Dr. Orbán Ildikó V. Munkába járás költségtérítése május 1-jét követően

Átírás

1 Dr. Orbán Ildikó V. Munkába járás költségtérítése május 1-jét követően A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) kormányrendelet május 1-jétől hatályon kívül helyezte a korábban hatályos 78/1993. (VI. 12.) kormányrendeletet. A megváltozott szabályok a munkáltató kötelező térítési kötelezettségének esetköreit, és mértékét változtatta meg. A munkáltató akárcsak eddig is a kötelező mértéket meghaladóan is térítheti a munkába járás költségeit. Ezzel párhuzamosan a személyi jövedelemadó törvény munkába járásra vonatkozó szabályai nem változtak, és gyakorlatilag kimondható, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítések továbbra is adómentesen adhatók. Az adómentesség nem csak a kötelező térítésre, hanem az azt meghaladó mértékű térítésre is kiterjed. Mi minősül munkába járásnak? Az új kormányrendelet alapján munkába járás elképzelhető közösségi eszközzel, amely lehet napi munkába járás, és a hazautazás. Ilyenkor a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) közösségi, illetve kizárólag átutazás céljából helyi közösségi közlekedést vesz igénybe. A másik lehetőség, a napi munkába járás, vagy hazautazás közösségi közlekedés nélküli megvalósítása. Ennek térítésére a munkáltató akkor köteles, ha a munkavégzés helye annak földrajzi elhelyezkedése miatt sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem elérhető. E szabály alkalmazásában lakóhely annak a Magyar Köztársaság, vagy EGT állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Tartózkodási hely annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. Nyilatkozattételi kötelezettség A munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételéhez nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. 30

2 Napi munkába járás Napi munkába járásnak minősül, a lakóhely vagy tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás. Napi munkába járás térítése közösségi közlekedés esetén A munkáltatónak a napi munkába járás költségeinek egy részét akkor kell megtérítenie, ha a munkavállaló a munkahelyét közigazgatatási határon kívüli lakóhelyéről, vagy tartózkodási helyéről közelíti meg. A munkáltató térítési kötelezettsége a bérlet, vagy menetjegy árának 86 százalékára terjed ki, a közlekedési eszköztől függetlenül. Ez az összeg a minimum térítés, melynek megtérítése nem keletkeztet adókötelezettséget. Ugyancsak nincs adófizetési kötelezettsége a munkavállalónak és a munkáltatónak akkor, ha a bérlet, menetjegy teljes árát megtérítik. A térítési kötelezettség kiterjed belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven történő munkahelyre utazásra. Az eddigi gyakorlattal ellentétben nemcsak a teljes árú bérlet, menetjegy ára téríthető, hanem az utazási kedvezménnyel megváltott bérlet, menetjegy (nyugdíjas, diák, közalkalmazott kedvezmény stb. a 85/2007. (IV. 25.) kormányrendelet alapján), valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet és menetjegy is. A térítési kötelezettség elsősorban a helyközi közösségi közlekedésre vonatkozik. Azonban ha a munkavállaló lakóhelyéről, vagy tartózkodási helyéről a munkahely csak úgy közelíthető meg, hogy a két helyközi utazás között a helyi közlekedést is igénybe kell venni (például Budaörsről Budapesten átutazva lehet eljutni Dunakeszire), akkor a közbeeső helyi közlekedési bérlet, menetjegy is téríthető. Az adómentességhez a munkavállalónak el kell számolni a bérlettel, menetjeggyel a munkáltató felé. Adózási szempontból az adómentesség feltételei megvalósulnak akkor is, ha az bérletről, menetjegyről kiállított számla a munkáltató nevére szól. Napi munkába járás nem közösségi közlekedéssel A munkáltatónak nem közösségi közlekedéssel történő munkába járás esetén térítési kötelezettsége akkor van, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, vagy 31

3 munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja. A munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is munkába járásnak minősítheti. Hosszú várakozásnak azt az időtartamot kell tekinteni, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. Ennek mérlegelését a munkavállalók egyedi körülményeit figyelembe véve a munkáltatónak kell elvégeznie. A munkáltató térítési kötelezettsége a személyi jövedelemadó törvény szerinti 9 Ft/km, a munkában töltött napokra a magánszemély lakóhelye, vagy tartózkodási helye és munkahely közötti távolságra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra. Ez a térítés sem a munkavállalónál, sem a munkáltatónál nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Más esetekben a munkáltatónak nincs térítési kötelezettsége, de saját döntése alapján egyéb esetekben is fizethet a magánszemélynek térítést. Ez a térítés akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkavállaló közigazgatási határon kívülről közelíti meg a munkahelyét. Az adómentes költségtérítés mértéke 9 Ft kilométerenként, a munkában töltött napokra a magánszemély lakóhelye, vagy tartózkodási helye és munkahely közötti távolságra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra. Ez a térítés sem a munkavállalónál, sem a munkáltatónál nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Hazautazás Hazautazásnak kell tekinteni a tartózkodási helyről a munkavégzés rendjétől függően legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazást. Hazautazás közösségi közlekedéssel Hazautazásnak kell tekinteni a tartózkodási helyről a munkavégzés rendjétől függően legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazást. A munkáltató térítési kötelezettsége a bérlet, vagy menetjegy árának 86 százalékára, ben legfeljebb havonta 30 ezer forintra terjed ki, a közlekedési eszköztől függetlenül. Ez megtérítés nem keletkeztet adókötelezettséget. A havonta maximum térítendő összeget 2011-től minden éven az átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelik, melynek összegét minden év január 25-éig a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter teszi közzé hivatalos lapjában. Akkor sincs adófizetési kötelezettsége a munkavállalónak és a munkáltatónak, ha a bérlet, menetjegy teljes árát megtérítik, akár havi 30 ezer forinton felül is. Mivel a 30 ezer forinton felüli térítésre a munkáltatónak nincs kötelezettsége, azt saját elhatározásából teheti meg. 32

4 Az eddigi gyakorlattal ellentétben nemcsak a teljes árú bérlet, menetjegy ára téríthető, hanem az utazási kedvezménnyel megváltott bérlet, menetjegy (nyugdíjas, diák, közalkalmazott kedvezmény stb. a 85/2007. (IV. 25.) kormányrendelet alapján), valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet és menetjegy is. A térítési kötelezettség kiterjed belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven, légi közlekedési járművön történő hazautazásra. A térítési kötelezettség elsősorban a helyközi közösségi közlekedésre vonatkozik. Azonban ha a munkavállaló tartózkodási helyéről a lakóhelye csak úgy közelíthető meg, hogy a két helyközi utazás között a helyi közlekedést is igénybe kell venni, akkor a helyi közlekedési bérlet, menetjegy is téríthető. A tartózkodási helyre és a lakóhelyre érvényes helyi bérlet, menetjegy ebben a formában nem téríthető. Az adómentességhez a munkavállalónak el kell számolni a bérlettel, menetjeggyel a munkáltató felé. Adózási szempontból az adómentesség feltételei megvalósulnak akkor is, ha az bérletről, menetjegyről kiállított számla a munkáltató nevére szól. Hazautazás nem közösségi közlekedéssel A munkáltatónak nem közösségi közlekedéssel történő munkába járás esetén térítési kötelezettsége akkor van, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, vagy a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést, vagy munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja. Hosszú várakozásnak azt az időtartamot kell tekinteni, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. Ennek mérlegelését a munkavállalók egyedi körülményeit figyelembe véve a munkáltatónak kell elvégeznie. A munkáltató térítési kötelezettsége a személyi jövedelemadó törvény szerinti 9 Ft/km, a tartózkodási hely és a lakóhely, vagy munkahely és lakóhely közötti távolságra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra. Ez a térítés sem a munkavállalónál, sem a munkáltatónál nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. 33

5 Más esetekben a munkáltatónak nincs térítési kötelezettsége, de saját döntése alapján egyéb esetekben is fizethet a magánszemélynek térítést. Az adómentes költségtérítés mértéke 9 Ft kilométerenként, a magánszemély lakóhelye és munkahely közötti távolságra a közforgalmi úton mért oda-vissza távolságra. Ez a térítés sem a munkavállalónál, sem a munkáltatónál nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Megjelent a Hír-Infó XIX. évfolyam évi 5-6. számában 34