Háttér: Bevezetés. Ajánlott irodalom. Értékelés, számonkérés HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS)

Átírás

1 Háttér: HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés : Keszthely-Héviz Kistérségi Társulás + PE GMK + Krizevci Mezıgazd. Fıiskola (Horváto.) Interreg projekt Téma: Határrégiók sajátosságainak vizsgálata, és a gazdaság igényeinek megfelelı képzési program kialakítása a határrégiók versenyképességének javítása érdekében Magyarországon és Horvátországban Elemei: Kutatás (interjúk, kérdıívek a horvát és a magyar határmenti megyékben) Oktatás, tananyagfejlesztés HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bevezetés Az Interreg projekt oktatási alprojekt szerepe Oktatási cél: A vidék gazdasági, társadalmi-kulturális és környezetmegóvási funkciója a határrégiók sajátos viszonyai a határmentiségben rejlı lehetséges elınyök felismerése, kiaknázása a hátrányok leküzdése szakemberek képzése Tartalma: ismeretek, készségek EU vonatkozó támogatásainak és projektjeinek megismerése, a sikeres együttmőködések tapasztalatai térségünkkel szomszédos horvát határrégiók példája Tematika: 1. Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés: A regionális gazdaságtan alapfogalmai, a régiók fejlettségi különbségeinek okai, elméleti modelljei A termelési tényezık regionális eltérései, ezek mobilitása, a regionális versenyképesség fogalma, elemei A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók 2. A határmentiség és határmenti együttmőködés A határmentiség és határmenti együttmőködés megjelenése az EU-ban: a regionalizmus kialakulása és megjelenése az EU politikáiban A határmenti fekvés problematikája, természeti és társadalmi tényezıi, a területfejlesztésben való megjelenése Interregionális együttmőködések példái az EU-ban, az együttmőködés és siker feltételei, formái, típusai Határmenti, interregionális együttmőködési példák az EU-ban: munkaközösségek és eurégiók (esettanulmányok elemzése) 3. Magyarország periferikus régiói és határmenti együttmőködési programjai természeti és társadalmi tényezık gazdasági és infrastrukturális tényezık a magyar határmenti megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai, a hazai vidékfejlesztés története a rendszerváltástól napjainkig 4. A horvát-magyar határtérség a horvát-magyar határmenti magyar megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai a horvát határmenti megyék természeti, társadalmi és gazdasági adottságai a horvát határmenti megyék vidék- és területfejlesztési intézményrendszere, történeti áttekintése a rendszerváltástól napjainkig 5. A sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: adottságok és gátló tényezık (esettanulmány) a határtérség néhány konkrét együttmőködési aspektusának elemzése (BZs-KE) Ajánlott irodalom Lengyel I.- Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg-Campus, Budapest-Pécs, Pál Ágnes: Héthatáron. JGYF Kiadó, Szeged, Rechnitzer J.: Szerkezeti változások a regionális gazdaságban. Pécs, PTE KTK, 2001 A Határrégiók fejlesztési sajátosságai Interreg program keretében elkészült kutatási és oktatási segédanyagok (dr Bacsi Zsuzsanna és dr Kovács Ernı szerk, 2006.) PPT és Word file-ok letölthetık: oldalról a Határrégiók sajátosságai cím alatti file-ok Értékelés, számonkérés Óralátogatás, aktív részvétel (heti 2 ó elıadás,30 kontakt óra) 1 esettanulmány önálló feldolgozása és írásban határidıre való benyújtása (téma: egy kiválasztott határtérség valamely megadott szempontok szerinti elemzése) Írásbeli vizsga a félév végén Érdemjegy: vizsga + félévközi munka Kreditérték: 3 1

2 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 1. Elıadás: a regionális gazdaságtan alapfogalmai 1. témakör: a regionális gazdaságtani alapismeretek Vázlat: Régió fogalma, típusai Regionális eltérések okai, telephelyválasztási motivációk Elérhetıség Periferialitás Régiók, regionalizmus, regionális fejlıdés: A regionális gazdaságtan alapfogalmai, a régiók fejlettségi különbségeinek okai, elméleti modelljei A régió fogalma: A régió olyan terület, melynek tanulmányozására a regionális gazdaságtannal foglalkozó kutatók kutatási támogatást kapnak... (Hoover, 1987) A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetıvé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás (Benko) A régiók típusai homogén régió (homogeneous region): a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzıkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezıgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erıtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sőrősödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintő tervezési-statisztikai régiók) A régiók közti eltérések alapvetı okai a természeti erıforrásokkal való ellátottságból eredı elınyök amelyek bizonyos termelési tényezık nem tökéletes mobilitásán, azaz helyhez kötöttségén alapszik, a térbeli koncentrálódás gazdaságossága az erıforrások nem tökéletes oszthatósága miatt bizonyos erıforrások csak nagyobb egységekben juttathatók el a felhasználás helyére, ami a méretgazdaságossági elınyökön keresztül az egy helyen nagyobb volumenő felhasználást teszi kedvezıbbé. a közlekedés és kommunikáció költségei a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt a térbeli elhelyezkedés nagyban befolyásolja a javakhoz való hozzájutás milyenségét, és ennek megfelelıen nyereségét és költségeit. Két oktípus: eltérı természeti adottságok, valamint a gazdasági tevékenység hatásai Telephely-elmélet A gazdaság alapegységét jelentı döntéshozó ( vállalat, fogyasztó-munkavállaló, közintézmény) telephelyválasztási döntése: egyes erıforrás-típusok elérhetısége, hozzáférhetısége, ennek költsége : a szállítási költségeket befolyásoló úthálózat, közlekedési lehetıségek az adott város/település mérete, amely befolyásolja az elérhetı piacok méretét, a piaci versenyhelyzetet, illetve a termelı/szolgáltató tevékenységhez igénybe veendı inputok (itt is anyagok, vagy inputként megvásárolandó szolgáltatások) elérhetıségét, a munkaerı költségek, illetve a munkaerı képzettsége, mobilitása Azaz: az input beszerzése, output piacra jutása (termelı) elérhetı javak választéka és árszínvonala, munkalehetıségek és jövedelmek (fogyasztó. Munkavállaló) 2

3 A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Az ún. egyszerő mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek értéke a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) Elérhetıségi Index: (accessibility indicator/index ) az i. telephely közelsége az összes többi helyszínhez/csomóponthoz) A i = Σ j g(w j ) f(c ij ) ahol: i: a telephely jele, j: az elérendı egyéb település jele W j : a j. településen rendelkezésre álló tényezı/lehetıség c ij : az i. telephely és a j. település közti távolság, g(w j ): a rendelkezésre álló tényezı/lehetıség értéke (aktivitási függvény) a tényezı növekvı függvénye f(c ij ): az i. telephely és a j. település közti távolság leküzdésének költsége, azaz a c ij távolság értékelése (impedancia függvény) ez a távolság növekedésével csökkenı érték! A i magas értéke az adott telephely kedvezı elhelyezkedését, kedvezı elérhetıségét jelenti. Példák: jelölések: W j : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság Példák: jelölések: W j : a lakosság v. fogyasztók száma, v. a terület GDP-je c ij = a km-ben vett távolság (Schürmann et al., 1997, Wegener et al, 2002 Index aktivitási függvény impedancia függvény Utazási g(wj ) = Wj ( vagy =1) ha Wj Wmin f(cij ) = cij itt a távolsággal arányosan költség növekvı költségekkel számolunk = 0 ha Wj <Wmin index az adott helyszín vonzereje csak akkor veendı számba, ha bizonyos alsó korlátot meghalad (ami lehet a kívánatos minimális piaci méret, vagy vásárlóerı) Utazási költség index 2. változat Napi elérési index Potenciális elérési index g(wj ) = Wj ( vagy =1) ha Wj Wmin g(wj ) = Wj = 0 ha Wj <Wmin f(cij ) = 1/ (cij ) 2 az utazási költség a távolsággal nı, így az indikátor értéke csökken f(cij ) = 1 ha cij cmax és = 0 ha cij > cmax g(wj ) = Wj α (pl. α = 1) f(cij ) = e (- β Cij) (csak egy adott max, távolságig lehet naponta utazni) vagy : f(cij ) = cij (- α ) Periferialitás két alapvetı tényezı: a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában üzleti szervezetek, lakosság számára) a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya Periferialitási indikátorok Két csoport: Az gravitációs modell módszertana szerint : a gazdasági vagy piaci potenciált méri. gazdasági aktivitási potenciál a gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok gazdasági mérete v. tömege függvénye. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összegeként adódik. Az ilyen indikátorok alapján a térrıl olyan térkép készíthetı, amely az agglomeráció gazdasági elınyeit hangsúlyozza, és meredekebb gradienseket eredményez a magterületek, központi térségek közelében, mint amilyeneket csupán az utazási költségekkel számolva kapnánk. Az utazási idı vagy költség, illetve a napi elérhetıség mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Vizsgálati kérdései: Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú ( n fıs) piacot akarunk elérni Példa gazdasági potenciálra Az elsı megközelítésre lehet példa a Keeble-féle gazdasági potenciál, amelyet az alábbi képlettel számítunk ki: EP i = Σ j ( W j /c ij ) ahol i a vizsgált telephely, j = 1,2,..n az elérhetı gazdasági centrumok, W j a j. centrum gazdasági potenciálja (piacmérete, GDP értéke, stb.) és c ij az i telephely és a j centrum közti távolság. Keeble közli az európai nagyvárosokra kiszámított Gazdasági Potenciál értékek térképét: 3

4 Európai nagyvárosokra számított Gazdasági Potenciál (Keeble) Standardizált periferialitási index: A Gazdasági Potenciál alapján kiszámítható a standardizált periferialitási index (Copus A K, 1999 ): p i = 100 (EP max EP i ) / (EP max - EP min ) ahol: EP i : az i-edik területegység gazdasági potenciálja EP max illetve EP min a térségben lévı legnagyobb illetve legkisebb gazdasági potenciál-értékek. Az index ilyen módon közötti skálán méri, hogy az adott (i-edik) helyszín/ területegység gazdasági potenciálja mennyivel marad el a térség legnagyobb gazdasági potenciáljától, a térségben lévı maximális gazdasági potenciálkülönbséghez viszonyítva. Minél kisebb a p i index (azaz minél közelebb van 0 hoz) annál közelebb van a térség potenciálja a maximális potenciálhoz, azaz annál kevésbé jellemzi periferialitás az adott helyszínt. Európa 1996-beli periferialitási indexei Európa 1996-beli a GPD ECU-ben mért értéke alapján számított gazdasági potenciálok segítségével számított periferialitási indexeit ábrázolja az alábbi térkép, NUTIII szintő régiókra, mint területegységekre nézve. HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 2. Elıadás: A regionális fejlıdés elméletei Neoklasszikus fejlıdéselméletek A fejlıdéselméletek célja: Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelızi az elméletet (centrumperiféria elm., függıségi elm.) Elmélet megelızi a gyakorlatot (polarizációs elmélet) Elméleti irányzatok Két irányzat: a konvergenciával és divergenciával kapcsolatos gyakorlati intézkedések és beavatkozások iránti viszonya alapján. Az egyik szélsıség: a neoklasszikus iskola modellje, a piac elısegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlıtlenségek mérséklésére. A másik véglet: a piaci folyamatok és erık a területi különbségeket felerısítik és elmélyítik hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlıtlenségeket mérséklésére Köztes elméletek: a regionális fejlıdés több szakaszon megy át az egyes szakaszokban az elızı idıszakbeli nehézségek leküzdése a regionális egyenlıtlenségek keletkezése és a gazdasági ciklusok közt kapcsolat van más elméletek: a kapitalista gazdasági rendszerek nem képesek a regionális konvergencia megvalósítására célzott kohéziós politikával sem EU- integráció: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, Strukturális Alapok, politikai beavatkozás szükségessége Az EU gyakorlata + az elmélettel való összevetés: három lehetséges integrációs modell: ökonomista (economicist), funkcionalista (functionalist) és a szolidaritási vagy kohéziós (solidarity or of cohesion ) 4

5 Konvergencia és divergencia elméletek - Régi és új neoklasszikusok Lényege: ha egy (gazdasági vagy társadalmi) rendszerben az egyensúly megbomlik, akkor automatizmusok az egyensúlyt megbontó folyamatokat lefékezik és az egyensúlyt újra létrehozzák: új egyensúly Eszerint a tıkés gazdaság képes az egyensúlytalanságok kezelésére, és az egyensúlyának helyreállítására beavatkozás nélkül. A külsı, exogén beavatkozások csak rontanak a helyzeten, az egyensúlytalanságot kiváltó folyamatokat felerısítik A regionális egyenlıtlenségek felszámolását sem szabad exogén intervencióval ösztönözni, a piacra kell bízni Az állami beavatkozás, a pénzügyi támogatások rontanának a konvergencia lehetıségén. Közvetlen elıfutára: a nemzetközi kereskedelmi elméletek: komparatív elınyök szerinti munkamegosztás A neoklasszikus elmélet elemei: a munkaerıt és a tıkét tekintik a termelés erıforrásainak, az egyes termékek termelési függvénye minden régióra nézve azonos, a termelési tényezık felhasználása a termék egységének elıállításához állandó, és az áraktól független, a piacokat a tökéletes verseny jellemzi, szállítási költségek nincsenek, és a régiók teljes mértékben azokra a termékekre specializálódnak, amelyekben komparatív elınyük van. Eltekint: a növekvı skálahozadék, a munkaerıpiac szegmentáltsága, a munkaerı migrációjának költségei és a tıketranszfer lehetıségétıl. A munkaerı kizárólag a bérkülönbségek miatt változtat munkahelyet, és a tıke a legnagyobb megtérülés helyére áramlik. Neoklasszikus modell: a várható eredmény A munkaerı a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, ezzel ott megállítja a bérek növekvı trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévı láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. A tıke számára kedvezıtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nınek a munkaerıköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erısebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetıségek eltőnése miatt. A tıke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, a tıke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkezı jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezık mobilitása idıvel a jövedelmi szintek kiegyenlítıdéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének kiegyenlítıdését idézi elı. A neoklasszikus modell kritikája A valóságban azonban nem tapasztaljuk azokat a jelenségeket, amiket az elméleti modell állít. A modell alapfeltételezései megkérdıjelezhetık A modell a komparatív statika módszereivel dolgozik, és az idıbeli dinamikát teljesen mellızi. Korrigálás: Robert Solow: az idıbeli változásokhoz a technikai fejlıdést is beépíti, de: nem tartalmazza az erıforrások kimerülését, a termelési tényezık felhasználás arányainak megváltozását, a termelés és fogyasztás arányainak változását, az innovációk születésének és terjedésének módját, A a kiindulási feltételek hatásai mások a valóságban, mint a modellben: a migrációnak egyáltalán nem biztos, hogy kiegyenlítı hatása van a foglalkoztatásra, a munkaerı nem homogén, szakmák szerint specializálódott, a munkakörülményekrıl nincs tökéletes informáltság, a munkaerı mobilitását a bérkülönbségeken kívül számos más tényezı is befolyásolja a munkaerı és a tıke vándorlásával kapcsolatos költségek nem tekinthetık nullának, Ha elfogadjuk az elméletet és következményeit, akkor sem következik az egyes régiók egy fıre jutó jövedelmének kiegyenlítıdése: egyéb akadályozó tényezık ( ingatlanból származó jövedelmek, aktív lakosság részaránya, specializálódás mértéke, a lakosság képzettsége, stb.,) EU regionális politika: az EU kevéssé bízik a neoklasszikus modell által ígért automatikus kiegyenlítıdési mechanizmusok mőködésében. Endogén növekedéselmélet A neoklasszikus modell megújítása, válaszul a gazdasági és szociális kohézió erısítését célzó politikák terjedésére a regionális konvergenciát és divergenciát vizsgáló tanulmányok az EU gyakorlatának és eredményeinek elemzésérıl: empirikus és elméleti az amerikai kontinensen is új megközelítések születtek az empirikus tapasztalatok alapján Alapvetı eleme: a csökkenı hozadék elve a technológia akkumulációjára is igaz A fejlettebb régiókban, ahol az innovációs képesség nagyobb, eredményei érezhetıek, de a technikai fejlıdés költségeit is viselniük kell, a fejletlenebb régiók az innovációk terjedésével jutnak hozzá a magasabb szintő technikai ismeretekhez, kifejlesztésének teljes költsége helyett csak az abszorpció és adaptáció költségeit kell viselniük. Ez pedig a konvergencia, a kiegyenlítıdés felé viszi a rendszert az összes tényezıre, és így a technikai fejlıdésre is vonatkozó csökkenı hozadékok miatt. Milyen konvergencia? Három típus: 1. szigma-konvergencia: a vizsgált változó (például az egy fıre jutó jövedelem) értékeinek szóródása (szórás) az átlagérték körül az idıvel csökken. hátránya, hogy a szórás akkor is csökkenhet, ha az átlaghoz eredetileg is közel fekvı értékek még közelebb kerülnek az átlaghoz, míg az átlagtól leginkább távol esı értékek változatlanul maradnak. 2. abszolút béta-konvergencia: az összes egy fıre jutó jövedelemérték ugyanazon egyensúlyi érték felé közeledik, azért, mert az alacsonyabb egy fıre jutó jövedelmő régiókban a jövedelemnövekedés üteme sokkal gyorsabb, mint a magasabb jövedelmő régiókban 3. feltételes béta-konvergencia: minden régió gazdasága konvergál egy saját egyensúlyi értékhez, azonban nincs szó az összes régió számára azonos, közös egyensúlyi érték kialakulásáról. a régión belüli kiegyenlítıdést és a régiók közti divergenciát is megengedi. Az egyes konvergencia fogalmak között összefüggés: a béta konvergencia szükséges feltétele a szigma konvergencia fennállásának, de lehet béta-konvergencia szigma konvergencia nélkül is ( a gyengén fejlett régiók gyorsabb növekedést mutatnak, mint a fejlettebbek, de a jövedelmek közti különbségek továbbra is fennmaradnak) 5

6 Melyik konvergencia mit jelent? az egyes régiók életszínvonalának, életminıségének kiegyenlítıdését jellemzı: az abszolút konvergencia. A feltételes konvergencia: inkább olyankor érdemes használni, ha a fejlıdést gátló strukturális akadályokat szeretnénk azonosítani. A konvergencia meglétét vagy hiányát vizsgáló empirikus tanulmányok eredményei ellentmondásosak. Az abszolút konvergencia elve tipikus neoliberális megközelítés, amely elutasítja az állami beavatkozást, és így tulajdonképpen a regionális politika létjogosultságát is, A feltételes konvergencia megközelítése alapján a regionális politikának igen komoly szerep jut, meghatározza és felszámolja a kevésbé fejlett régió elıtti akadályokat teljes növekedési potenciáljának kihasználásában, és magasabb egyensúlyi pont elérésében. Polarizációs elméletek Lényege: a régiók közti fejlıdési különbségek hosszú távon elmélyülnek, a fejlıdési különbségek, divergenciák kerülnek elıtérbe (F. Perroux, Schumpeter) három tényezı okozza: a régiók belsı növekedési tényezıinek eltérései (termelési tényezıi mennyiségének és minıségének, az ágazati szerkezetnek, fogyasztási és megtakarítási szokásoknak) a régiók közt kialakuló erıs függıség; valamint a regionális piacokon mőködı oligopóliumok és monopóliumok, amelyek megakadályozzák a tökéletes versenyfeltételek közti gazdálkodást. Ezek a tényezık olyan kumulatív folyamatokat indukálnak, amelyek az egyenlıtlenségek, egyensúlytalanságok megjelenése után azok elmélyüléséhez vezetnek. A polarizáció kialakulása Ágazati polarizáció (Schumpeter): az innováció szerepe a gazdasági növekedésben és fejlıdésben. Perroux: a gazdaságban éppen az innovatív, újdonságokat képviselı ágazatok válnak a növekedés motorjaivá, növekedési pólusokká. Ezek a növekedési motorok aztán a tılük függı gazdasági szektorokban is húzó vagy fékezı erıt gyakorolnak, így ezen ágazatok növekedését vagy válságát is befolyásolhatják. A növekedési pólus elmélet szükségszerően kikényszerítette a területi dimenzió megjelenését az elemzésekben. Példák: Kumulatív divergencia (Myrdal) a társadalmi egyenlıtlenségek önmagukat megerısítve újratermelik magukat, ezáltal a régiók közti egyenlıtlenségek egyre növekednek. A kapitalista rendszer és a piac intézményrendszere képtelen az egyensúlytalanságok korrekciójára. Az egyensúlyt megbontó erı mőködésbe lépése után az egyensúlytalanság hatásai akkumulálódnak és tovább rontják az egyensúlytól való eltérést. Regionális problémákra: a területi egyenlıtlenségek, ha már kialakultak, egyre markánsabbá válnak, külsı beavatkozás nélkül. Az elmaradott országokon belül is erıteljesebb regionális különbségeket találunk, mint a fejlett országokban. A divergencia-folyamatok három komponense: A migrációs áramlások a fejletlentıl a fejlettebb régió felé (szelektív) A tıkeállomány régiók közti áramlása a munkaerıvel azonos irányba (a szegényebb régiók megtakarításai a fejlettebb régiókba) Régióközi kereskedelem: alulfejlettséggel együtt jár az elsıdleges termelésre (mezıgazdaságra és kitermelı iparra) való specializálódás, ami hátrányt jelent az ipari és tercier szektor termékeivel szemben. Williamson:külsı beavatkozással a fenti hatások közömbösíthetık és a fejlıdés felgyorsítható. A regionális politika eszközeivel történı beavatkozás jól illeszkedik hozzá Williamson (1965) modellje ( Myrdalhoz hasonló): 4 tényezı : A munkaerı szelektív vándorlása a fejlett régiók felé A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetıségek és más tényezık miatt. Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintő gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt. Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idıvel mérséklıdnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába Példák: Szakaszos növekedés (Rostow) öt fejlıdési szakasz: hagyományos társadalom, átmenet: a fellendülés elıfeltételeinek megteremtése, a fellendülés, azaz a gyors növekedés beindulása, a fejlıdés érett szakasza stabil növekedési rátával, majd a tömeges fogyasztás korszaka. Késıbb egy hatodik szakaszt is bevezetett, amelyet a minıség keresésének nevezett el. a fellendülés beindulása (harmadik szakasz) a választóvonal a fejlettség és alulfejlettség, vagyis a tradíció és a modernség között. A növekedés ennek a szakasznak a meghaladása után folytatódik, önfenntartóvá lesz Kritika: az infrastrukturális beruházások általában nem elegendıek. az elmélet alapvetıen teoretikus, csupán bizonyos fejlett nyugati gazdaságokra illeszthetı a regionális fejlıdés szempontjából problémás: ha egy ország valamennyi régiója ezt a mintát követné, akkor a régiók közti különbségek állandósulnának, abszolút konvergencia lehetetlenné válna. Friedmann-féle átdolgozás: a gazdasági fejlıdés során az erıforrások a térségek kózt átrendezıdnek, szakaszolás: 1. preindusztriális szakasz (Rostow, 1. és 2. szakasz, a hagyományos társadalmak és a fellendülés elıfeltételeinek megteremtése), 2. átmeneti korszak (Rostow 3. szakasza, a fellendülés korszaka), 3. ipari társadalmak (Rostow 4. szakasza, a fejlıdés érett szakasza), és 4. posztindusztriális korszak (Rostow 5. szakasza, a tömegfogyasztás korszaka). Richardson (1980b) a térszerkezet decentralizációs polarizáció elmélete 6

7 A növekedési pólusok Paelinck (1965): a gazdaságban megjelenı vezérágazatok a növekedési centrumban olyan kapcsolatrendszert indukálnak, amely más ágazatok növekedésére is serkentıen hat. Jövedelmi polarizáció: a dinamikus ágazatok serkentik a fogyasztásra orientált ágazatok fejlıdését, ezzel együtt pszichológiai, magatartási hatások is beindulnak: egy dinamikus ágazatban történt beruházás növeli a vállalkozások gazdasági aktivitását. Mindezek a hatások egy adott térség gazdaságának fejlıdésére pozitív hatást gyakorolnak, azaz serkentik a centrum és perifériatérségek közti földrajzi polarizációt. A növekedési pólus elmélet változatai Boudeville (1966): a regionális polarizáció elmélete. A dinamikus növekedést mutató ágazatokat tömörítı központok lényegében területi növekedési csomópontként funkcionálnak. A fejlesztési pólus: olyan centrumtelepülés, ahol a dinamikusan növekvı ágazatok egész komplexuma megtalálható. Ezek a pólusok a gazdasági potenciállal rendelkezı régiók központjában helyezkednek el, és agglomerációs elınyeik révén a növekedést serkentı hatásokat tudnak kibocsátani a hierarchiában alacsonyabban elhelyezkedı települések számára. Pottier (1963): a dinamikus ágazatok hatása nemcsak a magterülettel szomszédos településeken érvényesülhet, hanem a közlekedési hálózatok révén távolabbi térségekre is pozitív hatást gyakorolhat. A közlekedési kapcsolatok jelentısen befolyásolhatják a centrumtérségek növekedését, Centrumtérségek a fejlıdés gyújtópontjai, a közlekedési pályák mentén fejlesztési tengelyek alakulnak ki (ld. a területi tervezés) Lasuén (1969) : a gazdasági növekedés és az urbanizáció kapcsolatát vizsgálta Az innovációk regionális terjedése és adaptációja szoros kapcsolatban van az egyes nemzetgazdaságok fejlettségével, terjedésében a városhálózatnak és az annak felszereltségében rejlı tényezıknek meghatározó szerepük van. Az újdonságok a fejlett országok magasan fejlett centrumaiból indulnak ki, és elsıként a más fejlett centrumok veszik át az innovációt. A perifériák irányába történı terjedés lassabb, A fejlıdı és átmeneti országok számára két lehetıség áll nyitva: ia centrumaik átvehetnek egy-egy új innovációt jóval elıbb is, mielıtt az egész ország erre képes lenne. Ennek eredményeként kettıs gazdaság alakul ki, területi polarizáció. a centrumok addig halogatják az új innováció átvételét, amíg az egész ország, így a perifériák is meg nem birkóznak az elızı innováció befogadásával, így a fejlett és fejletlen ország között nı a polarizáció mértéke, Lasuén gyakorlati vizsgálatai: a fejlıdı országokban az elsı alternatíva a jobb A centrum-periféria elmélet Kialakulása: 1940-es évek végétıl Latin-Amerikára Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával.. Az elemzés alapvetı érve annak megerısítése, hogy a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latin-amerikai országok és a fejlett világ között az idıvel romlanak. Következtetése: a fejlıdı országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függıség határozza meg a fejlıdı országok helyzetét. Az agglomerációs gazdasági elınyök a fejlett centrumtérségekben mőködnek, a közösségi és magántıke itt koncentrálódik, a hatalmi és döntési centrumok itt találhatók, a technológiai innovációkra való kapacitások itt fejlıdtek ki, röviden szólva a jövedelem és vagyon növekedésének üteme itt sokkal nagyobb, mint a perifériákon. A szerepek, illetve funkciók ilyen megosztása szerint a szegényebb, illetve kevésbé fejlett országoknak az a feladata, hogy nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára a gazdag régiókban mőködı üzleti vállalkozások számára bıséges és olcsó munkaerıt szolgáltatnak, finanszírozzák a kedvezıbb helyzetben lévı régiók fejlıdését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erıforrásuk transzferálása által. Függıség-elmélet Egy kizsákmányoló osztály akár fejlett, akár fejletlen régióban él, hasznot húz a munkások kizsákmányolásából, még azokéból is, akik a fejlett régiókban élnek (köztük az elmaradott régiókból bevándorolt munkások) Radikálisabb változat: az interregionális különbségek létezését a kapitalista rendszer természetének tulajdonítják. Eszerint az egyenlıtlenségek kialakulása nem véletlen, és nem is lehet korrigálni, mert közvetlenül a termelés formájából következik. Nem az egyes régiók által már elért fejlettségi szintekrıl szól, hanem a régiók által elfoglalt eltérı szerepekrıl, ami szerint nincs más lehetıség egyes területek fejlıdésére, csak ha ezt más régiók fejletlen állapotban tartása árán érik el. Így a régiók alulfejlettsége nem véletlen, hanem ugyanannak az éremnek a másik oldala. A regionális politikának és a kohéziós politikának eszerint nincs sok értelme, a regionális egyenlıtlenségek csak akkor tőnnének el, ha az ıket elıidézı rendszert meg lehetne haladni. Kevésbé radikális változat Cardoso (1977, brazil elnök volt): lehetséges a periferiális térségekben is bizonyos iparosodás, de ez nem képes az autonóm növekedés elérésére. A tıke csak a helyben elérhetı nyersanyag, vagy az olcsó munkaerı miatt települ ide, és döntéseit a régión kívüli érdekek határozzák meg, a régión belüli erık ennek befolyásolására nem képesek. Exportbázis elmélet (North,1955 ) a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt, nem a régiók kívüli tényezıkre. egy térség fejlıdése az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ. az exportbevétel az infrastruktúra és az exportbázis fejlesztését is lehetıvé teszi. A fejlesztéshez a régión kívülrıl kell beruházási javakat beszerezni, de a régión belül is növekszik a kereslet: az exportra termelés növeli a helyi beszállítók számára is a keresletet, ezzel jövedelmet is teremt a régión belül, ami a fogyasztási javak keresletének növekedését indukálja. Ez utóbbi tényezı növeli a régión kívülrıl érkezı vállalatok számára is a régió vonzerejét, így újabb vállalatok és ágazatok is betelepülnek a régióba. Mindez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet Alapvetı elem: bázis- és nem bázistevékenységek. Bázistevékenység: alapvetıen exportra termel, a régión kívülrıl hoz jövedelmet nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki, a bázistevékenységek révén a régióba beáramlott jövedelmeket osztja újra. Az exportbázis elmélettel szemben felmerülı kritikák: 1. nem veszi figyelembe a régión belüli folyamatokat (belsı piac, helyi befektetések, helyi fogyasztási szerkezet, állami kiadások), egyoldalúan a régión kívülre irányuló exportot tekinti a növekedés forrásának. 2. a bázis és nem bázis tevékenységek szétválasztása problematikus, (például az országos átlagnál magasabb exportarány szerint) 3. csak az adott régió és a régión kívüli világ kategóriákkal számol, nem veszi figyelembe a régiók közti együttmőködési lehetıségek elınyös hatásait. milyen régiószintekkel számolunk? (a NUTS III szintő régiók közti kereskedelem export, de az ıket tartalmazó NUTS II szintő régiónak is javítja a fejlettségét, ám NUTS II régió szintjén nem számít exporttevékenységnek) Kompetitív fejlıdéselmélet A vállalatok stratégiáit és az üzleti környezetbıl adódó versenyelınyöket tekintik a fejlıdés fı forrásainak. M. Porter: a technológia és méretgazdaságosság mellett a tartós regionális jellemzıket, így a dimanikus agglomerációs elınyöket is fontosnak tartja. A nemzetközi munkamegosztást magyarázó komparatív elınyök elméletét kompetitív elınyök elméletévé fejlesztette tovább,: egy ország szakosodását a komparatív elınyei mellett a globális vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, versenyelıny! A kompetitív fejlıdést három szakaszra osztja. Tényezıvezérelt gazdaság: ha a vállalati versenyelınyök a termelési tényezık sajátosságaiból származnak (alacsony képzettségő és bérő munkaerı, természeti tényezık hozzáférhetısége). Az alacsony jövedelmő régiókra jellemzı. Beruházásvezérelt gazdaság: ha a beruházások a fejlett tényezıkben történnek, a tömegtermelés hatékonyságának javulása a versenyelıny (modern technológia, a külföldi mőködı tıke, méretgazdaságosság). A közepesen fejlett országokra jellemzı Innovációvezérelt gazdaság: a fejlett, specializált temelési tényezık létrehozása, a belföldi kereslet igényes szegmense (márkanevek), a nemzetközi piacok szélesítése, új, innovatív termékek és szolgáltatások, vállalatok közt vertikális kapcsolatok, majd a horizontális kapcsolatokra alapozott klaszterek. A magasan fejlett országok gazdaságai tartoznak ebbe a kategóriába. Az egyes szakaszok egymáshoz logikusan kapcsolódva jellemzik egy-egy régió fejlıdési pályáját, az egyes országok besorolása nem mindig egyértelmő, egyes ágazataik különbözı fejlıdési szakaszokban is lehetnek. 7

8 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés A termelési tényezık térbeli eloszlása 3. Elıadás: A termelési tényezık regionális eltérései, a regionális versenyképesség A telephelyválasztást befolyásolja: Input igény, és hozzáférhetıség Output mennyisége és szállítása A területi munkamegosztást alakító tényezı A javak tipizálása Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok Transzferálható (áthelyezhetı) inputok és outputok Transzferálható: itt a térbeli áthelyezhetıséget, az egyik helyrıl egy másikra történı szállítást, mozgatást jelenti A fentiek alapján 4-féle jószágot különböztethetünk meg: Lokális input (immobil input): input-orientált (másképpen: nyersanyagra, avagy munkaerıre) telepítések. Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz kell telepíteni a részleget, ezek a piacorientált (piacra) telepítések. Transzferálható input (mobil input): a telephely tetszıleges helyen létrehozható, mivel az input bárhová elszállítható (nyilván felmerülnek szállítási költségek). Transzferálható output (mobil output, külsı kereslet): a termék szállítható a külsı piacokra, a távoli fogyasztókhoz (ekkor szintén számolni kell szállítási költségekkel). A tényezık térbeli szőkösségének alaptípusai: ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegı), kommonalitás: sok helyen elıfordul (pl. folyóvíz, mint hőtıvíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elı (pl. uránérc). Természeti tényezık A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bıvíthetık, de kimeríthetık, elszennyezhetık Mobilitásuk: Kitermelt erıforrás szállítása A telephely költöztetése az erıforráshoz (input helyéhez, vagy melléktermék/hulladék elhelyezése) Munkaerı, humánerıforrás Az ember szerepe a gazdaságban: Munkaerı Fogyasztó Terület (lakóhely) tulajdonosa A munkaerı interregionális áramlása - okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek 8

9 Magasan kvalifikált munkaerı - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlıdı régiókban kiképzett munkaerı a fejlett régiókban termel! A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés Régión kívülrıl munkaerı beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, késıbb török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlıdı országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás Regionális jövedelmi különbségek Jellemzı jövedelmi tendenciák Vizsgálandó: Egy családra/háztartásra jutó átlagos jövedelem érték a régióban Adott foglalkozási ágban elérhetı jövedelem a régióban (reálkereset: nominális jövedelemmegélhetési költségek) Munkaadónál jelentkezı foglalkoztatási költségek (bér + juttatások) Régiók közti eltérések A BÉR MAGASABB Nagyvárosokban, mint kisvárosokban Városközponton kívül, mint belül A nem mezıgazdasági területeken A MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK MAGASABBAK Nagyvárosokban, mint kisvárosokban Ahol a földterület, és élelmiszer drágább Ahol a lakhatási költségek magasabbak (Drágább lakbér nagyvárosban, kedvezıtlen éghajlati adottságok) A megélhetési költségek területi különbségeinek magyarázata lakosság összetétele (életkör, jövedelem, fizetıképesség) A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhetı, nem számszerősíthetı tényezık: o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegő hatása is) o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság) o valamely környezeti kockázati tényezı közelsége (ipartelep levegıszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.) A bér- és jövedelemdifferenciák okai A munkaerı kínálata, és annak rugalmassága Egy településen rugalmatlan (adott munkaerıbázis, + migráció) Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetısége) Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más vállalkozástól elcsábítható) A munkaerı vándorlási hajlandósága Migráció és ingázás eltérése A migráció költségei és haszna A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok lehetıségei A lakóközösség vonzereje 9

10 A migrációs folyamatok jellemzıi A migráció eredete és célpontja A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- pull (húzó) hatás fıleg gazdasági Az eredet (kiindulási pont) push (taszító) hatása fıleg szociális, demográfiai A migrációt akadályozó tényezık Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) Költözés költségei Kitaposott ösvény Az elvándorló személy tulajdonságai Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzık A régiók közti kiegyenlítıdés csökkenti a migrációs hajlandóságot! A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: A küldı régió (eredet) Elvándorlás periferikus régióból: Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény Magasabban képzettek elvándorlása: humánerıforrás kapacitás romlik, kedvezıtlen a fejlesztésekhez; meglévı vállalkozásokat is elriaszthatja Helyben maradó családtag támogatása jövedelembeáramlás Információs hatások a régión kívülrıl (fogyasztási javak, technológia) Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül idegenforgalom, jövedelembeáramlás A migráció hatásai a régiók fejlıdésére: Célrégió Bevándorlás nagyvárosi centrumba Növeli a célrégió termelési kapacitását Növelheti a célrégió képzettségi szintjét Termelékenységet javít, ha képzett munkaerı révén fejlettebb technológia is telepíthetı Új piaclehetıségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára Növekedhet a munkanélküliségi ráta Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bıvítésére (óvoda, iskola) Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI) A pénztıke nemzetközi/régióközi áramlása: külföldi portfólió befektetés (KPB) - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KKB (FDI): olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országban székhellyel rendelkezı egység a másik országban lévı vállalatban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB új technika, KPB ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TİKEBEFEKTETÉSEK (KKB -FOREIGN DIRECT INVESTMENT, FDI) Sokféle definíció - Cél: a bázisország vállalata ellenırizze a fogadó ország mőködı tıkéjét, ill. a fogadó vállalat menedzsmentjét tulajdonjogi megközelítés - az egyik ország megtakarításainak a másik ország számára rendelkezésre bocsátás (Inversen, dán közgazdász, 1936) - a termelési tényezık világmérető elosztása, a tıke a felesleggel rendelkezı országból a tıkehiányos országba megy, kiegyenlítıdés (ált. egyensúly-elmélet) - az államok közti kölcsönös függıséget erısíti, feljeszti a nemzetk. kapcsolatrendszert (globalizációs megközelítés) 10

11 Technológia-transzfer A gazdaság fejlıdésének kulcstényezıje, a mőködıtıke-áramlás egyik formája Elemei: A technológia terjedése (diffúzió) A technológia abszorpciója, adaptálása Technológiatranszfer (gépek, mőszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történı átvitele) Fajtái: Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek ) Mőködı tıke befektetés Formái: Kereskedelmi Nem kereskedelmi (mőszaki segélyezés technical assistance) A közvetlen külföldi beruházások indítékai - Eltérı tényezıellátottságok kihasználása - természeti adottságokban megnyilvánuló különbségek - olcsó munkaerıvel való ellátottság- ha nemcsak olcsó, hanem emellett szakképzett is - munkaerı szakképzettségi különbségei - stratégiai jellegő ok - versenytárstól való megszabadulás, technológiákhoz való hozzájutás, piacvásárlás - kormányok, önkormányzatok által nyújtott kedvezmények - üzleti partnerek követése - helyi piaci kritériumoknak való megfelelés helyi gyártással - helyi piac ellátása olcsóbb helyi termeléssel - globális versenypozíció következtében a helyi piacon való jelenlét, és a protekcionizmus megkerülése A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 1 Pozitív: Mérhetı: 1. fizetési mérleg tıketöbblete, hiány csökkentése 2. nettó export növekedés, importmegtakarítás 3. üzleti forgalom, fizetett adók, belsı foglalkoztatottság és lakossági jövedelmek nınek 4. helyi vásárlások, alvállalkozói forgalom, K+F hozzájárulás, GDP nı Nem mérhetı: 1. mőszaki színvonal emelkedik 2. vezetés és munkaerı képzettsége és tapasztalatai nınek 3. gyártmányok és szolgáltatások minısége nı Mindezek nem mind egyszerre jelentkeznek, és ügyes gazdaságpolitika mellett érvényesíthetık csak! A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 2 Negatív: - fıként a kisebb országokban! 1. a TNC-k által létrehozott új értékbıl kevés marad a fogadó országban 2. erısödik a világpiacon a közvetlen függıség, az ország sebezhetıbb lesz, kiszolgáltatott a TNC-k felé (fiz. mérleg, export, stb. miatt), a TNC üzleti stratégiaváltása az egész országra hat 3. torzíthatja a termelési és fogyasztási szerkezetet (pl. luxusfogyasztás ösztönzése) 4. importnövekedés és egyensúlyvesztés lehetısége 5. monopolhelyzet, transzferárak GDP elszívása! 6. a helyi vállalkozások lehetıségeit korlátozhatják (jobb technológia, hitelképesség, külföldrıl történı beszállítások, környezetszennyezés) 7. akvizíciók után a dolgozók elbocsátása, munkanélküliség, társadalmi feszültségek MA: a TNC-knek nem érdeke a fogadó ország gyengítése, de így is elınyösebb helyzetben vannak! Globalizáció: a KKV-k számára problémák ezek alig 1%-ának van jelentısebb nemzetközi tevékenysége többnyire elszigetelt, regionális piacokon mőködnek A tıkepiac jellemzıi Neoklasszikus elmélet: A tıke áramlását gazdasági okok magyarázzák profit/ megtérülés maximalizálása A tıkepiac tökéletes piac - hatékony bankrendszer A fentiek miatt a tıkeellátottság kiegyenlítıdése (a magas jövedelmő régiókba megy, ott kínálatbıvülés, árcsökkenés, tıke hozam csökkenés, ) A tıkekínálat a gazdaság, foglalkoztatottság, technológia szintjét is meghatározza A régió tıkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tıkeexport, tıkeimport Valóság: a tıke nem teljesen mobil! Pl. földhöz kapcsolódó beruházás immobil! Új beruházás szempontja profitmax mellett lehet más is (saját vállalkozás bıvítése, kommunikációs, infrastrukturális és intézményi háttér, munkaerıellátottság,jogrendszer, korrupció, bürokrácia, állam viszonya a befektetıhöz) A beruházások a központi térségekben koncentrálódnak Hatása a célrégióban: kapacitásbıvítés, expanzív; küldı régióban restriktív, kapacitáscsökkentı Neoklasszikus elmélet szerint: kiegyenlítıdés Polarizációs elmélet szerint: a célrégióban agglomerációs elınyök miatt tovább nı a profitráta, kumulatív hatás, más vállalkozókat is oda vonz A termelési tényezık kapcsolata A regionális fejlıdésre eltérı módon hat:: a tıketényezı, a munkatényezı A tıke és munkaerı áramlása a származási régióban csökkenti a termelési kapacitásokat, így a gazdaságot visszafogó hatású a technikai haladás exportjának hatása összetett: A technika exportja a származási régióban, újabb bevételek forrása lehet, ami további fejlesztéseket, innovációt képes megalapozni. A technika exportjának is lehet negatív hatása a küldı régióra.: A fogadó régió versenytárssá válhat. A technikai fejlıdés hozzájárulhat a munkatényezı illetve a tıketényezı megtakarításához, növelhetı a kibocsátás. Kedvezıtlen piaci viszonyoknál eladhatatlan árukészletek keletkeznek, elbocsátások, munkahelyek felszámolása. A regionális gazdaság megújítását befolyásolja a technikai ismeretek, tudás integrálása Ehhez megfelelı képzettségő és létszámú munkaerı, és tıkeberuházás kell A magasabban fejlett régiókban: a tıkeállomány elég, munkaerıhiány az alacsonyan fejlett régiókban: tıkehiány és munkaerıfeleslegek A fejletlenebb régióban tıkemegtakarító, de munkaigényes technológiát kell importálni. 11

12 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 4. Elıadás: A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei /1 i) A régió népessége, demográfiai folyamatai nem az abszolút népesség, hanem a népesség növekedésének sebessége nagy eltérések fejlett országok: az átlagéletkor növekedése, a születésszám csökkenése, össznépesség stagnálása, csökkenése. hosszú távon az aktív népesség arányának csökkenése, munkaerıállomány hiánya, periférikus régiókból bevándorlók A fejlett országokban:a népesség növekedési ütemének kiegyenlítıdése. fejlıdı országok: magas születésszám, a fiatalabb korosztályi szerkezet, a rosszabb egészségügyi feltételek miatt az alacsonyabb átlagéletkor Fı probléma: a túl gyors népességnövekedés, az eltartóképességet is meghaladja. A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei/2 ii) Az egy fıre jutó jövedelmek regionális trendjei átlag %-ában kifejezve eltérı nagyságok és tartós különbségek egyazon régión belül is jelenıs eltérések régiókon belül kiegyenlítıdési folyamatok, a régiók átlagértékei nem közelednek (béta-konvergencia). van-e kapcsolat a régió jövedelmi szintje, és a régió mérete között? Általában:. nagyobb régiók gazdagabbak (nagyobb agglomerációs és kumulatív hatások, változatosabb erıforrások, a nagyobb piacméretek ) Ellenpélda: az EU-ban az egyik leggazdagabb Luxemburg, a legkisebbek közé tartozik. Eszak-Dél közti polarizáció elmélet USA és az EU régiói közti összehasonlítások ( amerikai és európai bérköltségek hasonlóak, de az európai termelékenység alacsonyabb. ) A régiók fejlıdésének és növekedésének elısegítése, célterületei és eszközei/2 iii) A regionális gazdaság szerkezeti változásai ágazatok részesedése a régió kibocsátásában, foglalkoztatási szerkezetében, stb. az ország egészére jellemzı arányokhoz viszonyítva : a régió húzóágazatai Meghatározása: amely ágazat részesedése az országos átlagot meghaladja A regionális fejlıdés négy alapkérdése Mi okozza a növekedést? Mi köze a gazdasági szerkezetnek a növekedéshez? o a régió adottságaihoz illeszkedı húzóágazatok (exportbázis elmélet) Tapasztalhatók.e konvergencia jelei, és ha igen, tartósnak tekinthetık-e o a régió mutatóit összehasonlítva a fejlettebb régiókkal látszik-e jele a felzárkózásnak, o a régión belüli kisebb területi egységek közti egyenlıtlenségek mérséklıdnek-e Mi lehet a gazdaságpolitika szerepe a regionális fejlıdésben? o milyen külsı, állami, vagy intézményi intervencióval lehet elısegíteni a régió, kiegyensúlyozott fejlıdését, A) A regionális növekedést kiváltó okok: Exportbázis elmélet: a régió exportja a fejlıdés fı húzóereje a jövedelem az export árbevétel növelése révén érhetı el, alapeleme az exportvolumen növelése. Két komponens: régió exportja iránti kereslet megfelelı kínálat kedvezı költségnagyság mellett (kulcsszerep: a régió termelési tényezı ellátottsága). A régió gazdasági tevékenységei két csoport: alapvetı, exportbázis ágazatok, (kívülrıl hoz jövedelmet a régióba) A nem alapvetı, kiegészítı ágazatok a régió belsı ellátását, kiszolgálását végzik, (a régión belüli jövedelemáramlásokban vesznek részt 12

13 B) A régió gazdasági szerkezete/1 A gazdasági szerkezetet meghatározza: erıforrások, komparatív és kompetitív elınyök Az adottságokhoz legjobban illeszkedı ágazatok fejlesztése (munkaintenzív ágazatok ahol a tıke szőkös erıforrás, és tıkeintenzív ágazatok ahol a munkaerı a szőkös erıforrás tıke és munka helyettesíthetık, kiegyenlítı hatás az elıállított javak piaci kereslete (jövedelem generálási képesség) ld agrárrégiók, szén és vasérc termelık válsága Módosító hatás: régiók közti kereskedelmi kapcsolatok és tényezımozgások, régión kívüli jövedelmekhez és erıforrásokhoz hozzáférés így méretgazdaságossági és agglomerációs hatások B) A régió gazdasági szerkezete/2 A gazdasági szerkezet elemzések lépései (Hoover- Giarrattani és exportbázis elmélet) 1. Az exportálni képes báziságazatok azonosítása (pl. lokációs hányadossal) 2. A bázis ágazatok növekedési ütemének meghatározása 3. A báziságazatok növekedésének hatása a nem-bázis ágazatokra (foglalkoztatás, jövedelmek, árbevételek) Az importáló ágazatok kiváltása saját, hazai termeléssel Cél: ne csak a hazai, hanem több célpiac igényeinek megfelelés Az export-orientált termelés hátránya: az erıforrások exportja, hazai fogyasztási lehetıségek csökkenése, illetve megnıhet az import alapanyagigény Az exportbázis elmélet hiáyossága: a régión belüli kereskedelem is kiválthat növekedést. C) Régiók közti konvergencia Milyen tényezık, okok válthatják ki a növekedés felgyorsítását, a konvergenciát?. Tapasztalatok (EU) : A közlekedés és kommunikáció fejlıdése alapfeltétel A tıke és munkaerı mobilitása (csökkenti a függést a természeti erıforrások elhelyezkedésétıl) A régiók közti kereskedelem fejlıdése A polarizáció okai: A lemaradó, leszakadó régiók kedvezıtlen ágazati szerkezete, mezıgazdaságtól való függés A hátrányos helyzető régiókban a kommunikáció és közlekedés akadályai Agglomerációs hatások, a fejlett régiók olyan agglomerációs elınyei Párhuzamosságok a régiók és nemzetgazdaságok fejlıdésében : egy ország fejlıdésének elején csak néhány, kiváló adottságú régióban indul be a gyors fejlıdés a gyors kezdeti fellendülés hatására a növekedés átterjedhet eleinte a szomszédos, majd késıbb távolabbi régiókra, (ugyanez igaz egy adott régión belüli területegységek, kistérségek, települések vonatkozásában is ) D) A gazdaságpolitika szerepe A korábban tárgyalt regionális növekedési elméletek egy része cáfolja a gazdaságpolitika mozgásterét az EU eddigi tapasztalatai: célirányos gazdaságpolitikával a növekedési folyamatok beindíthatók, felgyorsíthatók, a kiegyenlítıdés végbemehet. Jelenleg: a gazdaságpolitika nemzeti, országos szinten is törekszik az elmaradott térségek felzárkóztatását segítı fejlesztési programok megvalósítására, pl.: Nemzeti fejlesztési tervek, Európai Unió strukturális, regionális programjai, ENSZ, Világbank, egyéb nemzetközi szervezetek által kezdeményezett projektek) vegyes eredmények Európai Unió: a területi kiegyenlítésben döntı szerepe van a helyi erıforrásokat, lokális kezdeményezéseket segítı központi támogatásoknak (a idıszak egyik prioritása a területi kiegyenlítés) A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG Az EU 6. regionális jelentése szerint a versenyképesség fogalma: Vállalatok / iparágak/régiók / nemzetek / nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és foglalkoztatási szint tartós létrehozására a nemzetközi (globális) verseny feltételei közt. A versenyképesség nem szőkíthetı le a gazdasági növekedés, a gazdaság teljesítményét jellemzı makromutatók magas értékére, fontos eleme az életminıséget alapvetıen befolyásoló foglalkoztatottsági szint magas értéke, azaz a lakosság számára a magas jövedelmek általánosan elérhetık Az országok, régiók, városok versenyképességének jellemzıi: a nyitott gazdaság, az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas és növekvı értéke, valamint a magas és nem csökkenı foglalkoztatási ráta. A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG a regionális versenyképesség mutatói (Lengyel Imre): 1, Jövedelem: regionális GDP/fı ( Gross Regional Product GRP ) A regionális GDP mérése nem egyértelmő - ingázók, a határon átnyúló tevékenységek 2, Regionális NDI (nettó rendelkezésre álló jövedelem) a régión belül a régióban keletkezett, illetve oda beáramlott jövedelmek mekkora részét használhatja fel a régió lakossága saját céljaira. 13

14 A versenyképesség jellemzı mutatói GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek = x x Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban GDP = 1 foglalkoztatottra jutó GDP = a munka termelékenysége (T) Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak = foglalkoztatási ráta (munkanélküliségre utal) (F) Munkaképesek Munkaképesek = munkaképesek aránya, országon belül azonos (korszerk. arány) (K) Lakosság A regionális versenyképesség mérése: ún. fajlagos regionális jövedelem fajlagos regionális jövedelem = munkatermelékenység x foglalkoztatási ráta, ( itt munkatermelékenységen az egy munkaképesre esı GDP értékét értjük) GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek = x x Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság A versenyképesség komponensei Magyarország régióiban A regionális versenyképesség modellje (Lengyel I.): GDP GDP Foglalkoztatottak Munkaképesek = x x Lakosság Foglalkoztatottak Munkaképesek Lakosság A regionális fejlettség területi indikátorai /1 HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 5. Elıadás: A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı), %, -népesség számának alakulása %, népsőrőség fı/km 2, -természetes szaporodás/fogyás, -vándorlási különbözet, korcsoportok, korösszetétel (0-14, 15-59, 60-), -várható élettartam születéskor stb.. Gazdasági jelzıszámok - GDP - GDP régiónként (ezer Ft), -GDP/fı ezer Ft, -GDP/fı az országos átlag %ában, -GDP PPS számolva hány %a az EU-s átlagnak, -GDP növekedése folyóáron %,-GDP növekedés országos átlagtól való eltérése -gazdasági fejlettség: iparban és mg-ban elıállított nemzeti jövedelem/fı régiónként, -regionális versenyképesség: GDP/lakónépesség -1 foglalkoztatottra jutó GDP - termelékenység Értékesítés Szervezetek -vállalkozói aktivitás (1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma), -egyéni váll-k száma 1000 lakosra, -társas váll lakosra, -kft.k, bt.k., rt.k., szöv.k. száma... Tıke -jegyzett tıke régiókban, megyékben m Ft, -jegyzett tıkébıl külföldi tıke régiókban/megyékben %,-magántulajdon aránya % -állami részesedés a g.t.kben Beruházások -beruházás/fı területi megoszlása, -összes ipari beruházás md Ft/fı vagy 1000fı, ágrzatok részesedése az össz beruházásból, 14

15 A regionális fejlettség területi indikátorai/2 Gazdasági jelzıszámok folyt. Gazdaság ágazati felbontása Ipari termelés alágazatonként is Mezıgazdaság részesedése a GDP-bıl (1 megye GDP=100%) területi megoszlása %, -mg hozzáadott értékében a kistermelés aránya %, -termıföld régiónként mővelési ágak szerint ha eszközellátottság (pl.:1000 ha-ra jutó vonóerıkapacitás) termésátlag,-állatállomány,- mg.i szervezet száma 1000 lakosra jutó mg-i egyéni vállalkozó, -mg-i tsz, halászati tsz, mg-i szakszöv., kistermelı gazd.k száma, -fıállású termelık részesedése a regisztrált szántó területébıl %, -üzemméret területi megoszlása (nagyü., kisü., középüzem) % 20 ha-nál kisebb birtokok súlya %, ha feletti szántót mővelı g.t. átlagos birtokmérete, -jövı évre középtávú bıvülést tervezı mg.i cégek aránya % Tercier szektor alágazatok GDP-bıl való részesedése %, -váll.i aktivitása Turizmus mutatói szálláshelyek, vendégéjszakák, vendégek száma, forgalom, átlagos tartózkodási idı... Egyéb gazdasági jelzıszámok helyi adó (mrd Ft), -helyi adó/fı, -iparőzési adó (mrd Ft), -iparőzési adó/fı, közvetlen fejlesztési célú támogatások 1 fıre jutó értéke az országos átlag %- ában, támogatás értéke/fı, területfejlesztési támogatás összege (mrd Ft / év), -területfejlesztési támogatás összegének növekedése, 1 fıre jutó önkormányzati bevételek, non-profit szervezetek száma 1000 fıre A regionális fejlettség területi indikátorai/3 Infrastruktúra magasabb rendő utak 100 km 2 -re jutó sőrősége,-országos közúthálózat sőrősége, épült autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı, áruszállításra használt gépjármőpark állományának alakulása, közúti gépjármőállomány száma (db) 1000 lakosra (szgk., tehergk., motorkerékpár, autóbusz) 1000 lakosra jutó újonnan épített lakás, 1 épített lakásra jutó alapterület -háztartási gázfogyasztók a lakásállomány %-ában, 1 háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia fogyasztás, közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások, %,- szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások %, Közmőolló: 1km vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza 1000 lakosra jutó távbeszélıfıvonalak száma, távbeszélıfıvonalak, üzleti fıvonalak számának alakulása A regionális fejlettség területi indikátorai/4 Társadalmi jelzıszámok Foglalkoztatottság - ágazatok, iskolai végzettség,korcsoport szerint, Munkanélküliség munkanélküliségi ráta, munkanélküliek és az aktívak aránya regisztrált munkanélküli (fı),-180< regisztrált munkanélküli, tartós munkanélküliség aránya a munkanélküliség %-ában Jövedelem mőködı adóalany (fı/db), SZJA/fı/év (Ft), SZJA alapot képezı jövedelem/fı/év, 1 adófizetıre jutó adózás utáni nettó jövedelem Ft 1 alkalmazottra jutó havi B átlagkereset Ft és az országos átlag %-ában járadékra jogosultak/fı, jövedelempótló támogatásban részesülnek /fı rendszeres szociális segélyben részesülnek /fı... Képzettség, iskolázottság, oktatási viszonyok Egészségügy Biztonság és bőnügyi helyzet alakulása Szociális ellátás Társadalmi részvétel A regionális fejlettség területi indikátorai/5 Környezet, földrajzi adottságok Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fıvárostól, nagyvárosoktól. A környezet állapota Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség Védett területek, nemzeti parkok Biodiverzitás, különleges állat- és növényvilág Specifikus adottságok Különleges természeti adottság Különleges történelmi értékek, mőemlékek A területi egyenlıtlenségek mérıszámai Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/2 A szélsı értékek összevetésén alapuló általános statisztikai mutatók: Szóródás terjedelme (Range típusú indexek): K = x max - x min eltérése különbözı területekre és mutatókra (K 1) Duál mutató: D = x m / x a, ahol Relatív szóródás: Q = (x max - x min ) / x átlag eltérése különbözı területekre és mutatókra (Q 0) A felsı és alsó decilis aránya: L = q 10 /q 1 Interkvartilis terjedelem: TQ = Q 3 Q 1 Szórás: σ = (Σ i=1 n (x i x átlag ) 2 / n) Relatív szórás: V = 100 σ / x atlag Variancia vagy szórásnégyzet: σ 2 = (Σ i=1 n (x i x átlag ) 2 / n Átlagos eltérés: δ= (Σ i=1 n x i x átlag ) / n x m az x i értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és x a az x i értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag. Éltetı-Frigyes-index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával vetjük össze. Teljes jövedelemegyenlıség esetén a mutató értéke 1, ennél nagyobb érték jövedelmi olló Robin-Hood-index: Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenbıl f i = az i. területegység részesedése (%) az össznépességbıl. 15

16 Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/3 Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, amikor a két területi változó nem a jövedelem és népesség megoszlása a területegységek között, hanem tetszılegesen kiválasztott két jellemzı tulajdonság megoszlása. H = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése (%) az egyik változó értékeibıl f i = az i. területegység részesedése (%) a másik változó értékeibıl (itt Σ i=1..n x i = 100 és Σ i=1..n f i = 100 ) A Hoover-indexet két területi jellemzı megoszlásának összevetésére, térbeli megoszlások idıbeli változásának mérésére is használják. Ebben a formában az alábbi módon is felírható: h d =( Σ i=1..n a 1i a 2i ) / 2 ahol: a 1i az i-edik területegység %-os részesedése az a i változó összértékébıl az elsı idıpontban; a 2i az i-edik területegység %-os részesedése az a i összértékébıl a második idıpontban; Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/4 Krugman-index : A Hoover-index egyszerősített változata. Általában két területegység, régió foglalkozási szerkezetének, iparági struktúrájának, stb. összehasonlítására szolgál:h K = Σ i=1..n x i f i S HF = Σ i=1..n s i H si F Itt H és F a két vizsgált területegység, i a vizsgált gazdasági szektor, s az adott szektor részesedése a területegység teljes gazdaságából. Egy kissé részletezettebb alakban: SI jk = Σ i=1..n ( E ij / E j ) (E ik / E k ) ahol j és k jelöli a területegységeket (régiókat), i pedig a szektorokat Eij jelöli a j régióban az i szektorban a foglalkoztatottak számát, Ej jelöli j régióban az összes foglalkoztatottak számát (így Σ i=1 n E ij = Ej ), és hasonlóan a k régió esetében is.. Lokációs hányados: L ij = ( E ij / E im ) / (E j / E m ) Eim a fogalkoztatottak száma az i szektorban az ország egészében, és Em a foglalkoztatottak teljes száma az egész országban (azaz Σ i=1 n E im = E m ),. ha a lokációs hányados 1-nél nagyobb (kisebb), akkor a j régóban nagyobb (kisebb) az i szektor részesedése a foglalkoztatásban, mint az ország egészére nézve. Balassa-index: A lokációs hányadoshoz nagyon hasonló mutató, azonban az ágazat termelése (kibocsátása) vagy exportja a szokásos változók. B = (q ij / q j ) / ( q i /Q) ahol például: q ij : i iparág termelése (vagy exportja)j országban; q j : a teljes ipari termelés (vagy export) j országban; q i : i iparág teljes termelése (vagy exportja) a vizsgálatba bevont mintaországokban; Q: a teljes ipari termelés a mintaországokban (tehát Σ j=1 n q j = Q). Lorenz-görbe: A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). Amennyiben az egységeknek az értékösszegbıl való részesedése egyforma, a kumulált relatív gyakoriságok és a kumulált relatív értékösszegek rendre megegyeznek (gi= yi) (a koncentráció hiánya) Szélsıséges esetben, teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Példa: függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlását, vizszintes tengelyen a népesség megoszlása a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át. Teljes egyenlıség Gini együttható: G = (Σ i Σ j y i - y j ) / (2 y n 2 ) A Lorenz-görbe esetében a görbe és a négyzet átlója által bezárt terület a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. A Ginikoefficiens ezzel a területtel arányos. A mutató minimuma 0, maximuma pedig 1. A 0 értéket akkor veszi fel, ha a Lorenz-görbe éppen egybeesik az átlóval, tehát a vizsgált mennyiségi ismérv területi eloszlása egyenletes. Az 1 értéket akkor veszi fel, ha a vizsgált ismérv egyetlen egy területegységen, egyetlen kézben összpontosul; ilyenkor a Lorenz-görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Teljes egyenlıtlenség Hirschman Herfindhal index vagy Koncentrációs-index: K =Σ(y i /y) 2 = = Σ[(y i /Σy i ) 2 ] ahol y i jelöli a vizsgált változó részesedését az i régióban és y a vizsgált változó teljes értéke a vizsgált területek összességén ( y = Σy i ) A fenti formula a területi kutatások egyik legelterjedtebb mutatószáma. Minimuma 1/n, (ha a vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség egyenletesen oszlik el a vizsgált sokaságban) Maximuma 1.( ha a teljes volumen egy kézben, egy területen összpontosul) Mivel a mutató minimuma függ az elemszámtól, jelentısen eltérı elemszámú vizsgálatok esetében a kapott eredményeket nem lehet összehasonlítani. Sen-index: A szegénység és jövedelemegyenlıtlenség különbözı aspektusainak vizsgálatára Összetett mutató, amely a szegények alacsony jövedelmi réseinek súlyozott átlagából számítható. Minimum értéke S=0, ha a z alacsonyjövedelmi küszöbnél egyetlen jövedelem sem alacsonyabb, és S = 1, ha minden megfigyelési egység (személy) 0 jövedelemmel rendelkezik. Kiszámítása: S = LIR { ALG + [y q /z] G p } = LIR ( ALG + (1-ALG) G p ) ahol LIR = q/n és ALG = (z- y q ) / z = [ Σ i=1..q (z - y i ) / z] / q ahol: n: az elemszám (teljes népesség, települések vagy régiók száma); z: a jövedelmi küszöb (a szegénységi jövedelemhatár) q: a z alatti jövedelmő egyének, területegységek száma; LIR (low-income rate): az alacsony jöv. arány (a szegénység elıfordulási aránya); ALG (average low-income gap): az átlagos alacsony jövedelmi rés (jövedelemhiány, az alacsony jövedelmőek jövedelmi átlagának eltérése a jövedelmi küszöbtıl); y q : a szegények átlagjövedelme; y i : az alacsony jöv. csoport i-edik tagjának jövedelme. G p : a szegények közti jövedelemegyenlıtlenség Gini-együtthatója. Példa: n = fı, szegény: q=25000 fı, LIR = q/n =0,25, A szegények Gini eh.ja G = 0,6 A szegénységi küszöb: z = Ft, a szegények átlagjövedelme v =40000 Ft ALG = (z-v)/z = ( )/50000 = 10000/50000 =0,2 S = LIR { ALG + [y q /z] G p } = 0,25 { 0,2 + [40000/50000] 0,6} = 0,25 { 0,2 + 0,8 0,6} = 0,25 { 0,2 + 0,48) =0,25 0,68 = 0,17 Ha q =50000 fı, akkor S = 0,34 16

17 Komplex mutatószámok - Human Development Index (HDI) Az Emberi Fejlettség mutatója (Human Development Index - HDI) ben dolgozták ki, az ENSZ 1993 óta használja Mit mér? : szegénység, írástudatlanság, képzettség és a várható élettartammal jellemzett egészségi állapot A HDI alakulása Élettartam index = Képzettségi index = Felnıtt írástudási index (ALI) = Bruttó beiskolázási index(gei) = GDP index = HDI = (élettartam index + képzettségi index + GDP index) / 3 LE: várható élettartam ALR: Felnıtt írástudási ráta CGER: Komplex bruttó beiskolázási ráta GDPpc: Egy fıre jutó GDP vásárlıerı paritáson USD-ben Forrás: Human Development Report, 2005 Néhány példa indikátorok számítására Duálmutató: Xa 10,61 6,222 Xm 17,24 13,720 D = 1,625 2,205 munkanélk ráta Budapest Baranya Bács Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z. Csongrád Fejér Gyır-Moson-S. Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Sz. Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz-B. Tolna Vas Veszprém Zala átlag mnráta ,6 13, ,3 20,2 11,7 12,5 8,2 16,6 15,2 17,1 14,4 21, ,6 20,6 14,7 9,1 11,9 10,3 13,925 Mn ráta2004 2, ,2 12,3 18,8 9,9 7,5 4,8 13,4 10,9 11,4 5,8 15 3,9 13,7 17,8 11,9 5,9 7,7 7,7 10,17 G D P % i p a r i G D P % ikülönbség p a r i G D P B u d a p e s t 3 6, 1 2 3, 2 12,9 B a r a n y a 3 2, 6 0,4 B á c s K i s k u n 3, 6 3, 6 0 B é k é s 2, 4 2, 3 0,1-1,5 0,2-2,2-3,2-0,1-0,9 B o r s o d - A b a ú j - 4, 6 6, 1 C s o n g r á d 3, 2 3 F e j é r 4 6, 2 G y ı r - M o s o n - S. 5, 1 8, 3 H a j d ú - B i h a r 4 4, 1 H e v e s 2, 4 3, 3 J á s z - N a g y k u n - 2, 8 3, 5 SK z o. m á r o m - E. 2, 9 5 N ó g r á d 1, 2 1, 3 P e s t 9, 5 9, 8 S o m o g y 2, 2 1, 7 S z a b o l c s - S z - B. 3, 1 2, 9 T o l n a 1, 9 2, 5 V a s 2, 6 3, 9 V e s z p r é m 2, 9 3, 6 Z a l a 2, 5 3 M a g y a r o r s z á g ,7-2,1-0,1-0,3 0,5 0,2-0,6-1,3-0,7-0,5 Hoover - index H=14,25 Az ipari GDP14,25%-át kellene átadni kumulált GDP% iparigdp% GDP iparigdp Nógrád 1,2 1,3 1,2 1,3 Tolna 1,9 2,5 3,1 3,8 Somogy 2,2 1,7 5,3 5,5 Békés 2,4 2,3 7,7 7,8 Heves 2,4 3,3 10, ,1 Zala 2,5 3 12, ,1 Vas 2,6 3,9 15, Jász-Nagykun-Sz. 2,8 3, ,5 60 Komárom-E. 2,9 5 20,9 26,5 50 Veszprém 2,9 3,6 23,8 30,1 40 Baranya 3 2,6 26,8 32,7 30 Szabolcs-Sz-B. 3,1 2,9 29, ,6 Csongrád 3,2 3 33, ,6 Bács Kiskun 3,6 3,6 36,7 0 42,2 Fejér 4 6,2 40,7 48,4 Hajdú-Bihar 4 4,1 44,7 52,5 Borsod-Abaúj-Z. 4,6 6,1 49,3 58,6 Gyır-Moson-S. 5,1 8,3 54,4 66,9 Pest 9,5 9,8 63,9 76,7 Budapest 36,1 23, ,9 ö s s z G Dİ Lorenz - görbe ipari GDP 17