Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés

Átírás

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO /2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bacsi - Határrégiók témakör Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés Bacsi - Határrégiók

2 RÉGIÓK A régió fogalma: A régió olyan terület, melynek tanulmányozására a regionális gazdaságtannal foglalkozó kutatók kutatási támogatást kapnak... (Hoover, 1987) A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás (Benko) Bacsi - Határrégiók A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók) Bacsi - Határrégiók

3 A régiók közti eltérések alapvetı okai a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök amelyek bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitásán, azaz helyhez kötöttségén alapszik, a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erıforrások nem tökéletes oszthatósága miatt bizonyos erıforrások csak nagyobb egységekben juttathatók el a felhasználás helyére, ami a méretgazdaságossági elınyökön keresztül az egy helyen nagyobb volumenő felhasználást teszi kedvezıbbé. a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt a térbeli elhelyezkedés nagyban befolyásolja a javakhoz való hozzájutás milyenségét, és ennek megfelelıen nyereségét és költségeit. Két oktípus: eltérı természeti adottságok, valamint a gazdasági tevékenység hatásai Bacsi - Határrégiók A REGIONÁLIS FEJLİDÉS ELMÉLETEI A fejlıdéselméletek célja: Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelızi az elméletet (centrumperiféria elm., függıségi elm.) Elmélet megelızi a gyakorlatot (polarizációs elmélet) Bacsi - Határrégiók

4 Elméleti irányzatok Két alapvetı irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsıség: a neoklasszikus iskola modellje, a piac elısegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlıtlenségek mérséklésére. 2. A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria a piaci folyamatok és erık a területi különbségeket felerısítik és elmélyítik hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlıtlenségek mérséklésére 3. Köztes elméletek: Szakaszos növekedés A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is EU- integráció: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások Bacsi - Határrégiók Alapvetı elméleti irányzatok: Neoklasszikus modell A piac szerepe a döntı A munkaerı és tıke a legnagyobb nyereség irányába vándorol A termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet a régiók közti fejlıdési különbségek hosszú távon elmélyülnek oka: a régiók belsı növekedési tényezıinek eltérései, a régiók közt kialakuló erıs függıség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlıdı és a fejlett világ között az idıvel romlanak. a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerı forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerı Mindez hosszú távon területi Bacsi kiegyenlítıdéshez - Határrégiók...1 vezet 8 4

5 Neoklasszikus modell: a várható eredmény A munkaerı a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, ezzel ott megállítja a bérek növekvı trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévı láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. A tıke számára kedvezıtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nınek a munkaerıköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erısebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetıségek eltőnése miatt. A tıke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, a tıke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkezı jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének Bacsi - Határrégiók kiegyenlítıdését idézi elı. Milyen konvergencia? Három típus: 1. szigma-konvergencia: a vizsgált változó (például az egy fıre jutó jövedelem) értékeinek szóródása (szórás) az átlagérték körül az idıvel csökken. hátránya, hogy a szórás akkor is csökkenhet, ha az átlaghoz eredetileg is közel fekvı értékek még közelebb kerülnek az átlaghoz, míg az átlagtól leginkább távol esı értékek változatlanul maradnak. 2. abszolút béta-konvergencia: az összes egy fıre jutó jövedelemérték ugyanazon egyensúlyi érték felé közeledik, azért, mert az alacsonyabb egy fıre jutó jövedelmő régiókban a jövedelemnövekedés üteme sokkal gyorsabb, mint a magasabb jövedelmő régiókban 3. feltételes béta-konvergencia: minden régió gazdasága konvergál egy saját egyensúlyi értékhez, azonban nincs szó az összes régió számára azonos, közös egyensúlyi érték kialakulásáról. a régión belüli kiegyenlítıdést és a régiók közti divergenciát is megengedi. Az egyes konvergencia fogalmak között összefüggés: a béta konvergencia szükséges feltétele a szigma konvergencia fennállásának, de lehet béta-konvergencia szigma konvergencia nélkül is ( a gyengén fejlett régiók gyorsabb növekedést Bacsi mutatnak, - Határrégiók...1 mint a fejlettebbek, de a jövedelmek 10 közti különbségek továbbra is fennmaradnak) 5

6 Melyik konvergencia mit jelent? az egyes régiók életszínvonalának, életminıségének kiegyenlítıdését jellemzı: az abszolút konvergencia. A feltételes konvergencia: inkább olyankor érdemes használni, ha a fejlıdést gátló strukturális akadályokat szeretnénk azonosítani. A konvergencia meglétét vagy hiányát vizsgáló empirikus tanulmányok eredményei ellentmondásosak. Az abszolút konvergencia elve tipikus neoliberális megközelítés, amely elutasítja az állami beavatkozást, és így tulajdonképpen a regionális politika létjogosultságát is, A feltételes konvergencia megközelítése alapján a regionális politikának igen komoly szerep jut, meghatározza és felszámolja a kevésbé fejlett régió elıtti akadályokat teljes növekedési potenciáljának kihasználásában, és magasabb egyensúlyi pont elérésében. Bacsi - Határrégiók Williamson:külsı beavatkozással a fenti hatások közömbösíthetık és a fejlıdés felgyorsítható. A regionális politika eszközeivel történı beavatkozás jól illeszkedik hozzá Williamson (1965) modellje ( Myrdalhoz hasonló): 4 tényezı : A munkaerı szelektív vándorlása a fejlett régiók felé A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetıségek és más tényezık miatt. Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintő gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt. Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idıvel mérséklıdnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába Bacsi - Határrégiók

7 A centrum-periféria elmélet Kialakulása: 1940-es évek végétıl Latin-Amerikára Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával.. Az elemzés alapvetı érve annak megerısítése, hogy a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latin-amerikai országok és a fejlett világ között az idıvel romlanak. Következtetése: a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. Az agglomerációs gazdasági elınyök a fejlett centrumtérségekben mőködnek, a közösségi és magántıke itt koncentrálódik, a hatalmi és döntési centrumok itt találhatók, a technológiai innovációkra való kapacitások itt fejlıdtek ki, röviden szólva a jövedelem és vagyon növekedésének üteme itt sokkal nagyobb, mint a perifériákon. A szerepek, illetve funkciók ilyen megosztása szerint a szegényebb, illetve kevésbé fejlett országoknak az a feladata, hogy nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára a gazdag régiókban mőködı üzleti vállalkozások számára bıséges és olcsó munkaerıt szolgáltatnak, finanszírozzák a kedvezıbb helyzetben lévı régiók fejlıdését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erıforrásuk transzferálása által. Bacsi - Határrégiók Exportbázis elmélet (North,1955 ) a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt, nem a régiók kívüli tényezıkre. egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ. az exportbevétel az infrastruktúra és az exportbázis fejlesztését is lehetıvé teszi. A fejlesztéshez a régión kívülrıl kell beruházási javakat beszerezni, de a régión belül is növekszik a kereslet: az exportra termelés növeli a helyi beszállítók számára is a keresletet, ezzel jövedelmet is teremt a régión belül, ami a fogyasztási javak keresletének növekedését indukálja. Ez utóbbi tényezı növeli a régión kívülrıl érkezı vállalatok számára is a régió vonzerejét, így újabb vállalatok és ágazatok is betelepülnek a régióba. Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet Alapvetı elem: bázis- és nem bázistevékenységek. Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki, a bázistevékenységek révén a régióba beáramlott jövedelmeket osztja újra. Az exportbázis elmélettel szemben felmerülı kritikák: 1. nem veszi figyelembe a régión belüli folyamatokat (belsı piac, helyi befektetések, helyi fogyasztási szerkezet, állami kiadások), egyoldalúan a régión kívülre irányuló exportot tekinti a növekedés forrásának. 2. a bázis és nem bázis tevékenységek szétválasztása problematikus, (például az országos átlagnál magasabb exportarány szerint) 3. csak az adott régió és a régión kívüli világ kategóriákkal számol, nem veszi figyelembe a régiók közti együttmőködési lehetıségek elınyös hatásait. milyen régiószintekkel számolunk? Bacsi - (a Határrégiók...1 NUTS III szintő régiók közti kereskedelem export, 14de az ıket tartalmazó NUTS II szintő régiónak is javítja a fejlettségét, ám NUTS II régió szintjén nem számít exporttevékenységnek) 7

8 A TERMELÉSI TÉNYEZİK REGIONÁLIS ELTÉRÉSEI, A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG A termelési tényezık térbeli eloszlása A telephelyválasztást befolyásolja: Input igény, és hozzáférhetıség Output mennyisége és szállítása A területi munkamegosztást alakító tényezı Bacsi - Határrégiók Természeti tényezık A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bıvíthetık, de kimeríthetık, elszennyezhetık Mobilitásuk: Kitermelt erıforrás szállítása A telephely költöztetése az erıforráshoz (input helyéhez, vagy melléktermék/hulladék elhelyezése) Bacsi - Határrégiók

9 Munkaerı, humánerıforrás Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerı Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerı interregionális áramlásának okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség, bérszínvonal eltérések, vándormunka/ idénymunka lehetısége, munkakörülmények, presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Hatásai: Elmaradott régióból elvándorlás Fejlett régióba bevándorlás Bacsi - Határrégiók Tıkejavak A tıke a legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI) A pénztıke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek Mőködı tıke beruházás: olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt - Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét Portfólió befektetés: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció...) - Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó Bacsi - Határrégiók vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez 9

10 A régiók fejlıdésének tényezıi i) A régió népessége, demográfiai folyamatai a népesség növekedésének sebessége (fejlett országok: az átlagéletkor növekedése, fejlıdı országok:gyors népességnövekedés) ii) Az egy fıre jutó jövedelmek regionális trendjei régiók közti és régión belüli eltérések, vagy kiegyenlítıdés kapcsolat a régió jövedelmi szintje, és a régió mérete között? földrajzi sajátosságok (USA EU, észak-dél polarizáció) iii) A regionális gazdaság szerkezeti változásai ágazatok részesedése a régió kibocsátásában, foglalkoztatási szerkezetében, stb. az ország egészére jellemzı arányokhoz viszonyítva: a régió húzóágazatai (ha egy ágazat részesedése az országos átlagot meghaladja ) Bacsi - Határrégiók A regionális fejlıdés négy alapkérdése a régió adottságaihoz illeszkedı húzóágazatok tıke- ill. munkaintenzív Állami, intézményi intervenció (nemzeti, EU, ENSZ, Világbank ) 1.Mi okozza a növekedést? 2. Mi köze a gazdasági szerkezetnek a növekedéshez? 3.Tapasztalható-e konvergencia, és tartós-e 4.Mi lehet a gazdaságpolitika szerepe a regionális fejlıdésben? Exportbázis ágazatok + kiegészítı ágazatok Felzárkózás fejlettebb régiókhoz, régión belüli kiegyenlítıdés (közlekedés, kommunikáció, tıkemobilitás és agglomerációs elınyök szerepe) Bacsi - Határrégiók

11 A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG Az EU 6. regionális jelentése szerint a versenyképesség fogalma: Vállalatok / iparágak/régiók / nemzetek / nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és foglalkoztatási szint tartós létrehozására a nemzetközi (globális) verseny feltételei közt. A versenyképesség nem szőkíthetı le a gazdasági növekedés, a gazdaság teljesítményét jellemzı makromutatók magas értékére, fontos eleme az életminıséget alapvetıen befolyásoló foglalkoztatottsági szint magas értéke, azaz a lakosság számára a magas jövedelmek általánosan elérhetık Az országok, régiók, városok versenyképességének jellemzıi: a nyitott gazdaság, az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas és növekvı értéke, valamint a magas és nem csökkenı Bacsi - Határrégiók...1 foglalkoztatási ráta. 21 A versenyképesség mérése Jövedelem: regionális GDP/fı ( Gross Regional Product GRP ) A regionális GDP mérése nem egyértelmő! GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek = Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság a munka termelékenysége (T) foglalkoztatási ráta (F) korszerkezeti arány) (K), országon belül azonos fajlagos regionális jövedelem = munkatermelékenység foglalkoztatási ráta Bacsi - Határrégiók

12 A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek = x x Lakosság FoglalkoztatottakBacsi - Határrégiók...1 Munkaképesek Lakosság 23 A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek = x x Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság Bacsi - Határrégiók

13 A regionális versenyképesség modellje (Lengyel I.): Bacsi - Határrégiók A REGIONÁLIS FEJLETTSÉG TERÜLETI INDIKÁTORAI Demográfiai indikátorok: népesség, népsőrőség szaporodás/fogyás/vándorlás, korösszetétel, várható élettartam... Gazdasági jelzıszámok: GDP, értékesítés (ágazatonként is), üzleti szervezetek, tıkeállomány, beruházások, ágazati szerkezet, egyéb (helyi adók, támogatások, önkormányzati bevételek, non-profit szervezetek ) Infrastruktúra Úthálózat (autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı), gépjármőpark, lakásállomány, közmővek, kommunikációs infrastruktúra Társadalmi jelzıszámok Foglalkoztatottság, munkanélküliség (regisztrált, tartós ), jövedelem (adóalanyok, SZJA, átlagkereset, segélyezettek..), képzettség, iskolázottság, egészségügyi helyzet, biztonság és bőnügyi helyzet alakulása, szociális ellátás, társadalmi részvétel, civil szervezetek Környezet, földrajzi adottságok Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fıvárostól, nagyvárosoktól. A környezet állapota: Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség, védett területek, nemzeti parkok, állat- és növényvilág Specifikus adottságok: Különleges természeti adottság, különleges történelmi értékek, mőemlékek Bacsi - Határrégiók

14 A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek értéke a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) Vizsgálati kérdések: Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú ( n fıs) piacot akarunk elérni Bacsi - Határrégiók TERÜLETI EGYENLİTLENSÉGEK MÉRİSZÁMAI Duál mutató: D = x m / x a, ahol x m az x i értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és az x i értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag. x a Robin-Hood-index: a jövedelemeloszlás és a népesség eloszlás eltérése Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenbıl f i = az i. területegység részesedése (%) az össznépességbıl. Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, tetszılegesen kiválasztott két jellemzı tulajdonság megoszlása (egy területi jellemzı megoszlásának idıbeli változása mérésére is használják). Krugman-index : A Hoover-index egyszerősített változata. Két területegység, régió foglalkozási szerkezetének, iparági struktúrájának, stb. összehasonlítására szolgál Balassa-index: B = (q ij / q j ) / ( q i /Q) ahol : q ij : i iparág termelése (vagy exportja) j régióban; q j : a teljes ipari termelés (vagy export) j régióban; q i : i iparág teljes termelése (vagy exportja) a vizsgálatba bevont régiókban; Bacsi - Határrégiók Q: a teljes ipari termelés a vizsgált régiókban (tehát Σ j=1 n q j = Q). 14

15 Lorenz-görbe: A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). Példa: függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlása vizszintes tengelyen a népesség megoszlása a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át. Gini együttható: A Lorenzgörbe és a négyzet átlója által bezárt terület, a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. Minimuma 0, maximuma pedig 1. Bacsi - Határrégiók Elérhetıségi Index: (accessibility indicator/index ) az i. telephely közelsége az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) A i = Σ j g(w j ) f(c ij ) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendı egyéb település jele W j : a j. településen rendelkezésre álló tényezı/lehetıség c ij : az i. telephely és a j. település közti távolság, g(w j ): a rendelkezésre álló tényezı/lehetıség értéke (aktivitási függvény) a tényezı növekvı függvénye f(c ij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének költsége, azaz a c ij távolság értékelése (impedancia függvény) ez a távolság növekedésével csökkenı érték! A i magas értéke az adott telephely kedvezı elhelyezkedését, kedvezı elérhetıségét jelenti. Példák: jelölések: W j : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság Bacsi - Határrégiók

16 Példák: jelölések: W j : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság (Schürmann et al., 1997, Wegener et al, 2002 Index aktivitási függvény impedancia függvény Utazási g(w j ) = W j ( vagy =1) ha W j W min f(c ij ) = c ij itt a távolsággal arányosan költség növekvı költségekkel számolunk = 0 ha W index j <W min az adott helyszín vonzereje csak akkor veendı számba, ha bizonyos alsó korlátot meghalad (ami lehet a kívánatos minimális piaci méret, vagy vásárlóerı) Utazási költség index 2. változat Napi elérési index Potenciális elérési index g(w j ) = W j ( vagy =1) ha W j W min = 0 ha W j <W min f(c ij ) = 1/ (c ij )2 az utazási költség a távolsággal nı, így az indikátor értéke csökken g(w j ) = W j f(c ij ) = 1 ha c ij c max és = 0 ha c ij > c max g(w j ) = W j α (pl. α = 1) f(c ij ) = e (- β Cij) (csak egy adott max, távolságig lehet naponta utazni) vagy : f(cij ) = cij (- α ) Bacsi - Határrégiók két alapvetı tényezı: Periferialitás a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában üzleti szervezetek, lakosság számára) a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya Bacsi - Határrégiók

17 Periferialitási indikátorok Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a gazdasági vagy piaci potenciált méri. gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok gazdasági mérete v. tömege függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összegeként adódik. Az ilyen indikátorok alapján a térrıl olyan térkép készíthetı, amely az agglomeráció gazdasági elınyeit hangsúlyozza, és meredekebb gradienseket eredményez a magterületek, központi térségek közelében, mint amilyeneket csupán az utazási költségekkel számolva kapnánk. Az utazási idı vagy költség, illetve a napi elérhetıség mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú ( n fıs) piacot akarunk elérni Bacsi - Határrégiók Példa gazdasági potenciálra Az elsı megközelítésre lehet példa a Keeble-féle gazdasági potenciál, amelyet az alábbi képlettel számítunk ki: EP i = Σ j ( W j /c ij ) ahol i a vizsgált telephely, j = 1,2,..n az elérhetı gazdasági centrumok, W j a j. centrum gazdasági potenciálja (piacmérete, GDP értéke, stb.) és c ij az i telephely és a j centrum közti távolság. Keeble közli az európai nagyvárosokra kiszámított Gazdasági Potenciál értékek térképét: Bacsi - Határrégiók

18 Európai nagyvárosokra számított Gazdasági Potenciál (Keeble) Bacsi - Határrégiók Standardizált periferialitási index: A Gazdasági Potenciál alapján kiszámítható a standardizált periferialitási index (Copus A K, 1999 ): p i = 100 (EP max EP i ) / (EP max - EP min ) ahol: EP i : az i-edik területegység gazdasági potenciálja EP max illetve EP min a térségben lévı legnagyobb illetve legkisebb gazdasági potenciál-értékek. Az index ilyen módon közötti skálán méri, hogy az adott (i-edik) helyszín/ területegység gazdasági potenciálja mennyivel marad el a térség legnagyobb gazdasági potenciáljától, a térségben lévı maximális gazdasági potenciálkülönbséghez viszonyítva. Minél kisebb a p i index (azaz minél közelebb van 0 hoz) annál közelebb van a térség potenciálja a maximális potenciálhoz, azaz annál kevésbé jellemzi periferialitás az adott helyszínt. Bacsi - Határrégiók

19 Európa 1996-beli periferialitási indexei Európa 1996-beli a GPD ECU-ben mért értéke alapján számított gazdasági potenciálok segítségével számított periferialitási indexeit ábrázolja az alábbi térkép, NUTIII szintő régiókra, mint területegységekre nézve. Bacsi - Határrégiók