöldség Földhasználat: Nagybirtok + részesbérlet a termék 20%-áért versenyfutás a népszaporulattal + élelmiszerimport A lakosság 41 %-a vidéken él, a földterület 36 %-án növénytermesztés 20 10

11 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Közel-Kelet az ókori civilizáció bölcsıje monoteista vallások 622: Mohamed, iszlám civilizáció (Hidzsra) 100 év alatt Perzsiától Spanyolországig terjedı birodalom katonai és politikai hatalom, kultúra és tudomány! szd. Hanyatlás, mongol betörések, 1400-as évektıl: oszmán török birodalom fokozatosan gyengül 20.szd.: Európai hódítók Franciák Észak-Afrikában, angolok Egyiptomban,Perzsiában 1.vh. után brit és francia érdekek szerinti területfelosztás II. vh. után: függetlenség elnyerése, mőködıképes gazdaság iparosítási programok, arab szocializmus (NASSZER) probléma: tıke, technológia, képzettség, infrastruktúra hiánya es évek: olajkincs feltárása 60-as évekig multinac. Vállalatoké ( hét nıvér koncessziója, alacsony díjért) 60-as évek vége: olajtermelés államosítása jövedelem a hazai kormányé Olajárrobbanások: OPEC; 1979 Iráni iszlám forradalom aranyévtized : olajtermelık számára olajjal nem rendelk.: vendégmunkások, arabközi segélyek : a gazd. növekedés üteme a világ élvonalában! importhelyettesítı iparosítás, magas vámok, protekcionizmus 21 A fejlıdés 3 útja: a, ásványkincsekben gazdag, de gyéren lakott országok: Perzsa öböl sivatagi országai + Líbia (Kuvait, Katar, Egy. Arab Em, Szaúd-A.) Termelési tényezık: Természeti erıforrások + külföldi korszerő technika + vendégmunkások Jövedelem felhasználás: a forrás meghaladja a szükségleteket! külf. segélyek, külf. befektetések + hazai beruházások, ingyenes szoc. rsz., luxus fogyasztás Kıolajtermelés infrastruktúráját kiépítik: Kıolajfinomítók + petrolkémiai üzemek (mőtrágyák, mőanyagok) Földgáz - energiaforrás: hıerımővek, tengervíz sótalanítók szervetlen vegyipar, vaskohászat, cementgyártás, alumíniumkohók b, népesebb kıolajtermelı országok (Egyiptom, Algéria) a fejlıdés kevésbé látványos, az iparfejlesztés létszükséglet forrással! Munkaig. könnyőipari ágazatok, fogy. cikkek a szomsz. orsz-ba is. Vendégmunkásokat küldenek az a, országokba c, kıolajjal nem rendelkezı országok a szomszéd országok munkaerıforrásai, fellendülés itt is

12 Kıolajtermelés: Kıolaj, földgáz: A legfıbb kapocs a világgazdasághoz Kıolajexport - áruexportbevételek 96%-a(1981), 80%-a (2000), (fı olajexportıröknél> 90%) Komparatív elıny: kitermelés olcsó 80-as évek:0,4-3,0 $/hordó (USA-ban: 3-10 szföldi, tengeri) arab olaj: különbözeti bányajáradék! 1 kút átlagos hozama: Öböl- országok: ezer tonna, Szaúd-A: 600 et (Venezuela: 7 et Magyaro: 1,8 et USA: 0,8 et) Felhasználás: Ny-Európa, Japán

13 25 Vegyipar: IPAR petrolkémiai iparágak: Marokkó, Tunézia foszfátmőtrágya, komparatív elıny fejlesztések tıkeigényesek, de van forrás az olajbevételekbıl vevıpiacok: ázsiai, afrikai, és fejlett országok is! Mőtrágyaexport: Korea, Thaiföld, majd Kína, India (agrárprot. miatt fejlettekhez nehéz!) Textil és ruházati piac - Marokkó, Tunézia. (Egyiptom, Öböl-orsz) Probléma: MFA eltörlése (GATT) konkurrencia várható (de: EU-ba!) (MFA: : nagy termelık Kína, India - csak kvótáig exportálhattak) Egyéb feldolgozóipar: autóalkatrész és elektronikai összeszerelés (Tunézia) beszállítók európai cégekhez + de: KKE országok konkurrenciája! versenyhátrány: magas bérek, alacsony képzettség, bürokr. akadályok Agrárexport: csökkent, de továbbra is magas arányt tesz ki fı piac: EU, gyümölcsök - Euro-med szabadkeresk. kiterjesztése agrárterm.re korlát: víz és termıterületek Turizmus: kedvezı adottságok (természeti, kulturális)elıny: Európa közelsége Hátrány: terrorakciók, politikai kockázat Egyéb szolgáltatások: kereskedelmi és pénzügyi szolg.: nagy hagyományok földrajzi helyzet kedvezı (Európa, Ázsia, Afrika találkozása) Szuezi csatorna használati díja + szolgáltatások. évi 3 MRd USD bev. STRUKTURÁLIS REFORMOK, termelési str. és jöv. források diverzifikálása Izrael: fejlett orsz., humán tıke és technológiai fejlettség: high tech iparágak Terv: fejlett Izrael és munkaerıben gazdag arab országok kooperációja (???) Nagy népességő orsz.-ban élelemimport szükséglet 26 13

14 Regionális integrációk: Arab egység: 60-as évek, arab nacionalizmus közös nyelv, kultúra, vallás Politikai unió-kísérletek a szándék szintjén maradnak Gazdasági integrációk: kollektív önerıre támaszkodás Arab Közös Piac (ACM 1965, Egyiptom, Irak, Jordánia, Szíria ) késıbb + Jemen, Líbia, Mauritánia is kereskedelmi és vámkorlátok leépítése, még nincs teljes liberalizáció adminisztratív és mennyiségi korlátozások vannak ACM-országok egymással való kereskedelme CSÖKKENT! nem komoly integrációs együttmőködés! Öböl-menti Együttmőködési Tanács (GCC): - Perzsa-öböl menti arab államok az egyetlen sikeres integráció az arab világban tıl vámunió, de munkaerı és tıke szabad áramlása is terv: 2007: közös piac, 2010: monetáris unió Euro-mediterrán partnerség: 1995 EU + 12 mediterrán ország Cél: 2010-re szabadkereskedelemi övezet Elınye: segíti a térség országait a reformokban és egymás közti keresk.-ben EU anyagi támogatást is nyújt külföldi tıke számára is vonzóbb közvetett és közvetlen veszteségek a déli országoknak támogatások alacsonyak, liberalizáció hátrányai 27 Politikai berendezkedés és demokrácia 28 14

15 Az ARAB TAVASZ (2011) 29 Az arab tavasz országai Utcai zavargások, fegyveres összetőzések a kormányerık és a tüntetık között Cél: jobb életkörülmények, több politikai szabadságjog... demokratizálódás Tunézia: utcai tüntetések az elnök lemondása 2011 jan. 14 Algéria: 2011 dec. utcai tüntetések a 19 éve tartó szükségállapot feloldásával ér véget Jordánia: január, utcai tüntetések a király menesztette a kormányt Egyiptom: 2011 január-február, utcai zavargások, fegyveres harcok február 11: Mubarak elnök lemondása Jemen: 2011 január közepétıl tüntetések- novemberben az elnök lemondása Líbia: 2011 február- október: zavargások, utcai harcok, okt. 20: a felkelık gyızelme, Kadhafi elnök halála Szíria: 2011 februártól egyre súlyosbodó harcok a felkelık és a kormányerık közt, a harcok jelenleg is tartanak Következmények: Az arab tavasz teret nyit a fejlıdésnek Költségei: GDP visszaesés, turizmus csökkenése A siker kulcsa: arab vezetés és demokratikus berendezkedés Veszélyei: Növekvı olajárak - Szaúd-Arábia növelte szociális kiadásait ezért a korábbi 70 USD körüli olajár helyett dolláros olajárra van szüksége! Vallási intoleranciát is hozhat