KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP. (ÁHT egyedi azonosító: )

Átírás

1

2 II/ 1. számú melléklet KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP (ÁHT egyedi azonosító: ) Alap felett rendelkező megnevezése: kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Alapkezelő megnevezése: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Alap fejezet száma: LXIX A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköréről szóló 103/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet értelmében a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációval kapcsolatos feladatok ellátása a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszterhez (továbbiakban miniszter) került. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS 1. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény (Atv) létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (Alap). Rendeltetése, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. 2. Az Alap feletti rendelkezési jogot a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter (miniszter) gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért. Az miniszter rendelkezési jogait az Atv 10. (3) bekezdésben meghatározott feladatkörben a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervre, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalra (NKTH) ruházza át. Az NKTH javaslatot tesz a miniszternek az Alappal kapcsolatos, valamint egyéb, a kutatásfejlesztés és a technológiai innováció állami támogatására vonatkozó jogszabályok tartalmára; elkészíti és jóváhagyásra az e törvény 11. -ával létrehozott Tanács elé terjeszti az Alap felhasználási tervét, valamint a pályázati stratégiát; meghatározza az Alapból nyújtott támogatások felhasználása ellenőrzésének, az Alap követelései behajtásának, a pénzügyi garanciák érvényesítésének módját; dönt az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról; ellátja az Alap felhasználásával kapcsolatos államháztartási információs feladatokat; elkészíti az Alap felhasználásáról szóló éves beszámolót; 1

3 külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozataláról; ellátja az Alap pénzeszközei felhasználásának szakmai értékelésével kapcsolatos feladatokat. 4. Az Alap kezelésének, működtetésének és felhasználásának részletes szabályait a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáráról szóló 133/2004. (IV.29) Korm. rendelet és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap gazdálkodásának szabályairól szóló 11/2008 (II.25.) GKM utasítás határozza meg. 5. Alapkezelőként évben két költségvetési szerv, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és kutatáshasznosítási Iroda (KPI) és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) járt el. Az alapító döntése értelmében a KPI január 31-i hatállyal megszűnt feladatait jogutódként az NKTH vette át. A pályázati programok lebonyolításába az NKTH akkreditált közreműködő szervezeteket vont be. A közreműködő szervezetek a 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat láthatják el, amely feladatok átadásáról a Hivatal és a közreműködő szervezet szerződésben állapodik meg. A közreműködő szervezet az NKTH nevében jár el, a szerződésben foglalt feladatait nem adhatja át. A Kormány az Alap pályázatainak kezelésében közreműködő szervezetként az alábbi szervezeteket jelölte ki: a) MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt b) Tudományos és Technológiai.Alapítvány c) Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Iroda d) Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht e) Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht f) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht g) Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht h) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht i) Pro-Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Ügynökség Kht j) Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht Az alap évi felhasználásának fő céljai Az Alap felhasználásának átfogó stratégiai céljai: tudományos és technológiai ismeretek fejlesztésének támogatása, a globális piacon versenyképes termékek és szolgáltatások kifejlesztésének segítése magyar innovatív vállalkozásokban, valamint a nemzetközi együttműködések erősítése. Az Alap programjaiban továbbra is kiemelt prioritást kap a vállalkozások K+F tevékenységének támogatása. 1. jogcím: A hazai innováció támogatása évi stratégiai célok: A globális piacon versenyképes termékek és szolgáltatások kifejlesztése érdekében erősíteni a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek, valamint a vállalati szféra együttműködését, a tudás- és technológiatranszfert. A régiók innovációs stratégiájával összhangban fejleszteni a régiók innovációs képességét és kapacitásait, ösztönözzük a regionális innovációt. 2

4 Fejleszteni a K+F és innováció emberi erőforrásit, és erősíteni a K+F és innovációs tevékenység társadalmi elfogadottságát. Stratégiai célok elérése érdekében finanszírozott támogatási programok: A költségvetési cím keretén belül valósultak meg a nagyobb léptékű, átfogó, stratégiai jellegű, a hatékonyság kritikus tömegét elérő, multidiszciplináris projekteket támogató, az együttműködését segítő programokat. A címből nyújtott támogatások finanszírozták a magyar gazdaság számára ígéretes területeken koncentrált erőforrásokat biztosító kutatói kapacitások létrehozását, hatékony K+F-hez szükséges kritikus tömeg elérését, a magyar technológiai platformok kialakítását. A címből nyújtott támogatások lehetővé tették a vállalati hasznosítás-orientált K+F tevékenységek, piacképes termékek és szolgáltatások létrehozásának, piaci bevezetésének, beszállítói hálózatok megerősödésének, innovatív ötletek egyéni megvalósításának, vállalkozói inkubátorok létrehozásának ösztönzését, finanszírozását. A cím forrásul szolgált az oktatás, a K+F, a tudás- és technológia-transzfer stratégiai célú integrációját és az új technológiai tudást létrehozó kutatást megvalósító intézményhálózat létrehozásának.. Ösztönözte a kooperációs kutatóközpontoknak az egyetemekről való leválását, önállósodását. A kutatási infrastruktúra és új informatikai szolgáltatások elérésének támogatásával erősítette az innovációs és kutatási partnerséget. Az Alap a regionális innováció K+F igényeinek kiszolgálása érdekében támogatta a szakmai kiválóságra alapozott regionális tudásközpontok kialakítását, amelyek elősegítik a régióban az adott szakmai kultúrára alapozott vállalkozások létrehozását, megerősödését. A regionális innovációt támogató programoknál általános szempont a régiók specifikus fejlesztési igényeinek figyelembevétele, ezért e programok kialakításában kiemelt szerepet kaptak a regionális fejlesztési tanácsok. A régiókban elérhető innovációs szolgáltatások fejlesztése erősítette a kis és középvállalatok versenyképességét. Továbbra is jelentős szerepet kapott a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kutatói mobilitás ösztönzése. Az Alapból nyújtott támogatások elősegítették vállalati K+F és innovációs tevékenységet a kutatók alkalmazásának és kutatási infrastruktúra bérlésének támogatásával, ösztönözték a külföldön sikereket elért fiatal kutatók hazatérését, hazai kutatási feltételeinek a javítását, az új innovatív munkahelyek létesítését fiatal kutatók számára. A támogatások elősegítették a kutatók folyamatos képzését és a tudományos utánpótlás nevelését, a tudományos diákköri munkát, a kutatói team-munkát, a doktoranduszok és posztdoktorok alkalmazását, külföldi tapasztalatszerzésüket és kooperációjukat. Az Alap forrást biztosított szakmai előadások tartásához, nemzetközi konferenciákon való részvételhez, hazai konferenciák szervezéséhez, ösztönözte a kutatási eredmények társadalmi megismertetését, a társadalom, ezen belül kiemelten a fiatalok kreativitásának, az új megoldások és a kutatások iránti fogékonyságának fejlesztését évi pályázati kiírások Nemzeti Technológiai Program A korábbi Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) és a Jedlik Ányos Program (JÁP) folytatásaként a Nemzeti Technológiai Program a gazdaság versenyképességének növelését és a fejlődés fenntarthatóságát kívánja elősegíteni korszerű technológiák területén 3

5 végzett középtávú, felhasználás-orientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel. A támogatás célja az innováció ösztönzése a magyar K+F stratégiai szempontok figyelembevételével. Alprogramok: Élettudományok (A1); Versenyképes ipar (A2); Versenyképes agrárium (A3); Élhető, fenntartható környezet (A4). Dedikált tématerületek: Nanomedicina (D1) Megújuló energiák (D2) Infokommunikációs eszközökkel támogatott életvitel (AAL) (D3) Biztonságos közlekedés (D4) Védelmi és biztonsági kutatások (D5) Nemzeti Technológiai Platformok (NTP_08) A Nemzeti Technológiai Platformok támogatása c. pályázat célja a Platformok létrehozásának és megerősítésének támogatása a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó, illetve perspektivikus területeken. K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása - 5LET 2008 A pályázat célja az egyéni feltalálók innovációinak felkarolása, a kutatás-fejlesztési eredmények és az innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának, piaci termékké fejlesztésének elősegítése, a szellemi tulajdon hasznosítására létrejövő cégek alapításának ösztönzése. A magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatása (IPARJOG_08) A támogatás célja a magyar gazdaság innovációs folyamatának elősegítése, a versenyképesség növelése, az export bővítése a magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának előmozdításával. Regionális programok Baross Gábor Programok A program célja a régiók innovációs képességeinek és kapacitásainak erősítése, a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése és együttműködési struktúráik kialakítása, fejlesztése. A Baross Gábor programok esetében minden régió saját támogatási programot alakított ki. A pályázók a székhelyük szerinti régió által meghirdetett támogatási programban vehettek részt. INNOCSEKK PLUSZ program A támogatás célja a kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innovációs szolgáltatások keresleti oldalának ösztönzése, kiemelten a tudásközpontok és a kisvállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása. NKTH-OTKA közös pályázati felhívás Az NKTH-OTKA által közösen között meghirdetésre kerülő pályázat célja az alapkutatáson belül elsősorban olyan célzott alapkutatási projektek megvalósításának támogatása, amelyek gazdasági vagy társadalmi haszon elérésére alkalmas célkitűzéseket fogalmaznak meg és eredményei várhatóan megalapozzák a felhasználás orientált kutatás- 4

6 fejlesztést, innovációt, a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldását. Az Innovációs társadalmasítása (INNOTARS_08) Az társadalomtudományok széles spektrumát lefedő pályázati kiírás célja a tudományos kutatás és technológiai innováció szakpolitikai megalapozása a jelenkor gazdasági, társadalmi kihívásaira megoldást nyújtó projektjavaslatok támogatása Mecenatúra pályázat A pályázat az alábbi területek ösztönzésére került kiírásra: kutatók-fejlesztők nemzetközi tapasztalatcseréje innovációs tevékenységgel, beleértve a kutatás-fejlesztést, közvetlenül összefüggő konferenciák szervezése, szakkiállítások rendezése, kiadványok készítése az innováció fontosságának tudatosítása a társadalomban, a tudományos és technikai ismeretek, a kutatás-fejlesztési eredmények terjesztése innováció-ösztönzési célú díjak nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvétel műszaki és természettudományi területen a kutatói utánpótlás nevelés A pályázat évben került kiírásra, a pályaművek fogadása december 31-ig folyamatos. Regionális Innovációs Ügynökségek támogatása A pályázat célja a Nemzeti Innovációs Rendszer megerősítése, a RIÜ-k felkészítése és felfejlesztése a regionális innováció hatékony menedzselésére, a Közép-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régiókban. Cybergeneráció A pályázat a jövő lehetséges kutatói a 7-12., illetve 13. osztályos általános, illetve középfokú tanulmányokat folytató tanulók előremutató és innovatív ötleteit támogatja az informatika és a világháló alkalmazásának területén. 2. jogcím: A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása évi stratégiai célok: A stratégia a technológia-átadáson, nemzetközi tudományos együttműködésen, a közös kutatás-fejlesztésen, és más kooperációs kapcsolatokon keresztül létrejött tudás és technológia hazai gazdaságban történő hasznosítását célozta. Stratégiai célok elérése érdekében indított támogatási programok: Az Alap 2. címe támogatta nemzetközi színvonalú kutatólaboratóriumok létrehozását és magyarországi kutatóhelyek áttörési lehetőségeket hordozó nagyprojektjeit, amelyeket nemzetközi együttműködés keretében valósítanak meg. A program új területek bevonásával tovább erősítette közös kutatócsoportok kialakulását, fejlesztette a magyarországi K+F infrastruktúrát, elősegítette a piacorientált K+F menedzsment-kultúra bevezetését, továbbá vállalati K+F nagyprojektek támogatása révén ösztönözte külföldi high-tech vállalatok, 5

7 illetve ezek K+F részlegeinek magyarországi letelepedését. A címből nyújtott támogatások segítették a kétoldalú kormányközi egyezmények alapján folyó nemzetközi K+F projektek megvalósítását, valamint a nemzetközi K+F együttműködési hálózatokban való részvételt, támogatták magyar vállalkozások, kutatóhelyek és kutatók bekapcsolódását az Európai Kutatási Térség kialakításába, az Európai Technológiai Platformok munkájába, az ezek keretében induló nemzetközi programokba és az EU K+F Keretprogramjaiba. Konzorciumépítő pályázat az EU 7. kutatási keretprogramban való részvétel elősegítésére (EUKONZ_07) A pályázat célja: a magyar résztvevők minél erőteljesebb bekapcsolódásának elősegítése az Európai Unió 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába, a magyar pályázók ösztönzése a keretprogram-projektek koordinációjának vállalására, valamint annak elősegítése, hogy a magyar pályázók projekt-partnerként minél nagyobb részesedést érjenek el a keretprogram-projektek költségvetéséből. (A pályázat évben került meghirdetésre év december 31-ig tartó folyamatos beadással.) BONUS-HU Program A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfinanszírozású kutatóintézetek és nonprofit szervezetek, valamint kis- és középvállalkozások részére kiegészítő támogatást nyújtson az EU FP7 keretprogram költségvetéséből támogatott kutatás- fejlesztési projektek költségvetéséhez. A program keretén belül csak olyan költségek számolhatók el, melyek nem kerülnek elszámolásra az Európai Bizottság felé, és amelyek a kutatás- fejlesztési vagy demonstrációs tevékenységek végrehajtásához kapcsolódnak. A CORNET programban való magyar részvétel támogatása (CORNET-6_08) A támogatás célja a vállalkozásokat tömörítő és érdekeiket képviselő hazai szakmai szervezetek kutatási megbízásain alapuló ún. kollektív kutatás támogatása, amelynek keretében a vállalkozások kutatás-fejlesztési igényeinek megfelelően a szakmai szervezetek kutatóhelyeket bíznak meg K+F feladatokkal. A CORNET ERA-NET program keretében megvalósuló nemzetközi projekteknek legalább három, valamely CORNET-tagországban bejegyzett szakmai szervezet nemzetközi együttműködésében kell megvalósulniuk. Az Eureka programban való magyar részvétel támogatása EUREKA_HU_08 A pályázat célja a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködését elősegítő EUREKA programban való magyar részvétel támogatása, illetve ezen keresztül a magyar vállalatok piacképességének növelése; a magyar szerepvállalás erősítése az Európai Kutatási Térségben; a kutatói és vállalkozói szféra K+F együttműködésének támogatása innovatív piac-közeli projektek támogatásával; valamint az európai K+F projektekben való részvétel hazai hasznosulásának erősítése. EUROSTARS pályázat A támogatás célja a kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozások aktív részvételével, nemzetközi együttműködésben megvalósuló piacorientált kutatásfejlesztési projekteket támogató EUROSTARS programban való magyar részvétel ösztönzése, a EUROSTARSprojektek magyar tagjainak támogatásán keresztül. (A EUROSTARS pályázatok benyújtása november 30-ig folyamatos.) Pályázat EU K+F Kapcsolati Iroda brüsszeli kialakítására és működtetésére A pályázat célja K+ F és technológiai innovációt erősítő szolgáltatások erősítése brüsszeli kapcsolati iroda keretében, mely hozzájárul az Európai Unió kutatási programjaiban való 6

8 aktív és sikeres hazai részvétel elősegítéséhez, tanácsadási és képzési szolgáltatások nyújtásán keresztül. A pályázat egy brüsszeli székhelyű EU K+F iroda kialakítását kívánja elősegíteni, amely releváns és naprakész információval, személyre szabott szolgáltatásokkal és kapcsolati tőkével látja el és támogatja a hazai kutatóközösséget Nemzetközi Bilaterális Együttműködések Támogatása A Magyar Köztársaság 34 országgal írt alá kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési kormányközi megállapodást, melyek végrehajtásáért szakmai részről az NKTH a felelős. A kétoldalú TéT együttműködés célja: a magyar alkalmazott tudomány eredményeinek támogatása a nemzetközi TéT együttműködés eszközrendszerével, különös tekintettel a: - magyar gazdaság innovatív ágazatai versenyképességének növekedésére, - a magyar tudományos élet nemzetközi pozícióinak erősítésére, - a fiatal kutatók nemzetközi TéT kapcsolatrendszerbe történő bevonására, - nemzetközi TéT kiválósági központokban/programokban való fokozott magyar jelenlét - biztosítására Az NKTH 2008-ban 11 relációban összesen 280 új mobilitási projektet indított, az összes megvalósuló bilaterális projektek száma meghaladta a 600-at. A nemzetközi TéT kapcsolatok súlypontja 2008-tól kezdve a mobilitás-támogatáson túlmenő, nagyobb léptékű K+F együttműködési projektek indítása felé tolódott ban az alábbi relációkban kerültek kiírásra Co-funding típusú pályázatok: NKTH Shenzen (Kínai Népköztársaság) - Kétoldalú TéT Pályázat A pályázat bilaterális K+F együttműködéseket támogat az infokommunikációs technológiák és alkalmazásaik, a környezetvédelem és vízgazdálkodás, a biotechnológia, az anyagtudományok és nanotechnológia, valamint az élettudományok területén. A program olyan kutatás-fejlesztési projektek megvalósítását támogatja, amelyek magyar és shenzeni vállalkozások, non-profit és költségvetési kutatóhelyek közti hatékony együttműködéssel valósulnak meg kutatási konzorcium keretében. NKTH A*STAR (Szingapúr) - Kétoldalú TéT Pályázat A pályázat a gyógyszertan, a nanotechnológia vagy az orvosbiológia témakörébe illeszkedő bilaterális projektjavaslatok felé nyitott. A program olyan kutatás-fejlesztési projektek megvalósítását támogatja, amelyek vállalkozások, non-profit és költségvetési kutatóhelyek egymás közti hatékony együttműködésével valósulnak meg, kutatási konzorcium keretében. 4. jogcím: Tudományos és technológiai attasék (TéT) munkájának támogatása A kitűzött cél, hogy a tudományos és technológiai (TéT) attasék a Magyar Köztársaság legfontosabb tudományos partner-országaiban a szakmai kapcsolatokat ápolják és elősegítsék. A TéT-attaséi rendszer a kormányzat kutatási és technológia-fejlesztési törekvéseivel összhangban a magyar tudományos közösség egészének érdekében működik. A hálózat működtetése a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és a Külügyminisztérium (KüM) közös feladata évben 11 állomáshelyen szolgált TéT-attasé: Berlin, Brüsszel EU, Helsinki, London, Párizs, Róma, Moszkva, Washington, Tel-Aviv, Tokió és Peking. A cím biztosította a hálózat működtetésével kapcsolatos költségeket. 7

9 5. jogcím A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer támogatása A Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: NKR) célja a közfinanszírozású támogatással, vagy az ilyen szerződés alapján megvalósuló kutatás-fejlesztési és technológia innovációs projektek (a továbbiakban: témák) nyilvántartása, ennek révén az átláthatóság növelése, a párhuzamos, illetve halmozott pénzügyi támogatások azonosítása, a tudományos és szakmai együttműködés megkönnyítése, valamint a hasznosítás elősegítése. Az NKR-t az oktatási miniszter hozta létre és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke felügyeli. Az NKR technikai feladatait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen belül működő Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár látja el, az elemzési feladatok elvégzése pedig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szervezetén belül történik. Ezen a címen történik az NKR működési és fejlesztési költségeinek biztosítása. 6. jogcím Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület munkájának támogatása Ez a cím tartalmazza a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület) működésének költségein túl a Titkárság feladatainak ellátásával kapcsolatos kiadásokat. A Testület, a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (a továbbiakban: TTPK) munkájának segítése érdekében döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testületként működik. A Testület szakmai elemzésekkel, tanulmányokkal kívánja alátámasztani szakmai munkáját. A TTPK és a Testület működésével kapcsolatos koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatokat a TTPK Titkárság látja el. 7. jogcím Alapkezelőnek átadott pénzeszköz Ez a cím tartalmazza az Alap kezelésének személyi és tárgyi feltételeivel így különösen működtetésével, felhasználásával, a pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásukkal, valamint ellenőrzéssel, monitoringgal és értékeléssel kapcsolatos költségek fedezetét. 8. jogcím Új fejlesztési tervekre való felkészülés, értékelés A magyar gazdaság versenyképességének és az Alap hatékony felhasználásának elősegítését célzó, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulását segítő tudomány, technológia és innovációpolitikai stratégiát megalapozó háttértanulmányok, szakértői elemzések elkészítését segíti ez a cím. A stratégia megalapozásának fontos eleme a támogatási programok tapasztalatainak visszacsatolása a tervezésre. Ezt szolgálja a programok közbülső és utólagos értékelése, "a közfinanszírozású támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programok értékelése rendszeréről és tartalmi követelményeiről szóló 198/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet előírásai szerint. 23. jogcím Európai Szén és Acélipari Kutatási Alap magyar hozzájárulása A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból fizetett hazai hozzájárulás összegét tartalmazza. Az alapban levő tőke hozadékából a szén kitermelés és acél gyártás területén kutatási projekteknek nyújtanak pénzügyi támogatást évi 50,0 millió EUR összértékben, amelyből hozzávetőlegesen 30% a szén-, 70% acélipar területére esik. Az Alapból magyar cégek, kutató intézetek, természetes személyek pályázhatnak. 8

10 Az Atv előírása szerint az Alapból pályázaton kívül nyújtott támogatások mértéke nem haladhatja meg az Alap kiadási előirányzatának 3%-át, évben 1702,8 millió Ft-ot. Alapból pályázaton kívül nyújtott támogatások évben összesen 970 millió Ft összegben teljesültek. Az Atv 8. (9) bekezdés szerinti célokra Alapból nyújtott támogatások mértéke meghaladta a tárgyévi költségvetési támogatás 8%-ának megfelelő mértéket. Ennek oka Magyarország Alapból finanszírozott nemzetközi jogszabályon alapuló ESZAK tagdíjfizetési kötelezettségének határidőben történő teljesítése volt. A évi tagdíj befizetése az Alap évi költségvetésébe került betervezésre, azonban a tagdíjfizetésre októberében előírt határidő teljesítése évi kifizetést tett szükségessé. RÉSZLETES INDOKLÁS A törvényi szabályozás értelmében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a évi költségvetési évben a Magyar Állam Kincstár által nyilvántartott, összevont címeket tartalmazó kincstári költségvetéssel rendelkezik. A évi költségvetési címrend alapján az Alapra vonatkozóan a költségvetés szerkezeti rendjének megfelelően, a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként tartalmazó elemi költségvetés készült. 1. előirányzatok alakulása Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között az alap felett rendelkező miniszter - amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja - előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az Alap előirányzatai között évben három alkalommal történt előirányzatátcsoportosítás az alábbiak szerint: 9

11 Címszám Előirányzat-módosítások Címnév Eredeti előirányzat ESZAK tagdíj Előirányzat módosítások Alapkezelésre átadott pénzeszköz ESZAK tagdíj ezer Ft Módosított előirányzat 1 Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása A tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása A Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer támogatása Tudomány- és Technológiapolitikai 6 Tanácsadó Testület munkájának támogatása Alapkezelőnek átadott pénzeszköz Új fejlesztési tervekre való felkészülés támogatása Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alap magyar hozzájárulása Kiadás összesen Innovációs járulék Költségvetési támogatás Visszterhes támogatások törlesztései Egyéb bevétel Bevétel összesen Bevételek alakulása ezer Ft Címszám Címnév Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés 19 Innovációs járulék Költségvetési támogatás Visszterhes támogatások törlesztései Egyéb bevétel Költségvetési bevétel összesen Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek Bevételek összesen Innovációs járulék A vállalkozók innovációs járulékfizetési kötelezettségének tényleges teljesítése alapján az Alapba összesen eft innovációs járulék folyt be. Ez az eredeti előirányzathoz képest eft többletet jelent. 10

12 A bevételi túlteljesülés fő oka a évi innovációs járulékelőleg évi elszámoláskor jelentkező, előre nem tervezhető többletbefizetés volt. Költségvetési támogatás A költségvetési támogatás az eredeti előirányzattal azonos mértékben realizálódott, évközi lehívása a finanszírozási szükségletek függvényében történt. Visszterhes támogatások törlesztései A visszterhes támogatások törlesztései az Alap jogelődjének számító fejezeti kezelésű előirányzatokból kifizetett visszatérítendő támogatásokból származó bevételek. A teljesült ezer Ft tartalmazza a kötelezettségek késedelmes teljesítéséhez kapcsolódó késedelmi kamatok összegét is. Egyéb bevételek Egyéb bevételként az Alap ezer Ft-ot realizált az alábbiak szerint: a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal között kötött együttműködési megállapodásban foglaltakra tekintettel a HM Technológiai Hivatal eft támogatásértékű forrást biztosít az Alap javára. Az átvett pénzeszköz kizárólag a magas hőmérsékleten radarsugárzást elnyelő anyag kifejlesztése nanotechnológia alkalmazásával kutatási témában kiírandó pályázat finanszírozására használható fel. Tárgyévet megelőzően az Alapból nyújtott támogatási előlegek fel nem használt pénzeszközei összesen ,1 eft összegben kerültek visszautalásra a kedvezményezettek részéről az Alap számlája javára. A Bakonyi Erőmű Zrt május 31-i közgyűlési határozata alapján tőkekivonással történő alaptőke leszállításról határozott. A névértékek közötti különbözet került átutalásra a részvényesek számára. Az Alapot megillető 2 228,2 e Ft-t a Bakonyi Erőmű Zrt átutalta az NKTH részére, melyet az NKTH én továbbutalt az Alap számlájára. Függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek évben keletkezett összesen ezer Ft függő bevétel a visszautalásokhoz kapcsolódó hiányos adatközlésből, a visszautalt tételek rendeltetésének nem azonosítható voltából származik. E tételek rendezése folyamatban van. 11

13 évi kiadások Címszám Címnév Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés Ezer Ft 1 Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása A tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása A Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer támogatása Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület munkájának támogatása Alapkezelőnek átadott pénzeszköz Új fejlesztési tervekre való felkészülés támogatása Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alap magyar hozzájárulása Kiadás összesen A kiadások címrendek szerinti indoklását a szöveges beszámoló általános része tartalmazza. A kiadások elmaradásához hozzájárultak az alapkezelőt ért szerkezeti és szervezeti változások, melyek nagy mértékben módosították az alapkezelés folyamatait szeptemberében a kormány elfogadta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004 (IV.29) Korm. rendeletet módosítását, mely a egyszerűsítette az Alapból történő kifizetéseket, ezáltal felgyorsított a pénzügyi teljesítések ütemét. Az Alapból nyújtott támogatások folyósítása 85,3%-ban ( ,5 ezer Ft) működési célra, míg 14,7%-ban ( ,7 ezer Ft) felhalmozási/beruházási célra történt. Az Alapból évben a társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak, közalapítványoknak, közhasznú társaságoknak nyújtott állami támogatások mértéke összesen ezer Ft volt. Pénzügyi teljesítés rendje Az Alapból nyújtott támogatások a Magyar Államkincstáron keresztül, átutalási megbízás útján teljesültek. A folyósítások közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára történtek. Kivétel ez alól az Innocsekk pályázat, mely esetében a támogatások a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítésével valósultak meg. 4. Az Alap évi maradványa Az Alapnak én fennálló tárgyévi előirányzat-maradványa az alábbi jogcímen keletkezett: 12

14 Kiadási megtakarítás (+) Bevételi elmaradás (-) Összesen eft eft eft Az Alap években felhalmozott maradványa összesen ezer Ft évi kötelezettségvállalás évi kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségállomány és a kapcsolódó kifizetések az alábbiak szerint alakultak: Címszám Címnév Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Kötelezettségállomány Ezer Ft Teljesítés 1 Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása A tudományos és technológiai attasék munkájának támogatása A Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer támogatása Tudomány- és Technológiapolitikai 6 Tanácsadó Testület munkájának támogatása Alapkezelőnek átadott pénzeszköz Új fejlesztési tervekre való felkészülés támogatása Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alap magyar hozzájárulása Kiadás összesen Az Alap tárgyéven túli kötelezettségeket is magába foglaló teljes kötelezettség állományának évi változását a következő táblázat mutatja. ezer Ft Megnevezés Összeg én meglévő, megelőző évekről fennálló kötelezettségállomány (2007. évi, illetve azt megelőző évek maradványa) évi pénzforgalom nélküli módosítások évi módosított maradvány én meglévő, tárgyévet megelőző években keletkezett kötelezettségállomány évi kihatása évi pénzforgalom nélküli (, tárgyévi, illetve tárgyévet követő évi kötelezettséget érintő) módosítások én meglévő, tárgyévet megelőző években keletkezett kötelezettségállomány évi kihatásának módosított összege 13

15 én fennálló módosított nyitó állomány összesen év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek tárgyévi üteme év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek évi üteme év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek további évek üteme év során kötött szerződésekből eredő új kötelezettségek i kötelezettség állomány összesen évi pénzügyi intézkedés összege az Alap számlájáról én fennálló teljes kötelezettség záró állománya év végén fennálló záróállomány évenkénti megoszlása az alábbiak szerint alakult: ezer Ft Cím Összesen 1. Hazai innováció támogatása A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása 4. A tudományos és 2 2 technológiai attasék munkájának támogatása 6. Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület munkájának támogatása 8. Új fejlesztési tervekre való felkészülés támogatása Összesen Egyéb kötelezettség A mérlegben az egyéb kötelezettségek között kerül kimutatásra az APEH által adók módjára behajtandó innovációs járulék elszámolásával összefüggő a járulékfizetők bevallási és tényleges befizetési adatai alapján kimutatott - túlfizetések én fennálló állománya. A állapot szerinti nem végleges leltár adatok alapján a túlfizetések záró állománya összesen: eft. 14

16 6. Mérlegtételek évi alakulása A mérlegben az eszközök és források egyező főösszege: ezer Ft. Eszközök Befektetett eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerül kimutatásra a tartós kölcsönök, azaz az egy éven túli lejáratra, visszafizetési kötelezettség mellett, államháztartáson kívülre, illetve államháztartáson belülre, működési és/vagy felhalmozási célra átadott támogatásértékű pénzeszközök (támogatások) állománya. A bruttó állomány leltározása egyeztetéssel történt. A december 31-ével kimutatott állomány az elfogadott, elismert, értékvesztéssel csökkentett, illetve az előző évben elszámolt értékvesztés részben, vagy teljes egészében visszaírt összegével növelt tartós kölcsönök könyvszerinti értéke. Forgóeszközök 1. Adósok között került kimutatásra az APEH által adók módjára behajtandó innovációs járulékkal összefüggő, én fennálló járulékbevallások és tényleges befizetések különbözeteken keletkező hátralék. Az állomány tárgyévi alakulására, és összegére az adatokat az APEH szolgáltatja. A állapot szerinti nem végeleges leltáradatok alapján az adózók összes hátraléka ,5 eft. Elszámolt értékvesztés ,6 ezer Ft Adósok között kerül továbbá kimutatásra a visszafizetésekhez kapcsolódó kamat és egyéb követelés. Az adósok mérlegsor leltározása egyeztetéssel történt. 2. Egyéb követelések között kerül kimutatásra a tartósan adott kölcsönökből a mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes visszafizetési kötelezettségek állománya. A bruttó állomány leltározása egyeztetéssel történt. A december 31-ével kimutatott állomány az elfogadott, elismert, értékvesztéssel csökkentett, illetve az értékvesztés visszaírt összegével növelt, a tartós kölcsönöknek a évben esedékes törlesztő részleteinek könyvszerinti értéke. Az egyéb követelések között került kimutatásra az Alapból pályázat útján elnyert, a kedvezményezettek részére nyújtott támogatási előlegek ig el nem számolt, szerződés szerint egyeztetett állománya. A bruttó állomány tételes leltározása egyeztetéssel történt. A év folyamán a támogatottak részéről a követelésállománnyal összefüggő önkéntes teljesítés összesen 211 esetben valósult meg. A teljesítések elmaradása miatt összesen 11 esetben lett benyújtva azonnali beszedési megbízás a kötelezettek hitelintézete felé. Az intézkedésre 8 esetben maradéktalan teljesítés történt. A követelésállománnyal kapcsolatban a kötelezettek közül összesen 6 vállalkozás 11 támogatási szerződésben foglalt visszafizetési kötelezettségének átütemezését kérelmezte. A benyújtott indokok alapján 11 szerződéses kötelezettség átütemezésére került sor. Az eredménytelen pénzügyi intézkedések miatt évben összesen 6 gazdasági társasággal szembeni követelés került átadásra a követelés kezelő szervezet részére, 15

17 melyből 5 követelés felszámolási eljárással kapcsolatos. A követeléskezelő én összesen 93 kötelezettel szemben fennálló követelés kezelését végzi. A tárgyévben jogerős bírói végzéssel befejezetté nyilvánított eljárások következményeként, - fedezet hiány miatt- a követelés nyilvántartásból összesen ezer Ft került kivezetésre. A kivezetett kisösszegű követelések összege: 1 ezer Ft. 3. Pénzeszközök között került kimutatásra a kincstár által vezetett előirányzat felhasználási keretszámla december 31-i fordulónappal kimutatott záró állománya ezer Ft. A záró állomány az alábbi jogcímeken keletkezett pénzeszközöket tartalmazza: Nyitóegyenleg én Kiadási megtakarítás Bevételi elmaradás Függő bevétel Záró egyenleg én Források Saját tőke Az Alap évi tőkeváltozásra az alábbi tényezők voltak hatással: Ezer Ft Nyitóegyenleg én Pénzforgalmi változások Pénzforgalom nélküli változások Értékvesztés és visszaírás Záró egyenleg én Tartalékok A költségvetési tartalékok összesen sor mutatja az Alap éves korán felhalmozódott pénzmaradványát ( ezer Ft) az alábbiak szerint: Ezer Ft évben felhalmozott pénzmaradvány évi kiadási megtakarítás évi bevételi elmaradás Záró egyenleg én

18 Bevételi elmaradás keletkezésének oka, hogy a évi költségvetési beszámolóban a Pénzügyminisztérium útmutatójával összhangban a kiadási és bevételi előirányzatok negatív egyenlege bevételi előirányzatként került kimutatásra, egyúttal a könyvvitelben előző évi előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele pénzforgalom nélküli bevételként került elszámolásra. Kötelezettségek Kötelezettségek között kerül kimutatásra az APEH által adók módjára behajtandó innovációs járulékkal összefüggő, én fennálló járulékbevallások és tényleges befizetések különbözeteken keletkező - túlfizetés ( ezer Ft). A szerződéses kötelezettségállomány a jogszabályi előírásoknak megfelelően a mérlegben nem került kimutatásra (könyvelése nem mérlegszámlákra történik), kimutatását a beszámoló 79. űrlapja tartalmazza. Költségvetési passzív pénzügyi elszámolások A passzív pénzügyi elszámolások között kerül kimutatásra a költségvetési függő bevételek én kimutatott állománya. Budapest, május

19