ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklet

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklet A pénztár adatai Név: Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Bírósági bejegyzés: Fővárosi Bíróság 11.Pk.61279/1996/2 ( ) Tevékenységi (felügyeleti) engedély: E/286. ÖKBPF/4310/96 ( ) A pénztár tisztségviselői Az igazgatótanács tagjai (lakcímük): Borbélyné Bakos Zsuzsanna elnök (1104 Budapest, Harmat u. 76.) Balogné Czirok Anikó (6728 Szeged, Algyői út 16.) Berta Istvánné (1021 Budapest, Tárogató út 92.) Czirokné Csányi Mária (6500 Baja, Rezét u. 1.) Dr. Feketéné Dr. Sági Katalin (8000 Székesfehérvár, Károly J. u. 9.) Kristyák Veronika (2800 Tatabánya, Réti út 77.) Mayer Péter (1156 Budapest, Nádastó park 14.) Dr. Fürediné Kerkai Valéria (8900 Zalaegerszeg, Lépcsősor u. 29.) Dr. Vizhányó Mihály (5741 Kétegyháza, Toldi u. 84.) Az ellenőrző bizottság tagjai (lakcímük): Mintál Mihály elnök (7632 Pécs, Nagy Imre út 84.) Balogh Csabáné (1108 Budapest, Tavas u. 3/b.) Flamichné Kárpáti Györgyi (1131 Budapest, Madarász Viktor u. 13.) Szapu Matild (1081 Budapest, Népszínház u. 22.) Dr. Smahulya György munkáltatói képviselet (1048 Budapest, Tófalva u. 6/b.) Bevezető A Pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31i fordulónappal készíti el. A Pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez. 1

2 A mérlegkészítés időpontja az üzleti évet követő év február 15. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (pénztár tagság), a Pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a Felügyelet részére a Pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a Pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható és valós összképet tükrözik. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a keltezés feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A Pénztár az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, amelyben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a Pénztár vagyoni, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a Pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a Pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a Pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelentős folyamatok bemutatását, valamint a Pénztár taglétszámának és vagyonának előrejelzését a várható fejlődésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel. A Pénztár mérlege, eredménykimutatása, cashflow kimutatása, tartalékainak állományváltozási kimutatása és a taglétszámkimutatása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott formátumban, a számvitelről szóló évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény szabályainak figyelembevételével, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendeletek előírásai szerint készült el. A mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet a pénztár működését a jogszabályi követelményeknek megfelelően mutatják be. A Pénztár a jogszabályokban meghatározott könyvvezetési, értékelési és beszámolási elvektől, eljárásoktól nem tért el. A számviteli törvény 54. (8) (9) által lehetővé tett értékelési eljárást a lejáratig tartott állami illetve jegybanki kibocsátású értékpapírokra a Pénztár nem alkalmazza. A Pénztár befektetései között 2007ban értékpapírkölcsönzési ügyletből származó követelései nem voltak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítésére vonatkozó előírások az előző évekhez képest nem változtak. Az értékelési különbözet 2003tól magában foglalja az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyamkülönbözetet, valamint az egyéb piaci árhatásból (értékítéletből) adódó értékkülönbözetet, így az értékelési különbözet összege negatív előjelű is lehet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten értékelési különbözetként, a források között a működési, fedezeti, illetve likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg előjelének megfelelően. Az eszközök könyv szerinti értéke nem tartalmazza az értékelési különbözetet, az eszközök piaci értéke a könyv szerinti érték és az értékelési különbözet összege. Az értékelési különbözet az egyéni számlákon és szolgáltatási tartalékon jóváírásra kerül. A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a diszkontértékpapírok, valamint a továbbértékesítés céljára beszerzett, áruk között kimutatott ingatlanok esetében 2

3 a könyv szerinti érték a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, a tartós befektetési célú ingatlanok esetében pedig az értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési érték. A) A mérleg és az eredménykimutatás adatainak magyarázata A pénztár mérlegét a 730ME és a 730MF táblák, eredménykimutatását a 730AC táblák tartalmazzák. A mérleg és eredménykimutatás egyes soraiban található adatok a Bevezetőben elmondottak alapján az előző év megfelelő adataival összehasonlíthatóak az alábbi eltéréssel: a rövid lejáratú kötelezettségeken belül az előző évben a vagyonkezelők és a letétkezelő számlái a szállítók között szerepeltek, a tárgyévben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a tárgyévben átutalt, következő évre szánt működési célú adomány az előző évben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a tárgyévben a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Mérleg A mérlegben eszközként kell kimutatni a pénztár rendelkezésére bocsátott, a pénztár működését szolgáló, valamint a nyugdíjszolgáltatás és a likviditás fedezetéül szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. A mérlegben szereplő valamennyi eszközt céljuknak megfelelően működési, fedezeti és likviditási célú eszközökbe kell sorolni és az analitikus nyilvántartásban azokat így kell kimutatni. A mérlegben szereplő befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a pénzeszközök közül az elkülönített betétszámlák (vagyonkezelői alszámlák), valamint a tagdíjkövetelések egy része (a tagdíjak fedezeti tartalékra jutó része) és a tagi kölcsön fedezeti, minden más eszköz működési és likviditási célú eszköz. A befektetett eszközök, értékpapírok és pénzeszközök értékelési különbözete (ÉK) kizárólag azonos összegben és egyidejűleg változhat a mérleg forrás oldalán kimutatott működési (M), fedezeti (F) és likviditási (L) céltartalékain belül kimutatott értékelési különbözetből képzett céltartalékokkal (CT). A tagi kölcsönök időarányosan járó kamata külön nincs kimutatva a mérlegben, azt a mérleg tagi kölcsön sorában feltüntetett összeg tartalmazza, így a Pénztár mérlegében a fenti összefüggés az alábbiak szerint teljesül: Eszköz Forrás Befektetett pénzügyi eszk. ÉK: M portfólió. ÉKből képz. CT: 167 Forgatási célú értékpapírok ÉK: F (egyéni szl) p.ékből k. CT: Pénzeszközök ÉK: 528 F (szolg. szl) p.ékből k. CT: 887 Tagi kölcsön időarányosan járó L portfolió. ÉKből képz. CT: 34 Határidős ügyletek ÉK 167 Összesen:

4 a) Eszközök A pénztár saját tulajdonában lévő immateriális javak a pénztárügyviteli szoftverek (tagnyilvántartó, könyvelő és bérprogram), tárgyi eszköz pedig 1 db páncélszekrény, 4 db lemezszekrény, 1 db scanner, 1 db hordozható winchester (pen drive), 1 db kétrészes iratszekrény 2 db irattartó polccal és 2 db különálló irattartó polc. Értékük kizárólag a terv szerinti lineáris értékcsökkenés mértékével csökkent. A tárgyévben a minden évben megvásárlandó bérszámfejtési szoftver ( Ft értékben), valamint egy IBM*3500 fileszerver ( Ft értékben) megvásárlására került sor, mely utóbbi a mérlegben a beruházások között van kimutatva, tekintettel arra, hogy üzembehelyezésére (használatbavételére) a tárgyévet követően én került sor. A bérszámfejtési szoftvert a Pénztár használatba vételkor egyösszegben leírta. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése nettó értéken történt. Immateriális javak Szellemi termékek évi alakulása: Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés ezer Ftban Záró állomány Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték Tárgyi eszközök Ügyviteli és számítástechnikai berendezések, egyéb gépek, berendezések, felszerelések, beruházások évi alakulása: Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés ezer Ftban Záró állomány Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték A Pénztár befektetésein belül a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapírok, jelzáloglevelek) év végi 52 %os részaránya év végére 67 % ra nőtt, tehát az értékpapírportfólió belső arányainak eltolódása a hosszabb lejáratú papírok felé a tárgyév során az előző évtől eltérően jelentősen növekedett. A pénztár tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak a mérleg fordulónapjától számítottan legalább 1 év hátralévő futamidejű értékpapírokat minősíti, míg forgatási célú hitelviszonyt megtestesítőnek a mérleg fordulónaptól számított 1 éven belüli a következő mérleg fordulónapig hátralévő futamidejűeket. A mérleg értékpapír soraiban a beszerzési (könyv szerinti) értékek szerepelnek. A mérlegben a befektetett eszközök és értékpapírok értékelési különbözet soraiban található összegek az eszközök piaci értékének és könyv szerinti (beszerzési) értékének különbözete, amely évtől kezdődően negatív érték is lehet. 4

5 A befektetett pénzügyi eszközök és forgatási célú értékpapírok értékelési különbözetének (ÉK) alakulása mérlegtételek szerint: Összesen ezer Ftban Nyitó állomány Változás Záró állomány Egyéb Ebből: Járó Ebből: Járó Ebből: piaci Összesen piaci árh. piaci árh. osztalék. Egyéb Egyéb Járó Felh. osztal Felh. osztal Összesen Felh. árh. kamat ék. kamat ék. kamat Bef.e F.Ért.p Össz Az eszközök értékelési különbözetének alakulása az értékelési különbözet összetevői szerint: ezer Ftban Időarányos Egyéb piaci Járó oszt. Összesen kamat árhatás Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelési különbözetén kívül még a pénzeszközöknél, valamint a határidős ügyleteknél került sor értékelési különbözet elszámolására. A pénzeszközök esetében ez 528 ezer Ft, amely a három tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos, a határidős ügyletek értékelési különbözete 167 ezer Ft összegben került kimutatásra. (Értékelési különbözet jellegű a tagi kölcsön időarányosan járó kamata ezer Ft is, azonban a számviteli előírások miatt ez a nyújtott tagi kölcsönökkel együtt került kimutatásra.) Értékhelyesbítés elszámolására egyetlen eszköznél sem került sor. A követelések között a tagdíjkövetelések összege e Ft a évre előírt, de csak a mérlegfordulónapot követően február 15ig befolyt tagdíjakat ( eft), valamint az előírt, de meg nem fizetett tagdíjak összegét tartalmazza. Ez utóbbi eft. A tagi kölcsönökből eredő követelések állománya eft, ami az előző évihez ( eft) képest ezer Ftos (4 %os) csökkenést jelent. Az eftos követelésállományból az időarányosan járó kamat összege e Ft. 2007ben a kölcsöntartozásnak vissza nem fizetés miatt az egyéni számla terhére történő elszámolására 16 esetben, összesen ezer Ft összegben került sor. 5

6 Ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a tagi lekötések száma és összege: míg 2006ban ezt 4 pénztártag vette igénybe 6,5 mftos összegben, addig 2007ben 28 fő, a lekötés összege pedig 31 mft. Az aktív időbeli elhatárolások közül a költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásaként kimutatott 363 ezer Ft a évre megrendelt és 2007ben kifizetett bérletek árát tartalmazza. b) Források A tartalék tőke (működési tartalék) a működési tevékenység eredményének halmozott összegét, valamint a közvetlenül a tartalék javára jóváírt tételeket a nem fizető tagoktól levont működési tagdíjhányadot tartalmazza: Tartaléktőke nyitó értéke: Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése: Nem fizető tagok hozamából levont összeg: 194 Tartalék tőke: A saját tőke 2003tól csak a tartalék tőke és a működési tevékenység (tárgyévi) mérleg szerinti eredményét tartalmazza. (A korábban a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartaléka megszűnt, 2003tól az a céltartalékok között az adott tartalékhoz tartozó értékelési különbözetből képzett céltartalékokban jelenik meg.) Megnevezés Ezer Ft Tartaléktőke : Működési tartalék mérleg szerinti eredménye: Saját tőke: A saját tőke nyitó értékéből levezetve: Saját tőke nyitó értéke: Működési tartalék mérleg szerinti eredménye: Nem fizető tagok hozamából levont összeg: 194 Saját tőke: A Pénztárnak nincs olyan jövőbeni kötelezettsége, melyre céltartalékot kellett volna képeznie, így a működési céltartalék csak a működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék összegét tartalmazza, amely a működési tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált 167 eft kamat összegével azonos. 6

7 A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék az előző évhez képest efttal csökkent az alábbi levezetés szerint: Hozambevételekből képzett céltartalék év végén (Nyitó): ben felosztott realizált hozam (céltartalék képzés) / (+): A tagdíj nemfizetőktől a működési és likviditási tartalékba a hozam terhére átvezetett összeg (): 198 Átlépők hozott hozama (+): Átlépőknek, kilépőknek kifizetett hozam () Tagi és hozzátartozói kifizetések realizált hozam tartalma (): Realizált hozam terhére tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetett értékelési különbözet (): Szolgáltatási tartalékba átvezetett hozam () : Realizált hozambevételekből képzett céltartalék végén: Hasonló levezetéssel adódik a szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételek eftos növekedése: ezer Ft Hozambevételekből képzett céltartalék év végén (Nyitó): ben felosztott realizált hozam (céltartalék képzés) / (+): 401 Egyéni számla hozamából átvezetés a szolg. tartalékba: Tagi és hozzátartozói kifizetések realizált hozam tartalma (): Realizált hozam terhére járadékosoknak kifizetett ÉK (): 89 Realizált hozambevételekből képzett céltartalék végén: A likviditási céltartalékon belül a likviditási portfolió értékelési különbözete a tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamatot tartalmazza 35 eft összegben. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának eft összege a tagdíjkövetelésként ( eft) előírt (és tagdíjbevételként elszámolt), de a mérlegkészítés időpontjáig még meg nem fizetett tagdíjak összegét jelenti. Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid lejáratú kötelezettségek eft összegéből eft a még ki nem egyenlített szállítói számlák (InterComputer,,ITAGÖkolex) összege. A e Ft összegű tagokkal szembeni kötelezettségből 454 e Ft az átlépő tagokkal szembeni, e Ft az elhunyt tagok kedvezményezettjeivel szembeni kötelezettség. 7

8 Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből (7 460 e Ft) eft a én teljesített adókötelezettség, e Ft a vagyonkezelővel és letétkezelővel szembeni kötelezettség, 300 e Ft a felügyelettel szembeni kötelezettség. A fennmaradó eft az azonosítatlan függő befizetések záró állománya, amely a nyugdíjágazatba tartozó munkáltatói tagok által átutalt munkáltatói hozzájáruláselőlegek a és évekre. Ezek a havi tagdíjlisták beérkezését követően kerültek 2007ben és kerülnek majd 2008ban az egyes tárgyhónapokra elszámolásra, illetve azonosításra. A pénztártaghoz nem rendelhető téves utalások december 31i állománya 0. Az azonosítatlan befizetések állományának levezetését az alábbi két táblázat tartalmazza (a táblázatokban *gal vannak jelölve a 30 napon túl azonosított tételek): Pénztártaghoz nem rendelhető téves utalások Dátum Befizetett Dátum Visszautalt Különbözet összeg összeg én Nyitó * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

9 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Összesen: én: 0 *30 napon túl azonosított befizetés 9

10 Munkáltatói hozzájáruláselőlegek Régiók Dátum Befizetések Dátum Felhasználás ( Ft ) ( Ft ) Maradvány Délalföldi Északalföldi Középdunántúli Nyitó (Csongrád): Nyitó (Bács): 60 * Nyitó (Békés): (Csongrád) összesen: Nyitó (Hajdú): * Nyitó (Jász): 900 Nyitó (Szabolcs): * (Jász) (Szabolcs) (Jász) (Szabolcs) (Jász) (Szabolcs) (Jász) (Hajdú) (Hajdú) (Hajdú) (Hajdú) összesen: összesen: Nyitó: (Komárom) Nyitó: (Fejér) * Nyitó: (Veszprém) * (Fejér) * (Veszprém) (Komárom) (Fejér) (Veszprém) (Komárom) (Veszprém) (Komárom) (Fejér) (Veszprém) (Komárom) (Veszprém) (Fejér) (Komárom) összesen: összesen:

11 Déldunántúli Nyitó (Nógrád): Nyitó (Borsod): * (Heves): (Borsod): (Nógrád): összesen: összesen: Nyitó (Tolna): * Nyitó (Baranya): (Tolna): * (Tolna): (Tolna): összesen: összesen: Nyitó (Zala): * Nyitó (Győr): 90 * (Zala): * (16. Vas) (Zala): összesen: összesen: Északmagyarországi Nyugatdunántúli Középmagyarországi Nyitó: * * összesen: összesen: NYUFIG Nyitó: * összesen: összesen:

12 ONYF Nyitó: * összesen: összesen: i nyitó előlegek évközben be/kifiz.összesen Nyitó+évközi be/kifiz.: Az azonosítatlan ( függő ) befizetések állományának alakulása a tárgyévben: Ft Nyitó állomány Növekedés Csökkenés Záró állomány Azonosítatlan ( függő ) befizetések A passzív időbeli elhatárolások között a költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásának 540 eft összege a könyvvizsgáló évet megillető díjait tartalmazza. A bevételek passzív időbeli elhatárolásának e Ft összege évi működési támogatás, mely decemberében került átutalásra. Eredménykimutatás A befektetési tevékenység bemutatásában az alapvető szempont az, hogy az adott bevétel vagy ráfordítás pénzügyileg realizálte, vagy sem. A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csak a pénzügyileg is realizált kamatbevételeket tartalmazhatják. A felhalmozott kamatot pedig az értékelési 12

13 különbözetben elszámolt várható hozamon belül az időarányosan járó kamatok között kell kimutatni. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni az adott (működési, fedezeti, likviditási) befektetési portfolió mérleg fordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkontértékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. A befektetések értékelése során kimutatott negatív különbözetet (ha a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete az értékelés során negatív) az értékelési különbözetben elszámolt várható hozamok között, egyéb piaci értékítéletből adódó (veszteségjellegű) különbözetként kell kimutatni. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménye A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménykimutatását a 730A tábla, az éves pénzügyi terv és a működési eredménykimutatás adatainak összehasonlítását az 1. sz. melléklet A) táblája tartalmazza. A pénztári működési tevékenység bevételei (a pénzügyi tervvel való összehasonlíthatóság miatt tartalmazva a befektetések eredményét is) a tervadatokat 1 %kal haladták meg, a évi bevételekhez képest viszont 10 %kal csökkent, elsősorban a tagok egyéb befizetéseinek több, mint felére csökkenése következtében. A tagdíj jellegű bevételek a tervtől csak mintegy 1 %kal maradtak el, a évhez képest pedig 3 %os növekedést mutatnak. A tagok egyéb befizetései a tervet 19%kal haladta meg, ugyanakkor a évinek csak mintegy 47 %át teszik ki. A működési célra juttatott, összesen ezer Ft adomány a legnagyobb munkáltatói tagnak a Pénztár működési tevékenységének évi támogatására nyújtott 13 mftot, valamint a fennmaradó rész összegében az ágazaton kívüli munkáltatók adomány címén juttatott hozzájárulását tartalmazza. Az adománynak mind a tervtől, mind a évihez viszonyított mintegy 10 %os elmaradását az indokolja, hogy míg korábban a nyugdíjágazatból nyugállományba vonult, de tagdíjukat tovább fizető pénztártagok részére a legnagyobb munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulás mértékének megfelelő összegű adományt nyújtott, addig 2007től ez a juttatás megszűnt. A befektetési tevékenység bevétele amely a tartartalék tőke lekötésének kamatbevételéből származik a tervhez viszonyítva és az előző évhez képest is valamivel több, mint 20 %kal növekedett. A működési tevékenység összes ráfordítása a tervtől 5 %kal maradt el, az előző évhez képest viszont 6 %kal növekedett, ami összességében az infláció növekedésének felel meg. Összességében a működési tevékenység bevétele meghaladta a működési ráfordításokét, amelynek következtében a pénztár működési tartalékának mérleg szerinti eredménye a tervezett ezer Ft helyett ezer Ft nyereség lett. 13

14 Jövőbeni kötelezettségre céltartalék képzés vagy felhasználás a tárgyévben nem történt, nincs a Pénztárnak biztos jövőbeni kötelezettsége. A pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Egyebek Az ellenőrzések nem tártak fel jelentős összegű hibát a pénztár kimutatásaiban. B) Cashflowkimutatás A pénztár cashflow kimutatását a 730D tábla tartalmazza. Ennek egyes tételeire a mérleg és eredménykimutatásadatoknál adott magyarázatok érvényesek. A kimutatás az eszközök és források változásának a készpénzállomány változására gyakorolt hatását mutatja. C) A pénztár céltartalékainak alakulása Tartalékképzési arányok 2007ben a tagdíjak, munkáltatói hozzájárulások és az egyéb tagi befizetések tartalékok közötti megosztásának arányai változatlanul az alábbiak voltak: Tartalékok Megoszlási arány Fedezeti tartalékra 95,0 % Működési kiadások 4,9 % fedezetére Likviditási tartalékra 0,1 % Az adományok esetében nem voltak egységesen érvényes arányok, a támogató rendelkezett a támogatása tartalékok közötti megosztásáról, ha a támogatási szerződés mást nem tartalmazott. A pénztár fedezeti céltartalékának alakulása A pénztár fedezeti céltartalékának alakulását a 73OEA tábla mutatja be. Az egyéni és szolgáltatási számlákon jóváírt realizált hozambevételek a céltartalék táblázatban (73OEA) bruttó módon, a bevételek ( Egyéni számlákat megillető 14

15 hozambevételek, Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek ), illetve a ráfordítások ( Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások, Szolgáltatási számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos kiadások ) kimutatásával szerepelnek. A pénzügyileg realizált hozam a bevételek és ráfordítások különbözete: az egyéni számlák esetében eft, a szolgáltatási tartalék esetében 401 eft. A táblázat egyéb változás sorában az egyéni számlák esetében negatív tételként került kimutatásra a tagdíjukat nemfizető tagok hozamából levont és a tartaléktőkébe, valamint a likviditási tartalékba átvezetett 198 eft, továbbá az azonosítatlan befizetések hozamának a likviditási tartalékba átvezetett eft, valamint a vissza nem fizetett tagi kölcsönök egyéni számlával szemben érvényesített Ft összege. Az egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között mutatja ki a Pénztár a tagdíjukat nem fizető pénztártagokhoz kapcsolódó tagdíjköveteléseknek hitelezési veszteségként történő leírását (476 eft). A fedezeti céltartalék tárgyévi nyitó állománya eft, záró állománya eft volt a növekedés eft, illetve 4,5 %. A évi pénzügyi terv eft nyitó és eft záró állománnyal, illetve eft növekedéssel számolt, vagyis a növekedés a tervezettnek csak mintegy felét teszi ki, elsősorban a 10 év utáni kifizetések és a szolgáltatások tervhez képest is jóval magasabb összege miatt. A pénztár likviditási céltartalékainak alakulása A pénztár likviditási céltartalékainak alakulását a 730EB tábla mutatja be. Az egyéb likviditási célokra képzett tartalékba átcsoportosítás egyéni számláról tételsoron mutatja ki a Pénztár a tagdíjukat nemfizető tagok hozamából 2007ben levont és a likviditási tartalékba átvezetett 4 eft összeget. A likviditási tartalék tárgyévi nyitó állománya eft, záró állománya eft. A záróállományból 35 eft az értékelési különbözet, amely a likviditási tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos, 482 eft az azonosítatlan befizetések hozamára képzett és eft az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék A tartalék esetében a növekedés eft. A évi pénzügyi terv eft nyitó, eft záró állománnyal és eft növekedéssel számolt, amely szinte teljesen megegyezik a tényleges növekedéssel. Működési céltartalék A Pénztár jövőbeni kötelezettségekre céltartalékot nem képzett, így a működési céltartalék csak a működési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék összegét tartalmazza. A működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék záró állománya 2007ben 167 eft, ami a működési tartalékhoz tartozó lekötött betétek után járó megszolgált, de még nem realizált kamat összegével azonos. 15

16 D) A pénztár gazdálkodása A pénztár gazdálkodását meghatározó jelleggel befolyásoló körülmények A pénztár munkahelyi pénztár. Tagsági viszony létesítésére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) és igazgatási szerveivel, valamint a Pénztárral személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, vagy ilyen személyek hozzátartozói jogosultak. Megtarthatják a tagságukat azok a tagok és családtagjaik is, akiknek a foglalkoztatási jogviszonya a tagság kezdete után szűnt meg. A családtagok, illetve a már más szervezetnél foglalkoztatottak vagy önálló egyénileg fizető tagok száma a tagság mintegy 20 %át teszi ki. Ezekből a sajátosságokból eredően a pénztár gazdálkodásában az ONYFtől és igazgatási szerveitől, mint a legnagyobb munkáltatói tagoktól érkező munkáltatói hozzájárulás meghatározó szerepet tölt be. A beszámolási évben ez Ft/fő/hó volt. 2007ben a munkáltatói kötelezettségvállalások teljesítése mind az ONYF és igazgatási szervei, mind a kisebb munkáltatók részéről a megállapodásoknak megfelelő volt, sőt az előző évhez hasonlóan jelentős összegű munkáltatói hozzájáruláselőleg átutalására is sor került mind 2007re, mind pedig már a évre én a Pénztárnak 58 munkáltatói tagja volt. A pénztár működéséhez, ügyviteléhez szükséges irodahelyiséget, valamint a tárgyi és forgóeszközök túlnyomó részét a Pénztár részére az ONYF és a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság térítésmentesen biztosítja. Rendkívüli események A pénztár tárgyévi gazdálkodásában nem következett be rendkívülinek minősülő esemény. A pénztár alkalmazottai és vezető testületei A Pénztár alkalmazottai Változás (előző Megnevezés évhez) Létszám (fő) Bérköltség (e Ft) ebből ügyvezető (e Ft) Szem. jell.e.kifiz.(e Ft) Bérjárulékok (e Ft) Összesen (e Ft) A személyi jellegű egyéb kifizetésekből 639 eft reprezentáció, 70 eft üdülési csekk, 98 eft kis értékű ajándék, 973 eft munkáltatói hozzájárulás. A pénztárnál 4 fő, illetve második félétől 5 fő dolgozik munkaszerződéssel és 2 fő (biztosítás matematikus, informatikai munkatárs) megbízási szerződéssel. A létszámbővülést a főkönyvelőváltással és egy munkavállaló előre jelzett (de bizonytalan idejű) távozása miatti párhuzamos foglalkoztatás indokolja. 16

17 A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása Szolgáltatás típus tagok száma (fő) Egyösszegű Járadék Összesen Szolgáltatás típus összeg (e Ft) Egyösszegű Járadék Összesen Szolgáltatás típus átlagos érték (e Ft/fő) Egyösszegű Járadék Összesen Az 5 fő járadékosból az év során 1 főnek a (hároméves) járadékszolgáltatása befejeződött. A tárgyévben 1 főnek kezdődött el a 3 éves járadékszolgáltatása és 1 főnek változott meg a járadékszolgáltatása: 3 éves évenkénti kifizetésről 6 éven át tartó havi kifizetésre. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban a pénztár nem számolt el költségeket a szolgáltatási számlák terhére. A folyósítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat (banki, illetve postai átutalás díja) a Pénztár a működési alapból fedezi. A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása Év Kifiz. jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg (eft) (eft) (eft) (eft) A 10 év utáni kifizetésekkel kapcsolatban a Pénztár a kifizetésre kerülő összeg 0,5%ának megfelelő, de legfeljebb Ft összegű költséget számít fel. 17

18 A gazdálkodást jellemző egyéb mutatók Előző év Tárgyév Tartalék tárgyévi tagdíjbevétele/ Tartalék összes bevétele: működési tartalék ( eft / eft) 41,2% 47,1% fedezeti tartalék ( eFt / eft) 44,4% 49,7% likviditási tartalék (402 eft / eft) 34,7% 31,9% Tartalék tárgyévi befektetési eredménye (hozam)/ Tartalék összes bevétele: működési tartalék (4 054 eft/ eft) 7,6% 10,2% fedezeti tartalék ( eft eft) 40,1% 35,9% likviditási tartalék 803 eft / eft) 53,9% 63,7% Személyi jellegű ráfordítások/ Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások: ( eft / eft) 81,3% 82,5% Igénybevett és egyéb szolgáltatások kiadásai/ Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek: és ráfordítások (4 706 eft / eft) 14,1% 13,5% Tartalékok befektetésével kapcsolatos igénybevett szolgáltatások tárgyévi kiadásai/ Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások: ( eft / eft) 50,1% 47,5% Likviditási tartalék egyes tartalékai/ Likviditási tartalék záróállománya: L portfolió értékelési különbözetére (35 eft / eft) 0,3% 0,3% egyéb likvidítási célokra ( eft / eft) 96,5% 95,9% azonosítatlan befizetések befektetésének hozamára 3,2% 3,8% (482 eft/ eft) Az egyéni számlák (analitika) év végi átlagos záró állománya (Ft/tag): ( Ft / 4 220) Egy tagra jutó átlagos havi befizetések értéke (Ft/tag): (összes tagdíjbefizetés és egyéb tagi befizetés/éves átlagos taglétszám/12) eft / / 12)

19 E) A pénztár tagsága A taglétszám változása Nyitó létszám 4317 Új belépő 142 Átlépő más pénztárból 7 Szolgáltatásban részesült 166 Átlépő más pénztárba 10 Elhalálozott 9 Egyéb megszűnés 61 Záró létszám 4220 A negyedévenkénti záró taglétszámok alakulása (fő) Év Nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév A negyedévenkénti átlagos taglétszámok alakulása (fő) Év I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Az évi átlagos taglétszám (fő) A tagdíjfizetők létszáma korévenként: 2. sz. melléklet A) tábla. A tagdíjfizetést szüneteltetők létszáma korévenként: 2. sz. melléklet B) tábla. A szolgáltatást igénybe vevők létszáma korévenként: 2. sz. melléklet C) tábla. Az egyéni számlák állása (főkönyvi adatok ezer Ftban ) Évközi befizetés Év elején Befizetés, Áthozott Hozam Egyéb adomány fedezet Évközi kifizetés Szolgáltatási Átvitt fedezet Visszatérítés fedezetre Egyéb Év végén átcsoportosítás

20 A szolgáltatási számlák állása (főkönyvi adatok ezer Ftban) Évközi kifizetés Egyéb Év elején Szolgáltatásra okból Évközi befizetés Egyéni számláról R. hozam ÉK Átcsop likv Év végén Hozam: realizált (nettó) hozam és értékelési különbözet együtt Ebből: 3 éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Évközi befizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék éves kifizetéssel: Évközi kifizetés Évközi befizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén éves járadék havi kifizetéssel: Évközi kifizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén Egyösszegű szolgáltatás: Évközi kifizetés Év elején Szolgáltatásra Egyéb okból Évközi befizetés Egyéni számláról átcsoportosítás Hozam, egyéb Év végén

21 A tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege A tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számlák (az ún. felelős őrzésbe vett egyéni számlák) száma az év zárónapján 163, összesített értékük eft. Az előző évhez képest a bennhagyott számlák száma 18 %kal (35 dbal), összegük 14 %kal ( efttal) csökkent. Biztosításmatematikai mérleg Legutóbb 2005ben készült biztosításmatematikai mérleg, így a évi beszámolóhoz azt el kellett készíteni. (A biztosításmatematikai mérleg a kiegészítő melléklethez csatolva). Várakozási idő leteltét követő kifizetésekre jogosultak A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok száma én 633 fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege Ft. (Ezek az adatok már nem tartalmazzák a várakozási idő leteltével 2007ben kifizetettekét.) 21

22 F) Befektetési tevékenység A pénztár befektetett eszközei és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok, részesedések értékének változása a tárgyévben könyv szerinti és piaci értéken, valamint az értékelési különbözet Befektetett eszközök Forgóeszköz értékpapírok Befektetett és forgóeszk. (é.p) együtt Pénztár összesen Tárgyévi nyitó érték könyv sz. értékelési érték piaci érték különbözet e Ftban Tárgyévi záró érték könyv sz. értékelési érték piaci érték különbözet A befektetett pénztári eszközök negyedéves értékének változását eszköztípusonként a 4. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár eszközeinek értékelése a hatályos előírásoknak megfelelően történt, a könyvszerinti érték a 223/2000. Korm. rendelet, a piaci érték a 281/2001. Korm. rendelet szerint került meghatározásra (ez tartalmazza az értékelési különbözetben elszámolt hozamot, melynek elemei az időarányosan járó kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyamváltozásból adódó értékkülönbözet és az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet). 22

23 A pénztár eszközeinek értéke az év utolsó napján a letétkezelő értékelése szerint (piaci értéken) Tárgyévi záró érték Ftban OTP Alapkez. Erste Bef. Rt. Összesen A pénztár eszközeinek értékelése a hatályos előírásoknak megfelelően, a 281/2001. Korm. rendelet szerint történt. Megjegyzés: A letétkezelő a vagyonkezelők által kezelt vagyont, továbbá a pénzeszközöket értékeli. (Nem tartozik tehát a letétkezelői eszközértékelés körébe a pénztári vagyon egyéb elemeinek, mint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek, a készleteknek és a követeléseknek az értékelése.) A letétkezelő által értékelt összvagyon és a két vagyonkezelő együttes eszközértékének különbsége adja az elszámolási számla, a házipénztár, a lekötött betét és a tagi kölcsönök együttes összegét (ez az ún. pénztár által kezelt vagyonrész). A tárgyév során az OTP Alapkezelő részére nem történt új pénzeszköz átadás, az Erste részére 55 MFt került átadásra. A 10 év várakozási idő letelte utáni kifizetések és a szolgáltatások fedezetének biztosítására az OTPtől 20 MFt, az Erstétől 30 MFt, így összesen 50 MFt összegben került sor vagyonkivonásra. A hozamráták alakulása év teljes pénztári vagyon bruttó nettó fedezeti tartalék bruttó nettó referencia hozam Fogyasz tói árindex (előző év=100) ,35 35,96 118, ,08 17,45 19,12 19,12 114, ,26 16,14 17,59 17,59 110, ,8 9,36 9,8 9,36 109, ,19 7,59 8,35 7,72 109, ,72 8,16 8,85 8,26 6,77 105, ,92 4,32 5,2 4,55 4,70 104, ,48 16,10 16,52 16,12 15,78 106, ,03 15,49 13,84 13,26 12,92 103, ,14 7,73 8,77 103, ,81 6,41 6,56 108,0 Megjegyzés: 1. A 2001es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a évi beszámolóban megadottaktól. 2. A hozamráta 2006tól csak a pénztár egészére kerül kiszámításra. 23

24 év OTP Alapkezelő Rt. Erste Befekt. Rt. Referenciahozam Referencia bruttó nettó bruttó nettó hozam ,59 8,10 7,24 9,51 9,28 6, ,50 4,92 5,36 2,54 2,33 2, ,17 15,55 14,66 17,81 17,47 18, ,56 13,06 12,74 12,99 12,67 13, ,06 8,86 8,29 8, ,04 6,75 6,22 6,30 Megjegyzés: 2006tól a vagyonkezelők nettó hozamrátája nem kerül meghatározásra. A KSH által közölt, évi fogyasztói árindex 8 % volt, így a pénztár bruttó hozamrátája az infláció mértékénél 1,19 százalékponttal alulmaradt. A pénztári befektetések évi hozamát az első negyedévi 1,25%os a második negyedévi 4,25%os a harmadik negyedévi 1,5%os ill. a negyedik negyedévi 0,77%os hozamok alakították ki. A 2007es év igen mozgalmas volt a hazai kötvénypiacon. Magas árfolyam ingadozás jellemezte mind az állampapír, mind a devizapiacot.a forint az euróval szemben egy 20 forintos sávban mozgott, de az évet nagyjából ott zárta, ahol kezdte. A kötvényhozamok emelkedtek, hiszen a nemzetközi befektetési környezet romlott, a hazai inflációs kilátások pedig jóval rosszabbak voltak, mint az év elején. Az egyensúlyi mutatók javultak, de ennek ára a magasabb infláció és az alacsony gazdasági növekedés. Az éven túli futamidejű állampapírok árfolyamalakulását mutató MAX index jelentős mértékben, több mint másfél százalékponttal alulteljesítette az egy évnél rövidebb állampapírok mozgását leíró RMAX indexet. A hazai és a régiós részvénypiac számára a 2007es év első és második féléve teljesen különbözően alakult. Míg az év első felében viszonylag kis ingadozással értékelődtek fel az indexek, addig az év második felében hatalmas kilengések után végül negatív eredményt értek el különösen a BUX. Az első félév magas hozamai után július közepén a régiót is elérte a korrekció, és ezzel kezdetét vette a második félévet alapvetően meghatározó magas árfolyam ingadozás. Ebben a periódusban az árfolyamot leginkább mozgató egyik tényezőt, a közelgő recessziót egyre inkább valószínűsítő amerikai munkaerőpiaci és lakáspiaci adatok jelentették, a másik jelentős tényezőt a legjelentősebb pénzintézetek sorozatos veszteségleírásai adta. A 2007 es év a globális fejlett részvénypiacokon két jól elkülönülő részre volt osztható: az első félévet pozitív hozamok és kis árfolyam ingadozás, míg a második félévet negatív hozamok és magas árfolyam ingadozás jellemezte. A piaci eseményeket leginkább az amerikai másodlagos jelzálogpiaci probléma, illetve annak továbbgyűrűzése befolyásolta. Mindezek hatására a fejlett piaci részvények a hosszú távú átlagtól elmaradó hozamot produkáltak. Az S&P500as amerikai részvényindex 3,5%os, az Eurostoxx50es index 6,8%os,míg a japán TopixCore30as index 12,9%os saját devizában mért hozamot ért el év második felében a leggyümölcsözőbb befektetésnek a feltörekvő piacok értékpapírjai bizonyultak. A piacot reprezentáló MSCI Emerging Markets forintban számolva 12,5%os hozamot ért el. A negyedik negyedévben eluralkodó kockázatkerülő magatartás azonban itt is éreztette a hatását, ebben az időszakban már nem folytatódott a korábban jellemző dinamikus emelkedés. Figyelembe véve a pénztár befektetési politikáját, amely a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket részesíti előnyben a Pénztár a teljes vagyonra vonatkozóan 6,81 %os bruttó hozamot ért el az OTP vagyonkezelő 7,04 %os, az Erste 6,22 %os teljesítményével. A két vagyonkezelő eredményessége közötti különbség alapvetően az általuk kezelt portfolió eszközösszetételében rejlik. Az Erste által 24

25 kezelt portfoliószegmensben az OTP által kezelt eszközökhöz képest magasabb részarányt képviseltek a rosszabbul teljesítő hosszú lejáratú állampapírok. A vagyonkezelők által kezelt portfoliószegmensek eszközösszetétele eszközértéken számolva IIV. negyedévében Eszközök OTP I. II. III. IV. Magyar állampapír 59,22 60,31 49,25 58,77 Külföldi állampapír 2,55 0,00 0,00 0,00 Magyar részvény 0,02 0,02 0,03 0,02 Külföldi részvény 0,75 1,56 1,5 1,47 Moi befektetési alap 24,25 25,55 23,87 23,43 Külföldi befektetési alap 1,56 1,40 1,43 1,43 Moi hitelintézeti kötvény 0 0,00 13,28 0,28 Moi jelzáloglevél 11,63 11,11 10,96 14,58 Nincs besorolva (köv.köt.) 0,02 0,04 0,32 0,01 Összesen: 100,00 100,00 100,00 100,00 Eszközök Erste I. II. III. IV. Magyar állampapír 76,12 74,43 74,2 79,81 Magyar részvény 12,69 14,45 14,66 12,22 Moi jelzáloglevél 3,44 3,32 3,32 3,19 Moi befektetési alap 4,82 4,76 4,78 4,78 Külföldi befektetési alap 2,93 3,05 3,04 0,00 Nincs besorolva (köv.köt.) 0,00 0,00 0,00 00,00 Összesen: 100,00 100,0 100,0 100,0 Befektetési politika A tárgyévre vonatkozó befektetési politika legfontosabb részeit a 3. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár Igazgatótanácsa november 28án döntött a évi befektetési politikáról, amelynek értelmében az Igazgatótanács úgy határozott, hogy a évi befektetési politikát a fedezeti tartalék vonatkozásában módosítja: tovább emeli a portfolió részvényhányadának felső határát az eddigi 20 %ról 25 %ra és ezen belül megemeli a külföldi részvények súlyát, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő eszközökön belül megnöveli a hosszabb futamidejű kötvénybefektetések részarányát. Ennek egyenes következménye a fedezeti tartalék referencia portfoliójának módosítása is: 58% MAX + 19% RMAX + 7% BUX + 14% Külföldi részvény + 2% hazai ingatlan (BIX) Külföldi részvény = 38% MSCI EMU + 32% MSCI World + 30% CETOP20 A pénztár befektetéseit két vagyonkezelő, az OTP Alapkezelő és az Erste Alapkezelő a tárgyévi befektetési politika elveinek megfelelően, a rájuk vonatkozó befektetési 25