Regionális gazdaságtan gyakorlat. 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek

Átírás

1 Regionális gazdaságtan gyakorlat 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek 1

2 Közlekedési infrastruktúra, úthálózat IAMO: THE FUTURE OF RURAL AREAS IN THE CEE NEW MEMBER STATES, JANUARY 2004, Halle, Germany UMFT, Pólusprogram 2

3 Térkapcsolatok elemzése: ESPON: A városi területeknek mint a policentrikus fejlôdés csomópontjainak szerepe és speciális helyzete ( ) Policentrikusság: egy adott területen hogyan oszlanak el a városi körzetek; a városi körzetek közötti kapcsolat (pl. az együttmőködések hálózata) A policentrikusság leírására: funkcionális városi területek - FUA (Functional Urban Areas) egy legalább 50 ezer lakosú területi egység legalább15 ezer lakosú központi településsel ilyen területegység Európa 29 országra kiterjedô területén, Térbeli sőrőségük alapvetıen az adott ország népsőrőségének függvénye. Policentrikusság jellemzése A FUA-k esetében mérik a policentrikusság fokát is. három policentrikussági dimenzió Méret. Egy sík felületen való eloszlás policentrikusabb, elrendezésû, mint a meredekebb felület, valamint egy policentrikus településrendszert nem egyetlen nagyvárosnak kell dominálnia. Fekvés. Egy terület vagy régió városainak egységes elhelyezkedése jellemzıbb a policentrikus településrendszerre,mint az erısen polarizált, ahol minden nagyobb város a régiónak egyetlen részén összpontosul. Összekapcsolódás. A policentrikus rendszerben a kis és nagy FUA-kat is jól el lehet érni. Az elsôdleges várossal összehasonlítva minél inkább megközelíthetıek az alacsonyabb rendő városok, annál kevésbé monocentrikus a településrendszer. A leginkább policentrikusnak tartott Szlovénia, Írország, Lengyelország, Dánia és Hollandia. Más országok mint Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság valamelyik dimenzióban kevésbé erısek, így kevésbé policentrikusak. Ezekben a városok az országnak csak egy részén csoportosulnak. A szigorúan monocentrikus országok: Norvégia, Finnország, Spanyolország, Magyarország, Portugália és Svédország. 3

4 A VÁROSI CSOMÓPONTOK FUNKCIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI A városi körzetek 7 funkciója: a FUA-k besorolása az egyes funkciók szerint Népesség: beruházásoknak a demográfiai súly az egyik legkedvezıbb telephelyválasztási szempont ( pentagonban összpontosul). Közlekedés. a fô repülôterek és árukikötôk alapján. inkább monocentrikus a földrajzilag kis országokban, közlekedési csomópontok a pentagonban Turizmus a vonzerô egyik mutatója. A turizmusban erôs FUA más régióban (mediterrán térségben és az Alpokban ), mint az egyéb téren erıs FUA-k (ezek fôként a pentagonban). Emellett: London, Párizs, Róma, fôvárosok. Ipar. gyáripar a legtöbb régióban hanyatlóban, de sok helyen a gazdaság motorja. A legerôsebben iparosodott FUA-k a pentagonban. Tudás: hány diák jár a felsôoktatási intézményekbe (a fôváros a legerôsebb tudásközpont. Döntéshozatal a magánszektorban: a magánbefektetôk fıbb európai cégek telephelyeinek eloszlása (a jól megközelíthetô helyeken, közelben üzleti szolgáltatások). A döntéshozatal fıleg a pentagonban összpontosul (Stockholm az egyetlen kivétel: a pentagonon kívül). Döntéshozatal az állami szektorban: A településrendszerek közötti hierarchiák gyakran a közigazgatási feladatok fejlettségén múlnak. Eszerint is a fıvárosok az európai közigazgatás fı csomópontjai. 4

5 5

6 MEGA (Metropoliatan European Growth Area) A MEGA-k azok a FUA-k, amelyek a legmagasabb átlagponttal rendelkeznek a népesség, közlekedés, gyáripar, tudás, döntéshozatal terén (76 db). A MEGA-kat öt kategóriába sorolták a kutatók: Globális csomópontok (Global Nodes): a legnagyobb, leginkább versenyképes városrendszerek magas szintû közlekedési, kommunikációs kapcsolatokkal (London, Párizs). Európa motorjai (European Engines): igen versenyképes, jelentıs humán erıforrással és jó közlekedési, kommunikációs kapcsolatokkal rendelkezı nagyvárosok (a pentagon városai: München, Frankfurt, Milánó, Hamburg, Brüsszel, Stuttgart, Zürich, Amsterdam, Düsseldorf, Köln, a pentagonon kívül: Madrid, Róma, Koppenhága, Berlin, Barcelona, Stockholm, Bécs). Erôs MEGA-központok: versenyképes, gyakran jelentıs humán erıforrással rendelkezı nagyvárosok (Helsinki, Manchester, Athén, Dublin, Göteborg, Torino, Genf, Oslo). Potenciális MEGA-központok: kisebb, kevésbé versenyképes, periferikusabb helyzetû nagyvárosok, az elôbbieknél gyakran kedvezôtlenebb humán erôforrással rendelkezô nagyvárosok (fôvárosok: Varsó, Budapest, Prága, Lisszabon; valamint Lyon, Antwerpen, Rotterdam, Malmö, Marseille, Nizza, Nápoly, Bréma, Toulouse, Lille, Bergen, Glasgow, Edinburgh, Birmingham, Luxemburg, Palma de Mallorca, Bologna, Valencia, Bilbao, Aarhus, Bern). Gyenge MEGA-központok: a potenciális MEGA-knál kisebb, kevésbé versenyképes, periferikusabb helyzetû, gyengébb humán erôforrással rendelkezô városok (Bordeaux, Le Havre, Genova, Bukarest, Tallinn, Szófia, Sevilla, Porto, Ljubljana, Katowice, Vilnius, Krakkó, Riga, Gdañsk-Gdynia. Wroçlaw, Pozsony, Poznañ, ódz, Szczecin, Temesvár, Valetta, Turku, Cork, Southampton- Eastleigh). 6

7 Km autópálya/ 1000 fı lakosság Vasúthálózat km / 1000 fı 7

8 Kikötıi kapacitás, millió tonna Repülıterek, millió utas 8

9 Az európai versenyképesség és a városok (Horváth Gyula) A városhierarchiában elfoglalt pozíciót befolyásoló tényezık Néhány európai regionális központ versenyképességének háttere,

10 Nagyvárosi sorrend a külföldi turisták fogadásában, 2003 Forrás: KSH T-Star,