Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének január 19-i ülésére beterjesztett anyagok. II./B kötet. Tartalomjegyzék:

Átírás

1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének január 19-i ülésére beterjesztett anyagok II./B kötet Tartalomjegyzék: Beszámoló a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről...2 Beszámoló a Szántó Kovács János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről...21 Beszámoló a Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről...42 Beszámoló a Tarjáni Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről...60

2 II./B kötet 2. oldal Iktatószám: /2006. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Beszámoló a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Az anyagot készítette: Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Kis Irén intézményvezető

3 II./B kötet 3. oldal Iktatószám: /2006. Tárgy: Beszámoló a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 682/2005. (11.10.) Kgy. számú határozata értelmében a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, január 19. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester

4 II./B kötet 4. oldal Beszámoló a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 682/2005.( ) Kgy. Határozata, 8 pontban rögzíti a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ vonatkozásában a Commitment Pedagógiai Intézet által az intézkedési tervről készített szakértői vélemény alapján: 1. Intézményi szinten munkaközösségeket, teameket szerveztünk, a hatékonyság és eredményesség növelése érdekében Óvodákra vonatkozó team vezetője: Fodor Gyuláné, tagja 8 óvónő; havi rendszerességgel elemzéseket végeznek, városi munkaközösségi foglalkozásokon részt vesznek, elemző megbeszéléseket tartanak. Intézkedési terveik jók, színvonalasak 1.3. Humán tárgyak, készségtárgyak oktatását végző pedagógusok team tagjai 4-5 alkalommal ültek össze, elemezték a kompetenciafejlesztést segítő módszereket. Team tagjai: Asztalos Noémi, Boros Andrea, Kardosné Nagy Mariann, Papp Béla, Papp Imre, Nagy Istvánné. Lásd: Mellékletek: 6.sz Reál tárgyakat oktató pedagógusok teamjénak tagjai: Oláh Zoltánné, Földvári Lászlóné, Mucsiné Ötvös Anikó, Varga Zsolt Alsó tagozatban tanítók, teamjénak vezetője dr. Csányi Józsefné tanító 3-4., tagjai. Rácz Dóra Erzsébet 1-2.o., Héjja Józsefné Szikáncs , dr. Csillaghné Szabados Magdolna Szikáncs 3-4.o., Rúzs Molnár Ferencné Kútvölgy o., Csányi András Batida o., Arany Anita, Kertészné Szőke Katalin tanulószoba valamint napközi vezetők. Csányi Józsefné irányításával kiemelten foglalkoztak a szöveges értékeléssel, annak jelentőségével, a szemléletformálás fontosságával, a kompetenciafejlesztésben betöltött szerepére, kiaknázhatóságára. Lásd: Mellékletek: 4.sz.

5 II./B kötet 5. oldal Kompetencia mérések eredményének elemzése: A Commitment Pedagógiai Intézet vizsgálta a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ vonatkozásában az alábbi megállapításokat tette: A 2004/2005 ös tanév tanulólétszáma: Össz. Móra Ferenc ÁMK Ált.Isk. összesen: Az osztályok száma intézményünkben: 12 osztály Az osztályok száma mindösszesen városi szinten: 177 osztály Férőhely-kihasználtság: tanulólétszám férőhely kihasználtság Móra Ferenc ÁMK-nál: ,33 Férőhely-kihasználtság városi szinten: 86,42 % Általános iskolai átlaglétszámok: 1-4.évf. 5-8.évf. Összesen: Móra Ferenc ÁMK-nál: 10,8 8,5 9,7 Városi átlag. 21,5 24,9 21,6 Csongrád megyei átlag: 18,8 19,7 19,0 Országos átlag: 20,7 21,6 21,1 Egy pedagógusra jutó tanulólétszám: Tanulólétszám (fő) Pedagógus létszám (fő) Egy pedagógusra jutó tanulólétszám (fő) Móra Ferenc ÁMK-nál: ,52 Összesen: ,68 Csongrád megyei átlag: ,7 Országos átlag: ,6 Egyéb jellemzők: A város intézményeiben is, - rendkívül magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, elsősorban a családi körülmények és a szociális rászorultság okán, -Intézményünk és tagintézményeiben kimagaslóan magas ezen tanulók száma. Egyre több tanuló szenved pszichés fejlődési zavarban, szaporodik a tanulási folyamatban akadályoztatott gyermekek száma. Ehhez a személyi feltételek nem igazán optimálisak még, nem elegendő a fejlesztő pedagógusok száma.

6 II./B kötet 6. oldal Egyre több olyan tanulónk van akik a városi iskolák zsúfoltságában lemaradnak, elbuknak, magatartászavarral áthelyezésüket kérik. A betonrengetegből kikerülve zömmel sikerül megkapaszkodniuk. A kis létszámú osztályok egyénibb odafigyelést tesznek lehetővé, megnyugszanak, csavargással töltött idő helyett, a kis közösségbe beilleszkednek. Ezek nem látványos eredmények, mint egy-egy országos eredmény, de a tanuló egyéni életében felmérhetetlen jelentőséggel bír. Fenti tényezők nem pozitív irányba befolyásolják kompetenciamérési eredményeinket. Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása: Kompetenciaterület Elért pontszámok Nagyvárosi átlagpontszám Hozzáadott Pedagógiai Érték ( HPÉ ) szövegértés ,1-107 matematika ,8-114 Az iskola pontszáma az előző évi méréshez képest számottevően nem változott, csökkent mindkét kompetenciaterületen. Az iskola több mint 150 ponttal maradt el a nagyvárosi átlagtól. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) nagymértékben csökkent, az iskola tanulói szociális hátterét figyelembe véve is a lehetőségeikhez képest sokkal rosszabb eredményt ért el, mint az elvárható lett volna. A kompetenciamérés adatainak helyi elemzése: Matematika: Feladatunk: Tanulók száma Képességpontok száma 14 tanuló 1szint alatt teljesített 1 szintre való emelése 1 tanuló 200 pont 3 tanuló 1szinten teljesített 2 szintre való emelése 3 tanuló 325 pont 1 tanuló 2 szinten teljesített 3 szintre való emelése 3 tanuló 350 pont 1 tanuló 3 szinten teljesített 4 szintre való emelése 4 tanuló 375 pont 3 tanuló 400 pont 2 tanuló 425 pont 1 tanuló 475 pont 1 tanuló 500 pont 1 tanuló 650 pont Szövegértés: Feladatunk: Tanulók száma Képességpontok száma 7 tanuló 1szint alatt teljesített 1 szintre való emelése 1 tanuló 225 pont 5 tanuló 1szinten teljesített 2 szintre való emelése 3 tanuló 250 pont 6 tanuló 2 szinten teljesített 3 szintre való emelése 1 tanuló 300 pont 1 tanuló 3 szinten teljesített 4 szintre való emelése 1 tanuló 325 pont 1 tanuló 350 pont 1 tanuló 375 pont 3 tanuló 400 pont 1 tanuló 425 pont 2 tanuló 450 pont 2 tanuló 475 pont 2 tanuló 500 pont 1 tanuló 600 pont

7 II./B kötet 7. oldal Probléma Társadalmi előítélet: Hátrányos helyzet: Alacsony tudásszint: Kultúra, ismeretek hiánya. Leszakadás. Erkölcsi támasz. Fejletlen társas kapcsolat. Elkallódás. Motíváció Tevékenységünk Társadalmi előítélet Hátrányos helyzet Képzettségi szint csökkentése: javítása: növelése: Hatékonyabb képzés Társas kapcsolatok Felzárkóztató fejlesztése program C É LU N K A képzettség növelése Programok írása S z ii n tt e k e m e ll é ss e

8 II./B kötet 8. oldal A kompetencia mérésben érintett pedagógusok: 2003/2004 Mencser Istvánné matematika szakos tanár Oláh Zoltánné matematika-fizika szakos tanár dr. Vágvölgyiné Rostás Mónik- a magyar szakos tanár Kokovai Amarilla- magyar szakos tanár 2004/2005 Oláh Zoltánné matematika-fizika szakos tanár Dobosy Éva matematika szakos tanár Varga Zsolt matematika-informatika szakos tanár Boros Andrea magyar szakos tanár Asztalos Noémi magyar szakos tanár 2005/2006 Mucsiné Ötvös Anikó matematika szakos tanár Boros Andrea magyar szakos tanár Asztalos Noémi magyar szakos tanár Varga Zsolt matematika-informatika szakos tanár Héjja Józsefné tanítónő- Szikáncs dr. Csillaghné Szabados Magdola tanítónő- Szikáncs Rácz Dóra tanítónő- Erzsébet / Kútvölgyön, Batidán nincs 4.o. tanuló / Bár tantárgyi vonatkozásban a nevezett kollégák voltak érintve a kompetenciamérések során, az intézmény tantestülete úgy ítélte meg, hogy a kimutatott negatív eredmény javítása közös munkát igényel. Egyrészt azért, mert tulajdonképpen a mért készségek kialakulásában valamennyi tantárgy oktatásának szerepe kell legyen, másrészt azért, mert az általános iskolai képzés egy nyolc éves folyamat, amelynek az egyes osztályok (így a felmértek is) csupán egy-egy állomását jelentik; a képességek kifejlesztésében azonban valamennyi osztálynak adott a felelőssége. A felmért kompetenciák javítása az intézmény valamennyi tanulójára vonatkoztatható, és nem korlátoztatható a felmért tanulókra, már csak azért sem, mert azok egy része már befejezte általános iskolai tanulmányait, más része már nem az intézmény tanulója, és egyébként is az adott készségek, képességek fejlesztése a felméréstől függetlenül is feladata az iskolai oktatásnak. A szövegértés fejlesztése az összes tagintézményben tanító pedagógus feladata, függetlenül attól, melyik tárgyat oktatja.

9 II./B kötet 9. oldal Általános feladatok: Meg kell szerettetni tanulóinkkal az olvasást: alsó tagozaton a meséken, felső tagozaton szépirodalmi, természet tudományi történelmi olvasmányokon keresztül / 2006-os tanévben új tanmenet, heti terv írása során kiemelt feladataként szerepelt a tanulók szövegértésének fejlesztése. Önképzés: szakirodalom olvasása vezetői irányítással. Az érintett képességek fejlesztését célzó továbbképzéseken való aktív részvétel. Haladási terv készítése az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A tanítási órákon több, változatosabb, a tanulók számára érdekesebb gyakorlási módszerek alkalmazása. 2005/2006-os tanévben Dr. Kenyeres Istvánné ebben a tanévben is folytatja logopédiai, és fejlesztő tevékenységet minden tagintézményünkben. Konkrét feladatok: Minden pedagógus elkészíti valamennyi tanulójára vonatkoztatva a tantárgyi haladási tervét. Ebben megtervezi a tanítási órák és az órán kívüli foglalkozások (szakkör, tanulószoba, napközi) felzárkóztató tevékenységének ütemét, módszereit, ellenőrző tesztjeit, és az ezek alkalmazásához szükséges tárgyi eszközöket. Határidő: Felelős: az intézmény valamennyi pedagógusa Az intézmény saját hatáskörben felmérő teszteket állít össze, kompetencia felméréseket végez, ezeket kiértékeli, és ebből leméri a végzett felzárkóztató munka eredményét. Határidő: tesztek összeállítására nézve Felelős: Mucsiné Ötvös Anikó Boros Andrea Rúzs Molnár Ferencné Felmérésre: Felelős: Dr.Csányi Józsefné tagozatvezető Kiértékelésre: Felelős: Udvariné Radics Katalin További feladatok meghatározására: Felelős: Kis Irén igazgató 3.) Óralátogatási terv: Az iskolavezetés folyamatosan ellenőrzi az Intézményben zajló tevékenységet. A pedagógiai tevékenység ellenőrzésének és értékelésének általános célja, hogy közvetve vagy közvetlenül javítsa az Intézmény oktató- nevelő munkájának eredményességét, illetve a pedagógus megerősítést kapjon arról, hogy eddigi munkavégzése megfelelő illetve javítandó. A tevékenységet a pedagógus maga tervezi meg, és felelőséggel tartozik annak végrehajtásáért. Tanmenet, hetiterv, felmérések írása, íratása, javítása, értékelése. A vezetőség elvárja a pedagógusoktól munkájuk folyamatos ellenőrzését, értékelését, szükség esetén írásba foglalását. Az Intézmény dolgozói megismerték a vezetőség ellenőrző látogatásainak értékelési szempontjait. Az értékelést a dolgozó aláírásával látja el és megteheti megjegyzését írásban.

10 II./B kötet 10. oldal Ellenőrzési feladatok ellátása: Óvodáknál: Alsó tagozatnál, napközinél, tanulószobánál Felső tagozatnál Fodor Gyuláné óvónő Kis Irén igazgató Udvariné Radics Katalin ig.h. Óvodáinkban folyó szakmai munka felelőse: Dr. Csányi Józsefné Udvariné Radics Katalin ig.h. Kis Irén igazgató Alsó tagozatnál folyó szakmai munka felelőse: Udvariné Radics Katalin ig.h. Kis Irén igazgató Felső tagozatnál folyó szakmai munka felelőse Fodor Gyuláné Dr. Csányi Józsefné Udvariné R. Katalin 2005.júliusában leadott intézkedési tervünkben rögzített ellenőrzések időarányos részét, 85 %-át teljesítettük. A pedagógusértékelésben, kompetenciamérés, kompetenciafejlesztés eredményességét, eredménytelenségét szempontként vesszük figyelembe. Óralátogatások ellenőrzése.: 75 alkalommal történt, elemzése, az órát követően, valamint általános jegyek kiemelése a havonként megtartott munkaértekezleteken. Pozitívum: a pedagógusok 90 %-ban az óráikra felkészülten érkeztek, segédeszközök előkészítése, egyéni feladatok elkészítve, füzetek, munkafüzetek feladatainak javítása rendszeres. Negatívum: havonkénti munkaértekezletek hatékonysága nem kellő mértékű. Okvizsgálat:- a többcélú intézmény pedagógusainak 1/3-a közvetlen nincs érintve a témában, -a túl erős igyekezet gátolja az eredményességet/ túl nagy a tét/ Változtatási javaslat: -módszerbeli változtatás itt is, -jelenlévők hatékonyabb bevonása, aktivitás biztosítása, - következetesség érvényesítése, -pozitívumok erősítése. Feladatok: összevont osztályok munkájának kiegyensúlyozottabbá tétele, közvetett órák hatékonysága nem minden pedagógusnál példás. -Fontos kulcskompetenciák alaposabb megismerése, tudatos fejlesztése, -Tevékenykedtető módszerek gyakoribb alkalmazása, -Szaktanárok egyéni óratervei legyenek egyénre szabottabbak, elmélyültebbek! / a három tagiskolában történő oktatás miatt nem minden pedagógus végzi kellő személyes törődéssel munkáját /

11 II./B kötet 11. oldal Óralátogatások szempontjai: -Mennyire kapott hangsúlyt a matematikai ismeretek alkalmazhatósága a gyakorlatban? Mennyire kapott hangsúlyt az órán a szöveges feladatok értelmezése? /néma, hangos olvasás, szövegértés / -Összevont osztályban alkalmazott differenciált képességfejlesztés, közvetlen és közvetett órák hatékonyságát mennyire segítette egyénre szabott feladatokkal -könyvtári foglalkozások során hogyan használja ki a tanárnő az értő olvasás fejlesztését? -A helyesírási készségek kialakítása, alkalmazása írásbeli munkákban. Kiemelt feladat: füzetek, írásmunkák rendszeres ellenőrzése, értékelése. Kémiai kísérletek biztonságos bemutatása, -tanulók kísérletező, felfedező kedvének kialakítása, -tevékenykedtetésen keresztüli tanulás -miért nem is olyan könnyű magyar irodalmat tanítani? -olvasás megszerettetésének milyen variációit alkalmazza tanórán és tanórán kívüli? -mozgásművészeti foglalkozások Szikáncson, ritmus, ének, mozgás, szerelés, sikerélmény a gyengébbeknek is? -képességfejlesztés lehetőségei tanulószobán, differenciál feladatok, egyéni képességfejlesztést mennyire sikerült alkalmaznia? -ellenőrzési feladatok megosztása, összehangolása, -segítés, tapasztalatátadás milyensége? -képességkibontakoztatás kinél milyen hangsúly kap? --tömegsport foglalkozás ellenőrzése, mozgáskoordináció fejlesztésével hogyan fejleszthető a koncentrációs képesség, módszerek alkalmazásának tudatossága? --nyelvoktatás, motiváció, szeresd meg az angol nyelvet, nyelvek, új módszerek,új tanárnő, új, más személyiség, tanári személyiség szerepe az eredményességben? -Fedezzük fel a világot! Módszertani sokszínűség a földrajz oktatásában/diavetítés, térkép, atlasz használata, utikönyvek, kiadványok, Internet használat / -saját élmény átadása, élménybefogadás átütő ereje - képességfejlesztés lehetőségei a közművelődési foglalkozások során, tárház bővítése, -szabadidős tevékenységek és képességfejlesztés, Mit tesz ebből a kolléganő? -Mentori tevékeny a nevelőcsaládoknál elhelyezett gyerekeknél / Erzsébet/ --vízhez szoktatás, úszásoktatás, megfelelő csoportok kialakítása hogyan történt az adott foglalkozáson, szoros koordináció a másik két pedagógussal/ pedagógus felelőssége/ Továbbiakban is folyamatos hangsúlyt kell kapjon: A részképesség-zavarral küzdő gyerekek kiszűrése, fejlesztő pedagógusok számának növekedése, külső szakemberek bevonása A képesség bonyolult pszichikai fejlődés eredménye, amelyben az átöröklésnek, a környezetnek, a nevelésnek, a tevékenységnek, a tanulásnak egyaránt szerepe van. Tehát fejlődését az öröklés, a környezet és a nevelés együttesen határozzák meg. - Nagyon fontos a minimális kompetenciák elsajátíttatása - A tárgyi valósághoz kötődő, életszerű helyzeteken alapuló szöveges feladatok megoldatása minden órán, tanórán kívüli foglalkozásokon - Az olvasási kedv felébresztése a hónap könyve iskolai versenyek, könyvtári foglalkozások szervezésével - A gyermekek olvasási szintjének felmérése tanév elején, olvasástechnikai és olvasásértési szempontok szerint. A mérés eredményei alapján egyéni fejlesztési terv készítése a felzárkóztatásra szoruló tanulók számára. Nagyobb hangsúlyt fektetni az egyes tantárgyak tárgyinformációinak megértetésére. A fejlesztés hatékonyságának folyamatos követésére

12 II./B kötet 12. oldal szövegértés felmérése, elemzése, értékelése, az eredmények alapján újabb intézkedési terv készítése a tanulók körében - A tanulás tanítása, célravezető tanulási módszerek megtanítása, a tanulás megszerettetése az alábbi eljárások alkalmazásával: - észrevétlenül, játszva tanulni, -pozitív attitűdök kialakítása -életkori sajátosságokra épülő oktatás - Az esztétikus, olvasható íráskép megkövetelése minden évfolyamon, egyéni íráskép kialakulása után is. Gondos füzetvezetésre szoktatás minden tantárgyból. - A helyesírási készségek alkalmazása minden írásbeli munkában. Kiemelt feladat: füzetek, írásmunkák rendszeres ellenőrzése, értékelése. - Alapműveletek begyakoroltatása, folyamatos szinten tartása - Differenciált oktatás feltételeinek biztosítása egyéni fejlesztési terv alapján. - Minden órán legalább egy szöveges feladat megoldása, feldolgozása, értelmezése. - Minden órán legalább 10 perc szövegértés, hangos és néma olvasás az aktuális tananyaghoz kötődően - Kapjon nagyobb hangsúlyt a matematikai ismeretek alkalmazhatósága a gyakorlatban, a természet-és társadalomtudományokban: olyan feladatbank kidolgozása, melyek ezt teszik lehetővé. Szöveges feladatok értelmezése kapjon nagyobb hangsúlyt. - Önismereti tréningek tartása tanórán kívüli foglalkozásokon./osztályfőnökök védőnővel / - Az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése a szülőértekezletek megreformálása által, ahol megbeszélhetik a nevelési helyzeteket a szülők és a pedagógusok, továbbá megismerik a szülők a tantárgyi követelményeket, meghívott előadók pedig a szülők számára nyújthatnak segítséget kritikus nevelési helyzetek bemutatásával, szakmai tanácsokkal - Szülők igényének felkeltése a tartalmas kultúra és olvasás, színház, kiállítások iránt azáltal, hogy olyan programokat szerveznek, melyek során vagy ők, vagy gyermekeik szerepelnek - A szülők bevonása a nevelésbe többféle program szervezésével - Helyzetfelmérés, családlátogatás, mely során tapasztalatot gyűjtenek tanulóik életkörülményeiről. - a 21. század iskolájának szemléletváltásra van szükség. Használható tudás birtokába kell juttatnunk tanulóinkat: mást és máshogyan kell tanítanunk, mint eddig. Csökkent a törvény által meghatározott matematika és magyar órák száma. A szülők nemcsak az oktatást, de a nevelést is az iskolától várják. Pedig ez utóbbi közös feladat lehet csak. A tudás sok családban nem tartozik az értékek közé. Az EQ fejlesztése háttérbe szorul, mérése pedig nem is történik meg iskolai keretek között. A gyerekeknek nincs igazán jövőképük, ebből adódóan nehezen motiválhatók. A médiák érzelmi romboló hatása egyre jobban érezhető az iskolákban. Az olvasás gyönyörűségét a DVD-k, videók, PC-k kiszorítják,.odafigyelést igényel. A szülők egyre kevesebb időt tudnak fordítani a gyerekükkel való beszélgetésre, nem tudják irányítani érdeklődésüket, nem adnak minden esetben követendő mintát számukra. Át kell értékelni az iskola és a szülői ház kapcsolatát külterületi iskoláinkban is.

13 II./B kötet 13. oldal Milyen változások következtek be az intézmény továbbképzési tervében? Az iskola intézkedési tervének elemzése / Kivonat a Commitment Pedagógiai Intézet által készített szakértői anyagból. / Az intézkedési terv a szakértői vélemény figyelembevételével készült. Főként a szakos ellátottságra és a törvényesség biztosítására fogalmaz meg feladatokat. Az intézkedések között találhatók olyanok, amelyek az iskola eredményességét javíthatják: szakmai munka színvonalának emelése, fejlesztőpedagógus alkalmazása, módszertani kultúra javítása, stb. Az intézkedési terv nem alkot egységes dokumentumot, mind formailag mind tartalmilag szétesik. Nincs egységes koncepció, hiányzik a célkitűzés, csak a tevékenységek, felelősök felsorolásából áll. Megemlítendő, hogy az ellenőrzési tervükben kiemelt szerepet kapott a kompetenciafejlesztés vizsgálata. Az intézményünk továbbképzési tervében prioritást kapott kompetenciafejlesztés. Intézmények a hatékonyabb, eredményesebb pedagógiai tevékenység érdekében fejleszteni kívánja: (1)- tanulóknál : a tanuláshoz való hozzáállásuk, motiváltságuk, a siker iránti attitűdjüket. -a tanulókban fel kívánjuk ébreszteni az olvasás iránti érdeklődést. -részképesség-zavarral küszködők kiszűrése. (2)-tanároknál: -a szakmai, módszertani felkészültségüket, - a változáshoz való rugalmas alkalmazkodást, - a megújulás képességét. - a nevelés prioritását. (3)-szülőkkel. - az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítését -- szülők igényének felkeltése a tartalmas kultúra és olvasás, -- a szülők bevonása a nevelésbe (4)-pályázati eszközök, lehetőségek felhasználása (1)-hez kapcsolódó képzés megjelenése a tervünkben: Név 1. Nagy Istvánné szaktanár 2. Nemes Lajosné tanító 3. Kozma Andrea óvónő 4. Zádorfalviné Kis Erika óvónő 5. Kertészné Szőke Katalin napközis tanító 6. Bereczkiné Palócz Ibolya Továbbképzés, akreditált tanfolyami képzések 40 órás életvezetési ismeretek és készségek Gyengék és jók fejlesztő pedagógus képzés Szegedi Tudományegyetem JGYTF 60 órás Mozgásterápia a tanulás nehézségek megelőzésére 30 órás Probléma megoldás az oktatásban fejlesztő pedagógus képzés Szegedi Tudományegyetem JGYTF Költségvetésből, más forrásból Drog pályázati forrásból Kiss Lajos Iskola szervezésében, finanszírozásában Költségvetésből Költségvetésből Költségvetésből Költségvetésből

14 II./B kötet 14. oldal (2)- )-hez kapcsolódó képzés megjelenése a tervünkben: Név Továbbképzés, akreditált tanfolyami képzések SZETE /szakvizsga / Mérés, értékelés I évf. Költségvetésből, más forrásból Költségvetésből 1. Asztalos Noémi Szaktanár, osztf. 2. Dr.Csányi Józsefné 30 órás Integráció, IPR HEFOP pályázati pénzből ,03., Udvariné Radics Katalin 30 órás Integráció, IPR HEFOP pályázati pénzből ,03., Dobsáné Csáki Mónika 30 órás Integráció, IPR HEFOP pályázati pénzből ,03., Kertészné Szőke Katalin 30 órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből ,24, Oláh Zoltánné 30 órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből ,24, Varga Zsolt ,24, órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből 8. Nemes Lajosné ,24, órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből 9. Dobsáné Csáki Mónika ,24, Dr. Csillaghné Szabados Magdolna ,24, órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből 30 órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből 11. Rúzs Molnár Ferencné 30 órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből ,24, Jávor Krisztina ,24, órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből 13. Boros Andrea ,24, órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből 14. Bányai Ágnes ,24, órás Tanulás tanítása HEFOP pályázati pénzből 15 Mucsiné Ötvös Anikó szaktanár Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra Költségvetésből

15 II./B kötet 15. oldal Milyen eszközökkel, hogyan segítette a vezetés, a pedagógusok módszertani megújulását, a nevelőtestület kompetenciafejlesztésre irányuló fejlesztését? -továbbképzéseken való részvétel biztosításával -ellenőrzésben, ezen terület priorításával, -értékelésben betöltött szerepével, -szakirodalom közös felkutatása, feldolgozása, folyamat biztosítása, május július 2-3. Hatékony együttnevelés az iskolában Az integrációs felkészítéshez- illetve képesség kibontakoztató fejlesztéshez- szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása. A 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésen 3 pedagógus vett részt június 19. Tanév végi tantestületi értekezlet: Téma: Kompetencia mérés előkészületei Előadó: Kis Irén igazgató június A tanulás módszertan tanítása A 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzésen 10 pedagógus vett részt. Előadó: Manurák Mária szakértő Résztvevők megoszlása: éves korosztály: 2 fő éves korosztály: 2 fő éves korosztály: 3 fő 50 feletti korosztály : 3 fő augusztus 30-án HEFOP/ záró konferencián. Hely: Önkormányzat Díszterme Részt vevők: Óvodák, iskolák vezetői, 5 konzorciumi partner minden pedagógusa, tantestületünk minden tagja. Prezentáció bemutatatása a Móra Ferenc ÁMK felzárkóztató programjáról. Tájékoztató kiadvány összeállítása a HEFOP pályázat helyi IPR -ről Tanév eleji értekezlet: augusztus 29. Előadó: - Udvariné Radics Katalin igazgatóhelyettes Téma: - Kompetenciamérés előkészületek az Országos felmérésre évfolyam matematikai, logikai képességek, szövegértés Téma:- A tanítás tanulása Előadó:- Bányai Ágnes Kertészné Szőke Katalin Boros Andrea Oláh Zoltánné Havi értekezlet: szeptember 28. Előadó: - Csányi Józsefné téma: 1-2. o. napló vezetése, különös tekintettel a 2. osztályban bevezetendő szöveges értékelésre Havi értekezlet: október 24. Előadó: - Kis Irén igazgató téma:- Kompetenciamérés előkészületek az Országos felmérésre évfolyamon - olvasás, szövegértés

16 II./B kötet 16. oldal Havi értekezlet: november 28. Alsó tagozatosok team munkája: Téma:- A tesztekkel mérhető tudás a humán tárgyakban / Kárpáti Andrea, Molnár Edit és Csapó Benő / Előadó: Kis Irén igazgató Felső tagozatosok team munkája: Előadó: Udvariné Radics Katalin igazgatóhelyettes Téma:- Csapó Benő: A tudás minősége A gondolkodás műveleti képességeinek fejlesztése december 6. Alsó tagozatosok továbbképzése Szegeden: - A tanulás tanítása Előadó: Dr. Raácz Judit egyetemi docens - Kulcskompetenciák a vizuális kultúra tanításában Előadó: Kugler Erika módszertani tanár - Módszertani újítások az alsó tagozatos tanításban, különös tekintettel az informatika tantárgyra Előadó: Schlotter Judit tankönyvszerző - Készség és képességfejlesztő, új olvasókönyveink Előadó: Remeczné Komár Gabriella vezető szerkesztő Felső tagozatosok továbbképzése Szegeden: - A KID program módszertana az irodalmi ikerkönyvekben Előadó: Valaczka András tankönyvszerző -A tanulási képesség fejlesztése a magyarórákon Előadó: Dr. Raácz Judit egyetemi docens -Történelemtanulás atlasszal Előadó: Horváth Péter docens -Kalandozások a matematikában Előadó: Számadó László tanár A drámajáték nem színjátszás pedagógiai modell Előadó: Szűcs Katalin színikritikus december 8-9. Továbbképzés és részvétel a Vásárhelyi Pedagógiai Napokon. A kompetencia fejlesztés és mérés feladatai az iskolai nevelésben és oktatásban. Előadó: Dr. Környei László Commitment Pedagógiai Intézet Lásd. 2.sz.Mell. névszerinti részvétel az előadásokon, bemutató foglalkozásokon. December 12. Alsó tagozatosok team munkája: Beszédművelés fejlesztése, Olvasási képesség fejlesztése Felső tagozatosok team munkája: Matematikai eszköztudás,

17 II./B kötet 17. oldal Milyen eszközökkel, hogyan segíti a vezetés, a pedagógusok IKT kompetenciájának növelését? Intézményünknek kiemelt figyelmet kell fordítani a pedagógusaink IKT kompetenciájának fejlesztésére, - tekintettel arra néhányan a 2005.juniusában. leadott egyéni intézkedési terveiket kézzel írva adták le. A 21.század iskolájában ez már nehézséget jelent, hiszen az anyagot továbbítani, feldolgozni digitalizálni szükséges. Ok: Mind az információ áramlás felgyorsulása, mind az új technikák alkalmazása nem nélkülözheti ezeket. Pl válogatás feladatbankból, kísérletek bemutatása Mindentudás Egyeteme anyagából és lehetne a példákat hosszasan sorolni. Hogyan segítettük, mit tettünk konkrétan? B/ Melléklet (1) Beiskoláztunk önkéntes jelentkezés alapján 24 főt / ez tantestületünk: 80 %/ a Szántó Kovács János Iskola által szervezett képzésre, mely Fahre Hu pályázati pénzből történő finanszírozással teszi lehetővé: -az eszközhasználatot, -képzett szakember irányítását A. -lásd: részletesen A/ Melléklet (2) beiskolázás intézményi költségvetésből B. -lásd: részletesen B/ Melléklet Kiss András a HMV Megyei Jogú Város Önkormányzat Informatikai csoportvezetője C. ingyenes továbbképzés tartott 2 turnusban Szikáncson D. -Lendvai Mihályné gazdasági ügyintéző E. -Asztalosné Kisalbert Mária iskolatitkár, Lencse Imre gondnok, profitáltak ezen képzésből. (3) folyamatos önképzéssel fejlesztik tudásukat azok a kollégák, kik korábban képzésen vettek részt. Név Továbbtanulás 100 % 80 % 20 % Költségvetésből, más forrásból 2003/2004 Kis Irén Kossuth Zsuzsanna Isk Költségvetésből ECDL 7 modul 2004/2005 Dr.Csányi Józsefné ECDL START Kossuth Zsuzsanna Isk Sulinet pályátazi pénzből 2004/2005 Udvariné Radics ECDL START Kossuth Zsuzsanna Isk Költségvetésből Katalin 2005/2006 Dr. Csillaghné Szabados Magdolna I.M. Informatikai Magániskola ECDL START 4 modul Költségvetésből

18 II./B kötet 18. oldal A/ Melléklet Név Továbbképzés Fahre Hu pályázati pénzből 1. Kozma Andrea Informatikai képzés Szövegszerkesztés SzántóKovács János Iskola szervezésében 2. Fodor Gyuláné Informatikai képzés Szövegszerkesztés Előadó, gyak.vezető: Bakos Piroska 3. Rúzs Molnár Ferencné Informatikai képzés Szövegszerkesztés Huszár Beatrix Informatikai képzés Szövegszerkesztés 5. Mészárosné Vári Ilona Informatikai képzés Szövegszerkesztés 6. Dobsáné Csáki Mónika Informatikai képzés Szövegszerkesztés 7. Dr. Csillaghné Szabados Magdolna Informatikai képzés Szövegszerkesztés 8. Nemes Lajosné Informatikai képzés Szövegszerkesztés 9. Boros Krisztina Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 10. Mucsiné Ötvös Anikó Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 11. Arany Anita Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 12. Csarmaz Márta Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 13. Kardosné Nagy Mariann Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 14. Bereczkiné Palócz Ibolya Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 15. Boros Andrea Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 16. Kertészné Szőke Katalin Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 17. Papp Béla Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 18. Papp Imre Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 19. Lendvai Mihályné Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 20 Dobóvári Katalin Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 21. Bányai Ágnes Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 22. Molnár Károly Informatikai képzés Operációs r,internethasználat 23. Dr.Csányi Józsefné Informatikai képzés Táblázatkezelés 24. Udvariné Radics Katalin Informatikai képzés Táblázatkezelés 25. Oláh Zoltánné Informatikai képzés Táblázatkezelés

19 II./B kötet 19. oldal További feladataink: -Kompetenciafejlesztésben élenjárók munkájának elismerése, -Gyenge szinten dolgozó pedagógusok kiszűrése, -Hatékonyságot növelő módszerek alkalmazási feltételek biztosítása; / hospitálás, továbbképzés, anyagi háttér, eszközök biztosítása / -Klíma javítása a nevelőtestületen belül, -Felkészülés esetleges intézmény összevonásra ( gyereklétszám csökkenése, osztályösszevonások, pedagógus létszámigény ) -Szülői házzal még szorosabb kapcsolat kialakítása, -Fontos kulcskompetenciák alaposabb megismerése, tudatos fejlesztése, -Tevékenykedtető módszerek gyakoribb alkalmazása, -Szaktanárok egyéni óratervei legyenek egyénre szabottabbak, elmélyültebbek! / a három tagiskolában történő oktatás miatt nem minden pedagógus végzi kellő személyes törődéssel munkáját / -Szakmai megújulást, folyamatos önképzés váljon belső igénnyé! Kis Irén sk. intézményvezető

20 II./B kötet 20. oldal Tárgy: Beszámoló a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Móra Ferenc Külterületi Általános Művelődési Központ kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek:., a teljesítés határideje:. Hódmezővásárhely, január 19. Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár

21 II./B kötet 21. oldal Iktatószám: /2006. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Beszámoló a Szántó Kovács János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Az anyagot készítette: Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Bagi Lászlóné igazgató

22 II./B kötet 22. oldal Iktatószám: /2006. Tárgy: Beszámoló a Szántó Kovács János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 675/2005 (11.10.) Kgy. számú határozata értelmében a Szántó Kovács János Általános Iskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, január 19. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester

23 II./B kötet 23. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 675/2005.(11.10.) Kgy.h. számú határozata értelmében a Szántó Kovács János Általános Iskola a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos intézkedési tervét az alábbiakkal egészíti ki: 1. A következő mérésnél az adatlapok visszajuttatását az iskolának jobban figyelemmel kell kísérnie A feladatlapokat és a kitöltött adatlapokat futárszolgálat vette át iskolánkban, pótlólag sem érkezett jelzés hiányzó adatokról. Feladat, hogy a kompetenciamérés lebonyolításáért felelős kolléga maradéktalanul dokumentálja a méréssel kapcsolatos összes mozzanatot, az adatlapokról készüljön másolat. Felelős: Bagi Lászlóné ig. és Rostáné Baráth Edit ig.h. Határidő: folyamatos 2. Az iskola minden tanulójára kivetítve el kell készíteni a évi kompetenciamérés elemzését. 3. Tantestületi szinten meg kell vizsgálni a statisztikai mutatókat, a tanulók feladatmegoldásának szintjeit. Az elemzést minden tanulóra vonatkoztatva elkészítettük, az adatokat bevittük a kompetenciamérést feladatonként feldolgozó informatikai rendszerbe (OM CD), mely lehetővé tette, hogy feladatonként és összesítve összehasonlító elemzéseket tegyünk az országos átlaghoz viszonyítva. A gyermekek teljesítményét feladatonként, feladattípusonként a nevelőtestület tantestületi szinten értékelte, célokat tűzött ki és feladatokat határozott meg. Fontos elem, hogy a mérésekben válogatás nélkül vettek részt tanulóink, vagyis nem emeltük ki a mérési folyamatból a tanulási zavarokkal küzdő tanulóinkat sem. Intézményünk 9. éve alapító okiratában is rögzítve végzi a tanulási-, magatartási-, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók nevelését-oktatását. A feladat az intézmény beiskolázási körzetének jellemzőiből is adódik: városi szinten is kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű (70 %) illetve a halmozottan hátrányos helyzetű (szülei maximum alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek: 38 %), köztük cigány tanulók (kb %) aránya. A városi beiskolázási körzettel működő kis létszámú, fejlesztő osztályokban de gyakran a párhuzamos osztályokban is gyakori az ép intellektus határövezetében található mentális képességekkel bíró tanuló, akik a helyi Nevelési Tanácsadó illetve a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján tanulnak iskolánkban. Sajnos egyre több a magatartási- és emocionális zavarral küzdő gyermek, akiknek teljesítményére szintén rányomja bélyegét súlyos problémája. Magas a gyakran kevert tanulási zavarral küzdő, illetve több tünet együttest felsorakoztató esetek száma. A gyermekek fejlesztését fejlesztő pedagógus, szükség esetén logopédus segíti. Jelenleg összlétszámunk 214 fő, ebből 39 tanulónk sajátos nevelési igényű (ép intellektusú, de tanulási, beilleszkedési zavar jellemzi), további 41 tanuló a Szakértői Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján tanulási nehezítettséggel, részképesség-zavarral küzd.

24 II./B kötet 24. oldal A jelenlegi 8. osztály (a 2004-es mérés 6. osztályosai) közül 1 fő sajátos nevelési igényű, és további 9 fő a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján tanulási nehezítettséggel, zavarral fejlesztésre szorul (összlétszám 33 fő). A tanulók sikeres integrációjához elengedhetetlen a folyamatos egyéni fejlesztési irányokat követő, az adott problémát figyelembe vevő differenciált tanórai és tanórán kívüli fejlesztés, a gyógypedagógiai módszerek alkalmazása, módszertani megújulás. ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS, SZÖVEGÉRTÉS Készítette: Vicsainé Kabók Ibolya A tanulók évfolyamonként és feladatonként összesített eredménye: 6. évfolyam Feladat Feladat típus Saját Saját Iparművészeti Múzeum Rengeteg nagy kincs Zátonyra futott nézetek sorsz. összes beadott 1. I, F D K, N É, N 1 sz I, N É, N K, F E I, F I, F K, F 1 sz I, N K, N É, N I, F M É, F É, F J, N É, N É, N I, N E I, F Minden jó, ha vége jó 21. K, F I, N Minden jó, ha 23. I, F vége jó 24. K, F K, N 2 sz x3 néha 65 Receptek bulira 26. É, N É, F D I, F K, N K, N I, F D I, F K, F É, F Országos átlag

25 II./B kötet 25. oldal Afrika is feldarabolódik A csoda patika Szibériai husky Versmondó és színjátszó tanfolyam Teknőcök Bizonyítvány 35. I, N K, N É, F M K, F 2 sz I, F É, F K, F K, N É, N 4 sz I, F E I, F K, F K, F É, N É, N 3 sz K, N K, N I, F M 3 sz I, F I, F K, N É, N K, N D I, F I, F I, N K, N 4 sz osztály Feladat Feladat típus Saját Saját Országos átlag sorszám összes beadott 1. I, N M I, N K, N I, N 1 sz K, N I, N 3 sz É, N É, F I, F E 1 sz É, N 4 sz K, F I, F I, F É, N É, N I, F D K, N Munka- 18. K, N

26 II./B kötet 26. oldal nélküliek Fjordítva Ösztöndíj Harry Potter Triatlon Robi, Miki és Szilárd Zseni vagy bolond Budapest 19. K, F I, F É, N É, N I, F E K, N I, F I, N K, N É, N I, N D I, F É, N É, F 2 sz É, N 4 sz É, N M I, F K, F K, N É, N É, N D K, N É, N K, F I, F K, N É, N I, F E 2 sz I, F É, F K, F K, N É, N É, N K, F M K, F 3 sz I, F I, F I, f I, F É, N K, N D K, N K, N I, N Jelmagyarázat: I = információ visszakeresés

27 II./B kötet 27. oldal K = kapcsolatok, következtetések É = értelmezés F = feleletválasztás N = nyílt végű D = dokumentum E = elbeszélő M = magyarázó típusú szöveg Értékelés: 6. osztály: A szövegtípusok közül az elbeszélő jellegű szövegek bizonyultak a legnehezebbnek, melyek többségben személyes hangvételűek, emberi kapcsolatok, cselekedeteket formálnak meg. Az eredmény azt mutatja, hogy nagy szükség van a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésére is. A nehézségi sorrendben a második helyen a magyarázó szövegek állnak. A tankönyvek szövegeinek többsége is ebbe a típusba tartozik, mégis okozott problémák ezek helyes értelmezése. A tanulók nem szívesen tanulnak tankönyvből, esetenként el is vesznek a benne levő ismerethalmazban, ezért szükséges, hogy megtanítsuk őket a lényegkiemelésre, az információkban való eligazodásra, tehát meg kell tanítani őket tanulni (tanulásmódszertan, megfelelő tankönyvválasztás). Meglepő, hogy a legkevesebb lemaradás az országos átlaghoz képest a dokumentum típusú szövegeknél mutatkozott (inkább gyakorlatiasak, mint elvont gondolkodásúak). Természetesen ezt az eredményt a feladat típusa is befolyásolta. Az országos átlaghoz képest a legnagyobb lemaradást az értelmező, s ezt követően az információvisszakereső(!) feladatok okozták, az előző kettőhöz képest kevesebb eltérést mutatnak a kapcsolatos-következtető feladattípusok. A nyílt végű feladatoknál a 6-osok eredménye jobb, mint a feleletválasztásoknál. Az információ visszakeresése feltételezi a szöveg azonnali és automatikus megértését, az értelmezés pedig túlmegy a szöveg szó szerinti értelmezésén, támaszkodik a tanulók háttértudására, integrálja és értelmezi a szöveg információit, gondolatait. Ezek az elvárások bizonyos fokig magyarázzák a tanulók eredményeit: hiányos háttértudás, elvont gondolkodás hiánya. A jobb eredményhez szükséges a tanulók személyes kompetenciájának javítása, az ismeretszerzés helyes módjának elsajátíttatása, s az ehhez szükséges motiváció erősítése, az olvasás sebességének és pontosságának javítása, a koncentrációs készség, az analitikus, következtető, logikus gondolkodás és a beszédkészség, illetve önálló véleményalkotó készség fejlesztése. 8. osztályban a dokumentum típusú szövegek bizonyultak a legnehezebbnek, ezt követték az elbeszélő, majd a magyarázó szövegek. Az országos átlaghoz képest a legnagyobb lemaradást a nyílt végű feladatok okozták, kevesebbet a feleletválasztások. Saját eredményhez viszonyítva a legnehezebben a következtető-kapcsolatos feladatok mentek, illetve második helyen itt is az információ-visszakereső feladatok állnak. Az országos átlaghoz képest az előző kettőnél valamivel kevesebb lemaradást mutatnak az értelmezési feladatok. Itt is hangsúlyozódik, hogy szükséges az értő olvasás sebességének javítása, a logikai gondolkodás fejlesztése, a figyelem javítása és erősebb motiváció magához a tanuláshoz. A fejlesztési terv (lsd. Iskolai intézkedési terv) első lépései megtörténtek, beépültek az egyes tantárgyak éves tanmenetébe, s elkezdtük tanulóink eddiginél tudatosabb fejlesztését. A központi (beadott feladatlapok) felmérés és értékelés alapján a tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása: 6.o. 8. o. 1. szint alatt 20 % 30 % 1. szint 60 % 50 % 2. szint 10 % 20 % 3. szint 10 % --

28 II./B kötet 28. oldal Célunk, hogy tanulóink magasabb képességszintre jussanak el, s a szint alatti teljesítmény megszűnjön azoknál a tanulóknál, akik nem küzdenek tanulási zavarokkal. 6. osztályos tanulóink 20 %-a, 8-osaink 30 %-a teljesített az 1. képességszint alatt. Ezek a gyerekek nem képesek a szövegben lévő információ azonosítására, ill. a téma megjelölésére sem, vagyis nem tudják, mit olvasnak. Ezeknek a tanulóknak egy része nehezen olvas (silabizálva, szaggatottan, több dislexiás van közöttük), a szavakat félreolvassák, vagy nagyon lassúak. Görcsösen koncentrálnak az olvasásra, így sokszor azt sem veszik észre, ha értelmetlenné válik egy-egy szó. Más részük gördülékenyen olvas, de a jelentésre már nem tud figyelni. Háttértudásuk szegényes. Egyik fő feladatunk, hogy ezek a gyerekek eljussanak az 2. képességszintre sok-sok fejlesztő feladattal és gyakorlattal: koncentrációs gyakorlatok a figyelem fejlesztésére lés megosztására (drámapedagógia, tanulásmódszertan) az olvasás (hangos és néma, egyéni és közös) mindennapos gyakoroltatása az olvasási sebesség növelése fejlesztő gyakorlatokkal és olvastatással az olvasott szöveg témájának megjelölése naponta rövid szöveg néma vagy hangos olvasása, s 1-2 i nformáció-visszakereső, vagy értelmező feladat szöveghez kapcsolása (a szövegben jelenlevő, ill. feltűnően jelen nem levő információra vonatkozó kérdések) Tanulóink zöme az 1. képességszintbe sorolható be. Ezek a tanulók képesek egy vagy több egymástól független, a szövegben szembetűnően jelenlevő információ azonosítására adott szempont szerint, ill. a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére. Ismert téma esetében képesek a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására. Megfelelő háttértudással képesek a szöveg egy jellemzőjének értékelésére, pl. egyetlen szempont figyelembe vételével egyszerű következtetése levonására. Célunk, hogy ezek a tanulók eljussanak a 2. képességszintre, s képesek legyenek egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, ill. egyszerűbb következtetések levonására, a szöveg legfőbb gondolatának a felismerésére, s egy jellemzőjének értékelésére. Ennek érdekében a gyerekekkel főképpen a következő olvasási műveleteket végeztetjük: Készségfejlesztő gyakorlatok Az általános szövegértés fejlesztése (miről szól a szöveg, mi a témája, fő gondolata, címmagyarázat, címadás stb.) Több mondatban vagy bekezdésben elhelyezkedő információ visszakeresése, több közül a megfelelő kiválasztása, specifikus gondolatok definíciók, kulcsmondat visszakeresése Következtetések levonása, összehasonlítása, bizonyítékok felismerése, felsorolása, valamely tett okára, céljára vonatkozó következtetések levonása, következményeinek, hatásainak vizsgálata (érvek, ellenérvek) A 2. képességszinten (10 és 20 %) a tanuló átlátja a szövegben szembetűnő hasonló információkat, képes egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására, ill. alacsonyabb szintű következtetések levonására. Felismeri a szöveg legfőbb gondolatát, és tudja értelmezni a szöveg egy meghatározott részét. Háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére, önálló véleményalkotásra. A 3. képességszint eléréséhez szükséges: Készségfejlesztő feladatok, gyakorlatok (koncentráció, logikus gondolkodás, ok-okozati összefüggések felismerése, lényeglátás, elvont és gyakorlati gondolkodás)

29 II./B kötet 29. oldal A szöveg, szövegrész értelmezése, tömörítése, értékelése, reprodukálása Véleményalkotás A 3. képességszintet 6. osztályos tanulóink 10 %-a érte el. Ők képesek az információk közötti kapcsolat megtalálására több szempont figyelembevételével, a kért információ azonosítására, ill. annak kikövetkeztetésére, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz. Képes összefüggés felismerésére és megértésére, következtetéseket tud levonni, a szövegrészeket egységbe tudja rendezni. Képes egy szó, mondat, a szöveg egészének vagy részleteinek értelmezésére, a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére. Véleményt tud formálni saját tapasztalatai, gondolatai alapján. Feladataink a magasabb (4) képességszintbe lépéshez: Készségfejlesztő feladatok, gyakorlatok, Az elvont és logikai gondolkodás fejlesztése, a szöveg logikai megértése Az olvasott szöveg teljesebb és átfogóbb értelmezése, a szövegbe mélyen beágyazott, ill. több kritériumnak megfelelő információk azonosítása, elrendezése Bonyolult összefüggések feltárása, következtetések levonása, értelmezése Véleményformálás, s annak indoklása, kritikai elemzés, a szöveggel kapcsolatos hipotézisek felállítása Két- vagy többértelmű szövegrészek értelmezése A szöveg információinak értelmezése a való élet viszonylatában. A kompetenciák és készségek fejlesztése nem kizárólagosan a magyar és matematika szakos, ill. a könyvtáros tanár feladata. Minden tantárgy magában hordozza a fejlesztés lehetőségét tananyaghoz kapcsolódóan is. A készségfejlesztő gyakorlatokat és olvasási műveleteket minden szaktanár a maga területén végzi, melyhez egyéni fejlesztési tervet készít. Az olvasási műveleteket különböző elbeszélő, magyarázó és dokumentumtípusú szövegeken gyakoroltatja: forrásmunkák, útleírások, naplók, életrajzok, találmányok, technikai vívmányok leírása, újságcikkek (kutatási, régészeti eredmények, kísérletek leírása, magyarázata stb.) tájékoztatók, használati utasítások, ábrák, térképek, grafikonok, diagramok, táblázatok, nyitva tartási tájékoztatók, menetrendek, törvények és szabályok értelmezése, alkalmazása a való életben, modellek elkészítésének leírása, receptek stb- Felsős tanulóink körében tanulás-diagnosztikai vizsgálatokat végeztünk, melynek célja a tanulók képességeinek felmérése és a tanulási nehézségek okainak felderítése volt. Erre többféle módszert és feladattípust használtunk, melyekhez Oroszlány Péter javasolt módszereit vettük alapul: Fogalmazás Tanulási módszerem címmel teszt (Tanulási attitűdök, szokások) és beszélgetés, Koncentrációs képesség és monotónia-tűrés teszt Megfigyelőképesség mérése Hangos olvasás és olvasási sebesség Emlékezeti teljesítőképesség Beszéd- és kommunikációs készség Szövegértés, néma olvasás, lényegkiemelés, vázlatkészítés A kapott helyzetkép alapján a legelsőként hangsúlyosabban fejlesztendő területek a következők: 1. A tanuláshoz való viszony formálása, helyes tanulási szokások kialakítása 2. Az olvasás minőségének és sebességének javítása, a szövegértés fejlesztése 3. A tanulók koncentrációs készségének és képességének fejlesztése (fegyelem, figyelem, a figyelem megosztása, precizitás, türelem) 4. A szókincs gazdagítása, a beszéd- és kifejezőkészség javítása