Regionális gazdaságtan

Átírás

1 Regionális gazdaságtan 3. A régiók jellemzésére használatos indikátorok, elemzési eszközök és mutatók 1 A regionális fejlettség területi indikátorai /1 1.Demográfiai indikátorok: lakónépesség száma (fı), megoszlása %, változása, népsőrőség fı/km 2, összetétel (kor, nemek) várható élettartam. 2. Gazdasági jelzıszámok: GDP (GDP régiónkénti értéke, egy fıre jutó értéke, (e Ft vagy az átlag %ában), növekedése) gazdasági szerkezet: iparban, szolgáltatószektorban, mg-ban elıállított GDP, az ágazatok a foglalkoztatottak száma, aránya termelékenység: 1 foglalkoztatottra jutó GDP, ágazatonként is értékesített termékek volumene, értéke (ágazatonként is) üzleti szervezetek (1000 lakosra jutó mőködı vállalkozások száma, egyéni és társas vállalkozások, vállalkozási forma és méret szerinti megoszlás ) tıke (jegyzett tıke nagysága, ebbıl külföldi tıke aránya, magán és állami tulajdon aránya %) beruházások (1 fıre jutó érték, ágazatok szerinti megoszlás régiónként) Ágazatok jellemzıi: Mezıgazdaság Földhasználat megoszlása mővelési áganként, átlagos birtokméret Eszközellátottság ( 1000 ha-ra jutó vonóerıkapacitás) termésátlag,állatállomány, Mg-i szervezetek száma (egyéni/családi vállalkozás, nagyüzem ) Turizmus mutatói szálláshelyek, vendégéjszakák, vendégek száma, forgalom, átlagos tartózkodási idı... Egyéb gazdasági jelzıszámok: helyi adók (kommunális, iparőzési, stb), támogatások, önkormányzati bevételek, nonprofit szervezetek száma, stb 2

2 A regionális fejlettség területi indikátorai/2 3. Infrastruktúra utak 100 km 2 -re jutó sőrősége, országos közúthálózat sőrősége, épült autópálya/fıút/kerékpárút/határátkelı, áruszállításra használt gépjármőpark (db,1000 lakosra jutó) 1000 lakosra jutó újonnan épített lakás, 1 épített lakásra jutó alapterület -háztartási gázfogyasztók aránya, fogyasztás per lakás, villamosenergia közüzemi vízvezetékhálózatba, szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások, %, közmőolló (1km vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatorna) távbeszélıfıvonalak,mobiltelefonok,internet hozzáférés 1000 lakosra 4. Társadalmi jelzıszámok Foglalkoztatottság (ágazatok, iskolai végzettség, korcsoport szerint, versenyszféra és közszféra szerinti megoszlás) Munkanélküliség (munkanélküliségi ráta, munkanélküliek és az aktívak aránya, regisztrált munkanélküliek száma, tartós munkanélküliség aránya ) Jövedelem (egy lakosra jutó, egy alkalmazottra jutó, SZJA-alap, adózás utáni nettó jövedelem, szociális segély, jövedelempótló támogatás, ) Képzettség, iskolázottság, oktatási viszonyok Egészségügy Biztonság és bőnügyi helyzet alakulása Szociális ellátás (idısek otthona, gondozói hálózat, ) Társadalmi részvétel (civil szervezetek száma) 3 A regionális fejlettség területi indikátorai/3 5. Környezet, földrajzi adottságok Fekvés - magasság, domborzat, klíma, vízrajz, növényzet, távolság határoktól, fıvárostól, nagyvárosoktól. A környezet állapota Vízminıség, levegıszennyezettség, talajminıség Védett területek, nemzeti parkok Biodiverzitás, különleges állat- és növényvilág Specifikus adottságok Különleges természeti adottság Különleges történelmi értékek, mőemlékek A területi egyenlıtlenségek mérése: általános statisztikai mutatók: Átlag, szórás, legkisebb és legnagyobb érték Szórás: σ = (Σ i=1 n (x i x átlag ) 2 / n) Relatív szórás: V = 100 σ / x atlag Átlagos eltérés: δ= (Σ i=1 n x i x átlag ) / n Speciális regionális mutatók: Duálmutató Robin-Hood index, Hoover index, Krugman index Lokációs hányados Lorenz-görbe, Gini mutató, H-H koncentrációs index 4

3 Duál mutató: sok régió közti egyenlıtlenség mérése D = x m / x a, ahol x a x m az x i értékek átlaga feletti értékekbıl képzett átlag, és az x i értékek átlagánál nem nagyobb értékekbıl képzett átlag. Teljes egyenlıség esetén a mutató értéke 1 Egyenlıtlenség esetén 1-nél nagyobb értéket kapunk A számítás menete: meghatározzuk a teljes vizsgálati területre jellemzı átlagos értéket meghatározzuk az egyes régiókra jellemzı átlagos értékeket szétválogatjuk az átlagnál erısebb illetve gyengébb régiókat meghatározzuk az átlagnál jobb régiók együttes átlagát meghatározzuk az átlagnál gyengébb régiók együttes átlagát kiszámítjuk a két utóbbi érték hányadosát, ez a duálmutató Éltetı-Frigyes-index: az átlag fölötti jövedelmek átlagát az átlag alatti jövedelmek átlagával vetjük össze. 5 Példa duálmutatóra A vállalkozás-sőrőség (azaz A régió: 1000 lakos, 105 vállalkozás C régió: 1500 lakos 300 vállalkozás Duálmutató számítása: B régió: 2000 lakos, 300 vállalkozás D régió: 1500 lakos 150 vállalkozás Átlag felettiek: B és C, Átlag alattiak: A és D Átlag felettiek átlaga = (0,15 + 0,2)/2=0,175 Átlag alattiak átlaga =(0,105+0,1)/2 =0,1025 Duálmutató: = 0,175/0,1025 =1,707 az 1 lakosra vetített vállalkozás-szám) területi egyenlıtlenségeit vizsgáljuk Vállalkozás-sőrőség régiónként: A: 105/1000 = 0,105 B: 300/2000 = 0,150 C: 300/1500=0,2 D: 150/1500 = 0,1 Átlagos vállalkozás-sőrőség az egész területre: Összes vállalkozás = =855 Összes lakosság = =6000 Vállalkozás-sőrőség =855/6000=0,1425 Értelmezés: a nagy vállalkozás-sőrőségő régiók átlagos vállalkozás-száma 1,707-szerese az alacsony vállalkozás-sőrőségő régiókénak. 6

4 Robin-Hood-index: sok régió közti egyenlıtlenség mérése Az összjövedelem hány százalékát kell elvenni a gazdagoktól és odaadni a szegényeknek, hogy kiegyenlítıdjenek a jövedelmi különbségek a vizsgált területegységek között, RH = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése (%) az összjövedelem-volumenbıl f i = az i. területegység részesedése (%) az össznépességbıl. Értéke: 0 és 100 közt változhat 0, ha a jövedelem és a népesség megoszlása azonos (teljes egyenlıség) 0-nál nagyobb: a jövedelemmegoszlás eltér a népességmegoszlástól 100: a lehetséges maximális érték, teljes jövedelemegyenlıtlenség esete A számítás menete: Kiszámítjuk, hogy az egyes régiók jövedelem-értéke hány %-a a teljes térség összjövedelmének Kiszámítjuk, hogy az egyes régiók népessége hány %-a a teljes térség össznépességének Kiszámítjuk az egyes régiók jövedelem %- és népesség %-értéke különbségét, és ennek abszolút értékét A kapott abszolút értékeket összeadjuk, és az összeget elosztjuk 2-vel, a kapott érték a Robin Hood index 7 Robin-Hood index számítása A régió: Népesség: 20 e fı Jövedelem: 50 mrd Ft B régió: Népesség: 60 e fı, Jövedelem: 25 mrd Ft C régió: Népesség: 20 e fı, Jövedelem: 25 mrd Ft Népesség megoszlása: Össznépesség =100 e fı A régió: 20% B régió: 60% C régió: 20% Jövedelem megoszlása: Összjövedelem: 100 mrd Ft A régió: 50% B régió: 25% C régió: 25% Robin-Hood index: = [(50-20)+(60-25)+(25-20)]/2 = ( )/2 =70/2 = 35 (%) Értelmezés: A gazdag régió(k)tól (A ill. C) a jövedelem 35%-át kell elvenni és szétosztani a szegények (B) között, hogy teljes jövedelemegyenlıség legyen. 8

5 Hoover-index: sok régió közti egyenlıtlenségek mérése két tetszılegesen kiválasztott területi jellemzı tulajdonság megoszlásának eltéréseit méri H = ( Σ i=1..n x i f i ) / 2 x i = az i. területegység részesedése (%) az egyik változó értékeibıl f i = az i. területegység részesedése (%) a másik változó értékeibıl (Σ i=1..n x i = 100 és Σ i=1..n f i = 100 ) Számításmenete, és értelmezése a Robin-Hood indexével azonos! A Hoover-index egy területi jellemzı idıbeli változásának mérésére is használható. Ekkor: H = ( Σ i=1..n x 1i x 2i ) / 2 ahol: x 1i : az i-edik területegység %-os részesedése a vizsgált változó összértékébıl az elsı idıpontban. x 2i : az i-edik területegység %-os részesedése a vizsgált változó összértékébıl a második idıpontban Ennek értelmezése: ha 0-nál nagyobb az érték, akkor idıben ekkora átrendezıdés történt a régiók között. 9 Példa Hoover- indexre Népességszám megoszlása A régió: 1000 lakos, 105 vállalkozás C régió: 1500 lakos 300 vállalkozás Hoover index számítása: Páronkénti eltérések: B régió: 2000 lakos, 300 vállalkozás D régió: 1500 lakos 150 vállalkozás A: 16,1-12,3 = 3,8 % B: 33,3-35,1 = - 1,8 C: 35,1-25=10,1% D: 25-17,5=7,5% Abszolút értékek összege: 3,8+1,8+10,1+7,5 = 23,2% Hoover index: = 23,2/2 = 12,6 % régiónként: Összes népesség: =6000 A: 1000/6000= 0,166 =16,6% B: 2000/6000 = 0,333=33,3% C: 1500/6000=0,25 =25% D: 1500/6000 = 0,25=25% Vállalkozás-szám megoszlása: Összes vállalkozás = =855 A: 105/855 =0,123=12,3% B: 300/855 = 0,351=35,1% C: 300/855=0,351 =35,1% D: 150/855 = 0,175=17,5% Értelmezés: a vállalkozások megoszlása 12,6%-ban tér el a népesség megoszlásától, ekkora az egyenlıtlenség mértéke (kicsi). 10

6 Hoover index számítása idıbeli változások mérésére Jövedelem 10 évvel ezelıtti megoszlása: A régió: Jövedelem 10 éve: 20 m Ft Jövedelem ma: 100 m Ft B régió: Jövedelem 10 éve: 60 m Ft, Jövedelem ma: 50 m Ft C régió: Jövedelem 10 éve: 20 mft, Jövedelem ma : 50 mft Összjövedelem =100 mft A régió: 20% B régió: 60% C régió: 20% Jövedelem mai megoszlása: Összjövedelem: 200 m Ft A régió: 50% B régió: 25% C régió: 25% Hoover index: = [(50-20)+(60-25)+(25-20)]/2 = ( )/2 =70/2 = 35 (%) Értelmezés: Az eltelt idı alatt a jövedelemmegoszlásban 35%-os átrendezıdés ment végbe! (Milyen irányban?) 11 Krugman-index : két régió ágazati szerkezetének összehasonlítására H és F: a két vizsgált régió, i: a vizsgált gazdasági szektorok jele (pl. 1:ipar, 2: mezıgazdaság, ) s i H és si F az adott szektor részesedése a H ill. F régió teljes értékébıl (pl: s 1 H a H régió ipari foglalkoztatottjainak aránya a H összes foglalkoztatottak számából) K HF = Σ i=1..n s i H s i F. Értéke 0 és 2 x 100 közt változhat Lokációs hányados: két régió valamely ágazati jellemzıjének összehasonlítására L ih = ( E ih / E if ) / (E H / E F )= ( E ih / E H ) / (E if / E F ) E ih ill. E if a vizsgált jellemzı (pl. foglalkoztatottak száma) a vizsgált i szektorban, az adott régióban E H ill. E F a vizsgált jellemzı összesített értéke (pl összes foglalkoztatott) az adott régióban Értéke: ha 1-nél nagyobb, akkor a H régióban nagyobb az i szektor részesedése a foglalkoztatásban, mint az F régióban (Specializációra utal) Az F régió lehet az ország egésze is! 12

7 Krugman-index, és lokációs hányados számítása K H,F = = ipar eltérés + mg eltérés + szolg eltérés == (35-25)+(10-5)+(70-55) = = 30% Értelme: a foglalkoztatottak 30 %-a nem azonos ágazati megoszlásban dolgozik a két régióban. H régió Foglalkoztatási szerkezet: Ipar: 35% Mezıgazd: 10% Szolgáltatások: 55% K H,ország = = ipar eltérés + mg eltérés + szolg eltérés = = (35-30)+(15-10)+(55-55) = 5+5+0= 10% K F,ország = =30% Lokációs hányados H, F, mezıg = = 10/5 = 2 (>1, H erısebben mezıgazd. régió, mint F) F régió: Foglalkoztatási szerkezet: Ipar: 25% Mezıgazd: 5% Szolgáltatások: 70% Országos értékek: ipar: 30%, mezıgazd: 15%, szolgáltatás: 55% Lokációs hányados H,Ország, mezıg = = 10/15 = 0,66 (<1, nem mezıgazd. régió) Lokációs hányados F, Ország, szolgált = =70/55 = 1,27 (>1, erıs a szolgáltatószektor a régióban) 13 Lorenz-görbe: A koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgál. a kumulált relatív gyakoriságok (gi) függvényében ábrázolja a kumulált relatív értékösszegeket (yi). Ha a fenti megoszlások azonosak: a koncentráció hiánya, a görbe az átlóra esik Szélsıséges esetben, teljes koncentráció esetén a görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel. Példa: függıleges tengelyen a lakosság fogyasztási kiadásai megoszlását, vizszintes tengelyen a népesség megoszlása a lakosság 40 %- a költi el a fogyasztási kiadások 20 %-át, a lakosság 60 %-a költi a kiadások 35 %-át. Teljes egyenlıség Teljes egyenlıtlenség 14

8 Gini együttható: A Lorenz-görbe és a négyzet átlója által bezárt terület aránya a négyzet átlója alatti területhez. A koncentráció relatív nagyságát jellemzi. A mutató minimuma 0, maximuma pedig 1. G=0: ha a Lorenz-görbe egybeesik az átlóval, tehát a vizsgált mennyiségi ismérv területi eloszlása egyenletes. G=1: ha a Lorenz-görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel, tehát a vizsgált ismérv egyetlen egy területegységen, egyetlen kézben összpontosul. 15 Hirschman Herfindhal koncentrációsindex: HHK = Σ i=1 n [(y i /y) 2 ] = Σ i=1 n [(y i /Σy i ) 2 ] y i : a vizsgált változó részesedése az i régióban és y: a vizsgált változó teljes értéke az összes régióban ( y = Σy i ) Azaz: y i /Σy i : a vizsgált változó értékének mekkora része esik az i régióba Minimuma 1/n, (ha a vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség egyenletesen oszlik el a vizsgált sokaságban) Maximuma 1.( ha a teljes volumen egy kézben, egy területen összpontosul) Mivel a mutató minimuma függ az elemszámtól, jelentısen eltérı elemszámú vizsgálatok esetében a kapott eredményeket nem lehet összehasonlítani. 16

9 A régió: 1000 lakos, 105 vállalkozás C régió: 1500 lakos 300 vállalkozás Példa Koncentrációs együtthatóra B régió: 2000 lakos, 300 vállalkozás D régió: 1500 lakos 150 vállalkozás Mi lenne, ha minden vállalkozás átköltözne a C régióba? Koncentráció régiónként: az A, B és D régióban 0, a C régióban: (855/855) 2 =1 Koncentrációs index: 1 A vállalkozások régiók közti koncentráltságát vizsgáljuk Összes vállalkozás az egész területre = =855 Vállalkozás-koncentráció régiónként: A: (105/855) 2 = 0,015 B: (300/855) 2 = 0,123 C: (300/855) 2 =0,123 D: (150/855) 2 = 0,0307 Koncentrációs index: = 0,015+0,123+0,123+0,0307= = 0,2917 Mi lenne, ha minden régióban azonosan oszlanának meg a vállalkozások? A, B és C régióban 214, D régióban 213 db Régiónkénti koncentráció: A, B, C: (214/855) 2 =0,06262; D: (213/855) 2 =0,06205 Koncentrációs index: = 0,2499 = ¼ 17 Komplex mutatószámok - Human Development Index (HDI) Az Emberi Fejlettség mutatója ben dolgozták ki, az ENSZ 1993 óta használja Mit mér? : 0-1 közti index, az alábbiakból szegénység, írástudatlanság, képzettség és a várható élettartammal jellemzett egészségi állapot Élettartam index = Képzettségi index = Felnıtt írástudási index (ALI) = Bruttó beiskolázási index(gei) = GDP index = HDI = (élettartam index + képzettségi index + GDP index) / 3 LE: várható élettartam ALR: Felnıtt írástudási ráta CGER: Komplex bruttó beiskolázási ráta GDPpc: Egy fıre jutó GDP vásárlóerı paritáson USD-ben 18

10 Elérhetıség, periferialitás A települések fekvésének, térkapcsolatainak értékelésére használatos mutatószámok Egyszerő mutatók: a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik: autóutak hossza km-ben a településen (v. régióban) vasútállomások száma legközelebbi csomópontba való eljutás idıigénye Az összetett mutatók több (általában két) tényezı együttes hatását vizsgálják, ezek: egy adott helyszínen (csomópontban) elérhetı lehetıségek értéke a telephelyrıl a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez szükséges költség (amelyet mérhetünk idıben, távolságban, pénzköltségben is) Bacsi - Reg gazd 19 Periferialitás Két alapvetı tényezı okozza: a jelentıs távolságok okozta költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában) a sőrőn lakott területek agglomerációs elınyeinek hiánya, vagyis kevés lehetıség (pl. kevés kereslet, kevés munkaerı, kevés szolgáltatás ) ld: összetett mutatók Bacsi - Reg gazd 20

11 Periferialitási indikátorok két csoport Az gravitációs modell módszertana szerint : a gazdasági vagy piaci potenciál mérése. Az egyes gazdasági centrumokhoz való közelség, és ezen gazdasági centrumok gazdasági mérete v. tömege alapján. A vizsgált helyszín gazdasági potenciálja az egyes centrumokra vonatkoztatott potenciáljainak összege. Az utazási idı vagy költség, illetve a napi elérhetıség mutatói (domináns: modern GIS szoftverek megjelenésével ) Mekkora a teljes utazási költsége az egyes helyszínekrıl az (adott térségben, például Európában fekvı összes fı gazdasági centrumba való eljutásnak A térkép egyes pontjaiból (helyszíneirıl) egy napi utazással (azaz naponta maximum 3-4 órányi utazással oda- és ugyanennyi idı alatt visszautazva) összesen hány ember válik elérhetıvé? Mennyi lenne a teljes költsége, ha egy adott helyszínrıl adott nagyságú (n fıs) piacot akarunk elérni Keeble-féle gazdasági potenciál: EP i = Σ j W j /c ij i: a vizsgált telephely, j = 1,2,..n az elérhetı gazdasági centrumok, W j a j. centrum gazdasági potenciálja (piacmérete, GDP értéke, stb.) c ij az i telephely és a j centrum közti távolság. Bacsi - Reg gazd 21 Standardizált periferialitási index: A Gazdasági Potenciál alapján kiszámítható a standardizált periferialitási index (Copus A K, 1999 ): p i = 100 (EP max EP i ) / (EP max - EP min ) ahol: EP i : az i-edik területegység gazdasági potenciálja EP max illetve EP min a térségben lévı legnagyobb illetve legkisebb gazdasági potenciál-értékek. Az index közötti skálán méri, hogy az adott (i-edik) helyszín/ területegység gazdasági potenciálja mennyivel marad el a térség legnagyobb gazdasági potenciáljától, a térségben lévı maximális gazdasági potenciálkülönbséghez viszonyítva. Minél kisebb a p i index (azaz minél közelebb van 0 hoz) annál közelebb van a térség potenciálja a maximális potenciálhoz, azaz annál kevésbé jellemzi periferialitás az adott helyszínt. Bacsi - Reg gazd 22

12 Európa periferialitási indexei (Copus, Loughry, 2002) Bacsi - Reg gazd 23