PEDAGÓGIAI PROGRAM. p.h. Orosné Dávid Ildikó Intézményvezető/igazgató

Átírás

1 Kiskunlacháza-Áporka Óvoda Készült: augusztus 26. OM azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM p.h. Orosné Dávid Ildikó Intézményvezető/igazgató

2 Hatályba lépés dátuma: szeptember 1.Kiskunlacháza-Áporka Óvoda Azonosító: Intézményvezető/ igazgató: Orosné Dávid Ildikó LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁS Elfogadta: Kiskunlacháza-Áporka Óvoda nevelőtestülete a 13 / (IX. 26.) számú határozatával. Vélemény nyilvánítók:..... Nevelőtestület nevében. Bodnárné Fekete Éva Szülői szervezetek nevében Samu Szilvia Oszvaldné Szomor Tünde Kiss Dóra Cserné Bánfalvi Gizella Egyetértését kinyilvánító:.. Fenntartó működtető nevében Dr. Répás József Polgármester Jóváhagyta:.. Intézményvezető/igazgató Orosné Dávid Ildikó Ph Verziószám: 4 / módosított változat A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Készült: 4 / 1 eredeti példány Iktatószám: 1

3 TARTALOMJEGYZÉK INTÉZMÉNYÜNK ADATAI 6 I. BEVEZETŐ 7 II. ÓVODAKÉP, GYEREKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP 10 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI 13 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 16 V: A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI 21 VI. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ELVEI 23 VII. GYERMEKVÉDELEM 24 VIII: ELLENŐRZÉS,ÉRTÉKELÉSI RENDSZER 25 ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL PROGRAMRÉSZ 27 TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMRÉSZ 73 IX: JEGYZÉK A NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) ESZKÖZEIRŐL ÉS FELSZERELÉSÉRŐL 101 X. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 107 2

4 TÖRVÉNYI HÁTTÉR A programalkotást meghatározó alapvető törvények: évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII.17.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Kapcsolódó törvények, jogszabályok: 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 48/2012. (XII.12.) EMMI-rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 32/1997. (XI.5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II.26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 51/1997. (XII.18.) NM-rendlet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A Nemzeti együttműködés programja ( ) 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 3

5 255/2009. (XI. 20.) és 221/2010. (VII. 30.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/ (VIII. 28.) Korm. Rendelet módosításáról évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről, szólótörvény módosításáról évi CXXIX. Törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról 4

6 INTÉZMÉNYÜNK ADATAI: Az intézmény neve: Kiskunlacháza-Áporka Óvoda Székhelye, telefonszáma: Székhelye: Kiskunlacháza Vörösmarty u 3. Telefonszáma: Irányító/felügyeleti szerv: Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás Alapító jog gyakorlója: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Fenntartó megnevezése: Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás Vezető: Orosné Dávid Ildikó Telephelyek: BÚZAVIRÁG TAGÓVODA A" épület: 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 3. BÚZAVIRÁG TAGÓVODA B épület: 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 6/a. PEREGI TAGÓVODA: 2340 Kiskunlacháza, Dózsa György út 260. ÁPORKAI TAGÓVODA: 2338 Áporka Petőfi u. 20. A Pedagógiai Program - Alkotója az intézmény nevelőtestülete - Benyújtója: Orosné Dávid Ildikó Törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: - A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik. 5

7 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK I. BEVEZETŐ Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meg lévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Óvodánk Pedagógiai Programjával, meglévő személyi és tárgyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek fejlődését. Óvodai Társulásunk két településen, négy óvodai épületben és 15 csoporttal működik. Egy pedagógiai programot hoztunk létre, melyben a nevelési célok azonosak, de különkülön meghatároztuk a nevelési területek specialitásait. Közös célok: Nevelőközösségünk nevelési célja, hogy biztonságos, derűs légkörben, egyéni képességeknek megfelelően fejlesszük a gyermekeket életkoruknak legmegfelelőbb eszközökkel és játékokkal. Emellett konkrét célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat érthetően közölni. Tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak. Eddigi hagyományainkat megtartva tervezzük a jövőben is folytatni munkánkat. A pedagógiai program céljainak megvalósítását intézményünkben elkötelezett, szakmailag jól felkészült, gyermekszerető nevelőközösség segíti elő. A teljes munkatársi közösség arra törekszik, hogy a hozzánk járó gyermekek szeretetteljes, biztonságos légkörben nevelkedjenek, és jól érezzük magunkat. Ennek érdekében bővítjük mind a tárgyi lehetőségeinket, mind pedig szakmai tudásunkat. A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Egy kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus szinte észrevétlenül sokat tud tenni a művészeti nevelés érdekében. Pedagógiai Programunk az Alapprogramra épül. A Kompetencia alapú nevelési programcsomagot hozzákapcsoltuk az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel és a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programhoz. 6

8 2010. évtől a kompetencia alapú programcsomagot fokozatosan vezette be intézményünk minden óvodai csoportba. A társulás valamennyi épületében érvényesülnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését. Kompetencia alapú nevelés óvodánkban: A gyerekek fejlődési-, és képességszintje sajátos, egyéni fejlődési mintázatot mutat. A kompetencia alapú nevelés során a képességfejlesztés az elsődleges, a hangsúly, a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Az óvodai nevelésünk célja, az egész személyiség és benne a pszichikus funkciók fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az alapkultúrtechnikák elsajátítására. Az óvodáskor szenzitív időszak. Amennyiben nem kap elég gyakorlási lehetőséget a képesség, az idegrendszer nem kap kellő megerősítést a gyakorlás által, akkor a képesség elvész vagy hiányosan alakul ki. A helyes képességek kialakulásában a nevelő környezetének lényeges szerepe van. A képességfejlesztésnél azoknak a képességeknek a fejlesztése az elsődleges (értelmi, testi, kommunikációs, szociális), amelyek megalapozzák a kulcskompetenciákat, az óvoda-iskola átmenetet. Az óvodapedagógusok az eredményes fejlesztéshez különböző, a gyermekekhez igazított fejlesztési stratégiákat állítanak fel. Ezért szükséges a nevelési, fejlesztési folyamatok megtervezésénél a több szinten és több úton elérhető célokat, feladatokat, módszertani elemeket (projektek, témahetek, kooptechnikák) alkalmazni és a gyerekek fejlődését nyomon követő rendszer segítségével ismeretükre építeni a fejlesztést. Az óvodában komplex nevelés folyik, melynek fontos célja a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság felkeltése, fenntartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és az önbizalom erősítése. Pedagógiai Programunk felülvizsgálatai: Évszám Felülvizsgálati esemény Három önálló óvodaként működő intézmény. Három adaptált nevelési program. 1. Hagyományőrző Óvodai Nevelési Program 2. Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Nagy Jenőné) 3. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program (Fábián Katalin) A Társulás létrejöttével a Helyi Nevelési 7

9 Program felülvizsgálata után két óvodai nevelési program adaptációját tartalmazza a Helyi Nevelési Program: 1. Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (Nagy Jenőné) 2. Tevékenységközpontú óvodai nevelési program (Fábián Katalin) HOP felülvizsgálat Egységes Helyi Nevelési Program készítése Kiegészítés a 2009-ben módosított Alapprogramnak és a TÁMOP pályázaton való részvételünk kötelező elemként a Kompetencia alapú óvodai nevelési programnak megfelelően évi CXC. Törvény A nemzeti köznevelésről törvény értelmében a Pedagógiai Program felülvizsgálata. Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás alapítása 8

10 II. ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP ÓVODAKÉP: Pest megye déli részén, Budapesttől 40 km-re elterülő nagyközség Kiskunlacháza, északon Áporka határolja. A Kiskunlacháza Búzavirág Óvoda, a Peregi Óvoda és az Áporkai Óvoda augusztus 7- től működik társulási formában. Az intézmény két községben, négy épületben található. Területi elhelyezkedésük jónak mondható, arányosan biztosítani tudjuk az óvodás korú gyermekek ellátását. Óvodáink összesen 375 gyermek befogadására alkalmasak, de minden 3-7 éves korú gyermeket befogadunk, akinek óvodai elhelyezése indokolt. Csoportok száma: 15, osztatlan és részben osztott csoportszerkezetűek. Épületeinkben vonzó, tiszta, esztétikus környezetben fogadjuk az eltérő szocio-kulturális helyzetből érkező gyermekeket. Közös alapelveink: Olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, bizalom, szeretet övezi, személyiségét elfogadják és tiszteletben tartják. Nyugodt, családias, érzelmi biztonságot nyújtó - derűs légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. Az óvodapedagógus azonosulási minta, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében. Mindig látja, hogy melyek a következő feladatok, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermekeknek. Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermekek személyiségéhez igazodnak. Gondoskodunk a gyermekek testi-, szociális- és az értelmi képességeinek egyéni és életkor - specifikus alakításáról. A játékon és a különböző tevékenységeken keresztül biztosítjuk az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségi tartalmak és emberi értékek közvetítését és az ehhez szükséges személyi és tárgyi környezetet. Interkulturális (inkluzív, integrált, migráns,) gyermekeket támogató szemlélet jellemző óvodapedagógusainkra. Óvodánk a nevelőmunka folyamán támaszkodik a családi nevelésre és kiegészíti azt. Megalapozott szokásrendjével segít a családoknak az értékek mentén történő nevelésben úgy, hogy közben tiszteletben tartja azok nemzeti, etnikai, vallási hovatartozását, szokásait, hagyományait. Mindezekre gondolva az óvodai egészségnevelés programját, a szülőkkel való bánásmódot, a táplálkozási ajánlásokat, az otthoni életmódra vonatkozó tanácsokat az óvodás gyermek családjának egészségi esélyeihez szabjuk. Igyekszünk megtalálni a legjobb lehetőséget arra, hogy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. Óvodai nevelőmunkánk gyermekközpontú, befogadó, biztosítva ezzel minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést és a teljes személyiségük fejlesztését. Példamutatással segítjük a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. 9

11 Óvodánk anyagi feltételeihez mérten minden tekintetben igyekszik biztosítani az óvodáskorú gyermekek neveléséhez és fejlődéséhez szükséges optimális feltételeket, nagy hangsúlyt fektetve a játékra, ezen belül is a szabad játékra. Közvetett módon segíti azon gyermeki személyiségvonások fejlődését, amelyek könnyebbé tehetik az óvoda-iskola átmenetet és segítik az iskolai környezetbe történő beilleszkedést. GYERMEKKÉP: Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében. Fontosnak tartjuk, hogy sikerorientáltak legyenek, környezetükben jól eligazodjanak, problémájukra saját megoldást találjanak és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezzenek. Gyermekeink között egyaránt található ingerszegény, csonka családból származó, nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve kiváló képességű, jó családi háttérrel rendelkező, értelmiségi családból származó gyermek is. Megkülönböztetés nélkül minden gyermeknek (nemtől, fajtól, hovatartozástól, vallástól, szociális körülményektől függetlenül) biztosítjuk az esélyegyenlőséget és az előítélet-mentességet. Az óvodába érkezést megelőzően Ovi-kóstolón, szülői értekezleten a szülők betekinthetnek óvodánk életébe. Családlátogatások alkalmával pedagógusainknak lehetősége nyílik arra, hogy leendő óvodásainkat saját környezetükben ismerhessék meg. A befogadás során törekszünk a családias légkör megteremtésére, amely a lehető legoptimálisabbá alakítja a gyermekek óvodánkhoz való viszonyát. Minden gyerekből ki kell bontakoztatnunk a testi, szellemi, biológiai és erkölcsi képességeik, tulajdonságaik maximumát. Azt szeretnénk, hogy választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, nyílt, barátságos, érdeklődő és érzelem teli iskolásokká váljanak. PEDAGÓGUSKÉP: Olyan óvodapedagógusok vagyunk, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet a jellemző. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelőkből áll, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, kezdeményezésre. A különbözőségeket, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk. A jelentkező feladatokat team munkában oldjuk meg, ezáltal lehetőség nyílik az egyenletesebb munkaelosztásra és arra, hogy mindenki közreműködő lehessen, munkája értéke felerősödjön. A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal jó a kapcsolatunk. 10

12 Hagyományrendszerünk: - Ünnepek ápolása az óvodában: a gyermekek életének jeles napjai, születésnap, névnap. - Mikulás - Advent - Karácsony - Farsang - Húsvét - Anyák napja - Gyermeknap - Búcsúzás Nemzeti ünnepek: március 15. és június 4. A tagintézményekben eltérően szervezett ünnepek: Szüreti hagyományőrzés Mihály napi vásár Október 4. Állatok Világ napja Karácsonyi hangverseny Környezetvédelmi nap: Március 22. A Víz napja Április 22. A Föld napja Május 10. Madarak és Fák napja Együtt Egymásért Nap Apák Napja Hagyományápolás községi, települési ünnepeken: - Szüreti felvonulás a nagycsoportosok közreműködésével a Művelődési Központ és az Áporkai Pajta Színház szervezésében - László Napi Vígasságok rendezvényen nagycsoportosok fellépése - Áporkai Napok rendezvényen óvodások fellépése 11

13 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI Közös nevelési célunk: Az óvodai nevelésünk célja az, hogy elősegítse óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását. Kiskunlacháza - Áporka Óvoda pedagógiai programjában kiemelt helyen szerepel a hagyományőrzés és a helyi kultúra ápolása, a művészeti és tevékenységközpontú nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés, az ökológiai szemlélet kialakítása, valamint az esélyegyenlőség megteremtése. Közös célunk, hogy gyermekeink megismerkedjenek a Kiskunságban élő emberek életével és azok tevékenységeivel, megismerjék a helyi kultúra tárgyi értékeit és emlékeit. Az e közben szerzett élmények által alakuljon ki bennük a szülőföldhöz való kötődés, ragaszkodás. Ismerkedjenek meg az elődök által ápolt és sikeresen fennmaradt néphagyományokkal és azok ápolásával. A néphagyományokon túl fontos, hogy megismerjék a helyi természeti és társadalmi környezet adta sokszínű lehetőségeket, gazdagodjanak az itt szerzett élmények által. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában teljes körű integrációt valósít meg az intézmény. Óvodánk speciális társadalmi szerepvállalását, esélynövelést célzó programjaink eredményességét jellemzi, hogy fokozott figyelem kíséri nevelőmunkánkat a település lakói részéről. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozásnál a fejlesztés céljait és feladatait a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára építjük. A különleges gondozást az egész napos tevékenység során csoportos, kiscsoportos vagy egyéni foglalkozás formájában nyújtjuk a különleges igényeknek megfelelően. A tehetséges és HHH gyermekek óvodáztatásának teljes körű megvalósítását tekintjük a legfontosabb feladatunknak. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket óvodapedagógusaink a gyermekvédelmi felelősökkel közösen tervezik és végzik a lehetőségeknek megfelelően. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival közösen végezzük. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi-, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket nevelő dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Közös nevelőmunkánk feladatai: Az óvodai nevelés feladata valamennyi intézményben a testi és lelki szükségletek kielégítése, ezen belül: az egészséges életmód alakítása, 12

14 az érzelmi-, erkölcsi- és közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 1. Egészséges életmód alakítása A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása. A gyermek komfortérzetének biztosítása. A természetes mozgáskedv fenntartása mellett a társra figyelés fejlesztése, rendszeres mozgással az egészséges életvitel, testi képességek, fizikai erőnlétfejlesztése, szükség esetén, megfelelő szakember bevonásával, speciális testi, lelki nevelés. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok kidolgozása, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a bántalmazás és óvodai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés, a személyi higiéné területére terjednek, további feladatot jelentenek. 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az interperszonális (személyközi) kapcsolatok új formáinak alakítása, hogy a gyermekek értelmes kooperációra (együttműködésre) alkalmassá váljanak a közösségben. Ez egyaránt értendő a gyermek-gyermek, gyermek óvodapedagógus, gyermek - dajka kapcsolatra. Az énkép önismeret önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, a konfliktusos helyzet kivédésére a felnőtt segítsége nélkül, hatékonynak érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, színvonalas teljesítményen keresztül történik. Értékek, normák kialakítása. A gyermekek, közösségi életre való felkészítésük során kielégíthetik természetes társas szükségleteiket, megismerik és gyakorolhatják a társas együttélés alapvető szabályait a szokás-normarendszer megalapozásával, miközben alakul: - Az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. - Nevelési helyzetekben az összpontosításra, erőfeszítésekre való képesség mellett a jó megoldásra ösztönző belső igény, belső motiváció alakítása a jól elvégzett feladat utáni megelégedettség, mint jutalom értékének alakítása. - Élmények biztosításával, az érzelmi átélés, az érzelmek pontos felismerésének és kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti, életkornak elvárható kontroll erősítése és az önérvényesítő törekvések segítése. Az erkölcsi értékek, normák alakítása: - A jó és rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébb védelme, segítése, saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a dolgozók modell értékű bánásmódja során a különbözőségek tisztelete, a szülőföldhöz való kötödés alakítása, a szűkebb és tágabb környezetének megismerése. 13

15 3. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése, amelyek elválaszthatatlanok, és az óvodai élet egészét áthatják. A tevékenységek során a beszéd, a gyermek önkifejezésének és gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Feladatunk, hogy a gyermekek beszéd és kommunikációs képességeit fejlesszük a változatos tevékenységek és a szabad játék során. További feladatunk a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése által, a gyermekek spontán szerzett és tervezett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. Biztosítjuk a gyermekek számára azt az ösztönző környezetet, mely által értelmi képességük, képzeletük, kreativitásuk, alkotóképességük fejlődik. 14

16 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Személyi feltételek Lásd a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat III. Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje című fejezetében. Óvodapedagógus Pedagógiai munkát segítő dajka Óvodatitkár Konyhai kisegítő ÖSSZESEN: 31 fő 15 fő 1 fő 1 fő 48 fő Továbbá kiegészítve: Az óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermeknek, és személyisége meghatározó számukra. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését speciálisan képzett szakemberek közreműködésével végezzük. Az óvodába érkező migráns gyerekeknek lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 2. Tárgyi feltételek Az alapellátás biztosítását továbbra is a költségvetés átgondolt, ésszerű felhasználásával tervezzük meg. Óvodáink épületei biztosítják a gyermekek megfelelő óvodai életét. Épületeink régen épültek, 65, 50, 40 és 30 évesek, felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Óvodapedagógusaink önállóságán múlik, hogy a meglévő adottságokon belül hogyan alakítják ki az óvodák belső tereit és csoportszobáit. Csoportszobáink berendezéseit úgy alakítják ki, hogy megfeleljen a gyermekek testméreteinek. Játékeszközeiket a belső igényeiknek megfelelően, önállóan választhatják ki, mindezek biztonságukat, kényelmüket szolgálják, melyek változatos színükkel, formájukkal, harmóniát sugároznak a környezetükben. A gyermekek által használt felszereléseket számukra hozzáférhető és biztonságos módon helyezzük el. A csoportszobák száma 15, méretük, tágasságuk (3 kivételével) megfelel a törvény által előírt maximális létszámnak. A kiszolgáló helyiségek az Áporkai óvoda kivételével kicsik, zsúfoltak, felszereltségük hiányos. Tornaszobával csak a székhely óvoda rendelkezik. Udvarunk teret ad a gyerekek játék-, és a nagymozgás igényének kielégítéséhez. Ligetes, füves területén a mozgásfejlesztő eszközök változatos játéklehetőséget biztosítanak óvodásaink számára. Óvodáink udvari játékai rendszeres felújításra és karbantartásra szorulnak, eszközbővítésük szükséges a szabványnak megfelelően. 15

17 Az udvari eszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeknek teljesülése céljából el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket és karbantartói munkákat. 3. Az óvodai élet megszervezése Hetirend A hetirend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportban. A hetirend és a napirend biztosítja a szokásrendszer segítségével a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődését, és lehetőséget nyújt az óvodások napi életének megszervezéséhez, melyet egész nap folyamán az óvodapedagógus feltétlen jelenlétével és közreműködésével irányit. Figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Jusson idő a gyermeki tevékenységek, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság a helyzethez való alkalmazkodást segíti elő, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Szabadon dönthetünk abban a kérdésben, hogy a komplexitás keretében mely tevékenységeket és szervezeti formákat választjuk a gyermekek fejlesztése érdekében az egyes napok folyamán. Az óvodai életünk szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, melyet óvodapedagógusaink a gondozást végző munkatársakkal együttműködve végeznek. A hetirend életkortól függően naponta biztosítja a tervezett és rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó, szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek életrendjét, időbeosztását. Napirend A napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Lehetővé teszi a szabad levegőn való tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenység szabad kibontakoztatását. A gyermek fejlődését biztosító feltételek az együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg, melyet a csoport fejlettségi szintjének megfelelően tervezünk. A napirenden belül a legtöbb időt a játék kapja. Mindez biztonságot jelent a gyermek számára. A napirend igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait és igényeit. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző dokumentumok szolgálják (Csoportnapló, Felvételiés mulasztási napló, Gyermektükör, Egyéni fejlettség-mérő lapok, Anamnézis) 16

18 Pedagógiai Programunk ajánlott napirendje: Időtartam Tevékenység Gyülekezés, óvodások fogadása, szabadon választott tevékenységek, játék Játék, szabadon választott tevékenység. Testápolási és munkajellegű feladatok. Folyamatos tízórai. Játékba integrált tanulás. Játékos testnevelés Játék a szabadban. Megfigyelés élmény és tapasztalatszerző séta. Játékos testnevelés Testápolás Ebéd Készülődés a pihenéshez Pihenés Öltözködés, testápolás Uzsonna Játék, szabadon választott tevékenység Levegőzés Egyéni, differenciált fejlesztés Csoport összevonás, játék. Egyéni fejlesztés. 4. Az óvoda belső kapcsolatai Célunk, hogy a gyermekek az óvodánk dolgozóiban társra, ha szükséges támaszra találjanak. Fontos a kölcsönös bizalom és az egymás iránti tisztelet és elfogadás. Óvodapedagógus - óvodapedagógus: Minden csoportban két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Az éves nevelési tervet megosztva készítjük el. A heti tervet, pedig egymás munkájára építve a délelőttös óvodapedagógus tervezi meg. Szükség szerint megbeszéljük az aktuális nevelési feladatokat, kikérjük egymás véleményét, segítjük egymás munkáját. Fontos, hogy minden óvodapedagógus hasonló nevelési és módszertani elveket valljon. Óvodapedagógus - dajka: Szakképzett dajkáink a mi pedagógiai segítő társaink. Ők is nevelnek, tehát nekik is tudniuk kell, hogy milyen elvek és elképzelések alapján nevelünk. Ismerik a pedagógiai programunkat, tisztában vannak nevelési elképzeléseinkkel, céljainkkal. 17

19 Óvodapedagógus - gyermek: Kiskunlacháza - Áporka Óvoda Az óvodapedagógus kulcsfontosságú szereplő a nevelési folyamatban. Modell szerepet tölt be, hiszen a gyermekek utánozzák és azonosulnak személyiségével. A nevelés mindig kétpólusú tevékenység, az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködéséről és egymásra hatásáról szól. Igyekszünk a gyermekeknek minél több bizalmat adni, önállóságot, szabadságot, beleszólási jogot biztosítani, ezzel is önállóságra nevelve őket. Arra késztetjük a gyerekeket, hogy az előttük álló feladatokat, problémákat próbálják egyedül megoldani és csak akkor és annyit segítünk, amennyi szükséges. A gyermeki szabadság és önállóság addig szélesíthető, ameddig a közösség kialakított normái, keretei ezt lehetővé teszik. Dajka - gyermek: Fontosnak tartjuk, hogy a dajka-gyermek kapcsolatot is pozitív attitűd jellemezze. A dajkák lehetőség szerint egész nap a csoporttal vannak. A gondozási feladatokon kívül együtt játszanak, tevékenykednek a gyerekekkel, akik bármikor segítséget kérhetnek tőlük. 5. Az óvoda külső kapcsolatai Kapcsolatrendszerünk: A tagóvodák között szakmai napok, továbbképzések, nevelőtestületi értekezletek, előadások, team munkák, érdeklődéstől függően kölcsönös látogatások formájában valósul meg. Településünk intézményeivel folyamatos, hagyománytartó kapcsolatra törekszünk (család, fenntartó, iskolák, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat). A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás formáival és módszereivel alkalmazkodunk a különböző feladatokhoz és szükségletekhez. Az óvoda eredményes nevelő munkájához elengedhetetlen feltétel a családdal a fenntartóval, más oktatási, kulturális és egyéb intézményekkel való szoros kapcsolat és együttműködés. Kapcsolat a családdal A nevelés elsődlegesen a család feladata és kötelessége, az óvodák ebben kiegészítő szerepet töltenek be. Az óvoda a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek fejlődését. Az együttműködés során figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait. A gyermekek személyiségének fejlődéséhez fontos a családdal való szoros, egyenrangú, partneri, bizalmi kapcsolat kiépítése. A szülők többsége egyre kevesebb időt fordít gyermekére, a nevelést, fejlesztést teljes egészében az óvoda feladatának tekinti. A családokból óvoda kezdéskor egyre több hátrányos helyzetű, elhanyagolt, elmaradott szociális fejlettségi szintű gyermek érkezik. Feladatunk, hogy nyitottsággal, tájékoztatással, segítségadással ezen változtassunk. Az együttműködés változatos formái ehhez lehetőséget biztosítanak. A családlátogatások, a beszoktatás, a szülői értekezletek és a mindennapi beszélgetések segítik a szorosabb kapcsolat kialakítását. A szülők részére minden évben minimum kétszer szülői értekezletet tartunk. Az első alkalommal ismertetjük a Házirendet, a Pedagógiai 18

20 Programot, csoport szokásrendszerének kialakítását és megválasztjuk a Szülői Közösség (SZK) tagjait. Intézményünkben a szülőkkel közösen létesített két óvodai alapítvány működik. 1- Búzavirág Óvoda Gyermekeiért Alapítvány 2- Peregi Óvoda Gyermekeiért Alapítvány Kapcsolat a fenntartóval A nevelés feltételeinek biztosítása a fenntartó feladata. Feladatunk az óvodavezető irányításával a folyamatos tájékozódás és tájékoztatás a fenntartó felé. A jó kapcsolat biztosítása érdekében meghívjuk a fenntartó képviselőit az óvoda által szervezett műsorokra, ünnepélyekre, hagyományos rendezvényeinkre, és mi is részt veszünk a községi rendezvényeken. Kapcsolat más oktatási, kulturális intézményekkel Az óvoda-iskola zavartalan átmenete érdekében jó kapcsolatot alakítottunk ki az iskolával, személyes kapcsolatot ápolunk a tanítókkal. Fontosnak tartjuk a szoros együttműködést, az óvoda és az iskola egymásra épülését. Szervezünk közös továbbképzéseket, beszélgetéseket, szülői értekezleteket. Lehetőséget adunk a tanító néniknek, hogy ismerkedhessenek a leendő elsősökkel. Az óvodások Búcsúzójára is meghívjuk őket, majd az évnyitón közösen veszünk részt. Később is figyelemmel kísérhetjük volt óvodásaink fejlődését az iskolai nyílt napok alkalmával. Az iskolával kialakított jó kapcsolatunkat továbbra is szeretnénk megőrizni, hogy az óvoda befejezése és az iskolakezdés egy folyamat legyen a gyermekek számára. A Művelődési Központ által szervezett előadásokon (mozi, bábelőadás) a középső és nagycsoportosokkal évente néhány alkalommal veszünk részt. Hagyománnyá vált, hogy a nagycsoportosok részt vesznek a Szüreti felvonuláson. Kapcsolat egyéb intézményekkel A gyermekorvossal, fogorvossal és védőnővel szeretnénk szorosabb kapcsolatot kialakítani a gyermekek egészségének megőrzése, védelme és fenntartása érdekében. Szívesen fogadnánk, ha minden évben, minden óvodás gyermeket megvizsgálnának az óvodában. A Gyermekjóléti szolgálattal folyamatos kapcsolatban állunk a gyermekvédelmi felelősön keresztül. A katolikus és a református egyházakkal is jó a kapcsolatunk, a hitoktatásokhoz helyet és időt biztosítunk. Az óvodánk kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeivel, illetve a nevelési tanácsadóval. 19

21 V. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI Pedagógiai Programunk természetesen a törvényeket, az általános, közös elveket, célokat és feladatokat figyelembe véve - teljes szabadságot kíván adni az óvodapedagógusoknak a nevelés tervezésében és gyakorlati megvalósításában. A nevelés folyamatát a helyi lehetőségek és a helyi viszonyok ismeretében tervezzük. A tervezés előzménye a gyermekek és a család folyamatos megismerése, a gyermekek folyamatos megfigyelése, élményeinek meghallgatása. Jelentős mértékben építünk a spontán ötleteikre, meglévő tapasztalataikra, előzetes tudásukra. A tervezés során mindig a négyes feladat rendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A fejlesztés módszerei: - Egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. - A foglalkozás kötetlenségéről vagy kötöttségéről az óvodapedagógus dönt. - Cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek. - Kreatív, önálló problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. A fejlesztés keretei: - önálló és irányított tapasztalatszerzés - komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és foglalkozások - játék és egyéb gyermeki tevékenységek. A nevelés időkeretei: A heti rend és a napirend biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezetet. Célunk a gyermekek adekvát és rendszeres életritmusának, megfelelő napirendjének kialakítása. A hetirend és a napirend az év folyamán rugalmasan változhat. A tevékenységek, foglalkozások párhuzamosan végezhetők, felcserélődhetők, igazodva a gyermekek egyéni szükségleteihez, a körülményekhez, az évszakokhoz és a váratlan eseményekhez. Feladataink: 1. A teljes nevelési folyamat megtervezése év elején, a helyi lehetőségeinket, adottságainkat figyelembe véve. 2. Heti tanulási terv és féléves nevelési terv készítése. 3. A nevelőmunka értékelése félévente. 4. A gyermekek fejlődési lapjának vezetése óvodába lépéskor és minden év végén. 5. Az éves anyagból összeállított ötlettár (éves anyaggyűjtés) dokumentálása a csoportnapló végén. 6. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a heti tervek egymásra épültségét, figyelembe vesszük az előző heti tapasztalatokat és a gyermeki ötleteket. 7. Az anyaggyűjtést mindig a csoport fejlettségi szintje és életkora határozza meg. 8. Az éves tervezés rugalmas kell, hogy legyen az előre nem tervezett kiállítás, kirándulás, váratlan helyzetek egyéb alkalmak, illetve a gyermeki ötletek miatt. 20

22 9. A gyermekek egyéni fejlettségének ismerete, ki milyen segítséget, fejlesztést igényel (fejlődésben elmaradottak felzárkóztatása, tehetséges gyermekek fejlesztése, kibontakoztatása). A szakmai elméleti és gyakorlati tudás fontos eleme a nevelőtestületnek. Összefogott, közös munkával, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben lehet példamutató, jó munkát végezni. Célunk a tervezés során elsősorban nem az ismeretanyag növelése, hanem egy-egy téma több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítése, megismertetése. 21

23 VI. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ELVEI Alapvető pedagógiai elvünk a gyermekek életkorához és egyéni fejlettségéhez igazodó differenciált fejlesztés. Erre fokozottan oda kell figyelnünk. Tehetséggondozás és a sok, fejlődésben lemaradt, hátrányos szociális helyzetű gyermek miatt. A hátrányos, ingerszegény környezetből jött gyermekeknél igyekszünk pótolni a hiányosságokat. Feladataink: - A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság fenntartása, kielégítése. - A kreativitás előtérbe helyezése. - A kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. - Szeretetteljes, egyénre szabott bánásmód a képességek, készségek fejlesztése során. - Nyugodt, biztonságos környezet kialakítása. - Változatos, élményszerző alkalmak biztosítása az önálló tapasztalat és ismeretszerzésre. - Az ismeretek tapasztalati úton történő megszereztetése. - A környező világ sokoldalú felfedeztetése. - Sokféle beszédszituáció teremtése. - Anyanyelvi játékok szervezése. - Komplex tevékenységek biztosítása a gyermek tapasztalataira és élményvilágára támaszkodva. A differenciált fejlesztésre irányuló tevékenységeink: 1. Játékba integrált egyéni fejlesztés csoporton belül, az elmaradott területekre, képességekre irányuló játékos, fejlesztő feladatokkal. 2. Speciális fejlesztés a beszédproblémákkal küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekek részére logopédus, gyógypedagógus segítségével. 3. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermekek tehetséggondozása lehetőségeink szerint, illetve szakemberek bevonásával (pl.: zenepedagógus). 4. A fejlesztés szükségességét és a gyermekek fejlődését a gyerekek egyéni fejlesztési lapján tüntetjük fel. Célunk, olyan képességek és készségek kialakítása, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az iskolára és az életre. Speciális szolgáltatásaink: Térítésmentes szolgáltatások: - Logopédia (a beszédhibás, beszédgátlásos, beszédbeli elmaradásban küzdő gyermekek számára). - Vallásoktatás, lehetőleg az óvodai foglalkozásokon kívül. - Táncház ovi Térítéses, a szülők által finanszírozott tevékenységek: - Tanulmányi kirándulások (pl. az erdő évszakonkénti megfigyelése, őszi, téli, tavaszi kirándulások). - Mese- és bábelőadások (az óvoda, ill. Művelődési ház szervezésében). Újabb szülői igények teljesítésére is nyitottak vagyunk, amennyiben az a gyermekek érdekeivel és a lehetőségeinkkel összeegyeztethető. 22

24 VII. GYERMEKVÉDELEM A gyermekek különböző szociális környezetből kerülnek óvodánkba. Már óvodába lépés előtt tájékozódunk a gyermekek otthoni körülményeiről, és hogy milyen hatások érik őket az intézményen kívül. Törvény írja elő, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas társadalmi és környezeti hatások, illetve egészségre ártalmas szerek ellen védelembe részesüljön. Minden óvodai dolgozónak kötelessége a rábízott gyermekek személyiségének tiszteletben tartása és védelme. Ha azt tapasztaljuk, hogy testi, érzelmi, értelmi fejlődésüket valamilyen körülmény vagy magatartás zavarja, vagy akadályozza, jelezzük az óvoda gyermekvédelmi megbízottjának. Óvodánkban a gyermekvédelmi megbízott képviseli a gyermekvédelmi törvény érvényesülését és folyamatos kapcsolatban áll a helyi Gyermekjóléti Szolgálattal. Nyilvántartja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket és kapcsolat felvételi lapon jelzi a problémát a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Feladataink: - Már a beiratkozáskor és családlátogatáskor tájékozódni az otthoni körülményekről (anyagi helyzet, családtagok száma, lakáskörülmények). - A nevelési év elején feltárni azokat a körülményeket, amelyek a gyermek helyzetét hátrányosan befolyásolják, veszélyeztetik. - Tapintatos, egyéni kapcsolattartás a szülőkkel. - Tájékoztatás arról, hogy kihez fordulhatnak esetleges problémájukkal. - Fokozottabb odafigyelés a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyermekre, és napközbeni ellátásuk biztosítása az óvodában. - Folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. Célunk, hogy kompenzáló pedagógiai tevékenységünkkel csökkentsük a hátrányos helyzetből adódó különbségeket, melynek eredményeként a gyerekek kiegyensúlyozottabbá válnak, és könnyebbé válik a társadalomba való beilleszkedésük. Az intézmény integrációs programja A tehetséges gyermekek fejlesztését elsősorban a gyermekek közötti különbözőségeket figyelembevevő differenciált foglalkoztatással valósítjuk meg. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését gyógypedagógus segítségével végezzük. A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztőtevékenységet óvodapedagógusaink fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus esetenként más szakember véleményének figyelembevételével irányításával végzik. A gyógypedagógus fejlesztő programot készít. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Sikerkritérium a gyermek beilleszkedése a többi gyermekkel való együtt haladás. 23

25 VIII. ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER Intézményünk írásos dokumentumai Óvodai nevelés országos alapprogram Pedagógiai Programunk Munkaterv Csoportnapló Nevelési terv Nevelés - tanulás tervezése Feljegyzések a gyermekekről A gyermeki fejlődés nyomon követése óvodai dokumentum alapján, amely az óvodába kerüléstől, az iskolába lépésig kiterjed a nevelési- tanulási, egyéni fejlesztési feladatokra. Itt kerül adminisztrálásra a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének módja is, illetve a vizsgálatokba bevont szakemberek vélemény, a végzett vizsgálat ideje, módja. A gyermekek képességeinek felmérése óvodába kerüléskor, illetve iskolába lépés előtt történik. (3 éves gyermeknél, az első félév eltelte után végezzük az első mérést.) Felvételi, mulasztási napló Pontos adatkezelés, naprakész nyilvántartás. Mérés és mérés értékelése A mérések területei: Partneri igényfelmérés Neveltségi folyamatok mérése Pedagógiai Program megvalósulása, beválása A mérés az a módszer, amely legtöbbször a gyermekek személyiségfejlődésében bekövetkezett eredmények kimutatására szolgál. A gyermekekkel kapcsolatban az óvodában mérést végzünk a beérkezéskor meglévő képességek, készségek területén, bemenetkor, azaz 24

26 mikor az óvodába érkeznek, és távozáskor, azaz kimenetnél. Ezek mellett az óvoda partnereire, az óvoda környezetére kiterjedő egyéb méréseket is végzünk (elégedettségmérés, klímateszt, személyiségvizsgálat Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése A pedagógiai munka ellenőrzésének célja a segítségadás, a problémák feltárása, megoldások keresése. Az ellenőrzés kiterjed: - Kötelező dokumentumokra (mulasztási napló, csoport napló, egyéni fejlesztési lapok) - A gyakorlati munka, és a tervezett feladatok összhangjának megvalósulására. - A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése. 25

27 Kiskunlacháza-Áporka Óvoda Pedagógiai Programja Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Program része Búzavirág és Áporkai Óvoda 26

28 I. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások Tevékenységformák Játék Verselés, mesélés, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Művelődési Központ, mesterek, alkotók, művészeti együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 27

29 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA 28

30 Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés biztosítása. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, betegségmegelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés biztosítása A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A gyermekek gondozásának feltétele az óvodapedagógus és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő metakommunikációs jelzésekkel közelednek feléjük, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvodapedagógus a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítsa az óvodapedagógus. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezze a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat a helyi adottságoknak megfelelően úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével élünk. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával elnézzük a kezdeti étvágytalanságot, 29

31 válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de ne kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. Az egészséges táplálkozás biztosítása érdekében heti egyszer gyümölcsnapot tartunk, amivel támogatjuk a gyermekek vitaminszükségletének kielégítését. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a gyermekek ápolása közben beszélget a gyermekekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkozhatnak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védi az óvodapedagógus és a dajka a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC - használatához a felnőttek megteremtik az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvodapedagógus következetesen kéri a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről, türelmes meggyőző munkával a szülők jó partnereink lehetnek ebben. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A pihenéshez tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel megteremtjük a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele továbbá a csend, és a biztonság. Az elalvás előtti mesélés, és azt követően altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, betegségmegelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a szabadban. Esős időben a fedett teraszokon tartózkodás ad légfürdőzést a gyermekeknek két óvodai épületben Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezhet napi kocogó-futó lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások, jótékonyan hatnak rájuk, és fokozzák a szív vérellátását, a rugalmasságukat, állóképességüket növelik. Edzési lehetőség a téli időszakban az időjárás függvényében a szánkózás, csúszkálás, hógolyózás, hóemberépítés. A szervezett edzési programok maximális ideje perc. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos, láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával illetve szükség esetén 30

32 gyakori fertőtlenítéssel igyekszünk gátolni. Betegségből felgyógyult gyermeket kizárólag orvosi igazolással fogadjuk az óvodában a többi gyermek egészségének védelme érdekében. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy pihenés alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű. A felnőttek óvakodnak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a napi prevenciós fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, mely megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkánkhoz. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar, ahol a különböző korú gyermekek együtt játszhatnak. Az udvarainkon van árnyékos és napos játszó rész, valamint füves, bokros, betonos rész. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, ízlésesen kialakított sziklakert. Ezzel is megalapozzuk gyermekeinknél a környezettudatos magatartást, a szűkebbtágabb környezetük óvását, védelmét, fenntarthatóságát. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán van olyan zártabb udvarrész, "pódium-szerű" lehetőség, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, vagy bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőségük. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az óvodapedagógusok esztétikusan, ízlésesen rendezik be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tettük a szabad játékra, mozgásos játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot szabadon hagyjuk, csak olyan függönyt használunk, ami nem veszi el a természetes fényt. Erős napsütés ellen a csoportszobát sötétítőfüggönnyel vagy redőnyök használatával védjük. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzük a gyermekekkel. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtatót biztosítunk. Az óvodapedagógusok a többféle játéktevékenységhez játszósarkokat alakítottak ki a csoportszobákban. Minden csoportszobában egy esztétikus, igazi mesebirodalmat alakítottak ki, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. Van olyan sarok, vagy rész, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Olyan hely is kialakításra került, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. A természet sarokban kerülnek elhelyezésre azok a talált kincsek, melyeket séták, kirándulások alkalmával gyűjtöttek a gyermekek. A folyosón lévő öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosít minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Az öltözőben vagy a folyosókon a szülők részére van egy érdeklődést felkeltő esztétikus tájékoztatótábla, ahol részletes tájékoztatást kapnak a csoport életéről. 31

33 A gyerekméretű mosdóban gyerekméretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Az itt történő tevékenységek szokásainak sorrendiségét képi formában jelenítik meg a berögzítés elősegítése érdekében. Épületeinkben található egy-egy Ovi-galéria, ahol a gyermekek számára szemmagasságban elhelyezett alkotások, műalkotások megfelelő megvilágításban - lehetőséget nyújtanak a gyermek számára a gyönyörködésre, rácsodálkozásra, esztétikai érzékük fejlesztésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekeknek igényükké válik a teljesen önálló, felszólítás nélküli tisztálkodás, zsebkendőhasználat, fogat mosás, fésülködés. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik és rendeltetésszerűen használják azokat. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak és töltenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan és kulturáltan étkeznek, készségszinten biztonságosan használják az evőeszközöket. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre igény és törekvés. Törekedjenek környezetük esztétikus kialakítására, vigyázzanak rendjére és tisztaságára. 32

34 AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS 33

35 Az érzelmi-, erkölcsi- és a közösségi nevelés Mindennapi pedagógiai tapasztalataink igazolják, hogy az azonos életkorú gyerekek között is eltérések vannak személyiségük fejlettsége között. Az egyén boldogulása függ attól, hogy rendelkezik-e az önelemzés, önértékelés és az önfejlesztés képességével. Nevelőmunkánkban fontos, hogy tudjuk engedni és elfogadni a gyermekek önálló törekvéseit. Hol vannak az ésszerű korlátok, amelyen túl a gyermek már sérti a csoport többi tagjának érdekeit. Az óvodapedagógus feladatai Óvodába lépés előtt családlátogatás szervezése a felvételt nyert gyerekeknél. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermekek beilleszkedésének segítése az óvodapedagógus és a dajka gondoskodó, szeretetteljes magatartásával. Neveljük gyerekeinket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Pontos, körülhatárolható szokás és normarendszer kialakítása, mely növeli a gyermekek biztonságérzetét. Közös élményre épülő, közös tevékenységek gyakorlása. A természet szépségeire való rácsodálkozás, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tiszteletre és becsületre való hajlam kialakítása. A gyermekekben megfelelő önfegyelem, önbizalom, önértékelés kialakítása. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével, az esélyegyenlőség biztosítása. Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével szocializációjuk segítése. A gyermekek minél gazdagabb kapcsolatrendszerének kialakítása. A konfliktus helyzetek megfelelő kezelésének segítésére, báb-, dramatikus-, és drámajátékok alkalmazása. A magyarság, a magyar nép kultúrájával, és hagyományaival való ismerkedés. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága, hogy a személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy őket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül az egész nap folyamán. Családias légkörbe kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez egy olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. Óvodapedagógusaink lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesülhessenek. Fontos, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Minden óvodai csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését fejleszti a közösség tudatot. 34

36 Az otthonosság érzését segíti elő az is, hogy az óvodapedagógus minden gyermeknek tárolóhelyet biztosít, ahová saját eszközeit, játékait, a tapasztalatgyűjtésen talált "értékeit" beteheti, önállóan kezelheti. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvodapedagógus a szülőkkel együtt megteremti a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez, ezért az óvodapedagógus lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A gyermeknek a szülő jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban mindkét óvodapedagógus és a dajka részt vesz, és együtt gondosan előkészítik ezt az időszakot. A gyermekek jelét úgy válogatjuk meg, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Legyen ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezik a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos gyakorolással tesz az óvodapedagógus, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvodapedagógus mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal kedveskedik a gyermekeknek. Osztatlan csoportban az idősebb óvodások is segíthetnek mesedramatizálással, énekes játékkal, verseléssel az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekeknek a feszültségeik oldásában. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvodapedagógusok közösen tervezik a hagyományos rendezvényeiket úgy, hogy a gyermekeket minél kevesebbet szerepeltessék felnőtt közönség, idegenek előtt. A gyermekeknek lehetősége van, hogy minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződjenek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is. Az érdektelen gyerekekre figyelmet szentel az óvodapedagógus, hogy kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. A gyermek-gyermek és a gyermek-óvoda alkalmazottai közötti pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda alkalmazotti közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az osztott csoportokkal működő óvodák minél több tevékenységet szerveznek a kicsik és a nagy óvodások együttműködésére. 35

37 A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvodapedagógus, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvodapedagógus segíti a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben. Fogadják el az egyes tevékenységek által megkívánt magatartási formákat. Viselkedjenek tisztelettel a felnőttekkel és társaikkal szemben. Bizalommal forduljanak a velük foglalkozó felnőttekhez. Alakuljon ki szabálytudatuk és vállalják tetteik következményeit. Társas kapcsolataikban egyszerű konfliktusaikat legyenek képesek megoldani. Élményeiket és gondolataikat egyre könnyebben és árnyaltabban, választékosabban fogalmazzák meg, hogy ez által alkalmassá váljanak a másokkal való együttműködésre. Értsék meg és tartsák tiszteletben társaik közötti különbözőségeket. 36

38 , AZ ANYANYELVI -, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA 37

39 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósul, mert a nevelés eszközeinek, és a gyermeki tevékenységrendszernek is tartalmát képezi. Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk, kreatívabbá formáljuk óvodásaink kifejezőkészségét, szókincsét, verbális alkotó készségét. Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás /. Szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése. A gyermekek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése. Szókincsbővítés, alapozó funkciók megteremtése. Anyanyelvi játékok alkalmazása. Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása. Mindennapos mesehallgatás biztosítása, bábszínház, előadások látogatása. Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés. Az óvodapedagógus kérdéskultúrájával beszédre, gondolkodásra készteti a gyermekeket. Kérdéseire folyamatosan választ kap, szabad önkifejezési vágyát érvényesítheti. Körültekintő odafigyeléssel további beszélgetésre ösztönözzük a gyerekeket. Spontán és tervezett helyzetek (önálló mesemondás) kialakításával segítjük gondolatainak kifejezését. Pozitív mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) fejlesztjük beszédkultúrájukat. Óvodánkban képekkel fejlesztjük a gyermekek asszociációs képességeit. A beszédfejlődésben lemaradt gyermekek fejlesztését szakképzett logopédus végzi. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Beszédük jól érthető, mondataikban jelenjenek meg a főnevek, igék, melléknevek, számnevek. Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek kifejezve érzelmeiket, gondolataikat. Beszédükben jelenjenek meg az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak. Mutassanak érdeklődést az új, és ismeretlen kifejezések iránt. A könyveket szívesen nézegessék, meséljenek a képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítsék meg. Alakuljon ki nyelvi fejlettségük, írás, olvasás iránti érdeklődésük., 38

40 HAGYOMÁNYŐRZÉS, NÉPSZOKÁSOK 39

41 Hagyományőrzés, népszokások Óvodánkban a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását feladatunknak tekintjük. Az óvodapedagógus beépíti a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk nemzeti gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét, értékét. Az óvodapedagógusk ragaszkodnak népünk múltjához, képesek azonosulni azzal. Tudják a népszokások eredetét, ismerik azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasak a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismernek. Fontosnak tartjuk, hogy lakóhelyük hagyományai szerint tervezzük meg a feladatainkat. A hagyományőrzés úgy marad fenn, ha családtól-családig, gyermektől-gyermekig, óvodapedagógustől-óvodapedagógusig, szájról-szájra öröklődik. Az óvodánkban ünnepelhető jeles napok időrendi sorrendben Az ősz jeles napjai Szüret: betakarítás, vagy gyümölcs-szedés Szüreti felvonulás Mihály napi vásár Állatok világ napja (október 4.) A tél jeles napjai Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Mikulás (december 6.) Karácsony (december ) Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) A tavasz jeles napjai Március 15. Víz világ napja (március 22.) Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) A Föld napja (április 22.) növény-, és virágültetés Májusfa díszítés Madarak és fák napja (május 10.) Anyák napja Gyermeknap Június 4. A nemzeti összetartozás napja Búcsúzás az óvodától A gyermekek életének jeles napjai Születésnap, névnap Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvodapedagógus a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan változatos tevékenységet biztosít. Az óvodapedagógus a hagyományápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variálhatja. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát, így az 40

42 ünnep külsőségeivel együtt sem válik merevvé, erőltetetté, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszás alakul ki. 41

43 JÁTÉK 42

44 A program tevékenységformái Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A játéknak mindennap visszatérő módon és zavartalanul kielégítésére törekszünk. A játék kiemelt jelentőségű, a pszichikumot, a mozgást az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenység. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt-a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodában előtérbe helyezzük a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségű az óvodánk napirendjében, időbeosztásában, tevékenységszervezésében. Az óvodapedagógus feladatai Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, bevonható társ marad, segítő, kezdeményező. Tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű elmélyült gyermeki játék kibontakozását. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása, igényszerinti együttjátszás, támogató, serkentő, ösztönző magatartás és indirekt reakció. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés - élmények) Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érjük el, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközökkel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Megteremtjük mindezekhez a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítségünk, megerősítésünk. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartásában, a szabad játékokban, a sokféle manipulációban, az elképzelések valóra váltásában. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvodapedagógus kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt énekes mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek szabadon választ a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvodapedagógus az együttjátszás során megteremti a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és helyet. Az óvodapedagógus őszinte játékával mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör érdekében bátran használunk humoros kifejezéseket és tréfás szavakat. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása 43

45 A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, a segítségünkkel alakítják ki játékuk számára a megfelelő helyet. A csoportszobákban igyekszünk többféle állandó és variálható játékhelyet kialakítani, vagy elkülönített "kuckókat" létrehozni. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek "kincses-ládája" is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyakat, terméseket, növényeket, képeket a kincseket őrző sarokban helyezzük el, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján. A rajzolásnak, festésnek, tárgykészítő népi játékoknak állandó helyet biztosítunk. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindegyik játékidőben a gyerekek rendelkezésére bocsájtjuk. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében segítjük az udvari szerepjáték kibontakozását (pl.: a népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi és sportjátékok feltételének megteremtésével stb.). A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirenddel biztosítjuk, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. E programmal működő óvodákban a 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szükségük, mint a kisebbeknek. A napi életszervezésben törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez is. A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Az óvodapedagógus a játékhoz olyan eszközt biztosít, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek ( papás - mamás, fodrászos, orvosos stb. ), amely ösztönzi a gyermekeket a szimbolikus játékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez ( vers, mese, ének, rajzolás ) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek. Az óvodapedagógusink a éves korosztálynak bővítik az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek társakkal, vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagymozgását elégítik ki. A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe 44

46 A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az lehetővé teszi, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékidőben is átélhessék. A programban kiemelt szerepet kapnak a séták, erdei óvodai programok. Ezek fejlesztő hatása megmutatkozik a gyermekek tapasztalat gazdagságában. A éves korban megjelenő játékfajták s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért megismertetjük a gyermekeket az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságaival, így a véletlen cselekvéshez örömérzés társul. Ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Biztosítjuk a gyakorlójátékhoz szükséges eszközöket, s játékunkkal mintát adunk a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem - kéz koordinációt, kezesség - szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Érdeklődéssel kísérjük a gyermekek halandzsálását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Segítjük a gyermekek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikus játék szervezünk és vállalunk szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvésekhez. A kicsik játékában teret kap a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, kalauzos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek ösztönözzük, hogy vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat a "mintha" helyzetek megteremtéséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében részt veszünk, modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához. Minél több kelléket biztosítunk a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás először a mi előadásunkban jelenik meg az óvodában. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva barkácsolunk, amit elsősorban a gyermekek aktív bevonásával hozunk létre. A gyermek konstrukciós játékában ösztönözzük a formagazdagságot. A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk az átélésre, az "én készítettem" alkotás örömének élményére. A gyermekeknek olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi- és szabályjátékokat kínálunk, amelyek könnyen betarthatók. Törekszünk arra, hogy a szabályjátékokban a gyermekek mozgásigényüket is kiélhessék. A nagyobb gyermekek játékában is megjelennek a különböző játékfajták. Gyakran előfordul a kutató manipuláció, ha ismeretlen mozdulatokat, fogásokat igénylő eszköz kerül a kezükbe. Dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szimbolikus játék, a "mintha" helyzet, amelyhez különösen erős képzelőerő társul. Segítjük a gyermekeket abban, hogy a beleélés kifejtett formája kialakulhasson, minél többféle szerepet megformálhasson és a szerepegyeztetésben sikeres legyen. A gyermekek játékelgondolása fejlődjön. Megjelenhessen a többféle ötletből kialakított tartalmas játék, ami fejleszti a gyermekek kommunikációs képességét, szabálytanulási készségét, társakhoz való viszonyát, az együttes cselekvő képességet. 45

47 A jó példa nyomán a gyermekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra. A gyermekek bevonásával barkácsolunk különböző típusú bábokat, hogy együttes, cselekvő megjelenítésben legyen részük. A szimbolikus játékot a dramatizálást kiegészíti az építő konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Használjanak különböző anyagokat, eszközöket. Igyekszünk megszerettetni a szabályjátékokat. A gyermekeknek megadni azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is. A gyermek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Szerepvállalásaink modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl.: hangutánzó játékok, fonéma-hallásfejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb.) Az óvodapedagógus játéksegítő módszerei Játéksegítő metódusaink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, irányításunk játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - játékkezdeményezők, modellnyújtók játszótársak vagyunk. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogatóak, engedők és elfogadók. Segítjük azokat, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Akkor avatkozunk be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás testi épségét, játékát. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szimbolikus játék. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált 46

48 környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, kreativitása, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik. Szervezett tanulási lehetőség az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magában foglalja. Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás folyamatában mindvégig az óvodapedagógus a főszereplő. Később felerősödik a társak hatása is. A programban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek. A program felfogása szerint a játékos, cselekvéses tanulás azt jelenti, hogy az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 47

49 A PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TANULÁSI MÓDSZEREK A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Az óvodapedagógusok az eljárásait változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombinálja. A játékosság, a felfedezés, kísérletezgetés, megfigyelés, ráébredés lehetősége, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés egyre gyakrabban megjelenik a tevékenységekben. Az élmények elmondása, az otthoni és óvodai megbízások adása, a szülők, nagyszülők bevonása a tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés mind hasznos módszerei a programnak. Az óvodapedagógusok törekednek módszertani kultúrájuk kiművelésére. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvodapedagógusk törekednek arra, hogy mindegyik gyermek, mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. Kerüljük a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.), helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetét, tettét emeljük ki. Az óvodapedagógusok alkalmazzák a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazzák a jutalmazás sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a szülőknek egyaránt. Az óvodapedagógusok kerülik a tárgyi jutalmak osztását. Az apró jutalmak örömet szereznek ugyan a gyermekeknek, de egyben elveszik a "természetes jutalom" értékét. Ezenkívül irigységet szítanak a gyermekek között. A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. Az óvodapedagógusk a tanulási szokásokat úgy alakítják, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segít a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Az óvodapedagógusk törekednek arra, hogy minden gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy melyek a hiányosságai. 48

50 VERSELÉS, MESÉLÉS 49

51 Verselés, mesélés A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermekek érzelmi biztonságához. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese képi és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese különösen alkalmas az óvodás szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodapedagógus feladatai A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. A éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása mindennap (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvodapedagógusok feladata. A művek kiválasztásában érvényesül a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Az óvodapedagógus a legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítja össze. Olyan meséket választ, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. Később a gyermekek meséi már lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus - realisztikus mesék. Helyet kap a magyar klasszikusok és a mai magyar írók meséi is. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepelnek a vidám, humoros versek, klasszikusok és mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át beépülnek a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermekek mesetárába. A gyermekek a meseregényeket is szívesen hallgatják, folytatásait napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvodapedagógus a nagyobbaknak olvasson bátran lírai műveket is, mert a gyermekek már megérzik a költői képek érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítik a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét. 50

52 A éves korban kedvelt jellegzetes formák biztosítása Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekek első igazi versélményei a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok felettébb nagy élvezetet jelentenek a gyermekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvodapedagógus teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvodapedagógusvel együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. Az óvodapedagógus mutasson be párbeszéd formájában előadott rövid, ötletes jeleneteket bábokkal. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket, s hozzák el otthonról kedvenc könyveiket, hogy megmutathassák egymásnak. A vers, mese, a dramatikus játékokhoz csak olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus az illusztráláshoz, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. A kiscsoportos gyermekek ismerjenek meg mondókát és új mesét egy nevelési év alatt, s ezeket minél többször ismételgessék. Az óvoda szervezzen a gyermekeknek rögtönzött óvodai báb- és dramatikus előadásokat. A nagyobb gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvodapedagógusk meséit. A gyermekek arcán megjelenik a belefeledkező áhítat, figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját az óvodapedagógus erősítse meg pl. egy közmondással. Az óvodapedagógus segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. A gyermekek szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni, elkezdett mesét a saját fantáziájuk szerint befejezni. Az óvodapedagógus teremtsen ehhez minél több lehetőséget. A 4-5 éves gyermekek 4-5 mondókát, 5-6 rövid verset és új mesét ismerjenek meg. A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat használjon fel az óvodapedagógus a kiolvasók, rigmusok ismételgetésére. A gyermekek nagyon élvezik a rímes találós kérdéseket, rímjátékokat. Legyen lehetőség az ilyen típusú játékokra is. 4-5 kiolvasóval gazdagodjon a nagycsoportosok mondókarepertoárja. A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket. Az új versek (15-20) bemutatása mindenkor kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Az óvodapedagógus lehetőleg ne szavaltassa a gyermekeket kórusban. Kerülje az éneklő hanglejtést. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. (Kivételt képeznek a ritmikus versek pl. Weöres Sándor: Galagonya) Az óvodapedagógus főleg a délutáni pihenés alatt - olvasson el a gyermekeknek folytatásos mesét. A gyermekek fantáziája gazdag. Az óvodapedagógus adjon a gyermeknek próbálkozási alkalmat a mese önálló befejezésére, mesék kitalálására. A gyermekek fejezzék ki a mese cselekményét mozgással, dramatikus játékkal. A meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján keressen az óvodapedagógus olyan 51

53 közmondásokat, amelyekkel meg tudja erősíteni az erkölcsi tulajdonságokat. A gyermekek szeretik rajzban is kifejezni vers- és meseélményeiket. Az auditív élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyermekek halljanak új mesét a nevelési év folyamán. E tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. Az óvodapedagógus közvetett módon zenei szignállal, mesepárnák előkészítésével, gyertyagyújtással csalogatja a gyermekeket a meseszobába (sarokba). Amikor minden gyermek megérkezik, csak akkor kezdi el a mesét, gyertyafénynél, vagy lámpagyújtás után. A tevékenység befejezését jelzi a gyertya elfújása vagy az óvodapedagógus éneke, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak egymásnak és a maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek gyermekmondókát, 6-8 verset és mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni. 52

54 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC 53

55 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek -, néptáncok és a népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Az óvodapedagógus feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. A éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal. A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismernek meg. A mondókák, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészi értékei. A 3-4 éves korú gyermekek nagyon élvezik az ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc-, kéz-, ujj és lovagoltató játék. A szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű, 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat tanulnak meg könnyedén, amelyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekek mindössze egy-két komponált gyermekdalt tanuljanak meg az ünnepek köszöntésére. A nagyobb gyermekeknek is teremtsen az óvodapedagógus továbbra is olyan helyzetet, hogy minél gyakrabban játszhassanak ölbeli játékokat, mondogathassanak mondókákat. Ők már képesek arra, hogy nehezebb pentaton jellegű dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyek mozgásanyaga is összetettebb. Megismerhetik a csigavonalat, hullámvonalat, szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet a szinkópa is. Igényes műválasztás domináljon a néhány alkalmi dal kiválasztásában is, melyekhez ösztönözzük a gyermekeket mozdulatok kitalálására. 54

56 Az éves gyermekeket ösztönözzük "anyáskodó" szerepre, játsszanak minél több ölbeli játékot. A döntés egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző élethelyzetben is alkalmazhatnak a gyerekek. A zenehallgatáshoz olyan műveket válogasson az óvodapedagógus, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, a nemes zene iránt. Az óvodapedagógus élethelyzethez kapcsolva tervezze meg a zenei élményközvetítést. Lehetőleg minél többször énekeljen népdalokat, de jelenjenek meg a zenei repertoárjában a rokon-, és más népek dalai, a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. A éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek ismerjenek meg 6-8 mondókát, ölbeli játékot és énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek legyenek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók. Ezeken a játékokon keresztül ismerjék meg közvetve a zenei alapfogalmakat. Próbálgassanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait, egymás hangját és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Érzékeltessék különböző játékos mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvodapedagógus énekelgesse a gyermekek nevét, jelét, csalogassa őket énekelve a közös játékba, tevékenységbe. Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy a gyermekekben fokozatosan kialakulhasson az áhítatos zenehallgatás. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenei élmény-kiegészítést. A gyermekeknek legyen lehetősége 2-5 percig tartó hangszeres zenét, kórusmuzsikát videó-felvételen megtekinteni. A nagyobb, fejlettebb gyermekek énekelgessenek 6-8 motívumból álló énekes játékokat, műdalokat. A 4-5 új mondóka és a új gyermekdal megismerése mellett ismételgessék a 3-4 éves korukban tanult mondókákat, gyermekdalokat is. A dalok hangterjedelme továbbra is pentaton jellegű dúr hexacord maradjon. Az énekes játékok közül az óvodapedagógus már nehezebbeket is válogathat, pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapító játékokat. A gyermekek minél gyakrabban énekelgessenek önállóan az éneklési készség fejlesztése és az önálló éneklésnél tapasztalható gátlások leküzdése érdekében. Énekelgessenek egyénileg, mikrocsoportban halkabban - hangosabban, magasabban, mélyebben. Próbálják a levegőben felvázolni az énekek dallamvonalát. A gyermekek élvezettel játsszák a kérdés-felelet játékokat változatos szövegű és ritmusú motívumokkal. Mikrocsoportban minél többször legyen erre lehetőségük. Érzékeljék minél több alkalommal az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle ritmuseszközt a ritmusérzék fejlesztéséhez. A zenei élményközvetítés legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. Az éves gyermekeknek legyen lehetősége megismerkedni és sokat ismételgetni 4-7 új mondókát, új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. A tanult mondókáknak, gyermekjátékoknak találjunk ki szimbólumot, melyeket helyezzünk el a zenepolcon. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra és lehetőséget adnak a felidézésre, ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A dalok hangkészletére általában a félhang nélküli ötfokúság a jellemző. Az 55

57 óvodapedagógus válogasson olyan dalokból, melyben szünet, szinkópa, triola ritmusjelek is megtalálhatók. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvodapedagógus bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat tervezzen, ami ennek a korosztálynak egyben a néptánca is. Az óvodapedagógus a gyermekekkel együtt variálja az énekes játékok mozgásanyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak (lásd a táncház). Az óvodapedagógus a gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat, pl. a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek játsszanak minél gyakrabban zenei formaérzék-fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezhessék a motívumok hosszát. Az óvodapedagógus fejlessze a gyermekek alkotókészségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei képességfejlesztő játékot többféleképpen lehessen megoldani. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A munkaformái tovább differenciálódnak. A kötött jellegű szervezett énekes játékot, lehetőleg az udvaron tartsa meg az óvodapedagógus, rossz idő esetén pedig a csoportszobában a délelőtti levegőzés előtt. Ebben a formában csak énekes játékokat tervezzen az óvodapedagógus, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élményteli játékot. Az óvodapedagógus a zenehallgatást kapcsolja a különböző tevékenységekhez. A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék adjon alkalmat a szókincs bővítésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. 56

58 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 57

59 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladatai A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum szem előtt tartására szükséges törekedni. Az alkotó-alakító tevékenységekhez az a megfelelő hely, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre. A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tároló-helyre van szükség. A munkaasztalt úgy alakítsa ki az óvodapedagógus, hogy max. 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen, és közel legyenek a tároló-helyek. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott, sikertelen lépéseiket minden lelki feszültség nélkül javítják vagy elölről kezdik. Az óvodapedagógus a tevékenységhez biztosítson elegendő időt is. A gyermekek lehetőleg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. Az eszközök biztonságos kezelését egyenként tanítsa meg az óvodapedagógus a gyermekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez, a kézimunka egyéb fajtáihoz, a műalkotással való ismerkedéshez az óvodapedagógus gondolja végig a feltételeket, s teremtse meg még a mindennapi szabad játékban is. A éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvodapedagógus az óvodába kerülő 3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. 58

60 A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré csoportosíthatók. Az óvodapedagógus tervezze meg a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem tervezhető a szándéktalan firka, és a látszólag szándékos forma-firka időszakában a témajavaslat. A gyermek az elkészült firkák után fogalmazza meg, hogy mit alkotott. A gyermekeknek később is legyen lehetősége az élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Alkossanak a gyermekek képeket festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba- homokba karcolással, nyomattal stb. Az óvodapedagógus segítse a gyermekek képalakító készségeinek megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. A gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerkedjenek az anyagok alakíthatóságával nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A gyermekeknek legyen biztosítva a mindennapi agyagozás vagy plasztikai tevékenység (só-liszt gyurma, gyurma). A legkisebb óvodások is ismerkedjenek az építés során a különböző tárgyak formáival, alakzataival. Teremtsünk olyan lehetőséget, hogy szívesen beszéljenek alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Ezért a rajzos munkaterületen alakítsunk ki egy esztétikus polcot, képtároló lehetőséget, hogy sokáig tudjanak gyönyörködni alkotásaikban. A gyermekek az óvodában alkalmanként megrendezett ovi-galériával ismerkedjenek meg. Kis csoportokban többször legyen módjuk megnézni, megcsodálni a kiállított alkotásokat. A gyermekek a kiállított alkotásokról nyilvánítsák ki véleményüket. Az óvodapedagógus a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét gazdagítsa, bővítse tovább. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez kapcsolható témajavaslatokkal, s ezekhez legkifejezőbb legmutatósabb technika kapcsolásával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködjenek a gazdag formákban. a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rost irónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermekek nagyon szeretnek spárgából, fonalakból, textilből, termésekből képeket komponálni, teremtsünk erre is lehetőséget. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanak játékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. Használjanak különböző formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák létrehozásához. A gyermeket aktivizáljuk az eszközök előkészítésére, tisztán tartására, elrakására. Az éves gyermekek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvodapedagógus segítse a képi-plasztika és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakító alkotás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Az óvodapedagógus gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz-lehetőségeket pl. batik, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarc, lenyomatok stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek alkalmazzanak a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat, jelenítsék meg a formákat, színeket egyéni módon. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeli, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. formájában. Egyénileg dolgozzanak kisméretű szövőkereten. Az óvoda "legidősebbjei körében" alakítsuk ki az ajándékkészítés igényét. Biztassuk őket, hogy az ünnepekre, a vendégek fogadására készítsenek ajándékot, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és felnőttjeire is. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. 59

61 Az óvodapedagógus segítse a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben állítsanak össze pl. búvóhelyeket, mobil színpadot, drámajátékhoz szükséges egyszerű díszleteket stb. A térbeli tapasztalat segítse az eredeti megoldások kivitelezését is. A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítsenek elő, gondozzanak minden anyagot, eszközt az alkotó tevékenységhez. A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban egyénileg, párban, kis csoportokban megjelenő játékfajta. Az óvodapedagógus egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervez. Az óvodapedagógus által előkészített eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvodapedagógus teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. A gyermekek eszközhasználata szabályos és biztonságos. Képesek az eszközök, technikák változatos alkalmazására. 60

62 MOZGÁS 61

63 A mozgás A tevékenység célja a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá váljon felnőtt korban is Az óvodáskor a termeszétes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Az óvodapedagógus feladata A éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. Testséma-fejlesztés: a fontosabb testrészek megismerését célozva. Az "oldaliság" tanulását segítő eszköz (csuklószalag) használata. Az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekednie kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabadlevegő kihasználására. A éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének- a pozitív énkép, önkontrol, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás- fejlődésére. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük. Az irányított mozgásos játékok során a 3-4 éves gyermekek nagymozgásának fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg futásgyakorlatokkal, pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformákkal. Játszhassanak ugrásgyakorlatokat, pl. szökdeléseket, sorozatugrásokat, rövid nekifutásból fellépések, majd leugrásokat. Ismerkedjenek meg dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, pl. hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás - elkapás, labda leütés - elkapás stb. 62

64 A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására, pl. csúszások, kúszások, mászások. A talajtorna eleme is jelenjen meg a játékokban, pl. gurulás a test hossztengelye körül. A gyermekek játszhassanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvodapedagógus alkalmazzon többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. Késztessék a gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvodapedagógus rendszerint mutassa meg a helyes mintát, és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportszobában legyen mozgásra késztető eszköz, pl. karika, labda, szivacs-szőnyeg, Greifswald egyes elemei stb. Az óvodapedagógus cserélgesse ezeket az eszközöket a gyerekek érdeklődésének megfelelően. Testséma-fejlesztés: a fontosabb testrészek megismerését célozva (kar, láb, fej, nyak, törzs) A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly, de emellett, a téri tájékozódás és testséma fejlesztés is szerepet kap. Az irányított mozgásos játékban jelenjenek meg a futásgyakorlatok, pl. fussanak három, négy akadályon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással stb. Az óvodapedagógus szervezzen ugrásgyakorlatokat, pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás két lábra és leugrás két lábra, játékos helyből-távolugró versenyt. A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával harántterpeszállásból. Minél gyakrabban játszhassanak labdagyakorlatokat, hogy tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat, pl. csúszást, kúszást, mászást, talajon és szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata, " a csikórugdalódzás ". Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem-kéz, szemláb koordináció differenciálódása. A gyermekek játszhassanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken. Az óvodapedagógus tervezzen lábboltozat erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat. A csoportszobában legyen alkalma a gyerekeknek szabadidőben is ismételgetni a foglalkozáson megismert mozgáselemeket. Az óvodapedagógus tervezzen mozgásokat a testrészek megismerését célozva (egyre inkább részletes megismerés: pl. a láb részei, a kar részei, törzs részei, stb.) Az "oldaliság" tanulását segítő csuklószalag használata. Építse be az óvodapedagógus az irányított mozgásos játékokba a gerincjavító, megelőző tornát. (gerincbetegségek megelőzése) Az éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek játékos formában. Hangsúlyt kap ennél a csoportnál a finommotorika fejlesztése, szem kéz - láb koordináció, oldaliság, labdakezelés és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvodapedagógus minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használjanak különböző kézi-szereket, pl.: szalagokat, rövidebb-hosszabb botokat, kisebb-nagyobb labdákat és kendőket. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg a fokozódó futást, a gyorsfutást és a lassú futást. Végezzenek ugrásgyakorlatokat. Szökdeljenek páros és egy lábon haladással. Végezzenek sorozatugrásokat, különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. A gyermekek játszhassanak dobásgyakorlatokat. Dobjanak egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba, 2 m magas kötél felett is. A gyermekek nagyon kedvelik a labdagyakorlatokat. 63

65 Vezessék a labdát járás, futás közben. Minél gyakrabban labdázhassanak párokban, kisebb csoportokban. Végezzenek támaszgyakorlatokat, pl. pók, rákjárás, talicskázás. Ismételjék az óvodában tanult talajtorna elemeket: guruló-átfordulás, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást. Egyensúlyozzanak padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. Próbáljon a szülőkkel együtt, a szülők bevonásával sportprogramokat szervezni. Az óvodapedagógus építse be a játékokba a gerincjavító megelőző tornát, fokozatosan nehezítve, az előző év mozgásanyagára építve. Testséma-fejlesztés: mozgások, a testrészek részletes megismerése. Az "oldaliság" további gyakorlása (pl. a test, testrészek jobb és bal oldalának megkülönböztetése, tárgyak kerülése jobbra-balra, lábemelések tárgyak jobb és bal oldalára stb.) A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében Az óvodapedagógus a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék során is biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak az óvodapedagógus heti egy alkalommal szervezze meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés: a kocogás, futás mindhárom korosztálynak ajánlott. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát az óvodapedagógus gimnasztikai elemekből építse fel, pl. kartartások, testhelyzetek kar-, törzs-, térd- és lábmozgások, valamint különböző irányú járásgyakorlatokból. (A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését.) A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok játszásakor. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek métert kocogni. Tudnak labdát vezetni helyben. Célba dobnak egykezes felsődobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudja. Ismerik és megfelelően használják testrészeiket. Alakuljon ki a helyes testtartás. 64

66 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 65