A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.938/10/2015. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10. a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út , a továbbiakban: beszerző) Áru- és szolgáltatás beszerzés, bérleti díj, védekezési tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás (Hard-Tech Bt.) évben tárgyú beszerzése ellen közbeszerzési eljárás mellőzése miatt benyújtott hivatalbóli kezdeményezés alapján indult jogorvoslati eljárásban a jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a beszerzési és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a hivatalbóli kezdeményezés és a beszerző nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző a jogorvoslati eljárás során tett észrevétele mellékleteként becsatolt táblázat szerint a Hard-Tech Bt.-től (9028 Győr, Szabadi u. 3., a továbbiakban: egyéb érdekelt) egyedi megrendelések alapján az alábbi árukat és szolgáltatásokat szerezte be évben, összesen nettó Ft értékben.

2 2 Nettó összeg Beszerzés tárgya vízkárelhárítás/ nem vízkárelhárítás áru jellege Vízkárelh. Nem vízkárelh számítástechnikai anyagok vízkárelhárítás alkatrész szünetmentes akkumlátor vízkárelhárítás alkatrész akku,adapter vízkárelhárítás alkatrész Számítógép anyagok nem vízkárelhárítás alkatrész Számatógépehkez anyagok nem vízkárelhárítás alkatrész Router nem vízkárelhárítás alkatrész HP drum-ügyeleti nyomtatóba dob nem vízkárelhárítás alkatrész Hálózati alkatrész nem vízkárelhárítás alkatrész switch nem vízkárelhárítás alkatrész Akkumulátorok nem vízkárelhárítás alkatrész konzol nem vízkárelhárítás alkatrész NOTEBOOK akku nem vízkárelhárítás alkatrész samsung galaxy akku nem vízkárelhárítás alkatrész DVI kábel 5 db nem vízkárelhárítás alkatrész Mobiltelefonok,fényképezőgép,softver vízkárelhárítás okostelefon vízkárelhárítás egyéb eszközök egyéb eszközök festékpatronok vízkárelhárítás patron/toner festékpatronok vízkárelhárítás patron/toner festékpatronok vízkárelhárítás patron/toner festékpatronok vízkárelhárítás patron/toner HP tintapatronok vízkárelhárítás patron/toner Tonerek, patron vízkárelhárítás patron/toner Tonerek, patron vízkárelhárítás patron/toner Tonerek, patron vízkárelhárítás patron/toner Tonerek, patron vízkárelhárítás patron/toner Tonerek, patron vízkárelhárítás patron/toner Tonerek, patron vízkárelhárítás patron/toner Patron, toner vízkárelhárítás patron/toner Patron, toner vízkárelhárítás patron/toner Toner vízkárelhárítás patron/toner Toner vízkárelhárítás patron/toner Toner vízkárelhárítás patron/toner Patron, toner nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Tonerek nem vízkárelhárítás patron/toner Patronok nem vízkárelhárítás patron/toner Patronok nem vízkárelhárítás patron/toner Patronok nem vízkárelhárítás patron/toner

3 Patronok nem vízkárelhárítás patron/toner Patronok nem vízkárelhárítás patron/toner HP multifunkcionális nyomtató vízkárelhárítás nyomtató nyomtató vízkárelhárítás nyomtató nyomtató nem vízkárelhárítás nyomtató Nyomtató nem vízkárelhárítás nyomtató Számítógépek monitorral 8 db+note Book vízkárelhárítás számítógép Notebook,számítógép, monitor vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk.bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk.bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk.bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk.bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszközök bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk.bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszközök bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk bérl díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk.bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítástechnikai eszk.bérleti díja nem vízkárelhárítás számítógép Számítógép konfiguráció nem vízkárelhárítás számítógép Nyomtató javítása nem vízkárelhárítás Monitor javítása nem vízkárelhárítás Monitor javítása nem vízkárelhárítás Lézernyomtató javítása nem vízkárelhárítás Nyomtató javítása nem vízkárelhárítás Monitor javítása nem vízkárelhárítás Monitor javítása nem vízkárelhárítás db 55 db A beszerző a fenti beszerzéseket a vízkárelhárítás kategóriába tartozó, összesen nettó Ft értékű árubeszerzést, illetve a nem vízkárelhárítás kategóriába sorolt, összesen nettó Ft értékű árubeszerzést és szolgáltatást közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül valósította meg.

4 4 A hivatalbóli kezdeményező december 23. napján postára adott és december 29. napján érkezett hivatalbóli kezdeményezésében a jogsértés megtörténtének megállapítását kérte. A hivatalbóli kezdeményező a jogsértés megtörténtének időpontjaként a évet (az érintett mintatétel január 21-ei teljesítését), míg az erről való tudomásszerzés időpontjaként november 12. napját, a számvevői által a beszerző pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése keretében lefolytatott helyszíni ellenőrzés dátumát jelölte meg. A hivatalbóli kezdeményező idézte a Kbt. 5. -át, a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontját, a Kbt. 11. (1) bekezdését, a Kbt. 13. (1) bekezdés a)-b) pontját, a Kbt. 14. (1) bekezdés a)-b) pontját, a Kbt. 18. (1)-(2) bekezdését, valamint hivatkozott arra, hogy a beszerzés időszakára (2013. évre) vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár árubeszerzés és szolgáltatás esetén 8 millió forint. A hivatalbóli kezdeményezéséhez csatolta a tárgyi beszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat (számla, utalványrendelet, szerviz munkalap, szakmai igazolólap, összesítő táblázat). A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy tekintettel a jogszabályi hivatkozásokra valamint a tényleges kifizetésekre a évi folyószámla listát alapul véve a tárgyi szerződés 15,5 millió Ft-os nagyságrendű értéke a rendelkezésre álló dokumentumok alapján eléri, illetve meghaladja a nemzeti értékhatárt. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a fent leírtak alapján felmerülhet a gyanú, hogy a szóban forgó szerződés vonatkozásában az árubeszerzéseket, illetve szolgáltatásnyújtást csak közbeszerzési eljárás lefolytatásával lehetett volna realizálni, melynek elmulasztásával a beszerző tekintettel arra, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőként a Kbt. személyi hatálya alá tartozik megsértette a Kbt. 5. -át és a Kbt. 18. (2) bekezdését. A beszerző észrevételében elsődlegesen elkésettségre vonatkozó eljárásjogi kifogást terjesztett elő. A beszerző hivatkozott arra, hogy a Döntőbizottság a D.736/11/2015. számú határozatában rögzítette, hogy A következetes döntőbizottsági és bírósági gyakorlat alapján a hivatalbóli kezdeményezésre nem a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztésekor, hanem a beszerzési eljárás megkezdésekor hatályos szabályok az irányadóak (pl. Fővárosi Bíróság 13.Kpk /2010/3., 13.K /2009/9., 413.K /2009/14. sz. döntései). Előadta, hogy a fentiek alapján jelen esetre a január 21. napján hatályos Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni, melynek 140. (2) bekezdés b) pontja szerint a hivatalbóli kezdeményezőnek a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belül kell előterjesztenie a hivatalbóli kezdeményezését. A beszerző álláspontja szerint mivel a hivatalbóli kezdeményező a tudomásszerzés időpontjaként november 12. napját jelölte meg a

5 5 rendelkezésre álló szubjektív határidő december 12. napja volt, ezért a december 23-án előterjesztett hivatalbóli kezdeményezés elkésett. A beszerző érdemi észrevételében a jogsértés hiányának megállapítását kérte. A beszerző hivatkozott arra, hogy észrevétele 1. sz. mellékleteként csatolt egy részletes kimutatást azon tételekről, melyek tekintetében az egyéb érdekelt a évben számlát állított ki. E körben előadta, hogy a teljesített tételek egy része vízkárelhárításhoz kapcsolódó árubeszerzés mindösszesen nettó Ft értékben. Nem vízkárelhárításhoz kapcsolódó árubeszerzésre nettó Ft, szolgáltatás megrendelésre pedig nettó Ft került kifizetésre az egyéb érdekelt részére a évben. Összesítve évben szolgáltatás megrendelésre nettó Ft értékben, árubeszerzésre nettó Ft értékben került sor az egyéb érdekelttől. A beszerző álláspontja szerint a szolgáltatás megrendelések esetében látható, hogy azok értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, így e körben nem valósult meg a hivatalbóli kezdeményező által feltételezett jogsértés, mely szerint a beszerző az egybeszámítási szabályok figyelmen kívül hagyásával, közbeszerzési eljárás mellőzésével valósította meg a kifogásolt beszerzést. A beszerző előadta továbbá, hogy az összesen Ft értékű árubeszerzésből a vízkárelhárítás érdekében történt, Ft értékű árubeszerzések a Kbt. ide vonatkozó rendelkezései szerint nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, ezen a tárgyi hatály alóli kivételt képező esetekben közbeszerzési eljárás lefolytatása nem kötelező. A beszerző idézte a Kbt. 9. (1) bekezdés a) pontját, a Kbt pontját és a Kbt h) pontját. E körben a Döntőbizottság által a január 19-ei tárgyaláson elrendelt nyilatkozatkérésére előadta, hogy a vízkárelhárítás és az erre vonatkozó összesen Ft értékű beszerzés nagymértékben összefügg a 2013-as dunai árhullámmal, az ezzel kapcsolatban elrendelt vízkárelhárítási munkákkal. Ezek körébe tartozik mind az árvíz-, mind a belvízvédelem, és az ezzel kapcsolatos készültség, illetve beavatkozás konkrétan elrendelésre került, és ez jelentősen megnövelte ezen tevékenységre vonatkozóan az élőerőn túli számítástechnikai eszköz és hozzá kapcsolódó kellékanyag-igényt, jelen esetben az egyéb érdekelttől. A beszerző kifejtette, hogy a vizek kártételei elleni védekezés (vízkárelhárítás) szabályait a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet állapítja meg. A Korm. rendelet 13. -a szerint az I., II. és III. fokozatú védekezési készültséget a védekezésre kötelezett szervezet vezetője rendeli el, módosítja és

6 6 szünteti meg, a rendkívüli védekezési készültséget a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter rendeli el, illetve szünteti meg. A Korm. rendelet 3. (3) bekezdése szerint a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a Kormány az árvíz- és belvízvédekezés műszaki feladatainak országos irányítását az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) útján látja el. Az OMIT és a vízügyi igazgatóságok, valamint a vízügyi igazgatóság központi irányítása és az egyes ár- illetve belvízvédelmi szakaszok, valamint egyéb védekezési szervezeti egységek között az írásbeli kommunikáció elsősorban egy központi (OVF) üzemeltetésű számítógépes rendszeren történik. A rendszer különböző moduljain keresztül történik a védekezési tevékenység elrendelése, szervezése, a tevékenységről készült jelentések is ezen keresztül jutnak el a védelmi szakaszoktól az igazgatóság központi védelmi törzsén át az OMIT-hoz. A beszerző előadta továbbá, hogy területén (Győr-Moson-Sopron és Komárom- Esztergom megyék teljes területe, ill. Vas és Veszprém megyék kis része) 13 árés belvízvédelmi, illetve 2 önálló belvízvédelmi szakasz van, emellett a rendszer segítéségével végzi feladatát a Védelmi Osztag és 9 szakcsoport. A vízkárlehárítás során elvégzendő feladatokat a védekezésre kötelezett szervezet (vízügyi igazgatóság) határozza meg. A védekezés során az adott vízügyi igazgatóság, így a beszerző a vagyonkezelésében álló eszközökkel, illetve külső erőforrások igénybe vételével látja el a feladatát, melynek során igénybe vett eszközök üzemeltetéséről, karbantartásáról, javításáról az igazgatóságnak gondoskodnia kell. Ezek a feladatok előre nem tervezhetők, mivel a bekövetkező, vizek kártételével járó események (árvíz, belvíz, helyi vízkár, vízminőségi kár ill. aszály) előre nem láthatók illetve tervezhetők, így a hozzá kapcsolódó beszerzések (számítástechnikai eszközök, kellékanyagok) sem tervezhetők előre, ugyanakkor ezen igények felmerülésekor azonnal szükség van a beszerzés végrehajtására annak érdekében, hogy az igazgatóság, illetve az adott védelmi szakasz védképessége folyamatosan biztosított legyen. A vízkárelhárításhoz kapcsolódó költségeket köztük a saját (vagyonkezelt) eszközökkel történő vízkárelhárítási feladatvégzéssel összefüggésben felmerült üzemeltetési, javítási, karbantartási költségeket a vízügyi igazgatóságok részére a kormány biztosítja. A vízkárelhárításhoz kapcsolódó tevékenységekről és költségekről a vízügyi igazgatóság jelentést készít, illetve elszámol a védekezés költségeivel. Az elszámolást az OVF útján nyújtja be a Belügyminisztérium felé. Az elszámolás a vízkárelhárításban résztvevők számára kifizetett személyi juttatásokat személyenként és jogcímenként, a dologi és felhalmozási kiadásokat bizonylatonként tartalmazza. A beszerző azzal kapcsolatban, hogy melyik árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés minősül víkárelhárírási beszerzésnek, illetve melyik nem, előadta, hogy ez a belső működési, illetve számviteli rendjük alapján választható szét, és ez alapján készült az észrevételéhez mellékelt összesítő táblázat is.

7 7 Ezzel kapcsolatban még hangsúlyozta a beszerző, hogy ezen dokumentum alapját képezi, hogy a felettes szerveik vízkárelhárítási költségként mit fogadtak el. Ezen beszerzések illetve költségek utólagos igazolása történik meg a felettes szervek részéről, e vonatkozásban felettes szervnek minősül az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint közvetlen felettes szerv, illetve a Belügyminisztérium, mint a területért felelős minisztérium. A beszerző a vízkárelhárítási tevékenységre vonatkozó nyilatkozatához többek között csatolta a dunai árvízzel összefüggő, veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendeletet, az OMIT vezetőjének tárgyi árubeszerzésekre vonatkozó előzetes jóváhagyását, az OMIT vezetője által védekezés terhére elszámolható igazolással és aláírással ellátott számlákat, valamint az alábbi táblázatot. Nettó összeg Beszerzés tárgya Vízkárelhárítási esemény Készültség időtartama számítástechnikai anyagok szünetmentes akkumulátor akku, adapter mobiltelefonok,fényképezőgép,softver okostelefon festékpatronok festékpatronok festékpatronok festékpatronok HP tintapatronok Tonerek, patron Tonerek, patron Tonerek, patron Tonerek, patron Tonerek, patron belvízvédekezés a Rábca-menti, Kapuvár-Hansági, Fertőtómenti szakaszokon belvízvédekezés a Rábca-menti, Kapuvár-Hansági, Fertőtómenti szakaszokon belvízvédekezés a Rábca-menti, Kapuvár-Hansági, Fertőtómenti szakaszokon belvízvédekezés a Rábca-menti, Kapuvár-Hansági, Fertőtómenti szakaszokon

8 Tonerek, patron Patron, toner Patron, toner Toner Toner Toner HP multifunkcionális nyomtató nyomtató számítógépek monitorral 8 db+note Book Notebook,számítógép, monitor A beszerző a fenti tételek kapcsán előadta továbbá, hogy azok beszerzését a évi veszélyhelyzet időszakában a vezényelt más vízügyi igazgatósági munkatársakkal, közfoglalkoztatottakkal, honvédségi erőkkel, egyéb bevont szervezetekkel együtt több ezren dolgozók okán jelentősen megnőtt kommunikációs, szervezési, jelentési, nyilvántartási igények indokolták, ezért volt szükséges ezen eszközök gyors beszerzésére. A beszerző az árubeszerzésekkel kapcsolatban előadta továbbá, hogy a Kbt. 18. (2) bekezdése alapján az egybeszámítási kötelezettségnek árubeszerzés esetében egy feltétele van, az, hogy hasonló áruk beszerzésére kerüljön sor. E körben hivatkozott a Közbeszerzési Hatóság ide vonatkozó útmutatójára, valamint a D.805/10/2015. számú döntőbizottsági határozatra. A beszerző kifejtette, hogy a tárgyi árubeszerzések célja különböző, időben eltérő, illetve jelentős részben előre nem tervezhető, illetve hogy a beszerzett, különböző funkciójú áruk nem minősíthetők műszaki-funkcionális szempontból hasonlónak. E körben kifejtette, hogy az árubeszerzésre teljesített kifizetések az alábbi főbb egymással nem helyettesíthető termékcsoportokra bonthatók: - számítástechnikai alkatrészek, segédanyagok (pl. router, szünetmentes tápegység, akkumulátor, kábelek) a teljesített nettó kifizetés: Ft, - egyéb eszközök (pl. mobiltelefonok, fényképezőgép, vezetékes telefon készülékek, navigációs készülék) a teljesített nettó kifizetés: Ft, - nyomtató és fénymásoló tonerek, festékpatronok a teljesített nettó kifizetés: Ft, - számítógépek (bérlet és vásárlás) a teljesített nettó kifizetés: Ft,

9 9 - nyomtató- és fénymásoló gépek (bérlet és vásárlás) a teljesített nettó kifizetés: Ft. E körben előadta továbbá, hogy a kifizetések részletezéséből kitűnik, hogy a beszerzett áruk, eszközök eltérő célra alkalmasak, az azonos célból és alkalmazásra használt eszközök nettó értéke nem éri el a nemzeti értékhatárt. A beszerző hangsúlyozta, hogy a vízkárelhárításhoz beszerzett eszközök felmerülése előre nem látható, tervezhető, beszerzésükre a vízkár (2013. évi rendkívüli ár- és belvízvédekezés, veszélyhelyzet) azonnali elhárítása miatt került sor. A beszerző álláspontja szerint a fentiek alapján megállapítható, hogy nem egy közbeszerzést valósított meg részekre bontva, így nem sértette meg a Kbt. egybeszámításra vonatkozó szabályait, illetve nem mellőzte jogtalanul a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A Döntőbizottságnak a beszerző eljárási kifogására tekintettel elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hivatalbóli kezdeményezés a jogvesztő határidőben került-e előterjesztésre, illetve ezzel szoros összefüggésben azt kellett eldöntenie, hogy az eljárásjogi vizsgálat tekintetében mikor hatályos Kbt. az irányadó. A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) a rendelkezik arról, hogy a Kbt (2) bekezdés helyébe január 1. napjától a következő rendelkezés lép: (2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de a) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül, c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de a legalább a jogsértés megtörténtétől közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított öt éven belül kezdeményezheti. A Mód. tv a az alábbiakat rögzíti: A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

10 10 (11) A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvénnyel megállapított 140. (2) bekezdését azon jogorvoslati eljárások kezdeményezésére kell alkalmazni, amelyek esetében a jogsértés január 1-jét követően jutott a kezdeményező tudomására. A Mód. tv alcímében szereplő hatályba léptető rendelkezések szerint a Mód. tv. 75. alcímben szereplő szubjektív és objektív jogvesztő határidőkre vonatkozó előírás január 1. napján lépett hatályba és ugyanezt támasztja alá a Mód. tv a. A Mód. tv át megvizsgálva megállapítható, hogy a Mód. tv ában szereplő módosítás január 1. napját követő alkalmazását anélkül mondja ki, hogy a jogorvoslati eljárás kezdeményezését megalapozó jogsértés milyensége (megvalósulási időpontja) tekintetében bármiféle megszorító rendelkezést vagy korlátozást tartalmazna. A legújabb bírósági gyakorlat szerint e tény a jogalkotó azon szándékára utal, hogy a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztésére vonatkozó határidőket így a tudomásszerzéstől számított 60 napos szubjektív határidőt ne csak a január 1-jét követően megkötött szerződések és megindult eljárások, illetve az azok kapcsán feltárt jogsértések, hanem minden olyan szerződés és eljárás esetében alkalmazni szükséges, amellyel kapcsolatos jogsértés a jelzett időpontot követően jut a kezdeményező hatóság tudomására, függetlenül a jogsértéssel érintett életviszonyok (szerződéskötés) keletkezési időpontjától. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezőnek a november 12-én történt tudomásszerzésére tekintettel 60 nap állt rendelkezésére a hivatalbóli kezdeményezés előterjesztésére, ezért a december 23. napján postára adott hivatalbóli kezdeményezés határidőben benyújtottnak minősül. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző eljárásjogi kifogása nem alapos, ezért a hivatalbóli kezdeményezés érdemi elbírálásának nincs akadálya. A Döntőbizottság az ügy érdemi vizsgálatára vonatkozóan rögzíti, hogy a hivatalbóli kezdeményező a beszerző évi beszerzéseivel kapcsolatban, közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzése miatt nyújtotta be a hivatalbóli kezdeményezését, így a Kbt. ezen időszakban hatályos rendelkezései alapján kell vizsgálni a hivatalbóli kezdeményezést. A Döntőbizottság vizsgálata arra terjedt ki, hogy beszerző jogszerűen tekintett-e el a közbeszerzési eljárás lefolytatásától. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény

11 11 rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 5. -a szerint közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. a közösségi irányelvekkel összhangban részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza azt az alanyi kört, amelynek a jogszabályban meghatározott értékű és tárgyú beszerzéseik, visszterhes szerződéseik megkötése során kötelesek a Kbt.-ben rögzített eljárási rend betartására, a közbeszerzési eljárás lefolytatására a Kbt. céljának és alapelveinek érvényesülése érdekében. A Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerint e törvény alkalmazásában ajánlatkérő az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, adatok alapján megállapította és a beszerző maga is elismerte, hogy a Kbt. 6. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A Kbt. 7. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (2) bekezdése szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

12 12 A Kbt. 7. (4) bekezdése szerint a szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzés tárgya a Kbt. 7. (2) illetve (4) bekezdése szerinti visszterhes árubeszerzés illetve szolgáltatás megrendelés, a beszerző közbeszerzési kötelezettsége fennáll, amennyiben azok értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzésekre irányadó értékhatárt. A Kbt a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (1) A közbeszerzési értékhatárok: a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok); b) a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). (2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó a (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusokra, a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. (4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: évi CCXXX. törvény) 67. (1) bekezdés a) illetve d) pontja értelmében a Kbt. 10. (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár kivéve a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt január 1-jétől december 31-éig árubeszerzés illetve szolgáltatás megrendelése esetében 8 millió forint. A évi CCXXX. törvény 68. (1) bekezdés b) pontja értelmében a Kbt. 10. (1) bekezdés a) pontja szerinti, az árubeszerzésre illetve szolgáltatás megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár kivéve a Kbt. XIV. Fejezete alkalmazásakor a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt január 1-jétől december 31-éig a Kbt. 6. (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében euró. A Közbeszerzési Hatóság elnökének a évre irányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatója (KÉ évi 22. szám, február 22.)

13 13 I.1. pontjában foglaltak szerint a Kbt. II. részének a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő alkalmazásakor irányadó értékhatár árubeszerzés, illetve szolgáltatás megrendelés esetén euró, azaz forint. A Kbt. 11. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 11. (3) bekezdése szerint tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. A Döntőbizottság áttekintette a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó szabályozást árubeszerzés illetve szolgáltatás-megrendelés esetén, mellyel kapcsolatban elöljáróban a következőket rögzíti. A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezetek számára a Kbt. alkalmazási kötelezettsége végső soron a törvény szerinti közbeszerzési tárgy becsült értéke alapján dönthető el. A becsült érték meghatározására vonatkozó szabályokat az előzőek szerint tilos a Kbt. hatályát szűkítő módon értelmezni. Az árubeszerzés illetve szolgáltatás megrendelés becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat a Kbt ai, valamint a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdései rögzítik. A Kbt ai az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák: 13. (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. (2) A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. 14. (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

14 14 a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. A Kbt. 18. (1) bekezdése szerint tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A január 1. és június 30. napja között hatályos Kbt. 18. (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. A július 1. napjától hatályos Kbt. 18. (2) bekezdése szerint, amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A hivatalbóli kezdeményezés arra vonatkozott, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 5. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A Döntőbizottság először azt vizsgálta meg, hogy a tárgyi beszerzés, illetve annak vízkárelhárításra vonatkozó része a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e. A Kbt. 19. (1) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. A Kbt a szerint e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű

15 15 közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi [18. (3) bekezdés; 19. (2) bekezdés]. A január 1. és június 30. napja között hatályos Kbt h) pontja szerint e törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény 3. e), f), i), k) pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre. A július 1. napjától hatályos Kbt h) pontja szerint e törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 3. 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó főszabályként azt írta elő, hogy az ajánlatkérőknek beszerzési igényük kielégítéséhez közbeszerzési eljárást kell lefolytatniuk. A Kbt. mind a nemzeti, mind az uniós értékhatárt elérő, illetve meghaladó értékű beszerzések körében meghatározott olyan tárgyakat, melyek beszerzése esetén az ajánlatkérő mentesül a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól, ezek képezik a Kbt. tárgyi hatály alóli kivételi kört. Ilyen esetben elsődlegesen az vizsgálandó, hogy a beszerzés értéke alapján melyik eljárásrend lenne alkalmazandó. A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyi beszerzések összesen Ft-os ellenértéke meghaladta a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, ugyanakkor az irányadó uniós értékhatár alatt maradt, ezért a Döntőbizottság a Kbt a alapján alkalmazandó Kbt h) pontja alapján vizsgálta meg az egyes beszerzési tételeket a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozásuk tekintetében. A Döntőbizottság a beszerző ide vonatkozó érvelésének helyt adva megállapította, hogy az egyéb érdekelttől a évben beszerzett áruk közül összesen Ft értékű számítástechnikai eszköz és kellékanyag a Kbt h) pontja szerinti kivételi körbe tartozik, mivel jelen tételek tekintetében a beszerző a fenti okirati bizonyítékokkal hitelt érdemlően igazolta, hogy azok a kormány által kihirdetett, vízkárelhárításra vonatkozó veszélyhelyzet, illetve a

16 16 beszerző vezetője által elrendelt védekezési készültségek keretében kerültek beszerzésre. A Döntőbizottság a fentiek értelmében megállapította, hogy a beszerző a évben az egyéb érdekelttől összesen Ft értékben szerzett be a Kbt. tárgyi hatálya alóli kivételi körbe nem tartozó árut és szolgáltatást, melyek érétke nem érte el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, ezért a beszerzőt a tárgyi beszerzések tekintetében közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem terhelte. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a Kbt (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés hiányát állapította meg A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés de) pontja alapján, a Ket (2) bekezdése szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára mivel az ajánlatkérő székhelye Győr-Moson-Sopron megye területén található a Pp (14) bekezdés b) pontja alapján a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. B u d a p e s t, február 8. Dr. Virágh Norbert sk közbeszerzési biztos Bonifert Zsolt sk közbeszerzési biztos Dr. Fáry Zoltán sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Állami Számvevőszék (1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 10.) 2. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út ) 3. Hard-Tech Bt. (9028 Győr, Szabadi u. 3.) 4. Irattár