Regionális gazdaságtan

Átírás

1 Regionális gazdaságtan 7. A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók 1 A regionális fejlettség területi indikátorai /1 Demográfiai indikátorok: -lakónépesség száma (fı), %, -népesség számának alakulása %, népsőrőség fı/km 2, -természetes szaporodás/fogyás, -vándorlási különbözet, korcsoportok, korösszetétel (0-14, 15-59, 60-), -várható élettartam születéskor stb.. Gazdasági jelzıszámok - GDP - GDP régiónként (ezer Ft), -GDP/fı ezer Ft, -GDP/fı az országos átlag %ában, -GDP PPS számolva hány %a az EU-s átlagnak, -GDP növekedése folyóáron %,-GDP növekedés országos átlagtól való eltérése -gazdasági fejlettség: iparban és mg-ban elıállított nemzeti jövedelem/fı régiónként, -regionális versenyképesség: GDP/lakónépesség -1 foglalkoztatottra jutó GDP - termelékenység Értékesítés Szervezetek -vállalkozói aktivitás (1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma), -egyéni váll-k száma 1000 lakosra, -társas váll lakosra, -kft.k, bt.k., rt.k., szöv.k. száma... Tıke -jegyzett tıke régiókban, megyékben m Ft, -jegyzett tıkébıl külföldi tıke régiókban/megyékben %,-magántulajdon aránya % -állami részesedés a g.t.kben Beruházások -beruházás/fı területi megoszlása, -összes ipari beruházás md Ft/fı vagy 1000fı, ágrzatok részesedése az össz beruházásból, 2 1

2 A regionális fejlettség területi indikátorai/2 Gazdasági jelzıszámok folyt. Gazdaság ágazati felbontása Ipari termelés alágazatonként is Mezıgazdaság részesedése a GDP-bıl (1 megye GDP=100%) területi megoszlása %, -mg hozzáadott értékében a kistermelés aránya %, -termıföld régiónként mővelési ágak szerint ha eszközellátottság (pl.:1000 ha-ra jutó vonóerıkapacitás) termésátlag,-állatállomány,- mg.i szervezet száma 1000 lakosra jutó mg-i egyéni vállalkozó, -mg-i tsz, halászati tsz, mg-i szakszöv., kistermelı gazd.k száma, -fıállású termelık részesedése a regisztrált szántó területébıl %, -üzemméret területi megoszlása (nagyü., kisü., középüzem) % 20 ha-nál kisebb birtokok súlya %, ha feletti szántót mővelı g.t. átlagos birtokmérete, -jövı évre középtávú bıvülést tervezı mg.i cégek aránya % Tercier szektor alágazatok GDP-bıl való részesedése %, -váll.i aktivitása Turizmus mutatói szálláshelyek, vendégéjszakák, vendégek száma, forgalom, átlagos tartózkodási idı... Egyéb gazdasági jelzıszámok helyi adó (mrd Ft), -helyi adó/fı, -iparőzési adó (mrd Ft), -iparőzési adó/fı, közvetlen fejlesztési célú támogatások 1 fıre jutó értéke az országos átlag %- ában, támogatás értéke/fı, területfejlesztési támogatás összege (mrd Ft / év), -területfejlesztési támogatás összegének növekedése, 1 fıre jutó önkormányzati bevételek, non-profit szervezetek száma 1000 fıre 3 A regionális fejlettség területi indikátorai/3 Infrastruktúra magasabb rendő utak 100 km 2 -re jutó sőrősége,-országos közúthálózat sőrősége, épült autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı, áruszállításra használt gépjármőpark állományának alakulása, közúti gépjármőállomány száma (db) 1000 lakosra (szgk., tehergk., motorkerékpár, autóbusz) 1000 lakosra jutó újonnan épített lakás, 1 épített lakásra jutó alapterület -háztartási gázfogyasztók a lakásállomány %-ában, 1 háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia fogyasztás, közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások, %,- szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások %, Közmőolló: 1km vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza 1000 lakosra jutó távbeszélıfıvonalak száma, távbeszélıfıvonalak, üzleti fıvonalak számának alakulása 4 2

3 A regionális fejlettség területi indikátorai/4 Társadalmi jelzıszámok Foglalkoztatottság - ágazatok, iskolai végzettség,korcsoport szerint, Munkanélküliség munkanélküliségi ráta, munkanélküliek és az aktívak aránya regisztrált munkanélküli (fı),-180< regisztrált munkanélküli, tartós munkanélküliség aránya a munkanélküliség %-ában Jövedelem mőködı adóalany (fı/db), SZJA/fı/év (Ft), SZJA alapot képezı jövedelem/fı/év, 1 adófizetıre jutó adózás utáni nettó jövedelem Ft 1 alkalmazottra jutó havi B átlagkereset Ft és az országos átlag %-ában járadékra jogosultak/fı, jövedelempótló támogatásban részesülnek /fı rendszeres szociális segélyben részesülnek /fı... Képzettség, iskolázottság, oktatási viszonyok Egészségügy Biztonság és bőnügyi helyzet alakulása Szociális ellátás Társadalmi részvétel 5 A regionális fejlettség területi indikátorai/5 Környezet, földrajzi adottságok Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fıvárostól, nagyvárosoktól. A környezet állapota Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség Védett területek, nemzeti parkok Biodiverzitás, különleges állat- és növényvilág Specifikus adottságok Különleges természeti adottság Különleges történelmi értékek, mőemlékek 6 3

4 A területi egyenlıtlenségek mérıszámai A szélsı értékek összevetésén alapuló általános statisztikai mutatók: Szóródás terjedelme (Range típusú indexek): K = x max - x min eltérése különbözı területekre és mutatókra (K 1) Relatív szóródás: Q = (x max - x min ) / x átlag eltérése különbözı területekre és mutatókra (Q 0) A felsı és alsó decilis aránya: L = q 10 /q 1 Interkvartilis terjedelem: TQ = Q 3 Q 1 Szórás: σ = (Σ i=1 n (x i x átlag ) 2 / n) Relatív szórás: V = 100 σ / x atlag Variancia vagy szórásnégyzet: σ 2 = (Σ i=1 n (x i x átlag ) 2 / n Átlagos eltérés: δ= (Σ i=1 n x i x átlag ) / n 7 Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/2 Duál mutató: D = x m / x a, ahol x m az x i értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és x a az x i értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag. Éltetı-Frigyes-index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával vetjük össze. Teljes jövedelemegyenlıség esetén a mutató értéke 1, ennél nagyobb érték jövedelmi olló Robin-Hood-index: Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenbıl f i = az i. területegység részesedése (%) az össznépességbıl. 8 4

5 Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/3 Hoover-index: a Robin-Hood index általános alakja, amikor a két területi változó nem a jövedelem és népesség megoszlása a területegységek között, hanem tetszılegesen kiválasztott két jellemzı tulajdonság megoszlása. H = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése (%) az egyik változó értékeibıl f i = az i. területegység részesedése (%) a másik változó értékeibıl (itt Σ i=1..n x i = 100 és Σ i=1..n f i = 100 ) A Hoover-indexet két területi jellemzı megoszlásának összevetésére, térbeli megoszlások idıbeli változásának mérésére is használják. Ebben a formában az alábbi módon is felírható: h d =( Σ i=1..n a 1i a 2i ) / 2 ahol: a 1i az i-edik területegység %-os részesedése az a i változó összértékébıl az elsı idıpontban; a 2i az i-edik területegység %-os részesedése az a i összértékébıl a második idıpontban; 9 Területi egyenlıtlenségek mérıszámai/4 Krugman-index : A Hoover-index egyszerősített változata. Általában két területegység, régió foglalkozási szerkezetének, iparági struktúrájának, stb. összehasonlítására szolgál:h K = Σ i=1..n x i f i S HF = Σ i=1..n s i H si F Itt H és F a két vizsgált területegység, i a vizsgált gazdasági szektor, s az adott szektor részesedése a területegység teljes gazdaságából. Egy kissé részletezettebb alakban: SI jk = Σ i=1..n ( E ij / E j ) (E ik / E k ) ahol j és k jelöli a területegységeket (régiókat), i pedig a szektorokat Eij jelöli a j régióban az i szektorban a foglalkoztatottak számát, Ej jelöli j régióban az összes foglalkoztatottak számát (így Σ i=1 n E ij = Ej ), és hasonlóan a k régió esetében is.. Lokációs hányados: L ij = ( E ij / E im ) / (E j / E m ) Eim a fogalkoztatottak száma az i szektorban az ország egészében, és Em a foglalkoztatottak teljes száma az egész országban (azaz Σ i=1 n E im = E m ),. ha a lokációs hányados 1-nél nagyobb (kisebb), akkor a j régóban nagyobb (kisebb) az i szektor részesedése a foglalkoztatásban, mint az ország egészére nézve. Balassa-index: A lokációs hányadoshoz nagyon hasonló mutató, azonban az ágazat termelése (kibocsátása) vagy exportja a szokásos változók. B = (q ij / q j ) / ( q i /Q) ahol például: q ij : i iparág termelése (vagy exportja)j országban; q j : a teljes ipari termelés (vagy export) j országban; q i : i iparág teljes termelése (vagy exportja) a vizsgálatba bevont mintaországokban; Q: a teljes ipari termelés a mintaországokban (tehát Σ j=1 n q j = Q). 10 5

6 Lorenz-görbe: A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). Amennyiben az egységeknek az értékösszegbıl való részesedése egyforma, a kumulált relatív gyakoriságok és a kumulált relatív értékösszegek rendre megegyeznek (gi= yi) (a koncentráció hiánya) Szélsıséges esetben, teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Példa: függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlását, vizszintes tengelyen a népesség megoszlása a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át. Teljes egyenlıség Teljes egyenlıtlenség 11 Gini együttható: G = (Σ i Σ j y i - y j ) / (2 y n 2 ) A Lorenz-görbe esetében a görbe és a négyzet átlója által bezárt terület a koncentráció relatív nagyságát jellemzi. A Ginikoefficiens ezzel a területtel arányos. A mutató minimuma 0, maximuma pedig 1. A 0 értéket akkor veszi fel, ha a Lorenz-görbe éppen egybeesik az átlóval, tehát a vizsgált mennyiségi ismérv területi eloszlása egyenletes. Az 1 értéket akkor veszi fel, ha a vizsgált ismérv egyetlen egy területegységen, egyetlen kézben összpontosul; ilyenkor a Lorenz-görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. 12 6

7 Hirschman Herfindhal index vagy Koncentrációs-index: K = Σ[(y i /Σy i ) 2 ] ahol y i jelöli a vizsgált változó részesedését az i régióban és y a vizsgált változó teljes értéke a vizsgált területek összességén ( y = Σy i ) A fenti formula a területi kutatások egyik legelterjedtebb mutatószáma. Minimuma 1/n, (ha a vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség egyenletesen oszlik el a vizsgált sokaságban) Maximuma 1.( ha a teljes volumen egy kézben, egy területen összpontosul) Mivel a mutató minimuma függ az elemszámtól, jelentısen eltérı elemszámú vizsgálatok esetében a kapott eredményeket nem lehet összehasonlítani. 13 Sen-index: A szegénység és jövedelemegyenlıtlenség különbözı aspektusainak vizsgálatára Összetett mutató, amely a szegények alacsony jövedelmi réseinek súlyozott átlagából számítható. Minimum értéke S=0, ha a z alacsonyjövedelmi küszöbnél egyetlen jövedelem sem alacsonyabb, és S = 1, ha minden megfigyelési egység (személy) 0 jövedelemmel rendelkezik. Kiszámítása: S = LIR { ALG + [y q /z] G p } = LIR ( ALG + (1-ALG) G p ) ahol LIR = q/n és ALG = (z- y q ) / z = [ Σ i=1..q (z - y i ) / z] / q ahol: n: az elemszám (teljes népesség, települések vagy régiók száma); z: a jövedelmi küszöb (a szegénységi jövedelemhatár) q: a z alatti jövedelmő egyének, területegységek száma; LIR (low-income rate): az alacsony jöv. arány (a szegénység elıfordulási aránya); ALG (average low-income gap): az átlagos alacsony jövedelmi rés (jövedelemhiány, az alacsony jövedelmőek jövedelmi átlagának eltérése a jövedelmi küszöbtıl); y q : a szegények átlagjövedelme; y i : az alacsony jöv. csoport i-edik tagjának jövedelme. G p : a szegények közti jövedelemegyenlıtlenség Gini-együtthatója. Példa: n = fı, szegény: q=25000 fı, LIR = q/n =0,25, A szegények Gini eh.ja G = 0,6 A szegénységi küszöb: z = Ft, a szegények átlagjövedelme v =40000 Ft ALG = (z-v)/z = ( )/50000 = 10000/50000 =0,2 S = LIR { ALG + [y q /z] G p } = 0,25 { 0,2 + [40000/50000] 0,6} = 0,25 { 0,2 + 0,8 0,6} = 0,25 { 0,2 + 0,48) =0,25 0,68 = 0,17 Ha q =50000 fı, akkor S = 0,

8 Komplex mutatószámok - Human Development Index (HDI) Az Emberi Fejlettség mutatója (Human Development Index - HDI) ben dolgozták ki, az ENSZ 1993 óta használja Mit mér? : szegénység, írástudatlanság, képzettség és a várható élettartammal jellemzett egészségi állapot Élettartam index = Képzettségi index = Felnıtt írástudási index (ALI) = Bruttó beiskolázási index(gei) = GDP index = HDI = (élettartam index + képzettségi index + GDP index) / 3 LE: várható élettartam ALR: Felnıtt írástudási ráta CGER: Komplex bruttó beiskolázási ráta GDPpc: Egy fıre jutó GDP vásárlıerı paritáson USD-ben 15 A HDI alakulása Forrás: Human Development Report,

9 Példa: Agrárfoglalkoztatottság Magyarország, 2004 Duálmutató mg fogl., Átlag: 5,3(%) Xa 3,95 Xm 9,10 D = 2,30 Megye, régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régió Mezıgazd. Erdıgazd. 1,4 5,2 5,2 8,5 4,0 7,6 11,2 Ipar % 17,2 34,7 33,2 23,8 30,1 25,1 23,9 Építıip. % 57,0 Ország összesen 5,3 24,9 7,9 61,9 Az Földellátottság **, Munkaerısőrőség agrárfoglalkoztatás ha/fı ***, fı/100 részaránya *, % (agrárfoglalk.) ha Duálmutató Földellátottság, 3,0 1,6 11,7 20,5 8,6 4, és ,6 4,9 15,5 27,5 6,5 3,6 9,2 4,8 18,2 31,6 5,5 3,2 Átlag: 18,7 27,3 12,8 9,4 19,1 25,1 5,2 4,0 Xa 15,9 23,0 6,7 4,6 28,6 37,6 3,5 2,7 Xm 22,9 31,7 13,3 7,9 21,0 30,0 4,8 3,3 D = 1,44 1,36 15,9 8,9 11,6 5,5 18,2 18,7 23,5 27,3 5,5 5,4 7,7 8,5 7,7 8,0 7,8 8,2 7,9 4,3 3,7 Szolgáltatás % 73,7 51,5 53,9 59,7 58,0 59,1 Összes % 17 G D P % i p a r i G D P % ikülönbség p a r i G D P B u d a p e s t 3 6, 1 2 3, 2 12,9 B a r a n y a 3 2, 6 0,4 B á c s K i s k u n 3, 6 3, 6 0 B é k é s 2, 4 2, 3 0,1-1,5 0,2-2,2 B o r s o d - A b a ú j - 4, 6 6, 1 C s o n g r á d 3, 2 3 F e j é r 4 6, 2 G y ı r - M o s o n - S. 5, 1 8, 3 H a j d ú - B i h a r 4 4, 1 H e v e s 2, 4 3, 3 J á s z - N a g y k u n - 2, 8 3, 5 SK z o. m á r o m - E. 2, 9 5 N ó g r á d 1, 2 1, 3 P e s t 9, 5 9, 8 S o m o g y 2, 2 1, 7 S z a b o l c s - S z - B. 3, 1 2, 9 T o l n a 1, 9 2, 5 V a s 2, 6 3, 9 V e s z p r é m 2, 9 3, 6 Z a l a 2, 5 3 M a g y a r o r s z á g ,2-0,1-0,9-0,7-2,1-0,1-0,3 0,5 0,2-0,6-1,3-0,7-0,5 Hoover - index H=14,25 Az ipari GDP14,25%-át kellene átadni 18 9

10 kumulált GDP% iparigdp% GDP iparigdp Nógrád 1,2 1,3 1,2 1,3 Tolna 1,9 2,5 3,1 3,8 Somogy 2,2 1,7 5,3 5,5 Békés 2,4 2,3 7,7 7,8 Heves 2,4 3,3 10, ,1 Zala 2,5 3 12, ,1 Vas 2,6 3,9 15, Jász-Nagykun-Sz. 2,8 3, ,5 60 Komárom-E. 2,9 5 20,9 26,5 50 Veszprém 2,9 3,6 23,8 30,1 40 Baranya 3 2,6 26,8 32,7 30 Szabolcs-Sz-B. 3,1 2,9 29, ,6 Csongrád 3,2 3 33, ,6 Bács Kiskun 3,6 3,6 36,7 0 42,2 Fejér 4 6,2 40,7 48,4 Hajdú-Bihar 4 4,1 44,7 52,5 Borsod-Abaúj-Z. 4,6 6,1 49,3 58,6 Gyır-Moson-S. 5,1 8,3 54,4 66,9 Pest 9,5 9,8 63,9 76,7 Budapest 36,1 23, ,9 ö s s z G D İ Lorenz - görbe ipari GDP 19 10