Regionális gazdaságtan

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális gazdaságtan"

Ágnes Farkas
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Regionális gazdaságtan. A telephelyválasztás modelljei, vonzáskörzetek lehatárolása 1 Transzferálható input és output Leegyszerősítı kiinduló feltételek: - egy telephelyes vállalat - egyféle termék, egyféle input - tökéletes verseny (mindenki árelfogadó) - tetszıleges piaci szereplı szállíthat (eladó, vevı, szállítási cég) - eltekintünk a szállítási módtól és földrajzi viszonyoktól w i : input anyagmennyiség, w q : output anyagmenny. r i : input szállítási egységktg (1 km, 1 tonna), r q : output száll. e.ktg. Szállítási költség/1 km-re: w i r i (input) ill. w q r q (output) : ideális súlyok optimális választás: Ha w i r i > w q r q : S-nél a telephely (input forrás) input orientált Ha w i r i < w q r q : M-nél (output forrás) output orientált 1

2 TÖBBFÉLE INPUT EGY OUTPUT Vizsgálati téma: a vállalatok optimális térbeli elhelyezkedése Kiindulás: az ipari termeléshez input tényezık, az output-ot a piacon értékesítik Optimális hely: nyereségmaximalizálás szerint Feltevés: két input kell, adott arányokban : 1 tonna outputhoz x tonna A- input és y tonna B- input kell A Weber-féle lokalizációs háromszög: A és B: nyersanyagok, erıforrások, M: fogyasztói piac A nyilak vastagsága a szállítási költségekkel arányos. A félkörívek az azonos szállítási költségő térbeli pontokat jelölik Minden csúcs egy termelési, v. piaci tényezınek felel meg (energia, nyersanyag, fogyasztópiac) A szállítási költségek a távolságokkal és a szállítandó súlyokkal arányosak Az optimális egyensúlyi pont matematikailag meghatározható (közelítıleg) 3 Izotimek Izotim: azonos szálítási költségő szintvonalak az input-forrás, vagy a piac körül A- input forrásból szállítandó: x, A-input szállítási egységköltség: r(x) A-input 1 km-re történı szállításának költsége: x r(x) A-input izotimek: x r(x), x r(x); 3 x r(yx); 3,5 x r(x).. stb A Hasonlóan: B-input esetében is B - input forrásból szállítandó: y, y-input szállítási egységköltség: r(y) B-input izotimek: y r(xy), y r(y); 3 y r(xy); 3,5 y r(y) stb M piac körül: egységnyi output szállítási egységköltsége: r(q), Output izotimek: r(q), r(q); 3 r(q); 3,5 r(q).. stb M B A három-féle izotim metszéspontjai: telephely Az izotimek összértéke adja a telephelyhez tartozó szállítási költséget A háromszög minden pontjához megkereshetık a rajta átmenı A, B, M izotimek, így a költségek is 4 megadhatók a minimális költségőt választjuk

3 Izodapán, kritikus izodapán A legkisebb költségő metszéspont nem biztos, hogy választható (pl. nem település, ezért nincs munkaerı ) Elmozdítjuk a telephelyet az optimális pontból hogy változik a szállítási költség? Melyek az azonos szállítási költségő pontok az optimális telephely körül? Izodapán A A telephely nyeresége: Árbevétel termelési költség szállítási költség Szállítási költség: az izodapán költsége Minél távolabb van az izodapán az optimális telephelytıl, annál nagyobb a szállítási költség Ha a szállítási költség nagyobb, mint az (Árbevétel termelési költség), akkor már nincs profit M B Kritikus izodapán: ahol a szállítási költség éppen akkora, mint az (Árbevétel termelési költség), azaz a profit 0. (Ezen kívül már nem helyezhetı el a telephely!) 5 A telephelyválasztás együttes hatása: izo-profit görbék A görbe bármely pontján elhelyezkedı telephelyen a profit azonos. 6 Forrás: Hoover-Giarrattani 3

4 Mennyiségi-távolsági keresleti függvény Mekkora piacot tud telephelyérıl a termelı ellátni? Tényezık: ár,mennyiség, távolság (a telephelytıl) a telephely körüli piac térbeli kiterjedése (d ) - az eladó természetes piaca, lokális piaca, természetes monopóliuma Termelı, kínálat Fogyasztó, piaci kereslet Mennyiség-távolság keresleti függvény 7 Keresleti kúp A lefedhetı piac határa d sugarú körív keresleti kúp q 0 d 8 4

A piac területi mintái (több termelı jelenléte, diszperziós jelleg) Feltétel: A szállítási költség a távolsággal arányos Az egyes termelık elıállítási költségei azonosak A, B, C, D termelık

5 A piac területi mintái (több termelı jelenléte, diszperziós jelleg) Feltétel: A szállítási költség a távolsággal arányos Az egyes termelık elıállítási költségei azonosak A, B, C, D termelık (telephelyek) piaci terület határa: az egyes termelık keresleti kúpjaiból Pl. tejüzemek, húsüzemek, élelmiszerboltok... Módosító hatás: Eltérı termelési költségek a drágább termelı csak kisebb távolságra szállíthat! Eltérı szállítási egységköltségek 9 A térgazdaság kialakulása három fázisban: 10 5

6 A központi helyek rendszere 11 TÖBB ÉRT.PIACRA IS TERMELHETÜNK / EGY INPUTOT TÖBB HELYRİL VESZÜNK A) Minél távolabbi a piac, annál kisebb a nettó bevétel/haszon B) Csak az output piactól való függést vizsgáljuk (Az inputtól való függést nem!) Jelölések: q i : q 1, q,...q m az egyes piacokon értékesíthetı mennyiségek, d i : d 1, d,...d m az egyes piacok távolsága a telephelytıl Lehetıségek: a telephely-alternatívák közti választáshoz Medián telephely: Az a jó választás, ahonnan a szállítási távolságok összege minimális ( q i d i min) de: a qi függ a hely választásától! Távolság szerinti körzetek: azt a körzetet szolgáljuk ki, amelynél a haszon maximális max Π(q i ) = p i q i TCtermelési (q i ) TCszállítási(q i ) Piaci hozzáférési potenciálok Reilly gravitációs törvénye Telephely-alternatívák: 1,,..i,...N; Piacok: 1,,..j,..M M j : j-edik piac mérete, D ij : i. telephely távolsága j. piactól Π i = j (M j /D ij ) és cél: max Π i 1 6

7 A SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK sajátosságai a telephelyválasztásban Feltételezés: a száll. költségek a távolsággal arányosak Valóság: nem légvonalban, hanem adott útvonalakon -pénzbeli költségek és idıbeli költségek -termelı vagy szállító viseli-e a költségeket A szállítási tevékenység ökonómiai jellemzıi -nagy fix költség -méretgazdaságosság: nagy mennyiségek egységktg-e kisebb -átrakás nélküli szállítás olcsóbb -árumozgatási és adminisztrációs költségek Szállítási módok közút, vasút, vízi út, légi út, vezeték Szállítás tárgya ember, tárgy, energia, információ mit mivel? Utaztatás formája utasként, teherszállítmányként, kábelen, vezetéken, rádióhullámként, A szállítási költségek sajátos szempontjai i, Útvonalak és kiszolgálási pontok: -útvonalhálózat könnyebb mozgás -A gyakrabban használt útvonal egységköltsége kisebb (létesítés, fenntartás, kapacitás pl. nagy forgalmú vasúti szállítás v.s. ritka teherautóforgalom) -fix kiszolgáló pontok (pl. rakodás, vámkezelés) A szállítási végpontok is hatékonyabban kihasználhatók (jobb kiszolgálási színvonal) ii, A nagy távolságra történı szállítás gazdaságosabb -be- és kirakodás költsége nem függ az út hosszától! -terminál ktg/mozgási ktg aránya jobb -a mozgatás ktg-e is kisebb (elején gyorsítunk, végén lassítunk) (Kivétel: információ, energia nagy távolságon veszteségek!) iii, Fuvarozói árszabás eltérései -diszkrimináció az ár- érzékeny fogyasztó javára rövid út rel. drágább -nagyobb terminálok közelében és forgalmasabb útvonalakon erıs verseny: kisebb ktg-ek a nagy terminálokhoz közeli telephely elınyei - mit és mikor szállítunk (csúcsidıben, és értékesebb cikk szálllítása drágább!) - odaút és visszaút eltérı díjszabása, áru-osztályok szerinti díjszabás iv, A szállítási idı szerepe a gyorsabb olcsóbb, mert -kevesebb munkabér és gépóra -a szállítandó áru készletben áll a tıke, és kárveszély 14 -emberek utaztatása: az idı alternatív költsége 7

8 Vonzáskörzetek, áramlások erıssége V ij =g(p i P j /d ij ) V ij : i és j közötti népességi erı P i és P j : a népesség száma, d ij az i és j közötti távolság, g: tapasztalati állandó. Számítsuk ki a V AB,V AC,V AD értékeit, g = 1 mellett! V AB = ( * /100 ) = V AC = ( * 50000/100 ) = V AD = ( * / 50 ) = Forrás: ELTE RFT, Vonzáskörzet-határok kiszámítása Az X pontot az A vagy C város vonzza jobban? 53,3km X 46,7 km V XA =P A /d XA V Xc =P C /d XC d XA dxc Melyik erı a nagyobb? Ha X a felezıpont: V XA =100000/50 =40 V XC =50000/50 =0 Hol a választóvonal? V XA =V Xc vagyis P A /d XA = P C tehát P A /P C = d XA =( d XA ) Példánkban: ( d XA ) =100000/50000=, vagyis d XA =1,14 De: 100-d XC =d XA. azaz 100-1=1, =,14 d XC =100/,14=46,7 Forrás: ELTE RFT,

9 Vonzáskörzet lehatárolása: Hogyan mérjük a tömeget? Pl. népességszám, GDP tömeg, foglalkoztatottak száma, boltok száma, intézmények száma (pl. bankfiókok) Hogyan mérjük a távolságot? Pl. km-ben vett távolság, elérés idıigénye, stb Példa: Zalaegerszeg és Nagykanizsa vonzáskörzete Zala megyében (Forrás: ELTE RFT, 005) 17 9

Hasonló dokumentumok

Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek. Dr. Bernek Ágnes 2008.

Regionális gazdaságtan 3. A regionális mikroökonómia alapkérdései A telephelyelméletek Dr. Bernek Ágnes 2008. minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erısebben kapcsolódnak egymáshoz, mint